Nagyon jó kép!Én is sűrűn ültettem,mert felváltott oldalon vannak,ráadásul több fajta.Kígyó is.Na mindegy,persze ilyenkor én is azt mondom jövőre. Nálam vannak még azért üres részek,de nagyon nem akarom ezt a pici kertet jobban betölteni,szeretek közlekedni benne.
A paradicsom és a paprika gondozása valami szörnyű. Nem figyel az ember pár napig és a fejére nőnek. Én már néha unom. Kötözöm, kacsolom, de pirosodni nem akar.
A paprikák meg már kb. 60-70 centi magasak a fóliában és nem győzöm az elágazásokat törni. Igaz abból már legalább lehet enni is. A fóliában a korábbi ültetés és gondolom a fényhiány miatt nőnek/nyúlnak. Bár virágzanak és kötnek is szépen.
Az uborkával vagyok bajban, mert lassan eléri az 1.9 méter magas plafont. Hogyan tovább?
Az uborkával eddig én is elégedett vagyok,csak ne essen össze a támrendszerem.:)
Nem,dehogy a pari még nem érik.Itt-ott világosodik a bogyó,de még várat magára.Nem is egyszerre ültettem ki őket.
De a Marmande már szépen hízik.Van még pár tő Kecskeméti Jubileum és koktél is.Tudod,kerek csokoládé,lyukascsokoládé.....:)) Lehet jövőre fóliázok,szeretem a paradicsomot,de gondozni is.
Én március 13 elvetettem a kukoricát, akkor szép napos idők voltak, esö is jött rá, most embermagas, csövek vannak rajta és címer. Minden évben így szoktam mert ha későn vetem jön rá az aszály és nem lesz belőle semmi.
Szép az uborkád és jól látom, hogy érik a paradicsomod? Én még csak 2-3 nap múlva tudok szedni róla először és a paradicsomok is zöldek még.
Végül a 150 négyzetmétert még kibővítettem egy kicsit.Tarackkal vannak harcaim,de azt hiszem kordában tartom.Persze azt látom,jövőre megint másképpen lesz minden,de ahhoz képest,hogy első vetemény szerintem nem is olyan rossz. Bár a salátámat gyepálták rendesen a csigák,de akadt aladta pajor is,pedig fertőtlenítettem.Uborkából már tettem el 2 5l-es üveggel.Remélem szép is marad,ezt és a paradicsomot muszáj permetezni,nincs mese. Borsót már én is felszedtem 1 hete,helyébe cékla került. De még sehol semmi.
Uborkatámom nem sikerült,vagy a drót laza vagy nem lett a háló rendesen kifeszítva,de a növény lehúzza.Utólag fogalmam nincs mit csináljak már vele.
Csemegekukorica kevés.Azt sajnálom.Viszont jövőre csak palántának nevelem.2 darab palántázva lett,azon már jön a címer.A többi vetve lett szabadföldbe,ennyi a különbség.
Ez Lincoln, ami nagy hüvelyű, 8-10 szemes. A Rajnain is vannak lapos hüvelyek már, de annak még nem romlik a szára. Ma este megint esett. Jóbol is megárt a sok...
Tavaly vetettem ún. áttelelő zborsót - ez volt csak a zacskóra írva, meg hogy még ősszel ki kell kelnie, s így telel át, s hogy pár nappal megelőzi a tavasziakat érésben. (Nekem a rajnai nem bírja a telet, próbáltam.)
4x40 cm-re tettem, ahogy írva volt, de csak az egyik ágyás kelt ki, a másikat talán későn vetettem (ezért azt a pár növénykét, ami ebből kikelt, átültettem - nem könnyű, de megoldható és abszurd ötlet. )
Tavasszal hatalmasra nőttek, nagyon gyenge szárúak, támogatni kellett őket, rengeteg kis hüvely és virág, de aztán egymásra hanyatlottak, mert nem tudta őket mind tartani a támaszték, le kellett szedni talán kicsit idő előtt.
Tényleg a legkorábbi, de nagyon kicsi szemű és hüvelyű, viszont mézédes, nem annyira zamatos. Jövőre nem ültetem ilyen sűrűn, akkor nagyobb szemek lesznek, remélem.
Amikor a borsón már lapos hüvelyek vannak, akkor kb. hány nap kell még a beéréshez? Azért kérdem, mert rohamosan romlik a szára és szeretném, ha legalább valamennyi beérne.
Gondolom a sárlavina valami kopaszra vágott domboldalról jöhet.
A mi kertünkben a mulcsozott és kaporral bültetett részeken a föld csak átázott, kissé megfolyt, de nem mosódott le.
A későbbi beültetésre váró területeken nem szedtem ki a kaprot. Csupán a magszárakat vágtam ki, hogy kapor tovább zöldelljen s felfogja a reggeli harmatot. Így a kert mikroklímája párásabb maradhatott az eléggé száraz tavasz ellenére is.
Itt negyedik napja van eső. A mai csak annyi volt, ami a gombáknak kedvezett. Tegnap az uborkát raktam fel a frissen telepített hálóra (mindig 2 héttel lemaradva) és tetves volt a levél fonákja. Azt az egyet bedobtam a tyúkoknak, de sok időm nem volt nézelődni. Van a többin is godolom. Remélem nem okoz gondot.
érdeklődnék hogy tudnátok-e segíteni abban, hogy mi baja lehet a paradicsomunknak, a felső pár levél, hajtás levelei így össze vannak pöndörödve. De csak kb 2-3 tövön. Nem szeretnénk ha elterjedne. Mi lehet ez, illetve mivel lehet kezelni?
Kenőszappanos tetűkezelést már kaptak.
Illetve van egy másik probléma, a babbal, néhány level kezd sárgulni, bebarnulni. Ezekre jó lehet-e bordóilé + kén-es kezelés?
Az idén a május megint elég száraz volt. Most viszont néhány nap alatt sártengerré vált a kert.
A paradicsom eldzsungelesedett. A paprikák viszont megint nem tudtak megnőni időben hiába öntöztük. Az epernek semm tesz jót a sok eső.
Délig kellemes, kissé felhős volt az idő. Délre már megérkeztek a nehéz felhők. Aztán megint esett biztosan annyi, hogy ne tudjak rámenni a kertre.
Az idén meghagytuk a kaporerdőt s a káposztafélék közül sem szedtük ki. Csodát tett! Nem kellett a káposztaféléket semmivel sem permetezni. Kis fehér lepkék vannak elenyészően a levelek hátoldalán néhol.
Tudom ez nem vigasztal, de itt reggel 7 óta esik...
Nem volt kedvem előbb kelni, 7-kor keltem. Akkor kezdett csöpögni. Gondoltam, majd ha eláll, akkor kiengedem az állatokat. Hát azóta folyamatosan zuhog...úgyhogy még nem kuksolnak a helyükön:-)
A kertnek nem árt, bár megvárhatta volna amig végzek a palántázással:-))
Ez egyébként tavaly is így volt. 1-2 hétig baromi meleg és semmi eső, utána pedig napokig el sem állt.
Az azért vicc, hogy bár te is szegedi vagy, tőlem 18 km-re, mi minden áldott éjjel locsolni vagyunk kénytelenek, mert hónapok óta nem volt egy rendes eső(illetve tán május 8-án volt egy zuhé)… Bocsánat, épp tegnap éjjel volt valami, de nem teltek meg a hordók a hatalmas tető ereszei alatt. Minden csupa száraz, a „fű” is lassan kiég… Hihetetlen, hogy körülöttünk mindenhol esik, csak itt nem, mintha egy nagy esernyő lenne felettünk. DE örüljünk, hogy tudunk locsolni.
Kezd tönkremenni a borsóm. Sárgul és elhal a szára. Túl sokat locsoltam, aztán még jött az eső is... Az öntözés abbahagyása mellett mit tegyek, hogy megállítsam vagy legalább lelassítsam a folyamatot? Sok szép nagy hüvely van már rajta, csak még laposak. Ha még 2 hétig kihúznák, akkor tudnék szüretelni róluk.
Ja, azt kifelejtettem a múltkor, hogy a Kelvedonnal mexívtuk. Valami kis szemű dolog lett, nem tudom, mi. Sok darab volt, meg tömör csövek, de nagyon kis szeműek. Semmi direkt termesztett borsóra nem hasonlított.
Nem teljesen biztos, de azt hiszem, Garafarmos mag volt.
Régebben nálunk is szokás volt a vöröshagyma szárát lefektetni (nem rátaposni, hanem lábbal lefektetni, megtörni), a fokhagyma szárát pedig összekötni, 2-2 egymás mellett lévőt, hogy érjen. Nem tudom elképzelni sem, hogy miért kellett siettetni, mivel itt nem volt piacra termelés, saját részre meg az a jó, ha sokáig nő, mert akkor lesz nagy. A nyári aszály úgyis megérleli. Talán régebben hűvösebbek voltak a nyarak és csapadékosabbak, azért kellett siettetni.
Nálam a a későn duggatott vöröshagyma még erősen növésben van, semmiképpen sem nyúlnék hozzá, legalábbis meg fogja duplázni a méretét. A korán duggatottnak a maradéka viszont részben már magától is elfeküdt, kezd érni.
" Az imágó és a lárva egyaránt károsít. Táplálkozásukkal legyengítik a növényt, a levelek elhalnak, lehullanak, és termésveszteséget is okoznak. Az imágó a növényi nedv szívogatása mellett veszélyes növényi vírusokat is terjeszt (Tobacco Leaf Curl Virus, Beet Pseudo-Yellows Virus), és a levéltetvekhez hasonlóan mézharmatot ürít. A mézharmaton megtelepszik a korompenész, így csökken a levél asszimilációs felülete."
Hát nekem az idei kerti események rendesen elvették a kedvem, még jó, hogy egy évet most amúgy is kihagyok, mert elkeserítő, hogy mennyire nem működik a dolog.
Ma megkapáltam a "paprikapalántákat" amik már több hete a földben vannak és ahelyett hogy nőttek volna, szerintem inkább kisebbek lettek...és mintha nem is lenne megeredve némelyik...holott földlabdástól raktam le őket..és persze amig nem esett, addig reggel-este öntöztem.
Az egyik fajta bab egyáltalán nem kelt ki, gondolom elfagyott, mert azt még a fagy előtt vetettem el:-(
Ami szépen kikelt az a kelbimbó, lila karalábé és fejeskáposzta. Ezekből van jócskán, ma vagy holnap kipalántálom őket.
:DDDDD Persze nem akartam magam rávetni csak gondoltam óvatosan elhajlítom a lábammal a szárát.Apukám mondta hogy a papám régen csinálta.Bár anyukám nem szokta letaposni és elég szépek igy is.:)
Olyat is olvastam, hogy nem a szárát kell megtaposni, hanem kicsit ki kell emelni, hogy a gyökere megszakadjon.
A hagymás virágokat se szoktuk taposni, hogy a levélből fölhasználhassák a tápanyagokat. Gondolom, ez a vöröshagymára is igaz kell, hogy legyen.
Én meg pláne nem taposnám meg sehogy se sürgetném, mert még be se fejesedtek rendesen a hagymáim. Egyébként még sose tapostam és el szoktak állni, ha nem kukacosak.
Ez is olyan mint a többi méreg vagy csapda. Nem válogat.
A receptet találtam és megörültem neki. Jó a gabonásban molyok ellen stb.
Ma reggel egy nagy "kártevőt" távolítottam el a kertből. Egy nyulam amit nem bírtam eddig megfogni már 3 napja rágta a termést. Van hogy kiszökik pár darab, de ezzel most sok volt a baj.
Káposztabolhák ellen használtam régebben sárga lapokat. Az volt vele a bajom, hogy a megcélzott rovarokon kívül sok egyéb is beleragadt. Végül inkább leszedtem. Akkor szerencsére Il írta ellenük a talaj nedvesen tartását, így megoldódott a probléma. A liszteskékkel meg nem szoktam foglalkozni, mert úgy is elfogadható termést adtak a növények és egy idő után maguktól is eltűntek.
De persze ha valaki nem rajong annyira a rovarokért, megpróbálhatja.
A védendő területen több, sárga színű karton- vagy műanyag lapot függesztenek ki. Ezeknek mindkét oldala tartósan és vízállóan ragacsos anyaggal van bekenve. A liszteskék, amelyek igen vonzódnak a sárga színhez, rárepülnek a sárga lapra, és beleragadva elpusztulnak.
A ragasztóanyag házilag is elkészíthető. Kell hozzá 2,5 dl repceolaj, 20 dkg sertészsír, 2,5 dl terpentin és 20 dkg gyanta. A repceolajat a zsírral összefőzik, majd állandó keverés közben hozzáadják a terpentint és a gyantát. Olyan sűrű legyen, hogy ecsettel 2-3 mm vastagon kenhessük a hernyóenyvet a sárga lapra. Vigyázat, tűzveszélyes! (A recept Győrffy Sándor Szerszámok a biokertben c. összeállításából származik. Biofüzetek, 23. Mezőgazdasági Kiadó, 1988.)
Ha nem háznál van előny ha egyszerre beérik mind. Kinti kertből én is szárastól zsákokban hoztam be a borsót és otthon leszedtük. De otthon jobb ha mindig van friss. Már kb 3 hete borsót eszünk és még 1-2 hétig kitarthat. Otthon így a szuper.
Nekem is egyszerre letermett a Kelvedon csodája és nincsenek rajta virágok. Jó borsó ez, de jobban szerettem azokat a fajtákat amelyiket sokáig lehet szedni.
Az a borsó (rajnai t.) már nekem is leérett a napokban. Meglepően sokáig és sokat termet. A képen látható borsók (rondó, garai velő) későbbi vetésből vannak. Annyira későbbiek, hogy a márciusban ültetett és rosszul kelt borsót újra kellett vetni 2 sor kivételével. Amiket nem vetettem újra, abból a korábbi már szintén kivégezve. De nem túl jól teljesített.
Szinte minden évben cserélgetem a fajtákat, a rajnai az éllandó.
Az Expresst a koraisága miatt próbáltam, januárban elvetettem. De felénk nem mindíg kedvez az idő a borsónak. Vagy túl hideg van, vagy túl sok, vagy tól kevés csapadék. valamiért nem igazán jó a borsónak.
Még az szól a Rajnai mellett, hogy korán vetve minden körülmények között elég jól teljesít. Bírja a fagyot, aszályt, özönvizet. Mi minden évben ezzel indítunk, már évtizetek óta.
A rajnai törpét kell első borsónak elültetni. Szépen megnő és az lesz a rövidebb termésideje miatt is az első értkezési borsó. Lefagyasztásra nálam kelvedon csodája és lincoln lesz.
Az esőhiányos tavasz miatt ezek most nem nőttek olyan szépen mint tavaly. A tenapi felhőszakadás nem tudom mit vált majd ki. Ma megyek ki megnézni a terepet.
Nekem sincs támasztékon, de a metszéssel kapcsolatban arra figyeljél, hogy a főhajtást a 3. lomblevél után el kell távolítani, a termések ugyanis csak a mellékhajtásokon nőnek.
Nálam a Lincoln hatalmas, gyönyörű. Azt vetettem legkorábban, agyagos földbe. A pár héttel később homokba vetett Rondó és Rajnai törpe fajták vacakok, kicsik.
Amúgy a Rajnai törpe fajtának van valami előnye? Úgy értem, ha már ilyen kicsi, akkor csak van valami jó tulajdonsága, amiért még nem vonták ki a forgalomból.
Kevé a helyem a kertbe ezért gondoltam felfutattni.Mikor nagyobb a dinye fellehet hálóval kötni a támrendzere é nem fog lezakadin. Dinnyetermeztők nem foglalkoznak metzéel mert
nagy a munkaigénye. Ha volna helyem én i futtatnám a földön
Támrendszeren szeretnék sárgadinnyét termeszteni. Kérdésem a metszéssel kapcsolatba volna. Már szépen felfututt a főszál kb másfél méter magasra és tele van virággal vannak mellékhajtások is , de nem tudom pontosan mikor kell a mellékhajtás végét vissza csípni, és egy tövön mennyi mellékhajtást és dinyét érdemes meghagyni. A főszárról el kell-e távolítani a virágokat, Mellékelek egy pár képet
Zöld kapor sóban Elkészítése: A kaprot alaposan megmossuk, leszárazzuk, a levélzöldet kilónként 10 dkg sóval összekeverjük, majd leturmixoljuk. Apró, maximum 2 dl-es üvegekbe töltjük, alaposan lenyomkodjuk, hogy a sós lé feljöjjön a tetejére, ráhintünk egy teáskanálnyi sót, és az üveget lezárjuk.
Én se próbáltam még, de az ismerősömtől évek óta rendszeresen veszek házi sajtot (mindig kaprosat, mert az a kedvencem) és teljesen jó az állaga a sajtban. Télen nyilván fagyasztottat használ, illetve az év nagy részében szintén. Nem tudom mennyi idő alatt készíti el a sajtot, de 1 hét minimum. Aztán még pár napot áll a hűtőmben. És teljesen jó a kapor állaga benne.
Tegyél egy szárat fagyasztóba, aztán vízbe. Utána nézd meg 3 nap múlva. (Ez persze csak prekoncepció a részemről, mert én még nem próbáltam, de kisebb összegben azért mernék rá fogadni, hogy nem szívesen ennéd meg. :)
A szárított nagyon nem jó. Én is fagyasztok, ez a második legjobb dolog a friss után. Savanyúságba még nem tettem fagyasztottat, de egy ismerősöm fagyasztottat tesz a házilag készített sajtba és teljesen természetesnek hat. Majdnem olyan, mint a friss, mind ízben, mind állagban.
Az elmúlt hetekben összeszedtem kb. 1000 db csigát. Házasat és meztelent vegyesen. Minden nap szedem őket, de olyan, mintha semmit se érni. Másnapra ugyanolyan sok van. Honnan jön ez a rengeteg csiga? És mit lehet tenni? Vegyszert nem akarok használni.
Marad az összeszedés, de már egy kullancsot is összeszedtem emiatt és be is pirosodott a bőröm tőle (remélem nem Lyme kór).
Szerintem a kapor sejtjei is ugyanúgy szétfagynak a hűtőben, mint minden egyébnek. Ezért csak frissen fogyasztott ételekbe jó, savanyúságban szétfolyósodik egy nap alatt.
Viszont régebben láttam már boltban csomagolt szárítottat, jobb híján a szárítással lehetne próbálkozni.
Palántáztam, március közepén vetettem vagy 60-at egy 40 cm-es virágládába. Sajnos, a palántaföldem nagyon gyenge volt, teljesen leállt a fejlődése minden palántámnak. Május elején, amikor kipalántáztam, kis cérnaszálak voltak. Normális palántaföld esetén már az apraja lenne ekkora. Amikor kiültettem őket, hihetetlen gyors növekedésnek indultak.
Amúgy nincs kizárva, hogy neked van igazad, és a szakértő téved, de az biztos, hogy egyes oldalakon az eccerű népek kedvéért minden permetszer vagy kontakt, vagy felszívódó.
Megnéztem a gyártó honlapját, ott is felszívódónak írják, viszont a honlap szerint ők egyáltalán semmilyen mélyhatású szert nem gyártanak, mert náluk is csak felszívódó és kontakt létezik...
Én már azon gondolkodom hogy 1-2 hét múlva megcsinálom a savanyitós levet mert ez a bedobálós lé eláll sokáig.Mert a kapor mint ha kezdene sárgulni bár 2x vetettem,a másik mégcsak nemrég kelt ki.
Nálunk pedig már 10-15 centis a tengerparti homok. Az új ágyásokat nem tudom előkészíteni, egyszerűen sivatagba nem lehet vetni, belocsolni meg nem lehet. :S Jah, ősszel kellett volna, ha lett volna időm... Bár takarás híján most ugyanilyen száraz volna, csak nem kellene fölásni.
Én a kertből szedtem az ecetes uborkához tavaly a kaprot, volt még néhány zöld de a legtöbb már száraz volt. Annak is kaporíze van és úgysem esszük meg.
"Megoldás a tripszek, aknázólegyek, takácsatkák ellen. A Vertimec felszívódó rovarölő szer, hajtatásban elsősorban takácsatkák, kaliforniai virágtripsz és aknázólégy ellen használjuk." - Gazdabolt.hu
Elvileg a gubacsatkák ellen nem olyan hatékony, és elvileg felszívódó. :) De a gubacsatkák kb. a legkiseb gondom.
Nekem a legnagyobb kárt mindig a paradicsomban okozzák az atkák, ami pedig kifejezetten nem szereti a vizet, azaz a fitoftóra nagyon. :) De a tripszeket még az esős időjárás sem gátolta úgy, mint az atkákat, és ez a kettő mindig együtt jár felénk. A tripszek ráadásul veszélyes vírusokat is terjesztenek.
A kert nem itthon van, hanem Délnyugat-Hevesben, a Jászság mellett.
Ott sem volt 50 mm sem a tavasz kezdete óta, de viszonylag jó eloszlásban. Az április volt száraz, de akkor meg még tartott a talaj nedvessége, a talajvíz 1 m-en lehetett.
Most viszont a környéken mindenhol több zápor-zivatar volt, de a kertemben semmi. (Ez egyébként is a legesőtlenebb magyar vidékek egyike, az idei év kivétel.)
Ez amúgy még nem is lenne olyan nagy terület, csak van még mellette 2 kert és 1 gyümölcsös is, a másik gyümölcsöst tavaly adtam el, mert az már tényleg sok volt.
Csalódtam a Vertimec-ben, a szőlő kihajtáskor erősen atkás volt, de a Vertimec nem vitte le, továbbra is erősen deformáltak voltak az új levelek. Utána Sanmite-tal ismételtem, az jó volt.
A Vertimec amúgy nem felszívódó, hanem mélyhatású, tehát alig több, mint a kontaktok. Ráadásul az ampulla miatt nem lehet keveset bekeverni, flakonmennyiségre pedig nincs szükségem.
Ügyesek vagytok,jó nagy ez a terület,pláne munka mellett.Persze egyértelmű,h így legalább tudod,h mit eszel.Nekünk is van egy kis veteményünk,pont kettőnknek elég!
Vagy a víz. Az atkák nem szeretik a párás környezetet, a paprika pedig bírja, ha a lombját is locsolják.
Nálunk egyébként sok atka szokott lenni, az uborkát, padlizsánt tönkre is tették már párszor az üvegházban, tavalyelőtt az egyik fajta paradicsomot is kint. De a paprikán még sose okoztak kárt. Vagy azért, mert nem annyira szeretik, vagy azért, mert elég sűrűn vannak és bőségesen, szórófejjel vagy slaggal locsoljuk.
Mióta igyekszem párásabban tartani az üvegházat, azóta ott sem okoznak akkora kárt az atkák.
Épp csak az a gond, hogy ha az időjárás nyáron kedvez az atkáknak (és tripszeknek!), akkor a hatlmas lombú növényeket már nemigen lehet alulról permetezni, vagy legalábbis nem túl hatékonyan. Ha pedig a júliusi atka-vándorlás is befejeződött, jóformán csak a Vertimec hatna ellenük. Amúgy elég nevetséges okbl II. kategóriás.
Vertimecet direkt nem írtam... én Sanmiteot használtam és nagyon jól eltűntette az atkákat, az új levelek amik jönnek a paprikán már egyáltalán nem kanalasak
A második szomszédunkban a rukkola már elvadult, úgyhogy sztem abszolút működik magról. :D
A 20 perces szájmosást azt én sem értem, éppen olyan hamar elmegy az íze anélkül is, mint mondjuk a petrezselyemnek, szóval kb. a következő falattal. Lehet, hogy tényleg poloska a ludas :D
Pici korában a palántanevelőben betetvesedett s egy darabig kis rondácska volt. Most már annyira kinőtte, hogy már meg is feledkeztem a történtekről.
Minden esetre külön ültettem a többiektől.
A vírusos beteg növényeket mindig kihúzom s az égetőbe rakom. Az égető tulajdonképpen egy kisebb feneketlen hordó a komposztáló és a trágya közelében. Oda megy minden nem kívánatos, elégetésre szánt dolog.
Én is nagyon szeretem friss levélzöldségként vagy salátának magában, legtöbször soványtejfeles öntettel s pirítóssal.
Az enyém is virágzik. Kellemes látvány. Magot szeretnék róla fogni. Érdekel, hogy szedett magból érdemes-e ültetni, mert egy zacskónyi mag nekünk a többi zöld mellett sok.
a tetűt észre lehet venni a levélen, az atkát nem lehet szabad szemmel látni
ha szétopöndöríted a levelet és nem látsz benne semmit akkor atka...
adj neki egy tetű elleni szer (actara/mospilan/chess) + atka elleni szer (sanmite/omite) kombót, az a biztos, lehetőleg úgy hogy a levél fonákját permetezd amennyire csak lehetséges, mivel az atkaölő szerek nem felszívódók
Idén én is csináltam térképet a kertről, de a Zsuzsi,Rondó,Lincoln borsó tök egyforma lett. A rukkola magba ment de nem is bánom mert sok szart ettem már életemben de ennyire rosszat még soha. Megkóstoltam egy levelet, kb 20 percig mostam a számat utánna.
Ezt kétlem, most voltam a kertbe de nem találkoztam veled. Egyébként sem hiszem hogy megérné 300km-t utaznod hogy a retkemből szedj! :-)
Amugy nem is emlékszem milyen volt. Óriás vaj? Nem szaladt még magba? Nekünk lassan elfogy, kéne valami nyári retket ültetnem, bár 2 hét múlva szerintem már lesz paradicsom, akkor meg kinek kell a retek.
Neki különösen örülök, mert tavaly elbambultam a magfogást, és alig lett belőle tavaly is valami, 1-2 szem magot bírtam végül menteni, de szinte mikroszkópikusak voltak, és asszem ez az egy palánta maradt meg. Idén gyűjtök belőle tutira magot! :)
Az első és eddig egyetlen kis paprikám a fóliában.
A kinti parikáknak viszont van valami baja. Mi lehet??
Krgegergővel versenyezve: nekem meg ekkora van!! :) (Először 2 és fél méteres karó volt mellészúrva, ,ert csak annyit tudtam, hogy narancs koktél, azt hittem futó lesz...:P Hááát... nem egészen. Kb. 7 cmmagas lehet.
Ugye ez sárgadinnye lehet?
Ezek Nórának szeretettel...(pláne, ha megmondja, mik ezek. A második valami poloskaféle lehet? Az első meg szitakötőhöz hasonlít, csak óriási.
a trehány komposztdomb, de hogy miket találtam ma rajta!!:
több paradicsomot, van, ami már virágzik is, valami káposztafélét...
és napraforgót is, de szereintem előbukkan ott még más is! :)
Amúgy mi tarktorral rotáltuk fel a kertet, mégis mindenfelé kikeltek paradicsomok! :)
Nekem voltak januári vetéseim de csak paprika és faparadicsomok. A paradicsomot most néztem, kb. 130cm magas, 4.kötés virágzik, álag 6-10 szem kötésenként. Szerintem megérte. A paprikákon is vannak már kispaprikák, nem is kevés. Holnap majd fényképezek de legkorábban vasárnap tudom majd ide feltenni a képeket mert nagyon sűrű a hétvégém. (lakodalom,stb)
Érdekes. Nálunk a maguktól kelt paradicsomok vannak vagy 10-15 centisek, a kiültetettek meg vagy 30-40 cm között, de ők inkább szélességre gyúrtak az elmúlt egy-két hétben... Pont fordítva, mint nálatok...
Korainak legjobban a régi Rajnai törpe vált be, utána jön a bőtermő Kelvedon csodája, meg többnyire a nagy szemű Zsuzsi és az utóbbi években az óriási Onward. (Általában az utóbbiakból szoktunk saját részre eltenni igen sokat, mert jó ízűek, haladós a fejtésük, és nem utolsósorban akkorra már nincs ára a borsónak. :)
Általában 2-3 évente kap istállótrágyát minden rész, de most véletlenül úgy alakult, hogy az utóbbi két ősszel majdnem az egész veteményest beborítottuk. (A beborítást szó szerint kell érteni, 10 kg/nm/év a minimum, most meg talán 60-80 kg félérett meg részben friss birka- és kecsketrágya lett kirakva 2 év alatt, tavaly kiszámoltam, de már elfelejtettem.) A szakirodalom szerint ezt nem minden bírja, de így esővel még a vörös- és fokhagyma is szuper, pedig azoknak ki kellett volna égni, ha tudnának olvasni...
A víz a titka mindennek, a borsónak is. Idén szerencsére elég jó volt az eső, nagy aszály nem volt.
Van néhány vadonkelt paradicsomom,valamikor ápr elején keltek ki a tavalyi paradicsom helyén (miután márc végén géppel felkapáltam a területet) Mostanra behozták a palántáról nevelteket, méretre is ugyanakkorák és most egyszerre virágzanak.
Ugyanígy jártam a salátával is, bekapáltam a tavalyi felmagzott salátát és a vetett salátánkkal egyszerre egy salátaerdő kelt ki belőle.
Viszont a februárban ültetett paradicsomaimat a kertben magról keltek már simán beérték sőt némelyik már le is hagyta!
Ezért én csak akkor ültetek palántának, ha valamilyen fajtát nagyon szeretnék. Amúgy a vadon keltek tökéletesen kielégítik az igényeimet. Igaz nem mindig ott kelnek ki, ahol én szeretném! :-)
Nem emlékszem, ki írta, hogy tán már januárban elvetette a paradicsomot, és ahogy nyurgult, úgy töltögette rá a földet a pet-palackban. Tanulságként örülnék, ha megmutatná, most hogy állnak a paradicsomai, hogy eldönthető legyen, érdemes-e próbálkozni azzal a módszerrel, vagy beérik a később vetettek a koraiakat. Mellé persze jó lenne tudni, milyen fajtákról van szó. Félre ne értsétek semmiféle versengést nem akarok kezdeményezni, csupán tanulni más tapasztalataiból. : )
Hány méter borsót vetettél? Nekem nem sok lesz idén a borsómon nagyon ritkán kellt kiették a madarak. Mi a titkod hogy ilyen bőven terem? Milyen fajta és szoktad trágyázni valamivel?
Ja a borsót eladod? :D Egyik évben, mikor még nekünk is volt borsónk, kijelöltem úgy 3 métert, hogy abból nem eni, az a kontroll. Abból azt számoltam ki, hogy összesen olyan 50 kg körül jöhetett le az egész területről, de esküszöm, hogy azon a 3 méteren túl soha egy érett hüvelyt nem láttam. :DDD (Tesóim rájártak. :P)
Megyeget a borsó, már vagy 25 kg-nál tartunk. Lehet, hogy meglesz a tavalyi mázsás mennyiség. Nagyon jól sikerült az időzítés, 60 m-nél többet nem kell egyszerre szedni.
Kiritkítottam a túl sűrű répát és a zöldséget, a nagyját persze nem dobáltam el...
Elöntötte az egészet a levéltetű, szedés után lefújtam Actarával.
Szerintem sem véletlen. Egy erős, egészséges fát nem gyengít le annyira a betegség, könnyebben átvészeli. Ha szárazság van, amúgy is kivan szegény fa, legyengül, akár csak Te, ha nem kapsz vizet, és könnyebben elkapja a betegségeket. Indulj csak ki a csalánléből. Ott sem az számít, hogy az valami csodalé lenne, ami űzi a kártevőket, hanem a növény erősíti meg, és ezáltal az erősebb növényt nem viseli meg annyira a betegség, vagy a kártevő horda (állati... mármint nem az őslakos rétinigger, mielőtt félreérti valaki :D ).
Van egy pár fám, ugyanolyan fajták, ugyanannyi idősek, egymás mellett vannak és minden évben egyformán viszi a monília, ki vannak tányérozva de nem locsolom őket. Idén viszont a kapuhoz legközelebbit minden második este megöntöttem egy vödör vízzel. Láss csodát, a többi olyan moníliás mint szokott, de ez az egy egészséges mint a makk. Tudom hogy a víz nem csodaszer, de azt is kétlem hogy véletlen lenne.
Kis helyen nehéz jól társítani. A saláta-petrezyelyem kombóm (legrosszabb párosítás) köszöni jól van. Illetve volt, mert a saláta már kijöttt a petrezselyemsorok közül.
A segítségeteket szeretném kérni,mert nagy bajban vagyunk. Az a helyzet,h a veteményünkben rengeteg minden tetvesedik,még a mángold,és a spenót is.Teljesen kétségbe vagyok esve,mert nem szoktunk permetezni a biokertészkedés jegyében,de így minden tönkremegy.Mitől lehet ez?Mit tehetnénk?
egyébként meg ennek kapcsán azon gondolkodtam, hogy pl. a nagymamámnál van meggy, cseresznye, barack, anyósoméknál is cseresznye, meggy, alma... és egyikük sem permetez sosem, és mindig van gyümölcs. Tehát akkor ez a vegyszerkényszer is erősen fajtafüggő. Ahogy pl. szőlőből is van olyan - pl. otello -, ami permetezés nélkül is vígan elvan.
(nálam ezért nincs uborka, mert állandóan lisztharmatos lett, feladtam. Ami kell, megveszem a piacon a nénitől)
Én már nem tudom mit csináljak, akárhány meggyfát ültetek él pár évet és mire igazán teremne kipusztul. Valami nagyon agresszív moníliafaj van újabban.
Hát hogy egy kert nagy vagy kicsi az csak nézőpont kérdése. Mikor kapálni kell nagy kertem van, mikor vetek kicsi. Ha van időm kicsi ha nincs óriási. Amúgy tényleg nem olyan nagy az enyém sem. Ami kell azért megterem benne. Krumplit előfordul hogy venni kell,de mindent nem lehet megtermelni. Most azon meditálok hogy kéne néhány sor kordonos gyümölcsöt beerőszakolni. Almám már van, ribizli,málna,szeder,szőlő is van egy-egy sor,de még kéne körte is, és a cseresznyét is kipróbálnám így.
Az enyém sajnos nem telesen az, még. De lassan megfejtem hogy mi ellen mit tehetek. Hagymát és az őszibarackomat 1x megpermeteztem, de jövőre már nem fogom egyiket sem, már meg van a megoldás. A moníliás meggyeknél is lett egy érdekes megfigyelésem.
Nincs nekem semmi nagy erőfeszítés, csak ameddig csak lehet, próbálom mellőzni minden flakon tartalmát. Flakon talán száz éve van, míg ember sokkal régebb óta. És a legtöbb növény is. Innen egyenesen következik hogy ember, növény, remekül elvan mindenféle flakon nélkül, erre bizonyíték hogy nem haltunk ki. Se mi, se semilyen mai növény. Ha mi mesterkélve akarunk természet anyát játszani, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Ld. szintetikus vitaminok. Sokszor hallom hogy "én ennyi meg annyi mg-os C-vtamint szedek". Ilyenkor azt szoktam kérdezni: "a májaddal megbeszélted? savanyúkáposztára, birsre, citromra gondoltál már? Rendszerint megmosolyogva legyintenek.
Szóval, holljon a férgese. Ami nem marad meg, nem terem, azt nem ültetek. Olyat amit a gyerekem elé teszek reggel, (paradicsom, paprika,retek,stb) egyszerűen nem vagyok hajlandó sem tápozni, sem permetezni. A cseresznyében a kukac nem mérgező, a rovarölő igen.
Más topicokat is olvasok, a paradicsomosban néztem zsebi paradicsomját, kb egyszerre vetettünk. Az övén 8 szemet számoltam meg, az enyémen 6 van. minusz 2 szem de nem kapott csak vizet. Nekem ez megéri. Ültetek 20-al több tőt ha kell, vagy minden reggel 1 szemmel kevesebbet eszek.
Tudom nem vagyunk egyformák és ez így jó, de nézzük csak meg mennyi mérget falunk fel azokkal az élelmiszerekkel amiket muszály megvenni. Húsnál is mindig az jut eszembe hogy ha adnak valamit a csirkének amitől 5x olyan gyorsan nő, az vajon át jut-e abba aki megeszi? Én mikor elkeztünk vásárolni a teszkóban az olcsó húsokat, felvágottakat, ugrásszerűen hízni kezdtem, és nem csak én a csakádból. Véletlen? nem hiszem.
Birom mikor a tv-ben elmondják a frankót, évekig nyomták belénk hogy napraforgó olaj, margarin stb. Igaz hogy még egy generáció sem ette egész életén át, de nem baj. Most láss csodát, rájöttek hogy mégsem jó, sőtt háros. Paff neki! Arra is rájöttek hogy a pálinka bontja a zsírt. Hihetetlen. Nagyapám ezért ivott szalonnázás előtt egy felest. Arra is rájöttek hogy a pirs bogyós gyümölcs magas antioxidáns tartalma miatt egészséges. Nagyapám azt mondta, "fiam amíg a demizsonba van bor addig én vizet nem iszok"
Tehát megvolt itt a rendje módja mindennek, csak kinevelték a fejünkből. Ugyan ez érvényes a növényekre is. A természetes szelektáció utján lett egy rakás növényünk amik az adott környezetnek megfelelően éltek, virultak. De! Nekünk ez nem volt jó, nekünk mindenből 5x akkora kell. Hát ez van.
Miközben az elvi hozzáállásoddal teljesen egyetértek, megismétlem, hogy a növények
kizárólag sók, elemek ,víz , levegő és napfény segítségével élnek, építkeznek, a szerves anyagokból ezeket keresik, ha azok elérhetők, szerves anyagot a növények nem
kajálnak... hanem azt állítják elő.
A szerves trágya nagyobb hatása a talaj lebontása, nem a tápanyag bevitele,
ezért pl homokon nem olyan eredményes ...
A műtrágyák nem mérgezőek, hanem arra törekszenek a gyártóik gondolom, hogy ezeket a sókat, elemeket készen tálalhasd a növényi ebédlő asztalán. Általában csak a töménységük
és eloszlásuk nem felel meg a legigényesebb elvárásoknak. A helytelen használat okoz
talajromlást, a kizsákmányolás rontja le a földet.
De a te erőfeszítéseid nagyra tartom, sokáig bírd erővel!
Valóban én is azt mondom hogy ha már cserepes és van rá mód akkor növelni kell a cserép méretét. Nekem kb 20 L-es dézsában volt tavaly egy paradicsom (fa), sima kerti földbe, és gyönyörű lett táp nélkül is. Persze mindenki maga dönt.
A kerti növényeknek én sem adok semmit komposzton és trágyán kívül. A cserepeseknek kell valami tápanyag utánpótlás. Nem lehet már kezdetben úgy megtrágyázni, hogy az egész szezonban kitartson, kezdetben pedig ne égesse meg. És trágyalevet nem biztos, hogy nyáron tud az ember miből csinálni, az adagolást is nehezebb belőni, mint egy gyári oldatnál. A csalánlé meg marha büdös, kis kertben, balkonon nezén megmaradni mellette. A cserepesek nálunk biztonsági tartalékok vagy újdonságok, amiről mindenképpen szeretnék magot gyűjteni. Nem ezekről lakunk jól. De akinek csak egy balkonja van, annak nincs is más lehetősége.
És igaz, hogy tápoldatot kapnak, de nem szoktam ezeket permetezni. És éretten lehet leszedni a paradicsomot, ami jóízű fajta, nem pedig valami pultontartható gumiszerűség. Úgyhogy a boltinál ezek is jobbak.
Jó hogy ennyi táp van. Személyes véleményem: ha kicsi a kert, vékonyabbra kell szeletelni a paprikát a zsíroskenyérre, ha nagy, akkor azt megfelelően kell trágyázni, állat vagy növényi eredetű tápanyagpótlókkal. (szar,rohadék). Mesterkélve mindenféle ismeretlen eredetű szerrel locsolgatni......... akkor veszek a teszkóba 100ft-ért már most kaliforniai paprikát. Az otthoni növényeknek szerintem az a lényege hogy nincs pumpálva semmivel. Tudom hogy nehéz ellenállni, mindenki nagyot és sokat szeretne minnél előbb, de nem szabad elcsábulni.
És szerintem tökéletes paprikához. A nagymamám foglalkozott paprikanemesítéssel, ők mindég ezzel tápoldatozták mikor már nagyobb volt. A gyökeresedési időszak alatt Thomasolt használtak, de ez korlátozott számban használható, a virágzásig pedig Ferticare-t (nemtudom, hogy 1-et vagy 2-t). Miután megjelentek a kis paprikák, onnantól viszont Volldüngerrel ment a tápoldatozás.
Azért nem lérdemes túlaggódni a dolgot, persze fontos a megelőzés, de egy egészséges növényt nem kell teletömni vegyszerrel. Cserépben nem is olyan vészes a gombás betegség, esős időben tető alá lehet húzni, és nem lesz fitftórás. Ezért jó, ha cserépben van.
A 20 literes malteros vödör nem drága és az már elég. Az alját kilyukasztod és veszel hozzá egy jó nagy cserépalátétet. Ha a Perun az, amire gondolok, akkor az hatalmas lesz, erős szárú, terebélyes. Legalábbis a mi sárga körténk olyan. Csak azt mi fajtanév nélkül kaptuk ismerőstől. Nagy karó kell neki.
Én wuxalt használok, 5 liter vízhez egy teáskanállal, majdnem minden locsoláshoz. Most még lehet ritkábban, majd ha kezdi kinőni a cserepet, akkor gyakrabban. Gondolom, a Volldünger is jó, annak az adagolását nem ismerm. De inkább gyakrabban híg oldattal, mint ritkán töményebbel.
Nem tudom, ilyenkor a betegségek kezdeti stádiumában nagyon hasonlóak a tünetek. :) Mindensetre a felszívódó szer - főleg még így érés előtt - nem árt, a technológiai útmutató szerint. (A Facebookon jelöljétek be a Gazdabolt.hu-t, és ott a galériában egy csomó Syngenta technológiai útmutatót találtok. Persze Syngetna szerekkel, de más gyártóéval is lehet helyettesíteni, ha valakinek van már kis rutinja.)
Viszont necces a tápanyag-dolog is, mert az ember nem is gondolná, de a kicsit kedvezőtlen kémhatású talaj vagy valamely tápanyag többlete a közegben is eredményezhet tüneteket. Én mindig homokon termelek, szóval a tápanyagtúltengéses tünetekről fogalamm sincs, itt olyan soha sincs, de néha rémisztőek tudnak lenni. :)
az az igazság hogy karót se akartam mellé tenni, mivel azt írták a csomagoláson hogy balkonparadicsom... hát ez k**ára nem az :D ez olyan folytonnövő mint a fene
ha hetente tápozom az jó? bőségesen kevertem a földbe komposztált marhatrágyát
ha gyorsan kiszárad a föld akkor nagyobb cserépbe ültetem... bár nem tom van-e ennél nagyobb :) megoldjuk
Szerintem ez lehet kezdődő alternária vagy tápanyaghiány is.
A kanalasodó, pöndörödő levelek a meleg/szárazság miatt lehetnek, ami okozhat már tápanyaghiányt is, de a tápanyaghiány is okozhat rossz vízfölvételt. Szerintem locsold meg őket Wuxal-os vízzel, és permetezd a leveleit is lombtrágyával, meg valami kontakt+felszívódó permettel érdemes volna lepremetezni. Ami a fitoftóra ellen jó, az általában jó alternária és szeptória ellen is. Az ökörszívnél a beteg leveleket pedig szedd le, ne sajnáld, mert ha meggyógyul, gyorsan regenerálódik. De azért 3-4 levélnél többet egyszerre ne távolíts el, ha nem muszáj.
Hordós savanyúság lé készítése 10 liter víz 30 dkg só 60 dkg cukor 1,6 liter 10% ecet 3 dkg timsó A timsót feloldjuk kevés vízben és a fentiekkel összekeverjük. 5 dk nátriumbenzoátot feloldunk kevés vízben és állni hagyjuk és utána az előző mixhez cseppenként hozzákeverjük. 4-5 dkg borként szintén feloldunk,állni hagyjuk és cseppenként belekeverjük az előzőekbe. Fűszerek: Uborkához,paprikához,dinnyéhez Torma babérlevél,pár szem szegfűbors,kapor,koriander,bors,mustármag esetleg fokhagymagerezd Én a céklát is ezzel a lével rakom el csak nem teszek bele kaprot,tormát hanem ha megfött a cékla meghámozom legyalulom üvegbe rakom,ráöntöm a levet szórok bele köménymagot és lezárom.Isteni lesz.Kb 3-4 hét és fogyasztható.
Én kezdődő uborka-mozaikvírusra tippelek. Mutasd mega képet a Gazdabolt.hu szaktanácsadói fórumán! Mindenesetre ha cserépben van, akkor vidd távol a többi növénytől, és ha (a gazdabolt.hu-s tanácsadók szerint, vagy az idő múlásával) beigazolódik, hogy vírus, semmisítsd meg. Miután megfogtad, moss kezet is alaposan, mielőtt más tökfélékhez nyúlnál.
Ezért jó rezisztens fajtákat vetni, de a kígyóubik általában nem azok. Nekem eddig a Mohikán uborkával voltak a legjobb tapasztalataim.
A kinti uborkát még én sem vetettem el. Az üvegházban már virágzik a kígyó, ha egyszerre árasztanak el terméssel, úgysem győzzük megenni. Így kint akkor lesz, mikor az üvegházban már kezd tönkremenni.
Tavaly június 7-én vetettem, és pukkadásig ettük magunkat. A cukkinit is, és ettünk róla. Igaz, elég későn, de még érdemes volt elvetni.
Nekem meg nagyon jó lett a dobálós, remélem idén is jól sikerül.
Tegnap még vetettünk 8 sor kukoricát (kb. 3 m/sor), és 5 sor uborkát. (3 sor Mohikán, 2 sor Perez) Bár édesanyám közölte, hogy szerinte ezek nem igazán finom fajták(na-ná, mindig fél kilósan és sárgán találtam meg csak őket a nagy dzsungelben…) És kifejezettem aprószedésre javasolja az irka a zacsiján.
Remélem, nem nagyon késő még.
Aztán: édespárom hozott nekem Bulgáriából vetőmagokat. Úgy esz a fene legalább a nagy halvány-fakó paradicsom kipróbálására, de érdemes még elvetnem? Lenne még idén valami belőle? Februári vetést, májusi kiültetést ír, de 1-2 szemmel megpróbálkoznék még esetleg, ha más nem, a fóliában. Mit gondoltok? 3 féle paradicsomot és 3 paprikát hozott, meg 2féle zöldborsót és 1 zöldbabot. Rendes ember! : )
Marcsikám a sor nem szabványos mértékegység. A szomszédom kb 100m hosszú sorokat használ, én viszont 14m hosszúakat. Ezek alapján nálad a 6 sor 600m vagy csak mint nálam 84m?
Én már megvettem a savanyítós hordót is.Tavaly hozott a párom vagy 10 db 12 literes vödröt de hát kicsi volt meg kevés is volt.Így most megcsinálom a hordóban a levet,duplát és abba dobom bele a savanyítanivalót.A csípőset külön savanyítom.Így csak kiveszek levet és vödörbe öntöm,abban savanyítom majd az erőset.Már ha lesz erős:))))Uborkám az lesz bőven,összesen 6 sor.Paprikából is van minden féle.Kiváncsi vagyok mi lesz belőle:)
Vagy túl sűrűn vetettem, mert sűrűbben, mint az előírt. Cserépben van, de még csak úgy az 1/20-adának nyúlt meg a szára. Hát ki kell tapasztalni, mindenesetre a földje állandóan nedves.
Más salátám nincs, a csigák úgysem hagynának belőle semmit.
öö akkor keveset locsoltad és valszeg kevés a tápanyag, mert az enyémnek is 15 centis a szára de olyan mint egy zöld bokor, vagyis volt amíg le nem szedtük :)
(Én sütőpor és ha nagyon sietek, néha élesztő helyett használom a szódabikarbónát, szépen megemeli a tésztát, és erre legalább nem allergiás édesanyám.)
Köszönöm! Kicsit később vetettem, mint lehetett volna. A két egyenesebb sziklevelén kívül leginkább csak másfélcenti hosszú kezdetleges levelecskéi vannak a kb. 15 centis szárán. Ezek szerint még nő a levele és később szedjem? Addig is a sárgulni kezdő szikleveleit eszem. :)
Hát a szódabikarbóna és a szappan is elég bio, talán előbbi kicsit bióbb is mert egy alkotóelemű, csak nem tudom, mennyire lennének hatásosak. (Amúgy szódabikarbónát én pesten az Azúr vegyszerboltban vettem, 1 kg. 1200 Ft. Elég sokat használunk az ételekbe, úgy pedig sokkal-sokkal olcsóbb, mint fűszeres tasakban megvenni.)
A rukkolát már lehet szedni ha tavasszal vetetted. szinte teljesen le kell csupaszítani a növényt, utána újranöveszti a leveleit, én a virágját is le szoktam csípni, hogy ne fordítson rá nagy energiát.
de vegyszerrel én meg nem mennék nekik. Megnézem milyen bio rovarölő van ill. most láttam hogy a körömvirág és a büdöske elvileg kicsit segít védekezni, átültetek oda 1-2 növényt a virágoskertből.
Az a gond, hogy ezek valahogy szívósabbak, mint a mezei levéltetvek. Mondom, az Actara nem ölte le őket egyszer sem. Valószínűleg mivel szárnyasak, a környező kertekből egyfolytában röpülnek vissza, hiába irtjuk őket, ennélfogva a szappan is csak ideig-óráig (pontosabban óráig) jó. Mondjuk én szappan helyett sztem szódabikarbónát használnék, ha a lúg a fontos: nem hagy akkora látható nyomot és nincs rossz íze sem. Meg kell próbálni.
én a legolcsóbb 29 ft-os hónaposretket ültettem, eddig szabadföldben egy évben se jött össze, midig megrágta valami, pudvás lett, stb. de idén tavasszal ládába vetettem és isteni finom lett, tökéletes pici piros retkek, nem csípős, ropogós! ami nem jön össze szabadföldben azt nem kell eröltetni, ültesd cserépbe :)
Há' gondolom kis fekete tetvek. Szívás, nekem az Actara nem szokta őket levinni. Decis valamenynire. Nem is a szívogatásukkal van a legnagyobb baj, mert nincsenek tömegesen, hanem hogy vírusokat terjesztenek, amivel megszívtam már néhány évben.
Teljessen igazad van valóban a káposztafélék után nem szabad mustárt vetni főleg a földibolha miatt. A nitrogéngumókat összekevertem a lóbabbal. De azért a mustár továbbra is azt állítom kitünő talajjavító humuszképző és talajfertőtlenítő hatása van.
A zsázsának esküszöm torma-íze van, csak enyhébb. :) A rukkola meg vegyes sajátába, fetával kiváló.
VKOrsi: Hát akkor a zsázséval elkéstem, ne mindegy, ami most van, leszedem. A rukkola viszont eleve max 15-20 centisre nőtt meg, ott már virágzik. Mivel most még a száron apró levelek vannak, gondolomm, azok még megnőnek, majd figyelem. Jó lesz ez tanulópénznek. :)
Mi nyersen is szoktuk enni. :) Folyamatosan vetema céklát, mert finom. :))) Meg hát a céklasalátába úgyis aprítva kell.
Egyénként el tudnátok mesélni a rukkolával és zsázsával kapcsolatos tapasztalataitokat? Milyen távolságra vesem, milyen időben érdemes, és alegfontosabb, milyen állapotában és hogyan kell szedni? Mert most mindkettőből van... De szerintem kicsit túl sűsűre vetettem. A rukkola nem túl lombos, és megnyúlt, mindjárt virágzik némely növény. (Vagy a virágszáron nőnek majd nagyobbra a most még kicsiny levelek?) A zsázsa meg két nap alatt egy arasznyit nőtt, virágzik. Niylván vágni kellett volna, de nem tudom, pontosan mekkorának érdemes, mert így meg már fás a szára.
a céklát eddig mindig tavasszal vetettem, persze nem elrakásra, csak frissen ettük. Akkor a borsó helyére az megy, mivel nagyon szereti a család.
köszönöm mindenkinek a tanácsokat, szerintem akkor így megleszek.
(a jégcsapretek a föld kötöttsége miatt 2 éve nem jött be, ezért sincs sárgarépa sem. Jövőre tervezek egy kísérleti sort, ahol homokkal akarom lazítani a talajt, meglátjuk, ott megnő-e normálisan a répa)
Egyszer vetettem tavasszal céklát. Akkora böhöm nagyok lettek őszre, hogy még kuktában, egy óra alatt sem főttek meg. Aprítva megfőtt ugyan, de úgy nem szoktam. Nyáron meg nem szoktuk enni, így többet nem vetek olyan korán.
A retek után NE vessél mustárt, sőt semmiylen keresztes virágzatú előtt és után (káposztafélék), mert rokonok, és ugyanazok a kártevői és betegségei, ezzel csak szaporítod azokat.
Az biztos, hogy talajszerkezet javításra kiváló. Nitrogéngumói nincsenek, mivel azok a pillangósoknak van. (borsó, bab, herefélék stb)
Ha a rendes alatt azt érted, hogy a házikacsához viszonyítva, akkor a válaszom, hogy nem tudom. Ha abból indulok ki, hogy két pártól jöttek a tojások, 10 db, és ugye azt nagyjából 10-15 nap alatt kellett összegyűjteni, az viszont nem hangzik olyan rosszul.
Hogy megenni milyen, azt nem tudom, mi eddig csak a házikacsáét használtuk, a futók még kicsik tojni.
Igen ugyanaz de lehet kilós kiszerelésbe kapni kb 1100Ft egy kiló. Kimondottan a kötött talajra való. Egy kissebb területen tavaly próbaképpen bevetettem egy területet. Idén már többet vetettem az előző évi területen kétszerakkorára nőt mint amit csak idén ültetem először.
Ráadásul lüke is vagyok, mert ez a "Konyhakert az erkélyen" könyv már volt itt egyszer, akkor is a Te jóvoltodból. Csak akkor nem volt érkezésem elmenteni egy példányt. Most megtettem és tanulok belőle! Köszönöm!
Ha sok a kártevő a retek után vessél mustármagot. A gyökerein nitrogéngolyócskák képződnek és cián is termel ezzel fertőtleniti a talajt kb 3hónap alatt megnő kb 40-50cm re és ha ezt lekaszálod nagyon jó mulcsázni. A gyökerei nagyon jól lazitják a talajt akár 40 cm mélyre is lemegy.
Borsó után szoktam. retek, (nyári, téli) cékla, vetettem ilyenkor jégcsapot is már. Az hiába hónapos fajta, de jól terem nyáron is, sokkal nagyobb, vastagabb. csak öntözni kell. ezeket mindígnyáron vetem el, juniusban. most szedjük a borsót, utána ezek mennek.
Borsó után szoktam uborkát is palántázni, meg kerekrépát vetni.
A Jánosnapit nagyon szeretem. Bár már magzik fel a mienk, amit a Húsvéti rózsával egyszerre vetettem. Valamivel később. Nyáron még nem próbáltam vetni, bár nyárinak árulják, de az még nem jelent sokat, mert a Húsvéti rózsát is, de az nyárra nem való.
Te már vetetted nyáron?
Most már talán is érdemes retket vetni, tavasszal ettünk eleget, már az uborkát várjuk. Csak múlt héten ültettem ki az üvegházba, előbb nem tudtam, mert tele volt palántákkal. Termős bimbók már vannak rajta. Most a második eresztés Kobak salátát esszük újfokhagymával. Szép nagy már a harmadik vetés is, ezek már nyári saláták, ropogós zöld és sötétvörös.
Szerintem a retek helyére újra retket ne, mert pont a talajlakó kis cuccok eszik meg a gumót, vagy az ottmaradó nyüvek.
Nálunk nem nő fű, nincs gyep, azzal nem tudnék takarni. A szomszédtól átjött egy fajta fűféle, és az egyik legagresszívabb gyom, esküszöm. :D De a vörösparéj legalább szép. :) Egy isőben nálunk is rengeteg volt, de pár éve, mikor egyik évben nem hagytuk elmagzani, csak úgy eltűnt.
Bocs, milyen retek vetőmag az, amiből rendes és finom retek lett?
Mellesleg, ha a helyedben lennék, a borsót vagy pláne a babot választanám másodvetésnek. Aztán majd jövőre jöhet oda valami nagyfogyasztó, amelyiknek kell a pillangósok által felhalmozott nitrogén (karfiolt szereted?), és esetleg utána a retek megint, bár jobb, ha előtte még valami mást is beiktatsz. De én csak ugatom a témát, hallgass inkább az okosabbakra.
Köszi, ez fontos segítség volt! Különösen fontos volt, hogya paradicsom után majd mehet saláta. Jövőre szeretnék jégsalit és tépősalit is.
Legrosszabb esetben majd lesz olyan év is, mikor "ugarolok", magyarul nem csinálok semmit, csak a gyomot irtom. Na, akkor nagy termés nem lesz.
Kicsit elszontyolodtam, mikor láttam, hogy a direkt kezdő kertészeknek ajánlott, "elronthatatlan" retek mivé lett. Mindegyiknek épp csak meggyszemnyi a lényege, és az sem vajretek, inkább vasretek. Viszont van olyan is, amelyik már virágzik. Ez elég nagy kudarc volt. De semmi vész, majd jönnek a paradicsomok meg a sárgarépák és petrezselymek! Ja, és az ubik! Érdekes, hogy a benti kaspókban az ubik és a Peti borsók is úgy nőnek, mintha húznák őket (10cm), kint viszont még semmit se csinálnak. Pedig ugyanazon a napon lettek elvetve.
Én a talajtakarással szerintem mindig egy tonna gyommagot hozok be a mezőről. :D Legelői szénafű nő a kertünkben hátul, tavasszal egyszer-kétszer onnan kaszáltam a kecskéknek. De mindegy, mert ahol takarom, ott úgysem nő ki, ha elég vastag. A leginbkább a tarack és a tsúkhúr zavar, na aztv tuti nem tudom behozni, szóval azokat kell visszaszorítani a gyomlálással vagy sarabolással.
Nem épp a növénytermesztéshez tartozik de, hogy érted azt, hogy
"mert senkinek sem érdeke"
Szerintem egy mellékhatás nélküli természetes anyag, olcsóbb kell legyen / Most amikor egyes kisnyugdíjasok már a gyógyszerüket esem tudják megvenni ....most mondod ".mert senkinek sem érdeke,"
Nincs mellékhetás, nem kell utána, majd a következő, a gyógyszer miatt kialakult betegséget kezeni.... stb..stb..szerintem vannak ebben járatasabbak akik el tudnák mondani az előnyeit....és plusz munkahely...itthol../ növénytermesztés, és feldolgozás../
A szintetikus gyógyszerek árai hatalmas extraprofittal készülnek.....
Abban igazad van, hogy a szintetikus gyógyszerfogyasztás mellett viszont HATALMAS érdekek / befektetők, kormányok..stb../...vannak ez tuti..
Tehet alapból igaz..." A pénz beszél Kutya vau-vau " és hogy közben emberek halnak meg... az esetleg a nyugdíjas néni ugató kutyát érdekli, neki meg nincs hatalma dönteni.........
nálunk is esett most, 10mm körül, picit alatta. Jót tettt földnek már nagyon.
Gyomlálni meg eddig is kellett :) :) (2 évig nem volt ennyire rendben tartva a kert, úgyhogy a föld nem kicsit van tele gyommagokkal. Bízom benne 1-2 év lelkiiismeretes gyomlálással csökkenthető a gyomok mennyisége a veteményesben)
Amúgy a futókacsa tojik is rendesen, vagy csak elenyésző mennyiséget? Csak mert ha egyszer bnagyobb birtokom lesz, lehet, hogy a veteményes köré betervezek egy "kacsasávot", ha a tojásban is volna hasznuk.
azért gyógyszerellenes orvosgyerekként azt kell, hogy mondjam, nem minden orvos fekszik le a gyógyszergyártó összeesküvéselmélet maffiának....
rengeteg olyan magyar szabadalom van, magyar kutatóorvosok által védve, amik pont a gyógyszerek ellen vannak - amiknek pont azért nem indult meg a gyártása, mert senkinek sem érdeke, de ettől még a kutatás hiteles. Szóval nem kellene ennyire sarkosnak lenni szerintem.
Gondolod hogy akár egy allergológus akár egy orvos valaha is ki fogja jelenteni valamiről hogy jó lehet amit nem ő írt fel receptre? Ez szakmai féltékenység náluk. De még egy szobafestő sem fogja azt mondani hogy fesd ki nyugodtan a lakásodat, nincs itt rám szükség.
Nekem nincs sem kecském sem allergiám, úgyhogy tapasztalatom sincs a dologban. Olvastam, hallottam róla, akinek van rá lehetősége szerintem egy próbát megér, ha nem használ még mindíg elmehet az allergológushoz.
Lehet hogy igaz...de az is lehet, hogy egyszerűen a kecsketej eladásban nem érintett az orvos aki ezt írta:-))
Nyilván nem fog egy természetes -esetleg jól bevált- szert javasolni, amikor van helyette gyári készítmény aminek az eladásából jutalékot kap:-)
Nem biztos -sőt biztosan nem- hogy ez áll fenn ebben az esetben is, de sajnos tény, hogy vannak rá példák, hogy a szintetikus szert istenítik a régi népi gyógymódok ellenében.
Igen, sokan így akarnak több tejet eladni. (Neem is van kecském.) Azonban azt meg kell jegyezni, hogy bár az ellenanyag legenda, az elfogyasztott gyógyfüvek hatóanyaga átvivődik a tejbe. Más kérdés, hogy a jellemzően erős illatú és ízű gyógynövények többségétől fogyaszthatatlanul rossz lesz a kecsketej íze. :D
Parlagfű-érzékeny, allergiás rhinoconjunctivitisben szenvedő betegeknél alkalmazott kecsketej hatékonyságának vizsgálata / Szilasi Mária [et al.] Bibliogr.: p. 11. - Abstr. hun., eng. In: Allergológia és Klinikai Immunológia. - ISSN 1418-2653. - 2008. 11. évf. 1. sz., p. 6-11. : ill.
A rhinoconjunctivitisben szenvedő betegek száma világszerte évről évre nő. A parlagfűpollen által okozott allergiás tünetek komoly problémát okoznak Európa országaiban, köztük hazánkban is. A tradicionális medicina kezelési módszerei váltakozó sikerrel csökkentik a tüneteket, és a teljes panaszmentesség csak ritkán érhető el. Ezért sok rhinoconjunctivitises beteg fordul alternatív (nem tradicionális) terápiás lehetőségekhez. Bár az alternatív gyógymódok nagyon elterjedtek, csak kevés jól szervezett tudományos vizsgálat mérte hatásukat, számos módszer pedig megkérdőjelezett az orvosok által. Elterjedtségük miatt azonban az alternatív terápiás módszerek figyelmet igényelnek, különösen azon országokban, ahol használják őket. A szerzők a kecsketej hatását vizsgálták 31 rhinoconjunctivitises betegben, akiket három csoportba osztottak: 1. kontrollok a tradicionális medicina gyógyszereivel kezelve; 2. kecsketejfogyasztók, akik gyógyszert is kaptak és 3. parlagfűvel etetett kecske tejét fogyasztók, akik szintén gyógyszeres kezelésben is részesültek. A vizsgálati eredmények nem igazoltak változást a tünetek gyakoriságában, a vér citokin- és IgE-szintjében. Az alacsony betegszám miatt nehéz levonni általános következtetéseket az adatokból, de a szerzők további elemzést terveznek több beteg bevonásával.
A dézsákban úgy oldom meg a vetésforgót, hogy kicserélem a földet. A tökfélék és a paradicsom használt virágföldjét részben felhasználom salátapalánta neveléshez. A helyük nem változik, a falra szerelt rácsok helye adott, oda futtatom az uborkát vagy egyéb tökféle növényt, egy másikhoz kötözöm a paradicsomot. Még két edénybe kerül paradicsom, ezeket kampóra erősített zsineg tartja a fal mellett.
Van még pár tő emeletes hagymám cserépben. Ezek évek óta ugyanott vannak ugyanabban a földben, csak tápoldatot kapnak. Újhagymának való sarjakat gyűjtök róluk.
Futóbabom egyszer volt cserépben, ott, ahol most az uborka. Borsó, retek, sárgarépa csak szabad földben.
Szóval a dézsásoknál tulajdonképpen nem foglalkozom a vetésforgóval. Különösebben a kártevőkkel sem, kertes házban úgyis inkább a kinti helyzettől függ, mik jönnek éppen, mindegy, hogy hová teszem a cserepet. Az persze számít, hogy mennyi napot kap, éri-e az eső.
A kertben is főleg azt veszem figyelembe, mikor volt trágyázva a terület. 3 évesnél ritkábbat nem tudok megoldoni. De mivel kicsik az ágyások, minden mindenhez közel van és egyébként is mindenféle növény mindenhova be van ékelve, nincs akkora jelentősége, mint szántóföldi kultúráknál.
Apukámnak vannak birkái,szó szerint mindent felzabálnak csak a csalánt nem.Tavaly a kos megpróbálta mekóstolni de jól megszürta a pofáját.Ő meg felszarvaszta a csalánt:))))Szó szerint nekiment:)))
A kecsketej nem véd az allergia ellen, ez az eredménye a Debreceni Egyetemen lefolytatott tudományos vizsgálatnak - közölte a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Nékám Kristóf allergológus. Hozzátette: sajtóhírek miatt végezték el gyógyszerkutatási alapossággal a vizsgálatot a kecsketej allergia gyógyító hatásáról.<!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); // -->
Nékám Kristóf - a parlagfű allergiások csoportjain végzett vizsgálat alapján kijelentette - a Semmi különbséget nem mutat a parlagfüvet fogyasztó illetve nem fogyasztó kecskék teje, így annak gyógyhatása sem volt igazolható. A professzor szerint nyers, forralatlan kecsketejet sem árusítani, sem inni sem volna szabad.
Az állatvédelmi törvény ezt nem engedné, de azon túl aligha hiszem, hogy bármelyikünknek is akkora üres területei volnának a kert szélén, ahova kacsát lehetne pórázazni. :)
A kecske lelegeli a parlagfüvet, ellenanyagot termel a szervezete ami bekerül a tejébe is, ezt az ember megissza és nem kell szedni a baromi drága allergiagyógyszert.
Bocs, hogy zavarlak, de nincs Neked vagy bárkinek itt egy használható vetésforgója olyanok számára, akik dézsákban kertészkednek? A baj az, hogy nekünk csak bab, borsó, petrus, retek, sárgarépa, paprika, uborka és paradicsom kell igazán. Az utóbbi kettőről már tudom, hogy nem szeretik egymást, ezért el is lettek különítve, egyik bagázs a keleti, másik a nyugati teraszon van.
Egy csomó olyan dézsám/nagy cserepem van, ahol a külső felén paradicsom vagy uborka van, azt majd ki tudom kötözni az erkély korlátjára. Belül meg vannak a kicsik, vagyis a répák meg a retkek. Azt már tudom, hogy a pillangósvirágúak jól felhalmozzák a nitrogént. OK, hogy jövőre akár ültethetek csemegekukoricát és valami búzafélét is, ha nagyon kell a vetésforgóba. 2013-ban akár csupa bab meg borsó is lehet. Na de aztán? Legalább 5-6 éves vetésforgót szeretnék, hogy rendesen izolálva legyenek időben a kártevők.
Nagyanyámnak a kacsái is ették a csigát, pedig akkor még nem is volt ilyen extra nevük, csak kacsák voltak. Viszont a nagyi nem kerített körbe semmit, hanem zsineget kötött a kacsa egyik lábára, jó 4-5 méterest. (Előbb a kacsát körbelóbálta fejjel lefelé, hogy elszédüljön és hagyja magát.) A zsineget ott, ahol a kacsa lábához ért volna, kibélelte tiszta pamutronggyal, nehogy kisebesedjen neki, mert ha elmérged, le kell vágni az állatot. A zsineg másik végét egy karóhoz kötötte, azt meg ledöfte a kert valamelyik részén. Sokszor nem is kellett a karó, mert ki lehetett kötni a cseresznyefához is, meg hátul az egresbokrokhoz vagy a ribizlihez is. Lényeg, hogy ami területet be tudott járni, azt megtisztította.
Ha gondolod, és ha nincsenek olyan állatvédelmi törvények, amelyek tiltanák, próbáld ki. Nálunk sokkal gazdagabb ismerősék gyereke kapott rokonoktól egy édes kis fehér báránykát húsvétra. Park méretű kertjük van, elfér. Lehet, hogy ciki, de most az a fűnyíró. Van nyakörve, azon kötél, a kötél másik végét valahová kikötik. Szegmensenként lelegeli az egész gyepet, aztán kezdi elölről. Sokkal halkabb, mint a benzines fűnyíró, sokkal kevésbé büdös is, mert WU2-vel a kinti zuhanynál is le lehet fürdetni, és ha megnő, olyan birkapörkölt lesz belőle, hogy még... Azt speciel még nem tudják, ki fogja levágni. :-)
Ja, a szomszédok gazai ellen meg jó megoldmány az is, ha birkát tartasz, de az is, ha kecskét. A kecske egyszerűen minden gazt felzabál, még a baromi szúrós, tüskés iszonyatokat is. A szomszédoknak meg megmondhatod, hogy majd te kaszálsz helyettük, mert nem akarod a sok gazt, elfertőzik a veteményesedet. Csak fizessenek egy kicsit érte, meg adjanak kulcsot a telkükhöz. Aztán a kecske elvégzi helyetted, amit kell. A kerítéskarókhoz kiválóan kiköthető, és amit csak elér, azt lezabálja kíméletlenül. A teje pedig nagyon jó, állítólag az anyatej helyettesítésére a kancatej után a második legjobb. A húsa is jó, csak nagyon kevés. Persze, csak ha kedved van tartani. Apámék a háború után tartottak kettőt kertvárosi kiskertben is, mert csak így tudtak tejhez jutni.
Csatlakozom, magról nekem se megy a hagyma, illetve a gyöngyhagyma most a fóliában egész stép. De kint a sonka meg lilasonka ki se kelt. Megpróbálom most újravetni-lehet, hogy a fóliában-legalább a kísérleti hagymamagot, valami naplózást mégiscsak le kéne majd róla adnom... Mondjuk az is beszámoló, hogy "ki se kelt", de azért hátha. A legutóbb elduggatott kishagymákat meg lepermeteztem a napokban, hátha nem lesznek kukacosak ők már. Hátha...
Hmm... én három éve mindig vetek gyöngyhagyát, mindig másfajta magból, és mindig 1-2 kel csak ki, amit kár megtartani. Hogy a fenében? :O De a sonkahagyma sem kelt ki idén. Mintha magról nem működne nálam semmilyen hagyma.
Nagyon boldog vagyok, gyorsan el is mesélem: tavaly ugye sehogyse akart gerezdesedni a fokhagymám, használgattam, ahogy volt, de meghagytam egy kis ágyást, ott maradt télire a földben. Egy másik helyre meg ősszel dugdostam gazdaboltban vett makói fokhagymagerezdeket. Most mindkettőből felhúztam egyet, és bizony szép gerezdesek! Azért örülök ennyire, mert nagyon szeretjük, sokat fogyasztunk, és persze mocsok drága is általában, sőt mindig. Szóval jó, hogy lesz igazi, saját is! : ))
A bal oldali a tavaly tavasszal eltett(vastagabb is a középső szára), a jobb oldali meg az ősszel eldugott.
Nálunk is hasonló a helyzet, a kertvégi szomszédom egy 80 éves bácsi az idén még csak egyszer láttam a kertjében amikor megmetszette a szőlőt. Embrmagas a gaz, 6 m magasak a mogyoróbokrok, elvadultak a fák, mókus meg madarak laknak rajtuk. Amíg az öreg él ez már így lesz, aztán majd az örökösök biztos eladják. Addig is glialkázom a drótkerítés tövét hogy ne terjedjen át a gaz hozzánk.
Én ugye elkértem a szomszéd 200 m2 parlagját a kertje végén, hátul megnyitottam a dróthálót és kész. A lábszomszédnál pedig a gazok miatt a hátsó 1-2 méteres sávját kapálom és gyomirtózom, mert mindig gazosodni hagyja, nem jut oda energiája: azon a kerítésen csak át kell lépni, annyira megrogyott már. :) De a másik olsalsó szomszéd hosszába park, azzal nem lehet mit tenni. Onnan jönnek ám a rovarok és csigák, de legalább szép háttér. :)
De, rendetlen vagyok, úgyhogy bele tudom élni magam. És vallom, hogy lustaság fél egészség. Csak annyira vágyom minél több növényre (és apró állatra), hogy erőt veszek magamon.
Egyébként nem is elsősorban a rend, ami zavarna, inkább az, hogy valaki sertepertél a portámon. Kulcsot csak barátoknak adnék, időpontot egyeztetni, kiböjtölni, míg kész van a takarítással, na, azt meg pláne nehezen viselném.
Az egyetlen igazán járható út, ha a saját portáján talál ki valamit az ember, még ha pénze és fárdságba kerül is.
Én nem alszom rosszul attól hogy a csigkat bedobálom a tyúkoknak. Észrevettem hogy ők is hozzájárultak a "rossz keléshez". Főleg a babot, tököt rágták meg alaposan. Én meg vethettem újra a lukakat a sorba. Pedig szépen kibújtak. Mindkét oldalon gondozatlan parlagon heverő föld van. Az egyik sújosbítva lomokkal, halomba dobált ételmaradékokkal, kissebb hegynyi vesszőkből és ágakból álló kupaccal stb.
Szerencsére béka annyi van hogy az fantasztikus. Még soha nem volt ennyi béka a kertben. Remélem ők nem eszik a növényeimet.
Lehet, hogy igazad van. Na, de TE nem vagy rendetlen! Az emberi lustaságra lehet építeni. Meg az irigységre is ezért, hogy az egész kertet művelje meg esetleg, azt nem javasoltam. Egy üres sáv esetleg belefér. Kerítést tuningolni se egyszerű.
Lehet, furának találod, de mi lenne, ha felajánlanád a szomszédnak, hogy 1m szélesen kitakarítanád a kerítés mentén a telkét. Nem kell bele vetni semmit, csak legyen gyommmentes és laza a talaj, sokat számítana.
Az éticsigának behajtani tilos táblát meg kezdheted festeni! Legelnek azok!
Hát mint minden káposztafélének jobb a napos hely, de kitudja, még nem próbáltam árnyékba ültetni. az öntözést az szeretik az biztos ;)
Hát sajnos nekem az egyik szomszéd a focipálya ami részben jó is, de a másik szomszédom egy idősebb néni, meg a fia, aki sajnos nem törődik a kerttel és fél méteres a gaz, ritkán vágatják le :S így onnan a csigák csak özönlenek és a kert ezen oldala a veszélyeztetettebb :S a másik odlalt folyamatosan rendben tartom ,így ott nem akarom elkiabálni de 1 szem csigát se láttam még, pedig van sok finomság nekik :S
Én 3-4 db éticsigát szoktam látni itt de még sose láttam h ennének :d ha egyszer emglátom többet TILOS lesz a bejövetel nekik :)))
Szerencsére nekem bekerített a rész így a futókacsának az nem is lenne gond, de ha véletlenül elfogyna neki a csiga és látnám h a veteményest csipkedi átengedném a szomszédba.. xD
Idén ugye rengeteg a tetű - a kis cseresznyefám friss hajtásait teljesen ellepték, sikerült a nagyját vízsugárral lemosni (a gyerekek miatt nem permeteztem).
Viszont a petrezselyemmel mit tegyek? Merthogy annak a tövén is megjelentek a dögök ... meg a répán is.
Agrokén van itthon 1 liter, használható-e az és milyen arányban? Vagy valami mással kínáljam meg őket?
Öntözőkannával a kezemben elkapott egy zivatar a kertben! Végre! Pedig mára már nem is nagyon mondtak esőt, nem is reménykedtem, hogy megúszom a locsolást.
Nem tartott sokáig, de annyit azért ért, mintha én slaggal meglocsoltam volna.
Én céklát szoktam vetni a borsó helyére július elején. Akkor még megnő, de egyben főzhető méretű marad. De jó a saláta és zöldbab is, vagy ha vársz júliusig, mehet a helyére téli retek, szeptemberben galambbegy saláta, hónapos retek.
Nálunk az éti csigák sokkal nagyobb kárt okoznak, mint a meztelenek. Nyálkanyomot kevésbé hagynak, mint a meztelenek, viszont pár harapással simán elüntetnek egy fiatal salátát. És nagyon szeretik! Ha összegyűjtöm őket, alig van csigarágás. Ha nem, tarra rágják a kibújó dáliákat, lezabálnak fél sor salátát, a faital tökök, uborkák, babok sziklevelét rüggyel együtt. Volt olyan dísznövényem, amit teljesen megettek, el is tűnt. Számtalanszor tetten értem őket.
Szerencsére hajnalban még összegyűjthetők, nem kell ezért zseblámpával kimászkálni.
Beszéltem egy "csigaevő" futó kacsa tulajdonossal és az alábbiakat mondta: Amíg talál csigát addig azt eszi, ha elfogyott akkor a veteményt csipegeti. Csak bekerített területre lehet kiengedni, mert elkóborol és aztán hiába hívogatod, megy a feje után. Tehát mindenképp felügyelet mellett érdemes dolgoztatni. Na nekem erre a kacsafelügyeletre nincs időm, és ráadásul a hatalmas kertünk sincs bekerítve, /felénk nem nagyon található bekerített kert/ ezért maradt a kilátástalannak tűnő 4 éve tartó harc a csigákkal. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a rendszeres összeszedés és mindenféle szer, trükk bevetése ellenére inkább többen lesznek. Főleg, hogy körben lusta kertművelő szomszédok vannak fél méteres gazzal , évente 2x kaszálnak. :(
Ha a szomszéd területekről járnak át, akkor célszerű legalább 1 m széles jó porhanyós, nem locsolt sávot kialakítani, erre lehet a fahmut szórni. Nem szeretnek a száraz, poros felületen mászni.
Ennek a sávnak a külső felén lehet aztán csapdázni és a nappali búvóhelyeket megépíteni, a növényekről meg esténként leszedni. Fontos, hogy a növényeitek között nappali búvóhely ne nagyon legyen és petecsomókat is szedjétek össze.
Csak kitartással lehet valami érdemleges eredményt elérni, vagy csigakerítést kell építeni, de az se ocsó!
Nekem pusztítanak az éti csigák. A saját szememmel láttam, ahogy eszi a karfiolt. És mivel abból százszámra vannak, meztelen csigát pedig elvétleve látok, a vetemény mégis ritkul, csakis az éti csigák lehetnek.
Hát remélem hogy nem eszi meg, ugy olvastam hogy magokkal, csigákkal, rovarokkal táplálkozik. de remélem vki majd megírja akinek van. :)
Hát ez Magyarország :S
amugy az éti csigák a jobbik eset, azok nem rágják meg a leveleket nem falják fel a zöldségeskertet, ők csak azzal okoznak kárt, hogy a nyálkáljuk a leveleken gátolja a fotoszintézist.
Brkkoli, káposzták kelbimbókból nekem nagyon sok van már nagyon erősek, nekikell állnom ritkítani :S ha közel laknál szivesen adnék, és sok időt nyerhetnél vele.. :)
az a baj h so khely kell nekik, és azért 40-50cm-es tő és sortávolság nem kevés. :(
Ó jajj akkor lehet visszatér a vakond :) Bár eddig új földtúrás nem volt a kertben, de amikor ások mindig mindenhol találok járatokat.
Én is mindig megsajnálom a maradék palántákat és próbálom mindenhova bezsúfolni őket, ez valami veteményesfüggőségi betegség lehet :)))
Brokkoli, karfiol és kelbimbóból akarok a hétvégén még vetni mert az átok csigák ha 2-2 növényt hagytak mindegyikből sokat mondog, de talán kihajt még a közepük. Meg a borsót is kiszedem 2 hét múlva, annak a helyére mit érdemes ültetni? Zöldbab? Saláta? Még arra gondoltam hogy a póréhagyma és a céklapalánták egy részét beültetem oda, de akkor is marad még elég sok hely.
Nekem itt azt mondták, hogy megeszi a veteményt is. Tehát hacsak nem tudsz kialakítani a kerted körül egy pár méteres futókacsás övezetet, :D nem hiszem, hogy beválna.
Igazából a csigákra nincs jó gyógymód. Nyugati országokban lehet kapni elég borsos áron ilyen szárított fonálféreg készítményt, amit ha kipermetezünk, a férgek felfalják a meztelencsigákat. (Nemaslug a neve.) Itthon sok egyéb hasznos dologgal egyetemben a bonyolult és hosszadalmas engedélyeztetési eljárás miatt nem kapható még, és nem is lesz az elkövetkező években. (Mert ugye az európai kullancsfajtákra is van már ilyen teljesen bio módszer, amit magyar kutatók fejlesztettek ki évekkel ezelőtt, és még azt sem engedélyezték.) Bár nekem a leginkább az éti csigákkal gyűlik meg a bajom, özönlenek az erdőből.
Még azt olvastam, hogy egy arasznyi magas kiélezett fémlemezen sem mennek át. De lehet, hogy csak mendemonda, és drága is volna így bevédeni a veteményest.
aha értem :) hát nekem csak az epremet zabálják egyenlőre, de eddig már okoztak nagy károkat :s a paprika, káposzta palántáakt rendesen megrágták, valahogy betévedtek az üvegházba és puff neki :S
Am tudja valaki, hogy milyen közeg az amit utálnak a csigák? mert azt kéne kialakítanom akkor :) most néztem egy futókacsát a környéken, lehet kipróbálom és veszek 1-et-2-öt, esetleg aki többet tudna mondani az állatról megköszönném, saját tapasztalatok stb.
utánna ovlastam, de azért félnék h esetleg zöldségeket is emgenné, de elvileg nem :) ja és hogy csak a spanyolcsigát eszi vagy az összes fajta meztelencsigát? előre is köszi :)
Ja, és sok helyütt nem mulcsot, hanem fóliát használok. Azt is szereteik, alámászni pl., de könnyebb is észrevenni őket rajta éjjel. Pl. eper alatt is kilyuggatott fólia van van, kukorica között lyugatott 75 centis fóliacsíkok, meg egyik évben a cukkini alatt is.
Nem nagyon ültetek salátát, azt. :D A káposztafélékre kelési időszak alatt egy fél petpalackot húzok, aminek a tetején van a luk, de az szúnyoghálóval/valami szövettel lezárva. Ez a jégesőtől meg a csigáktól is megvédi, míg ki nem növi, utána meg legalább nem tövig rágják - persze figyelek. Csapda (a friss lócitromot is imádják), meg éjfélkor fejlámpával vadászás, stb. De a mulcsot nem tudom átforgatni, mondjuk nem is volna sok értelme: a szomszéd végig park, előttünk meg erdő, ahol minden akácfa tövén 20 éti csiga mászik.
Amúgy leginkább a paradicsomra és rokonaira, répára, petrezselyemre és zellerre, kukoricára, tökökre koncentrálok, azok vagy nem célpontok, vagy elég gyorsan nőnek. Mondjuk valahogy a karalábé is meg szokott maradni, talán mert későit vetek, és nyárra sikerül kicsit megritkítanom a csigákat, de káposztám és karfiolom nem sok sikerült eddig.
nekem egyenlőre csak kb 40m2 van mulcsozva vagy annyise, de én 300-at szerettem volna, de ezen tapasztalatok miatt leeht hogy elvetem ezen ötletemet :s pedig eddig szépen bejött a mulcs :S örültem is neki :/
amugy te mit szoktál csinálni a csigák ellen ekkora területen?
Heh, igen, rettentő sok macera. Nálunk több száz m2-t mulcsoztam, azt nem lehet átforgatni; és legalább ugyanennyi sűrű bokor, kúszónövény és borostyán is van, ami nagyon jó nedves menedék a csigáknak. Olyan amatőrök itt Magyarországon, hogy nem képesek engedélyezni sem a csigaölő férgeket, sem a kullancsölő gombákat...
köszi a segítséget, akkor rájuk pillantok :P most jó időben vagyok :D amugy szerintem a muclsot felszámolom, és legalább az epremnél nem lesz táborhelyük :D közben csak fogyoagtnak :D minél sürübben fiygelgetem annál jobb lesz :) bár lehet kellene inkább egy indiai futókacsa, vagy egyszerre több :D
Lehet, nem pontosan fogalmaztam. Ha te csak nappal öszekapkodod a csigákat akkor az állományod 1%-át se látod! (sajnos) Nézz ki este 10 körül egy jó lámpával és egy vödörrel fölszerelve, aztán csodálkozz! A békák főleg a méretüknek megfelelő csigákat szedik össze, biztos solat elpusztítanak, még ha te nem is látod. Célszerű lenne a petézőhelyekekt is felderíteni és megsemmisíteni. A sót nem szeretik a növények se és ha már odamész megsózni, akkor egyszerűbb összeszedni.
Még egy tipp: főleg a nyagyobb testű példányok szeretik a kutya macska konzervet (száraz tápot is). Sokat fogtunk úgy, hogy a kirült konzervdobozt nem mostuk ki, hanem lefektetve kiraktuk a kertbe és sötétedés után óránként ránéztünk.
A mulcsot rendszeresen forgasd át és szedd ki alóla a csigákat. Csinálj csiga menedéket. Pár deszka darab vagy tégla, cserép jól benedvesítve, fekete fóliával letakarva. Ezek alól nappal lehet gyűjteni. Ne reménykedj gyors eredményben, ha egyet megfogsz, kettő vándorol a helyére, ha van a környéken csigás hely.
Naja,álam is igy van.Vasárnap a paprkát palántáztam és maradt úgy 20 darab,addig köröztem mig a cékla köré ment egy sor:)A padlizsán meg a gyöngyhagyma közé ment.Na meg paprika ment a vöröshagyma közé is.Úgyhogy még van paradicsom ami helyet kíván:DValami közé besúvasztom:D
Aztán majd győzhetem karózni:)
Tőköt vetettem mindenhová de anyám folyton kikapálja.Apu meg mondta hogy mindenhol el kell dobni egy marék tőkmagot.Tavaly igy is tonnaszámra volt.A disznóknak már herótjuk volt a sok tőktől:)
Én már nem is fogadkozom. Régen könnyebb volt, mert volt 1600 m2. Abból 200-at használtam fel. A többi fű és gyümölcsfa ritkásan. Aztán belefáradtam, hogy 2-3 hetente fél napom van rá és feladtam. Most már sok "keserű" tapasztalattal álltam neki végre ott ahol lakom is. És a kert felét ástam fel. És így persze kevés a hely.
Mit tehet az ember, ha sűrűn kelt a saláta és a fokhagyma meg 30 centis sorközzel ott virít.. Csak nem dobom ki azt a sok felhúzott palántát. Így most egyszerre van 30-40 fej saláta amit 1 hét alatt meg kéne enni.
:)
De a jégsalátával rosszabbul jártam mert azt az eper közé raktam. Ahová már előtte elduggattam a maradék fokhagymát, ami két hétig a kertészkedős mellényem zsebében pihent. Na az szépen kinőtte a helyét. Szamóca elnyomva saláta pöffeszkedik. És van még a szamóca között paprika és petrezselyem is.
Na de nem is folytatom.
És örülök hogy nem egyedül állok egy-egy újabb zacskó maggal a kezembe: "még csak egy héttel múlt április még belefér, és a mákban ott van egy üres folt! És nicsak a bab sorából is rosszult kelt az egyik vége! Már csak nem hagyom meg ezt a 3 magot... áááááá az lassan megérik és......."
Uh ez tényleg szép!Nekem idén először van padlizsánom.Nem tudom hogy hogyan fog sikerülni,remélem jól!Én az ablakban nevelgettem őket és a hét végén ültettem ki őket!
A sűrű veteményezésnek én is iszom a levét.Pedig minden évben megfogadom:)))).......
Összeszoktam kapkodni őket, de elég rendesen eltudnak bujni, meg ugye folyamatosan jönnek :S naponta 30db-ot is kigyilkolászok, ugy tudom az is ahtásos ha lesózzuk őket vagy az nem? amugy a fahamu-t kipróbálom, remélem nem jönnek át rajta, és akkor elöbb utóbb elfogynak :) A muclsnál ugy tudtam hogy csak a friss mulcsba kell nekik, de ugy néz ki h mégsem, gondolo melbujkálnak benne, vagy nemtudom, arra is gondoltam, hogy felszedem a mulcsot legalább addig míg eperérés van, mert a sok epremből semmi nem amrad :s
Van egy csomó békám, de mégsem eszik a csigákat, vagy csak nem látni? :D
Nem minden csiga szereti a sört, ezt én is tapasztaltam.
Javaslom az esti lámpás csigagyűjtést, ha epret is ennél. A mulcs sajnos a csigáknak is jó.
Ha már az ágyásban lévőket összeszedted, akkor a betelepülők ellen szórd körbe fahamuval, de csinálj egy száraz felásott sávot körben. Pétisót is szórhatsz vagy meszet. Ezekkel az a baj, hogy ha vizesek lesznek, hatástalanná válnak, újra kell szórni.
A békák viszont szeretik a csigát, azokra vigyázz! Inkább a sört hagyd el.
Menj ki sötétedés után zseblámpával és szedd őssze a csigákat. Biztos, hogy hatékonyabb, mint várni, hogy beleessenek a csapdába.
A kitúrt növényeket meg szoktam locsolni, ha kókadnak. Nem célszerű lenyomni a túrást, mert úgyis visszatúrják és az ismételt kitúrás már megviseli a növényt. Kisebb növényeknél a túrást lesöpröm a növénykékről. Ami pont a lyuk helyén volt, az veszteség, a többi meg szokott maradni. Egyszer-kétszer általában meg kell ismételni, utána szokott lenni egy hosszabb túrásszünet, addig megerősödnek a növények annyira, hogy bírják a turkálást. Ez persze csak a vakondra érvényes, a pocok lerágja a gyökereket, akkor marad a dühöngés. Biztos lehetne csapdázni, de nem akkora a kár, hogy érdemes lenne energiát fektetni bele.
én a mesztelen csigákkal és a vakondokkal vagyok megáldva :s nem tudom mit csináljak ellenük :s a vakondok feltúrják az eprem, emrt muclsozva van és teli van gilinyóval :D a csigák meg ledészmálják elöllem a fincsi epreket :s hiába tettem ki sört nem kell nekik :s csak a békák fulladnak bele :S ( bár én csak félig tettem a poharat, de az szerintem nemgond, vagy igen? )
Csinálj csapdákat. Befőttes üveg, teteje a föld szinéig leásva, benne kicsi sör. Csiga ellen is jó.
Inkább ősz felé hatásos ha vödörnyi gödörbe trágyát teszel, jól betaposva, betemeted, majd 2-3 hetente (az elején hetente) kibontod, átforgatod és összeszeded őket. Sok pajor is belehúzódik, ha hidegszik az idő.
Én szigorúan egy-két ágat hagyok a paradicsomnak, de a 40 centi úgy is mindenképp kell. Az ideális az még nagyobb volna, hogy össze se érjenek. Akkor kapnak a legtöbb fényt, akkor a legfinomabba termés, és akkor kapják el egymástól a legnehezebben a betegségeket.
Az ország közepén a Duna mellett (Dunavecse), de itt is csak záporok voltak, végül is ez is több mint a semmi. Nekem a tökfélék a bab és az uborka nem igazán kelt ki. Újra kell majd vetnem. A káposztaféléket majd a borsó helyére ültetem, addig ott fognak sanyarogni ahová elszórtam őket. Sajnos helyszűke van, de feltalálom magam: ) már a virágos kertbe is raktam salit, paradicsomot káposztát, paprikát. Ahol találok egy tenyérnyi helyet. Kipróbáltam a cserepes tartást, de ehhez úgy látszik még ügyetlen vagyok.
énis 20-25cm-renként ültettem a apradicsomokat, sűrű, de nem lesz velük gond, persze ez nevelés kérdése, ha nagy bokrokat szeretne valaki akkor 40-50cm -is kell nekik, de ha felvele nevelgetjük akkor nem :) meg ugye fajtától is sok függ, hiszen vannak erősen bokrosódó fajták, és van olyan is amellyel szinte nincs is zöldmunka. :)
Ha bio modszerekkel akarsz harcolni a lótetü ellen akkor a megoldás egy vakond. Az "Álmokfutó vakondok" topikban biztos odaadná valaki a megfogott vakondot, ha élve sikerül megfogni.
Nálunk is van sok lótücsök, de nem okoznak jelentős kárt. Vagy nem érzem annak, mert pockok is vannak, és ő rágásukhoz képest minden más elhanyagolható.
Mikor hordtam szét a komposztot, sok tucattal találkoztam. Néhányat sajnos el is vágtam, hiába bontogattam óvatosan a kupacot. Némelyik lekakált, mikor megfogtam, és az ürülékük szagából úgy tűnt, hogy alapvetően nem növényi koszton éltek. A földben is elég nagy a nyüzsgés a veteményesben, talán találnak jobb kaját is a gyökereknél. Nem nagyon rágnak ki semmit, csak túrnak.
Mondjuk ha 2 ágnál többet nem hagysz (nem is ajánlatos), a 60×100-nak elégnek kell lennie. :) Így képről valahogy sűrűbbnek tűnt, de hát ez van, ha nincs profi fényképező kéznél. Én is azért nem közlök nagyon fotókat, míg nem lesz egy valamirevaló DSLR fényképezőm, mert a combvastag gyümölcsfáim is csuklóvastagnak tűnnek, és az élőben szép növénykompozíciók csak bozótnak. :S
Az iszonyatosan sűrű. Így semmivel nem lesz több termésed, mint feleannyi növényen, viszont nehezebb gondozni és esős időben könnyen tönkremehet az egész.
Tényleg bízni kell benne, hogy kirágják. Bár legtöbbször nem úgy ritkítanak, ahogy az ember szeretné. Nálunk a másodveteményeket szokták kitúrni, nem egyelve persze, hanem szakaszokat teljesen. Mindig hagyok magot, hogy újra tudjam vetni kicsit odébb. Így végül mindenből lesz bőven elég.
háát a paradicsomok nem épp pici cserépben vannak nálam, olyan vödör nagyságú, 1 futó meg egy bokros fajta van egymás mellett, tavaly se zavarták egymást azért csináltam most is így :)
óó a lotetű ellen nem akarnék mérget vagy vegyszert használni az a baj :/
Nekem is van cserepes, de egyesével. Nálunk elfér a kertben, amennyire szükségünk van, de a cserepesek félig-meddig tető alatt vannak, így nem mennek tönkre a fitoftórától esős időben. Ezek a tartalékok.
Szerintem nem lesz több termés kettesével ültetve sem, csak nyomorgatják egymást. A determinált fajták is bokrosak lesznek.
Gakomisz, te merrefelé vagy? Nálunk nem akar eső lenni, este volt pár csepp, de az nudli...:(
Az nem is olyan sűrű szerintem, én se rakom ritkábban, pedig lenne helyem, de tavaly megfogadtam, nem csinálok akkora veteményest, mint volt, mert nem győzöm rendbentartani, Hát érdemes lenne megszámolnom, hogy most kisebb helyre tettem ugyanannyi palántát (legalábbis paradicsomból), vagy tényleg kevesebb növényem van?
Mondjuk idén nincs karfol, brokkoli is csak egy, a magok nem keltek ki, kevesebb a cékla, a bab, a karalábé is, nincs mángold, feketegyökér, paszternák is ami tavalyról maradt(virágzik is és várom a csodaszép hernyóját, csak hogy Nórának megmutathassam, mert tőle tanultam, hogy csak az ernyősvirágúra jön, és tényleg szép). Viszont talán több hagyma van. A tavalyi fokhagymám kunkori végű virágszárat hoz: mit csináljak vele? Gerezd persze sehol. A virágjából lesz szaporítóanyag?? Meg vagyok én lőve ezekkel a hagymafélékkel…
És az eprem is több, borsó pedig alig van, a legújabb vetést is kitúrták a kutyák hatalmas tankcsapdákat építve. : (
A krumpli is több kicsivel. Paradicsomot, paprikát délután megszámolom és összevetem.
A paszternákon ságra hólyagok nőnek a leveleken. Valami vöröses apró izé van a fonákokon. Tanácsotok lenne?
nekem se volt helyem, ezért kettesével mentek a paradicsomok dézsába meg cserépbe, a tövüket meg tátikával ültettem be, egész jól mutatnak az ajtó előtti betonon, sőt valójában a 4 tő dézsás a legszebb :)
szóval akinek nincs helye javaslom a cserepes megoldást és így el is ajándékozható :)
nekem tuti lótetüm van, valami elrágja a gyökereket alulról és elszárad a növény és a föld alatt pár centrie van a járat mert végigtúrja a földet és apró lyukak vannak mindenhol. és persze hogy szereti a vizet, szóval kilocsolni se lehet, szóval ha neked is ez van akkor nem nagyon tudsz mit tenni ellene :)
20 cm az túl sűrű, jobban jársz minden másodikat kiszeded mert apró lesz a termés és soká érik be ha nem kap elég napfényt. A betegségek is hamarabb beleütnek az ilyen sűrű állományba.
A hónaljhajtásokat is tördeld ki, mert csak feleslegesen sűrítik a lombot.
Ha már a rágásról beszélünk, van a kertben valamilyen állat, még nem jöttem rá mi lehet, mert olyan túrásai vannak mint a vakondoknak, de ugyanakkor szimpla lyukak is vannak a túrás körül. Csupa járat meg lyuk a kertem. Gondoltam teleengedem vízzel és majd előjön a lyuk lakója, de vagy szereti a vizet, vagy egy másik lyuk szájából figyelt vigyorogva, mert nem történt semmi. Azt is érdekesnek tartom, hogy csak a mi kertünkben lakik, a szomszédban nincsenek ilyen járatok .Szeretnék megszabadulni már tőle, akár milyen lény is.
Én átlag 20 centire ültetem a paradicsomokat egymástól. Biztos sűrű, de nekem is spórolnom kell a hellyel. Mellesleg néhányat mindig kirágnak a lóbogarak, szóval idővel úgy is ritkul az állomány.
Biztos, hogy igazad van, tényleg sűrű kb.60 centire vannak egymástól és 1 méter a sortávolság. Sajnos mindig ebbe a hibába esek, mert olyan kicsi a veteményes kert nagysága és mindent cipőkanállal akarok belezsúfolni. A szomszéd bácsi mindig azt mondja, olyan a kertem mint kutya hátán a szőr. :)))) Több paradicsom féle van ültetve oda: Mobil, ACE 55, és Ökörszív. A lugasok a kerítés mellett vannak mert nincs olyan hosszú karóm. Most legalább tudom mit ültettem, végre nem felejtettem el a poharakra ráírni a nevüket:)))) Múlt évben meglepi paradicsomokat, paprikákat ültettem :), bár semmi jelentősége nem lett, mert semmilyen termésem nem lett a sok víz miatt.
Mondjuk nem lesz egy kicsit sűrűn? Ha a parik igazán nekiindulnak - a karókból folytonnövőre vagy féldetermináltra tippelek -, alig férsz majd el a kötözéshez. :)
Köszönöm! Be is zsebelem az elismerő szavakat, és én is itt röpködök a föld felett fél méterrel :) Persze azért a Nagyi is besegít néha :)))
Gyere nyugodtan legelni, én is azt teszem az egész családdal. Teljesen ki voltunk éhezve rá, alig vártuk hogy végre ehető legyen.
Ez a 4-dik éve, hogy van kert, előtte panellakók voltunk nagy-nagy vágyakozással a vidéki élet után. Túl nagy tapasztalat ezért nem is volt, akkor találtam ezt a jó kis fórumot , ahol megtanultam egy-két alapvető dolgot a kertészkedésről. Amikor megvettük ezt a házat itt nem volt semmilyen növény a füvön, 1 dió és egy öreg tuján kívül. Mi felszántattuk a területet és gyümifákat ültettünk, virág- és zöldségágyásokat alakítottunk ki. Nem akartunk semmilyen vegyszert használni (talán kivétel a bordói lé, amit szinte mindenre használok, persze csak akkor ha kell) itt arra is megkaptam a választ, hogy lehet viszonylag "bio" módon kertészkedni. Nagyon sokan segítettek itt, ebben is.
Nekem most pusztította ki a tűzelhalás egy gyönyörű naspolyafám. A hajtásszúró darázs által lehervadt körtehajtások nálam feketék, a som végei pedig simán csak elszáradtak. Nincs rajtuk semmilyen szemmel látható élősködő. Inkább betegségnek tűnik. Még szerencse, hogy csak a végek száradtak el.
Kb. bő egy éve, hogy bátortalanul bemutatkoztam, s megmutattam az első képeket a kertemről, kezdő kertészkedőként. A sok dícsérettől indiánszökdelésben közlekedtem aznap, és rettentően boldog voltam. Itt ragadtam, és azóta is nagyon sokat tanulok az itt lévő segítőkész, remek emberektől. Szeretném az akkori érzésemet továbbadni, részben ezért is, másrészt mert valóban megérdemli a kerted és a munkád, fogadd őszinte gratulációmat. Valóban gyönyörű, sok-sok munkád van benne. (a borsót kár volt mutogatni, megszakad a szívem vagy megyek és éjjel lelegelem…: )))
Januárban rendeltem vetőmagokat a Kertimag Réde-nél. Már nem emlékszem ki, de valaki itt javasolta, mert Neki nagyon jó tapasztalatai vannak a Kertimag vetőmagjaival. Úgy gondoltam én is kipróbálom, itt rendeltem: http://www.kertimag.hu/
2 éve volt csigainvázió nálunk(meztelen is, házas is) , Nagyival folyton csigavadászaton voltunk, mert mérget nem akartunk használni. Néhány kisebb lyukban ha kifordítjuk a földet kicsi apró fehéres gömb alakú tojások vannak, és azok a csigatojások (valaki már rakott fel róla képet valamelyik topikban, innen tudom). Ahol csak lehetett mindenhol átforgattuk a földet csigatojásokat kutatva. Szerencsére megcsappant a számuk mára, de ez örök harcnak tűnik számomra.
ilyen vetőmagot nem is láttam :( nekem csak rajnai törpe van de az még nagyon nem akar érni... a cukorborsón meg még csak virágok vannak.
nálam a csigák az összes kelbimbó, brokkoli és karalábé levelét lerágták, nagyon mérges voltam, valamiért a barna tölgylevelű salátámra nem gerjednek, azok érintetlenek, de lehet csak mázli :)
és a kép alapján (kipróbáltam és bejött) én is kis ágacskákat raktam a borsó közé amikor még csak 10 centis volt, ezért nem fektette el a szél őket. Nálam a csigák a salátát eszik, ami jobban zavar az a rengeteg levéltetű. Nem győzöm csalánlével permetezni a barackfákat, de igazán nem árt nekik:(.
Ritkán írok ide, mert csak olvasom a fórumot, DE most mindenképpen meg akarom mutatni a kertem, amit részben Nektek is köszönhetek. Sokat tanultam itt, a palántaneveléstől kezdve a növényvédelemig (és még sok mindent).
Az elefántság még nem szembeötlő, a normál fokhagymák nagyobbak. De van még ideje nőni, bár talán kicsit későn lett ültetve a többi hagymához képest. Gondolom, jövőre lesz az igazi, vagy két év múlva. A fokhagymáink közül némelyik csak két év múlva hozta az igazi formáját.
Bizony meg kell nézni. Akármi is lehet. Ezt most a molylepkéről olvastam.
Május folyamán a petéből kikelő hernyók a hajtáscsúcson keresztül behatolnak a hosz- szú hajtásokba és ezek belsejében lefelé irányuló járatot rágnak. A megtámadott hajtások elhervadnak. A befurakodás helyén őszibarackon mézgafolyás látható. Ez a tavaszi károsítás nagyon hasonlít a barackmoly tavaszi hajtáskártételére, de attól abban különbözik, hogy nem áprilisban van, amikor a hajtások 2-3 cm hosszúak, hanem májusban, amikor már a 8-10 cm-nél hosszabb hajtások károsodnak. Júniustól a még zöld, később az érőfélben levő gyümölcsben él a hernyók nagy hányada, melyek zömmel a kocsány körül rágnak be a gyü- mölcsbe és rágásuk először a gyümölcs bőrszövete alatt halad.
Én nem tépkedek semmit, megvárom, míg leeszik a tetveket a ragadozók. Nemrég még merő tetű volt a díszbodzám, ragadtak az alatta lévő növények is. Épp ma nézegettem, már csak üres bőröket látni rajta és egy halom zengőlégy lárvát. Most már inkább az aggaszt, hogy mit fognak enni ezek a lárvák?
Nekem nincs som a kertemben, de a körtefával meg egy vörös bokorral (sajni nemtudom mi a neve) mindig ez történik :(
A ribizli levelét se győzöm tépkedni, mert permetezni nem akarom mert már érnek a fürtök rajta, szóval marad a csalánlé, tépkedés és kézzel a tetűírtás :)
Én pár napja vetettem életemben először krumplit, úgyhogy nincs ezzel sok tapasztalatom. Tavaly a jilómra jöttek a krumplibogarak és hiába szedtem le mindig őket, másnapra újak jöttek.
ha levágod minden hajtás végét nem lesz bajuk. nálam is előfordul ez az egyik bokron, ha jól emlékszem ezeken a hajtásokon fogsz látni egy kis apró petét, attól van, de lehet keverem :s
Én ki szoktam őket hordani a vasúti töltés melletti sínhez az utca végébe. Ott jó nagy gaz van, meg mire visszamásznak az is 1 hét lenne legalább, de nem hiszem hogy visszajönnek. Amúgy meg ha nagyon mérges vagyok rájuk bevágom őket a komposztládába... de amúgy énis állatbarát vagyok, de ha lelegeli tövig a palántáimat akkor nincs kegyelem.
NO csak add ide nekem őket. Kiváló menhelyem van, szellős, barátságos és még társalkodóhölgyeket is biztosítok számukra néhány hegyescsőrű, fehérjére éhes pitykó személyében...
Sajnálgasd csak őket, majd lerágnak mindenedet, aztán hiába kapáltál, gyomláltál!
Egyre több paradicsomon van kis termés, és virágzik jó pár paprika is. A csirkék, tyúkok nagyon örülnek a napi 2-3 felmegzott salátának(ismét nem sokat ettünk belőle), a nyuszkók meg a retekleveleknek!! :))
Már megkóstoltuk az első hüvely borsót, bár még alig volt benne szem, és hát nem is lesz sok, de ez az év már ilye marad... Lehet, hogy próbálok ősz végén fóliába borsót vetni, meg salátát(Hiszen annyira szeretjük...), meg telepítek be epret. MInden évben újat tanulok, aztán majdcsak kitapasztalom, mivel érdemes vacakolni, s mivel nem.
Alig 20 perc alatt összeszedtem vagy 100 db csigát a kertben. Házasakat és mezteleneket egyaránt. Mit tegyek velük? Sajnálnám megölni őket. Viszont félek, hogy ha szabadon eresztem őket 1-2 km-re, akkor visszajönnek (vagy másnak okoznak kárt).
sikerült 1 db olyan levelt leszednem, amiben nem volt tetű, de pöndörödött volt, ma megnéztem egy másikat és tele van vele.
kapott szappant, csalán ázik, a nagyon tetves leveleket leszedtem
viszont a kérdésem: ilyenkor csak az a megoldás - ha jól gondolom - hogy egyenként végigpermetezem a leveleket, mert ha csak úgy felülről nyomom rá, akkor ugye nem biztos hogy éri, és a szappan v. csalánlé csak ha érintkezik vele akkor hat, ugye?
én meg eddig nem is néztem, csak most látom, hogy csupa tetű.
fekete igen, és foltosan.
a málnát meg azért kérdeztem, mert telepítenék még egy adag málnát, de az közel lenne a bodzához. Ha átmennek arra, akkor inkább nem oda rakom, mert vegyszerezni nem akarok
A málnán zöld tetűk szoktak lenni, ezek meg feketék,báris nálam. Amég nem virágzik addig tetűt se láttam most meg már nem lehet permetezni a virágzás miatt, ha azt szedjük. Engem is érdekel mi a fenét lehet csinálni, próbáltam a szappanos alkoholos permetet, de semmi.
a bodzan levo tetu mennyire veszelyes a malnara?
ill. jovore megelozeskepp mit lehet egy nagy bokorral tenni, hogy ne legyen tetves?
(alig tudok leszedni rola olyan tanyert, ami egeszseges lenne)
Igen, hallottam, hogy magról vetve is elég hamar termőre fordul. Ha most elvetném őket, akkor talán már jövőre teremnének. Csak nem tudom, hogy ugyanolyan gyümölcsűt-e. Normál eprem már van elég, én ilyen nagyszeműt szeretnék szaporítani.
Vettem a piacon egy kiló szép, nagy epret, ami ráadásul elég jóízű, édes is. Szeretném szaporítani, de az epermag vetéssel nincs semmi tapasztalatom. Mikor vessem el a magjait? Meg kell szárítani őket előtte? Ugyanolyan gyümölcsöt kapok, vagy magról vetve másfajta lesz?
A zeller egész más mint a retek, két éves növény, első évben gumót növeszt és csak a második évben magzik fel. Ha évközben jön egy fagy elképzelhető hogy becsapja és azt hiszi hogy már a második évben jár.
A lényeg, hogy ilyen korán nem érdemes elvetni, mert nem lesz jó. De azért gyanítom, hogy az éjszakai fagyok zavarták meg, mert fagy hatására több növényfaj is felmagzik. (Pl. a gumós zelller.) Nem is minden retek működik ugyanúgy. :) De ez csak tipp.
A hideg miatt pont nem magzik fel, hanem a napos meleg száraz idő hatására. A természetben tavasszal kikel, nyárra felmagzik, őszig szárazon tartogatja a tokjában a magokat és a téli viharok vetik el hogy tavasszal újra kikelhessen. Azzal csapjuk be, hogy július-augusztusban elvetjük nedves földbe, ami ugyebár a természetben szokatlan, mert a nyár a legszárazabb évszak.
A japán retek kifejezetten nyári-őszi retefajta, gyorsan nő, és valószínűleg a hideg okozta a korai felmagzását. Amúgy nagyon finom, csípmentes és nagyon vastag, csak szeretik a talajlakó rovarok is.
Nem ismerem ezt a japán retket, de általánosságban a hónapos retket korán el kell vetni márc elején mert ha későn veted azt érzékeli hogy hosszúak a nappalok és felmagzik. Ezenkivül locsolni, locsolni, locsolni.
Köszönöm! De Monor azt hiszem, messze volna ehhez, őrbottyáni vagyok. :)
Na, mondjátok itt a szamócát. Anyám tavaly csinált a kacsokból több tucat, ha nem száz palántát, most meg nem tudom hová tenni, szóval abból meg sok is van. :D Ostara, meg valami folytonérő fajta, aminek most nem emlékszem a nevére. Elkélne még, mert alig 30 m2 az epres, de ez csak csemege, és ha választani kell...
Pest megyén belül hol vagy? Nekem elég sok paradicsompalántám maradt meg (Mobil, San Marzano, Kecskeméti jubileum), szívesen adok belőle ha elérhető közelben vagy.
na hát ez meg a másik, mindenhol azt látom hogy egy tő eper 200-500 ft... pedig akartam venni de ennyiért nem fogok mert 10 tő min kellett volna... ezért ültettem magról, hátha kikel. pedig próbálkoztam a piacon az őstermelőknél, de sehol semmi :( ribizlivesszőt is inkább ledugok majd ősszel, hátha megmarad mert az is 750 ft-tól indul.
A nagy"palántanevelő" vidéken /sáskavárosban/ Nagykanizsán is az igazán szép paprika palánták 100 ft-ba kerülnek. Ennyit , hogy Pesten minden drágább. Nehogy azt gondoljátok, hogy ez a "legenda" igaz. De ez egy másik topik hosszas vitája lehetne.
Itt sem sokkal olcsóbb, ez még Pest megye, 100 Ft körül van egy palánta. Tavaly csak hibridjeim voltak, amely fajtáknak - tapasztalat - mindnek csak vagy rettentő íztelen utódjaik nőnek magról, vagy mindenképp szétreped, mielőtt beérne. :S Érdekes, hogy ezeket a tökéletes, ellenálló hibrideket ilyenekből keresztezik.
Szomszédtól épp az imént kaptam amúgy 5 db Marhaszivet meg egy kevés sárga körtealakút, ami maradt neki, az most jól jön. :) (Ugrálok a kert meg a számgép között. :D)
Azon gondolkodom, hogy van a kertben a régi lakhelyünk, egy kis viskó, amely kültéri folyosójának az oldala üvegszálas hullámpala. Azt kellene kicserélni valami guberált üvegre - ha vennék, plexit vennék -, és akkor ott lehetne palántázni, még ha nem is olyan hamar, mint egy fűtött helyen, de bebiztosíthatnám magam ilyen esetekre.
azt megértem hogy drága lenne a palántákat megvenni, én 160ft/db-ért vettem párat, de hát ez Bp, itt minden drága. tavalyról neked egy se bújt ki a földből? nekem azok már 10 centisek, alig győzöm gyomálni őket, viszem ki mind a kis minipalántákat majd apuékhoz mert sajnálom azért a komposztra dobni...
Na ja, csak ezen a 20 paradicsompalántán kívül nem fogunk újat venni, nincs rá keret. Vannak drága hibrid magjaim tavaszról, azokat fogom elvetni ma! Vagy ké hónappal később lesz pari, mint mindneki másnak. :S Jól feltorlódtak mosta dolgok.
Édesanyám amúgy gazolt volna, de éppen kiderült, hogy még tavaly ősszel elkapta kullancstól a Lyme-kórt, és az antibiotikumtól olyan fényérzékeny lett, hogy rögtön megégett a keze és nem bírt semmit sem fogni. Pech, még most is csak javul, de még fáj neki. Sajnos amihez kicsit érteni kell (pl. hogy egyenesek legyenek a sorok, mit hogyan vessünk, a Trifendert hogyan juttassuk ki, stb.), ahhoz csak én értek itthon.
Nekem mikor így pöndörödött a levele a sátorban, azt mondták rá az öregek hogy "furulyázik". Ez azt takarta, hogy melege van és kevés a vize, ezért becsukja a leveleit, így csökkente a párologtatását. Nálam ez rendszeres jelenség volt a sátorban, amíg tartottam benn paradicsomot.
ööö és ha te nem csinálnál semmit éhenhalnátok? :)
de szerintem még időben van, csomó mindent még el lehet vetni, én a maradék paradicsomokat is csak később ültetem el helyhiány miatt :/ olyan mintha sose akarnának elfogyni... bár anyunak most hétvégén csomó odaadok. amit április közepén ültettem ki azok a paradicsomok a legszebbek.
az én brokkolimat meg karalábéimat nagyitóval kell nézni olyan picik, remélem hamar megerősödnek.
Andi az a paradicsomfajta meg tényleg ilyen pici, piacon láttam ezt a fajtát árulták méregdrágán és pont ekkorka volt :) elsősorban nem szabadföldbe ajánlják hanem cserépbe :)
Hajjaj, jól eltűntem, a felvételi kisfilmemet készítettem a filmművészetire. Gyakorlatilag két napja van újra időm a kertben, és két-három hetet teljesen kihagytam. A gaz elburjánzott, egy csomó minden nincs elvetve, és amit elültettem, a paradicsom is kifagyott. Szuper. :S
Akkor mégsem keveredett el a palánta illetve jelzőpálcikája. Mert brokkolinak indult ő, csak olyan gyanús volt.
KÖszönöm szépen. Kár, hogy összesen egy van, az is fóliában. Tavaly meg rengeteg volt, túl sok... majdcsak megtanulom a beosztást(a többi kis palánta annyira gyenge volt, hogy nem élte túl a kiültetést...:S ) Hacsak nem lesz majd még az egyéb káposztafélék között több is, csak számomra még inkognitban. :)
atkára utaló jeleket észleltem a kint edződő paprika palántákon
találtam ithton egy szert ami jó atka ellen: zolone 35, tudom-tudom hogy már bevan tiltva:) de csak ez volt ithton
na most a csomagolásán csak a gyümölcsösben engedélyezett, lesz hatása paprikán is? vagy inkább vegyek olyan szert ami paprikában is engedélyezve van, illetve a paprikán ez okozhat valamit hogy nincs engedélyezve ebben a kultúrában vagy csak egyszerűen hatástalan?
Spárgatököt és cukkinit júliusig simán lehet ültetni.
Én legalább 200 db magról kelt parit találtam a kertemben és meglepő módon sokkal gyorsabban nőnek és erősebbek,egészségesebbek ,mint az általam vetett magok. Nyilván a tél megedzette őket.
na, a tököt és a cukkinit totál elfelejtettem. Hétvégén elszórhatom még a magot???
a borsóm már hüvelyesedik, epren apró eprek - idei telepítés -, piacos paradicsomon már zöldparadicsom, saját is nő. És gyomlálás közben találm kb. 6 db magról kelt palántát, amik közül van, ami nagyobb, mint az én március óta pátyolgatott példányaim silányabb darabjai :)
én már a sárgarépával tavaly óta nem próbálkozok szabadföldben, vagy nem kelt ki vagy tetves lett, vagy megették a bogarak, pockok....
de idén kaptam anyutol répa és retek magot, mondom remek most micsináljak vele? a retket kísérletképpen elvetettem egy dézsába, 1 hét múlva szüretelem, nagyon jól sikerült, pedig a 30 ftos mag. Kiszedtem eddig 1-2t, nem pudvás, nem férges, hanem gyönyörű szabályos :) szóval ha kijött a retek megy majd a répa a helyére.
Jó teszed, hogy kísérletezgetsz! Nem feltétlenül kell mindent a boltban vásárolni. Különösen akkor nem ha csak néhány szemre van szükséged. Ráadásul a friss, saját szedésű mag kelési aránya tapasztalataim szerint kiváló.
Az idén vetettünk fekete sárgarépát is. Gyalázatosan kelt ki :(
Mikor vetetted ezt a szép kelkáposztát? És valami különleges fajta vagy az olcsó magféle?
Én eddig nem mertem vele kisérletezni, mert féltem, hogy megtetvesedik :(
És képzeljétek... ház tulajdonos lettem! Najó igaz hogy csak 4-7 négyzetméter alapterületű és üvegből van, de azért nagyon örültem neki. Kimentünk hétvégén az egyik barkácsboltba mert az elfekvő készletet árusítják ki és egy csomó hiányos üvegház volt jó áron :) Sajnos az alaprajz és a csavarok hiányoztak, de a fém váz a kapcsokkal és az üveglapokkal érintetlen állapotban voltak. Hát ezért nem tudom pontosan hány négyzetméter alapterületü a kis ház, de ha csak 4 az is bőven elég nekem :) De volt csak üvegház üveg 7500ért is.
Meg műanyag cserepeket vettem 200 ft volt darabja alátéttel és jó nagyok, 2-3 tő paradicsom vagy 1 cukkini belefér. De még mindenféle kerti cuccot lehetett kapni.
Köszönöm. Igen, 3 palántát tettem fólián belül, azok már fejesek, de szépen alakul a pár tő kinti is(2 kis sor, kb. 15 fej).
A salátám viszont egyik napról a másikra az összes felnyurgult a fóliában. Tán 3 fejet ettem meg addigra, épp megfogadtam, hogy most már minden nap meg kell enni egyet, reggelre mind felmagzott… Bár szerintem attól még megehető, csak nem olyan szép tömör fejes, de az tök mindegy, meg hát nem eladásra termeltem. Egy retek is felmagzott már bent. Azt meg is hagyom, mert a bolti zacskókban tényleg mindig elég kevés van.
Úgy néz ki, most 1-2 napig nem lesz kertészkedés, itt este óta zuhog az eső. Mondjuk nayon kellett már, nyeli is a homok rendületlenül.
Tavaly vetettem először hibrid uborkát, azért vettem meg mert azt írja hogy ellenálló a betegségekkel szemben. Szép is jó is de nem ugyanolyan mint a hagyományos megszokott uborka.
A vietnami ismerősöd a virágos végén kezdte enni és mivel szeletenként fokozatosan haladt a keserű vége felé nem érezte. A hajnalban szedett uborka pedig azért nem keserű mert a keserűséget okozó anyagok éjjel visszaáramlanak a növényben a gyökér felé.
Csak hát ha már van olyan fajta is, amit nem kell vagdosni, meg hajnalban kelni a szedéshez, akkor én inkább csak olyat ültetek. Emlékszem, mikor gyerekkoromban csináltunk uborkasalátát, mindig nyaltuk-vágtuk, nyaltuk-vágtuk, míg el nem fogyott a keserű rész. Felelősségteljes dolog volt az uborka gyalulás, mert ha az ember nem figyelt, belekerült keserű rész is. Remek dolog, hogy most már az egész uborkát lehet kóstolgatás nélkül használn, nem szívesen mondanék le erről.
Egy vietnami évfolyamtársam egyszer megmutatta, melyik végén kell elkezdeni enni az uborkát, hogy ne legyen keserű. Ez persze ki tudja, mikor szedett bolti uborkára vonatkozott. Mivel nem hittem el, nem is jegyeztem meg.
A hagyományos uborkát hajnalban szoktuk leszedni mert akkor kevesebb a keserű és le szoktuk vágni a száras végét a magokig. Hibridet még tényleg nem találtam keserűt.
Én már a 14 literes permetezőmbe is csak 1 decit teszek (jelenleg DOMINÁTOR-t) és az is teljes pusztítást végez. Csak nem szabad türelmetlenkedni, hanem kivárni még teljesen elszáradnak a gazok. Két hét után már biztonsággal látni a végeredményt és ha maradt még élő gyom, könnyebben elbánunk vele. Úgy gondolom, most ez a legolcsóbb, legalábbis az 5 literes kiszerelés.
Kísérletezni lehet, ha van hely, de jó, hogy vetettél nem hibrid ill. bolti uborkamagot is. Anyósomék vetettek egyszer saját magot és keserűek lettek az uborkák. Azt nem tudom, melyik fajtáról szedték.
Persze hogy lesz csak később. Ahogy megnőnek 4-5 centisre én kipalántáznám a kertbe minél hamarabb, mert jön a nyári forróság és akkor már nem jó palántázni mert nem éli túl.
Tavalyelőtt kiszedtem egy szép paprikának a magját és kisérletképpen elvetettem lesz ami lesz alapon. Tudom, hogy visszafajzik a hibrid magja, de amíg egy paprikatermelőnek létfontosságú addig nekem csak játék ez a dolog. Az időjárás is kedvezett és locsolgattam is, szépen termett és ránézésre ugyanolyan és ugyanakkora paprikák termettek mint amiből a magot szedtem. Most a tavalyi termés magjából vetettem, szerintem ez már nem hibrid mert visszafajzott ha akart. De van mellette másik 3 féle paprikám is, úgyhogy mindenképpen lesz mit aprítani a lecsóba.
Ugyanilyen módon lett a kedvenc paradicsomom magja is, de azért mellette vetettem 2 féle tasakos vetőmagot is, de még mindíg ez a legjobb.
Az idén ugyanezt megpróbálom az uborkával is, vetettem 3 tövet a tavalyi hibrid magjából, kiváncsi leszek az eredményre. Azért vetettem az eredeti hibridből is és vetettem hagyományos nem hibrid fajtából is egy sort. Így azonos körülmények között össze tudom hasonlítani a termést, a betegségre való hajlamot, stb és jövőre eldöntöm hogyan tovább.
Hónaposretket is saját szedett magról szoktam vetni, mert pofátlanul kevés van a boltban vett tasakban. Meghagyok felmagzani 2 retket és rengeteg magom lesz.
A csemegekukoricánál pl nem jött be, a hosszúcsövű hibrid utódai rövidcsövűek lettek.
Ma leszedtem életem legelső, saját termesztésű kelkáposztáját!! Annyira friss, ropogós, életerős, szép fej volt, hogy csuda. Göngyölt husit készítettem végül belőle, azaz a külső leveleiből, hogy méltó felhasználást nyerjen…: )
Sziasztok!Én eddig csak olvastalak benneteket de most szót kérek.Ma voltam palántáért.Kertészmérnök ismerősöm azt mondta a Kápiáról mivel hibrid saját magról ültetett növény értékméröje kissebb lessz.Úgyan az a helyzet mint a hibrid baromfinál.Tisztelettel Sárközi István.U.I.Azért 6 szép kápiával megajándékozott.
Az uborkával vagyok bajban, mert lassan eléri az 1.9 méter magas plafont. Hogyan tovább?
Marmande
Ökörszív
San Marzano 2
Érik az őszi fokhagyma, vagy 10 napja szedtünk belőle először.
Neki különösen örülök, mert tavaly elbambultam a magfogást, és alig lett belőle tavaly is valami, 1-2 szem magot bírtam végül menteni, de szinte mikroszkópikusak voltak, és asszem ez az egy palánta maradt meg. Idén gyűjtök belőle tutira magot! :)
Az első és eddig egyetlen kis paprikám a fóliában.
A kinti parikáknak viszont van valami baja. Mi lehet??
Krgegergővel versenyezve: nekem meg ekkora van!! :) (Először 2 és fél méteres karó volt mellészúrva, ,ert csak annyit tudtam, hogy narancs koktél, azt hittem futó lesz...:P Hááát... nem egészen. Kb. 7 cmmagas lehet. 
Ugye ez sárgadinnye lehet?
Ezek Nórának szeretettel...(pláne, ha megmondja, mik ezek. A második valami poloskaféle lehet? Az első meg szitakötőhöz hasonlít, csak óriási.
a trehány komposztdomb, de hogy miket találtam ma rajta!!:
több paradicsomot, van, ami már virágzik is, valami káposztafélét...
és napraforgót is, de szereintem előbukkan ott még más is! :)
A borsóm 
A paradicsomom
uborkám 
gyöngyhagyma 
kivi
fokhagyma
és a paprikám.
A bal oldali a tavaly tavasszal eltett(vastagabb is a középső szára), a jobb oldali meg az ősszel eldugott.
az a néhány borsóm is laposka még.
őszi ültetésű magastörzsű egres
egyre több eper pirosodik
ha ez így halad tovább, nagyítóval kell majd szüretelnem róla a mikro-paradicsomokat...
nem tudom, hogy ez most brokkoli lesz vagy karalábé?? Mit gondoltok?
mindenféle paprikák
bimbózik a muskotályzsálya
az orvosi zyálya már virágzik
mitől pöndörödhet néhány paradicsomnak így a levele? (Fóliában)
és ezek a kísérleti retkek. Kicsinek kemények,csípősek, később már puhábbak és finomak.
mindenféle: kinti kelek, saláták, kis paradicsomok és háttérben a glialka hatása. :) Ja, és az újra és újra vetett borsó, újra és újra feltúrva... :S
