amikor lejjebb veszem, akkor alacsonyabb hőfoknál kezdi el a játékát, tehát ez működik benne. A szerelőnk véleménye az volt, hogy fel kell tenni maximumra, aztán majd később kezdi és így nem csinálja annyit... ...okos... :-/
Véleményem szerint egy kazán megadni iylen évjárattal nem adta meg magát.nem tom mi a baja de biztos vagyok benen javitható.minden kazán javitható.csak lehet az alkatrész mondjuk 30000Ft ezt nem tagadom de még nem érzem ugy hogy egy 10 éves sd kazán fölött eljárt volna az idő.szerintem fordulj kélszülék szerelő mesterhez mer aki azt mondja végleg be szart az szerintem csak a több pénzt akarja látni benne.
Szóval! Én is úgy gondoltam, hogy osztó-gyűjtősre csiálom a redszert, a padlóba elvezetve. Viszont egy rokon gázszerelő azt tanácsolta hogy csináljuk a képen ábrázolt módon. Sokkal egyszerűbb és uo. jó lesz a rendszer.
A nagyobb radiátoroknál átlós bekötést alkalmazva.
Vélemény? Jó lenne így is vagy mindeképpen ragaszkodjak az eredeti elképzeléshez, miszerint minden radiátor külön körön megy.
Sziasztok, megvolt ma a próbafűtés, most került be egy 61fokos kazánvédő a vegyeskazánhoz.
Amit tapasztalok, hogy stabilan beáll a kb61fokra a kazán, és hogy gravitációsan szépen megindul a víz a kazánvédőn keresztül, viszont ami nem tetszik, hogy mintha csökkent volna az emelőmagassága a szivattyúnak, vagyis nem akarnak melegedni a távoli radiátorok alja. Ötletek, vagy ez így rendben van csak mostmár lassabb lesz az átmelegedés?
Olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy van egy FÉG gázkonvektorunk. A burkolata elég gyatra állapotban van. A kérdésem az lenne, hogy ha van valakinek ehhez való eladó (jó állapotú!) burkolata, akkor legyen szíves privátban az e-mailemre üzenetet küldeni.
A gázkovektor burkolatának méretei: szélesség: 84 cm
magasság: 58 cm
mélység: 26 cm
Nekünk csak a burkolata kellene, a felnyitható teteje nem, végső esetben együtt is érdekelne.
(Ma hallottam egy gáz szerelőtől, hogy már nem gyártanak hozzá burkolatot, ezért is írok ide, hátha valakinek van.)
Nem egyeztem meg vele, csak ezt az ajánlatot adta, ráadásul helybeli. Köszönöm, hogy megmentettek egy lehúzástól.
Ennek kapcsán viszont keresek egy fűtésszerelőt, aki elvégezné nekem a munkát (ha egyáltalán ezt kell csinálni...) Helyszín Budapesttől 20 km nyugatra.
Tudne bárki tanácsot adni nekem a következő kérdésre: Van egy kétszintes 180 négyzetméteres lakásom, amelyet padlófűtés (gáz) és a földszinti nappaliban nagy cserépkályha fűt. A cserépkályha elegendő a lakás (az emelet is) fűtésére, amíg nincs minusz 5-10 fok és szél! Viszont ezután be kell indítanom a sokkal drágább gázkazánt is.
Az a gondolatom támadt, ha a cserépkályhát naponta kétszer befűteném, és a fal és a kályha közötti kb. 10 cm-es teret (5-6 négyzetméter) rézcsöves hőátadó labirintussal ellátnám és ezt a padlófűtés rendszeréhez csatlakoztatnám, akkor a keringető szívattyú áramoltatná a vizet a rendszerben és, ha csak a legtávolabbi lakrészeket, ahova a cserépkályha hője áramlással nem és el hatásosan, kapcsolnám be a rendszerbe, akkor ez nem volna-e olcsó és hatásos módja a probléma megoldásának? A cserépkályha hőjének az elvezetésére azokra a helyekre, amiket közvetlenül nem tud hatásosan fűteni.
Egy átlagos télen 15-20 olyan nap szokott lenni, amikor nem elég a cserépkályha és be kell kapcsolni a padlófűtést. Ha ez a módszer hatásosan volna képes elvezetni a hőt, akkor a legolcsóbb megoldás lenne a problémára. De azt nem tudom, hogy hatásos hőelvezetési módszer lenne-e. Ha igen, milyen keresztmetszetű anyagból készítsem a hőátadó csőrendszert? Kb. két és fél méter magasságú és 1.80 m széles függőleges labirintust kellne létrehozni 1-2 cm közel illesztve a cserépkályha hátsó falához. Mekkora ennek a hőátadó képessége. Elég lenne-e arra, hogy három összesen kb. 50 négyzetméternyi helyiség hőmérsékletét 6-8 fokkal emelhessem? Nagy hidegben ezek a távoli szobák 14-16 fokra lehülnek, ha csak a cserépkályha üzemel. Ezt kellene 20 fok körülire emelni ezzel a módszerrel!
Erről a cserépkályháról van szó! A gázkazán és a szerelvények tőle balra kb 5 méterre vannak!
Biztos elkerülte a figyelmedet, hogy nem a gőz menne rá, hanem a gőz munkájával egy külön víz a dűznin keresztül. És a végén az iróniát jelző szmájli is.
Most is teszek egyet, mert a témát a poénkodás kategóriájába szánom. :-)
Amikor forr a víz, akkor már hiába permetezed a hűtőt. Főleg gőzzel... Vízzel kell permetezni, mert pont a párolgás veszi el a hőt. Ha a forró gőzzel permetezed, akkor az inkább lecsapódik a hűtő felületére, és melegíti azt.
Sajnos ezeket a paramétereket nem lehet megmérni, kiszámolni, én nem tudom. (komoly mérőpadi körülményekkel lehetne, ami eléri a gyár feljlesztői környezetét) Max az tudható a felhasználói véleményekből, hogy pl: dai: nehéz talppal, városban és autópályán használva - 7-7,5 liter ; Honda: fogyasztás:8 liter / 100 km
Második bekezdés:
E teszt könnyen megoldható lenne itt bármelyik szakember számára. (ennyiben tartozik e topic témájához) Magam rákötném a fűtési pufferomra, egy közös keringető szivattyúval amivel elérhetem az azonos tömegáramot (követelmény az azonos csővastagságok, hosszok), Azonos bemenő vízhő mellett, a kimenő víz hőjét mérve megkapom a hűtők hőelvonó képességét. Csakhogy ez kevésbé segít a döntéshozásban, mert vélem sejteni, hogy nagyobb súllyal járul a két motor vízre történő hőledásának viszonya, mint a két hűtőnek a hőledó képessági viszonya. Ergo mégis csak az első bekezdés méréseinek eredményei lennének a fontosabbak.
Harmadik bekezdés:
Az nem rossz ötlet a végstádiumra. Amikor is az épp felforró víz nyomástöbblete (ami épp kitör a lefújószelepen) egy dűznin keresztül vizet permetez a hűtőre egy mini tartályból. Meg is van az évszázad fejlesztése. Francba a forma 1-en hajszárítókkal rohangáló szerelőkkel :-)
A kép nem került fel a topikba! Megpróbálom mégegyszer!