Metro "ujság", mai szám. "Örök hűséget fogadnak" c. cikk. Idézek:
"...manapság számos fiatal választja a többéves együttélést házasság előtt. Mondván: lakva ismerni meg egymást. Az esetek nagy részében azért előbb-utóbb esküvő lesz a kapcsolat vége."
Tegnap átpakoltuk a lakás egy részét, és — hopp! — előkerült egy régi írásom, ami a baromságok fájóbb csoportjával: a tárgyi ismeretek hiányából adódó népbutítással foglalkozik. Hosszú, de aki végigrágja magát rajta, tán okul valamit. Hogy GLászló is örüljön: nem a Népszabadságot, hanam a MH vasárnapi mellékletét boncolgatom benne. Sajna, az évszám lemaradt — nem sokkal Gádor Iván kirúgása után volt.
SARLATÁNOK TÜNDÖKLÉSE ÉS...
avagy ami egy VM-sztori mögött van
Szakemberek és egyszerű újságolvasók régóta keresik az okát annak, hogy a vadul informáló újságírók gondolatmenete időnként miért szakad meg? Néhány mondattal később folytatódik, s a szakadási pontokon nincs semmi, ami az általános iskolai tananyagnál magasabb szintű ismereteket igényelne.
Fenti állításom a MH október 29-én megjelent vasárnapi mellékletében olvasható, „Földsugárzás, avagy ami az ágytologatás mögött van" című cikk indításának átirata. Eredetiben így hangzott: „erdészek és vadászok régóta keresik az okát annak, hogy a vadon élő állatok által használt ösvények bizonyos helyeken miért szakadnak meg. Néhány méterrel később tovább folytatódnak, s a szakadási pontokon nincs semmiféle olyan akadály, ami az állatokat ugrásra késztetné." Pár mondattal később azt is megtudhatjuk, hogy „A földsugárzás kutatói megállapították, hogy ezeken a helyeken az állatok a föld alatti vízfolyások rájuk nézve ártalmas sugárzásának övezetét ugorják át." Ezután egy e bekezdésnyit e vizek természetrajzáról olvashatunk, majd egészen sajátos folytatás következik: „Legerőteljesebben a föld alatti vízfolyások sugárzása hat az emberekre, az állatokra és a növényekre. Áthatol épületek falain, egyformán hat a földszinten és a legfelső emeleten."
Nem a szöveg kimondottan durva magyartalanságain (tovább folytatódik...) kívánok élcelődni. Ami igazából bánt, az a természettudományos ismeretek és az elemi logikai készség tökéletes hiánya — ez önmagában még nem közveszélyes, de azzá válik, ha egy jól bevezetett újság valamikor kiérdemelt tekintélye támogatja.
Nem kívánom tagadni azt a tényt, hogy a varázsvessző számos ember kezében jelez — magam is „érzékeny" vagyok, s amúgy amatőrként már használtam is a vesszőt munkám során. A jelenség tudományos magyarázatától tudtommal még meglehetősen messze vagyunk — ez azonban semmiképp sem szolgáltathat okot arra, hogy egyesek „a téma hazai értőjének, kutatójának" szerepében tetszelegve, iszonyatos marhaságokat adjanak be nekünk, valamiféle tudományokra hivatkozva. Hadd kérdezzem meg: föltéve, de meg nem engedve, hogy van olyan sugárzás, ami akadálytalanul áthatol mindenféle élettelen anyagon, és kizárólag az élő szervezetekkel lép kölcsönhatásba — hogyan lehet ezt átugrani?
Ami a „föld alatti vízfolyásokat" illeti: vannak ugyebár különféle — porózus vagy repedezett — vízvezető kőzetek és vannak olyanok, amiket többé-kevésbé vízzárónak tekinthetünk. A felszínhez közeli kőzettestek az esetek többségében rétegszerűek — mint például egy szendvics. Egyes rétegek jól vezetik a vizet, mások nem. De amikor vezetik, akkor a víz a teljes rétegben áramlik (a megcsapolási pont felé) és nemcsak egy szűk, átugorható sávban! persze találhatunk ilyen példákat is — leginkább a folyók árterein, ahol az egykori holtágak jellegzetes kolbászformái kitüntetett vízvezetési iránynak számítanak. Szélességük több tíz, esetenként több száz méter — kevés állat ugrik ekkorát.
Megtudhatjuk az írásból, hogy e vízerek úgynevezett „befolyásolható földsugárzást" keltenek, aminek funkciója „az emberlénnyel való kapcsolattartás... Figyeli a gondolatainkat — ez a dolga valószínűleg — és amennyiben valaki szorong, fél, szomorkodik, gyűlölködik, akkor... ráhúzódik az ágyára, megy utána". Pár bekezdés múlva kiderül, hogy az interjú alanya maga is tudatában van annak, hogy érzékelni ugyebár érzékszervekkel szokás, és — mivel nincsenek mindenféle szubjektumtól elvonatkoztatott tevékenységek, kell lennie valamiféle lénynek is, aki/ami érzékel. A földsugárzás tehát vagy valamiféle sajátos élőlény, vagy egy felsőbb, természetfölötti erő által uralt, mesterséges intelligencia. — leginkább ez is, az is. Ennek megfelelően a földsugárzás „nem a földből jön, hanem a kozmosz és a Föld mélye között oda-vissza rezeg. Ez már akkor is megvolt, amikor maga a Föld még nem is létezett. Maga a földsugárzás segít fönntartani a matériát, a Földet mint bolygó, és annak erőterét."
Következésképpen először kialakult — ama bizonyos természetfölötti lény képzetében — a Föld ideája, majd eme idea és a kozmosz között elkezdett oda-vissza rezegni e sugárzás. Mivel azt már tudjuk, hogy ez minden, élettelen anyagon áthatol (ha nem lép vele kölcsönhatásba, hogyan segít azt fönntartani?), tehát egyik oldalról a Föld ideája, a másik térfélről pedig a kozmosz ideája veri vissza, így rezeghet kettejük között. Ezt követően a meg nem nevezett Teremtő odatereli az anyagot az elkészült idea környékére, és a Föld már kész is van.
Szakmámban ettől meglehetősen eltérő elképzeléseket vallunk a Föld keletkezéséről, de hát a hit mindenki szíve joga — ez a neoplatonizmus legalább nem szokványos, tehát akár szórakoztató is lehetne. Bármily fájó azonban, az önfeledt műélvezetet lehetetlenné teszik a rendszer belső ellentmondásai. Mert ugyebár, ha ez a sugárzás már az anyag idekerülése előtt is szorgosan rezgedezett, alkotója pedig kimondottan a gondolatok figyelésével bízta meg, akkor miféle szerepe lehet ebben bármiféle, felszín alatti vízérnek? ha eredetileg csak fogalmazási pontatlanságról volt szó, és az élőkön kívül (milyenek lehetnek egy egysejtű alga vagy vírus gondolatai?) a vízre is reagál, akkor miért csak a föld alattiakra? Hány centi földrétegtől számít valami föld alatti vízérnek? (Emlékeztetnék arra, hogy az „elmélet" szerint maga a föld, mint anyag a legcsekélyebb mértékben sem lép kölcsönhatásba a sugárzással.) Mi a helyzet a vízvezetékekkel, csatornákkal?
Még egyszer az ösvényekről: az állatokra tehát azért van negatív hatással a vízerek sugárzása, mert „ők" is félnek, szoronganak és gyűlölködnek. Ha nem szökellnék át a káros pontokat, a sugárzás idővel rájuk húzódna. Az általam ismert felszíni fajok közül azonban a csiga az egyetlen, amely — haladási „sebessége" folytán — eképpen veszélyeztetett lehetne. Szegény csiga viszont egyáltalán nem ugrik, és ösvényeit sem láttam még...
Az „értők" érezhetően törekszenek egy bizonyos, költői emelkedettség elérésére: „A földsugárzás gyönyörűséges geometria, csodálatos rendszer. Térhálós szerkezetű, mint amikor egy halászhálót terítünk a Földre, s azt függőleges tartományaival együtt szemléljük. A háló négyzetrács alakú, de tájolása mindenütt más és más." Nos: a halászháló függőleges tartományai (hány ilyen lehet?) eleddig valahogy látókörömön kívül maradtak. Azt viszont, hogy egy vízszintes négyzetrácsnak egyetlen függőleges tartománya sem lehet, talán nem kell bizonygatnom. Az olyan rács, amelyben az oldalak tájolása mindeütt más és más, négyzet semmiképp sem lehet, mivel annak szemben fekvő oldalai szigorúan párhuzamosak. Ez bizony legfeljebb fűzfapoézis.
Más gondok is vannak a ráccsal. mint már megtudtuk, e földsugárzások egyik (befolyásolható) részét a vízerek szolgáltatják. A cikk vége felé kiderül azis, hogy a befolyásolhatatlan földsugárzások „szintén szép rendszert alkotnak... Romantikusan a Föld idegáramaival azonosíthatjuk ezt a rendszert, amelynek sarkalatos pontjait képezik a piramisok, kőkörök, régi bálványok, kurgánok, azaz magas szent halmok, amiket emberek hordtak össze. Némelyik 5–600 m magas." Aki látott már életében térképet, észrevehett, hogy a vízerek nem egymást derékszögben metszve folydogálnak, most pedig láthatjuk, hogy a rendszer másik összetevője sem támogatja a négyzetrács kialakulását. Egyébként: a Kheopsz (Kufu) piramis, amit igen jól szervezett rabszolgák építettek sok-sok éven át, 146,7 m magas. Hol vannak azok az 5–600 m-es kurgánok? hatalmas idegenforgalmi látványosság lenne egy ilyen: négyszer magasabb a legnagyobb piramisnál! Hatvannégyszer annyi anyag van benne! Nem semmi, ugye?
A fizikai alapok tökéletes hiányáról árulkodik az a tétel, miszerint „minden tárgynak, ami a térfogatával itt helyet követel, saját struktúrasugárzása van, azaz megosztja maga körül a teret... Az embernek mint fizikumnak is van saját struktúrasugárzása, amit a térfogatának köszönhet". Elképzelhetőnek tartom, hogy a cikk szrzője vagy az interjú alanya annyira terebélyes, hogy hogy úgy véli, már pusztán térfogatával képes helyet követelni magának. Én még nyolcvan kiló se vagyok, és ha úgy adódik, hogy le szeretnék ülni, akkor is kérek és nem követelek magamnak helyet — természetesen nem „térfogatommal", hanem orálisan. Térfogatával nemcsak, hogy senki és semmi nem követel magának helyet, de épp ellenkezőleg: a tárgyak térfogata — halmazállapotuktól függően más-más mértékben — aszerint alakul, hogy mennyi „hely jut nekik", azaz milyen nyomásnak, hőmérsékletnek vannak kitéve (ezt pedig tömérdek más dolog határozza meg, úgysmint térbeli helyzetük, a környezetükben zajló mozgások, a gravitációs állandó stb. stb.). A „struktúra" szó ugyebár szerkezetet jelent, etimológiailag tehát elég egyértelmű, hogy egy struktúrasugárzás az anyag szerkezetére, anyagi minőségére lehet jellemző, nem pedig a térfogatára. Ellenkező esetben egy literes zacskó tejnek pont olyan „struktúra" sugárzása lenne, mint egy 18 kilós aranytömbnek — márpedig akkor hogyan különböztetnénk meg őket, hogyan találnánk meg ezzel a módszerrel az „aranybányákat, szénlelőhelyeket, kőolajat, földgázt"? Mindesetre: ha varázsvesszővel ilyeneket „mindig is könnyen találta", akkor „a téma kutatója" igazán találhatna nekünk egy icike-picike kis arany-vagy kőolajlelőhelyet ezzel az eljárással. Ígérem, azonnal visszaadom a diplomámat, és felhagyok az érckutató geokémiai módszerek továbbfejlesztésével. nem nagy öröm, ha az ember egy fél élet munkáját látja semmivé foszlani, de hát, ha van jobb...
Súlyos gondok vannak a nagy tudású szakértő biológiai-anatómiai ismereteivel is. Ez akkor válik nyilvánvalóvá, amikor azt állítja, hogy „... aki nem nyomja el megérzéseit, annak 12 érzékszerve kezd el működni, megérzi többek között a földsugárzásokat is. Ezeket azonban nem lehet beazonosítani, mert szervek nem kötődnek hozzájuk, mint a látáshoz a szem, a halláshoz a fül". Az érzékszerv — megintcsak, mint neve is mutatja — olyan szerv, amely érzékel valamit. Az olyan szerv, amihez „nem kötődik" szerv, nemcsak, hogy nem szerv, de szükségképpen nem is érzékelhet semmit!
Azt, hogy azon egyetlen alkalommal, amikor a történettudomány mezsgyéjére téved, megintcsak melléfog, már csak érdekességként említem meg. Véleménye szerint ugyanis „Az ember Atlantisz-korabeli képessége ma az állatoknál működik, azaz ők nemcsak érzik, de látják is a földsugárzásokat". (Vajh, melyik érzékszervükkel látják? Vajh, hol vesztette el minden ember — az eszkimóktól az ausztrálnégerekig — e képességét az említett kor óta?) Szóval: a geológusok és a történészek szorgos összmunkájának eredményeként ma már tudjuk, hogy Atlantisz egy Földközi-tengeri szigetcsoport volt, krétai típusú civilizációval. A felrobban vulkán maradványai alkotják jelenleg a Szantorin-szigetcsoportot (Thíra, Terasia, Palea Kaymeni, Nea Kaymeni). Atlantiszi kor nem volt!
Ős, buja patkány terjeszt kórt miköztünk: a Magyar Hírlap vasárnapi melléklete.
Katonai (magasabb)egységet — ami ugyebár egy fogalom — meg lehet semmisíteni: volt, nincs — maradnak a helyén halottak meg többé-kevésbé sebesült, többé-kevésbé kóborló katonák, alegységek, ilyesmi. Nem véletlenül jelzőzi Neked a szótár az egyéni esetre alkalmazva a szót: a "fizikailag megsemmisít" kifejezésnek valóban van ilyen értelme.
Hát, kedves Beosztottam, nekem segítségem akadt a vitában. Engem támogat a Magyar Nyelv Értelmező Szótára. Segéderőm szerint a megsemmisít szó negyedik (katonai) jelentéseként ezt írja:
"teljesen szétver, tönkretesz, harcképtelenné tesz" megjegyzi egyebek között ez a sok kötetes tanú, hogy "fizikailag megsemmisít vkit: kivégzi, megöli."
Hát ilyen egy izé. Ezért én úgy gondolom, hogy a sakk - lévén stratégiai, ha úgy tetszik: katonai jellegű játék - az ellenfél királyának megölésére, megsemmisítésére irányuló játék, akár a Te szerepjátékod.
Ebben nem tévedett az illető szerkesztő, korrektor.
Ami a "cáfolatot" illeti, abban egyetértünk, sajnos elkeserítően pontatlanul fogalmazunk olykor, de ez nem csak a sajtó, hanem általában a közélet "bűne". Ha ezt ostorozod, egyetértünk. A "megsemmisítő" kritikád viszont szerintem és több kötetes támogatóm szerint alaptalan.:-)
A bázis helyén nem "semmi" lesz, hanem romok maradnak. A bázist lerombolják. A meg nem semmisített figura a következő partiban egy egészen más királyt szimbolizál. (Attól még az is vígan meghalhat.)
Ez jó. :-))
Nem lehet megsemmisíteni egy katonai bázist.
Ugyan már.
És az ellenfél királyának megölése után mivel játsszátok a következő partit? halott királlyal? Az nem hullagyalázás? :-)))
Pásztorpörc, kedves Beosztottam, asszem kákán találtál csomót. Igaz beteges kis csomó, de a Tiéd. Becsüld meg. :-))
Van ugyebár Mark Twainnek az "Az a fránya német nyelv" (?) c., egészen csodálatos írása. Ebben, miután hoisszasan részletezi, miért is képtelenség megtanulni németül, a végén leszögezi, hogy van azért ennek a nyelvnek néhány igen előnyös vonása is. Ezek között kiemelten jó dolog az, hogy van két genererálszó (akár a klasszikus német konyhában a generálszósz) — a Zug meg a Schlag, ami az égadta világon mindent jelent. Ha az egyszerű lelkű külföldinek mondat közben nem jut eszéba valamilyen főnév, mondja csak helyette azt, hogy Zug, és majdnem biztos, hogy jó lesz. Ha a beszélgető partner netán értetlen arcot vágna, helyesbítsen gyorsan: ¨... ööö, izé: Schlag! Ez már totál biztosan meg fog felelni.
Nos, a magyar újságírásban ilyen generálszó a "felvetés". Ifjú koromban még volt kérdés, észrevétel, javaslat, módosítás, kiegészítés, vélemény és ellenvélemény. Volt indítvány, hozzászólás, pontosítás, sőt, beszólás és kiszólás is. Ma már csak felvetés van. Jelentése kb. annyi, mint az "izé"-nek.
Emléxem még ennek az őrületnek a kialakulására. Először voltak azok az akkor még tipikusan pártállaminak tűnő magatartás- és kifejezésformák, amelyek a ténylegesen cselekvő személyének elrejtését célozták: ha jól csinál valamit, ne lehessen tudni, hogy ő volt az (nőne tőle a politikai súlya), ha meg rosszul akkor se lehessen tudni (mert azért jó elvtárs). Így hát nem azt írták, mondták, hogy "X. megkérdezte" vagy "Y. javasolta", hanem azt, hogy "felvetődött egy olyan kérdés (javaslat), miszerint..." Ez ugyan körülményesebbé és unalmasabbá tette a beszámolóókat, de — versenyhelyzet nem lévén — ez nem volt szempont.
Aztán — abból a sajátos "logikából" kiindulva(?), hogy ha amit vetettek, az a vetés, akkor az, amit felvettek, az bizonyára felvetés, ez a szószörnyeteg megkezdte szédítő karrierjét. Ennek érkeztünk ma egy teljesen újnak tűnő stációjához. Wéber Attila szociológus (egyébként teljesen értelmes) Kijátszható-e a MIÉP-kártya? c. írásában (Népszabi, érvek és vélemények) minőségi áttörést figyelhetünk meg — lentebb utalt személyes példáim okán távolról sem biztos, hogy a szerő akaratából. Mindnyájunk okulására álljon itt is:
"Fantázia-és érzelemdús kérdésfelvetéseivel..."
Gondoljátok, hogy a néhai magyar nyelv "kérdésfeltevés" (szintén nem túl szép) szava ma már túl arabosnak tűnik?
Úgy távolról sem mellesleg: elég sajátos, hogy párbeszédes elemként (gondolatjelek közé ékelve) közlik a parancsnokság álláspontját. Kevéssé hiszem, hogy a derék hírösszefoglalónak sikerült volna "a parancsnoksággal" beszélgetnie...
A mai Népszabi ("hírösszefoglalónk") egyetlen, nyúlfarknyi cikkecskébe sűrítve tárja elénk a 2, leginkább divatba jött, modoros hazugságot (vastag betűk tőlem).
Néhány órás orosz határnyitás Csecsenföldön
.... Az orosz légierő a hét végén is folyamatosan támadta a csecsen célpontokat, és vasárnap csaknem száz szakadár fegyverest megölt.
– Megsemmisített számos bázist és katonai raktárat is – közölte hétfőn a mozdoki orosz parancsnokság...
Vlagyimir Putyin orosz kormányfő, aki hétfőn Oslóba utazott, vasárnapi rádiónyilatkozatában cáfolta, hogy az orosz légierő vöröskeresztes konvojra mért volna csapást...
Mint más témában már tisztáztuk: az cáfol, aki tényekkel, érvekkel bizonyítja, hogy az általa kifogásolt állítás hamis. Aki (csak) azt mondja, hogy "Nem!" az nem cáfol, hanem tagad. Fizikailag létező valamit megsemmisíteni igen nehéz, sőt, a (Lomonoszov-)Lavoisier-tv. értelmében nem is lehetséges: még az anyag-antianyag reakció eredménye sem "semmi", hanem sok-sok energia. Pl. erkölcsileg megsemmisíthetjük viszont vitapartnerünket, kimutatva róla, hogy szándékosan, önös érdekből hallgatja ill. tozítja el a tényeket stb. (Ha ehelyett azt mutatjuk ki róla, hogy perverz hajlamait fiatalkorúakon és/vagy e célra megfelelőnek ítélt állatokon éli ki, akkor nem "megsemmisítjük", hanem lejáratjuk.) Megsemmisíthetünk (semmissé tehetünk) továbbá mindenféle döntéseket és egy sor egyéb, absztrakt dolgot.
Sajna, a sajtó annyira kedveli zet a szót, hogy még egyébként normális szövegbe is beerőszakolják. Személyes példa, dettó a Nsz-ból: a szerepjátékokról írt cikkemben azt a passzusomat, amiben megfogalmaztam, miszerint a sakkjáték célja az ellenfél királyának megölése, úgy — hmm — javították, miszerint a cél "az ellenfél királyának megsemmisítése". Mivel játsszuk akkor a következő partit?
Azért az már tök ciki nem, hogy míg a Szabadságot "csak úgy" felhasználják csomagolópapírnak, a NapiMao-nak még ilyen célú felhasználásához is reklám kell!!!!
Lsd. TV3!!!! :-)
991022 14.47, barco:
"A bejelentések tartalmáT a szóvivő nem kívántA RÉSZLETEZNI." megoldással a fenti (kissé kekeckedő ugyan) ellentmondás feloldható lett volna.
Na?
Ezt a sportszerűtlen bikakutyás magatartást! Megtámadni egy védtelen, beteg embert! Aki ráadásul ártatlan, hiszen csak az örök, emberi igazságot védte! :-))
A héten (és NEM a MÚLT héten!!!) én is hasznos (írásbeli) bejelentést kaptam a Viszkisről, de a bejelentés tartalmáról nem nyilatkozom. Azzal, hogy a hasznosságára utalok és a tartalmáról nem nyilatkozom, SŐT még csak nem is utalok rá egyértelműen kitűnik, hogy a bejelentés hasznossága annak más tulajdonságaira utal. Pl. a papírjából kiválóan lehet hajót és csákót hajtogatni. Aztán bele lehet csomagolni tányérokat költözködéskor. Output oldalon is alkalmazható. Stb.
Kaptam hasznos bejelentést telefonon is. Tartalmáról nem nyilatkozom, de hasznos volt. Mégpedig abból a szempontból, hogy elkondolkoztatott, hogy milyen tájszólással beszél a vonal túlsó végén az illető, vagy milyen érdekes kifejezéseket használ. Pl. a pekonc.., prekocep.., prekoncepció szó kiejtésekor mindig becsomózódott a kákás nyelve.
Ja, tényleg! A bejelentés tartalma is hasznos volt, de azt NEM RÉSZLETEZEM. :-)))
Nem csodálom, hogy ágyban fekvő beteg vagy, kedves Beosztottam! :-)
Csak ennek tudható be, hogy tévedsz. :-)
Múlt hét végén bejelentettem, hogy hol bújkál a Viszkis. (Nem adok a pénzből). A rendőrség elkezdte figyelni a házat, és látta bemenni oda a rablót. Körlüzárták az épületet és várták az erősítést.
A kapitányság szóvivője közölte az MTI-vel, hogy használható bejelentés érkezet, de annak tartalmát nem árulják el, mert akkor meglóg előlük az a kedves italos ember. Aztán zsupsz, jól megfogták a rabló állampolgárt
Ez egy olyan _használható_ bejelentés volt, aminek a _tartalmát_ nem árul(hat)ták el.
A Ti erőlködésetek pedig valamiféle prekoncepció (a sajtóban nem ismeri _senki_ a magyar nyelvet) és valamiféle túlreagálás (kákán csomó) keveréke.
Ami azért is értelmetlen, mert a sajtóban valóban mindennapos a nyelvtani tévedések és az emberi hülyeségek tobzódása. Ahol van bőven, ott minek kreálni?
A Népszabis példád viszont remek, igen gyakori hiba. :-)
Úgy vélem, tán jobban megérted barco örök, emberi igazságát, ha gondolatban megfordítod a 2 állítás sorrendjét.
1. (2) Nem nyilatkozunk a bejelentések tartalmáról.
2. (1.) A bejelentések használhatóak voltak.
Ez ugyebár annyit tezs, hogy nem a bajelentések tartalma, hanem azok formája volt használható (el lehet gondolkodni azon, hogy mit akar ez jelenteni:
— Olyan szövegszerkesztővel (ill. formátumban) készültek, amit derék zsernyákjaink eleddig nem ismertek, de tetszik nekik?
— Olyan csomók kötöttek a bejelentést tartalmazó szalagra, amely még nem szerepelt a Királyi tengerészeti Akadémia hivatalos csomókatalógusában?
— Olyan formára hajtogatták a papírt, ami forradalnasítja az origami művészetét?
— stb. stb.; végül is tudjuk, hogy nem ezekről, hanem barco (mint említém volt: örök, emberi) igazságáról van szó.
de ha már kitántorogtam betegágyamból, itt van nektek egy kis, színes a pénteki Népszabiból (főcím tőlem):
Kis magyar morbid
MEGGYILKOLTÁK A ZUGKIMÉRŐT. Tegnap reggel hét órakor holtan találták kiskunhalasi lakásán az 57 éves Gy. Lászlót, aki zugkimérést tartott fenn. A feketén árult italt, főként kannás bort áruló férfit a környéken arról ismerték, hogy szívesen adott hitelt az embereknek. Vendégei csütörtökön vérbe fagyva, száját ragtapasszal leragasztva fedezték föl a férfit.
Bár az első két mondatban is volna mit elemezni, ezek elenyésznek az utolsó mondatban foglat "állítások" borzalmához képest. Gondoljunk csak bele: milyen elképesztően részegnek kell lenni hajnali hét tájban a vérbe fagyott vendégeknek ahhoz, hogy csak akkor fedezzék fel "Jé, hát ez pont a G(y.)László!", amikor épp leragasztják az illető száját valami tapasszal!!!
(A vérbe fagyott, leragasztott szájú férfit vendégei fedezték fel. — Ha jól emléxem a középiskolás nyelvtanra, van ugyebár folyamatos melléknévi igenév, meg van befejezett.)
A Narancs cikke szerintem teljesseggel ONtopik. Elsosorban nem a szerzo koros es nevetseges elfogultsagat kifogasoltam benne, hanem azt, ahogyan nagyvonaluan figyelmen kivul hagyja, hogy partja "nepszerusege" lassan a negativ tartomanyba csap at. Ekozben pedig renduletlenul "nagypartisagrol" fantazial. Az SZDSZ es holdudvara nehezen dolgozza fol, hogy immar nem a Fidesz a politikai ellenfeluk, hanem a hasonlo (kicsit nagyobbnak tuno) hangos, radikalis part, a MIEP. Pedig meg kell szokniuk vegre, hogy veluk vannak egy kategoriaban.
"a Fidesz 92-ben a mélyponton volt,
és jobb ötlet híján magára öltötte egy polgári-konzervatív-mérsékelt jobboldali párt levetett "mezét". 94-ben pofára esett,
98-ban meg tarolt vele."
A masolat sohasem lehet olyan jo, mint az eredeti. Hiaba probalja a Szadesz (sajat jovokep hianyaban) most lenyulni a Fidesz programjat, ezzel mar elkestek. Az SZDSZ-nek mar senki nem hisz, kerlek te se legyel naiv ezzel kapcsolatban.
P.S. Egyebkent az nem igaz, hogy a Fidesz 1992-ben melyponton lett volna. Akkor volt nepszerusege csucsan eppenseggel. A melypont 1994 tavaszan kovetkezett be, de mar 1993-ban nagyot zuhant a part, me'g az MSZP-SZDSZ nasztanca idejen, amikor egyszerre tobb Fideszt lejarato kampanyt inditott a Merleg utca. (Szemelyesen Peto Ivan es Magyar Balint.)
A Mancs általad idézett szerkesztőségi cikke nem tartozik a "tárgy ismeretéből származó ostobaság" (bár tudnám, mi járt a kis köpcös agyában, amikor ez a míves kifejezés megformálódott benne ;-)) kategóriájába, hanem egy - vitatható vagy vállalható - politikai vélemény-nyilvánítás.
Mellesleg a cikkben az alábbi - általad gondosan be nem kopizott, de szerintem igen figyelemreméltó - gondolat is olvasható:
"Az persze, hogy az SZDSZ ki tudjon lépni a vetélytársai és önmaga által maga köré rajzolt körből, nem csak az új dumákon múlik. Hanem azon is, hogy lesz-e, aki az irányváltással együtt járó rengeteg munkát elvégzi. Új arcok, akik a romokból felépítik a pártot, akik a politikában akarnak, igen, karriert csinálni. (...) A vállalkozás kétesélyes. Kiderülhet az is, hogy az MSZP apró szatellitpártjának mezén kívül nincs más zakó a gardróbban (képzavar! D.M.), és aki 2002-ben el akarja küldeni ezt a kormányt, a szocialistákra szavaz, és punktum. Ebben az esetben a továbbiakban a magyar poltikai liberalizmus csak néhány nagyfejű szabadidős elfoglaltsága lesz."
Ez azért nem akkora baromság, mint amekkorának te tartod. Talán emlékszel rá, a Fidesz 92-ben a mélyponton volt, és jobb ötlet híján magára öltötte egy polgári-konzervatív-mérsékelt jobboldali párt levetett "mezét". 94-ben pofára esett, 98-ban meg tarolt vele. A Fidesz értékelhető és számonkérhető kormányprogram nélkül, imázsból nyerte meg a legutolsó választást.
Lehet utánuk csinálni.
Ui. Mellesleg jókat szoktam kuncogni a Mancs úgynevezett tényfeltáró riportjaiban hemzsegő tárgyi tévedéseken, kis csúsztatásokon és nagy elhallgatásokon. Gondoltam is, hogy nyitok egy topicot, csak hogy lássuk, milyen is, amikor a hóhért akasztják. De nem bírnám elviselni a szégyent, ha folyton elsüllyedne, és olyankor Pethor felhozná a bosszantásomra. :)
