Amennyire lehet körbeszigeteled ,akkor a terasznál sem lesz hőhídad,de ha lesz is valamilyen mértékű talán nem penészedik a többi meleg falrészek miatt !:-) Szerintem. 1x kell jól megcsinálni az egészet (pont/perem módszerrel ragasztva) és örökké teremeli vissza a befektetett pénzt (télen,nyáron) !:-)
Üdv ! Nem kérdés KELL a lábazatot is szigetelni(Xps),és nem attól lesz penész hogy szigetelsz ,hanem a szigeteletlen hideg faltól(persze megfelelő páramentesítő szellőztetés is szükséges) !:-)
A házunknak terméskő alapja és 38 cm-es kis méretű tégla falazata van. Eddig csak a födémet szigeteltük, most gondolkodunk a homlokzat szigetelésén. 10 cm grafitos szigetelésre gondoltunk, vastagabbat az ablakok miatt már nem tudunk rakni. Az ablakokat már kicseréltük néhány évvel ezelőtt. Az északi oldalon lévő szobában a sarokban és a fal alsó részén meg szokott jelenni a penész, pedig rendszeresen szellőztetünk. A sarokban alul megy a fűtéscső, ott 0,5-1 m magasságban szokott penészesedni. (A vízszigeteléssel nincs gond, megnézték műszerrel, nincs átnedvesedve a fal, tehát csak túl hideg, lecsapódik a pára, mivel az új ablakok már jól zárnak.)
A nagy kérdés, hogy szigeteljük-e a lábazatot is vagy ne? Az ismeretségi körünkben senki nem szigetelte a lábazatot, és van akinek penészedik alul a fal, van akinek nem. A bejáratnál van egy teraszunk, azon a 3 méteres szakaszon nem tudnánk a lábazatot leszigetelni, ráadásul pont azon a részen belül sem fut alul fűtéscső, bár eddig ott még nem volt penész, félek, hogy a lábazat szigetelése után ott lenne a leghidegebb, penészedésre hajlamos rész.
Az északi oldalon lévő szobában a padlóburkolat cseréje is esedékes. Arra gondoltunk, hogy ott alulról is szigetelnénk. Ez is segíthet?
Elsősorban tapasztalatokra lennék kíváncsi: Ki hogy szigetelt hasonló házakat? Volt-e penész előtte? Lett-e utána? Kiküszöböli-e a penészt a meleg fűtéscső alul akkor is, ha a lábazatot kihagyjuk a szigetelésből? Illetve ha szigetelt vki lábazatot, problémát okozott-e a terasz?
"felfelé valószínűleg nem vagyok jogosult terjeszkedni,"
Arra célzol, hogy az önkormázat megbüntet, mert emelet-ráépítésnek tekinti a 25 centi hőszigetelést?
De a legtöbb lapos tető szélén fut körben egy attika-fal, annak a magasságát úgysem fogod túllépni, tehát a házad magassága nem "terjeszkedik" egy milliméter sem.
"kavicsot mi fogná meg oldalról?"
Tehát a te lapostetőd szélén nincs attika-fal és nincs is semmi ötleted egy ilyen rettenetesen bonyolult műszaki probléma megoldására. Akkor megpróbálok kitalálni valamit én: a hőszigetelés szélére körben tegyél valami nehezet, pl kültérre készült beton dolgokat, legyen mondjuk egy sor járdalap.
"Amúgy meg terheljem meg az "elkorhadt" gerendákat 3-4 tonnával?"
Nem biztos, hogy korhadt, ennek valódi megtudásához persze korhadásológus szakembert kellene megfizetni egy fél napra. Ha nem korhadt, akkor a szabvány szerint a tető teherbírása MINIMUM 1 méter hó, de a statikusok 90 (99?) százaléka nem számol, csak saccol, majd ötszörösen túlbiztosít. Persze ennek megtudásához meg kellene fizetni egy (számolni is tudó) statikus egy-két órányi munkáját.
De azt a hőszigetelést nem muszáj kavics súlyával leterhelni, lehet az összes réteg ragasztva is, de akkor ki kell találni a kavics helyett valami más (könnyű, fagyálló és nem baromi drága) tuti UV védelmet a hőszigetelés tetejére.
De egy lapostetőt lehet belülről (tehát alulról) is helyesen hőszigetelni, pl így:
- külső vízzáró réteg
- külvilág levegőjével folyamatosan átszellőztetett legalább 5 cm légrés (lehet, hogy neked is volt ilyen, amíg meg nem szüntetted a szellőztetőket a tetőn)
- 25-30 centi üveggyapot
- párazáró fólia
- lakás mennyezete (pl gipszkarton)
Most persze az lesz a bajod, hogy de akkor le kell szedni és újraépíteni az egész lakásban a mennyezetet ami rohadt drága, plusz a beltér magassága.... erre meg azt fogom írni, hogy NA EZÉRT javasoltam egyből a külső hőszigetelést.
Nekem is tetszik a fordított rétegrendű szigetelés, de mint írtam, felfelé valószínűleg nem vagyok jogosult terjeszkedni, műszakilag sem egyszerű (kavicsot mi fogná meg oldalról?)
Amúgy meg terheljem meg az "elkorhadt" gerendákat 3-4 tonnával? :D
"3. Ha a lent tervezett fullos üveggyapot feltöltés mellett döntenék és folyamatosan biztosított lenne az átszellőztetés (ami ugye jelenleg is megvan..."
Még mindig nem tisztázott, hogy mit is takar nálad az átszellőztetés kifejezés. Két hőszigetelő réteg között egy CSAK ventilátorral átszellőző (kikapcsolt ventilátor esetén ÁLLÓ levegőjű) légréteget jól megcsinálni igen trükkös és nem olcsó feladat, a fizikához nem nagyon értő amatőrök megoldásai viszont többnyire működésképtelenek.
"mndjuk ez nem tudom mennyire okos dolog, mert így ott nem csak a pára, hanem a hő is távozik),"
Ha fűteni akarsz valamit, akkor muszáj hőt átadni :) viszont a külső hőszigetelés belső oldalát melegítő levegőnek nem muszáj a külvilágba távoznia.
"Esetleg elhagyva az üveggyapot alá most csak próbaképpen így-úgy becsúsztatott hőtükör fóliát?"
A hőtükör a hősugárzásos hőátadást akadályozza, tehát egy hőtükör akkor működik, ha naga a tükör hőmérséklete és a vele szemben lévő másik felület hőmérséklete között hőmérsékletKÜÖLÖNBSÉG van. Ráadásul minél nagyobb ez a különbség annál okosabb volt ott hőtükröt alkalmazni. A leghatékonyabb hőtükrök a 6000 fokos nap hősugárzásától védenek valamit, hasznos hőtükör még a 300 fokos vaskályha melletti bútorra (mögötti külső falra) ragasztott hőtükör, de még a 40 fokos radiátor és a mögötte lévő külső házfal közé tett hőtükör is okos dolog. DEVISZONTAZONBAN ahol a rétegrendben jó vastag hőszigetelés van, ott a hőszigetelés külső/belső felülete és a vele szemben lévő (tükrözött) felület között többnyire csupán néhány tized foknyi hőmérséklet különbség van, ennélfogva jóvastag hőszigetelés esetén még hőtükröt is alkalmazni, az csak a hőtükör kereskedők szerint okos befektetés (az esetek 90 százalékában pont ilyen helyekre szokás tenni hőtükör fóliát :)
PLUSZ: mivel itt sugárzásról van szó, ezért a tükör előtt kell lenni legalább annyi térnek/távolságnak, ahol a hő (infravörös) hullámok minimálisan elférnek (ez minimum 2-4 milliméter) hogy visszatükrözésük megvalósulhasson, magyarul ahol nincs meg ennyi légtér a hőtükör előtt, ott az az a tükör nem tükör :)
Talán azért, mert nem vagyok építőipari szakember, ezért minden olyan lapostetőt potenciálisan beázósnak tekintek, aminek a vízzáró rétegét úgy legózta/ragasztgatta össze egy alkoholista keskeny szigetelőanyag csíkokból.
Én arra tetőre tennék (akár a jelenlegi kátránypapír lehajítása után)
- egy EGY DARABBAN lévő (nulla toldás, nulla vágás, nulla ragasztás), ehát 50 négyzetméteres medencefóliát,
- ami jó vastag 2 mm-es, vagy ha csak 1 mm akkor két rétegben
- ami gumiból van és NEM pvc-ből (lágyító vándorlás problémakör)
- erre felülről ledobálnék egy réteg nútféderes XPS-t (fordított rétegrendű hőszigetelés)
- ami legalább 15 centi vastag (de 20-25 centi még jobb, ha anyagilag megengedhető)
- erre leterítenék egy réteg fekete (UV álló) geotextíliát
- erre rászórnék 5-10 centi osztályozott mosott kavicsot (polisztirol UV védelme + el ne vigye a szél az egészet :)
Ezután belül a mennyeteből
- megpróbálnám eltávolítani az üveggyapotot (péárazárü rétegen BELÜLI belső hőszigetelés amatőröknek TILOS)
- és reménykednék, hogy a fa tetőszerkezet még nem korhadt el annyíra a sok évnyi vizesedéstől (belső hőszigetelések tömeges hibája ugye), hogy bármelyik pillanatban a fejemre szakadhat.
...mert a jelenlegi tető vízzáró rétege biztosan párazáró, de az alsó párazáró rétegben én nem bíznék, tehát a jelenlegi hőszigetelés nagyon rossz helyen, egy jéghideg (szinte egész télen harmatpont alatti, tehát szinte folyamatosan vizesedő) párazáró rétegen BELÜL van. A talán szintén sok éve vizesedő/korhadó gerendákkal együtt.
"Ha jól értem tehát a kihívás az lenne, hogy mondjuk a szélsőséges -20 fokos hőmérsékletnél is a PIR-ben érjük el a harmatpontot."
Sok esetben a pir BEJESEJÉBEN nem lesz soha a harmatpont (az egyik oldaláról "átröppenhet" a másik oldalára), de ez az elméleti irány túl messzire vezet, ezt most ne erőltessük, mert csúnya labirintusba visz :)
A PIR BELSEJÉT FELEJTSD MOST EL és ne a harmatpont mozgását figyeld, hanem a párazáró réteg hőmérsékletét figyeld. Tehát fogalmazzunk inkább úgy, hogy a párafékező réteg (a pir meleg oldali felülete) soha ne hűlhessen harmatponti hőmérséklet alá.
"a tervezetthez képest vékonyítom a hőszig vastágságát"
A magyarországon tartósabban előforduló marhahideg hőmérsékleteket figyelembe véve ökölszabályként azt szoktam mondani, hogy a teljes falszerkezet összes (együttes) hőszigetelésének maximum 25 százaléka kerülhet a párazáró rétegen belülre (de ebben a fórumban volt, aki minimum ötszörös arányt javasolt, tehát maximum 20%-ot). NEM csak a pir és a gyapot hőszigetelésének arányáról van szó, hanem bele kell számolni az összes többi réteg hőszigetelő képességét is!
Egy kis segítség (laikus számára pánikkeltés) a TELJES hőszigetelések sorának két vége: szobalevegő-belső fal hőátadása: 8 W/m2K, legkülső felület-külvilág hőátadása: 24 W/m2K
"Mi van akkor, ha bátrabb vagyok és vastagabb szigetelést teszek be és a plafonban két helyen szellőzőket fúrok."
A működő megoldás ennél egy kicsivel bonyolultabb (merre megy a levegő? ;) de megvalósítható, akár automatizálva is. Léteznek elektronikus harmatpont mérők (amelyek a környezeti adatokból harmatpontot számolnak), filléres és méregdrága harmatpont (vizesedés) érzékelők, de lehet egyszerűen a külső hőmérsékletet figyelni és X fokos fagy alatt egy termosztát automatikusan indíthatja a pánik üzemmódot :) És műszakilag le lehet rontani IDEIGLENESEN egy hőszigetelés jóságát (átmenetileg növelni a hőveszteséget) arra az évente talán csupán 50-150 órára, amikor komolyan fennáll a vizesedés veszélye. Kérdés, hogy nem-e költünk éppen milliókat arra, hogy megtakarítsunk filléreket :)
Nagyon köszönöm, hogy segítesz megérteni a kialakuló helyzetet. Még egy kicsit tudsz velem együtt gondolkodni? Ha jól értem tehát a kihívás az lenne, hogy mondjuk a szélsőséges -20 fokos hőmérsékletnél is a PIR-ben érjük el a harmatpontot. Ha a gipszkartonon a tervezetthez képest vékonyítom a hőszig vastágságát (a kis kezemmel gurítok be 5-10 cm vastag üveggyapotot, ahova be tudok), akkor a harmatpontot ezzel beljebb hozom a szerkezetben ugyan, de elméletileg létezhet ehhez a rétegrendhez egy optimálisan méretezett vastagság, amelynél a harmatpont még a PIR-ben marad (mondjuk éves szinten abban a 10-20 napban, amikor tényleg ennyire hideg lehet... ennek esélye azért folyamatosan csökken ahogy haladunk az önpusztítással klíma ügyben).
Egy kissé unortodox megoldáson is gondolkodtam: Mi van akkor, ha bátrabb vagyok és vastagabb szigetelést teszek be és a plafonban két helyen szellőzőket fúrok. Ha a padlástér hőmérséklete a kritikus szintre hűlne, akkor a a szellőzőket bekapcsolva megemelem a hőmérsékletét.
Persze a pontos számításokhoz pontos rétegrendek is kellenének, plusz pontos információ az átlagos belső hőmérsékletről és páratartalomról. Ha az átlagosnál szárazabb a levegő, akkor az azonos rétegrend mellett kifelé tolja a harmatpontot igaz?
Persze ezekben az esetekben is problémás a tetőzugok kérdésköre, amit ha nem töltök fel, akkor ezek a plusz szigetelések nem érnek annyit, illetve jelentős hőhidakat teszek be a most egységes szerkezetembe.
Sziasztok! Rengeteg hozzászólást olvastam ezen a fórumon, volt egy nagyjából bevált ötlet is (Bornit a Bitugel helyett), de egészében véve évek óta reménytelenül küzdök a bitumenes lemezzel vízszigetelt lapostetőmmel. Mindig van évente 1-2 apró beázás (mondjuk talán fél dl víz), legalábbis ennyit veszünk/gyűjtünk össze észre a belső burkolatok alatt az edényekben, kb. mindig ugyanazon a kb. 5 m2-en. A tetőt az előző tulaj csináltatta majdnem 6 éve az utcabeli áccsal (jó szaki) és a fiával (vele már kevésbé elégedett a környék). Az idős szaki röviddel utána elhunyt, a fiát még elhívtam párszor, de az utóbbi években nem.
Paraméterek: - kb. 40 m2 (lejtés irányban kb. 4,5 m), kb. 2,5 fok lejtés - nincs attika (csak az egyik rövid oldalon a szomszéd tűzfala, de szépen lebádogozva (és nem itt jelentkezik az ázás)
Rétegrend alulról (régi fényképek alapján, ): (- belső burkolat, párazáró fólia, üveggyapot, fagerendákon keresztben deszkák) - Párazáró + vízzáró fólia (Isoflex Classic) - széleken és kéménynél bádogok - Valami fekete vastagabb puhább anyag lejtés irányban - keresztben palazúzalékos bitumenes lemez És ennyi, attika hiányában nincs rajta kavicsréteg... Sem lépegetőkövek.
Az első beázások azért keletkeztek, mert volt 4 szellőztető kémény, amit 3-3 huzal rögzített a tetőhöz, ezek viharban rendszeresen kiszakadtak. A kivitelező szaki aztán megszüntette a kéményeket, mondván nincs rájuk szükség, a helyükre ragasztott újabb lemezeket (foltokban).
Fotókon most furcsállom (de annak idején látta műszaki őket ellenőr ismerősöm is) - a bitumenes lemezek színe keresztirányban sok helyen fekete volt a fotókon; általában széles sávokban, de ritkán a teljes szélességben - volt pár foltozás (igen, rövid, néha nem is teljes szélességben voltak extra ráragasztva lemezek)
Amit nem értek, ennyi idő után nem mehetne tönkre: - főleg a végeken: van egy rakat gyűrődés, mintha hosszirányban feltorlódott volna a lemez - sok helyen 5-8 cm2-en kilátszik az (üvegszál erősítésű?) alapszövet - sok helyen egyenes vonalú vágásokat látok, majdnem merőlegesen a lemezekre
A beázások az utolsó alkalmakkor mindig a hajszálnál alig nagyobb repedések környékén voltak (tudom, a víz elmászik máshova is, de...) Ezeket lejavítottam Bitugéllel, az utóbbi 1 évben pedig Bornittel és rá palazúzalékkal. A szaki az első évben rengeteg illesztést biztos ami biztos alapon átkent bitugéllel. Ezek nagy részét, plusz az azóta jelentkezett apró repedéseket, kopásokat tavaly átkentem Bornittal és beszórtam palazúzalékkal.
Szóval elegem van, kéne egy jó szaki, dél-pesti helyszínre.
Benne van a pakliban, hogy újracsináltatom az egész tetőszigetelést, ehhez persze van sok kérdésem: - régi szigetelést fel kell-e szedni - hogyan lehetne megoldani, hogy UV/időjárás ellen valami záróréteget kapjon (nincs attika) Esetleg szóba jöhetne-e lemeztető (tudom, csak 2,5 fokos lejtés, de már van egy 99%-os vízszigetelés)
Szívem szerint dobnék még rá fordított rétegrendben EPS szigetelést, de ugye oldalról bádogoztatni kéne, plusz emelné a homlokzat magasságát (ami egyik oldalon telekhatár, és kis szomszéd udvart árnyékolna még jobban dél-nyugati irányból)
Bármi ötletet, hozzászólást nagy köszönettel fogadok!
"Ha a fal valamennyi rétegének összesített hőszigetelési jóságának 95 százalékát maga a hőszigetelő réteg adja, akkor elmondhatjuk, hogy akárhol is helyezkedik el a falban, a hőszigetelő réteg meleg oldala mindig közel szoba-hőmérsékletű."
Ezt a mondatot főleg azok olvassák el figyelmesen, akinek a házán a hőszigetelő "mester" pogácsákkal ragasztotta a hőszigetelést ÉS az így létrejövő légrést nem zárta le légmentesen, tehát ebben a légrésben folyamatosan jár a külvilág levegője.
Az ő házukon valami ehhez hasonló dolog történt:
- megrendelt és kifizetett egy olyan hőszigetelést, amivel a fűtésköltséget a harmadára lehetne csökkenteni, legalábbis minden előzetes számítás erre utalt,
- a hőszigetelés után (a fenti mondat értelmében) a vastag hőszigetelés alatt az eredeti házfal külső felülete közel szoba-hőmérsékletűre szeretne melegedni,
- ha "mester" okosan nem csinál a fal és a hőszigetelés közé egy olyan légrést, amiben a külvilág hideg levegője áramlik folyamatosan és intenzíven (kéményhatás!)
- és most a kedves megrendelő nem érti, hogy miért nem csökkent a fűtésszámla még a felére sem, amikor valamennyi számítás két harmados csökkenést jósolt :)
"2. Az számít valamit, hogy a tetőtérben minden porszáraz? Tehát a jelenlegi viszonyok között nincs párakicsapódás a purhab alján található fólián"
A fal (esetedben ferde tető) belsejében a lakáshőmérséklet és a külvilág aktuális hőmérséklete közötti hőmérséklet-különbség az egyes rétegek hőszigetelésének arányában oszlik el. Ha a fal valamennyi rétegének összesített hőszigetelési jóságának 95 százalékát maga a hőszigetelő réteg adja, akkor elmondhatjuk, hogy akárhol is helyezkedik el a falban, a hőszigetelő réteg meleg oldala mindig közel szoba-hőmérsékletű.
Ha a lakás levegőjének harmatpontja 7 fokos, a hőszigetelésed belső oldala viszont kb 20 fokos, akkor azon a hőszigetelésen soha nem lesz víz kicsapódás.
Ha viszont ezen hőszigetelő téteget befelé a duplájára hizlalod, akkor a fal hőszigetelésének fent említett (szobahőmérsékletű) belső felülete beljebb kerül ÉS az a felület, ami eddig a hőszigetelés belső felülete volt, az onnantól benn lesz a teljes hőszigetelés közepén. Tehát ezen felület hőmérséklete félúton lesz a lakás és a külvilág aktuális hőmérséklete között, tehát nagy hidegek idején harmatponti hőmérséklet alá hűlhet (=vizesedhet+penészedhet) az a párazáró felület, ami a belső hőszigetelő réteg nélkül soha nem tudott volna ennyire lehűlni. (ez a rákfenéje az összes belső hőszigetetelésnek)
Sajnos valóban előfordulnak (magyar nyelvre gondolkodás/szaktudás nélkül lefordított) olyan katalógus-rétegrendek, amelyek Spanyolországtól/Floridától északabbra megbuknának egy komoly energikus előtt.
"egy megfelelő (anyagú/kivitelezésű) belső oldali párazárás esetén, mi a helyzet?"
TÖKÉLETES belső párazárás (ez az, ami szerintem csak a rajzokon/terveken létezik :) esetén azon kívül bármilyen anyagot bármilyen vastagságban és bármilyen kombinációban használhatsz. Ha a lakás felől nem képes SEMMI pára bejutni oda, akkor nincs semmi, ami galibát okozhatna.
(ugyan van egy kis elméleti esélye annak, hogy pl kívülről nagyon lassan beszivárog párás levegő a PUR habon át az üveggyapotba, aztán jön villámgyorsan egy hirtelen erőteljes lehűlés, amikor is nincs elég idő ugyanazon az úton távoznia, ahol bejutott és a gyapotban lévő pára egy része vízzé csapódik ki, de ilyesmire talán csak a hozzám hasonló elméleti hülyék számítanak :)
Az a baj, hogy minden két soros kérdésedre tisztességesen csak legalább harminc sorban lehet válaszolni. Tehát az igazi baj az, hogy velem próbálsz regényt íratni :) ezért az első kérdést vállalom, tovább nem is olvasom.
"Tehát hiába figyelgetem a szigetelt részt hő és pára szempontból?"
A két hőszigetelő rétegből a külső réteg belsején levő párazárón csak akkor tud víz megjelenni, amikor odakint annyira hideg az idő, hogy az a réteg harmatponti (vízkicsapódási) hőmérséklet alá tud lehűlni.
Képzeljük el azt, hogy mondjuk a dupla hőszigetelésed belsejében lévő párazáró rétegen belül és kívül lévő hőszigetelések egyenlő jóságúak, tehát ezen párazáró réteg hőmérséklete mindig pont félúton lesz a szobahőmérséklet és az aktuális külső hőmérséklet között.
Képzeljük el továbbá, hogy a lakásodban a harmatpont 7 fok (tehát a lakáslevegőnek annyi a víztartalma, hogy 7 fokosra lehűtve kezd az addig lebegő pára folyékony vízzé kicsapódni).
Ha a lakásodban 22 fok van és a harmatpont 7 fokos, akkor a levegőt 15 fokkal kell lehűteni ahhoz, hogy vizet kezdjen gyártani.
Ahhoz, hogy a hőszigetelésedben lévő párazáró réteg 7 fokosra hűljön, ahhoz odakint 2x15=30 fokkal kell hidegebbnek lennie, tehát ebben az esetben mínusz 8 fokos (vagy hidegebb) kinti időjárás kell ahhoz, hogy a az a párazáró réteg vizesedni kezdjen. Mivel ennyire hideg mostanában nem várható, ezért a befújó cég nem vállalt semmi rizikót, amikor azt mondta, hogy néhány napig figyeld a minta-hőszigetelésüket :)
Szerény tudásom szerint hibás az a rétegrend, ahol egy sd10-es jóságú belső fólia erősebb párafékező aar lenni egy SD21-es fékezésű külső rétegnél. Vagy a katalógus rétegrendben csupán 5 centi hab van 14 centis helyett, vagy valami precíziós trükk játszik, amivel csak a profik mernek számolni (no meg a Winwatt szoftver :), pl "hosszú távú telítődés".
"bár furcsa, hogy a párafékezője (BauderTex) csak sd≥10"
Van a hőszigetelő anyagoknak egy FAJLAGOS hővezetése, ez mindig 1 méter vastagságú anyagra vonatkozik. És van minnden tényleges hőszigetelésnek egy tényleges hővezetése, ami rosszabb, mint a fajlagos, hiszen ritkán hőszigetelünk 1 méter vastagon :) Tehát pl ha 0,04 W/mK FAJLAGOS jóságú hőszigetelő anyagból 10 centi vastagságot teszünk fel a falra, annak az értéke 0,4 W/m2K lesz.
Na a párazáró fóliáknál is hasomló a helyzet: ha a fólia anyagából 1 méteres vastagság a levegőnél 4000-szer rosszabbul vezeti a párát, akkor abból az anyagból pl 2,5 milliméter vastag fólia csupán a 10-szer vezeti rosszabbul. Tehát ez az "2,5 mm=SD10" érték egy 4000-es FAJLAGOS sd-jű (tehát igen jó párazásású) anagot takar.
Ha a habod FAJLAGOS (tehát 1 méterre vonatkozó) párafékzése mondjuk 50, de csak 10 centi vastag, akkor azon réteg tényleges párafékezése csupán 5-ös. márpedig a 10-es fólia ennél ennél kétszer jobb párafékezésű, tehát a katalógusban látható rétegrend teljesen jó. Persze csak akkor, ha a párazáró réteg készítője nem követ el olyan (tömítési) hibákat, amivel az elméletileg 10-es jóságú párazáró réteg jóságát lerontja Sd5 alá. Márpedig amatőr kivitelezés esetén én em vennék erre mérget, EZÉRT nem szabad játszani amatőr szinten azal, hogy kívülre erősen párafékező réteget teszünk. Papíron könnyű TÖKÉLETESEN tömített párazáró réteget rajzolni, a valóságban kivitelezni viszont szinte lehetetlen egy amatőr számára.
"A 14-es pir, amit kinéztem sd≥21."
Tehát ha jól számolom, akkor ennek ennek a "páraáteresztő" habnak a FAJLAGOS párafékezése (tehát 1 méter vastagság esetén): 150-es (én csak 50-es saccoltam). Ez egy profi szemében nem kezelhetetlenül magas érték (lásd a rétegrendet a katalógusban), de léteznek olyan anyagok, amelyekből a 100-ast már páraZÁRÓ-ként árusítják :)
Ha nem kérek sokat, nézz rá kérlek a bauder katalógusra. A 7. oldalon, középen van a leendő rétegrendem (bár furcsa, hogy a párafékezője (BauderTex) csak sd≥10).
Megoldás lehet, ha belülről lebontom/cserélem a párazárást? Szerintem még inkább rontana a helyzeten...
A 14-es pir, amit kinéztem sd≥21. Tudom, hogy ez így még kevés az üdvösséghez, de ahhoz, hogy gond legyen kicsapódó pára/harmatpont kell a szerkezetben. Rosszul gondolom?
Akkor még lőnék egy kicsit a 90%-ra :) Némileg megint regény.
Kicsit még nehezemre esik elengedni a kérdést, olyannyira, hogy hétfőre kihívtam még a próbabefújás előtt egy energetikai tanácsadással foglalkozó céget, hogy nézzék ők is át a szerkezetet (meg úgy egyébként adjanak tanácsot, hogy mi lenne a megtérülőbb beruházás energetikai szempontból). Remélem nem valami kókler banda lesz.
Addig is, ami felmerült bennem:
1. A mostani egy pár gerenda közötti befújás viselkedése gondolom nem mérvadó, mert ha a pára távozik felfelé azt inkább a szigeteletlen gipszkartonon keresztül teszi. Tehát hiába figyelgetem a szigetelt részt hő és pára szempontból? Egyelőre egyébként nem sokban különbözik a szerkezet többi részétől (Lidl-ös nedvességérővel tudom nézni).
2. Az számít valamit, hogy a tetőtérben minden porszáraz? Tehát a jelenlegi viszonyok között nincs párakicsapódás a purhab alján található fólián (amúgy elég száraznak tűnik a levegő a tetőtérben, de be fogok most szerezni páramérő szenzorokat, mert amúgy is érdekel, hogy számszerűleg mit mutatnak az érzeten felül). Lehetséges, hogy ez elsősorban azért van, mert a padlástérben a két oromfalon van egy-egy 25x25 rácsos levegőztető?
3. Ha a lent tervezett fullos üveggyapot feltöltés mellett döntenék és folyamatosan biztosított lenne az átszellőztetés (ami ugye jelenleg is megvan... mondjuk ez nem tudom mennyire okos dolog, mert így ott nem csak a pára, hanem a hő is távozik), akkor az nem lenne elégséges? Esetleg elhagyva az üveggyapot alá most csak próbaképpen így-úgy becsúsztatott hőtükör fóliát?
Illetve még egy konstrukció jutott eszembe:
Mi van akkor, ha a tetőzugokat töltetem csak fel a fújható üveggyapottal és a szarufák közé kézzel magam (ahogy Elek is írja) kézzel raknék be sokkal olcsóbban kivitelezhető táblás kőzetgyapotot vagy begurítanék hengerben kapható üveggyapotot, de figyelve arra, hogy közte és a purhab alatti párazáró között maradjon egy légrés. Ott most jelenleg 13 cm a rendelkezésre álló hely, tehát 8 cm vastagságban be tudna kerülni úgy gyapot, hogy nem érjen/feszüljön hozzá a fóliához. Így ha mégis van párásodás akkor az minimális átszellőzés mellett talán az el is tudna távozni?
Tehát kb így:
Fekete a meglévő purhab
Sárga a begurított utólagos üvegyapot
Piros a befújt üveggyapot
Kék a meglévő gipszkartonozás a fogópárok és a szarufák alsó felére csavarozva
A rétegrend egyébként így néz ki. Kb.. azért csak kb, mert amikor az eladó csináltatta a tanúsítványt, a szakszerűen dolgozó mérnök úr természetesen jó gyorsan túl akart lenni rajta, ezért nem ment fel a padlásra, hanem elmondás alapján csépelte be a WinWatt-ba a dolgokat. Ezt abból gondolom, hogy Szarufa, közte hőszig az valójában csak szarufa. Ha felment volna, akkor látta volna a jóember, hogy ott bizony csak levegő van.
"Lehet gond a párával a szerkezetben, ha ezzel a páradiffúzként reklámozott anyaggal csinálunk szarufa feletti szigetelést a meglévő fölé?"
Mivel alatta gyapot lenne, ezért baj lehet belőle.
Nem csak egyféle páraáteresztési érték létezik, hanem ezerféle. Ha egy anyagra azt mondják, hogy páraáteresztő, az csak egy laikusnak elég, a profi számára ez rohadt kevés információ.
Mert
- az üveggyapot páraáteresztése kb megegyezik a levegőével, tehát Sd értéke 1
- a polisztirol hab páraáteresztése kb 30-szor rosszabb a levegőnél, tehát Sd értéke 30 körül van
- az általad kinézett "páradiffúz" PIR tábla Sd értékét 50 körülire saccolom (a tényleges adatot a gyártó az adatlapon szerényen elhallgatja)
- az olcsó párazáró fóliák páraáteresztése (Sd értéke) 100-300 körül mozognak
- a profibb párazáró fóliák páraáteresztése (Sd) 1000-3000 vagy még több (de valójában még ezek sem tökéletesen párazárók!)
- gyakorlatilag tökéletesen párazáró anyag szerintem a tömör üveg és a a tömör fém, szigorúan véve az összes többi anyagot tekinthetjük páraáteresztőnek :)
Tehát az a PIR lap hiába páraáteresztő, a gyapotnál 50-szer párafékezőbb, így a gyapothoz képest nevezhetjük akár párazárónak is. Fordítva jó lenne a sorrend, tehát ha a hőszigetelés meleg oldalán lenne a PIR és a hideg oldalán a gyapot.
Úgy alakult, hogy emberi áron tudok Bauder PIR SDS-jez jutni. Inkább nem hagyom magam rábeszélni az alukasírozottra.
Mi a véleményetek? Lehet gond a párával a szerkezetben, ha ezzel a páradiffúzként reklámozott anyaggal csinálunk szarufa feletti szigetelést a meglévő fölé?
A rétegrend úgy nézne ki felújítás után, hogy karton, profilnyi légrés, párazáró, gyapot a szarufák közt, páraáteresztő (elvileg marad), PIR, lécezés, cserép...
Sokan hiszik azt, hogy hőszigetelni könnyű, már majdnem mindent ért belőle. Az ő kedvüket lehet jól elrontani ezzel: "A hőszigetelés tudománya 90 százalékban a párakezelésről szól, te most még csak a maradék 10 százalékot kezdted megérteni".
További bölcsességek:
Aki érti a párakezelést, az percek alatt hozzátanulhatja a hőszigetelést. Aki viszont leszarja a párakezelést, az soha az életben nem fogja ÉRTENI a hőszigetelési megoldásokat. (persze csinálhatja jól úgy is, ha nem érti, csak soha ne akarjon semmit se változtatni a valóban hozzáértők tervein, megoldásain :)
