Tetőcsere előtt állunk és az lenne a kérdés, hogy alkalmazható-e 0,03m SD értékű páraÁtersztő fólia, ha mögötte a tetőtér ferde síkjában szálas hőszigetelés van.
Azért kérdezem, mert láttam 0,02 m-es SD értékű fóliát is, de az SD=0,03 m-re van egy jó ajánlatom és nem tudom, hogy használhatjuk-e. Próbáltam az üveggyapot SD értékére rákeresni, de a termékadatlapon nem találtam. Ursa vagy Knauf 0,032 W/mK lambdájú lesz beépítve.
A tetőcserepek számos különféle módon kapcsolódnak egymáshoz és te nem mondtad, hogy neked milyen fajta csereped van. De miközben az elsőt kiemeled és okosan megfigyeled, hogy hogyan kapcsolódik két oldalt a mellette lévőkhöz és hogyan bújik a felette lévők alá (és hogyan tudod a kivett cserepet ugyanúgy visszatenni), akkor már érteni fogod a dolgot. Nézz meg a youtube-on néhány cserepezős videót (talán lesz közöttük pont ugyanolyan cserép is, mint a tied) és rájössz, hogy nem kell hozzá atommérnöki diploma.
Mivel jó eséllyel el fogsz törni párat, ezért nem árt ha van kéznél néhány darab utánpótlásnak.
A fóliát van, amikor elég feljebb tolni, van a mikor vágni (és a végén ragasztani) kell és van, amikor kisebb munka egy új fólia csíkot tenni a régi helyére (átfedés irányára odafigyelni!), mint összevissza ragasztgatni a régi fóliát a vagdosás után :)
Még sosem szedtem vissza cserepet, mennyire nehéz, vissza lehet rakni normálisan a helyére? A cserép alatt van fólia is, gondolom azt is vissza kell majd szedni.
"a talpszelemen, nagyszerű hogy láthatom, mert ezek szerint nincs gyapottal befedve."
Ha infra hőmérővel mérve belül a mennyezet sarok nem hideg, akkor nem muszáj foglalkozni azzal sem.
"a gyapotban úszva megcsinálni azt is, miközben a fejem már a tetőcserepet nyomja fel."
Ha a hőszigetelésed alatt van összefüggő légrés és az nincs lezárva (ezt nem mutatja ki az infra hőmérő, meg kell nézned), akkor azt is le kell zárnod körben a ház körül, amihez létrával/állvánnyal körbe kel járnod a házat és felemelni a szélső 1-2-3 cserépsort. Ugyanígy hőszigetelheted a talpszelement is, hasoncsúszás nélkül.
"Nagyjából 2 fok eltérés, szivárgás megéri-e a hozzányúlást, vagy ez még az elmegy kategória?"
További adatokat kérni és számolgatni nekem nincs kedvem. Nézz sok hőkamerás képet, hogy jól hőszigetelt hátaknál mekkora eltérések szoktak lenni. Vagy kérdezz meg egy hőkamerás embert, hogy mekkora eltérésnél lehet aggódni.
Mivel kimondottan fólia ragasztására készült, a ragasztója valószínűleg nem rosszabb a tesa duct tape-nél. Ráadásul kétszer olyan széles, tehát kétszer erősebben tapad.
Egy félig fedett erkélyt mivel ajánlatos szigetelni? Az eső érné nagyobb vihar esetén, de mégis szükséges lenne leszigetelni, mert a hálószoba direktben az említett emeleti erkély alatt van. Gondolkodtam sima grafitos eps lapokat körbebugyolálni fóliával, de gondolom ez nem igazán jó megoldás?
Köszönöm a sok segítséget. Elkeserít hogy utólag kell minden elbaszást rendbe rakni. Fenn a tetőtérben a betonkoszorú tetején fut körbe a talpszelemen, nagyszerű hogy láthatom, mert ezek szerint nincs gyapottal befedve... Nekem kell deszkákon hasalva a gyapotban úszva megcsinálni azt is, miközben a fejem már a tetőcserepet nyomja fel.
Ha a pogácsák közötti légrés FELÜL tökéletesen le van zárva, akkor nem jön létre a kéményhuzat, tehát az alul lévő kisebb lyukak nem tudnak sok kárt okozni (a meleg levegő felfelé törekszik + búvárhrang).
Ha viszont az a légrés felül nyitott, akkor alulról a legtökéletesebb lezárás sem képes megakadályozni a tömeges forint-szökést (megfordított búvárharang :).
Ha ott be tud jutni levegő, akkor nyomd ki azt a rést polisztirol ragasztóhabbal vagy szerelőhabbal. Léteznek olyan fújókák hozzá (van műanyag is, de a fém jobb), aminek hosszú vékony cső a vége.
A lábazati és a felső hőszigetelés között ne juthasson be levegő a házfalhoz. Ez akkor a legrosszabb, ha a hőszigetelő lapok csak pogácsákkal lettek felrakva és az így létrejött légrést felül nem sikerült tökéletesen légmentesen lezárni (még rosszabb esetben a nagyeszű hőszigetelő "mester" készakarva teljesen nyitva hagyta az a rést felül (is), ebben az esetben sürgősen zárd le valamilyen habbal, mert ott komoly fűtéspénzek szöknek el). Az így létrejövő kéményhatás által egy alsó lyukon beszívott hideg levegő okozhat (látszólagos) hőhidat, akár a te sarkod hidegségét is.
Én az indítósín esetében arra gondoltam, hogy bejut a levegő a szigetelés alá, tehát hogy légzárni kellene ott a lábazati és homlokzati szigetelések találkozásánál.
"A házban 35-45% a páratartalom, még szellőztetni se kell nagyon hozzá."
A nagyon hideg időben nagyon alacsony (30% körül vagy alatta) páratartalmú lakás azt jelenti, hogy a levegő rendesen cserélődik, tehát egészséges, nem fuldokolsz a kilélegzett (mérgező) széndioxidbn, mint az emberek nagyon sok lakásban (amelyekben egész télen 60-70% a páratartalom). Persze az alacsony páratartalomnak is vannak kellemetlen mellékhatásai (szem-szárazság, száj-szárazság), ez ellen mesterséges párásítással illik védekezni.
Az, hogy "még szelllőztetni se kell", az viszont talán azt jelenti, hogy fogalmad sincs, hogy a légcsere milyen pontokon át történik :) tehát elképzelhető, hogy szeles napokon a szélnyomás/szélszívás jelentős fűtéspénzt lop ki a zsebedből (nyáron klímapénzt). Én megpróbálnám saját kézbe venni a légcsere menyiségét, tehát a Jóisten/Szellőlány helyett inkább én szeretném meghatározni a légmennyiséget (pl.ventilátorral).
"Érdemes szerinted kinn alulról megkenni ragasztóval az indítósínt?"
Számításaim szerint átlagos esetben családi házon az indítósín évente 5-8 ezer forinttal növeli a fűtésszámlát, tehát eleve feltenni sem lett volna szabad.
A zsálos polisztirol ragasztó hőszigetelési képessége nulla.
A polisztirol ragasztóhabból és a szerelő/ragasztó habokból viszont megkötés után elég jó hőszigetelő anyag lesz (az olcsó purhabok NEM hőszigetelő anyagok!), persze nulla vastagság ezekkel is nulla hőszigetelés :)
Kísérletezhetsz az indítósínél 5 mm vékony polisztirol vagy polifoam hab lapokkal is,
de mivel ez a hőhíd belül nem nedvesít és nem is szegényít, ezért asse baj, ha nem törődsz vele többé.
Köszönöm az infókat! A házban 35-45% a páratartalom, még szellőztetni se kell nagyon hozzá. A sarokponttól távolodva emelkedik a hőmérséklet. A korábbi képen levő sarokponttól 10cm-re vízszintesen, majd 10cm függőlegesen 17C. Érdemes szerinted kinn alulról megkenni ragasztóval az indítósínt?
a képen egy 12:1-es arányú, tehát viszonylag kis nyílásszögű (profi) infra hőmérő van. Az occsó infra hőmérők optikai nyílásszöge ennél akár sokkal nagyobb is lehet, ezért azoknál még fontosabb, hogy ha kis felület átlagos hőmérsékletére vagyunk kíváncsiak, akkor azt KÖZELRŐL mérjük meg vele.
Nem véletlen pl, hogy pl a repülőtereken a COVID infra hőmérősök nem két méterről mérik a homlokodat, hanem 2 centiről, őket már kioktatta egy okos ember, aki értően elolvasta a ha használati utasatást :)
"Valami brutál hőhíd van a sarokponton, ahol a fal és padló találkozik. 13-14C fok nagyon közelről mérve"
Nagyon helyes, hogy közelről méred.
Sok infra hőmérőben van még lézer is, ami a szerencsétlen felhasználóval azt hiteti el, hogy kijelzőn látható hőmérséklet a lézerrel megjelölt pont hőmérséklete :) sajnos még profi szakemberek is elkövetik azt a hibát (tömegesen ;). Pedig aki életében legalább egyszer komolyan átfutotta volna egy infra hőmérő műszaki leírását, az láthatná a szemivel, hogy az infra hőmérő kijelzőjén megjelenített hőmérséklet egy viszonylag nagy terület/felület ÁTLAGOS hőmérséklete, ami egy elég nagy terület, aminek a lézerrel megjelölt pont csupán egy icipici része. Tehát nyugodtan lehet röhögni azokon a videókon, amikor a "szakember" a lézerrel rámutat JÓ MESSZIRŐL pl egy pici meleg pontra ezernyi fagyos pont között és közli a meleg pont hőmérsékletét :)
Itt egy kép egy jobb minőségű (viszonylag keskeny nyílásszögű) infra hőmérő érezékelsi nyílásszögéről. A képen is látható, hogy ez a műszer a hőmérőtől másfél méterre már egy 130 centi átmérőjű korong-felület (13000 cm2) ÁTLAGOS hőmérsélletét méri, és NEM a korong közepére mutató lézer által megjelölt (1 cm2) felületét. Tehát akinek infra hőmérő van a kezében, az KIS felület kömérslketét csak KÖZELRŐL tudja megbízhatóan megmérni.
"Valami brutál hőhíd van a sarokponton, ahol a fal és padló találkozik. 13-14C fok"
Ha a lakásod tisztességesen van szellőztetve, akkor a lakáslevegő harmatpontja (vízkicsapódási felületi hőmérséklet) átlagban 7-8 fok alatt van (hideg téli napokon még ennél is sokkal lejjebb mehet), tehát ebben az esetben a sarokban a 13-14 fok vizesedés szempontjából veszélytelen hőmérséklet.
Ha több négyzetméternyi falfelületen tudnál ennyire hideg falat mérni (infra hőmérővel több órányi munka, hőkamerával négy másodperc :), akkor hosszú távon talán kifizetődő lehetne kinyomozni+megszüntetni ezt a hőhidat, de ennyire kis felületen nem okoz annyi kárt a pénztárcádban sem, hogy szerintem érdemes lenne egy komolyabb befektetés a megszüntetésére.
Röviden megfogalmazva:
ha
- nem iokoz vizesedést (tehát penészedést)
- és az éves forint-veszteség is jelentéktelen összeg
A háló csak le nem vágott darabok a lábazati glettelésből, majd levágom azokat. A képen az indítósín van (tudom az is hőhíd...) , arra gondoltam hogy ott lehetne kikenni ragasztóval.
Valami brutál hőhíd van a sarokponton, ahol a fal és padló találkozik. 13-14C fok nagyon közelről mérve a sarokponton.
Van egy kép ugyanezen sarokpont külső oldaláról, a lépcső és a lábazat között is szigetelés van, illetve egy kép szintén kintről sarokpont alsó részéről.
Másra nem tudok gondolni, mint hogy bejut nagyobb mennyiségű levegő a szigetelés alá alulról, tavasszal ha kikenem ragasztóval, akkor javulhat a sarokpont hőmérséklete benn?
Ha 22,5C van benn, akkor milyen hőmérsékletet kellene mérnem? (Szokásos magyar minőségű kivitelezést feltételezve.)
A födémen is még javítani kell a szigetelésen, hogy jól átfedje a fali nikecellt a gyapot.
Ha kijelented, hogy nem vagy hajlandó a vizesedéssel foglalkoni:
- megvárnám, amikor az olykor vizesedő helyek éppen szárazak
- a porló/mállékony anyagrészeket eltávolítanám (pl erős szőrű kefével)
- a letisztított felületet párszor lekenném mélyalapozóval (így némi műgyanta szivárog be az agyag pórusaiba)
- a mélyedést kitölteném síkba zsákos polisztirol ragasztóval,
- glettelés, festés,
- reménykedés. hogy ez az egész javítás nem egyben fog kiesni X év múlva (mert mögötte továbbra is vizededik, tehát mállik az agyag)
"Nem írtál a 850m3-es gázfogyasztásra."
Hányas számú bejegyzésről van szó?
"belső szigetelést meg lehet talán csinálni a hideg szobában, amiről írtam, pár cm vastagon, ha a fal nem vályog. XPS, gondosan párazárva szerelve."
Ahol a fal vályog, ott is lehetne belülről hőszigetelni, HA TUDNÁL TÖKÉLETESEN PÁRAZÁRNI. De az XPS anyaga önmaga hiába párazáró, ha az emberek nem zárják le megfelelően az xps táblák közötti illesztési vonalakat, plusz a hőszigetelt felület szélét nem oda teszik, ahonnan kiindulva a lakás párája már nem fogja az XPS-t megkerülni, ezáltal mögé menni és mégiscsak vizesíteni a falat.
Sosem dolgoztam még ilyen fóliával, ragasztószalaggal.
Foltozás előtt végigtörölném a csatlakozó felületeket nedves ronggyal hogy pormentesítsem, aztán szárazra törölném. Valami más előkészület kellhet még?
Értem én persze. Ez a ház már 65 éve nedvesedik az alap felől, eddig még nem omlott össze, talán nem is fog. Jó lenne megcsinálni az építéskor kihagyott vízszigetelést meg a falakat is hőszigetelni, de ez kb. az álom kategória. A vízszigetelés egyszerűen csak rém bonyolult, ezért nagyon drága művelet.
Fura, hogy igazából csak néhány pici foltban dobta le a festéket, tehát azért olyan nagyon és mindenhol talán nem nedvesedik. Talán elég lenne ott bevágni a falat és beültetni pár műanyag/fém lemezt?
Nem írtál a 850m3-es gázfogyasztásra.
Asszem a belső szigetelést meg lehet talán csinálni a hideg szobában, amiről írtam, pár cm vastagon, ha a fal nem vályog. XPS, gondosan párazárva szerelve.
