Érvek és ellenérvek szólnak a háló mellett. Amikor még nem volt háló, a kiújulás magasabb volt, mint most.
A fene tudja, mi és ki dönti el véglegesen, kinek mi kerül be. Egy biztos, idősebb korban, a hasfal fércelgetése háló nélkül már nem olyan nagy siker, mint fiatalabb korban. Sőt maga a "fércelés" tűnhet hasztalannak, mivel a hasfal összevarrása háló nélkül, (én szerintem) magasabb gyakorlatot igényel a sebész részéről, mint a sima háló beöltése. A varrásra értem a magasabb szakértelmet, mert ha rosszul illesztik és varrjáj a hasfal részét, akkor sokkal nagyobb a kiújulás esélye.
Én nem vagyok pesti, így nem tudok tanácsot adni, hogy Pesten hol lehet gyorsan és jól megműttetned magad.
Csatlakozom akkor én is e remek klubba, és persze azért kérdésem is akad.
Nekem első körben 12 éve műtötték a bal oldali lágyéksérvem. Altatás nem volt, és háló sem került beépítésre. Gerinc szurival csinálták, ami meglehetősen bizarrnak tűnt, sőt anno kételkedtem is benne, de tényleg jól működött. A saját műtétem láttam, azaz láthattam volna a műtő lámpában, de azt inkább nem néztem. Mellettem volt egy vakbeles ember, inkább az övét néztem...
A probléma csak később jött, méghozzá egy katéter személyében. Én is azok közé tartozom akiknek ez nem megy fekve... :-)
Most a kiújulás után is ettől tartok a leginkább. Valószínűleg még a helyi érzéstelenítős megoldást is be fogom vállalni emiatt. Talán annyira nem vészes.
Igyekeztem utánajárni, hogy a jól hangzó háló mennyire üzlet, illetve mennyire szükséges. Az álláspontok megoszlanak. Példaként, bár viccesen hangzik, de a női mellimplantátumot hozták fel, illetve ezek 8-10 éves szövődményeit. Én úgy értelmeztem, hogy ezekkel akkor van baj ha vátozik a testsúly, illetve ha valamilyen ok miatt ki kell venni. (visszahajlás, hasi sérv és efféle finomságok) A doki akivel beszéltem azt mondja, ha nem indokolt egyértelműen akkor jobb ha nem...
A piacon lévő magánszakintézmények pedig kérdés nélkül beépítik. (Egyes dokik szerint nem a paciens állapota, hanem inkább üzleti okból!)
Na ezen igazodjunk el ugye... Próbáltam szedegetni egy kis infót ezügyben.
Ide ki is raktam. (Semmiképp sem valami mellett, vagy ellen!!!) Csak próbálok jó döntést hozni.
A magam részéről én bizony szívesen túlesnék minél előbb ezen a dolgon. Volt már szó a várakozásról. Ahová engem küldtek, és ahol 12 éve is voltam ott 2011 január a leghamarabbi időszak. (Ez a régi ORFI, ma azt hiszem BIK a neve...)
Engem az érdekelne nagyon, hogy van-e a most vagy a közelmúltben műtött, tisztelt topictársaknak jó műtéti (felépülési...) tapasztalata kevés várakozással? Terészetesen nevesítve a helyet, vagy orvost, akár privát levélben is. Ez lenne az igazi segítség, mert a közelgő esküvőm miatt a teljesen magánút nem igazán járható...
Bocs előbb kérdeztem (hüleséget), aztán gugliztam....
"Férfiak esetében az indirekt (oldalsó vagy laterális) sérv esetén a sérvtartalom a herék leszállásának vonalát követve a lágyékcsatornán keresztül, a heréhez futó erek, idegek és az ondóvezeték mentén akár a herezacskóba is lejuthat. "
Műtét után csorgatták belém az infúziót. Alig vártam hogy lefolyjon, mert már nagyon kellett pisilni. Az ágy mellett volt a kacsa, elővettem és próbálkoztam. Hát valahogy nem ment az ágybapisilés, alighanem az évtizedek alatt elfelejtettem hogy kell. :) Még volt az infúzióból egy kicsi a kupaknál, mikor szóltam a nővérnek, hogy kimennék, mert a kacsás módszer nem működik. Azt mondta, mindjárt ön és segít kikísérni, addig sehova. Jött is és akkor keltem fel először az ágyból. Ne tudjátok meg, milyen távolinak tűnt a wc. Míg botorkáltunk a 00-ás helyiség felé, kérdezgette, hogy hogy vagyok, bírok-e menni. Mondom bírok, bírok, majd szólok mielőtt elterülnék. Még oda sem értünk, mikor kezdtem érezni, hogy szédülök. Na, mondom, kétségeim vannak, hogy saját lábamon visszajussak az ágyamba. Persze a nővérnek nem mondtam, nem akartam még a pofázással is fárasztani magam. Bearaszoltam a wc-re, a nővér rám parancsolt, ha rosszul lennék, azonnal szóljak. A szédülés az egyre erősebb lett, kezdtem izzadni mint a konflisló. Ott állok a budi előtt. Mondom is magamban, ha most gyorsan nem produkálok egy kis meleg csáját, akkor esélyem nincs vissza jutni az ágyik, mert az erőm az egyre jobban kezdett fogyatkozni. Körülbelül egy percnyi meditálá után megindult a vízfolyás. Na, mondom most már lesz valami. A hólyagom legalább nem fog kínozni. Ahogy végeztem, elindultunk visszafelé. Én már csurom víz voltam, életemben nem volt még olyan melegem. A foylosón már én húztam a nővért, hogy kicsit gyorsabban menjünk már, mert tényleg nem érünk el az ágyig. A világ forgott mint a ringlispír, egyik karomba kapaszkodott a névér, másik kezemmel tapogattam a falat és úgy haladtunk. Ahogy közelítettem az ágy felé, (a legtávolabb volt a kórteremben az ajtótól) egyre inkább bizakodtam, hogy eljutok saját lábon. Szerencsére a kórterem ajtajától nem jött tovább a nővér, így aztán majdnem "futólépésben" tudtam megtenni az utolsó métereket. Az ágyat még meg is kellett kerülnöm, hogy a bal oldalán másszak fel, mert ott ment a falon a fűtéscső és arra fellépve mindjárt közelebb volt az ágy. Felültem az ágyra, majd óvatosan hanyatt dőltem. Lihegtem, mintha a maratoni távot fuitottam volna le. Szédültem és rohadtul melegem volt. Leizzadtam, mintha zuhanyoztam volna. Egy ideig feküdtem ott hanyatt, majd mikor kezdett múlni a szédülés, mint egy pondró, araszolva, vonaglva vergődtem az ágyba a fekvő pozícióba. Még lihegtem és melegem volt. Aztán pár perc múlva a lihegés elmúlt, a melegségből fázás lett, így aztán betakaróztam. Jól esett a pihenés. A következő alkalommal már egyedül mentem ki, akkor már valamivel könnyebb volt, de szédülés, izzadás, melegség volt. De koránt sem annyira mint előtte. Aztán már nem voltak ilyen mellékhatások, de éppen elég volt kiegyenesedni, már amennyire tudtam. Leginkább C-be görbülve mászkálta, bár percről percre egyre jobban ki tudtam egyenesedni.
Mikor én felkeltem az altatásból szintén azt éreztem, hogy sürgősen mennem kell pisilni, alig vártam, hogy jöjjön a nővér, hogy mondhassam neki. Aztán jött is hamar szerencsére, azt mondta elkísér a wc bejáratig biztos, ami biztos. Nem tudtam, hogy mire számítsak, fog e jönni valami és az fog e fájni, de jött is rendesen és nem is fájt semmi, úgyhogy nálam az altatás nem hozott semmi vizelési gondot szerencsére.
Hali! már rég jártam erre ,de látom igencsak megélénkült a fórum.... valakinél olvastam ezt a katéteres dolgot,hogy a katéter szó hatására megindult a vizelete...:) nos ezzel én is így voltam (nekem altatás volt) ittam ,ittam és ittam,1 nap még nagyon nem lehetett enni ,és hát szét feszültem már ott,jött az esti vizites doki aki kimonta a kulcsszót"katéter" van fél órám... akkor a felkeléssel még nagyon nem próbálkoztam ,szomszéd bácsitól kértem kacsát amit még nem használt,és nagy nehezen sikerült vizelnem , furcsa volt mert igy még soha nem vizeltem..:) de a katéter el is maradt végülis.. utána este már felkeltem elöször c -be:) végigmentem a folyosón:) ,de egyre jobb lett már bár a felkelések azok szarok voltak még .. meg valakinél olvastam ezt a mütét viszamondást is.. hát nem semmi... majd lessz idöm visszaolvasgatom a dolgokat..:)
joevagyok, isteni volt a beszámolód! :) Annak idején én is hasonlókat éltem át, egy hét múlvavinnyogva meséltem a haverjaimnak, magam is úgy röhögtem rajta, hogy felszakadt a varratom egy kis helyen és tiszta vér lett az alsógatyám. :)
zolika nyitott egy külön here vízsérv topicot, de úgy látom, nem nagyon pörög neki...
Azért engem érdekelne Zolika1981 nevű sráccal mi lett. Egy lágyéksérvből alakult ki neki egy herevízsérv. És talán már megműtötték, de nem biztos, mivel várt az időpontra.
Első éjjel 2 ágyas szobába helyeztek el, egyedül voltam
De valószínű az izgalomtól és ami biztos , hogy a szúnyogktól keveset aludtam.
Tegnap volt a műtét:9.00-kor, OEP, epidurál+ háló.
Legszarabb a műtét utáni mozdulatlanság volt. A seggem volt a legtovább zsibbadt.
Pisi nem jött , kaptam katétert.
Érdekes, hogy jobban fájt a mozdulatlanság és gáz miatt beállt belem mint a vágás és környéke.
du 5 körül kértem fájdalom csillapítót, lefolyattak valamit az infúzióval.
Utánna már tudtam mocorogni kicsit, gázosodás "elmúlt", sokkal jobb volt.
Este átraktak egy 6 ágyas kórterembe, ahol 5-en voltunk, és ötünk életkora legalább 270 év volt !( enyém ebből 40)
Hát netudjátok meg mi volt éjjel.
kb 1 órát aludtam, ne nem a fájdalom miatt.
Este kértem fájdalom csillpítót, tartaléknak ha fájna , de nem kellett.
Azt a böfögést, fingást, jajongást, óistenemezést, ágyrólleeséses befosást, szemközti épület tetején lévő hűtőegység félóránkénti bekapcsolását, nyitott folyosóajtó miatti fény, zaj és hanghatásokat , a hajnali 3-kor (komolyan direkt megnéztem az időt) lyukas kipufogós traktor vagy micsoda fél órás pöfögését nem kívánom senkinek.
1 órát ha aludtam
De a folyósói lámpa miatt legalább nem voltak szúnyogok a kórterembe :-)
Reggeli vizitnél kérdezték:
Tegnapi műtött ? minden OK?
Mondom : minden rendben
És egyből kérdeztem nem mehetnék előbb haza ?(elvileg szerdán lehetett volna)
Rávágták : DE
Még beszéltem azzal aki műtött és az osztvez főorvossal is és hazaengedtek du 2-kor.
Fájdalom minimális
Felkelni az agyból kicsit szar
Kaki még ne jött, na az lesz majd "szar", az biztos.
A nem műtött oldalra fekvés, ülés ok.
Du aludtam vagy 3 órát. Saját ágyban , megfizethetetlen :-)
Mondtam is a nővéreknem, hogy annál a kórteremnél, itthon a garázsban a puszta betonon többet tudnék aludni.....
Jövő héten varratszedés
Ps:
Azért hasznos volt/lehet az agykontroll....
Sokminden fejben dől el....
Mondjuk nekem elég magas a fájdalom küszöböm... Ezt is eldöntöttem ... :-)
Azért annyira nem életveszélyes szerintem az állapotod. Egyébként is a belek lelóghatnak a herezacskóba, ott is van hely nekik. :)
Na jó, félre a tréfával. Amiket leírtál, azokat tedd, semmi mást.
Amúgy úgyis érezni fogod, amikor fáj és akkor majd megállsz. Ezt nehéz így megmondani, hogy mit lehet csinálni, mit nem. Én még a műtét előtt egy csomó ásványvizet hurcoltam csomagolt palackosakat, (kellet otthonra, ... ) és estére eléggé fájt, de nem haltam bele.
Köszi mindenkinek a sok infót! Megvizsgáltattam ma magam, az orvos azt mondta, hogy zöld diónyi. :) Mivel náluk Újbudán csak szeptemberben tudnának megműteni, ezért ajánlott egy orvost Budaörsön. Ott a röngent megcsináltattam, holnap vérvétel, holnapután EKG, ha minden igaz. Ott talán jövő héten, vagy azután meg tudnak műteni. Megígérték, hogy ha valakit nem műtenek, elmarad a műtéte, akkor mehetek helyette. Kedvesek voltak. Mivel ajánlások alapján mentem ezért inkább megvárom, ha 1-2 hét lesz, az még nem gáz. Pénteken fog ez kb. kiderülni, ha minden igaz.
Ha várnom kell néhány hetet mire érdemes figyelnem feltételnül, mi az amit nem érdemes csinálnom? (Gondolom nehéz tárgyakat ne emeljek, meg azt is mondták, hogy puffasztó ételeket ne egyek.)
Nekem azt mondta a doki, amikor diagnosztizálta a sérvet, hogy kizáródás és üszkösödés nélküli, közepes. Habár fogalmam sincs ezt honnan állapította meg. Szeptemberre akart időpontot adni, de megkérdezte, hogy mehet -e júniusban. Ez a két időpont volt. Megkérdeztem, hogy mi lesz, ha most azonnal nem műtenek meg, azt mondta, semmi. De ha egyáltalán nem műtenek meg, akkor hónapról hónapra, évről évre egyre csak rosszabb lesz, mert egyre csak nagyon és nagyobb lesz és jöhet a kizáródás ...
