Gyártanak ilyent, korábban már hivatkoztunk rá. Ha igaz, űrben is alkalmazzák. Egy német egyetemi diákcsoport Solar vízszivattyúhoz is ilyen mágnesváltóst használt.
delutan volt egy kis idom es csinaltam egy kiserletet. 25 cm hosszu 22mm atmeroju rezcso egyik veget lezartam a csobe beletettem 1 vasrudat (zold a kepen) a 22-es cso masik veget leszukitettem 15-osre es ratattam 1 csapot azutan pedig 1 nyomasmerot. a 22-es csore rahuztam 1 pont ra passzolo hangszoromagnest amit, ha csusztattam a csovon fol-le akkor a benne levo vasrud szepen kovetette. kompreszorral felnyomtam 4 bar -ra es elkezdtem melegiteni a veget. nem melegithettem eszetlenul mert a veget lagyforrasztassal zartam le, ugyhogy 300 fok alatt kellett maradnom. a hutest vizes rongy toltotte be(ami valjuk be nem valami tokeletes). tehat elkezdtem melegiteni a nyomas szepen el kezdett emelkedni egessz 6.5 bar-ig (eddig mertem melegiteni, bar a vegen probaltam novelni a nyomast 7 bar-ra, de megolvadt az on es kifujt a nyomas) ezutan attoltam a magnest es a nyomas kb 1 bar-t esett mikor viszahuztam par tizedmasodperc es ismet 6.5 bar volt. tehat sikerult levegovel kb 150-200 fokos homersekletkulombseggel 1 bar nyomasvaltozast elernem. bar szerintem lehetne sokkal jobb eredmenyt is elerni mert en a jo 30 cm 15-os csovet forrasztottam a 22-es csobe ahol lenyegeben elveszett a nyomas.
termeltess vele elektromos áramot és hozd ki azt, egy elektromos csatlakozó jól tömítetten is átvezethető, nincs mozgó alkatrésze. Minden más belül van, a munkahenger alternáló tengelyére állandó mágnes (vagy gerjesztett), mozog az állórészben, s annak (állórész) tekercseiben generálja a szabad elektronyokat neked :) Semmi tömítési gond.
olyat el tudtok kepzelni, hogy a felhevult gazt 1 a hengeren kivul elhelyezett magnes altal mozgatott dugatju nyomogatna a meleg ill hideg oldal kozott? ezzel megszunne az egyik tomitesi problema es fix fordulatszamon lehetne hajtani a motort. ha pedig a munkat is ki lehetne hozni magneses erovonalak altal akkor kesz lenne a tomites nelkuli (zart) stirling motor.ha kodos a megfogalmazasom szivesen lerajzolom.
Hogy az entropia növekedni fog ben van a gondolatmenetben. Carnot és a második főmondat közötti összefüggés bizonyításában azonban a görbét egy isothermre és egy adiabatikusra osztottuk a suliban. Az útobbit azonban itt nem vagyok képes sehogyse belegyömöszölni. Hol van? Hiszen mindent megtettem, hogy csak az ne legyen. Becsülettel keresgéltem azt állíthatom, teszem máig is. Meglehet a schubládában van és csak én vesztettem el a kulcsot:-)
Ezenkivül azonban sehol Plancktól Gamov- ig nincs egy meggyőző gondolati hid. Mindegyikük rá van szorúlva az adiabatikusra.
Talán ez az oka annak, hogy Carnot nem lett főmondat.
Az elmúlt századfordúló táján még volt egy volumenenergiáról sok vita. El lett vetve. Egyedűl a temperatur számit. És az meg nincs mese megy lefele.
Egy a háztartásban alkalmazott ellenáramú a legrosszab esetben is legalább 80% os. Az ipariak ennél a hatásfoknál ma ki vannak dobva ha nagy menyíségről van szó.
Érjen el egy háromlépcsős amit könyen meg tudok vallósítani csak 30-40 et. már Carnotnál kell járnia.
De ne ad isten és valahol mégis bent a kukac. Az azonban biztosnak látszik hogy mindenféleképpen már csak a mechanikája miatt versenyképes.
Tavaly már elmeséltem, de talán páran hasznát vehetitek. Hogyan lehet 2-3 perc alatt nagy hidegben is bemelegíteni az autót?
A módszer csak belső keringtetésű szellőzőrendszerrel ellátott gépkocsik esetén használható, és ha van 220V!
Gondolom sokaknak eszébe jutott már, hogy egy ventilátoros hősugárzóval előmelegítse az utasteret, indulás után azonban a mai gazdaságos motorok elég nehezen kezdenek meleget fújni.
Egy lehetőség: A szellőző belső cirkulációs beszívónyílásához kell tenni a hőlégfúvót (Általában a kesztyűtartó alatt van.), és a motort beindítani. A fűtést melegre, ventilátort maxra, belső keringtetéssel, ekkor a szellőzőrendszer forró levegőt átkeringteti a fűtőradiátoron, és az fogja melegíteni a kocsi hűtővizét, pont fordítva mint általában. Hihetetlen gyorsan bemelegíti a motort annyira, hogy már önállóan is langyos levegőt fúj. Azért csak óvatosan! Ne jöjjön senki, hogy a gagyi kínai hősugárzója agyoncsapta mert előre bedugta és elhasalt vele a hóban! :-)
Természetesen nem azt kifogásolom, hogy van hőveszteség, mindössze a - „De csak abban az esetben ha a kiegyenlítődés a külvilággal történik. Ha a lépcsők között akkor nem.” - kijelentésed újragondolására próbáltalak ösztönözni.
A hőkiegyenlítődés akárhogyis, de az entrópiát növeli, tehát a kinyerhető energia töpörödik. :-) Ha ez nem világlik ki a jelenlegi gondolatmenetből, akkor még kell valahol lenni a sublót mélyén egy faktornak, amit nem vettünk számításba.
>Nem tudom, képzeld el, hogy nagyon sok ez a veszteség... a hő leáramlik munkavégzés nélkül. Mi történik?<
Rémálom hideg illetve melegrázással:-)
Mellékáramok mindig vannak a hőt sőt minden egyes energiformát kivéve a potenciálisat nem tudjuk a szétszoródásukban megakadályozni csak a folyamatot lassítani. Sajnos a hő ezekközt a legmakacsabb ráadásul nem hajlandó semmi más energia formába magától átalakulni az a piszok:-). Dé látod az amik igen alacson hővezető képeségű kerámiakat csinálnak.
>Ha jól látom tulajdonképp a sűrítési ütem fáradtságos munkájától szabadítanád meg a motorod <
Meg Carnot az alsó isothermen kényszerből elkövetett hőpocsékolásától.
>viszont nyitottá válik a folyamat, nem látom át ennek minden következményét, de ha a gázt légköri nyomásról melegíted, elég kis teljesítmény-súly arányra számíthatsz.<
Igen. A gép alapvetően három üzemmódban működhet. Ha nyitott akkor lehet kazános de lehet folyamatos belsőégésű is ebben az esetben nincs kazánvesztesség. Ha zárt akkor csak kazános de nagynyomású és it van lehetőség a füstgázt a hőcserélők lépcsőibe (+ 1 meleg ág) megcsapolni. Igy vagy úgy én is azt feltételezem hogy a teljesítmény-súly aránya messze lesz a kétüteműétől még akkor is ha a nagy fordulatszám és az igen jó térkihasznállás nagy gázmenyíség átáramlását engedélyezi.
>nincs elég rálátásom érdemi hozzászóláshoz.<
Mert nem publikus az emiled:-)
Nekem személy szerint Carnot a következőt adta az utamra: ahol hőmérséklet különbség uralkodik ott mindíg van egy út a hőböl mechanikai munkát nyerni.
„De csak abban az esetben ha a kiegyenlítődés a külvilággal történik. Ha a lépcsők között akkor nem.”
Nem tudom, képzeld el, hogy nagyon sok ez a veszteség... a hő leáramlik munkavégzés nélkül. Mi történik?
Ha jól látom tulajdonképp a sűrítési ütem fáradtságos munkájától szabadítanád meg a motorod, ez nagyon jó viszont nyitottá válik a folyamat, nem látom át ennek minden következményét, de ha a gázt légköri nyomásról melegíted, elég kis teljesítmény-súly arányra számíthatsz.
Hó... még valami: A hatásfok a tengely mech.energia/üzemanyagkémiaienergiája. Ez azért lényeges, mert nem mindegy, hogy a Q2 bevezetéséhez mekkora hőt kell a kazánban előállítani, hiszen állandóan igen magas hőmérsékleten történik a füstgázhőmérséklet magas marad.
Óvatosan vedd ezeket az észrevételeket, inkább csak felvetésnek mint kritikának szánom, nincs elég rálátásom érdemi hozzászóláshoz.
Így visszaolvasva kicsit nyersnek tűnik a válaszom a commentedre. Erre blazsek kolléga is felhívta a figyelmem. Igaza van, megkövetlek a stílusomért. Sajnálom.
"A ház és a forgórész közötti légrés nem feltétlenül a megmunkálási probléma. E két elem eltérő mértékben tágul, ráadásul ha a kerületén nem egyformán melegszik, nem is körkörösen." Van olyan anyag, aminek a hőtágulási eggyütthatóját ebben azt esetben simán figyelmen kívül hagyhatom. Ki is hagyom.
Igaza lehet a csajomnak mikor azt állítja: egész meglepő, hogy némelyik ember te milyen hülye tudsz lenni néha:-)
T.i. nem olvastam végig amit irtál. Bocs.
Nem tudom figyelembe vetted-e a szimulációnál, hogy a fordulatszám növekedésével a hőcserélőkön nem tudsz arányosan több teljesítményt áthajtani, vagy a hőátadó felületeket kell a fordulatszámmal növelni, vagy elhal a nyomatékod.
Megtettem. Két megoldást látok a problémára. Ha a gép stationáris akkor elegendő a hőcserélő isochor ágának lépcsöibe valamivel több munkagázt tárolni igy mivel csak anyí lesz kivéve mint betéve a maradéknak ideje van a hőfelvételre. Ha változó fordulatokra épitjük akkor ezt a teret eszerint növelni kell. Igy értelemszerűleg Q1-et is ami méretnövekedést jelent de nem hatásfokvesztességet. Természetesen elméletileg mert gyakorlatilag mivel a felület nő és nincs tökélletes hőszigetelőnk romlik a hatásfok. Itt ideje volna az érthetőség kedvéért a kettő között szigorúan különbségett tenni.
A résveszteség, ha hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődéshez vezet, akkor valahol elvileg a kinyerhető energia és ezzel a hatásfok csökkenését kell okoznia.
De csak abban az esetben ha a kiegyenlítődés a külvilággal történik. Ha a lépcsők között akkor nem.
A kérdés leegyszerűsitve menyí hőt viszünk be és abból menyí hagyja el a gépet elméletileg. Majd gyakorlatilag és ezt hogyan tudjuk csökkenteni.
Köszi, teljesen igazad van. Én csak a két fő elméleti faktort emeltem ki. Ezek gyakorlati csökkentése az igazi mérnöki művészet. Egy tömeggyártási állapotra való hozáshoz ez elengedhetetlen. Az ehez szükséges fejlesztési munkához sajnos nem elegendő még a legjobb szimú (jelenleg catia) progi sem ide egyszerűen susi kell és abból meg nem kevés. Ha azonban a bigyó működőképesen bemutatható, legyen az akármilyen primitiv, és az elméleti hatásfok tisztázott és jónak találtatott akkor nincs mese mindegyik cégnek amely ebben a szektorban űgyködik érdeke beszállni, vagy kiszáll. Az elméleti hatásfokról kérésre a gondolatmenetet már postáztam. Ugyan rajzokat mint kérve volt nem de ezt gondolom meg lehet érteni. Elméleti ellentvetés ezidáig nem érkezett. Nem kizárt, hogy jön, várjuk. Addig is melózunk a gépen.
A ház és a forgórész közötti légrés nem feltétlenül a megmunkálási probléma. E két elem eltérő mértékben tágul, ráadásul ha a kerületén nem egyformán melegszik, nem is körkörösen. A csapágyazással szemben is rendkívüli követelményeket támaszt, a legkisebb kiegyenlítetlenség, kopás, kotyogás, aszimmetrikus terhelés elegendő, hogy a forgórész belesúroljon a házba. Ezekre jó ha a tervezés során felkészülsz.
Nem tudom figyelembe vetted-e a szimulációnál, hogy a fordulatszám növekedésével a hőcserélőkön nem tudsz arányosan több teljesítményt áthajtani, vagy a hőátadó felületeket kell a fordulatszámmal növelni, vagy elhal a nyomatékod.
A résveszteség, ha hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődéshez vezet, akkor valahol elvileg a kinyerhető energia és ezzel a hatásfok csökkenését kell okoznia.
Mint a fotókon láthattad én már csináltam egy demó modelt mert akkor még nem volt allkalmam a progival dolgozni. Ami persze csak a mechanika ilusztrálására, megfigyelésére volt jó de egy gyertyát rögtön el tudott fujni. Amikor melegíteni is próbáltam természetesen letette a kanalat nem csoda láthattad miből készült és most milyen állapotban van feleségem mindig ki akarja dobni de nem engedem:-).
A kisseb méretet azért nem tartom helyesnek mert az indúlásnak egy atmoszférikus model a legegyszerübb. Mivel az nem sürített gázzal hanem egyszerüen levegővel melózik nagy kamratérfogatokra van szükség elfogadható teljesítményt elérni. De sokkal egyszerűbb összebütykölni, először is nics szükség egy hűtőre, a hőcserélő is elmaradhat attól a gép ugyanúgy müködik csak a hatásfoka kissebb, ugyanúgy elmaradhat a kimenő tengely tömitése ami ott megszökik azt a légkörből potolja.
A "dugatyúkat" a falhoz és egymáshoz gázzal, a kint megcsapágyazott tengelyeket is, egy kivételével, amelyről a teljesítményt (a kisnyomású oldalon) levesszük azt pedig fluidal. A gázkenésnél természetesen van szökés ami itt két okból nem zavaró. Az első az, hogy a gáz csak a gépen belűl tud "szökni" és mivel ebben a gépben a munkagáz nem hintázik a hideg és meleg oldal között hanem mindig egy irányba halad igy enek a megszökött menyíségnek termikus energiája nem vész el viszakerűl a folyamatba, az alkalmazott fokozatok számának arányban csökken. A másik és ez a fontosabb, hogy a részvesztesség nagyságát alapvetően két tényező befolyásolja, a rendelkezésre álló idő és a rés nagysága. A résnagyság a megmunkálási pontosságtól fűgg. Az idő pedig a fordulatszámtól. Mivel ennél a megoldásnál minden mozgó alkatrész körmozgást végez és tökéletesen szimetrikus azaz tömegkiegyenlített az elérhető fordulatszám a turbinák szintjén van. Ezért meg a munkagáz haladási iránya miatt nevezem stirlingturbinának. 20-30 ezer a Catia (szimu, prog.) szerint simán megy.
A fluidyne stirling modellhez kellene valamilyen tömítés ami gázzáró és jó hőszigetelő.
Mert az U alakú cső melegítendő szára mondjuk rézcsőből lenne, a másik szára hűtendő, de nem csinálhatom az egészet rézcsőből mert akkor felforr a dugattyú(víz).
Minden surlódik még a vélemények is. A kérdés csak az menyíre.
>Ha majd találsz olyan térkiszorítót ami nem súrlódik, akkor szólj, kedves Blazsej Doktor!<
Minden egyes találatnál külön külön vagy elég csak úgy általában?
>Eddig csak a folyadék merült fel mint kis surlódású tömítőanyag<
Nem csoda a gát melett van belőle néha még túl sok is :-)
De a gáz jobb, abból is van pocsékolásig. Azzal kenegetik már úgy 50 éve az ultra mélyhűtő kompreszorok dugatyúit, nem is koptak azóta.
>ennek ellenére a fluidyne motoroknak csak pár százalék a hatásfokuk.<
Melyik? Az elméleti, a gyakorlati? Az elméletíről már tudod a véleményem ami nem egyezett a tiédel T1-T2/T1. Vagy megváltozott csak elfelejtetted közölni?
Például a dugayú vagy a konyhaajtó stb. Van belőlük egypár. A lényeg az hogy a szerkezeti egységek melyek a munkagázt mozgatják és viszont ne érintkezzenek közvetlenűl egymással.
