A tömegvonzásnál szerintem hlyettesíthető a két tömeg a tömegközéppontjukkal.
Azért a féreértések elkerülése végett: a két tömeg ki van rögzítve. Ha a két tömeg mozog, akkor bele kellene mennünk az áltrelbe. De most én a Newton-féle mechanika alapján vitatkozom.
Nem értem. A két tömeg tömegközépponrja mindig a nagyobb tömeghez közelebb van. Ez a tömegkézéppont úgy viselkedik, mint a két tömeg együttesen. Természetesn nem mindig (pl. forgó mozgásra ez nem mindig érvényes), de szvsz a tömegvonzásnál érvényesnek kell lennie a szabálynak.
A súlypont szót azért kerültem, mert ebbe bele lehet kötni, bár a súlyponttal sokkal egyszerűbb bizonyítani. Most még tömegközéppontot mondok, de erről könnyen át lehet térni a súlypontra.
Szerintem a gravitációs erő estében az a vezérvonal, hogy a tömeg helyettesíthető a saját tömegközéppontjával, emiatt a gyorsulás vektora keresztül kell haladjon a tömegközépponton.
Lehet hogy tévedek ebben, hiszen ez szinte filozófiai jellegű állásfoglalás tőlem. De nagyon nehéz annak a vitapartnernek a dolga, aki az ellenkezőjéről akar meggyőzni engem. Nem is rigylem a dolgát :-)
Bizonyára, valami üzemzavar folytán write onli üzemmódba kerültél. Próbálj reset-elni!
Ha a reset sikeresen végrehajtódott, akkor a kb 1000 hozzászólással ezelőtti eredeti kérdésre is reagálhatnál, ha nem túl megerőltető. Mert a kibúvót kereső mindenféle mellékszálat elindított már, amit te szépen felcsipegetsz, csak éppen az eredeti kérdést nem segítettél tisztázni.
Ezért beidézem:
Ha egy gömbhéj középpontjába teszünk egy hidrogén molekulát hasonló húzófeszültség támad benne a gravitációs vonzóerő hatására, mint pl. a húzóerő hatásának alávetett rúdra. Csupán itt az a különbség, hogy a hózúerók (gravitációs vonzerő) minden irányba fellép.
Ha a gravitációs vonzerőt növeljük olymódon, hogy a gömbhéjat vastagítjuk, akkor elérünk egy olyan gömbhéjvastagságot, amelynél a hidrogénmolekula szétszakad.
Szóval erre kellene valami biztatót mondanod ciprián mesternek.
Senki sem beszélt a Föld gravitációjáról. Néha azért lépj ki az álomvilágodból és nézd már meg, miről szól a diskurzus. cíprián azt állította, hogy homogén test minden belső pontjában a testből származó eredő gravitációs gyorsulás iránya a tömegközéppont felé mutat. Erre mutattam neki egy homogén kockát, abban pedig egy belső pontot, ahol ez az állítás bizonyíthatóan hamis.
Akkor sajnos te valamelyik feladatot oldod meg ezek közül:
1. Pontszerű töltés térerősségének a fluxusát az adott gúlára, ha a töltésközéppontjához képest a gúla koordinátarendszere origója p-ben van.
2. A teljes rugalmas tér terhelési esetét koncentrált erő terhelésre. Ebből elmozdulást, feszültséget lehet számolni. (Navier egyenlet Kelvin-féle megoldása)
3. Hatvány fv. szerinti sűrűséggel megadott skála mentes potenciált.
Köze sincs a Föld gravitációjához. A Földhöz közeli esetre. Mert ahhoz azt is meg kellene adnod, az általad felvett koordinátarendszer hol van a földhöz képest. Továbbá forgásból származó Coriolis tagot figyelembe vegyük vagy ne? Egyéb hatásokat pl érintkezési ás más bolygók hatását elhagyjuk?
Nem kell felírnom semmiféle vektromezőt. A 2200-ban elmondtam általánosan, hogyan kell kiszámolni egy T testből eredő gravitációs erőt egy p pontban: integrálni kell a T-n az s(r)(r-p)/|r-p|3vektort, ahol s(r) a T sűrűségét jelöli az r pontban. Ezt csináltam meg a 2229-ben és a 2213-ban egy-egy konkrét példán.
Én most nem topológiáról beszéltem, hanem arról, hogy egy gázt ha akarjuk tekinthetjük folytonos közegnek is, de ha úgy szottyan kedvünk, diszkrét pontok (molekulák) halmazának is. Az előbbi esetben a gáz belsejében lévő tetszőleges pont belső pont a második esetben pedig külső. A helyesen számított gravitációs erő viszont nem függhet (jelentősen) attól, melyik modellel számolunk.
Egy ponthalmaz belseje a belső pontjainak halmaza. Egy ponthalmaz belső pontja olyan pont, ami körül van olyan (pozitív sugarú) gömb, ami része a ponthalmaznak. Egy ponthalmaz külseje a külső pontjainak halmaza. Egy ponthalmaz külső pontja olyan pont, ami körül van olyan (pozitív sugarú) gömb, ami diszjunkt a ponthalmaztól. Egy ponthalmaz határa a határpontjainak halmaza. Egy ponthalmaz határpontja olyan pont, ami sem nem belső, sem nem külső pontja a ponthalmaznak. Ezek standard definíciók a topológiában. Egyébként az "összefüggő" és "ívszerűen összefüggő" fogalmak is a topológia fogalmai, ezek bonyolultabbak, mint a fentiek.
Cíprian elmélete egyébként új utakat nyit például az űrutazásban. Elég, ha mondjuk az űrhajós a Földet és a Marsot egy testnek tekinti és máris zuhanni is kezd a Föld-Mars rendszer tömegközéppontja felé. Aztán amikor már kicsit túllendült a tömegközéppoton, ismét külön testnek tekinti őket, erre tovább gyorsulva zuhan a Mars felé. Visszafelé hasonlóan jöhet.
És arról már ne is beszéljnk, hogy mondjuk egy nem összefüggő test* esetén vajon hogy lehet a test belsejét megklönbzetni a külsejétől**
---
*mondjuk, ha a súlyzónkból elvesszük a rudat, amit amúgy is csak azért tettem oda, hogy ne kelljen cípriannak magyaráznom, hogy két diszjunkt gömböt is tekinthetünk egy testnek
**na persze két nagy gömb esetén még talán meg lehet valahogy, de mondjuk egy ritka gáz esetén már bajosabban
Már megbocsáss, de elmagyaráznád, hogy végül is mi a problémád lényege?
Megpróbáltuk már többen is elmagyarázni, hogy vannak modellek, amik valamely érvényességi körön belül jól használhatóak, még akkor is ha van náluk pontosabb modell is.
A newtoni modell a korábban tárgyalt esetekben elegendően pontos és viszonylag egyszerű számolni vele. De végül is szabad a pálya, mutasd meg mekkora hibával számoltak a témához szólók és biztosan fejet hajtanak (velem együtt) ha fél százaléknál nagyobb hibát ad a gravitációt feltételező modell az adott, egyébként elvi jellegű vitában, mint amit te elvárnál. Csak azért mert a huszadik értékes jegy tájékán már lehet eltérés a newtoni modellhez képest, nem valószínű, hogy értelmes dolog lenne ennyire túllihegni ezt a problémát.
a newtoni modell továbbra is használatban van az összes fogalmával együtt. kérdezz egy építőmérnököt, gépészmérnököt, de jóformán bárkit, akár elméleti fizikust is, aki mondjuk fluiddinamikával foglalkozik.
Olyan nincs. Vannak axiómák és vannak tételek. Na most én a newtoni axiómákból levezettem neked, hogy nincs igazad. Te a mechanikai egyensúlyt (homogén gravitációs térben) kevered az eredő gravitációs erővel (általános gravitációs térben).
