a kecsek helyét egy betonból és fából készült 2-2,5 m2-es volt csirkeólban alakítottam ki. kerítéssel leválasztva a kutyáktól. vagyis lesz nekik az ól, plusz egy kb 150m2-es kifutó rész, tele bokorral, amit mind megehetnek. ennyi elég nem? persze a kertbe is be-be lesznek engedve, de eleinte csak ha ott vagyok, hogy szokják az ebeket.
Megeszi a kecske a fenyőt? mert akkor azt is el kell kerítenem...
Andreja! jó ötlet volt a Dorogi vásár (komolyan!), csak sajnos az állatvásárt betiltották. Kicsit morci voltam az önkormányzatra egy 1 órás másnapos hajnali autózás után :-(((
tegnap kialakult a kecske helye. Már csak a mekegő kell bele. Ha tud valaki eladó gödölyét az szóljon. Megnéztem én is egy-két helyet, lenne is kérdésem.
Volt egy hely ahol négy 5-6 hónaposat tartottak egy helyen, állandóan bezárva és csak reggel és este kaptak szénát, meg zöldségeket. Onnan tuti nem veszek. Vagy?
Másik: volt egy nyáj, ahol voltak eladó gödölyék, elég tágas helyen voltak, kint a mezőn, karámban, délutánra kicsapva legelni. Az eladó is szimpatikus volt. Csakhogy volt egy gida egy kb 50 Ft-os nagyságú csúnya levedző fekéllyel a pofacsontján a többi között. És volt egy másik, amelyiknek a szarva tiszta rücskös volt (kicsit olyan mint az öreg emberek körme). Ez utalhat hiánybetegségre? A gazda szerint csak lekaparta... Ez a két hiba egy 50-70 állatos tenyészetben normális, vagy a gondozatlanság jele?
Szia andreja szerttem volna e-mailt küldeni az Outlook Expressen keresztül nem lehet, van valami pobléma vele. Lehetne, hogy te írz vagy képet is küldhetsz, hogy megtudjam beszélni veled, mert vennék egy kis bakot.
Tejoltot az anivet-ben lehet kapni. Van honlapjuk is , és Mosomagyrováron csak a pontos cim tel. nem tudom, hova tettem, de később vissza térhetünk rá csak figyelmeztes.
Ezt pl pont a Kossuth téren vettem meg. Lehet, hogy a Molnár József féle jobb, de szerintem ez is jó. Legalábbis én ebből tanultam meg sajtot csinálni.
</P>
TERÉK ISTVÁN: A KECSKE-, A JUH- ÉS A TEHÉNTEJ FELDOLGOZÁSA
4. kiadás. Megjelenés éve: 2000
Útmutatást nyújt azoknak, akik a saját gazdaságukban termelt tejet egyszerű és olcsó módszerekkel családjuk számára kívánják feldolgozni, valamint a vállalkozóknak, akik kis tejüzemet szeretnének létesíteni.
Nemcsak a tejtermékek elkészítéséhez ad tanácsot, hanem forgalomba hozataluknak a feltételeit is tartalmazza.
Andreja: Bár biztos olvastad már, de ha mégsem: A kistermelők lapjában már több hónapja keresnek kecsketejet felvásárlásra Kecskemét környékén. Vagy nagyon messze vagytok tőle?
A kecske a faggyút a hasüregben, a belső szervek között/körül halmozza föl. A túl jól tartott kecske kg-os nagyságrendben tartalékolhat így ott zsírt, a petefészkek szervezete (a réti széna társaság erkölcsi támogatásával) minden évben szokott tüntetni a szövetség épülete előtt a nem tejelő anyák abrakoltatása ellen.
Természetes oltóanyag a levágott szopós gida oltógyomrának darabkája, néhány növényfaj példányai. Ezeket nem lehet igazán pontosan adagolni, eredményes használatukhoz nem kevés gyakorlat kell. Nem ismerem a kereskedelmi forgalmukat.
Az túl jól tartott kecske sokszor mutat ivarzási rendellenességet.
Mi idén tavaszig tejfeldolgozónak adtuk a tejet, de ez most már nem fog működni, ezért fogjuk eladni az összes frissen ellett tejelő anyát október közepéig. A tejet a nyerstej-minősítő labor vizsgálta (Bp. Bakáts u.), hivatalból.
Az F1 legények 10eFt-ba fognak kerülni (egyet már lehet is vinni, elkelt az anyja).
Nektek saját tejfeldolgozótok van vagy valahová viszitek a tejet?Felénk a Dunántúlon nem tudok feldolgozót,aki átvenné a tejet.Ti hol vizsgáltatjátok a tejet?
Még azt szeretném megkérdezni,hogy a kis bakokat mennyiért adjátok?Ha kérdéseim talán tolakodóak bocs érte,ha nem publikus ne válaszolj rá.
Sajnos minden kecském kap abrakot is mert nem tudom őket annyira külön zárni,egy kicsit kövérek a nem tejelők is ez nem befolyásolja a párzási ösztönt?Miért van az,hogy néhány anya kihagy egy évet és semmi áron nem üzekedik,pedig tökéletesen egészséges?
Csak néhány hétig nem tudja az ember olvasgatni a fórumot, és mennyit írtok... ;)
Két gyors kérdésem lenne, előre is elnézést ha már volt erről szó valamikor régebben, mintha egyszer olvastam volna márt róla, de nem vagyok benne biztos.
1. Tudtok olyan helyet, esetleg pontos címet mondani, ahonnan természetes oltóanyagot lehet rendelni sajtkészítéshez?
2. Sajt és túrókészítéshez van valakinek receptje? Igazán könyvet nem lehet a témában kapni (bár jó lenne, de csak színes fényképes ismertető jellegű könyvet találtam a Kossuth téren a mg.-i könyvesboltban), azt hiszem ez inkább szájhagyomány útján terjed?
Előre is köszönöm a segítségeteket. Ja, és plusz 2 info. A Nagydorogról elhozott toggenburgi kecske tegnap megszülte kisgidáját. Sajnos bak, de teljesen ugyanolyan rajzolatú, mint az anyja, pedig ha igaz, szánentáli volt az apa. Voltunk a szánen.+alpesi kecskeszövetségnél is, kaptunk tenyésztők címeit, szóval még 1x köszönöm a tippeket. Lassan már én is feltöltök néhány képet az állományról, végre van mit mutogatnunk ;).
Van aki nedvesen adja, hogy ne prüszköljenek ahogy habzsolas kozben beszivjak az orrukon keresztul a port, en nem vagyok ennek híve, mert a nedves takarmany (maradekok az etetoben) konnyen romlik, es az etetot is nehez kitakaritani akkor. Ezert granulalt illetve morzsazott kiszerelesben gyartatjuk, azzal nincs ilyen gond.
Fejes kozben vegig elottuk van. Fejesenkent maximum 0,5 kg egy kecskenek, de ez nem tudomanyos inkabb csak biztonsagi alapon. Es sosem egyik naprol a masikra, mindig fokozatosan hozzaszoktatva.
Az hogy mennyit abrakot kapjon az a kecske tejhozamatol, a tobbi takarmanytol amit meg kap es az abrak osszeteteletol fugg elsosorban, ezert az, hogy pl. nalunk mennyit kapnak onmagaban maximum egy erdekesseg.
Te voltál az Origon a kecskésbe? Én is emlékszem a Banya nevű kecskére a könyvből. A korpás takarmány keveréket szárazon vagy nedvesen adjátok? Szemet mikor adtok nekik fejés közben? Egy kecskének kb. mennyit?
Ha felnőtt állatokról beszélünk, akkor szerintem a lucerna (akár széna akár más fomában) mint (majdnem) monodiéta nem jó takarmány. Én csak tejelő állatnak adnám (nekik tökéletes és hasznos), foszfor-kiegészítéssel (korpa vagy korpás abrakkeverék).
Nem tejelő állatnak túl sok benne a kalcium és valamelyest a fehérje is, ráadásul drága is. A nem tejelő kecske igazi takarmánya (a legelőfű után) a réti széna.
A cirokmag gondolom nem árt - mi köles-szenázst is etetünk, jó sok maggal lett betakarítva -, az abraketetésre vonatkozó óvatosság mellett (egészséges, jó kondícióban lévő _nem_ tejelő kecskének egyáltalán nem kell abrakot adni).
Ha tavasszal akarod, hogy foganjon, akkor azért ősszel mégiscsak tartózkodni kell a fedeztetéstől :))))
(A vicc igazából támadható: az ellést követő involúció lezárulásakor állítólag nem ritka egy csendes ivarzás, de nem szokás négy hetes gidák és anyjuk közé berakni a bakot, ami ezt bizonyítani is tudná.)
Az ivarzás a fotoperiódus változásával (pongyolán fogalmazva) van kapcsolatban, és van tavasszal is egy rövidebb (általában maximum 2 ivarzást magában foglaló) ivarzási időszak az anyáknál. Sokaktól hallottam, hogy kisebb állományoknál ez gyakrabban elmarad, valószínűleg van valami szinkronizáló és stimuláló hatásuk egymásra is. Nálunk az a tapasztalat, hogy az anyák kb. 50-60%-ánál jelentkezik kifejezett tünetekkel az ivarzás ilyenkor február közepétől április közepéig kb. Mivel mi kézből pároztatunk, és ritkán keressük az ivarzókat bakkal, lehetséges, hogy az arány magasabb, és vannak csendesen ivarzó egyedek is.
A bakoknál viszont nem tapasztaltuk az ivarzás erősödését ilyenkor, úgyhogy ők elég gyengék már ilyenkor, főleg ha meleg az idő.
