Nyelvészetileg nem nagyon tudok hozzászólni a végződésekhez, de a mai Lengyelországban vannak -nia és -na végű vezetéknevek. Persze ahhoz nem értek, hogy ezek mennyire "őshonosak".
Két példa: Sztwiertnia, Kiecana.
(Ezek egy 120 fős listán vannak, tehát annyira nem gyakori ez a végződés.)
Köszönöm a választ. Szerintem is Podovsky lehet, mert így is irták néhány születésnél, csak nem találtam sehol Podov nevű helységet. A lengyel vezetékneveknél van na végződés ?
Két elég nehéz névhez kérek segítséget. Az egyik név a Giebna, ez fogalmam sincs milyen nyelven lehet. A másik egy szláv név Podovsny, itt az a gond ilyen szláv szóvégződésről még nem hallottam.
visszaolvastam a fórumot és nem találkoztam vele (a névvel) viszont látom hogy vannak itt hozzáértő emberek én a - Kálny - névre lennék kiváncsi, hogy mégis mit jelent vagy miből vagy honnan jöhetett. hátha itt sikerül megfejteni
Igen, az utóbbi időkben több ilyen közjegyzői iratot is átnéztem, szembetűnőek az azonos nevek hihetetlen változatos írásmódjai, még a magyar nevek esetében is. Sok helyen csak attól függ, hogy hivatalosan hogy hívják egy-egy rokonomat vagy felmenőmet, hogy az állami anyakönyvezés bevezetésekor a nevüknek éppen melyik változa került feljegyzésre.
Nagyon köszönöm a sok információt, illetve a brainstormingot. Így ha belebotlok újabb információdarabkákba, könnyebben el tudom őket helyezni, illetve lesz fogalmam, hogy merre induljak.
No, eszembe jutott, hogy van egy virtuális gépem...
Elolvasva a jegyzőkönyvet nem vagyok benne biztos, hogy teljesen hagyatkozhatunk-e arra, hogy a név ("di" "de" helyett) biztosan helyesen van-e írva. A lejegyző nem feltétlen ismerte a nevet, talán a tollba mondó sem helyesen ejtette. Ilyen szempontból a prepozíció simán lehetett akár "de", akár "di". Hasonló igaz a Coja-ra. [kója] ejtés és Coja lejegyzés _ebben_ a forrásban visszamehet mind eredeti sp. Coja-ra, de akár sp. Coya-ra is. (Az egyik esetben írás szerinti ejtés, a másikban ejtés szerinti írás).
Erre érdekes, hogy a Coja a Fülöpszigeten gyakori (http://lastnames.myheritage.de/last-name/Coja), Spanolo.-ban viszont nem. De gondolom ott az őslakosok a spanyol nyelvű adminisztrációtól nem természetes úton kapták nevüket, hanem mint a zsidók a Habsburg monarchiában. Gondolom a Fülöpszigeti gyakori Coja ugyanannyira jellemző az általános spanyol névadásra, mint az általános német névadásra a germanofón zsidó nevek, azaz semennyire sem. (Ott indokolt is lenne a "nyomorék" jelentésű csn. Gondolom az őslakosok nem örvendtek legnagyobb megtisztelésnek).
A Lazar is valószínűleg a magyarországon használt, magyarított alak, valószínűleg Lázaro volt az illető (vagy Lazzaro, ha mégis olasz?).
Lehet, hogy egy Lázaro de Gregorio Coya-t keresünk?
Ebben az esetben a "de" funkciója az, hogy a keresztnévnek is hihető családnevet csn.-ként jelölje ki. V.ö. The patronymic exception.
Talán nem teljesen érdektelen, hogy Gregorio spanyol becealakja Goyo.
____
Ez, de előző hsz.-em is legfeljebb egy tűzijáték, "brainstorming", egymással ellentmondó felvetésekkel is akár. A célja beindítani a hive mind-ot / swarm intelligence-et.
Igen, külön kiszúrás, hogy csak win alatt megy, meg az is, hogy gyakorlatilag sehogy nem lehet kivarázsolni a megtekintőprogramból a képállományt (nyomtatni sem lehet), csak képernyőmentéssel megy, de azt meg zavarja a kikapcsolhatatlan célkereszt a képernyő közepén...
Nekem is az jött ki, mint Mezôbándinak, most a Te leírásodat követve eljutottam az oldalra. Egy szóval ez a rendszer sz**.
Mindenesetre hogy a rendszer kalsszságát tovább dícsérhessem, a szükséges program csak Win alatt fut. Gratulálok. Hogy nem tudják feltenni tiff-ben vagy ha annyira félnek a sávszélességtôl, jpg-ben?
A 8981-ben lefordítottam: LADOS a gall LATUS személynévből és az aquitán OSSUM toldalékból. Nem tudom, hogy a gallok és akvitániaiak mindezt hogyan ejtették. Mai francia kiejtés szerint Látüsz és Osszüm, de gyanítom, hogy inkáb Látusz és Osszum lehetett. Egyébként érdekes, hogy mindkettő létezik tisztán latin szóként (is?). De halvány lila gőzöm sincs a gall és az akvitán kiejtéssel és etimológiával kapcsolatban (és a hazaiban sem én vagyok a szakértő itt a fórumon).
"inkább a török ,szlovák nyelvi elterjedését tudják a kutatók, kutatni szeretők preferálni a fórumokon..a nyugati visszafelé áramlást meg nem"
Mert 1:1.000.000-hoz az esélye annak, hogy egy áramlat nem oldódik fel nyomtalanul a tengerben. A tömeges, ismétlődő jelenségeket lehet igazán kutatni.
"attól lett szláv , hogy os végződése van?"
Én is csak azt tudom tenni, amit te: beírom ide balra a keresőbe, hogy Lados és visszaolvasom a régebbi levezetéseket.
Köszi..Azt viszont érzékelem , hogy inkább a török ,szlovák nyelvi elterjedését tudják a kutatók, kutatni szeretők preferálni a fórumokon..a nyugati visszafelé áramlást meg nem..pedig mióta Kárpát-medencei életünk van egyfolytába nyugatról házasodtunk , nyugati uralkodóink voltak és stb . attól lett szláv , hogy os végződése van? Lehet ,hogy lengyel? Ha forditottad a szöveget ,hogy alakult ki a francia nyelvben ez a szó..hogy alakulhatot ki a szláv nyelvben, vagy a görögben?
A levéltári kereső találati oldalán bal oldalt a találat számára kell kattintani, akkor továbbvisz a rekord részletes adatahihoz és ott van alul egy link, amin megnézhető a kép, de kéri egy megtekintő program telepítést, ami közvetlenül a levéltár szerveréről húzza az adatot, így nem is lehet direkt linklni :-(
Hogy ne kelljen ugyanazt a kört többször lefutnunk: te eddigi kutatásaidban hogyan egyeztetted össze az 1879-es évet a családi legenda "1700-as évek második felé"-vel?
(Közvetlen link segítene azokon, akik nem olyan jártasok ezen adatbázis kezelésében).
Egy budapesti közjegyzői okiratban hatalmaznak fel egy budapesti ügyvédet az örökösök arra, hogy eljárjon a nevezett hagyatéki eljárásának ügyében (1879). Más hasonló nevű embert viszont eddig még nem találtam a család környezetében, és a hagyatéki ügy irataira sem bukkantam rá, bár ez utóbbin dolgozom még.
A közös levéltári keresőben meg is található, eredetiben is megnézhető: HU BFL - VII.168 - 1879 - 180.
Milyen írásos bizonyítékot találtál? Milyen szövegkörnyezetben?
Sokan tapasztalták már, hogy csak bedobtak egy nevet (a kontextus elhallgatva, mert szerintük "úgysem érdekes"), és semmit sem tudtunk hozzá tenni. Mikor elôkerült a kontextus is, meg csak úgy tört elô a kollektív tudás...!
Sajnos nincs nagyon környezete, családi legendként élt felmenő, (1700-as évek második fele, Magyarország) akinek létezésére végre találtam írásos bizonyítákot is, de abban is csak említik, mindenféle konkrétum nélkül. A szóbeli közlésben egyébként de van, az írott anyagban van di ami nekem is furcsa volt.
"Mindig ládoszt emlitittek de én igy leirva még nem láttam se emlitésben se sehol,"
Egy kicsit nagyon nem értem, amit mondasz. Mutasd meg egy franciának egy papíron azt a szót, hogy lados és kérd meg, hogy olvassa fel! Láss csodát: azt fogod hallani, hogy ládosz. Mutasd meg neki azt a szót, hogy ladoche és azt fogod hallani, hogy ládoss (már majdnem lados). Persze azt nem tudom, hogy 1394 körül hogyan ejtették arrafelé ezt a szót!
De azért az egy roppant ingatag megközelítés, hogy rövidke szavak azonos írásmódja miatt magukat a szavakat egymásból származtasd. Azért azt vedd figyelembe, hogy itt mindössze 5 betű kétszótagos kombinációjáról van szó. A véletlen egybeesésnek ebben az esetben jóval nagyobb az esélye, mintha mondjuk Gyergyókilyénfalva nevét látnád viszont egy frank településjegyzékben.
"10 km távolságban akkor ott azt állitanám a helység névhez csatlakoztatható.De 2000 km távolságából már csak azt , hogy ez is egy alma csak attól még semmi köze hozzá?"
Számos név alakult hasonlóképpen (szláv nevekből), mint a Lados. Ezért ésszerű a Ladosnál is azt feltételezni, hogy ugyanarról a fáról esett le, amelyikről a többi alma (vagyis a sok egyéb, szláv eredetű név). Nem pedig máshonnan került a fa alá, csak mert van a világ távolabbi részén egy ötbetűs szó, ami leírva ugyanúgy néz ki.
"De lehet ,hogy"
Minden lehet. 80 éves csimpánz is lehet. Ötösöd is lehet a lottón. Szembe jöhet a nyóckerben Sandra Bullock és elkérheti az autogramodat. Majd szólj, hátha az enyém is kell neki.
Szerintem amit te láttál, az a ládosz legrégebbi (?) említése, nem a ladosé. Ezt a kijelentésedett nem értem a okfejtésedben. Ha saját szememmel az látom ,hogy Lados és Lados..Franciaországban hely és személynévként kb 10 km távolságban akkor ott azt állitanám a helység névhez csatlakoztatható.De 2000 km távolságából már csak azt , hogy ez is egy alma csak attól még semmi köze hozzá?Persze amerikában a Joe Namathból senki sem gondol Némethre , de ott a szó alak is más. De lehet ,hogy anno 1300-ban volt egy ember x névvel majd látott egy francia lovagot és elnevezte magát ugyanúgy. Az szerintem ebben az igaszság ,hogy a XIX.századtól lett tömeges a név választása , főleg zsidó vallásúak és a pont emlitett Lakatosok viszonylatában, mert be akartak olvadni. Mindig ládoszt emlitittek de én igy leirva még nem láttam se emlitésben se sehol, most mondhatod nem értem..igazából nem is ha azt látom hogy ládosz akkor elfogadnám de évszázadokon át Lados van bármilyen régi papiron.
"Ti mit gondolnátok a Coja Lazar di Gregorio névről?"
Hogy ki van ragadva a szövegkörnyezetből?
Egyébként egy spanyol szótár szerint a coja nyomorékot, sántát is jelent. Persze egy kicsit fura a spanyol és az olasz keverése. Nem lehet de Gregorio? (Persze, így kiragadva aztán bármit bele láthatunk...)
