Sziasztok!Régóta gondolkodom egy dolgon amiben remélem lesz valaki aki tud majd segíteni.Mikor újítottuk fel a házat elektromos vizszigetelés nyomait találtam.
Ennek a működéséről kellene információ,hogy mit hol keressek.szakmám szerint villanyszerelő vagyok,tehát nagyjából átlátom a témát.Leginkább kivitelezési rész érdekelne.Mellékeltem egy képet melyen egy kb. 10-es átmérőjű tömör réz anyag van végig hurkolva a falakban,mely az ajtók aljánál is át vannak vezetve folytonosan.Nemrég az utcafronton járdacsere volt,és a régi járda alatt megtaláltam hol van levezetve a földbe.Na most a másik végét nem tudom hol keressem és ha meg is lenne úgy gondolom valami egyenáramú cucc még kellene hozzá.Ha sikerülne le ellenőrizném a hurok folytonosságát és megkeresném a még nem található végét egy esetleges újraélesztés reményében.Vagy volt régen valami olyan technika amihez nem kellett egyenáram?Köszönöm az esetleges válaszokat!
Természetes anyagoknál nem kell légrés, csak ennek nincs reklámja, mert ez senkinek nem üzlet.
Rádadásul egyáltalán nem bonyolult... Nekem azt ajánlotta-aki megosztotta- hogy egy kisebb falon gyakoroljam, s utána. Egyébként nem "saraztam" soha és öregségemre, ugy ment, mintha mindig ezt csináltam volna. Nincs mit elrontani, ha nem sikerül-"löpottyan" ujra felhasználható... üdv PJ
Ha azt írom, hogy egy-másfél centis légrés elég, akkor nem hazudok sokat. A 'kémény hatásnak' hála, állandó kereszthuzat lesz a függőlegesen elhelyezkedő 'kürtőkben', így a falon át távozó pára nem fog feltorlódni, s nem nedvesedik a vályogfal. A fal hűtéséért többnyire a ráverődő csapadék és a szél a felelős - a hidegen kívül. Továbbá ha a vályogfal nem csontszáraz, akkor jobban vezeti a hőt. Viszont a hő nem csak konvekcióval terjed, hanem sugárzással is. Ez utóbbi a felszerelt hőszigetelésnek hála sokkal kisebb lesz, még akkor is, ha légrés van a fal és a szigetelő anyag között. Megfelelően vízszigetelt tégla- vagy beton falazat esetében nem kötelező a légrés használata, de a vályog az más cég. Ezt el kell fogadni, vagy majd később megfizetni a plusz költségeket. Remélem érthetően írtam le a dolgokat.
Mindenki azt csinál, amit akar, feltéve ha rám hallgat.
Face-n olastam és tetszett: 15cm-es szalma szigetelés a falon és vályoggal vakolva 3szor meszelve. Irta, akinél van, felére csökkent fűtésszámlája.
Kivitelezést én ugy képzelem el, hogy kézzel aratott gabona szalmájáról csak a kalászt vágnám le, s azzal. Keményfa cövekeket ütnék a falba-ezt már gyakoroltam- és régi villanyezetékkel (alu- nem kell leszedni a szigetelést) rögziteném oda, majd hig sárral visszakézből becsapkodva és azonnal elhúzva, esetleg később "gelettelném" is kb 2 rész homok és egy rész vályoggal (igy gletteltem házamat).
Ez akár hasonló, vagy ugyanolyan jó, mint a nád.üdv PJ
Engem ez a majdnem ugyanúgy ellátja dolog érdekel bővebben. Merthogy olvastam olyat, hogy szigetelés alatt a légres.olyan mintha nem is lenne szigetelés, mert a párával együtt a hő is kimegy. Mekkora legres fér bele, mennyi veszteséget jelent ez a szigetelő kepessegben?
Őszintén nem tudom kinek higgyek, annyira ellentétesek a vélemények. Idén nyáron tervezem felrakni de még kérdés a hogyan.
" feco kibeszélt hungaro cellről. Nem minden hőszigetelés hungaró cell sőt nem is nikecell."
Én beszéltem lentebb, amikor kijelentettem azt, hogy a legideálisabb verzió vályogfalra a nádpadló lenne, de pont az ára miatt nem ideális. Így marad a kőzetgyapot vagy a xyzcell. Ha nem akarja az ember azt, hogy a fal vagy a hőszigetelés (az zyx gyapot esetében a belsejében lecsapódó nedvesség nem jó ómen - lásd harmatpont címszó alatt) károsodjon, akkor kell a légrés a fal és hőszigetelés közé. Nem a hőszigetelés és a vakolat közé.
Hogy megértsd: belső tér - vályogfal - kiszellőztetett(!) légrés - hőszigetelés - vakolat - külső tér. Sajnos ez nem vitatéma, mert a fizika törvényei nem úgy működnek, ahogy mi akarjuk, hanem úgy működnek, ahogyan működnek.
"Mely anyagra gondolsz ? ... Ezek tábora az, amelyik csökönyösen állítja, hogy a becsomagolt házak bepenészednek. Mert a pára és a víz nem hatol át ezen az anyagon."
Én azoknak a táborába tartozom, akik abban hisznek, hogy egy rosszul kivitelezett hőszigetelés &|| vakolás képes tönkretenni a falat és az egyéb tartószerkezeteket. Ráadásul élhetetlenül párás lehet odabent a levegő, ha nem gondoskodunk a megfelelő légcseréről. A napi kétszeri szellőztetés ezen nem segít.
feco kibeszélt hungaro cellről. Nem minden hőszigetelés hungaró cell sőt nem is nikecell.
Van más is.
tehát hogy megértsd :
belső lég tér - fal - hőszigetelés - légrés - burkolat - külvilág. Ez egy un. szerelt hőszigetelés... már kiment a divatból, mert drága.
A belső térből a pára kifelé áramlik átmegy a falon és a hőszigetelésen, ennek egy része lecsapódik másik része kiszellőzik. De a lecsapódott nedvesség se marad ott az is elpárolog.
Egy bármilyen fal ha nincs is szigetelve annak a külső felülete általában nedves - csapódó eső , pára lecsapódás. De ez előbb- útóbb megszárad.
Nos ezért kell fagyálló vakolatot készíteni.
A nedves vakolat a fagytól tönkre megy .
és akkor a modern az. un ragasztott hőszigetelés
belső tér - fal - hőszigetelés - burkolat -külvilág
Na itt van a kutya elásva. ez a burkolat csak pára áteresztő lehet - erre kitűnőek az un. vékonyvakolatok / 2 és 1,5 mm /, amit itt is reklámoznak, lélegzőnek titulálva pedig csak annyi átereszti a párát.
van még egy megállapításod :
"de gyakorlatilag a víz és a pára nem hatol át ezen az anyagon,"
Mely anyagra gondolsz ?
Csak nem a nike- a hungaro- vagy a dunacellre ?
Akkor te is azok hatalmas táborába tartozol akik ebben hisznek . Ezek tábora az, amelyik csökönyösen állítja, hogy a becsomagolt házak bepenészednek. Mert a pára és a víz nem hatol át ezen az anyagon.
Tény hogy hőszigetelt házaknál is előfordulhat bepenészedés … ha nem szellőztetnek rendszeresen, alaposan.
Ja van még egy állításom ami azért magyarázatra szorul.
Ez pedig az hogy :
"A nedves vakolat a fagytól tönkre megy ."
Nos mi van a nedves vályog tapasztással ? elvileg az is nedves lehet ... jön ki a pára, aminek egy része lecsapódik a másik elillan, aztán ezt is éri csapódó eső. Tehát a külső vályog tapasztás is lehet nedves . csakhogy a vályog házakat, ha nem is ( az azért túlzás régen se értek ennyire rá az emberek - csak a naiv néprajzosok állítják ), de azért kettő - három évente lemeszelik.
És mivel a vályog egy olyan ravasz /különleges anyag, azaz agyag, hogy nedvesség hatásara regenerálódik. Reverzibilis !
A meszes- homokos vakolat lefagy, errodál . Na nem 2 év alatt, de néha 15 év alatt igen, a vályog tapasztásnál a 2 -3 évente történő meszeléssel a fal külsejét regenerálják. Gondolom én, lehet vitatkozni.
"A képen látható jelenség nem csak vályogházaknál fordul elő.
Akkor jelenik meg, amikor az épület tetőjének gerincképzése nem megfelelő, illetve - és ez a gyakoribb eset - nem figyelünk arra, hogy a cserepezés, a tetőfedés ezen a helyen ép legyen. Nem árt, ha tudjuk, hogy a régi házak tetőinek a sarkok fölé nyúló része a legsérülékenyebb... és sajnos egyúttal a legnehezebb karbantartható területe is."
Azért megjegyzendő , hogy a nedvesedés a külső és felső sarkoknál nem csak beázás miatt fordul elő, hanem pára lecsapódása miatt is.
Az első mondatodra igazt kell hogy adjak, a helyes kifejezés a feltorlódik lett volna.
A második mondatod nem áll össze számomra logikailag. Bár sejtem, hogy iszonyat nagy légrés van a hungarocell külső felületén, de gyakorlatilag a víz és a pára nem hatol át ezen az anyagon, így az benne felejtődik a falban.
Nem értem a felháborodásodat..végül is pont azt írják le a jellemzőiben hogy páraáteresztő. Személyszerint én nem a lélegzőre buktam,hanem az ár-kiadósság arányra,mivel fehér vakolatot keresek egyébként is és ha a leírtak valós dolgok lennének akkor ez minden téren megfelelő lenne. Bár számomra inkább a "felülete mosható" - "Kiválóan alkalmazható vályogházak homlokzataira is, mivel az épület páradiffúziós tulajdonságait nem befolyásolja" jellemzők gyanúsak. Egy műszaki adatlapot feltüntethettek volna,hogy mégis milyen összetevőket tartalmaz.
Csakhogy nem fog ott semmilyen nedvesség kicsapódni.... mármint a hőszigetelés és a fal között. Viszont a hőszigetelés külső felületén kicsapódik a pára, de azt a légrés eltávolítja.
Örök hiba. Először levonod a következtetést, mely szerint "Se tégla falnál, se beton falná , se vályogfalnál nem kell szellőzéshez rést hagyni a szigetelés alatt !!!"
És mindezek után kifejted azt, hogy azért vannak kivételek: Mondjuk vályogra polisztirolos szigetelést nem rakunk... A hungarocell esetében kell az a pár centis rés a vályog esetében. A hőszigetelést majdnem ugyanúgy ellátja, mint a B30-asból készült házaknál, de kell az a rés a falra, mégpedig azért, mert amúgy tönkremegy az alatta lévő fal a kicsapódó nedvesség hatására.
Ismétlem magamat: a cementtel telibevert vakolatokat nem illik a vályogházra alkalmazni, mert annak jó vége nem lesz, sem anyagilag, sem komfortban. Ezen a drótozás és a nádszövet nem segít, ugyanúgy el fog válni a faltól, plusz a falnak a károsodását is okozza||okozhatja.
A falakat azért szokás hőszigetelni, hogy nyáron kint maradjon a kánikula, télen meg bent. A páralecsapódás csak a helytelen kivitelezés mellékterméke.
Ha tömör tégla és van megfelelő vízszigetelés, akkor nem kell. Fogalmazhatnák úgy is, hogy ártani nem használ.
"A tégla falnál is kell szellőző rést hagyni a szigetelés alatt?"
Nem kell !
Se tégla falnál, se beton falná , se vályogfalnál nem kell szellőzéshez rést hagyni a szigetelés alatt !!!
A szerkezeti fal és a szigetelő anyag mindenütt összeér.
Viszont a szigetelő anyag és a burkolat között kell szellőző rést hagyni, ha a burkolat párazáró vagy pára fékező.
Ilyen burkolatok : műpala, műanyag, alumínium, tégla vagy akár fa.
Ezek a hagyományos un. szerelt szigetelő rendszerek.
viszont a modernebb az un ragasztott rendszereknél sehol sem kell szellőző rést alkalmazni. megy a falra a szigetelő anyg ragasuztva rés nélkül, arramegy a burkolat ami egy vékonyvakolat. Azon átmegy a pára.
Mondjuk vályogra polisztirolos szigetelést nem rakunk.... nem marad fenn, talán a szálast igen, de azt is legjobb szerelve.
Csak az erősen párazáró/párafékező bugyolát kell kerülni a vályogház esetében. Tehát mészhabarcs simán mehet rá vakolat gyanánt. Nem cementes &|| cementvakolat, hanem csak mészhabarcs vagy vályogvakolat. Bár cementes habarccsal is lehet vakolni, de akkor már most el lehet azon gondolkozni, hogy hova lehet majd azt feltiplizni, ha ledobja a fal (mert le fogja dobni)... A mészhabarcsot nem szeretik a mesteremberek, a vályogot meg nem is vállalják az esetek döntő többségében.
A hőszigetelés sem ördögtől való gondolat, de a lábazat szigetelésénél figyelembe kell venni azt, hogy milyen alapokon nyugszik a ház. Ha beton alaptest van, akkor gond nincs. De ha sárba lerakott tégla az alaptest, akkor felejtős, mert feltorlódik a nedvesség és az a fal stabilitását veszélyezteti||veszélyeztetheti. Az alaptest fölött sem lehetetlen a hőszigetelés, volt már szó ezen fórumon belül is erről. Mindössze nem ragasztani kell, hanem szerelni, a fal és a hungarocélium között függőleges szellőzőréseket hagyva. Az ideális (a pára miatt) szigetelőanyag a nád lenne, de az ára az nagyon nem ideális.
Igen, valóban a hőhíd lehet a ludas. Jó esetben. A téglaépület és a vályog között a hőszigetelésnél is idomos egy rést hagyni, mert úgy csak egy csíkban fog repedni a vakolat, ellenkező esetben meg összevissza.
Ott bizonyos helyeken sok a vertfalú ház. Persze van vályog is de pl. a Mezőföldön inkább a vert fal dívik.
Nos hogy most az paraszház vagy sem a lényegtelen.
Az alföldön pl. nagyon sok közép egzisztencia is vályogban lakott pár száz évig.
/ tanitó, kántor, pap , kereskedő, iparos stb. /
"Arról több cikket olvastam, videókat néztem, hogy nem jó ötlet körbe szigetelni a házat nikecellel"
Legalább egy cikket a többől nevezzél meg !
Ha száraz az a vályog - vagy vert-, vagy földfal akkor majd ugyan úgy lehet. De csak majd ugyanúgy.
A lényeg , hogy jó párta áteresztő anyagot és még jobb pára áteresztő burkolatot teszel a falra. Hogy milyent és hogyan az más, részletesebben kell utána nézni.
A tégla toldásról.
Annak jó víz- és hőszigeteltnek kell lenni.
"A tél/hideg beálltával azt tapasztaltam, hogy elkezdett vizesedni a sarok, és a padlózat (járólap)- fal talàlkozásánál. Talán ez a hőhíd jelenség lehet.?"
Jól gondolod az hőhid méghozzá sarok és él hőhid.
Ott a felület lényegesen hidegebb mint másutt , így a pára ott lecsapódik. Víz és penész az eredmény.
Jól gondold csak akivülről való hőszigetelés számít , hoz pozitív eredményt !
"3. kérdés: A téglafalat leszigetelhetem hungarocellel, mindenféle “következmény nélkül?"
Igen semmi akadálya, csak szakszerű legyen. Tehát megfelelő vastagság, megfelelő rögzítés és megfelelő burkolás a nyitja.
Vegyes falazatnál szerintem a legbiztosabb, a nádpadló-de az drága, viszont nem kell a tetőt kinyujtani, vagy a szalmabála ahhoz viszont meg kell toldani a tető kinyúlását. E kettővel nem lehet mellényúlni.
Több téglaházat láttam amit miután "becsomagoltak", nem győzték venni a penészirtót (ami nem sokat ér, sőt csak látszat megoldás)..
. A toldás miatt-ha em volt rendes alapja a vályogháznak a mellé épitett tégla toldalék nem biztos, hogy együtt fog mozogni, sőt biztos nem. Emiatt is jobb lenne, akár az egészet náddal vagy szalmával szigetelni, mert az "enged az erőszaknak". üdv PJ
