Egy könyv életének normális menete a következő lenne: az író megírja, az olvasó megveszi, elolvassa, és eldönti, hogy tetszik e neki, vagy sem.
A Kende-könyv körüli hisztéria már az előtt értékítéletre kényszeríti az embert, hogy olvasta volna. Ha a Kende könyv élete is ebben a normális mederben zajlott volna, állítom, fele annyian olvasták volna, és a feleannyi olvasónak is csak a fele mondaná azt, amit lépten nyomon hallok: "Ha csak a tizede igaz, akkor is nagy gáz!" ,s nem mondanák egy csomóan: "Biztosan van benne valami, ha ekkora a cirkusz!"
Ilyen szempontból Orbán környezetének reakciója öngól. A normális esetben kétkedők és logikai hibákat keresőket éppen a hiszterizálás tolja a könyv kritikátlan elfogadásának irányába.
A miniszterelnök tévedhetetlenségének látszatát fenntartani kívánók mítoszteremtő hevülete visszafelé látszik elsülni, de ez nem csak Orbán Viktorra jelent veszélyt, hanem rajta keresztül az országra is, s ennek e tévedhetetlenségi mítosznak a visszaverődő negatív hullámai többek közt a V4 elmúlt heti fiaskója nyomán elérték Magyarországot.
Azt gondolom, ha Orbán Viktort népes tanácsadói hada nem próbálná izolálni belterjes információkkal és nem ajnározná kritikátlanul, hanem hagyná "kifutni", most nem beszélnénk végletekig eldurvult kampányról.
El a kezekkel Orbán Viktortól! Mindenki kezét!
Én még bízom benne, de hagyja levegőhöz jutni MINDENKI, oldalfüggetlenül!!!!
Biztosan láttad az ATV-n a Lovas-Kende vitát a Szaunában. Az ilyen Lovas-féle "Rechtsradikalen" nem tudnak érveket felhozni, csak az ellenfél (nekik ellenség) ócsárlását.
Nem T0m!
Talán az lehet a hátterében, hogy a magyarság egy tekintélyes része annyira 0daad0an tud szeretni, hogy felkapja a cukr0t, ha valaki r0ssz fényben tünteti fel a kedvencét.
A másik tekintélyes rész ennél valah0gy t0leránsabbnak biz0nyult.
Kende írt egy könyvet Orbán Viktor miniszterelnökről, aminek óriási visszhangja lett, súlyos indulatok fakadnak mindkét oldalon.
Viszont én emlékszem egy könyvre: Végh Antal: Miért nem szeretem Horn Gyulát címmel.
Egyik könyvet sem olvastam, viszont érdekesnek találom, hogy utóbbinak szinte semmiféle következménye nem volt, nem volt körülötte hisztéria, pedig bizonyára nem pozitív színben tüntette fel Hornt.
Rengetegen szidják Kendét, olyanok is, akik nem olvasták a könyvét.
A könyv engem nem érdekel, mert ahogy nem szeretem a Fidesz szellemi rohamcsapatait, úgy nem szeretem azt sem, ha valaki ugyanazokat a módszereket alkalmazza ellenük.
A jelenség viszont, hogy Magyarország jelenlegi miniszterelnökét kritizáló írás, vagyis csak maga a kritika puszta ténye (hiszen, mint az előbb mondtam: olyanok is rendkívüli módon támadják, akik csak hallomásból értesültek a könyv tartalmáról) micsoda dühödt hisztériát váltott ki Orbán Viktort kedvelők körében - számomra ez döbbenetes.
"Politiker scheissen auch!" vagyis "A politikusok is szarnak!" feliratú graffitit olvastam ausztriában.
Vegyük már észre ennek a - kicsit alpári - mondatnak az igazságtartalmát! Orbán Viktor is egy ember. Nem félisten, nem Vezér: ember. Gyarló, aki tévedhet, és téved is. Ennek nemcsak a kendei, hanem bárminemű bemutatása miért bűn mégis ma Magyarországon?
