.... és tárolja a szenet. Ha elpusztítomm, elégetem az állatokat is az erdővel együtt, akkor az állatokban lévő "megkötött" szénmennyiség is a légkörbe kerül.
Ezért az esőerdők által tározódott szénbe az állatokban lévő szénmennyiség is beletartozik.
Régi cikk, nem is tudományos értekezés, de rámutat a lényegre.
A profit feljogosít mindenkit a Föld élővilágának elpusztítására... az esetleges őslakosokkal együtt természetesen, ez olyan üzleti dolog....
Egy rejtett, pusztító kapcsolat köti össze az Európai Unió nagyüzemi gazdálkodásait Dél-Amerika erdőivel, ahol óriási szójaültetvények miatt pusztul el a vadvilág és fokozódik a klímaváltozás.
A szójaültetvényekhez szükséges területeket úgy teszik elérhetővé, hogy több ezer ember kényszerül elhagyni földjét, így nem tud többé saját magának élelmiszert termeszteni. Az őslakosokat elhurcolják, az erdőket pedig kiirtják.
A dél-amerikai erdőpusztítás egyik legfőbb okozója a szójatermesztés, amelynek kísérő jelensége a természeti környezet nagymérvű leromlása, fokozott növény-védőszer-használat, erőszak, a helyi közösségek és parasztok emberi jogainak súlyos megsértése, és az élelmiszer-ellátás növekvő bizonytalansága. Európa a dél-amerikai szója legnagyobb importőre, ezért kulcsszerepe van a szójatermesztés bővülésében. Pusztító következmények az emberekre
Dél-Amerika óriási területein, ahol nemrég még alapvető élelmiszernövényeket vetettek, szójatermesztésre álltak át. A drámai változást jól szemlélteti Argentína példája. A rizs termőterülete 44%-kal, a kukoricáé 26%-kal, a gabonáé 3%-kal, a napraforgóé pedig 34%-kal zsugorodott. Mindez együtt járt az alapvető élelmiszerek árának drasztikus emelkedésével: a rizs ára 130%-kal, a lencséé 272%-kal ugrott meg.A kistermelők és bennszülött közösségek kénytelenek voltak elhagyni földjeiket. Ez tönkreteszi a kis gazdaságokból álló változatos termelési rendszert, amely pedig az alapvető élelmiszerek komoly hányadát szolgáltatja. A szója térhódítása ennél fogva a föld koncentrációját, vagyis a családi gazdaságok számának csökkenését eredményezte, következésképp csökkent az élelmiszer ellátás biztonsága. Paraguay-i civil szervezetek becslése szerint szójaültetvények telepítése érdekében évente 90 000 családot őznek el ősi lakóhelyéről.
A világ szántóföldi területeinek egyharmada szolgálja immár az egyre növekvő takarmányszükséglet kielégítését. Az állati termékekre irányuló kereslet arra ösztönöz, hogy a termőföldet takarmánynövény, főleg szója termesztésére használják, és ez a tendencia okozza a jelenlegi élelmiszerválságot. Az EU magas egy főre jutó földhasználata és nagyarányú takarmányimportja következtében nem kis mértékben felelős az élelmiszerárak világmérető felhajtásáért.
Szója, az erdőfaló
Dél-Amerika szójatermelése az elmúlt 15 évben több mint kétszeresére nőtt. Brazília a világ második legnagyobb szója-exportőre. A termelés több mint fele az ország középső és déli részéből, egykori természetes élőhelyekről származik. Az amazóniai erdők 16%-a, a Cerrado fás szavannáinak 60%-a mára eltűnt. 2007-ben ugyan lelassult az erdőirtás, a szója árának emelkedése azonban új lendület adott a pusztításnak: egyedül 2007. augusztusa és 2008. augusztusa között több mint 770 000 hektár erdőt irtottak ki. Becslések szerint 2020-ra a Cerradón további 9,6 millió hektár, 2050-re pedig az amazóniai esőerdő 40%-a eshet a szójatermesztés áldozatául.Az erdőirtás okozza a világ széndioxid-kibocsátásának nagyjából egy-negyedét.
Töviske a fauna az állatvilágot jelenti, a földi bioszférában a fotoszintézis és ezzel az O2 termelése kizárólag a növények privilégiumai, akár mit is mond a libtard sötétzöld dogma.
5,5*0,17 -> ~935 000 km2. Franciaorszag területe pedig 543.965 km².
543.965 km², vagyis közel ket franciaorszagnyi területet egettek fel eddig ...
Kerdes: Hany ember erdekeben?
Valasz: Nehany millio ketsegbeesett es szerencse nelküli földönfuto erdekeben. Valszeg, ha nehany milliard földlako fejenkent nehany $-t befizetett volna, ... akkor nem lett volna az egetesre szükseg ... de ugy tünik, ennyit nem ert a mutatvany a Föld lakoinak ...
Persze-persze.... a traktorok, meg a kombájnok, meg a permetező repülőgépek pedig kifejezetten termelik az oxigént, nem beszélve a tehenek bendőjéről....
Ovisoknak be lehet mesélni ezeket, de aki kicsit is utánagondol, annak azért előbb-utóbb csak megfogalmazódik a kérdés, hogy egy puszta, tarvágott szántóföld mennyi biomasszát (szenet) tárol és mennyit tárolt előtte az esőerdő 50 méter magasra törő flórája és faunája?
"Texasban 15 dollárról hirtelen 9 000 dollárra ugrott egy megawattóra villamosenergia ára, miután a gyenge szélenergiatermelés és a leállított szénerőművek miatt áramszünet borította el a régiót.
Júniusban Németország is éppen elkerült három nagyobb áramszünetet, és napon belül óriási ingadozás volt megfigyelhető az áramárakban. Az egyik pillanatban még abnormálisan magas árakat hirtelen negatív árak követték, ahogy a megújuló szél és napenergia termelések váratlanul visszaálltak a rendszerbe.
Augusztus 9-én az Egyesült Királyságban több mint egymillió otthon borult sörtétbe, mivel egy hatalmas szélturbinapark épp nem termelt áramot."
Igen a vegetációs fázisban termeli meg az őserdő éves kibocsájtásának többszörösét. Őserdő növények szempontjából nagyon nem ideális. Talaj tápanyagtartalma közel nulla, mert az állandó esőzések kilúgozzák, fényért folyamatosan küzdeni kell. Anno a közép és latin amerikai indiánok vajon mint is csináltak hogy kukoricát termeljenek és városokat építsenek? Felégették az őserdőt. Oszt hol vannak most ezek a városok, a dzsungel mélyén benőve fákkal. Pripjatyot néhány évtized alatt teljesen visszahódította az erdő, pedig ha valahol nem ideális a körülmény az élethez akkor éppen a Zóna.
Töviske, bármilyen szántóföldi kultúra többet fotoszintetizál mint egy azonos méretű őserdő. Kukorica műholdról látható infravörösben az éjszakai fázisban.
Ez a cikk egyedül a Mandinert helyezi új megvilágításba.
Ha valaki még hiszékeny korszakában van, annak is gyanúsnak kell lenni, hogy a marhalegelő, vagy a főként marhaetetésre, rengeteg fosszilis energiával megtremelt szója és a marha a maga hússzoros ÜH hatású metángenerátorával talán még sem széntározó.
„Az Amazonas sok oxigént termel, de ugyanennyit termelnek a szójafarmok és a marhalegelők is.”
Ennyi marhaságot, félrevezető, hamisságot ritkán olvasni egy cikkben. Az esőeredő saját hidrológiai ciklussal rendelkezik. Hihetetlen mennyiségű vizet párologtat, hűtve a felszínt, közben nem engedi elszállni a felhőket, hússzor is lehullik csapadékként ugyanaz a vízcsepp, mossa ki a széndioxidot a levegőből. Ahol kiirtják, melegáramlatok keletkeznek, amik nem kedveznek a csapadéknak, sivatag lesz előbb-utóbb.
Nem magával az erdőtűzzel van probléma, hanem a földhasználat változásával. Azért gyújtják fel az erdőt, hogy művelésbe vegyék, mert az eddig művelt területeket már kizsigerelték. Mennek tovább, utakat építenek keresztbe kasul az esőerdőn, olyan helyeket vonva be a potenciális mezőgazdsági területek közé a könnyű megközelíthetőséggel, ahol eddig "fehér" ember sosem járt, legfeljebb néhány tudományos expedíció. Ha egy két óra alatt el lehet jutni kényelmes, légkondis autóval a közepébe, nem heteken keresztül tartó machetés exbedíciók árán, akkor megszűnik az utolsó természetes védelme is, kizárólag a politikán múlik mit enged meg.
Nem a folyamat maga a legnagyobb probléma, eddig is volt, ezután is lesz.
Nem az ott élők megélhetése veszélyezteti az esőerdőket, hanem az odavándorló 500 ezer hektáros parcellákban gondolkodó mezőgazdasági forradlmárok, akiknek tele a zsebük pénzzel, még az esőerdőszakértőket is le tudják fizetni.
Ha pénzügyi alapokra helyezik ezek a forradalmárok az esőerdők sorsát, egy-két évtized alatt jóvátehetetlen átalakulást idézhetnek elő.
Persze mondhatjuk hogy ugyan miért ne lenne joga a nagy nyugati biotech cégek képviselőinek kivágni az esőerdőt, ők is csak meg akarnak élni valahogy, most éppen így. Elvégre mi is élünk és megélünk valamiből, tehát nincs semmi alapunk nehezményezni a brazil mezőgazdasági forradalmat, még akkor sem, ha az az végül éppen az ott élő "őslakos" farmerek nagyrészének törnkremenetelével jár, ahogy azzal jár mindenütt ahova a forradalom lángja elér.
Szervesanyagot szállít az óceánba, a nagyobb oxigén termelés ott van az ilyen folyamok torkolata környékén, az algáknak szén-dioxidra és ammóniára van szükségük.
De az úgy fals valóban, oxigén termelés olyan nincs, hanem szén-dioxid raktározás ami van.
Miért ne? A nátrium-kén akkumulátor lehet 3kWh/kg/dm3, csak nem úgy, hogy tölthető árammal, a traktorban csak olyan lehet ami csak leadni tud áramot. Szoktam írogatni ezt ide.
Egy érdekes cikk, egész más megvilágításban ír az esőerdők ügyéről. Jó lenne egy semleges, tisztán szakmai cikket is elolvasni.
https://mandiner.hu/cikk/20190826_amazonas_szakerto_nem_a_fold_tudeje_az_amazonas
Volt is ellenzése akkoriban, káráltak olyat is, hogy felgyorsítjuk a víz átfolyását a Kárpát-medence 200 év múlva kiszárad. ...hm...hm.... az nem mostantájt esedékes? )-:
Jelenleg kb. 20 % részarány az erdő, de ha lassan is, de biztosan próbáljuk a történelmi távlatokban elkövetett hibákat helyrehozni.... amit lehet, amíg lehet.
Kb 17% van kivágva a 5millio 5száezer km2 erdöböl
Manaus világhirü Operaszinháza
