kék kört meg lehet csinálni 1-2-3-5 stb napos túrákkal, de egyben 20 napot azt meg kell becsülni :-)
zentral vagy svájc keresztbe vagy valamelyik spanyol camino? (primitivo kb 300 km, lebaniego vadiniense Salvador együtt olyan 350, norte mondjuk santanderi indulással 540, portugál út portóból + muxia is kb ez a két hét meg egy kicsi kategória)
Én hajdan, a RP-DDK végét toldottam meg egy kis AK-val, az akkor még üzemelő Keselyűsi csárdáig.
Érdekes, sajátságos a hangulatváltás. Az AK-n nekem (persze inkább a teljes úton), egészen más kihívások jelentkeztek, mint a hegyvidéki, vagy dombos terepen. Csak, hogy néhányat említsek: hosszú egyhangú gát gyaloglások, árnyék hiány - rekkenő hőség - vízhiány, jóval kevesebb "attrakció" az út folyamán, stb. Persze pozitív eltérések is vannak, mint pld. csak az alföldön található csöndes tanyák hangulata, végtelen "zöld tenger" meglepő érzése, vagy akár a több száz éves múlt érintése.
Én nagyon megszerettem az alföldet! A web-lapomon így fogalmaztam meg:
"... lassan ráéreztem, hogy ehhez a tájhoz nem elég a „fiatalos” hevület, ez a táj érett „felnőttet” kíván. Itt nincsenek lélegzetelállító hegycsúcsok, szédítő mélységek, festői völgyek, itt csak végtelen pusztákon legelő birkák, szelíd tavak, a lemenő nap fátyolos ragyogásában megbújó csöndes tanyák vannak, melyeket nehezebb megfejteni, de ha sikerül, feltárul előttünk az őseinktől örökölt hamisítatlan magyar valóság."
Szép utat, sok szép élményt és jó időt kívánok Neked, s majd, ha már jut rá időd, remélem velünk is megosztod élményeid néhány részletét!
Sziasztok! 2024-es évre kaptam szeretett családomtól 20 egybefüggő túranapot 40. születésnapomra.
Hatalmas ujjongás közepette repkedtek a gondolataim, hogy mitévő legyek ennyi túranappal.
Pár éve a befejeztem az AK-t, előtte pedig az RP-DDK-t, de az új füzetek megjelenésekor, vettem is belőle, hátha egyszer újra ott trappolhatok. Az OKT Írott-kő - Gánt "szakasz" van meg, tehát még bőven van választás, hogy hova is menjek.
Hosszú hezitálás, után mégis a DDK-t jelöltem ki, hogy Szekszárdról indulva, jutok ameddig jutok...
Aztán jött egy kósza gondolat... Mi lenne, ha az Alföldről indulnék, és úgy csatlakoznék bele a Dunántúli Kéktúrába! Végtére is, hajdanán a terv, egybe a Kék Kör volt, ami nem adatott meg, mást volt a lapjárás! Ezzel a tervel kicsit mégis olyan érzésem lehetne, hogy "egybe" járom le a két utat. És nem utolsó sorban egy érdekes dolog az Alföldről a Mecsekbe felmászni...
Eddig is nyilvánvaló volt, hogy nem a túrázók, kerékpározók teszik tönkre az utakat. Az, hogy ki mit kommunikál ezzel kapcsolatban az inkább attól függ, hogy neki magának mi az érdeke. Tudomásul kell venni, hogy a túrázó, kerékpározó (és mindenki más, aki szabadidejében van jelen az erdőben, természetben: madármegfigyelő, növénymániás stb.) csak megtűrt személy. Hasznot nem hoz, nem hajt.
Annál inkább hajt hasznot, az maga maga az erdő, a természeti közeg. Közvetlenül a kitermelhető fával, a kilőhető vaddal stb. Közvetve az erdőben szétjárt útra lefektethető kaviccsal, amit persze be kell szerezni valahonnan, azt oda is kell szállítani; a terménnyel, amivel etetik a vadakat és még sorolhatnánk. Tudomásul kell venni, hogy ha van egy haszonelvű megközelítés valami kapcsán (vagy ha úgy tetszik: az egész világon), akkor ez így fog működni.
Lehetséges, hogy mondjuk az erdő kapcsán ne a haszonelvű megközelítés domináljon? Persze. Döntően politikai akarat kérdése. Rossz hír, hogy ebben az országban a politikai kulturálatlanság a divat, ennél súlyosabb kérdések felett is szemet hunynak a választók. De változtatás lehetősége objektíve lehetséges.
A konkrét helyszín kapcsán elmondanám, hogy már ősszel ment a fakitermelés, már akkor szét volt járva például a zöld sáv egy része a Kétágú-hegy és a Pilis-nyereg előtt. De ahogy nagyjából 8-10 évvel ezelőtt ugyanezen a szakaszon, majd most is beterítik nem túl apró kaviccsal az utat, aztán majd a Kinizsi Százas és egyéb teljesítménytúrák mezőnye évek alatt megint szépen beletapossa a követ az útba.
Most jártam az Őrségben, egy helyütt konkrétan frissen volt gyalulva az út, egy másik helyen már láttam az út mellett a traktort a mögé akasztott gyaluval. Másutt persze lábszerközépig lehetett (volna) mélyedni a szétjárt utakat beborító sárban, de előbb-utóbb mindenki rájön, hogy ilyenkor majd mész az út mellett (felett?). Ha éppen te vagy az a peches, aki előtt végigment a traktor a maga után húzott farönkökkel az úton, és még nincs gyalogösvény a szétjárt út mellett, akkor így jártál.
De megnyugtatlak, jó eséllyel megtörténik az út karbantartása, mert valakinek az is hasznot jelent.
Visszaemlékszem azokra a pokoli sáros, szinte járhatatlan utakra hajdanán a Börzsönyben. Nemrég a Kétágú-hegy Z jelén táblák figyelmeztettek, hogy itt erdőgazdasági munka folyik. Ezt a turista amúgyis észreveszi, hiszen az út állapota hirtelen elromlik, és a szélén kénytelen tovább evickélni. Nyilvánvaló, hogy ezeket a munkákat ilyenkor kell elvégezni, és nem nyáron. A gyalogos pedig arra gondol, hogy talán mégsem a kerékpáros-gyalogos turisták verik szét az utakat, hanem bizony a munkagépek. Meg az is megfordul a fejében, nem lehetne-e a munkák végeztével egy kis rehabilitációt (pl útsimítást ?) végezni, talán nem lenne nagyon költséges. Esetleg a túrarendezőktől (ill. a turistáktól) beszedett emelt összegeket ilyesmire is lehetne fordítani.
Köszönöm a beszámolót, ismét jó volt olvasni az ismert utakról!
Én így télen kevésbé szeretek belevágni túrába, bár az is igaz, hogy ha tavasztól őszig belevágok, akkor 4-5 napot szeretek egybe menni. Nem vagyunk egyformák, de így színes a világ!
Mielőtt még beindult volna az új évben a mókuskerék, megkegyelmeztek nekem az égiek, így ismét útra keltem, hogy ismerkedjek a Gerecse újabb tájaival. A szokásos utazási izgalmak után Óbarokról indultam útnak, a zajtól távolodva, de azt el nem hagyva átsétáltam Csabdiba. Hó híján az odakészített hólapátot nem használtam, viszont körbesétáltam a templomromot. Pecsételtem, lövéseket hallottam, őzeket láttam, hegyet másztam és a Somlyóvári kulcsosháznál ebédeltem. Utána vár híján a kilátásban gyönyörködtem, rácsodálkoztam az esztergomi Bazilikára, végül pedig leszaladtam Tarjánba, ahol az aszfalton lekoptattam még egy kis mintázatot a bakancsom talpáról. A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2024/01/kdp-obarok-tarjan-20240105.html
Ahogy nézem, valami gubanc lehet a weboldallal. Tegnap az OKT-nál egy ideig 5xxx teljesítőt mutatott a valós 9xxx helyett, most pedig 7xxx látszik. Sajnos az én nevem is lekerült - remélem, nem örökre.
A cikk szerint "jelentősen megnőtt azok száma, akik mindhárom kéktúrát, azaz a teljes Országos Kékkört befejezték: a tavalyelőtti 80-hoz képest ez a szám tavaly 124-re ugrott", a kektura .hu szerint viszont a 2022-es szám 93 teljesítő, a 2023-as pedig 75. Vajon miből adódik ez az eltérés? Vagy én siklok el valami fölött?
Én is szeretnék megemlékezni a 90. születésnapról Rockenbauer Pál egyik gondolatával:
"„Sohasem tudtam megérteni azokat, akiknek csak az a szép, ami messze van, és érdektelennek, unalmasnak tartják azt, ami itthon van, bár rendszerint éppen ők azok, akik nem tudják, mi van itthon.”
Köszönöm az infót, éreztem, hogy ez nem igazán alkalmas túrazsáknak, de nem tudtam, hogy miért. Most már tudom.
HEV
Nem esik össze, van benne fém merevítő, persze, ha nagyon nincs megrakva, akkor azért nem az igazi. A zsákot egyébként lehet használni, a klasszikus felülről pakolós rendszerben is, van egy zipzárral nyíló teteje. Persze a kötős tetejű zsákok előnyösebbek a zipzáras zsákokhoz képet, de ez is egészen jó. A bőröndös nyitáshoz két oldalt egy-egy elég erős zipzár szolgál, amit még egy-egy pánt is megerősít. Nem hiszem, hogy megadná magát.
Próbaképpen megpakoltam, s én inkább a felső nyíláson, (klasszikus módon) fogom pakolni, de kicsomagolásnál jól jöhet a "párhuzamos hozzáférés". Már csak azért is, mert az alján van egy külön zseb (cipőnek, sátornak, hálózsáknak, stb.), s ehhez viszont szétnyitás nélkül nem lehet hozzáférni. (Nem úgy mint a klasszikus zsákok kívülről nyitható alsó rekeszéhez.)
A teteje, és a tetején lévő felső zseb közé jól elfér valami kisebb csomag. Én a polifonomat fogom itt vinni, bár ehhez már rövid a gyári rögzítő szalag, de nem nagy kunszt meghosszabbítani. Nekem most csak széles csatom volt itthon, megfelelő szelességűt még majd be kell szerezni.
A hát-rendszert három állásba lehet állítani, nekem (180 cm vagyok) a leghosszabb tűnik jónak. (majd az első túrán ez is kiderül).
Küldök pár fényképet, jó tanulmányozást!
ui: Volt egy kis regisztrációs kavarás, ezért lettem hadidoki-ból hadidoki1
