Budapest ősidők óta lakott település, már a neandervölgyieknek is megtetszett e hely. A leletek tanúsága szeint azóta is folyamatosan lakott. A prehisztorikus világ számtalan kultúrái után letelepültek itt a szkíták, várost alapítottak a kelták, felépítették Aquincumot és a környező erődöket a rómaiak, ide tették székhelyüket a hunok, gepidák, longobárdok, avarok. Nem meglepő, hogy Magyarországnak is kezdetektől az egyik, majd később a kizárólagos központi városa. Sajnos fontosnak tartották a "városnézést" a mongolok és a törökök is. Végül, a XIX. és XX. század fordukóján, sok áldozattal, erőfeszítéssel és veszteséggel felépült a modern Budapest. Az idő természetesen nem állt meg, azóta is sokat válatozott a város. Azt csak remélni lehet, hogy a jövőben is sokat fog változni, előnyére:)
Érdekes aktualitást ad a topicnak a King Arthur című film. Sok köze ugyan nincs Budapesthez:)A sztori alapját már hallottam korábban, is, de hogy ebből valaki holywoodi filmet készítsen, azt sose hittem volna:)
A lényeg az, hogy a békésnek nem nevezhető szarmaták rendszeresen megtámadták pannóniát, pl. Gorsium 178-ban, 260-ban és 374-ben is súlyos károkat szenvedett. A szarmatákkal hadakozó rómaiak a foglyokat - harci képességeiket becsülve - britanniába telepítették az ottani limesek védelmére. (Ennyi volt a hazai kapcsolat.) Az általam fellelt netes források szerint ez nagyjából bizonyított, régészeti leletekkel alátámasztható, stb.
A film szerint Artúr egy római-briton tiszt volt, aki a szarmata lovasokat vezette akkoriban, mikor a rómaiak feladták britanniát. (Ez mondjuk ellentmond Bede Venerabilis verziójának, aki szerint a rómaiak a kivonulás után még többször küldtek segítséget a keresztény hitre tért britonoknak, de spec. arról se tudom, hogy mennyi alapja van...)
Egyes kutatók(?) szerint a vulgata eleve a szarmata legendák "folytatása", a többé-kevésbé szarmata leszármazottnak tekintett oszétek mondái állítólag sok hasonló vonást mutatnak (pl. a kőből kihúzott kard - bár ez Attila mondáiban is szerepel). Mások szerint ez marhaság.
Elnézést, hogy erre vetődtem és beleszólok, de a csatornahálózatról szerteném megemlíteni, hogy a Haller utca alatta főgyűjtő hajózható, összeköttesésben áll a Nagy-Körúti csatornával és a Pesti-Rakparti főgyűjtővel. Ezt csak azért jegyzem meg, mert a rakparti főgyűjtőket több helyen összekötötték egymással és a Gellért-hegyi bázissal is, amit időnként beismer/letagad az állam,máig nem tudom, hogy miért. Az egyetlen bizonyíték erre a FSZEK Bp. gyűjteményében egy 1938-as térkép, ami mutatja ezen állapotokat. A BME könyvtárához civil nem juthat hozzá...
"Lehet. Tökéletesen elkülönithetők az egyes KM-beli germán népek régészeti emlékei. Még olyan viszonylag homogén közegben, mint a langobardok, ki lehetett mutatni egy eltérő kultúrát."
Itt lehet pl. gondolni a hegykői és a mosonszentjánosi temető thüring sirjaira. Egyetlen megkülönböztető jel, hogy a thüringek a koporsóra boritották a pajzsot.
A forrásokból ismert, hogy a frankok által levert thüringek a langobardokhoz menekültek, akik magukkal egyenlőnek ismerték el őket.
Akkor azt tanácsolom, hogy annak higgyél, akinek az érvrendszerét elégségesnek találod ahhoz, hogy elvezessen téged a történelem sötét, és veszélyes labirintusában :-)
"Na jó de mikor? Késő avar korban jó hogy alig voltak már gepida települések, de 568 előtt jó pár volt."
Persze, a Tiszántúlon, Erdélyben és Szlavóniában. De nem a Duna-Tisza közén!
"Priszkosz a 601-ben szintén a Duna-Tisza közén találta a gepidákat."
Priszkosz 601-ben már rég halott volt.. Úgy 150 éve....
" Itt megint az a szituáció adódik, hogy nem mindig lehet pontos határvonalat húzni a különböző keleti germán népek között, herulok, szkírek, gepidák, stb különböző csoportjai leginkább csak a krónikákban különülnek el élesen egymástól, régészetileg már kevésbé. Mellesleg a múlkor még más véleményen voltál ebben a kérdésben."
Lehet. Tökéletesen elkülönithetők az egyes KM-beli germán népek régészeti emlékei. Még olyan viszonylag homogén közegben, mint a langobardok, ki lehetett mutatni egy eltérő kultúrát.
"Amúgy kvádoknak egy korábbi időszakra jellemző germán nép, akik a Felvidéken és az Északi-középhegység vidékén éltek, de nem a délebbi alföldi területen, megallapításod abból szempontból sem helytálló, hogy kvádokról a hun korban már nem beszélünk. Úgy tűnik kissé kevered az idősíkokat."
Poénos, hogy nem vagy tisztában azzal, hogy a markomann-kvádok a szarmamaták kivonulása után a középső és Dél-Alföldre költöztek, és ekkor már rugi-szkir volt a nevük! Odoaker a rugi-szkirek királyának volt a fia, és a családi temető női részét 1852(?)-ben fedezték fel a Kalocsa melletti Bákodpusztán.
+ még a hunok központja sem ez a rész volt, (Pannonia még elvben római vidék volt az ötödik században is, habár már elvesztette jelentőségét, de ennek ellenére sem hiszem, hogy a hunok központja a birodalom perifériáján lett volna).
Az avarok központjáról a források alapján pedig még ennél is valószínűtlenebb feltételezni, hogy Aqincum helyén volt.
Szerencsére ftonyo már válaszolt helyettem is. Én nem a gepidákat kérdőjeleztem meg, hanem azt, hogy volt valaha is központjuk a budapesti térség, mivel ők elsősorban Erdélyben (ld.: Erdély története), és a Drávától délre lévő, megmaradó antik városok környékén rendezték be a központjaikat.
Ja és a múlkori megállapításod tévedés, a kvádok nem elődei és nem is rokonai a később betelepülő gót nyelvű keleti germán népeknek, nyelvileg és származásilag a markomannokkal és a szévekkel rokonok.
Na jó de mikor? Késő avar korban jó hogy alig voltak már gepida települések, de 568 előtt jó pár volt. Priszkosz a 601-ben szintén a Duna-Tisza közén találta a gepidákat. Itt megint az a szituáció adódik, hogy nem mindig lehet pontos határvonalat húzni a különböző keleti germán népek között, herulok, szkírek, gepidák, stb különböző csoportjai leginkább csak a krónikákban különülnek el élesen egymástól, régészetileg már kevésbé. Mellesleg a múlkor még más véleményen voltál ebben a kérdésben.
Amúgy kvádoknak egy korábbi időszakra jellemző germán nép, akik a Felvidéken és az Északi-középhegység vidékén éltek, de nem a délebbi alföldi területen, megallapításod abból szempontból sem helytálló, hogy kvádokról a hun korban már nem beszélünk. Úgy tűnik kissé kevered az idősíkokat.
"Hunok csak katonai táborokat létesítettek, hogy merre voltak pontosan arról keveset tudni, de lehetett akár Buda környékén is. "
Ez kétségtelen, de a központi ordu a Körös-Maros vidéken volt, mint az Priscos rhetor irásából tudjuk.
"Tehát az Óbuda=Attila városa utólagos (germán) legenda.A gepidákkal kapcsolatban viszont nincs teljesen igazad, törzsi területeik a Dunától keletre mindenfelé előfordultak, még 601-ben is ott éltek az Alföld déli részén nem is kevesen, ezt pontosan tudni. "
Ez túlzás. Egyetlen, ismétlem EGYETLEN gepida leletet sem talákltak a Tiszától nyugatra. A Duna-Tisza közén a szkirek (korai császárkorban: kvádok) éltek.
A gepidák szlavóniai része az avarok elől felerészt a langobardokhoz, felerészt a bizánciakhoz menekült.
A Tiszántúli gepida telepek fennmaradtak mág a korai avar korban is, mig az erdélyiek egészen az avar kor végéig, amikor elszlávosodtak.
Hunok csak katonai táborokat létesítettek, hogy merre voltak pontosan arról keveset tudni, de lehetett akár Buda környékén is. A gepidákkal kapcsolatban viszont nincs teljesen igazad, törzsi területeik a Dunától keletre mindenfelé előfordultak, még 601-ben is ott éltek az Alföld déli részén nem is kevesen, ezt pontosan tudni. Legtovább persze Erdélyben maradtak fenn. Szlavóniában a gepidák mellett (vagy akár részben helyett) más germán népek is éltek, a források nem tudják egyértelműen elkülöníteni a keleti germán törzseket. Ez a térség már a kora avar korban gyorsan elszlávosodott.
Nem vpolt rá semmilyen hatással, csak rámutatott Armagnac három tévedésére: sem a hunok, sem a gepidák, sem az avarok feltételezett központja nem óÓbuda-Aquincumban volt.
Makkay János rézkorral foglalkozó könyveit is tudnám ajánlani. Ahhoz remekül ért. Magyar őstörténettel csak azért kezdett foglalkozni, mert a kutyát sem érdekli a rézkor.
Véletlenül Szabó Miklós könyve németül van meg, Auf den Spuren der Kelten in Ungarn (Corvin 1976), de kronológiai tudása és forráskezelése nem nyűgözött le...
Egyáltalán nem biztos, hogy új vároisrész lett volna, többen az óbudai egyetem tervezett campus-ának gondolják a helyet, de többségben vannak azok, akik egy hatalmas laktanyának gondolják.
szvsz hirtelen én se tudok mondani ez ügyben könyvet/tanulmányt, de tuti, hogy az elmúlt 70 évben sem feledkeztek meg a dologról.:)
"Más római hídról nem sikerült forrást találnom. Találtam ellenben egy szigetmonostori római hídfőt, amiről ezek után szeretném tudni, hogy micsoda:) A limes egy darabja, kikiáltva hídfőnek, egy hajóhíd "őrtornya", vagy micsoda? "
A Szendy-féle 1942-es Bp. monográfia komolyan számba veszi a lehetőségét annak, hogy a mai Vizafogónál egy római gerendahid létezett.
Ezt a teóriát a 80-as évektől határozottan cáfolják (sokan már előtte is felvetették, hogy sántit a dolog), a fellelt cölöpmaradványokat a vizafogáshoz szükséges rekesztőknek tartják.
A hidfő(állás) olyan átkelőhely, ami egy védett rév. Tulajdonképpen nem más, mint egy, álztalában a Barbaricum területén épitett őrtorony, amihez egészen a folyópartig lefutó védőfalak is tartoznak. (A sima örtoronyhoz, a burgus-hoz nem tartozik ilyen, csak az épületet kölrülvevő cölöpkerités.)
Különlegesen fontos réveket ellenerődökkel biztositottak - lásd Transaquincum az Árpád-hidnál, és Contra-Aquincum a Március 15-e téren.
Aztán, itt van mégegy kérdés, amit Siklóssy László: Hogyan Épült Budapest 1870-1930 c. könyve bevezetője nyomán "kutatok", elég kevés sikerrel.
Az első hidat a Dunán Apollodoros, Traianus császár építőmestere emlte, a dák hóditás céljaira, valahol Szerbiában. Más római hídról nem sikerült forrást találnom. Találtam ellenben egy szigetmonostori római hídfőt, amiről ezek után szeretném tudni, hogy micsoda:) A limes egy darabja, kikiáltva hídfőnek, egy hajóhíd "őrtornya", vagy micsoda?
És mégegy kérdés: a bevezetőben Siklóssy - Heltai Gáspárra és Bonfinire hivatkozva - állítja, hogy Zsigmond és Mátyás is tervezett egy hidat Buda és Pest közé. Mátyást pedig a "Budapest eszme" megalkotójának tartja, véleménye szerint a hídon és az egyéb, meg is valósult építéseken felül, egy 40 ezer fős városrészt tervezett Buda mellé. Mindezt egy történész álláspontjával szemben fejti ki, aki szerint Mátyás egy katonai tábort igyekezett Buda mellé telepíteni. Élek a feltevéssel, hogy az eltelt 70 évben állástfoglalt a tudomány e kérdésben, esetleg többet is tudunk, mint akkor, de nem találom ennek nyomát sehol:(
"Apropó, kelták. Helyesebben a helyi eraviszkuszok. Állítólag illír kultúrájú, kelta eredetű népek, akikről gyakorlatilag lehetetlen információt találni a hétköznapi halandónak, sem a internet, sem a lexikonok nem kényeztetnek el."
Csinján... Csak tudni kell, hol lkell keresni.. :))))
