Minden ami “levendulás”...
****
– A könyvek természetesen nem csupán orvosok. Vannak olyan regények, amelyek az élet szeretetteljes kísérői. Mások egy pofonnal érnek fel. Megint mások barátnők, akik előmelegített fürdőlepedőbe burkolják az embert, amikor ősszel búskomor. Megint mások… no, igen. Mások rózsaszínű vattacukrok, három másodpercig bizsergetik az agyat, és nagy, boldog ürességet hagynak maguk után. Mint egy forró, gyors kaland.
Nina George: Levendulaszoba
„Mindannyian őrizzük az időt. Őrizzük azoknak az embereknek a régi kiadását, akik elhagytak bennünket. És mi magunk is ezek a régi kiadások vagyunk, a bőrünk alatt, a ráncokból, tapasztalatból és nevetésből álló réteg alatt. Pontosan ezek alatt még mindig az egykoriak vagyunk. Az egykori gyermek, az egykori szerető, az egykori lány.”
„- Én vagyok a bárka, amely téged hozzám vezet – szólalt meg Vic tiszta hangon. – Én vagyok a só a bénult ajkaidon, én vagyok az aroma, minden étel lényege…én vagyok a meglepett hajnalpír és locsogó naplemente. Én vagyok a sziget, rendíthetetlen, amely a tengernek ellenáll. Az vagyok, amit találsz, és ami lassan megszabadít engem. Én vagyok az egyedülléted jó határa.”
"A párizsi könyvkereskedő, Jean Perdu számára a regény olyan, mint a gyógyszer. Pontosan tudja, hogy milyen könyvre van szükség, hogy meggyógyítsa a megsebzett lelket. Könyvtára egy valóságos irodalmi gyógyszertár. Jean mindazokon segít, akik betérnek hozzá, egyedül saját gyötrelmeire nem talál megoldást.
21 évvel ezelőtt, egy este, míg ő aludt, szerelme kilépett az életéből. Csak egy levelet hagyott hátra, amit a férfi azóta sem olvasott el. A veszteséget kínzó emlékként őrzi ennyi év után is. A fájdalom, a büszkeség és a sértettség börtönében éli mindennapjait, mígnem egy nyári délután új lakó költözik a szomszédba. Az elvált asszony olyan érzéseket ébreszt Jeanban, amelyek létezését a férfi már rég elfelejtette. Ekkor újra a kezébe veszi szerelme búcsúlevelét, és olvasni kezdi…
Egy pillanat alatt minden megváltozik, és a férfi többé nem menekülhet az elmúlt évek gyötrelmei elől. Mindent hátrahagyva elindul, hogy szembenézzen a fájdalommal, a múlttal és önmagával.
Egy olyan utazás veszi kezdetét, amely keresztülvisz Franciaország csodálatos tájain, és eközben feltárulnak különös sorsok, és barátságok szövődnek. Az érzések, a gondolatok és az emberek lassan átformálódnak, hogy lezárulhasson a múlt, és helyet engedjen a jelennek és a jövőnek."
