Barom idegesítő félórás képernyőelsötéttülések. Minden cselekmény mint lassított felvétel. Emberi érzéssel rendelkező számítógép, amire a korabeli novellák 90%-a alapul. A látvány a 12 évvel későbbi Csillagok háborújával volt egyszinten, de gondolom nem ez a lényeg. Mitől volt ez akkora durranás?
Igen, roppant felületes vagy talán pont az ellenkezője, a kákán is csomót kereső.
Lehet röhögni nagyokat azon, hogy a hatvanas évek filművészete, zenéje vagy akár a társadalma, diákmozgalmai, lázadása, szexuális és pszichedelikus forradalma nulla volt és nem ért semmit.
Csakhogy ez egyáltalán nem igaz.
Ha neked a mai filmek, zenék, társdadalmi mozgalmak többet tesznek az emberiség boldogulásáért, mint a hatvanas évek végén tettek, akkor kár megpróbálni neked elmagyarázni bármit is.
Nem úgy tűnik, de remélem azért boldog vagy, hogy a jelenben élhetsz és nem akkor.
Mondjuk alapból nem sok illúzióm volt/van az amcsikkal kapcsolatban, ellenben Kuroszava bármikor képes most is elvarázsolni. Neki talán az a titka, hogy nem az értelmiségi lét álkérdéseit boncolgatja örökké, hanem sokkal mélyebben és alaposabban néz bele az emberekbe?
Tényleg OFF, mert tök általánosságban pofázok, de még egy utolsót:
Annyira szupermeggyőző szöveget írtál, hogy kezdem szégyellni magamat, de tényleg ;-))))
A tudatosság/ösztönösség kérdését is remekül körüljártad és persze ebben is igazad van, nem lehet (csak) ez a mérce. Bár azt továbbra is fenntartom, hogy a rendező hozzáállása a dolgokhoz nem kell kikiabáljon a film szövetéből, mert akkor annyi annak a filmnek. A szobrászos példánál maradva: persze, szobrászkodjon kedvére a szobrász, de miközben farag, ne minden pillanatban az egyetemes szobrászművészet megváltásán fáradozzon, hanem azon, hogy amit éppen farag (lovas szobor vagy amorf márványszilánkok, tök mindegy), az legyen valamilyen. A '60-as évek bizonyos filmjeit ellenben nem lehet úgy megnézni, hogy végig ne azon eszeljen az ember, hogy milyen tolakodón nyomja a képünkbe a mester(?) az ő filozofikus mélységű (vagy legalábbis annak képzelt) gondolatait...
Ami viszont nem hagy nyugodni: megboldogult kamasz koromban zabáltam a korai Fellinit, Tarkovszkijt és társaikat, manapság meg valóban nem tudom őket végigülni. Persze, azóta sok idő eltelt, minden bizonnyal túlságosan cinikus és kiégett lettem, meg túl vagyok már párszáz óra kocsmafilozofáláson, de akkor is... Fáj, hogy amit annak idején annyira szerettem, az most ilyen kis nevetséges butaságokká váltak a szememben. A rendező, aki a nyolcadik filmje után alkotói válságba került és nem tudta megcsinálni a kilencediket. Hát istenem, ne csinálja, főleg ne forgasson róla egy feledik filmet. A kiégett újságíró, aki tulajdonképpen semmit nem csinál, próbál hedonizálni, de már azt sem élvezi igazán. Az ilyen menjen földet túrni, vagy Fiat futóművet szerelni az autógyárba, vagy nősüljön meg és csináljon gyerekeket, nevelgesse őket. A magányos űrhajós öntudatra ébredt számítógéppel/űrhajóval/kisbolygóval találkozik, hosszasan néz maga elé, közben pedig örökké mélységes szimbolikájú dolgok történnek a környéken. Szűkebb és takarékosabb űrhajókat kéne építeni, ahol nem téved el az ember, nincsenek titokzatosan felderítetlen sikátorok és folyosók, a számítógép pedig hasznos dolgokkal foglalja el magát, nem kekeckedéssel. Satöbbi.
Szóval eléggé tanácstalan vagyok, mert jelen pillanatban még kultúrtörténeti kuriózumként sem igazán tudok ezekre a filmekre nézni, nemhogy őszinte rajongóként. Azt még hozzá kell tennem, hogy elsősorban az európai filmekhez fűződő viszonyom hever romokban. Mondjuk alapból nem volt sok illúzióm volt/van az amcsikkal kapcsolatban, ellenben Kuroszava bármikor képes most is elvarázsolni. Neki talán az a titka, nem az értelmiségi lét álkérdéseit boncolgatja örökké, hanem sokkal mélyebben és alaposabban néz bele az emberekbe? Valószínűleg ez lehet a válasz... De lehetséges-e az, hogy ami 68-ban fontos volt és izgalmas, az mára nevetségessé váljon? (Cohn-Benditre tekintve persze egyértelmű IGEN a válasz, de talán nem kéne ennyire felületesnek lennem ,-) )
Komolyan mondom, jo szoveget irtal (aminek a tartalmaval meg - igy, onmagaban! - nem is vitatkoznek) - csakhogy az egvilagon semmi koze sincs a temahoz (= 1968 filmtermese, ill. 2001). Igy, ez a (hogy ugy mondjam, "vegtelen" tulzasoktol es abszurditastol sem mentes :) szoveg pontosan azt a modoros, oncelu es didaktikus szemlelet illusztralja, amit az ostorozott filmekben latni velsz. (Ugyanis kisebb-nagyobb dozisban gyakorlatilag barmely film tartalamazza mindazt, amit hianyolni velsz - pl. a humor, kikacsintas nem csak pl. a Majmok bolygojaban tobzodik [gondoljunk csak arra, amikor a targyalason az egyik ugyesz majom a szemet, a masik a fulet, a harmadik pedig a szajat takarja el], hanem meg a 2001-ben is talalunk ilyeneket [pl. amikor Dr. Floyd a sulytalansagban hasznalando WC hosszu utasitasat olvassa]. Na persze, a humor, kikacsintas csupan egy osszetevo - nem ezektol lesze egy film "jo", vagy ezek hianyatol "rossz".)
Ami mellett lathatolag elsikkadsz, hogy a filmmuveszetnet ugyanugy sok arca van, mint barmely mas muveszeti agnak (pl. meg a Picasso festmenyek is tokeletesen kulonbozoek lehetnek, nem beszelve kulonfele korszakok festoirol). Mar reg rossz, ha valaki leszukiti a[z ugynevezett] "jo" rendezoket nehany kivalasztottra; ugyanis lehet, hogy bizonyos szempontbol Milos Forman csinalt "jo" filmet, de mas szempontbol meg Szergej Bondarcsuk, Franco Zeffirelli vagy Varkony Zoltan csinalt "jo" filmet. (Teszem azt Kubrick nyilvan sokkal jobb tudomanyos fantasztikus filmet csinalt, mint Forman).
Pl. Kubrick es Tarkovszkij tuz es viz, megis mindketto a maga filmjevel (2001 ill. Solaris) ugyanolyan magaslatra emelte a sci-fi filmmuveszetet. Tok mindegy, hogy elobb talaljak ki a mondanivalot (mint Kubrick-nal) vagy az magatol alakul ki (mint Tarkovszkijnal) - a vegeredmeny a lenyeg. Vagy ezek szerint meg kell kerdojelezni egy szobor erteket, ha a szobrasz nem elobb kezdte kalapalni a kovet, mint ahogy kigondolta volna, hogy mit is akar kihamozni belole?! Es elobb utana kellene neznunk, hogyan pontosan hogyan is szuletett egy festmeny, vers, zenemu, hogy ez alapjan ki tudjuk alakitani a velenyunk rola?! Mi ez, ha nem oncelu modorossag?!
A magasztos, nagyszabasu, szinte tokeletesen megcsinalt (de az emberi erzelmek teren sivar) 2001 a maga helyen pontosan olyan magaslaton van a filmmuveszetben, mint a gyokeresen mas ("kisszabasu" de nagyon is emocionalis) Biciklitolvajok. Kubrick fimje az emberiseg egeszet vizsgalja "felulrol" - mig Vittori Sica egyetlen emberen (csaladon) keresztul mutatja be a tarsadalom visszassagait "alulrol" --- de mindketto pontosan ugyanolyan ertekkel bir. A legnagyobb hiba az, ha valaki az egyik film mercejevel meri a masikat - igy, ezzel az eltorzult szemlelettel, barmely (amugy kivalo) film lehet "bukas" az illeto szemeben.
De most komolyra fordítva a szót: egész egyszerűen nem lehet a 60-as évek ún. művészfilmjeit kínos röhögés nélkül megnézni. Szerintem. Annyira kilóg szinte mindből az ideológiai-bölcseleti mondanivaló, hogy az már a filmművészet halálát jelenti. Valahogy úgy készülhettek ezek a filmek, hogy a végtelenül modoros, végtelenül pozőr, végtelenül szemüveges és végtelenül magas nyakú pulóveres rendező és forgatókönyvíró minden önkontroll nélkül valami nagyot és egyetemeset akart mondani az emberiségről. És hogyan tették mindezt? A lehető legszemérmetlenebb módon, először kitalálták a mondanivalót, ahhoz hozzácsaptak egy valamilyen történetet, majd mindezt lehetőleg valami technikai-vizuális újítással jól nyakon öntötték. Az egészet avval súlyosbítva, hogy a művi úton így összeállított kotyvalékot még némi erősen konyhabölcseleti színes-szagos csillámporral is jól befútták, hogy komolyabbnak tűnjék az alkotás.... Igen, így készül laboratóriumi körülmények között azóta is az újabb nevén fesztiválfilmnek nevezett zsáner, ami nem más, mint kínosan csöpögő modorosságok végtelen sora, egy előre kijelölt, aztán dogmatikusan végigjárt úton. Mi az, ami hiányzik ezekből a filmekből? A humor, az irónia és önirónia, nézőtérre való időnkénti kikacsintás. A spontán filmcsinálás öröme. A kreativitás, ötletesség tobzódása. Továbbá az, hogy a filmes végre egyenrangú félként tekintsen nézőjére, nem csak tanítani, okosítani való kis szerves molekulák áldatlan halmazára
Na de mondok egy nevet, aki az imént felsoroltak mellett és ellenére is (hiába, na, a korszak mégiscsak ez, a vitázó diákkörök korszaka) képes volt elsősorban kíváncsi emberként, nem fárasztón bölcsködő tanítóként állni a kamera mögé: Forman. Igen, nála is ott van a mondanivaló, az ideológiává csupaszítható váz, az ő korai filmjei mégis élnek és éltetnek, mert a dogmatikus mondanivaló mögül mindig elő- előbukkan az igazi filmes. Aki tudja, hogy az ő erőlködése és sokszor kínos akarása mellett/ellenére a kamera előtt olyan csodák történnek, amikre érdemes odafigyelni, sőt, elég csak a helyzetet megteremteni és a kamerát elindítani, a csodálatra méltó és érdekes, élettel teli jelenetek, a jelenetekből pedig maga a film, éppen ettől fognak, mintegy maguktól megszületni. Fogcsikorgó nagyot akarás nélkül.
Ilyen ez a fórum. IP cím egyezés esetén törölnek mindent oda-vissza, kapcsolódó hozzászólásokkal együtt. Nekem sincs kedvem újra beírni mindent, de azt hiszem, a közlésem lényeget mindenki látja már a mondandóm megjelenése nélkül is.
hehe, az a nagy baj 68-al, hogy a Nagyítás már két éve megvolt akkor, pedig igazából az tenné fel a koronát a modoros nagyot akarás eme fertelmes korszakára ,-)
Irtam egy reszletes valaszt, de eltunt, es sajnos nincsen idom szorol szora meg egyszer leirni. A lenyege az volt, hogy 'a hiba az On keszulekeben van' - ugyanis 1968 talan a legjobb ev volt a filmmuveszetben. Olyanokat talalunk a listan, mint a paratlanul grandiozus szovjet Haboru es beke, a kivalo amerikai Majmok bolygoja (ami fenyevekkel jobb az uj valtozatnal - vagy barmely mai SF kontosbe bujtatott hollywoodi-jellegu szemetnel), az olasz Volt egyszer egy Vadnyugat (minden idok legjobb Westernje, Morricone felejthetetlen zenejevel) es Romeo es Julia (itt is kivalo - Nino Rota szerzette - zenevel) - vagy akar a magyaroktol a zsenialis Varkony Zoltan (a maga nemeben nagyaszabasu) Egri csillagok ... es, a magyaroknal maradva, meg a Bors is egy kellemes TV sorozat (megha muveszi erteke minimalis is --- de legalabb nem tocsogunk a verben, es nem hallunk felpercenkent egy szaftos karomkodast - ami ma csak a figyelmet tereli el attol, hogy a mai filmekben [tisztelet a - nagyon keves - kivetelnek - semmi mas nincsen, es ha van, annak eredetijet pontosan a 40-80 evvel ezelott filmekben talaljuk meg).
Es persze a korszakalkoto (vagy inkabb: lezaro) 2001 - amit lehet nem szeretni (en sem szeretem, hanem [nagyra] becsulom a filmet) vagy nem erteni (ami ugyszinten rendben van, hiszen 2001 olyan, mint a relativitas-elmelet: magyarazni lehet, de [igazabol] erteni nem) --- de csak olyan ember ir (akar a 2001-rol es annak rendezojerol, akar '68 kiemelkedo filmtermeserol) gyalazkodoan, akinek amugy halvany goze sincsen arrol, hogy mi a filmmuveszet...
de tényleg nem a múltbéli viccses jövő-látványt kérem rajta számon, a sztártrek-szabvány tökkiemelős melegítőkkel, hanem az eredetiséget, mélységet. ott az a kő (az idétlen majmokkal), meg az űrutazás, meg az öntudatra ébredt számítógép, meg az a nagyon idétlen barokkosan berendezett hülye padlójú szoba, sakkor mi van?
akkor biztos bennem van a hiba, mert én a nézése közben csak azon gondolkodtam, hogy milyen borzasztóan közhelyes és modoros ez a film, annak ellenére, hogy amúgy érdekes és talán jobb sorsra érdemes lenne a témája ;-)))
Én cseppet sem kedvelem a számítógép generált effekteteket, meg a bombasztikus látványt az értelem elébe helyező hozzáállást, de szerintem is csak a gyalázatosan rossz nagyot mondani akarás minősített esete ez a film. Ahogy a gépnarancs, meg a tágranyílt/zárt szemek is. Szerintem Kubrick csak egy rossz kis szélhámos volt egész életében, bár holtakról ugyebár nem illik ilyeneket mondani...
Azonkivül, hogy a kedvenc műfajom és nem a lövöldözésen a hangsúly, hanem a gondolaton, meg az emberiségen stb...azonkivül itt egy kolosszális rendező nyúl a témához, akinek egyébként a többi filme is zseniális.
De itt összeállt ugye Arthur C. Clarke - akinek nagyságát és jelentőségét talán bemutatni sem kell a sci-fi és a tudomány rajongóinak -, egy fantasztikus rendezővel, s ráadásul egy valag pénz is a rendelkezésükre állt, nem is lehetett más a végeredmény.
Persze ehhez az egész témához kell bizonyos érettség és nyitottság. Én láttam vagy egy tucatszor moziban és soha nem tudtam úgy végignézni, hogy ne vonuljanak ki látványosan páran a vetítés során.
Pedig aki rászánja az időt és elgondolkodik kicsit a filmen, netán a könyvet is olvasta, annak örök és felejthetetlen élmény lesz ez a lenyűgöző alkotás.
Effektek terén még egy mai scifivel is versenyre tudna kelni!!
Sot, meg tul is tesz rajtuk - a mai (egy kaptafara meno, mesterkelt is rideg) kompjuteres effektusok meg nem tudtak tulszarnyalni a jol kivitelezett makettes trukkoket.
A történet viszont néha unalmas...
Tulajdonkeppen nem unalmas - csak nehol (latszolag!) esemenytelen, ami nem ugyanaz...
Nincsen - es nem is lesz - kiadva a vagatlan verzioja a filmnek. Kubrick mondta annak idejen, hogy [szo szerint idezve] hever nala egy teljes [vagatlan] tekercs a garazsban (a tobbit a szobeszed szerint a keresere megsemmisitettek), de nem kulonosobben eredkli.
Internetrol, 2001-rol szolo konyvekbol (amibol van nehany nekem) tudok a kivagott (vagy csak a tervezett) jelenetekbol.
Amit kimaradt - es amiket nagyon sajnalok [az emberseguk miatt]:
(1) az emlitett ovodas jelenet: http://www.flickr.com/photos/x-ray_delta_one/4643269621/
(2) amikor Dr. Floyd megveszi a kert babat a kislanyanak
+ jo nehany perc ki lett vagva, amikor Poole az ursetajara keszul (meg az emlitett haborura utaloak). Itt lehet ebbol nehany kepet latni (egyeb - a filmben nem levo - jelenetekkel): http://pineapples101.blogspot.com/2010/03/2001-space-odyssey-promotional-photos.html
A DVD boritojan (es a fenti honlapon is) pl. Poole ursisakban lathato, amint Bowman ursetajat figyeli - ez sincsen a filmben (szerintem azert hagyta ezt ki - ill. forgatta ujra - a rendezo, hogy ne legyen ez a jelenet ellentmondasba a kesobbivel, amikor Poole vant kint es Bowman bent ---- ott ugyanis Dave-nek nem "kell" sisak a fejen - kulonben nem lenne dramai feszultseg, amikor vissza akar jonni, es HAL nem engedi be ;)
Remelhetoleg a mar korabban emlitett trukkmester (Douglas Trumbull) kesszulo dokumentumfilmje (amiben remelem, lesznek kivagott jelenetek, amik a csodaval hataso modon megmaradtak) elarul sok minden erdekeset a filmrol: http://douglastrumbull.com/videos
"Egy kérdésem volna: mifélék ezek az idegen lények? Kiderül ez a regényből? "
Annyira nem emlekszem a regenyre, de nem hiszem, hogy kiderul roluk valami - es igazabol nem is erdekes ez.
A film [ugymond!] megertesehez nem csak a regeny szukseges, hanem a teljes film ill. az elokeszuletek ismerete is. Pl. a lenyeket eloszor kulonfele modon abrazolni akartak, de errol - szerencsere - letettek. Igy a lenyek teljesen titokban maradtak - ami megmaradt, az a foldi ember --- vagyis a lenyek inkabb csak osszehasonlitasi alapkent szolgalnak.
Az eredeti (vagatlan) filmben a jovobeli emberek eppen haboruskodasra keszulnek (mint addig is barmikor); ugyanis a repulo csont utan megjeleno urhajok eredetileg mind katonai, tamado szerkezetek. A mondanivalo (ami eltunt a megvagott filmben): 'semmi sem valtozik, az ember agressziv volt es marad - regen csont, ma atombomba (immar az urbol - es sokkal nagyobb pusztito erovel, mint amit egy bivaly labszara kepviselt)'.
Ezzel van szembeallitva egy elkepzelhetetlenul fejlett civilizacio (ami nyilvan nem haboruskodik - hiszen VAN [egy megosztott, haboruskodo nep sohasem fog eljutni a fejlettseg legmagasabb fokara].) Ok allitjak orkent Dave Bowman-t a Foldhoz - bar a regenyben a fickonak nem sok elkepzelese van, mit is kezdjen ezzel a cuki kis bolygoval, de, ahogy ezen morfondiroziik, majd csak kitalal valamit... (Ugy tunik nekem, itt valami elveszett a filmben az eredeti jelentesbol.)
Amugy a lenyek nekem nem "szimpatikusak"; peldaul mit ernek el a foldi monolittal? azt, hogy az ember megtanul hatekonyan olni! Az elso szerszam ugyanis nem masra szolgal, mint szetloccsantanai az ellenseg kobakjat. Es hat ki az ellenseg? - az ugyszinten szomjas majomember ---- ha megosztanak a pocsojat [teszem azt a monolit hatasara bekesebbe valnanank az osemberkek], mindenki olthatna a szomjat ... Azonban na nem erre tanitanak az urlenyek, hanem a konkurencia eroszakos kiiktatasara.
Persze, persze, ertem en, hogy a Holdlatoek kepviseltek az ertelem csirajat, es akik eluldoztek oket, azokbol nem alakult volna ki ertelmes lenye - de [kerdem en] ertelmes leny az, aki ol?! Miert nem az eszet hasznalta a Holdlato bandaja [teszem azt a monolit hatasara], es mondjuk furfangos modon vizet talalnak maguknak - es igy maradnak eletben? Vegtere is a bunkocsapasok kivitelezesenel nem az esz, hanem az izomero a dominans...
A masik az, ahogy a lenyek packaznak a foldiekkel - akik ugy kezelnek minket, mint az utepitok a vakondokat; oda sem bagoznak a vakondurasoknak, csak fektetik az uttestet a maguk celjara (amirol a vakondnak halvany goze nincsen - es hat nem is ra tartozik). Szellemileg kb. a vakond-ember kulonbseg van a lenyek-ember kozott. Ez inkabb a 2010-ban lathato jol: 'boklaszhatsz a Naprendszerben, de el a kezekkel az Europatol!' - adjak a figyelmeztetest, es erre idiota modon mindenki boldogan mosolyog az urhajoban, pedig kivorosodve az anyjukba kellene, hogy elkuldjek a lenyeket. Na meg meg egy csillag lesz az egen, milyen jo - csak eppen (amellett, hogy tonkrevagjak az ejszakai eget) ezzel min. kornyezeti katasztrofat okoznak a foldieknek (aki valoszinuleg elindulnak a kihalas fele). Es ennek ugyszinten orulnek! (ahogy Dr. Floyd ahitattal ezt udvoziti a zaro, a fianak cimzett monologjaban). Szoval en magam nem ertem, minek orulnek annyira a foldiek es miert csodaljak a lenyeket - hogy megtanitottak oket olni?! hogy azok ontelten a "semmibol" erkezve elkezdenek rendezkedi a sajat lakohelyukben?!
Na mindegy, a 2001-et lehet csodalni [en is csodalom], de nehez szeretni [en sem szeretem]. (Hogy erteni lehet-e? igen lehet - legalabbis meg lehet az az illuzionk, hogy ertjuk...) Az eredeti uzenet odaveszett a vagoasztalon, es ami maradt, az elegge ellentmondasos. Az film egy szempontbol mukodik (de azt is csak ertekelem, de nem fogadom el): szembesit minket az ugymond elembertelinto technikaval. (A filmben ugyebar az embereknek nincsenek emberi erzelmei [eleg, ha Frank Poole rezzenestelen arcara gondolunk, amikor a szuleitol jott videoadast nezi] - ezeket egyedul a HAL kepviseli.) [Meg egyszer: en ertem, mit akart a Clarke-Kubrick duo - de nem ertek egyet veluk.]
A fentieket - az emberi erzelmek kivonasat - erositette meg az az eredeti [nagyon is emberi] jelenet, amikor Dr. Floyd latogatast tesz e Holdon egy ovodaba. Sajnos, ez is ki lett vagva - igy maradt egy talanyos (kevesbe elegansan fogalmazva: itt-ott zavaros), magasztos, de borzasztoan rideg film.
"Ez egy engem és másokat élénken foglalkoztató filozófiai kérdés: vajon olyan szerkezetű-e az agyunk, hogy bizonyos absztrakciókra, matematikai, társadalmi, fizikai viszonyok megértésére nem képes, és nem is ismerjük ezt fel?"
Az erre való válasz attól függ, hogy a nevezett "absztrakciók" (vagy törvényszerűségek) mennyire bonyolultak, és/vagy mennyire nem antropomorfak, vagyis idegenek a megszokott, az ismert környezetünk (makrovilág) alapján kialakított gondolkodási sémáinkhoz képest. (Vö.: A klasszikus- és a kvantumfizikai elméleteket -ez utóbbiak már "nem antropomorfak". Másrészt pedig, az emberi agy kapacitása, felfogóképessége nyilvánvalóan korlátos. Mint ahogy az állati agyé is -de ez utóbbit könnyű belátni. Amennyiben a világ "absztrakciós szintje" szintén korlátos, (vagyis nem határtalanul bonyolult -és SZVSZ ez a valószínű), akkor jó esély van rá, hogy ezzel a mi kis korlátos agyunkkal is megértjük előbb utóbb.
A regenyben - amint ez "elvárható" - az idegenek kotyvasztottak az etelt, italt, amit Dave elfogyaszt, (Pl. a söröspalackban is ugyanaz a lötty van, mint ami a csapbol folyik - vegtere is az idegenek egy elfogott TV adas alapjan nem tudnak, barmennyire is fejlettek, reprodukalni az eredeti foldi falatokat/italokat.
Viszont a filmben Dave lathatolag rendes foldi kajat eszik, es jo kis hazai vorosbort iszik. Mi tobb, amikor veletlenul leloki az asztalrol a borospoharat, az egy olomkristalytol elvarhato csilingelesssel torik ossze.
Ez ellentetben van a regennyel - es nem is johet ez igy letre, mivel az idegeneknek ismerni kellett volna pl. az uveggyartas alapanyagait es folyamatat, hogy valosaghuen reprodukalni tudjanak egy kristalypoharat. Annak a "valosagban" (ill. a regeny szerint) a padlon pattognia kellett volna, mint minden rendes muanyagnak (amibol az idegenek rekonstrualtak a szallodai szobat).
Burt Reynolds állítólag nézte a filmet, majd a vége felé távozott a moziból, közben azt morogta: csak tudnám miről szól ez az egész?
Őszintén szólva, eddig én is így voltam ezzel, és csak most értettem meg a film számos részletét.
Egy kérdésem volna: mifélék ezek az idegen lények? Kiderül ez a regényből?
A regenyben - amint ez "elvárható" - az idegenek kotyvasztottak az etelt, italt, amit Dave elfogyaszt, (Pl. a söröspalackban is ugyanaz a lötty van, mint ami a csapbol folyik - vegtere is az idegenek egy elfogott TV adas alapjan nem tudnak, barmennyire is fejlettek, reprodukalni az eredeti foldi falatokat/italokat.
Viszont a filmben Dave lathatolag rendes foldi kajat eszik, es jo kis hazai vorosbort iszik. Mi tobb, amikor veletlenul leloki az asztalrol a borospoharat, az egy olomkristalytol elvarhato csilingelesssel torik ossze.
Ez ellentetben van a regennyel - es nem is johet ez igy letre, mivel az idegeneknek ismerni kellett volna pl. az uveggyartas alapanyagait es folyamatat, hogy valosaghuen reprodukalni tudjanak egy kristalypoharat. Annak a "valosagban" (ill. a regeny szerint) a padlon pattognia kellett volna, mint minden rendes muanyagnak (amibol az idegenek rekonstrualtak a szallodai szobat).
Korabban Gasparzola forumtars szimbolumokat velt a szoba-jelenetben felfedezni. Nos, ebben a pohartoros esetben lehetseges, hogy valoban volt a rendezonek valami hatso szandeka - legalabbis sokan lattak bele mindenfele jelentest abba, ahogy a pohar szetesik darabokra, es Dave meg meglepetten bamulja az uvegcserepeket. (Talan o is a fentiek miatt talalja ezt erdekesnek?) Hogy mi is az igazsag, azt mar sohasem tudjuk meg :(
Igy van - ezt erositi meg maga Dave Bowman a konyvben: "Az ez erzese, hogy filmdiszletek koze kerult, majdnem szo szeritn igaznak bizonyult."
VISZONT, Kubrick vagy megiscsak eltert a konyvtol (ami igy onmagaban ertelmetlen, hiszen a konyv egyutt keszult a filmmel* - az alapmu csupan egy rovid novella [Az őrszem] volt - es Kubrick lenyegeben tarsszerzo volt), vagy hibat kovetett el.
KVIZ :) mi volt ez a hiba? (vagyis a hazifeladat: eszrevenni egy alapveto elterest a konyv es a film kozott ott, amikor Dave a "hotelszobaban" lezeng :)
* Egy lenyegi elteres ugyebar mar korabban is van, ugyanis a regenyben a Szaturnusznal kot ki a Discovery, mig a filmben az urhajo mar a Jupiternel lecovekel. Ez az elteresre azert kerult sor, mert eredetileg Kubrick is a gyurus boluygohoz akarta kuldeni Dave baratunkat, de technikailag a filmes stab ezt nem tudta megvalositani - legalabbis a rendelkezesre allo ido alatt. Igy esett a rendezo valasztasa egy egyszerubb (= gyuru nelkuli**) bolygora.
Tovabbi erdekesseg: A 2001 egyik fo trukkmesteret, Douglas Trumbull-t annyira piszkalta a kihagyott ziccer (bemutatni a szep gyurus bolygot), hogy par evvel kesobb sajat hataskorben (most mar mint rendezo is) elkeszitette a Silent Running c. [okologiai] sci-fi filmet, hogy ott vegre elroppenthessen egy urhajot a Szaturnusz mellett.
** Idokozben persze kiderult, hogy a Jupiter korul is van[nak] gyuru[k]. Az oriasbolygot mar igy mutatjak be a 2001 "folytatasaban", az amerikai 2010 [The Year We Make Contact] - ban.
Avagy a négydimenziós kocka: a matematikai leírással semmi gond, de elképzelni nem tudjuk
Egy kérdés, amelyen már gondolkodtam: a négydimenziós kockát elvileg el tudhatjuk képzelni (agyunk megfelelő, magas technológiájú manipulációjával), vagy fizikai korlátai vannak az elképzelésnek?
