„Ha már a germanizmusnál tartunk, a ma beszélt magyarban mi számít igazán annak?”
Én semmit nem számítanék igazán annak, legalábbis abban a jelentésben, hogy ’kerülendő németesség’. Egyébként meg kis túlzással a fél magyar nyelv németből lett fordítva, tehát szinte bármit meg lehet kapirgálni, ott van mögötte a német hatás.
Érdekes a helyzet: kijön az építész és a nyomdaipari "szakember" (az építész tetszőlegesen helyettesíthető egyéb szakmával) közötti állandó vita forrása. Mivel van otthon számítógépe, tehát ért a helyesíráshoz és a tipográfiához is, magyarán ő beleszólhat abba, ami az én szakmám, de én ne merészeljek neki építészeti tanácsokat adni (mellesleg eszembe sem jutna; milyen alapon is tenném?!)
Ez a germanizmus a legkedvesebb vesszőparipája... Bicsaklik a nyelvem, ordít a mondat a hibától, miközben olvasom, de természetesen én tévedek...:)))
Hál istennek nem ő vezeti az alkotótábort, ő csak rendezvényeket szervez, meghívókat küld ki, én meg helyette is szégyellem magam a stílusa miatt....:9
> Mivel győzzem, meg hogy helytelenül akar írni?! (...és pszichológus sem vagyok, csak ideges....:)
A te véleményed a helyes, még abban is, hogy mit találtál elsődlegesnek és mit "mentőövnek".
Meggyőzéshez ajánlom a helyesírási szabályzatból (rövidítve: AkH.):
- Miért írjuk egybe az "alkotótábor"-t? AkH. 112. pont 2. bekezdés:
Ha viszont az [-ó, -ő képzős] igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója), a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép, izzólámpa, desztillálótorony, védőnő, ivóvíz, költőpénz, eladólány (üzletben), kiképzőtiszt (beosztás), felvonóhíd; hálószoba, kutatóintézet, pihenőnap, evezőlapát, átütőpapír, belépőjegy; stb. (Vö. 138.).
Mivel az alkotótábor maga nem alkot, hanem arra való, hogy ott alkossanak, így egybe írandó. Az AkH. szójegyzékéből ajánlom az "alkotó" címszón belüli "alkotóház", "alkotónap" kifejezéseket.
- Miért kell kötőjellel írni az "alkotótábor-vezető"-t, és mégis miért jobb a birtokos szerkezet? AkH. 138. pont (ún. 6:3 szabály)
138. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek. [...]
A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, készruhaáruház, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, úttörővasút, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerő-nyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb.
Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője, gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb.
Az alkotó+tábor+vezető összetétel három (azaz kettőnél több) tagú és hatnál több szótagos, tehát kötőjellel tagolandó. Ráadásul itt van a "tervezőiroda-vezető" ~ "a tervezőiroda vezetője" példa, amely teljes párhuzama az "alkotótábor-vezető" ~ "az alkotó tábor vezető"-je kifejezésnek. Ha ez nem győzi meg az illetőt, akkor ne vezessen alkotótábort...
Eddig nem nagyon hittem az asztrológiában, de úgy tűnik, hogy két oroszlánjegyűnek nem szabad vitatkoznia, mert csak széttépik egymást...:) Én azonban a kevésbé önfejű oroszlánok közé tartozom, ő - a jelek szerint - nem... ráadásul nő... (mindenféle rosszindulatú mellékzönge nélkül)...
A kedvenc mondata így szól: "Mindig ezen szoktunk vitatkozni, tehát legyen úgy, ahogy mondtam!" AGYRÉM!
Ha már a germanizmusnál tartunk, a ma beszélt magyarban mi számít igazán annak? Régebben olvastam erről egy Tótfalusi István nevű úrtól, de biztos van még jó pár kifejezés-szófordulat, ami annak tekinthető...
Gondolom, nem követek el nagy hibát, ha mindenkit a jelölt birtokos szerkezet használatára bíztatok - ha lehet...
Szerintem az első és a harmadik változat egyaránt helyes, a második azonban helyesírási hibás. Az első és a harmadik változat között az a különbség, hogy a harmadik azt sugallja, hogy állandó foglalkozásról van szó, míg az elsőben ez inkább alkalmi megbízás (a szókapcsolat és az összetétel között igen gyakran fennáll ez a különbség). Amúgy meg a névelő mint olyan germanizmus, úgyhogy javasolnám az ismerősödnek, hogy egyáltalán ne éljen vele. :-))
Ismét a segítségeteket szeretném kérni. Van egy ismerősöm, aki úgy gondolja, hogy a birtokosjelzős titulusok elé nem tesz névelőt, mert ez germanizmus (?!), és a vesszőt is elhagyja a jelzett személy neve után. Mellesleg arról sem tudom meggyőzni, hogy ha nem jelölt birtokos szerketettel fogalmaz, legalább azt helyesen írja le...
Mondom a példát:
XY, az alkotótábor vezetője (ezt javasoltam én)
XY alkotó tábor vezető (ezt akarja ő)
XY alkotótábor-vezető (ez volt a mentőövem...)
Mivel győzzem, meg hogy helytelenül akar írni?! (...és pszichológus sem vagyok, csak ideges....:)
Motoros cikk az index.hu-n (totalbike): a nyomaték....Newton-méteres...
Népszabiban láttam még egy nagyon vad különírós hibát, de már túl fásult vagyok ezekhez, hogy beírjam, amióta láttam a MH (army-hu) Toborzó Iroda feliratát az Alkotás úton.
Népszabadság, Hétvége melléklet: interjú a Mindentudás Egyeteme sorozatban: "tönkre mehetnek". (http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=175881&DocID=149438#149438) Ez típushiba az index.hu-n is, de a napisajtóban különösen bántó.
Köszi, ha nem baj, akkor írogatok, el is kezdem eggyel ami nagyon csípi a szememet, és típushibának tartom ma a közírásban, és ez az egybeírás-különírás fantasztikus dilemmája.
Egyébként nagyon nagy a tanácstalanság az összetett szavak írásmódját illetően és erre még egy lapáttal rátesz az írott és elektronikus újságírás is, az index.hu-n pl. a sportrovatot lehet figyelni, de megdöbbenésemre pl. a Népszabadság címoldalán is találtam a minap egy hasonló hibát (azt hiszem egybeírandó összetett szó volt különírva).
Írogathatom a helyesírási hibákat, amiket a mai szép közírásban felfedezek, vagy nyissak inkább erre egy új topicot? Az a baj, hogy olyan szinten frusztrál ez a színvonal, hogy ki kell néha írnom magamból, viszont nem akarom floodolni sem a topicot. :-)
Jó lenne, ha a hivatásos nyelvészek a vitáikat nem itt, hanem a szaksajtóban folytatnák.
Ha mégis idemerészkednének, akkor a laikusok által felvetett kérdesekre a laikusok által is érthető módon szóljanak hozzá
A nyelvi kompetencia a beszélő (implicit) nyelvi tudását jelenti, amelyet arra használ, hogy jól formált mondatokat hozzon létre, illetve ilyeneket megértsen. A fogalom Noam Chomskyhoz köthető, a saussure-i langue fogalmával hozható összefüggésbe. Ellentéte a parole-lal összefüggésbe hozható performancia.
A beszélőközösség virtuális összkompetenciáján azt értettem, ami az egyes beszélők kompetenciájából (hiszen ezek mind-mind különböznek) társadalmi érvényű.
Megnéztem az általad megadott szerzőket a nagyszótári korpuszban, hogy az „úgy” és a „tűnik” egymás közelében milyen mondatokban fordul elő. Két ilyet találtam:
Mikszáth Kálmán: Az én első principálisom (1883): „jobb lesz, ha úgy tûnik fel, mintha fokozatosan magamtól hagynék alább az érdeklõdéssel”.
Móricz Zsigmond: Lélekjelenlét (1922): „ebben a pillanatban úgy tûnik fel nekem, mintha az emberiségnek hallatlanul megjavult volna a sorsa”.
Tekintsük végül a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.) két szócikkét (a szócikkek az 1972-es, első és a 2003-as, második kiadásban egyformák):
feltűnik tn ige 1. Hirtelen láthatóvá válik, előtűnik. 2. Magára vonja a figyelmet. ~t neki a zaj.3. Vmi(lyen)nek látszik. Úgy tűnt fel neki, hogy… tűnik tn ige 1. Fokozatosan v. észrevétlenül eltűnik. A ködbe ~ik; hova ~tél?2.sajtó: Vmi(lyen)nek ~ik: annak, olyannak látszik, mutatkozik; úgy v. kiv: olybá ~ik: (vkinek) úgy látszik, rémlik. 3.Szemébe ~ik vmi: észreveszi, feltűnik neki. | irod: Eszébe ~ik: e{szébe} jut, ötlik. [?]
Látható, hogy ez a szótár – szemben az értelmező szótárral – már nem helyteleníti a tűnik ilyetén használatát, de még mindig a feltűniket tekinti általánosabbnak, hiszen annak 3. jelentésében nem használ (megszorító jellegű) minősítést, míg a tűnik 2. jelentését sajtónyelvinek tekinti. Szóval továbbra sem értem, ez miképp támasztja alá az álláspontodat.
A nyelvi kompetencia a beszélő (implicit) nyelvi tudását jelenti, amelyet arra használ, hogy jól formált mondatokat hozzon létre, illetve ilyeneket megértsen. A fogalom Noam Chomskyhoz köthető, a saussure-i langue fogalmával hozható összefüggésbe. Ellentéte a parole-lal összefüggésbe hozható performancia.
A beszélőközösség virtuális összkompetenciáján azt értettem, ami az egyes beszélők kompetenciájából (hiszen ezek mind-mind különböznek) társadalmi érvényű.
Megnéztem az általad megadott szerzőket a nagyszótári korpuszban, hogy az „úgy” és a „tűnik” egymás közelében milyen mondatokban fordul elő. Két ilyet találtam:
Mikszáth Kálmán: Az én első principálisom (1883): „jobb lesz, ha úgy tûnik fel, mintha fokozatosan magamtól hagynék alább az érdeklõdéssel”.
Móricz Zsigmond: Lélekjelenlét (1922): „ebben a pillanatban úgy tûnik fel nekem, mintha az emberiségnek hallatlanul megjavult volna a sorsa”.
Tekintsük végül a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.) két szócikkét (a szócikkek az 1972-es, első és a 2003-as, második kiadásban egyformák):
feltűnik tn ige 1. Hirtelen láthatóvá válik, előtűnik. 2. Magára vonja a figyelmet. ~t neki a zaj.3. Vmi(lyen)nek látszik. Úgy tűnt fel neki, hogy… tűnik tn ige 1. Fokozatosan v. észrevétlenül eltűnik. A ködbe ~ik; hova ~tél?2.sajtó: Vmi(lyen)nek ~ik: annak, olyannak látszik, mutatkozik; úgy v. kiv: olybá ~ik: (vkinek) úgy látszik, rémlik. 3.Szemébe ~ik vmi: észreveszi, feltűnik neki. | irod: Eszébe ~ik: e{szébe} jut, ötlik. [?]
Látható, hogy ez a szótár – szemben az értelmező szótárral – már nem helyteleníti a tűnik ilyetén használatát, de még mindig a feltűniket tekinti általánosabbnak, hiszen annak 3. jelentésében nem használ (megszorító jellegű) minősítést, míg a tűnik 2. jelentését sajtónyelvinek tekinti. Szóval továbbra sem értem, ez miképp támasztja alá az álláspontodat.