Erről jut eszembe, nekünk is van a gyárban olyan készülékünk, amiben őskövület panel-PC ketyeg. Cserélni nem lehet, mert spéci oprendszer fut rajtuk; felülrá nem is szabad, mert agyonvalidált, érinthetetlen berendezések.
Mivel ezek kulcsfontosságú gépek, az alaplapok pedig a végüket járják, körülnéztünk. Egyetlen beszerzési forrás az eBay volt: Angliából vettünk 5 alaplapot (annyi volt eladó). Pedig mi kőkemény, profit-orientált multinacionális cég vagyunk...
Persze folyamatban van az új vezérlőrendszer fejlesztése, és (ami még lényegesebb) a bevalidálása, de több év az átfutás. Sajnos az IT-szektor nem barátja az ilyen hosszútávú stratégiát igénylő, nagy megbízhatóságú automatizált rendszereknek. Már az is csoda, hogy a Windows így 30 év után eljutott az LTSC-ig, és hajlandó extra pénzért nemfrissíteni a gépedet :)
Az MMG AM szállította, a Nouvo Pignone licensze alapján a vezérlő RTU-kat és Corsini készítette a feladattervet.
A grafikus rendszer Motorola 68040-es CPU-s, VME buszos, egy kártyás, AT&T Unix OS-es és X-Window megjelenítős gépek vannak.
A szerverekben az 1993 januárjában FC-be érkezett eredeti Seagate 420MB-os HDD-k pörögnek!!!! (Megjegyezném, hogy az olaszok otthon már kb. 1 évvel előtte elkezdték a fejlesztést a rendszeren. Nem tudom, ők mennyire kapcsolgatták ki a szállításig, de kb. 1993. júliusától 24h-ban megy gyakorlatilag. Néha van reboot, és nagyon ritkán UPS csere miatt power down, de attól már nagyon félek, hogy nem indul el!)
Jelenleg egyetlen kezelői gép van és a 3 szerver.
A Motorola hardver gyakorlatilag mindent kibír. Majdnem leállt és felforrósodott tápegységet, port, ki-bekapcsolgatást.
Komplett számítógépes múzeum!
'92-ben már TCP/IP-vel játszottunk, amikor iithon még az IPX a Novell-el újdonságnak számított!
Nagyon sokat köszönhetek ennek a rendszernek és ezen keresztül az MMG AM-nek, majd a Prolannak!
Csere: majd ha elkészítik a 3. vágányt.
Kikapcsolás: amint FC-be változik a topológia és bekerül az első új váltó pluszban. Terv szerint valamikor 2027-ben ...
Wow. Én mindig rácsodálkozom és minden tiszteletem azoké, akik képesek ilyen és ehhez hasonló őskövület rendszereket üzemeltetni.
Még a(z ennél jóval újabb, de szintén nem az utóbbi 15 év műve) DIGITON utastájékoztatóknál is rendszeresen felmerül bennem, hogy honnan akasztanak le hirtelen egy IDE HDD-t, vagy netán egy teljes alaplapot, ha megmakkan valami.
MMG AM gyártotta, két darab XT alapú ipari számítógép az agya. Ha meghal akkor vége, vagy Prolan alkot valamit helyette, vagy marad a kézi kezelés. Kisebb csoda, hogy egyáltalán még üzemel…
(egy réges-régi, nem bemutatóra szánt kép részlete)
A kezelése nem olyan kifinomult, mint a mai elektonikusaké, de a célnak megfelel (ha épp működik). A parancsokat be kell gépelni, de az éppen látható objektumokra rá is lehet kattintani, a nevük bekerül a parancsba.
Eredetileg tudott volna több dolgot is, nem csak biztber. felülvezérlést (váltófűtés, felsővezeték kapcsolók, engedélykérés/adás).
Nagyjából ketyeg. Rövidebb kiesések előfordulnak, de egy remek topiktársunknak hála a lehetetlent megteszi, a csodára pedig ő is vár. A panorámatábla felújítása 2017 végén megtörtént, mert az körülbelül a kódosnak megfelelő gyalázatos állapotban volt, így annak a hosszabb kiesése elég kellemetlen helyezetet eredményezett volna. (A 80-as évek végén, 90-es évek elején a kockafelsőrészek spiátereiből készült egy hibás széria, az abból készült pultok hullanak szét, ilyen pl. Tatabánya is.) Erről a felújításról cikk a Vasúti vezetékvilágban:
A kódosnak van grafikus felülete, de jellemzően billentyűzetről kezelik. Két üzemmódja van, a kódos és a gombutánzó. Ebből jellemzően a gombutánzót használják, gyakorlatilag begépelik a megnyomandó gomboknak a nevét. Az egyedi gombok neve egyértelmű, a közösöknek van rövidítése (pl. KOT - kényszeroldás tolató). Kódosról sajnos nincs képem.
A hatvani kódos, ami nem működik, mostmár 3 éve. Ott minden kezeléshez séta a táblához. Ferencvároshoz hasonlóan ott sincsen "drótos" önműködő jelzőüzem, így a kódos elpusztulásával az ÖJÜ funkció sem elérhető.
A ferencvárosi kódos kezelő üzemben van jelenleg? Valahol mintha olvastam volna régebben, hogy teljesen leromlott az állapota és a panorámatábláról kezelik a D70-et, de sehol nem találom most ezt a forrást.
Mit lehet tudni egyébként a kódos kezelőről? Grafikus felülete van? Esetleg fotója ha van valakinek róla, azt megköszönném!
Amúgy gondolkodom-gondolkodom egy jó hasonlaton ezzel az elvasalás-dologgal kapcsolatban (mert szerintem sem a számítógépes program, sem az angol nyelv használata nem jó), de nem jut eszembe semmi szemléletes...
Biztosítóberendezés fejlesztés testközelből: eszméletlen mennyiségű energia megy el a BELTÉRI BERENDEZÉS egyes teljesen agyament, ember által soha nem látott hibáinak feltárására és semlegesítésére. "Ha az pont úgy romlik el, és közben azt hazudja hogy jól működik, a védelem meg már elromlott csak nem vettük észre... AKKOR." És hasonló nyakatekert mondatok.
Arra, hogy a kábel végén lévő eszköznek (izzó, váltó, tengelyszámláló, stb.) 100x nagyobb a meghibásodási aránya, jön a válasz: "az már nem a mi dolgunk".
Én csak simán informatikatanár vagyok, a kollégáim és a diákok is számtalanszor hívnak oda problémát megoldani, odállok, megmutatják mit csinálnak, és működik. Ez esetben elvégeztem a munkámat, bár nem csináltam semmit. Ha nem állok oda és nem működik, akkor nem végeztem el a munkámat.
Nehéz kezdeni bármit ezekkel az eseti hamisfoglaltságokkal? Persze, nyilván nehéz, értem, hogy miért. De ez normális esetben nem arra kellene vezessen, hogy nem foglalkozunk velük, hanem hogy a legjobb emberek foglalkoznak vele a lehető legkeményebben, hiszen akkor van esélyük megoldani.
Én angolul tanítom a fizikát és informatikát, de van az épületben anyanyelvi angoltanár több is, akiket bármikor segítségül hívhatok, ha magamtól, a saját képzettségem alapján nem boldogulok. Ha a szigsín problémájának a megoldásához PFT-s kell, akkor kellene néhány percen belül olyan PFT-snek rendelkezésre állnia, aki ebben tud segíteni.
És akkor itt most nem a versenyszférához hasonlítottam a vasutat, hanem a masszívan (még a vasúthoz képest is) alulfinanszírozott oktatáshoz.
Ezt laikusként pontosítanám magamban számítógépes szoftveres analógiára fordítva: ha a hiba egyszer jelentkezik, először indítsuk újra a gépet, azaz várjuk meg a következő vonatot, hátha megoldja. Ha máskor is jelentkezik ugyanaz időszakosan, de az újraindítás/vonatelhaladás mindig megoldja, akkor azért már érdemes lépéseket tenni, hogy ki tudjuk találni a mögöttes okot.
Számítógépnél telepíteni kell diagnosztikai programokat, amik monitorozzák az oprendszert, nézik a hálózati forgalmat, stb. Feltételezem, a vasútnál is léteznek diagnosztikai eszközök, amiket a működő bizt.ber. különböző részeihez csatlakoztatva lehet azt monitorozni, hibát keresni. Lehet, hogy akár egy hétre is oda kell vinni valamilyen műszereket, amikkel meg lehet várni, hogy újra előjöjjön a hiba, és így lépésenként leszűkíteni, hogy honnan ered. Nem?
Akárkinek is a feladata, amíg ezek a szakszolgálatok nem csapatban dolgoznak, hanem csak az egymásramutogatás nagymesterei, addig ne számítsunk rá, hogy működjön a vasút.
