Keresés

Részletes keresés

suto Creative Commons License 2005.05.14 0 0 143

"Az angol nyelv mint nagy túlélő... Hát ez is találó lehet, hiszen lexikája alapján az angol tkp. sokkal inkább neolatin nyelv, mint germán, pláne a művelt angol."

 

A középiskolai angol nyelvtanban úgy írták, hogy évszázadokig kérdéses volt, az angol, vagy a francia lesz-e az ország nyelve. Végül a nép nyelve kerekedett felül.

 

"Ahogy látom, a baszk jó pár aranyra számot tarthatna a nyelvek VB-jén"

 

Egyszer olvastam egy cikket, amely a kelták előtti kultúrával kapcsolatos feltevésekről és bizonyítékokról szólt. Sok érdekesség volt benne és sok tudományterület kapcsolódott össze: nyelvészet, régészet, néprajz, biológia (AB0 vércsoportrendszer), stb. Volt benne egy merész feltevés is, amely összekapcsolta a baszk nyelvet (mint ennek az ősi kultúrának a maradványát) az őskorral: a "kő" és a "balta" jelentésű szó hasonló alakja miatt akár az is elképzelhető, hogy itt a kőnek kőbaltává válásáról van emlékünk.

Előzmény: Törölt nick (139)
suto Creative Commons License 2005.05.14 0 0 142

Sziasztok!

 

Haikukedvelőknek:

 

Olvastam, hogy most jelent meg Nagy Bandó András: 333 haIQ c. könyve. Jó kritikát kapott Erőss Zoltántól a Színes RTV-ben.

 

Előzmény: Kis Ádám (138)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.14 0 0 141

Kedves rumci!

 

Köszönöm válaszodat, de továbbra sem tudok ez ügyben "hátradőlni", ahogy újmagyarul mondani szokják. A műveltető képző tudtommal úgy működik, hogy A (a műveltető személy, pl. egy földbirtokos) egy cselekvést (pl. a föld megművelését) elvégezteti B-vel (a műveltetést elszenvedő alannyal, pl. jobbágyával, napszámosával stb.), tehát megművelteti a földjét, taníttatja gyerekét szociolingvisztikára, malakológiára, akármire. A terem(t), fél(t) igéknél azonban - és Neked bizonyára további hasonló példák is eszedbe jutnak -  nem erről van szó! A "félt" ige alanya nem valamiféle műveltető személy, aki mást arra késztet, hogy féljen, hanem éppen ő fél, csak történetesen más érdekében, egy másik személyért, esetleg éppen ő helyette fél (az aggódó anya félti vakmerő, félelmet nem ismerő fiát, aki beállt az idegenlégióba, elment Irakba stb.). Ha mégis műveltető képző, akkor - jelentéstani szempontból - semmiképpen sem "egyszerű" vagy "mezei".

 

Nem is jut eszembe a "félt"-nek megfelelő ige semmilyen idegen nyelven. És szintén szótárakhoz kellene nyúlnom ahhoz, hogy verifikáljam, van-e más nyelvekben a 'terem' és a 'teremt' jelentésű igék között etimológiai kapcsolat, mert ez sem rémlik. Szóval azt hiszem, nem egy banális kérdést tettem fel.

Előzmény: rumci (140)
rumci Creative Commons License 2005.05.14 0 0 140
A teremt, félt végén egyszerű mezei műveltető képző van, csak még nem a modernebb testesebb, illetve duplikált alakja.
Előzmény: Törölt nick (139)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.13 0 0 139

Kedves LvT!

 

Úgy látom - a "Csak szemezgetek:" Auftakt alapján - hogy kissé elképedtél azon, amit itt újabban összehordtam :-))

Meg kell vallanom, megjegyzéseid érdekesek ugyan, de hiányérzettel is eltöltenek.

 

A terem/teremt, fél/félt jelenségnek nem igazán analógiája a lehren/lernen, egy fokkal talán jobb analógia lenne az orosz ucsity/ucsityszja, de ez is más (mert az ucsityszja tkp. egyszerű visszaható alak). Én a magyar -t tranzitivitást generáló (?) képzőről szerettem volna többet (valamit...) megtudni. Nem volt időd vagy kedved ebbe belemenni?

 

Az angol nyelv mint nagy túlélő... Hát ez is találó lehet, hiszen lexikája alapján az angol tkp. sokkal inkább neolatin nyelv, mint germán, pláne a művelt angol.

 

Ahogy látom, a baszk jó pár aranyra számot tarthatna a nyelvek VB-jén :-))

 

 

Előzmény: LvT (134)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.05.13 0 0 138

Kedves Taggi!

 

A vers, amelyet idéztél, kétségtelen Faludy, azonban a legkevésbé sem haiku

 

A hauku szigorú képletű vers: 5-7-5 szótaf 3 sorban.

 

Az idézted vers olyan haiku, mint amilyen egy 3 verslábas hexameter

 

 

Kis Ádám

 

Előzmény: Törölt nick (129)
vrobee Creative Commons License 2005.05.13 0 0 137
"Míg a segédigékkel operáló nyelveket sokkal könnyebb megérteni és használni, így többen tanulják, és az ilyen nyelvek irodalma több emberhez is eljut."
Én nem vagyok ebben olyan biztos.

Főleg mivel a magyarban is vannak segédigék :)
Előzmény: suto (135)
suto Creative Commons License 2005.05.13 0 0 136
"Eztet nem igazán értem... Ha idézőjelbe tenném, az olyan, mintha vmi fura hangsúllyal mondanám ki, nem hangzik túl tiszteletteljesen..."

Éppen ez benne a vicc.
Előzmény: Törölt nick (124)
suto Creative Commons License 2005.05.13 0 0 135
Kedves Taggi!

Mondtam már, hogy ne vedd olyan véresen komolyan ezeket a dolgokat! Egy kis rekordosdi még nem jelent felsőbbrendűségi érzést vagy különös büszkeséget. Szerintem semmi baj azzal, ha a magyar nyelv esetleges különleges teljesítményeit, érdekességeit boncolgatjuk. Ezzel is csak jobban birtokoljuk nyelvünket.

"Az pl hogy a magyar egy szóban ki tud fejezni egy csomó mindent, nem feltétlenül előny, mert a toldalékok bonyolult sorrendje nehezíti a nyelv megértését és elsajátítását. Vagyis amire olyan büszkék (?) vagyunk, pontosan az akadályozza meg, hogy a magyar nyelven megírt gyönyörű irodalmi művek szélesebb körben is ismertek legyenek."

Ez inkább egyszerűen azért van, mert kis nép vagyunk és soha sem álltunk a történelem középpontjában. Ha történetesen az angolok nyelve a magyar lett volna a középkorban, akkor most a magyar lenne a legelterjedtebb nyelv. Ha az ókori magyar városállamok kultúrája terjedt volna el, akkor most nem Szophoklész műveit ismerné a világ, hanem egy ókori magyar drámaíróét.

"Míg a segédigékkel operáló nyelveket sokkal könnyebb megérteni és használni, így többen tanulják, és az ilyen nyelvek irodalma több emberhez is eljut."

Én nem vagyok ebben olyan biztos. Eleve miért volna könnyebb megtanulni egy segédigéket használó nyelvet? Kinek könnyebb megtanulni? Az angol anyanyelvűek melyiket tanulják inkább: a magyart vagy a románt? És a japán anyanyelvűek? Milyen ismereteid vannak erről?

Szóval ez egy könnyelmű kijelentés volt tőled.
Előzmény: Törölt nick (124)
LvT Creative Commons License 2005.05.13 0 0 134
Kedves malaczky!

Csak szemezgetek:

> És az a képzési mód is érdekes, ami itt még nem hangzott el, hogy terem - teremt, fél- félt - biztos tudja valaki folytatni a sort, és megmondani, hogy ez miféle jelenség (vagy nem is olyan különleges?).

Vö. német lehren ~ lernen.


> Továbbá a magyar nyelv egy nagy túlélő. Hányszor kihalhatott volna, mint oly sok más nyelv, és mégis mindig új erőre kapott.

Nemrég volt a Spectrumon vag yhol egy sorozat az angol nyelv történetéről: ennek is pont ez volt a mottója. (vö. az Invanhoe normann - szász konfliktusa)


> Ami a baszkot illeti, azt hiszem, Európán kívüli nyelvekkel sem sikerült összefüggésbe hozni :-).

Dehogyis nem, az eszkimó-aleut nyelvekkel -- amely ázsiaiak--észak-amerikaiak -- sem sikerült összefüggésbe hozni :)


> no meg az alanyi és tárgyas ragozás sem akármilyen

Ha már szóba kerültz a baszk, akkor ott van ún. nor ("alanyi"), nor-nori ("részes"), nor-nork ("tárgyas") meg nor-nori-nork ("részs-tárgyas") ragozás. Az sem akármilyen... (Ja, és úgy van "tárgyas" ragozásuk, hogy nincs tárgyesetük, lévén ergatív nyelv: a tárgyas ige alanya ergatív esetbe kerül, a tárgya pedig alanyesetbe.)


Taggi > És mit szólsz a baszkhoz, ami olyan régi nyelv, hogy nincs is rokona Európában, és senki se tudja, hogy hogyan került ide?

Itt volt, és voltak feltehető rokonai is (van nem rokonai), mint pl. az ibér, vagy a ligur, vagy a pikt stb.. Az etruszkról tudható nem rokon, de ragozó. Nyelvi adatokból ismerjük azt, hogy a germánok Del-Skandináviában nagy nem indoeurópai etnikumra rétegződtek rá (úgy sejtik tőlük vannak a ván istenek, szemben az indoeurópai eredetű ázokkal)- Európa telis-tele volt pre-indoeurópai nyelvekkel, valószínűleg ezek az első crô-magnoni telepesek nyelveinek leszármazottjai. (Jóllehet az etruszkról éppen tudjuk, hogy Kis-Ázsiából jött átt.)

És alapvetően a régi világ tele volt szigetnyelvekkel, a nagy nyelvcsaládok expanziója -- és ide kell érteni a magyart tartalmazó urali nyelveket is! -- viszonylag fiatal esemény.
Előzmény: Törölt nick (125)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.13 0 0 133
Ezzel is egyetértek, talán éppen balsorsunk miatt túlzottan kapaszkodunk anyanyelvünkbe, a kevés dolgok egyikébe, amit nem lehet elvenni tőlünk, és  ami ráadásul markánsan - és nem is negatív értelemben - megkülönböztet minket szinte egész Európától.
Előzmény: Törölt nick (131)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.13 0 0 132

Ami a haikut illeti: "culpa rubet vultus meus" (remélem, e verssort is idézgetitek inter vos?). Sejtettem, hogy ez ügyben ismét egy kínos műveltségi lacunám kerül előtérbe, sajnos (a bizonyos fokig kényszerűségből űzött) szakbarbarizmus ide vezet... (De az Európán kívüli világ iránti mérsékelt érdeklődésem is kauzális, amit nevezhettek korlátoltságnak is, ezt is vállalom — non importa*).

 

Ha egyébiránt unjátok a latint meg a franciát stb., nyithatnátok pl. a görög irányában is, pl. a par excellence (avagy per excellentiam) helyett mondhatnátok, hogy kat'exochén. És vannak azért más klasszikus nyelvek is.

 

*) Érdekesnek tartom ezt a "non importa"-t (a "peu importe"-ot is), tehát amikor egy ige fejez ki olyasmit, amit más nyelvekben névszók plusz létige.

Előzmény: Törölt nick (129)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.13 0 0 129

Ez igaz :-)

 

 

Hozzászólásod olvasva eszembe jutott, hogy A gyűrűk ura parodiájában, a Gyűrűkúrában a tündenyelvű harci kiáltásokat mindenféle fura hangzású, ám létező kifejezéssel helyettesítették. Gandalf pl egyszer a következőket miondja:  "vak is láthatja, hogy itt habeas corpussal, avagy tibia fibiával állunk szemben. " Mivel a kedvesemmel mindketten bölcsészek vagyunk, és ragadt is ránk vmi latin, rendszeresen mondunk olyanokat spontán, hogy horribile dictu meg társai, de egy idő után már olyan fokot ér el, hogy saját magunkon röhögünk, és elkezdünk hülyeségetket mondani, pl "Ez egy par excellence példája ennek vagy annak - nem, inkább habeas corpus - avagy sine qua non? -  stb stb stb..."

 

 

Persze, érdekességekről lehet beszélgetni, az szerintem is érdekes, de rekordokról értelmetlen. Eszembe jutott még egy hasonlat: az indexen a napokban volt egy cikk vmi óvis szépségversenyről. Hogy ne legyen sírás-rívás, minden résztvevő kapott valami díjat (legszebb mosoly, legmosolygósabb szem, legédesebb pofika stb), közben az egész szvsz tök értelmetlen, és nem is biztos, hogy jót tesz a személyiségfejlődésüknek. Szóval szerintem ne az legyen a cél, hogy a magyar megkapja a legédesebb pofika vagy a legaglutinálóbb nyelv díját, hanem inkább érdekességekről beszélgessünk.

 

Haiku-ügyben:

haiku

 

Egy Faludy:

Koestlernek, amikor lehordja
könyvében a japán költészetet

Sehogysem értelek. A japán vers nem olyan líra
ahogy Li Po vagy Verlaine írja.
Nem érzelmek, nem kételyek,
nem töprengések, tételek,
csak pillanatfelvételek.

Előzmény: Törölt nick (128)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.13 0 0 128
Ja még ad vocem baszk nyelv: azt írod, "Ráadásul nem igazán tartozik hozzá ország, vagy hadsereg, ilyesmi...". De azért van ott is egy s más (összefüggő nyelvterület, autónómia a spanyol államon belül, az ETA-t nem is nagyon merem említeni).
Előzmény: Törölt nick (126)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.13 0 0 127

Kedves taggi!

 

Lehet, hogy meglep, de hozzászólásod minden sorával egyetértek, ill. majdnem. Ami a baszkot illeti, azt hiszem, Európán kívüli nyelvekkel sem sikerült összefüggésbe hozni :-). Haiku - ez meg mi fán terem (a név hangzása alapján valami délkelet-ázsiai irodalmi formának tűnik)? Ez nyilán engem minősít, de nem rémlik, hogy hallottam volna róla.

 

Egyébiránt kicsit talán túl szigorú vagy az állatkerti hasonlattal. Természetesen sub specie aeternitatis semminek - így az én vagy akár a Te (bocs!) egész életed(m)nek - nincs semmiféle jelentősége, sőt értelme sincs... De miért ne lehetne ilyen dolgokról, horribile dictu olyan egyszerű társalgási témákról, mint amit a topiknyitó fölvetett, beszélgetni, anélkül hogy pirulnunk kellene együgyűségünk miatt? Mégsem kötelező azért mindig kizárólagosan csak hochtudományos kérdésekről elmélkedni, nota bene az efféle fórumok éppen az ilyen kötetlenebb csevegésre (is) valók, nemde? :-))

 

Előzmény: Törölt nick (126)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.13 0 0 126

És mit szólsz a baszkhoz, ami olyan régi nyelv, hogy nincs is rokona Európában, és senki se tudja, hogy hogyan került ide? Ráadásul nem igazán tartozik hozzá ország, vagy hadsereg, ilyesmi...

 

Igen, időmértékes verselésre a magyar nagyon klafa, de pl haikut már nehezebb rajta írni. Tudom, csodálatos magyar haikuk léteznek, de vhogy úgy érzem, ehhez azért nem elég tömör a nyelvünk. Másik nagy "keresztje" a magyar költőknek az alább kitárgyalt e-probléma, borzalmasan mekegünk. Ez nemhogy versíráskor, de szvsz bármilyen két szónál hosszabb írásmű megfogalmazásakor problémákat vet fel.

 

Kicsit olyan ez a versengés, mint az állatok olimpiája, hogy "fúú, milyen hosszú nyaka van a zsiráfnak - ja, de a hal mennyivel jobban úszik" :-)

 

Egyébként meg ahhoz, hogy szerethessük az anyanyelvünket és büszkék lehessünk rá, miért kéne bármiben is rekordernek lennie? A páromat sem azért szeretem, mert ő a földön a legszebb vagy a legerősebb... Igen, jó kis nyelv a magyar, de egy centivel sem jobb vagy kevésbé jó, mint amilyennek a többi nyelv beszélői a saját anyanyelvüket érzik. Ettől még persze vigyázni kell rá, meg kell őrizni, de nem kell fölösleges korlátok közé szorítani. A nyelv úgyis olyan, mint vmi gaz, kiburjánzik a kerítések mögül, és a saját útját követi :-)

Előzmény: Törölt nick (125)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.13 0 0 125

Akárhogy is van, azért bizonyára csak megörülnénk annak, ha a magyar nyelvet egyben-másban világrekordernek lehetne nevezni, vagy legalább vmi jó kis dobogós helyezést lehetne anyanyelvünknek juttatni.  A nagy kérdés az, milyen kategóriákban lehetnek esélyeink. Szóba került már itt, hogy agglutináló nyelvként, legalábbis egy "nyelvi EB-n" jól állnánk, no meg az alanyi és tárgyas ragozás sem akármilyen. És az a képzési mód is érdekes, ami itt még nem hangzott el, hogy terem - teremt, fél- félt - biztos tudja valaki folytatni a sort, és megmondani, hogy ez miféle jelenség (vagy nem is olyan különleges?).

 

Két dolog eszembe jutott még: nyelvünk kiváló alkalmassága az időmértékes verselésre (az összes antik versforma jól működik magyarul, nemcsak a hexameter).

Továbbá a magyar nyelv egy nagy túlélő. Hányszor kihalhatott volna, mint oly sok más nyelv, és mégis mindig új erőre kapott. Nem olvadtunk be a szláv-germán nyelvi tengerbe, amely a mai napig körülvesz bennünket, és a többszörös tragikus és masszív etnikai cserék (hol vannak már a Vereckénél bejött magyarok!...) sem tudták nyelvünket megsemmisíteni, és Herder komor jóslata is - egy olyan korban, a 18. sz. 2. felében, amikor már jószerével csak a parasztok beszéltek magyarul hazánkban, és a magyar anyanyelvi beszélők aránya az ország területén egyébként is vlsz történelmi minimumot ért el - túl pesszimistának bizonyult. Vajon azok a többi nyelveket beszélő közösségek, amelyeket ennyit csapás ért, meg tudták-e őrizni őseik nyelvét úgy, ahogy a magyar nyelv megmaradt?

 

A történelmet jól ismerők persze bizonyára alighanem még extrémebb példákat is tudnak majd sorolni,* de a magyar nyelv fennmaradására, azt hiszem, büszkék lehetünk. Identitásunk, összetartozásunk döntően talán éppen szeretett magyar anyanyelvünkhöz, és persze az e nyelven keletkezett irodalomhoz, kulturális hagyományokhoz köthető, hiszen mi más az, amelybe mindnyájan egyöntetűbben kapaszkodni tudunk és akarunk?

 

*) Pl. a héber nyelv sorsa is nyilván különleges, sőt egészen kivételes. Igaz, hogy a szétszóratásban élt zsidók a hosszú évszázadok elteltével már jobbára csak vallási, kultikus nyelvként tudták megőrizni, amelyet ténylegesen nem is nagyon (ill. csak kevesek) értettek, de ez sem kis dolog, ráadásul ezt a lényegében holt nyelvvé vált nyelvet a XX. században Izraelben fel tudták éleszteni, mégpedig teljes sikerrel - ami pl. sokkal nehezebben megy az íreknek, a skótoknak meg a walesieknek a maguk ősi kelta nyelvével nyelveivel.

Törölt nick Creative Commons License 2005.05.12 0 0 124

Eztet nem igazán értem... Ha idézőjelbe tenném, az olyan, mintha vmi fura hangsúllyal mondanám ki, nem hangzik túl tiszteletteljesen...

 

 

Azzal kapcsolatban meg, hogy "rekorder"-e a magyar nyelv (ugye, mennyivel mást jelent idézőjelben :-) )... Szvsz természeti jelenségeknek hülyeség értékeket tulajdonítani. Ilyen szempontból a nyelv is természeti jelenség, állandóan változik, elindul 100 irányba, ebből 90 elhal, aztán felbukkan vmi, amiről azt hittük, végleg kikopott stb stb stb Minden nyelvben vannak fura dolgok, vannak bénák, vannak gyönyörű szavak és vannak egészen különösek. De pl ha megkérdezik az anyanyelvi beszélőket, mely szavakat tartják a legszebbnek, akkor mindig ilyenek nyernek (minden nyelvben) hogy anya meg béke meg szerelem meg könny. Nyilvánvaló, hogy nem a szavak versenyeznek, hanem a jelentésük, mert pl most őszintén, angolul az hogy mother elég csúnyán hangzik, most nem? A zöngés th amúgy is olyan, mintha a megvetésedet szeretnéd kifejezni, és a végén az a -er...

 

Szóval én úgy vagyok vele, hogy a természeti jelenségek lehetnek vki szempontjából hasznosak, de utálom az olyan belevetítéseket, hogy a világos az jó, a sötét meg rossz. Persze, nekünk, mert nappali életmódot élünk, és a szemünk nem lát a sötétben. De magyarázd ezt el egy olyan állatnak, amelyik nappal a ragadozók elől bújkál, és a szürkület jelenti számára a biztonságot meg a kajálási lehetőséget. Ugyanígy egy-egy nyelv is lehet szubjektíve ilyen vagy olyan, de objektíve nem lehet semmilyen minősítő jelzőt rá aggatni. Az pl hogy a magyar egy szóban ki tud fejezni egy csomó mindent, nem feltétlenül előny, mert a toldalékok bonyolult sorrendje nehezíti a nyelv megértését és elsajátítását. Vagyis amire olyan büszkék (?) vagyunk, pontosan az akadályozza meg, hogy a magyar nyelven megírt gyönyörű irodalmi művek szélesebb körben is ismertek legyenek. Míg a segédigékkel operáló nyelveket sokkal könnyebb megérteni és használni, így többen tanulják, és az ilyen nyelvek irodalma több emberhez is eljut.

 

Pl azt, hogy elkáposztástalaníthatatlanságoskodásotokért szvsz egy nem anyanyelvi beszélő sose fogja megérteni, se azt, hogy mit jelent, se azt, hogy mi ebben a vicc. Ez olyan poén, amit sosem fogunk tudni továbbadni. Erre lehetünk is büszkék, de szomorkodhatunk is miatta. Mint minden "természeti jelenséget", interpretálhatjuk pozitívan is, negatívan is, holott az objektív tény az annyi, hogy van és kész...

Előzmény: Törölt nick (123)
suto Creative Commons License 2005.05.12 0 0 122
"Sajnos nem ilyen rózsás a helyzet Hunniában ahol is sokan meg vannak róla győződve, hogy a magyar nép s minden, ami vele kapcsolatos, így természetesen a nyelve is unikum."

OFF:
Mint arra MaxVal volt szíves rámutatni, minden országban sokan vannak olyanok, akik ilyesmiről meg vannak győződve. Szerintem erre kár ennyi szót vesztegetni, különben is, ez inkább a politikafórumba való. (Én érzek egy ellenkező irányú túlzó áramlatot is (és az sem jó): kis pont vagyunk mi, jegyezzük meg már végre mi, magyarok, hogy mindenben átlagosak vagyunk, sőt szürkék, háborús bűnösök kollektíve, irígy, "dögöljön meg a szomszéd tehene"-fajták, legjobb, ha holnaptól a Magyarország szót is kisbetűvel írjuk, Békés megyét meg csatoljuk Romániához!)
Előzmény: AllerGenEtikus (120)
milyennincs Creative Commons License 2005.05.12 0 0 121

......JIH-318 megfelel?....

:-)))

Előzmény: AllerGenEtikus (120)
AllerGenEtikus Creative Commons License 2005.05.12 0 0 120
Sziasztok! Persze tudom, hogy a topik nem véresen komoly, tulajdonképpen csak egymás szórakoztatására jött létre, egyfajta agytorna jeleit is mutathatja, akár. Sajnos nem ilyen rózsás a helyzet Hunniában ahol is sokan meg vannak róla győződve, hogy a magyar nép s minden, ami vele kapcsolatos, így természetesen a nyelve is unikum. Nyelvünk legszebbségét, a legalkalmasabbságát, legjobbságát, legfelsőbbrendűbbségét, leggazdagabbságát, legkülönlegesebbségét s egyéb legségeit megkérdőjelezők nem is igazi magyarok. Szerintem is a magyar nyelv rengeteg dologban világrekorder és unikum. Csak egy mondat ízelítőül: Például a fenti két mondat és azok szavai csak a magyar nyelven hordoznak jelentést. Gondoljátok csak el proletárok, van még egy olyan nyelve a világnak, amelyen a : Például a fenti két mondat … kezdetű hangsor azt jelenti, hogy például a fenti két mondat … Van még egy olyan nyelv ahol az emberek imigyen, ilyen szépen köszönnek egymásnak, hogy - Szép jó reggelt kedves szomszéd. - Szép álmokat gyerekek remélem, ágyban vagytok már?! Vagy melyik nyelven is mondja ilyen szépen és választékosan a szülő a kölykének, . - Azonnal menj a szobádba te büdös kölyök aludni, mert az apáddal kell most… - Dögölj meg te állat. Az akarom, hogy elkotródj innen a lakásomból. Mikor esz már el innen téged a fene, te szemétláda. - Tele van már veled a … Könnyen beláthatja mindenki, hogy nincs még egy ilyen nyelv. Tehát a magyar nyelv egy unikum. Das ist ein Unicum, Herr Zwack! A többiek még a közelébe sem férnek. Soha nem is fértek és soha nem is fognak. Ezek után az olyan alrekordok keresése mint a leghosszabb, legrövidebb, inkorporáló teljesen felesleges. Nemde? Különben is, mi egy olyan rekord értelme, értéke amelyről csak a „felállítói” tudnak, s csak azok is tartják számon. Macsó csávó az új BMW átvételekor: - Figyu, valami egészen különleges rendszám kéne. Olyan, amiből az egész országban csak egy van! - JIH-318 megfelel? - Oszt biztos, hogy ilyen nincs másnak? - Szavamat adom rá. - Akkor jó lesz.
LvT Creative Commons License 2005.05.11 0 0 119
Egyesek -- pl. Vászolyi Erik -- szerint az inkorporáló és a poliszintetikus kategória nem ugyanazt jelenti.

Eszerint az egyik kategória csak egyfajta "túlhajtott" ragozó sajátosság lenne, amikor pl. az igéhez kötődő morfémái között jelennek meg az ige aktuális argumentumaira vonatkozó utaló morfok (pl. a tárgy személye, száma), de maguk az argumentumok nem. (Természetesen van "beleértett" argumentum, ami nem jelenik meg, csak az utaló morf jelzi. Ez hasonlít a másik kategóriáram de nem az, mivel csak szélső eset.) Ilyen lenne pl. a magyar -lak/lek rag (látlak, nézlek). Ezeknél egy mondat több szó.

A másik kategória magát az argumentumokat is beemeli kötött morfémaként az igébe: ezeknél egy mondat valóban egy szó.

Most nincs nálam Vászolyi könyve, és ha megköveztek sem tudom felidézni, hogy melyik az inkorporáló és melyik a poliszintetikus a kettő közül... (De majd megnézem.)
Előzmény: rumci (116)
Törölt nick Creative Commons License 2005.05.11 0 0 118
Ja jó
Előzmény: Kis Ádám (115)
rumci Creative Commons License 2005.05.10 0 0 117
:-)))
Előzmény: Kis Ádám (115)
rumci Creative Commons License 2005.05.10 0 0 116
Ugyanaz. Szerintem.
Előzmény: Threepwood (114)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.05.10 0 0 115

Csak.

 

Kis Ádám

Előzmény: Törölt nick (108)
Threepwood Creative Commons License 2005.05.10 0 0 114
az inkorporáló nyelvcsoport ugyanaz, mint a poliszintetikus nyelvcsoport, vagy van különbség?
Előzmény: rumci (113)
rumci Creative Commons License 2005.05.10 0 0 113
Az inkorporáló (vagy bekebelező) nyelvek lényegében egy-egy mondatot sűrítenek egy szóba. Ilyenek egyes indián nyelvek, Szibériában, Ausztráliában is beszélnek, beszéltek ilyeneket, stb.
Előzmény: suto (112)
suto Creative Commons License 2005.05.10 0 0 112
"Eb-n lehet, de a vb-n az inkorporáló nyelvek elindulni se engednék a magyart."

Gondoltam. :) Mit jelent az, hogy inkorporáló és melyek ezek a nyelvek?
Előzmény: rumci (111)
rumci Creative Commons License 2005.05.10 0 0 111
Eb-n lehet, de a vb-n az inkorporáló nyelvek elindulni se engednék a magyart.
Előzmény: suto (110)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!