Erdeklosnek, van e esetleg valamilyen szakmai anyag az üreges salakblokkrol. Ebbol épült a házunk. Mar 2 statikus is volt kint, az elso azt mondta, hogy az üregeket ki kellett volna tölteni, es hogy nem építhető igy rá tetőtér szint.
A masodik azt mondta, hogy sokkal masszívabb egy 38as ikersejt téglánal is, nem kell kitölteni egyáltalán, es mehet nyugodtan a tetőtér építése, mert elbirja a beton födémet meg mindent is.
Én nem hagynám el a párnafát a párazáró fólia belső oldaláról. Ha csavarozod direktben a gipszkartont, akkor minden egyes csavarnál átlyukasztod a fóliát, ami csavarozásnál a fóliát összegyűri és ha nem fekszik fel a léc rendesen, akkor (és egyébként is) a párazárás sérül.
Ha a párnafát felrakod (nem gipszkarton csavarral), akkor az úgy furkálod a gipszkartont, ahogy akarod és a vezetékeknek is lesz hely.
Nincs vízvezeték, nincs csatorna, nincs ereszcsatorna levezetés.
Le kell drénezni, de körbe az egész ház külső falait. Ehhez lehet, hogy a lépcsőt és a járdát is kéne bontani, mert lehet, hogy pont a járda miatt a csapós eső befolyik az alap mellé és nem tud kiszáradni.
Lépcsőt és a járdát visszaépíteni terméskőből, jó vastag tömörített tőrt kő alapra, amin átfolyik az esővíz a drénben.
Magass talajvíz csak akkor lép fel, ha megváltozik valamiért a talajvíz színtje.
Kell ásni a háztól pár méterre egy gödröt, a telek legalacsonyabb pontján, az majd megmutatja, hogy hol a talajvíz. Akkor szíkkasztókat kell építeni.
látszik a "kátránypapír" szigetelés
Ha nem volt cementes malterrel síkba kihúzva a terméskő alap teteje a szigetlésnél, akkor szinte semmit se ér, mert megszakadt.
"Az alátámasztással óvatosan, mert átrendezi a lemez igénybevételét."
Pont ettől féltem, hogy az alátámasztással még nem létező problémát is generálhatunk.
Épkézláb képem nincs, de egy 7mx6m-es épülethez csatlakozik két oldalon, de csupán 120cm a szélessége, úgyhogy nem olyan nagy a fesztáv.
Eredeti statikai terv és hasonlóak esélytelenek... szerintem stimmel rá a "szomszéd is így csinálta" hozzáállás, sőt, a régi tulaj még emlegetett egy vasúti sín darabot is, ami a ház és a terasz közös betonlemezébe keresztbe be van rakva... mert éppen volt kéznél egy olyan a 80-as években.
Szóval ilyen szempontból kiszámíthatatlanak az előzmények, de alulról most látható az egész betonlemez és épnek tűnik, sehol nincs repedés vagy bármi gyengeségre utaló jel.
Ami még eszembe jutott, hogy lehet sima földdel kellene csak feltölteni, valamennyire tömörítve az egész terasz alatti részt, ugyanis kb 1 méter magasan van és az alatta lévő rész jelenleg is lomos-pakolós, feláldozható terület lenne. Tehát így 100%-ban alátámasztott lenne, de nem olyan szerkezettel, ami kvázi "erősebb" és a mozgása elmozdíthatná.. De ez csak tippelgetés, mert lehet egy föld feltöltés+tömörítés egyenértékű lenne a semmivel egy 20cm-es vasbeton lemez alátámasztásával, arról nem is beszélve, hogy felülről lehetne csak jól tömöríteni, így meg oldalról kellene valamit kókányolni.
Kéne egy (több) fénykép. Az alátámasztással óvatosan, mert átrendezi a lemez igénybevételét. Eddig két (vagy több) támaszú konzolos tartóként funkcionált, ha a konzolt alátámasztják akkor többtámaszú tartó lesz, aminek máshol vannak a max. igénybevételi helyek. Ez a ház alatt is átrendezi!
Jó lenne ha meglenne az eredeti statikai terv, mert ha a szomszéd is így csinálta alapon készült akkor biztos véleményt mondani nem lehet. Elképzelhető, hogy ha WC kerül rá akkor annak és a könnyűszerkezetes falnak a négyzetméter súlya belefér a 150 kg/m2 terhelés különbségbe. Terasz 300 kg/m2, lakás 150 kg/m2. De miután régen mindent okos(???) módon építettek ezért nem biztos, hogy a terasz tudja a 300 kg/m2 teherbírást. Az mérsékelten számít, hogy a terasz többi részén nincs mindig 300 kg/m2 teher.
A teljes történet úgy néz ki, hogy ez egy olyan vasbeton terasz, ami egyben lett kiöntve még 30 évvel ezelőtt a ház padlólemezével, kvázi annak túlnyúlása és mivel ez alatt nincs lábazat, így jelenleg öntartó és nincs alatta semmi, tehát ha pl egy wc kerülne ide, akkor csak nyílegyenesen lefelé egy 110-es lyukat kerülne belevágni. (Az öblítővíznek és a kézmosónak a nyomó tudna a falban jönni, azzal nincs gond.)
A teraszbeépítés falazata valamilyen könnyűszerkezetes téma lenne, tehát túl nagy terhet nem kapna, de azért valamilyen utólagos alátámasztást adnánk neki, akár oszlopok, akár lábazat formájában, bár itt is vannak aggályaim, mert bárhogy is csináljuk, egy külön épített szerkezet lenne, ami külön is mozog és nehogy a mozgásával éppenhogy "megmozgassa" a teraszt, ami akár alátámasztás nélkül is megbírta volna, amit ráépítünk..
Nem benne jobb lenne. Kérdés honnan hova menne, milyen hosszan? A vb.-nak az lenne a legjobb, ha fölötte menne és egy 90 fokos könyökkel átmenne rajta. Ha először van a függ. áttörés és utána a könyök majd vízszintes szakasz az már nem olyan nyerő. A legrosszabb ha benne megy, mert kb. 4 cm marad oldalanként átlagban, a vas nem fér el és nehéz betonozni a cső alatt. Ha ez födém akkor agyon is vághatja a födém teherbírását. Ha megreped a terasz padlója az nem olyan nagy tragédia, csak nem rögton kell burkolni. Fél-egy év alatt a mozgások lezajlanak.
Tartok tőle én is, hogy ez a terasztoldás a végén komoly gondokba torkollhat, úgyhogy még átgondoljuk még1x, nincs-e valami B terv.
Ide kapcsolódó keresztkérdés még, hogy ha adott egy 20cm vastag vasbetonlemez, amibe egy 110-es PVC csövet (WC) akarnánk levezetni, akkor mennyire sérülhet a szerkezet, ha utólag van ez a lyuk beletákolva?
ki fog száradni teljesen, ha megszűnt a vízesedé forrása, csak egy profi páráelszivó rendszer bérlése és a műszaki asszintencia 1-1.5 hónapra több mind 1500 euró és csak akkor lehet üzemeltetni, amikor nem vagytok otthon, mert ventillátorok is kellenek és rettenetesen zajosak, meg huzatot is csinálnak. Két hűtőszekrény méretű gép kell, amit le is kell kanalizálni és 4 nagy ventillátor kiszárítja, max. 1.5 hónap alatt, de hetente ki kell jöjjön a szaki és el kell helyezze a gépeket és a ventillátorokat a megfelelő helyre és lehet, hogy újra kell állítsa a gépeket. Szellőztetni nem szabad- mert most nedves a levegő, de fűteni ezerrel.
Jó lenne elköltözni, mert lehet, hogy sokkal hamarabb kiszedi az egész nedvességet a házból egy ilyen rendszer, lehet, hogy elég neki 2 hét is, ha folyamatosan működik.
Új építésnél, ha muszáj beköltözni, ezt az eljárást használjuk, de csak a munka után kapcsoljuk be a gépeket.
Nem repedések, hanem minták. 60x60-as lapok. A foltokkal ráb@sztunk. Itt a sztori.
Óriási az anyagi kár.
Éjszaka koslattam, amikor tócsába léptem, mondom mi a szar.. biztos voltam benne, hogy az új mosogatógép szivárgott, amit aznap kötöttem be. Feltöröltem a vizet a padlóról, kikotottem a gépet, elzártam a sarok szelepet, kihúztam a gépet a púlt alól átnéztem, de semmi nyomát nem láttam a víznek. Érdekes módon a lábazaton volt egy vékony víz ér, de nem tudtam megállapítani honnan került oda.. elmentem lefeküdni, higy reggel majd hívom a Bosh servizt..
Reggel lemegyek, óriási meglepi, megint tó sa volt.. mi a retkes nyák lehet??? Kezdek beparázni. Feltöröl, nyomoz. A lábazaton megint ott a víz patakocska, de csak nem jöhet a falból? A választ az alsó szinten kaptam meg. Menyezet elázva, falon végíg folyva, padlón áll a víz. A vízszerelő, előtte való nap nyitott meg egy vezetéket, ami a több, mint féléves felújításnak az utolsó mozzanata volt egy kerti csaphoz menő vezeték, ami egy már a falban meglévő (régi) csövön kapott bekötést. A cső viszont mem csak a kerti csaphoz ment, hanem a konyhának a régi mosogató kiállásához is, amit befalaztak. Tehát a víz a falon belül csaknem 24 órán keresztül volyt. Befolyt a járólap alatti betonra, ami felrántotta, a porózus lapok lentről úgyszintén, innen a foltok, amik sajnos nem fognak eltűnni. Most a víz ki tudja még hol áll.. tükörfólia és a lépésálló között az aljzatbeton alatt.. a falban, az alsó szint járólapja alatt, ami repedezett fúgás és befoly közé, stb, stb. Tél van, soha nem fog kiszáradni, csak remélem, hogy nem fagy szét majd a falban levő, mert akkor statikailag is nyekkenhet a ház. Egy száraz, felújjított házból egyetlen mozdulattal csinált egy dohos szagú foltos padlójú roncsot. Épp bebútoroztunk és kezdtük élvezni a rengeteg szenvedés és pénzkidobás eredményét. Teljesen ki vagyunk idegileg és anyagilag. Az ember egy zsákutca ide sem jött megnézni mit tett. Jogi tanácsokat is kérnék, de mint az lenni szokott számla, szerződés nincs, csak egy árajánlat, amit elfogadtam emailben. Alkatrészekről van számla, munkadíjról nincs..
"reálisan mennyi az esélye, hogy repedésmentes lesz a toldás hosszú távon is?"
Nem sok. A beton kötés közben a zsugorodástól mindíg reped, még a földnedves is, hát még ha jól föl is vizezik. Csökkenteni lehet, nagyon jól kell tömöríteni a talajt és a sódert, majd Szt. Antalnak (vagy más közbenjárónak) föl kell ajánlani jelentős összegű sikerdíjat ha közbenjárására nem reped meg a szakaszhatár. A beton csak I. feszültségi állapotban nem reped, megfelelő adalékokkal, lásd atomerőműveket. A mindennapi életben a betont III. feszültségi állapotra tervezik. A III. feszültségi állapot leánykori neve berepedt keresztmetszet. Még az ivóvizes medencénél is megengedett némi (nagyon vékony) repedés. A repedések csökkentésének további módja a bz, hogy vékony betonacélt (átm. 6 vagy 8) kell használni űrűn (75 vagy 100 mm), de ez nagyon sok fúrást és ragasztópatront igényel. Igaz, a furat rövidebb lesz. Meg az is, hogy nem lehetnek egymáshoz túl közel a furatok. Praktikusan bele kell törődni a repedésbe és utólag javítani. Ha mondjuk egy léccel elválasztod (nem teljes mélységben) a két ütemet akkor kapsz egy szép, csinos repedést, amibe lehet tenni fém fugatömítő lécet. Az összevasalástól viszont nem lesz lépcső a két rész között. Vigyázat a fölső vas fog itt dolgozni, nem az alsó vasháló!
Köszönöm az infókat és a tanácsokat a terasz beletoldásra, jó megoldásnak hangzik ez a HILTI ragasztó + összevasalás elképzelés, de reálisan mennyi az esélye, hogy repedésmentes lesz a toldás hosszú távon is?
Mint írtam is, be akarom építeni és nagyon nem lenne jó, ha a fal vagy a járólap pár éven belül végigrepedne..
Azt se felejtsük el, hogy a rendelet szerint "nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény"-re ad felmentést az engedély alól, amit egy melléképület esetében talán nehéz elképzelni.
Normál esetben az összes épület talán egy tűzszakasz lesz, azzal szerintem nem lenne gond.
Sziasztok! Szeretnék melléképületet építeni a kertemben. 100 légköbméterig ugye nem kell engedélyeztetnem. Kérdésem hogy ilyen 100 légköbös épületből tehetek többet is egymás mellé, vagy saját épületek között, telken belül is tartanom kell valamilyen távolságot tűzvédelemre?
A rajz szerinti nyitott oldalon középen lesz egy zsalukő oszlop, a bejárat ott lesz ahol most a két ablak, valamint nem lesz betonkoszorú a tetején, gerenda szelemen megy körbe! Amúgy jó, thx!!!
A házunk építésekor a padlástéri szobák úgy lettek kialakítva, hogy a szarufák közé került 15cm kőzetgyapot. A szarufákra belülre került 5x5 stafni vízszintesen elhelyezve, melyek közé került 5 cm-es kőzegyapot. Az 5x5-ös stafnik belső felére került feltűzőgépezésre a buborékos párazáró hőtükör fólia.
Ezt követően jött még egy 3x5-ös lécezés, amire a gipszkarton került.
Így a párazáró hőtükör fólia és a gipszkarton között 3 cm-es résben el lehetett húzni a villanyvezetékeket.
Most szeretném utólag beépíteni a garázs feletti teret is, melyből ugyancsak szoba készülne.
A jól bevált rétegrenden nem szeretnék változtatni, azonban a jobb helykihasználtság miatt a 3x5-ös lécezést kiahagynám.
Okoz az bármiféle problémát, hogy az 5x5-ös stafnikra feltűzőgépezett buborékos párazáró hőtükör fóliára közvetlen csavarozom fel a gipszkartont?
Köszönöm a segítséget előre is.
A képen az látható, hogy az eredeti kialakításban a 3x5-ös léc hogyan került elhelyezésre.
Elkészült a "garázs" alap, 5,7x6,5m beton. A sarkon, még az oldalak közepén pillér kiállás.
Na mármost: a mellékelt rajzon a legmagasabb fal rész látható, innen indul a tető lejtése. A pillérek zsalukőből felrakva egy síkban, rajtuk körbe gerenda szelemen. Innen kéne megemelni 70cm-re. Mi lenne a stabil megoldás?
A 70cm-es "keret" rögzítése a szelemenhez, majd két oldalt karpántok?
Esetleg a beton oszlopokhoz oldalról rárögzített fagerendákkal megerősítve? ( A képen pirossal...)
Én látom a foltokat, amire gondolsz, és nem tudom mi lehet. Viszont nekem nagyon gyanús, hogy ezt a lapot valami lerakási minta szerint kellett volna rakni, legalábbis így furcsán néz ki. Bár az is igaz, hogy fejben forgatva az se nagyon látszik, hogy is lenne a minta.
Szia! Nem tudom, milyen foltokra gondolsz, de a járólapok szanaszét vannak repedve. A legjobb esetben csak mászkált valaki rajtuk, mielőtt megfelelően megkötött volna a ragasztó. Felszed, újat lerak rendesen és nem mászkál.
Minden egyéb eset sokkal drágább történetet sejtet.
Sziasztok! Pár hete lerakott járólapnál ilyen foltok jelentek meg, mi a búbánatos nyák lehet?? Volt némi leázás a vízszerelő miatt, aki régi befalazott vízcsőre kötött tévesen, de a víztől nem lesz foltos, különösen, hogy padlófűtés van..
Van egy közel 40m2-es földes garázsunk.Ezt szeretnénk aljzat betonozni.Megoldható-e úgy a betonozás,hogy 2 részben öntjük le?Először az egyik felét,aztán a másik felét.A bent lévő holmikat akkor nem kellene kirakni az udvarra csak átraknánk egy oldalra?
nincs még meg, a kábelcsatornánál rosszul fogalmaztam. Az állmennyezett fölött fog menni természetesen csak úgy értettem a csatornát hogy külön meg lesz csinálva a TV-nek és internetnek a csatorna amibe bele lesznek fűzve hogy véletlenül se kelljen szervíz nyílás vagy bármi egyéb csak kilógnak majd egy kábel kivezetőn. Ha simán a födémre rögzítem a konzolt és köré építem a gipszkartont akkor szerintem a lenyílás felcsukódás közben ütközne a gipszkartonba.
Persze ha már meglenne a tv+ konzol akkor akár lehetne azt csinálni hogy a TV méretével megegyező "lyukat" kihagynánk a mennyezetből és mikor felhajtott állapotban van a tv akkor bele süppedne a mennyezetbe. Ezzel csak az a baj, hogy ezek távlati dolgok még egyelőre se TV se konzol csak a mennyezet lassan időszerű lesz és próbálok előre gondolkozni. Lehet hogy 10 cm -re engedem le a mennyezetet és alá rakok egy 10x10 cm fát amit rögzítek a födémre és ehhez tudom majd rögzíteni a konzolt is biztonsággal.
4700Ft-tól fölfelé a minőségtől függően. Átm. 12-es vasnál 1 vas, 1 tubus az arány. Nagyobb vasnál rosszabb, kisebbnél jobb, de abból több van, úgy hogy nagyjából mindegy.
akkor pláne ne csinálj már olyan gányt, hogy kábelcsatornát teszel fel. Az álmenyó értelme az, hogy el lehet felette tüntetni mindent.
simán felteszed a konzolt a plafonra, és utánna körbekartonozod. vagy ha már megvan a karton síkja, de még nincs fent a karton, akkor felteszel a plafonra távtartót, aminek neki fog simulni a karton, és ahhoz fogsz csavarozni. távtartót valószínű csináltatni kell lakatossal, de lehet ki lehet legózni gipszkarton profilból, vagy akár fából.
HILTI-nek van ilyenje. Gyakorlatilag ugyanannyi furat kell mint ahány betonvas lesz az új részben. Trükközni lehet, hogy nagyobb átmérőjű vasat ragasztok be a toldáshoz mint amennyi lesz az új részben, de a nagyobb átmérőjű vasak sem lehetnek egy mástól akármilyen messze, 25 cm vastagságnál a vastávolság fölső határa kb. 20 cm. Ha másfél méterrel akarod megnyújtani a teraszt akkor nem érdemes külön vasat használni ragasztáshoz és a tersz vasalásához, mert a toldás az minimum 40d. Lehet csökkenteni a toldások számát, de akkor már nem garantált, hogy a kívánt hatást tudja biztosítani. NE TÉVESSZEN MEG, hogy a ragasztó erős, a régi és az új betonnak bírnia kell, általában beton szokta bemondani az unalmast, nem a ragasztás. Ha jól emlékszem a HILTI-nek HIT sorozata a ragasztó, többféle szilárdsággal gyártják, a házi készítésű betonokhoz általában elég a legyengébb is. A jelenlegi árát nem ismerem, de (nagyon)drága. Valószínűleg van a Fischer-nek is, de nem hiszem, hogy árban nagy különbség lenne. Ha teljes értékű ragasztást akarsz, akkor gyakorlatilag a furat mélysége az a betonacél toldási hossza. Sok évvel ezelőtt számoltam utoljára, akkor ez jött ki.
Szervíz nyílást nem nagyon terveztem, külön kábel csatornában lenne a tv és internet kábel + pár konnektor is kerülne a plafonra. Kívülről csak annyi látszódna, hogy kilóg a TV kábel és az UTP kábele a kábel kivezetőn meg mellett lenne pár konnektor a beltérinek, tv nek, motoros konzolnak. Felhajtott állapotban ezeket takarná a TV. Az álmennyezet és a födém között 5-10 cm lesz, E gerendás beton béléstestes a födém.
irodaházakban ahol ilyet láttam, mindenütt a plafonra volt rögzítve. az álmennyezeten csak egy luk volt, ahol átjött a vas.
a kábeleket hogy elhozd, mindenképp kell szervíz ajtó a gipszkatonra. persze azon keresztük még nem nagyon csavarozol fel semmit a plafonra. milyen anyagú a plafon, mennyi a tér a karton felett? ha csak mondjuk 10 centi, akkor én a katonon keresztül felfúrnék a plafonba, dübel/tipli, 10es menets szár, karton alatt, felett anya.
Gipszkarton álmennyezetre szeretnénk lehajtható mennyezeti TV konzolt rögzíteni. Az interneten nézelődve a konzol + TV súlya maximum 20-30 kg lehet összesen. Gondolom simán elbírja ezt a terhet de én inkább a dinamikus terheléstől tartok ami kézi lehajtás és felhajtás közben keletkezik.( még nem döntöttük el, hogy motoros vagy kézi lesz)
Szerintetek megbírja a gipszkarton vagy kell mögé valami amire rögzítjük a konzolt? (pl. profil)
Épület bővítéssel kapcsolatos kérdésem lenne, adott egy 25 cm vastag vasbeton terasz, amibe szeretnénk beletoldani, majd a végén egyben beépíteni is az egészet. A jelenlegi terasz kb 4 méter széles és kb 1.5 méterrel lenne kitoldva ilyen szélességben. Alapból nyilván külön alapja lenne a toldott résznek (egészen pontosan külön oszlopokon és lábazaton állna), és első körben annyi elképzelésem lenne, hogy megfúrni néhány ponton a teraszt, betonvasakat belerakni és ezekkel összevasalni az új részt.
Félő viszont, hogy ez kevés lehet és rövid időn belül külön utakra tévedne a régi és az új rész.
Ezek a dilemmáim:
- van-e valami speckóbb módszer "összefogni" a két külön szerkezetet? Az ácsok használnak valami "vegyi dűbelt", amikor befúrnak betonba, benyomnak valami folyékony cuccot és abba rakják a vasat, másra használják ugyan, de nem lenne-e jobb, mint a natúr kifúrás-betonvas betolás és az új betonréteg önterülésére bízni az összekötést?
- ha esetleg kvázi lehetetlen teljesen kizárni az elmozdulást, akkor milyen szerkezeteket helyezzek el a diletációs zónában? Homogén falat ráhúzni így gondolom esélytelen, mert úgyis el fog pukkanni rövid úton, de ha pl egy vasszerkezetes lépcső kerülne erre a részre, akkor az várhatóan túlélné különösebb gond nélkül?
Használati megosztási megállapodást lehet úgy kötni, ha közben jelzáloggal van terhelve az ingatlan?
Folyamatban van a kifizetés, de az több hónap még. Ha ez nincs meg akkor az e-on szóba sem áll velem. (Vagyis 2 hetente mikor válaszolnak az előző hiánypótlásra... nem tudom miért nem lehetett elsőre is összeírni nekik a listát mi kell hozzá). Viszont a tavasz végén elkészül az aszfaltozás az utcában. az önkormányzat ezután már nem fogja engedni a földmunkát. Osztatlan közös tulajdonú telekre próbálnék építkezni.
Település jegyzőhöz péntekre van időpontom egyeztetés miatt.
tetőfedéssel kapcsolatban kérdeznék.Van a tetőn egy vápa,ami a terasz cserépre vezeti le a vizet.A terasz kisebb szögű.A bajom az,hogy a vápa vége felfekszik a terasz cserepére,illetve a vápa egyik oldalán lévő alsó sor cserepet kitartja a vápa illetve a terasz cserepe. Így az alsó sor hézagos,nem fekszenek fel egymásra a cserepek.
tudom kép nélkül nehéz,holnap teszek fel.Mit lehet ezzel csinálni? Ha az alsó sor tetejét megemelném egy plussz léccel,akkor talán jobb lenne, de akkor minden szintet be kell kicsit csalni..
Adott egy kb. garázs méretű bitumenes lemezzel borított lapostető, megfelelően kialakított lejtéssel. Hogyan lehetne a legegyszerűbben ezt megcsinálni járható tetőterasznak? Mivel úgy tudom a bitumenes lemezen nem nagyon szabad mászkálni,(egyébként miért nem?) gondolom valami burkolatot lenne rá érdemes tenni, ha mondjuk ilyen teraszlapokkal telibe rakom az megfelelő lenne-e, ki tudna-e normálisan folyni közüle az eddig szépen lefolyó esővíz?
Egyébként Lindab "Z" gerendával ekkora távőlság símán áthidalható. A gerenda hegesztés nélkül is toldható, fordítva egymásba lehet dugni. Részletek Lindab szerint. Előnye még, hogy könnyű.
Akkor félrenéztem a rajzot. Tehát fél nyeregtető lesz. Amit küldtem vázlatot az annyiban változik, hogy a főtartók fölső öve egyenes (ferde) lesz, nem háromszög. Vonórúd nem fontos.
Vigyázz!!! A koszorú nem biztos hogy elég, ide gerenda kell, ráadásul nagykülpontos húzásra (hajlítás ÉS húzás) kell méretezni!!! A ferde tetőnek van oldalnyomása hegesztett gerenda esetén ami szét akarja nyomni az oszlopokat.
Sőt, szögvas is csak duplán, mert különben az erő iránya a vason kívül megy és az egy nagy többlet-igénybevételt jelent. Magyarul két kisebb szögvas párban (sokkal)többet ér mint egy nagyobb.
Az oszlopokat rendesen vasalni kell, min. 4 fi 12-es, bekötve az alapba rendesen, mert különben fölborul.
A teherviselés iránya a lejtés irányával megegyező legyen.
Az oszlopok tetejére koszorú kell a teherviselés irányára merőlegesen. Ez lehet fából, vasbetonból vagy acélból.
Erre kerüljenek a főtartók (irányuk a lejtéssel megegyező) aminél a fölső öv adja az esést. Trapézlemeznél a lejtésnek nagyobbnak kell lenni mint amit a gyártómű megad minimumként, mert különben beázik a toldásoknál.
A főtartó lehet szegezett fa rácsostartó vagy ekkora méretnél 2, szögben összehegesztett acélgerenda. Laposvas erre a célra nem jó a kihajlás miatt.
Az acél szelemenek lehetnek hidegen hajlított "Z" profilból is. A végükön meg kell támasztani fölborulás ellen mindegyik fajtát. Mindkét gerendánál (rácsostartónál nem) vonórúd szükségeltetik.
A (rácsos) főtartókra kerülnek a hossztarók. A házi kivitelezést figyelembe véve három főtartó a kívánatos minimum. A főtartókat elég a két végükön alátámasztani.
A hossztartók is lehetnek "Z" szelvényből, de ezeket a főtartókra merőlegesen fölfelé hegesztett (hidegen hajlított megfelel) szögvasakkal meg kell támasztani. Azt mindig elfelejtem, hogy hegynek föl vagy lejtőnek lefelé kell őket beállítani. Meg kell nézni a Lindab honlapján.
A trapézlemezből olyat kell választani amelyiket elég másfél méterenként alátámasztani hossztartóval. Járhatóság igényét figyelembe kell venni.
A csak az a jót azért írtam, mert van poli-farbe fehér diszpeziós festék sokféle, de mind sokkal gyengébb mint az inntaler feliratú. Sajnos ugyanúgy néznek ki, ellenőrizni kell, hogy van-e rajta inntaler felirat.
Lejtős a telek alja, feltöltés mellett döntöttem (vízszintes terasz a cél), a végén kb 50cm-rel lennénk feljebb mint a szomszéd telek - így viszont igazodna a szintje a másik szomszédunk telekszintjéhez, egyenes lenne keresztbe-hosszában :)
A támfal (bevasalva) nagyjából így festene az alsó részen:
A felső 2 sor a kerítés lábazata lenne, később valószínűleg szeretném vakolni, festeni.
Érdemes lenne szigetelést alkalmazni talajszint felett? Ha igen, milyet? Köszi!
Tavasszal költöztünk, sajnos még nem volt lehetőség a ház körül futó térkövezést megcsinálni, a csatorna kivezetésekre pedig nem gondoltam. Ahogy a képen látható emiatt vízgyűjtő teknőként funkcionál a térkövezésnek előkészített szegélyezett rész. Ma délután vettem a csatorna kiömlőkre hosszabbítókat, így már nem ide folyik a víz, de több hónapig ide folyhatott. A kérdésem az hogy ca. 6 hónap után képes süllyedni emiatt ezen az oldalon az alap?
Azt érdemes még ide venni esetleg, hogy a fűtés és villanyáram költségét együtt szokták mostanában kalkulálni ezeknél a pályázatoknál, ugye hűtő-fűtő klímák telepítésére is pályáznak és így már érdekesebb lesz a matek.
Azt, hogy jelenleg is a falban mennek a csövek és a hosszabbítás után is ott szeretném. Még nincs rajta beltéri egywegz, egyelőre a csövek lógnak ki a falból. (link)
Mit értesz falon belüli toldáson? Bontás nélkül nem fog menni, vagy teljesen új csövezés kell, ezeket a rézcsöveket keményforrasztással illesztik össze, vagyis teljesen hozzájuk kell férni.
Előcsövezték a klímát, bevésték a falba a csöveket. Egy helyen kb. 2 m-rel odébb tették mint kellene. Megoldható a falon belüli toldás és a más pozícióba telepítés?
Ja, igen: telekrészről így nem lehet lemondani, mert olyan nincs. Tulajdoni hányad van, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a tulajdoni hányad nagysága arányos a valójában használt terület nagyságával.
Használati megállapodás. Osztatlan közös tulajdonnak az az alfája és omegája.
Osztatlan közös tulajdonnál nincsenek klasszikus értelemben vett telekrészek. Egyetlen telek van. A közös tulajdon használatát kizárólag a használati megállapodás szabályozza, ezzel állapodnak meg a tulajok abban, hogy ki, melyik részt használja és állja annak költségeit, esetleg húzza hasznait. Ebben van leírva a közös használatú helyek (pl. kapubeálló, közlekedési útvonalak, pince, stb.)használata, költsége is.Ez adásvétel esetében is kötelezően érvényes marad, ha az új társtulaj mást akar, új megállapodás kell. A kijelöléshez nem kell földmérő, lehet egy kézi rajz is, a lényeg, hogy minden érintettnek világos legyen. Kivéve, ha valaki centiken rugózik, de akkor onnan villámgyorsan húzni kell elfelé.
Telekmegosztás - külön helyrajzi szám - csak akkor lehetséges, ha az így létrejövő telkek mindegyikének mérete eléri a helyi építésügyi rendeletben foglalt minimális nm-t. Társasházzá alakítás jöhet még szóba, de ahhoz az összes ingatlannak fizikailag összefüggőnek kell lennie, különálló épület már bukta.
Egyébként nincs plusz költség, ha normális a viszony a társtulajok között.
Sziasztok, teraszt építtetünk be télikertnek. A burkolatot már felszedtem, 1-2 hét, és jönnek beépíteni. Viszont most jól megázik a beton... A kérdésem, hogy ha lesz egy kis száraz idő, lekenhetem-e a terasz szélén kb. 20cm szélesen mélyalapozóval és kenhető vízszigeteléssel (a szerkezet alatti részeket)? Illetve a beépítés után mennyit kellene várni, hogy a beton kiszáradjon, és mehessen az egészre a kenhető szigetelés és a kerámia burkolat? Köszi.
Osztatlan közös tulajdonú telekre történő építkezésnek milyen költségei vannak?
Azt már tudom, hogy a használati megállapodás és a többi tulajdonos elővásárlási jogáról való lemondó nyilatkozatát csatolni kell a hitel igényléshez. Ezeknek kb mibe kerülnek? rajtam kívül 2 tulajdonos van.
Még olvastam olyant is hogy a földmérővel kell készíttetni megosztási vázrajzot, díja? Ebbe már benne lehet a telek határainak a megjelölése is? Más forrásból meg csak azt, hogy elegendő az utca frontról megadni a métereket, azaz kinek mettől meddig tart a saját területe és esetleg csatolni egy nem hivatalos rajzot róla.
Mindkét oldalhatáron a szomszédok kimérették a telkeket, egyik oldalon már a tégla kerítés elkészült, a másik felől pedig még csak kijelölte a földmérő nemrégen.
Ezekből adódóan az építésre kijelölt telekrész le van határolva elvileg megfelelően. Az utca frontot pedig a két szomszéd 1-1 kerítés oszlopa adja meg.
Köszi. A tojástartó legalább olcsó :) Egyelőre még nem derült ki milyen, lévén nincs kész a ház, csak már előre gondolkozok. Lehet nem fog kelleni, de ha mégis legalább tudom mi a megfelelő! :))
A gyapot csak azért nem tetszik, mert az nyitott cellás, átnedvesedik a talaj felől és buktad a hőszigetelés egy részét. Bár abba meg nem költözik be az egér, és az is valami. :-)
Ja, ja, mondjuk én magam tisztítottam, amíg volt, de manapság már csak anyáméknál kell. Még koszt is kisebbet csinálok, mint egy külsős. Anód csere ugyanúgy. Kell 8/10/13-as kulcs, meg egy csavarhúzó. Annyit kell tudni, mikori a bojler, mert tömítésből kétféle van. Pár óra alatt megvan, oszt' jónap.
Vannak olyan szálak is amik ha túlmelegszenek a stabil munkaponthoz képest akkor nő az ellenállásuk és ezzel negatív visszacsatolás képződik ami visszahúzza a teljesítményt ezáltal nem olvad le.
Nyilván nem megy annyit a a fűtőszál, ha nem tud lehűlni olyan gyorsan. Van egy hőkapcsoló, ami figyeli, mikor kell ki/be kapcsolni a fűtőszálat. Ha nem hűl annyira a vízkő miatt a szál, nem is kell olyan sűrűn kapcsolgatni. Összességében a bojlerbe bevitt energia csak a melegvíz csapon tud kifolyni, más útja nincs. A hőszigetelésen keresztül is egy kicsi, de az meg nem változik a vízkő mennyiségétől függően.
Ahogy írtad, a fűtőszálon lerakódó vízkőtől. Ugyanis, mint a régi mosógépeknél, ahol vastag a vízkő, ott sokkal több időbe kerül felfűteni ugyanazon hőfokra x mennyiségű vizet. Így ha 1,5x annyi idő, akkor 1,5x annyi áramot is fog fogyasztani.
Pl ha szalonnát sütsz, és 50 cm-re a láng felé tartod a nyársat, nagyon lassan fog megpirulni a szalonna, és 3x annyi fát (energiát) kell elhasználnod, mint ha közvetlenül a tűzbe tartanád.
Egyet értek . A villanybojler hatásfoka nem romlik.
A vízkövesedés is túlzott probléma. Tény ,hogy tisztítani kell, de inkább az aktív anód csere miatt.
Mondjuk 3 - 4 évente.
Bojlerjeim mid húsz év felettiek voltak a cserénél, mármint a zománcozott tartály -úak.
A vízkő ravasz dolog. Az egyik talán 5 éves tisztításkor tény , hogy kijött másfél veder vízkő. csakhogy ez a vízkő egy nagyon laza anyag. A teli vödör vízköre ment még egy félveder víz a porusok közé.
Tehát az a másfél jó ha egy veder tömör anyag. A 120 liternek a 10 liter kb. 8 %-a. 5 év után.
A tisztítással csak csínján. Náluk 20 eft a tisztítás és 25 eft a felrakás. Ha tartanám az ajánlott 2 évet 20 év alatt 200 eft-t fizetnék.
Az majd 3 bojler ára.
Most vettem egy 80 literest , 59 eft és 25 ért felrakták.
Tégla fal hangszigetelésére mi a jó megoldás? Van egy kis szoba, ahol lesz a kazán, számtech cuccok, ilyesmi, viszont a fal csak 6cm-es, mellette gyerekszoba. Ezt szeretném a "zaj"-tól védeni kicsit jobban. Mit érdemes erre a kis belső válaszfalra ragasztani? Olvastam parafatáblát, esetleg vékony kőzetgyapot, vagy vannak ilyen hanggátló geometrikus szivacsok(?)
Azt szintén nem lehet tudni. Újabb bizonytalan tényező.
"Későbbiek során, a panelek hatásfokának csökkenésekor, plusz panelekkel bővíthető, így újra ugyanakkora teljesítményt kapunk, mint a vásárlást követő első 10-12 évben."
Eszerint nem kis mértékben, hisz több új panel felszerelésével érhető el ugyanakkora teljesítmény, mint az első 10-12 évben. A csökkenés lehet 20 vagy akár 40%-os is. Egyik sem kevés. Nagyon rizikós az egész.
Sziasztok! Ismerős szeretne konténer házakat rakni a telkére. (többet, elszórva, többféle funkcióval, mindegy is) A konténernek méretétől függően 4-6-8 pontszerű alátámasztás kell (talajcsavar, vagy pontalap), a sávalap komoly "túllövés a célon". Viszont hogy lehetne a házak aljzatát hőszigetelni? Mert ha betonlemez-hőszigetelés-betonlemez, akkor pont elveszted a réven azt, amit megnyertél a vámon. (Ha belülről, akkor pár, plusz bukott belmagasság.) Az nagyon beteg ötletnek tűnik, hogy befújnak alá zártcellás PUR-habot?
A villanybojler hatásfoka mitől romlana? Az áramból csak hő tud keletkezni, más nem nagyon. (Ha nem vízkőtelenítesz, akkor lassabban fűt fel, mert a vízkövet is felfűtöd, de a hő akkor is ott marad. Azt az egyet tudom elképzelni, hogy egy kicsit több jut a lakásba belőle. De azért ez nem lehet túl sok, hacsak a bojlered harmada-fele nem vízkő.)
Nekünk biztos nem, mert nekünk havi 9e Ft a villanyszámla, így nem is tudok havi 15 ezret spórolni. Amíg a vezérelt áramot használtam HMV előállításra, addig 8 alatt volt. 2 felnőtt, 1 csecsemő, nyáron öntözőrendszer, és szinte mindenféle konyhai kis-és nagygép. Nem gondolnám, hogy 10e Ft felé menne, csak ha majd romlik a villanybojler hatásfoka évek múltával, vagy megemelik a villany árát.
Technikailag, laborkörülmények közt lehetséges mérni, csakhogy egy rendszer sem teszi ezt.
A hatásfok ez esetben azt jelenti hogy a beeső napfény hány százaléka alakul árammá, csakhogy a beeső napfény mennyiségét nem méri semmi, ahogy a panel hőmérsékletét sem, pedig a hidegebb panel ugyanannyi napfényből több áramot állít elő. Ezért állítom hogy soha nem fogod észrevenni, és a rendszer sem fog bejelezni soha. Ismert több olyan eset, amikor egy egész panel tönkrement a stringben és senkinek sem tűnt fel.
Nem az áram áráról beszélek hanem a szaldóról. Jelenleg ha elfogyasztasz évi 10 000kwh -t és termelsz évi 10 000kwh-t akkor a villanyszámlád 0 ft. Mindegy hogy 10 vagy 50 ft egy kwh. De a részletes áramszámlán az szerepel hogy az áram ára 15 ft, és a rendszerhasználati díj 20 ft. Ha a szaldó megszűnik, akkor a fenti példánál maradva veszel 10 000 kwh áramot 350 000 forintért de amit te termelsz azt 150 000 forintért veszik át, ezzel máris keletkezik egy 200 000 forintos villanyszámla a törlesztő mellé. Ez ami igazán rizikóssá teszi ezt a játékot.
Nem kioktatásnak főleg nem személyeskedésnek szántam, azért írta, hogy aki ilyenen gondolkodik az nézzen utána alaposan.
Nem írtam le semmi olyat amit csak feltételezek, amiket írtam tények és természetesen lehet hogy tévedek.
Tény hogy megszűnhet a szaldó, tény hogy nem méri semmi a hatásfokot, tény hogy tönkremehet az inverter (láttad már belülről? tudod hogy emberek élnek abból hogy ezeket hordják be hibásan az osztrákoktól és javítják? biztos nem azért mert sosem romlanak el) tény hogy az eon solarhome az nem az enon saját cége, sem alvállalkozója, sem szerződéses partnere, nem nyújtanak semmivel több biztonságot mint bármelyik másik napelemes cég, az eon jogilag nem felel semmiért amit a napelemes cég mond vagy tesz, pláne nem nyújt garanciát helyette.
Az hogy mennyien ugrottak bele és biztosan nem hülye mind, az nem igazán jó érv, az utóbbi évek brókerbotrányait elnézve, vagy visszaemlékezve a frankhitelre. Azok is bombabiztos üzletnek látszottak amikbe ezrek buktak bele.
- Eon, vagy Eon saját cége, gyakorlatilag jogi értelemben mindegy.
- nem is mondtam , hogy bárki ígéretet tett volna az áram árára, de szerintem nem is lényeges, mert ha megtermelem, amit elhasználok, akkor mindegy az egységár. Ezt persze forintban el lehet téríteni a szolgáltató oldaláról, ez nem vita.
- gondolom, hogy egy ilyen rendszer van annyira intelligens, hoyg a saját hatásfokát tudja mérni. Vagy, ha nem, akkor is biztosan van erre mód. Ez pusztán műszaki dolog, nem kell belekeverni a fogyasztást, meg a havi számlákat és a napsütést. Ezek tény adatok, amiket meg lehet mérni. Nem vagyok villamos mérnök, de egy rendszer hatásfokát, teljesítményét nyilvánvaló, hogy meg lehet határozni.
- az EON ha nem ad engedélyt a csatlakozásra, akkor jogászkodhat bárki és ahogy vázolod, hogy mennyi minden változhat, hát ez a jogszabály vajon miért kell, hoyg 25 évig fix legyen? Ez sem kőbe vésett dolog.
- az inverter dolga: erre is van garancia, meg persze, számolni kell vele, hoyg meghibásodik. Ez nyilván tolja a "megtérülést", de azért hoyg 25 év alatt 5 db tönkre menjen, kissé pesszimista hozzáállásnak érzem. :)
A kioktatásnak és a személyeskedésnek nem sok értelme van, mert te sem tudsz semmit, csak feltételezed, amiket leírsz.
Aki ilyen rendszert használ, az mind hülye és senkinek sem éri meg? Mindenki hülye volt és hiszékeny, hogy pénzt tett bele?
Aligha hiszem.
A hitel gyakorlatilag kamatmentes, így hívhatjuk akár részlet fizetésnek is, mert ahogy már írtam, az önerő alig 170.000 Ft. A többi összeget így is- úgyis áram számlára költeném.
De nem a család elől veszem el a kenyeret az asztalról ezzel a pénzzel, úgyhogy nem parázom túl.
- Az EON nem telepít napelemet, csak egy jól megfogalmazott reklámba futottál bele, hogy ők az eon ilyen-olyan alvállalkozói.
- A szaldót nem ígérte meg neked írásban senki, csak azt mondták hogy biztos marad, mert miért is törölnék el, szóval ha holnaptól 44 forintért veszed az áramot, tőled meg 14 forintért veszik át, akkor nem szólhatsz egy szót sem. Ekkor már fizetheted a hitel mellé a villanyszámlát is, ami a törlesztővel együtt lehet több lesz mint a napelem nélkül lenne. ekkor a megtérülésed mennyi lesz? 30 év? 100 év? Megjósolhatatlan, mert a képletben bármely számot bármikor bármire átírhatja a kormány.
- A hatásfok romlását nem veszed észre, mert a termelésed folyton változik a napsütés és a hőmérséklet függvényében, így nincs mit mivel összehasonlítanod, mint ahogy két egymást követő tél gázfogyasztását sincs értelme összehasonlítani. Amúgy mi az elképzelés? Hogy bemondásra jönnek leszerelik, bemérik, és majd fizetnek? Hát ebbe azért ne éld nagyon bele magad.
- Ilyen nincs hogy betellik a körzet betáp lehetősége, a jelenleg hatályos törvények szerint a szolgáltatónak kötelessége biztosítani a betáp lehetőségét.
- És mint írtam az inverter az alatt a 25 év alatt háromszor, de lehet hogy ötször tönkremegy.
Szóval beleugrottál egy hitellel megtámogatott elég rizikós konstrukcióba, anélkül hogy rendesen utánanéztél volna csak elhitted amit a telepítésben érdekelt cég mondott. Természetesen lehet hogy bejön, lehet hogy 5 év alatt megtérül, lehet hogy 25 év alatt sem romlik el, csakhogy ebben senki sem lehet biztos, ez puszta szerencsejáték.
A hatásfok csökken, persze, de van ám garancia is a világon.
Ennek a cuccnak úgy emlékszem, hogy 80%-os teljesítményt garantál 15, vagy 20 évig a forgalmazó, illetve így az EON. Szóval, ha ez nem teljesül, akkor van új irány.
Meg aztán ha a csökkenő teljesítmény mellett is megtermelem a null szaldót, akkor sincs még semmi veszteség. Én úgy lőttem be, hoyg a 10 panel most némiképp túlteljesíti az igényt, tehát, ha csökken is a teljesítmény, még mindig nullán leszek.
A rizikót mondjuk nagy mértékben csökkenti nálam az a tény, hogy innentől fogva az áram ára gyakorlatilag mellékes, viszont, ha nem ~44 Ft/kWh-val számolok, hanem figyelembe veszem, hogy ez biztosan emelkedni fog, akkor a "megtérülés" sem 10 év, hanem rövidebb is lehet.
A lényeg, hogy mindenki maga kell mérlegelje, hoyg mire költi a pénzét, de az is tuti, hoyg előbb-utóbb a szolgáltatóknál megtelik az adott körzet betáp lehetősége és onnantól hiába akar valaki csatlakozni, már nem fogják engdeni.
A hatásfok nemcsak, hogy csökkenhet, hanem egészen biztos csökkenni fog 10-12 év után, nem is kis mértékben. Ezt is csak most tudtam meg, hogy utánaolvastam.
Szerintem ez egy sokismeretes egyenlet és bár elképzelhetőnek tartom, hogy megéri, de nekem nagyon rizikósnak tűnik a dolog.
Szerintem ez nem annak a legnagyobb üzlet, akinek felszerelik, hanem annak, aki felszereli.
Nekem úgy állt össze, hogy 1,7 milla cakk-pakk minden és a havi 12.000 Ft-os villanyszámlámat váltom ki.
A 10 évre fizetendő törlesztés havi 13.000 Ft, önerő ~170.000 Ft. (Energetika, Eon, közjegyző)
Nekem 10 panelt raknak fel, plusz egy invertert. Ez az előzetes számítások szerint kicsivel többet tud, mint az elmúlt évek átlag fogyasztása, de kb nullára jön ki.
Az EON szereli, villanyórát cserél, stb.
Én úgy gondolkodom, hogy mivel ugyan annyi villanyszámlát fizetek, mint amennyibe kerül a SOLAR rendszer, így nem megtérülésről kell beszélni, hanem arról van szó, hogy ezt a havi összeget így is, úgyis kifizetném az Eon-nak, így viszont veszek rajta valamit, ami engem szolgál és a 10. évtől már csak a saját rendszerem fenntartása a költségem. Onnantól "villanyszámlám" már nem lesz, vagy csak akkor, ha nem férek bele a fogyasztással a megtermelt áramba.
Nyilván, ezt meg is lehet szüntetni a szolgáltató részéről (de azért talán ez nem ilyen egyszerű), meg hatásfok is csökkenhet, de szerintem megéri.
Egy hűtötáska méretű doboz a falon, félmillió forintért. A napelemekből nem a hálózati 230V váltakozó feszültség jön le, hanem napsütéstől függően változó párszáz volt egyenfeszültség, így kell kell még egy elektronika ami átalakítja, és a frekvenciáját a hálózatéhoz igazítja.
Nagyobb baj, hogy az inverter nemigen fog kibírni annyit mint a panelek, és annak a cseréje vagy javítása is drága mulatság. Továbbá nem szokták megemlíteni hogy a jelenlegi szaldós elszámolás nincs kőbe vésve, csak egy tollvonás eltörölni bármikor. Persze lehet hogy nem megy tönkre az inverter, lehet hogy örökké marad a szaldó, de ha mégsem, akkor a megtérülés konvergál a végtelenhez.
Itt azt írják, hogy felszerelés után 10-12 évvel elkezd csökkenni a panelek hatásfoka. Tehát pont mikor nullára kijön az ember és lehetne valami haszna, akkor kezd el csökkenni a hatásfok. Persze bármikor lehet plusz paneleket felszerelni, de az nyilván plusz költség.
A másik problémám pedig az, hogy a most felszerelt napelemek 10-15, pláne 20 év múlva már jócskán elavultak lesznek. Nem beszélve a ki tudja hány %-os teljesítménycsökkenésről.
Van ez a napelem Európai Uniós támogatással. Ha jól emlékszem 2 milliót kell befizetni és havonta 15 ezer ft-nyi villanyszámlát lehet megspórolni így. A környékünkön egyre többen ugranak bele ebbe, 8 db napelemet tesznek fel a tetőre.
Köszönöm az ötletet, a tok a ferde, az ajtó jobb, de mivel az ajtó is kb deszkákból van, így vannak rajta minimális hiányosságok, de azokat elviszi a szigetelő csík majd. A tokot kellene egyenesre hoznom, ha vékony lécet felszegelek, és a léc és a tok közt kitöltöm szigetelő anyaggal, a léc és az ajtó közé pedig felragasztok szigetelő csíkot, úgy talán jó lesz.
Többek közt a spjázban tárolt élelmiszerek, illetve télre itt vannak bent az elektronikai gépeim, amik nem férnek be, továbbá itt van a kazán is, és már ugye ott rontja a hatásfokát a lehűlés miatt, stb.
Azért egy tetőtér beépítés nem a szakma csúcsa. :-)
Ki kell menni, fel kell mérni, meg kell nézni, hogy egyáltalán normálisan (gazdaságosan stb) megoldható e, aztán településképi véleményeztetés és mehet a buli.
Azért egy rutinos építésznek nem sok kell, hogy megmondja, megéri vagy nem. Már építtetői oldalról.
Sajnos ingoványos a jogszabályi háttér, másrészt az ilyen munkákra is kell idő, amit az emberek nem szeretnek megfizetni.
Csak azért meg senki nem fog dolgozni, hogy dolgozhasson.
---
A doksi egyébként felmérési tervből és egy átalakításiból áll - helyszínrajz, felm alaprajz(ok), felm metszet(ek), felm homlokzatok, fotódoksi, műleírás átalakításban ugyanezek, plusz az irományos rész, stbstb. Nem kevés idő.
Tehát már az elején illene tisztázni az érdeklődőnek... az itteninek, hogy milyen minőségben kívánja megbízni.
A tetőteresre gondolok. kitalálni az álmait, amit ő nem tud megfogalmazni, vagy egy olyan alkotást készíteni, amit elfogad a hatóság - nem mond ellent a szabályozásnak, műszakilag érhető és nem túl drága.
Az hogy a sóder térfogata + a cement térfogata + a víz térfogata több mint a kész betoné, készséggel elismerem, elvégre a homok is felszívja a vizet a cement is, és ez a szósz eloszlik a kavicsok közt. De az kizárt, hogy kevesebb lesz a kész beton térfogata, mint a sóder maga. 1,7m3 sóderből kizárt hogy 1m3 beton legyen. A recepted is 1,7T kavicsot ír, ami csak 0.98m3. Ezt keverte össze a kolléga, azon akadtunk fenn.
Arról van szó, hogy 1m3 készbetonhoz a hozzávalók több mint 1 m3 tesznek ki.
Egyébként ezt otthonról írom, nem tudom megnézni, de úgy rémlik, hogy az ÉKN-ben és az ÉMIR-ben található receptekben több mint 1 m3 sóder kellett 1 m3 betonhoz. Ellenőrizni fogom és a talált receptet be fogom másolni, bármi legyen is az.
0-24-es homokos kavics 1m^3 súlya 1600kg körül van, tehát a receptedben kb. 1m^3 kavicsot használ fel 1m^3 betonhoz, amit 900liter környékére számolva meg is ad.
Nekem ebből az jön le, hogy a kavicsváz térfogata megegyezik a tömörödést kivéve a kész beton térfogatával. A belinkelt recept is ezt mutatja!
A spájzomnak a bejárata egy régi faajtó. A fal vályog, és az ajtótok körbe és az áthidaló is mondhatni, görbe/hullámos gerendákból van. Ennek eredményeként ha bezárom (a zár elég jó, mert már megcsináltam), sajnos az ajtó és a tok pereme közt olyan rések vannak, ahová az ujjam is befér. Így télen sajnos szinte fagypontra süllyed a spájz hőmérséklete. A boltban kapható ajtószigetelő csíkok sajnos túl véknyak ide, esetleg tudnátok ajánlani valamilyen megoldást? Mert az ajtót nem szeretnénk ezért kicseréltetni egy vagyonért, a melléképületben.
Ezt tanították és a betonreceptekben is ez van. Gondolom, hogy a homok és a kavics között hézagok vannak, ezeknek a hézagoknak a rovására. Tonnára írta a receptet sr1, köbméterre szokás a sódert és a vizet, de úgy is jó. Fejből nem emlékszem pontosan, de kb. 1,3m3 sóder kell 1m3 betonhoz. A többi a víz és a cement megy a hézagokba a keveréstől. Gondolom, hogy a cement és a víz kenőanyagként működik és a homok és kavicsszemek közelebb kerülnek egymáshoz. Ezt még senki sem kérdezte tőlem és ezért nem is néztem utána az oknak, de erre tippelek.
"én nem vagyok nagy kőműves, de hogy a tökömbe lesz kevesebb a térfogata a kész betonnak mint a sódernek? Adok hozzá cementet meg vizet attól összeesik? Nemár."
"Egy köbméter betonba kb. 1.6-1.7 köbméter sóder jár."
"Neked 6 köbméter betonhoz kell 1920 kiló cement és 10 köbméter sóder."
Te én nem vagyok nagy kőműves, de hogy a tökömbe lesz kevesebb a térfogata a kész betonnak mint a sódernek? Adok hozzá cementet meg vizet attól összeesik? Nemár.
Nekem éjszakára pl. szinte teljes sötétség kell, különben nem alszom jól. Nyaranta hajnal 4 körül engedjük le a hálóban a redőnyt meg csukjuk be az ablakot.
Amúgy hogy ki mire kel, nálunk nem a szomszéd redőnye hallatszik át, hanem a kutyái ugatása (bár mióta csak kettő van, mintha sokkal halkabbak lennének), a hálóablaktól légvonalban akár 2 méterre, meg a kakaskukorékolás. Az utóbbit nem is sejti az ember, milyen zavaró (mondjuk még mindig kismiska a birkabégetéshez képest -- ezzel apósomnál kísérletezett az egyik szomszéd pár hónapig).
Baszki, te hol élsz? Ősz van, ma reggel 6 fok. A redőny arra van, hogy éjjel az ablakon ne hűljön a szoba. Tudod, vannak amik még ilyen pu töltetűek is.
A mi utcánkban minden reggel mindenki felhúzza az ezer éves nyikorgó redőnyét
mellesleg nem értem teljesen, nálam a redőny azért volt / van / lesz, hogy nappal az árnyékolást / nap védelmet szolgálja.
Így este húzom fel, amikor hazaérkeztem, és már nem süt oda a nap, és reggel engedem le (már amikor nyár van, és a kérdés releváns).
Az éjjeli sötétítésre ott a sötétítő függöny.
Ha valaki éjjelente lehúzza a redőnyt, akkor az éjszakai szellőztetés lehetőségétől fosztja meg magát, ami azért a mi éghajlatunkon évi 3-4 hónapban nagyon jól jön.
Én megértelek, mert az akaratlan ébresztés tényleg szar dolog, de mint ahogy engem is kértek már meg társasházban, hogy óvatosan, lehető legkevesebb zajjal húzzam fel a redőnyt, fordítva is meg kell próbálni, és is megtenném.
Zsír új redőnye van a zsír új házban, nem ez lesz a gond sajnos.
Olyan helyen éltem, ahol sok volt a zaj és végre örültem, hogy ezek megszűnnek - egy zsák pénzért. Panel volt egyébként, de ott tudtam, hogy erre kell számítanom.
A mi utcánkban minden reggel mindenki felhúzza az ezer éves nyikorgó redőnyét, ez az együttéléssel jár, ha csöndet akarsz, szerintem rossz helyre költöztél.
Megnézik, elmondod, hogy mit szeretnél ÉS ott rögtön megmondják, hogy lehet vagy nem lehet. Ha lehet akkor milyen feltételekkel. Ha nagyon sok mindenben bizonytalan az építész vagy a statikus tervező akkor nem jót választottál. Egy ilyen jellegű átépítéshez csak az építész véleménye ritkán elég és még ritkábban jó.
Ezután ha van szerződés akkor felmérik az épületet.
Általában készül a megbeszéltek alapján egy vázlat, amit egyszer módosít az építész a megbízó észrevételei alapján. De nem többször, csak felárért. Kivéve ha más van a szerződésben.
Készül egy engedélyezési (bejelentési) tervdokumentáció ha kell, majd kiviteli tervdokumentáció. (valaminek az alapján meg kell majd kérni a lakhatást)
A kiviteli tervdokumentáció építész, statikus és ha van gáz akkor gázos tervdokumentációból áll. Komolyabb esetben van elektromos és épületgépész tervdokumentáció is.
A kiviteli tervek alapján készül egy árazott és árazatlan költségvetés. Ha nincs a szerződésben akkor felárért.
FIGYELEM! ENGEDÉLYEZÉSI TERV kivitelezésre NEM ALKALMAS!!! Eng. tervből a kivitelezőt nem lehet ellenőrizni, csinál amit akar.
Egy kisebb építkezésbe fognék (tetőtér beépítés), egyelőre a tervezőt keresem. Azt szeretném megkérdezni, hogy a tervezésnek milyen fázisai szoktak lenni és ennek hogy szokott lenni a fizetési ütemezése? Gondolom,
van egy felmérés az elején. Megnézik a házat, megbeszéljük mit szeretnénk (pl falat arrébb rakni, tetőt kilukasztani, tetőfeljárót hogy gondolnánk, tetőn hol legyenek ablakok stb)
aztán készülnek draft vázlattok az opciókra (vázlat + esetleg nagyságrendi költségbecslés). Ebből kiderül már, ha pl egy falat nem lehet úgy arrébb rakni vagy ilyesmi
megbeszéljük részletesebben a lehetséges opciókat,.
az előző pont alapján kiválasztünk egy változatot
majd véglegesítjük. Ennek a kimenetele gondolom a végleges és részletes terv, ami alapján a kivitelező dolgozik, a részletes költségbecslés és valami ami kell az engedélyeztetéshez
majd engedélyeztetjük
Jól gondolom, illetve ezeket így szokták fázisolni? Illetve fizetni hogy szokás?
Nem én vagyok a szomszédja. De azért legyen arányérzéke. Egy-két alkalmat ki lehet bírni. Ha nem akarnak egymással szórakozni akkor nem lehet vészes a dolog. Volt egy ügyfelem, annak mániája volt a teljes csend, olyan ház kellett neki. A Nagy Sárga Házban végezte...
annak örülj amíg nem találja ki, hogy olcsóbb a klímával fűteni mint gázzal
és enne örvén felszerel a közös vagy szemközti falra egy (vagy két) klímát, ami télen a -10 fokban dübörögve erőlködik egész éjjel, a falat remegtetve, hogy meleget csináljon a -10 fokból
(ezt mi beszoptuk, és el is költöztünk azóta onnan)
Csatolok egy alaprajzot: a két ház között van egy átrium, ami a szomszédé, a szomszéd a bal felső lakásban lakik. Így a lakóterek nem érnek össze, de a falak közösek. A piros ablakon van redőny (és a földszinten is van egy), a piros a mosógép. Erre szeretnék megoldást találni.
Akkor meg, egy sima tapadó híd megteszi, amit a festékboltban is lehet kapni, csempét-csempére ragasztásnál szokták használni, nem kell nagyügyet csinálni. Csak legyen valami.
A kivitelezőtől kell kérni a hiba megszüntetését (hangszigetelés hiánya, kispórolt falvastagság esetleg még a két épület közti rés is, egy fallal kevesebb).....
Újépítésű ikerházban állandóan áthallatszik a szomszéd redőnye és mosógépe. Mit tudok tenni ezek ellen, azonkívül, hogy megkérném a szokásai megváltozására?
A panelban megszokott volt de itt... Nem is értem hogyan lehetséges ez. Rettenetesen bosszant
Biztos, hogy kell az a ferde letörés? Rajzod alapján kellene a kimaradó háromszögre plusz 2 nm mondjuk, de jóval kevesebbet kell vágnod. Így furán fog kinézni szemből eléggé az egész, ha kész lesz. Ha inkább tér jelleget akarsz neki adni, akkor ha lehet, ne legyen letörés, ha inkább járdát, akkor ha kell is a letörés, a háló sarkánál a rajz alapján kb 70 centis lenne a járda szélesség, balra kintebb kellene hozni a letörés jobb alsó sarkát, vagy még inkább átlós helyett derékszögű vonalvezetést adni a szegélynek. Akkor az egész vonalvezetés jobban harmonizálna az épülettel is. Húzd ki madzaggal a járda vonalakat meg a ferde részt, és nézzél rá élőben.
Ha esetleg autóval rá akarnál állni a középső nagy részre, akkor szerintem valami halszálkában rakd inkább. Ház falához ne rakd oda, ahogy írta már sr1 is.
A falnal észerű késziteni egy keskeny zöldövezetet.
Egyrészt a csapos elő visszacsap a falra a tékőről, ha északi oldal, nehezen szárad ki.
Úgy látom a rajzon, hogy be kell építs 2 lépcsőt is.
Ha készítesz egy szegélykő keretet, ami 90 fokba találkozik minden saroknál, úgy hogy hagysz 40 cm széles zöld sávot a falak mellett, akkor ki lehet számítani, hogy honnan kell elindulni. Így minimálisra csökkenthető a vágás.
Ha 45 fokba inditod el a kövezést a szegélyhez képest, akkor meg lehet oldani azt is, hogy a 45 fokos letőrésnél is szép legyen a vágás.
Ki kell szerkeszteni az egészet számitógépen. Pont úgy, mind egy csempe kiosztást egy mosdóba. Összeraksz kötésbe pl. 10-15 követ, megnézed a méretét, ez lesz egy modul, amit egymás mellé kell tólni, aztán az ad egy szélességet és egy hosszat minden síknál, innen ki lehet számolni a szegélykövek által meghatározott területet méreteit.
Pedig éppen javasolni akartam volna, hogy a ..73 -ban előhozott koncepcíód szerint az a vb.- lemez lehetne inkább 25 cm vt.... had nyugodjanak meg a beton lobbis szakértők, de látom te is a túltolás ellen kezdesz gondolkodni.
Amúgy rgy könnyűszerkezetes építménynél teléjesen más szempontok veendők figyelembe mint egy merev tégla beton építményeknél. A sok sok betonba ölt pénzt másra is el lehet költeni.
Tény hogy a nem megfelelő alapnál némi mozgás lehet, de ezek a könnyűszerkezetnek meg sem kottyannak.
Elég a 40-es is, csak a 40-es kanállal se lehet kiásni a 40-es alapot 80mélyen, hacsak nincs agyagos talajod, általában kézi ásássál is rá kell igazítani.
Ha sávalapnál a talajszint feletti részt is ki kell zsaluzni, vagy zsalukövezni, de azt már vasalni is kell.
A térkövet a széleken le kell ragasztani, a szegélykövet is, sokkal több munka.
Térkövezésnek is kell 25cm tört kő, jól megdöngölve, szintre ásni azt is kell.
Egy vízszintes síkot egy kis géppel ki lehet szépen ásni.
A hegesztett halót be kell kötni valamihez, nem elég a hozzákötni a sámlikhoz. Tapasztalat.
(8+7) x2 x4 = 120fm= 48 kg 8-as, 120db. 6-os kenyel kell, ami 84fm- 20 kg 6-os.
Kengyelt veszel készen, megkötni nem nagy munka. A 8-as vasat két vasaskulccsal meghajlítod, meg van a sarokkötés is.
Ha veszel egy jobb betont és rendesen megvibrálod, bérelsz egy lapvibrátor is a lehúzáshoz, tartós lesz a beton, a kizsaluzott oldalakat le lehet csíszolni egy kicsit.
25cm EPS szigetelésre tennék csatorna lefolyót. Két lehetőség merült fel - van valakinek pro vagy kontra érve bármelyik mellett/ellen?
1. Venni 25cm-es (legnagyobb) csatorna-bilincset, meghosszabbítani, és így rögzíteni. Nehézség, hogy a bilincs szára egész a nagyméretű téglából készült fal szélére esne, kb 3cm-re a szélétől (plusz 2 cm vakolat)
2. Bazinagy EPS tiplivel rögzíteni a csatornát
Nekem valahogy irtó ellenszenves az EPS tipli, félek tőle, hogy ha nekimegyek, (nekitolom a fűnyrót pl), akkor nagyon hamar szétesztergálja a szigetelést, aztán leshetek...
A "hagyományos" megoldás viszont nagyon hosszú menetes szárat eredményezne (kb 28cm!), ami nem tűnik túl merevnek, egy fűnyírós "baleset" ugyanúgy el fogja mozdítani az EPS-ben a tartót...
Hogy csinálják ezt mások ilyen vastag szigetelésnél?
""A minimális betonfedés ha jól tudom a betonvas átmérő kétszerese, ""
A betonvas átmérőjének a kétszerese, de minimum 2 cm. a szomszédos vasak közti távolság minimuma. Vasak toldásánál is ezt a távolságot írja elő a hídszabályzat. A régi MSz megengedte, hogy a toldott vasak egymás mellé kerüljenek.
"A minimális betonfedés ha jól tudom a betonvas átmérő kétszerese, "
Nem. Attól függ, hogy milyen környezetben van.
"- 20 cm C16/20, benne 8x150x150 háló két rétegben."
Az 5 cm betonfedés alapozásnál lehet jó, de 4 cm is megteszi.
A háló helye a külső szélétől befele a betonfedésnek megfelelően.
"Gond-e , ha a lemezalap a föld szintje fölött van? Kell-e neki oldalról "támasztás"?"
Nem ártana valami rajz az elképzelésről. Szabadkézi is megteszi.
"Hol kellene lennie a két hálónak? Mi legyen közöttük a távtartó?"
A legegyszerűbb ha távtartó pogácsák (műanyag, boltban kapható) kerül az alsó vasalás alá, felső vasalást pedig az alsó vasalásra állított távtartók (sámlivasak) tartják. Általában négyzetméterenként 2-4 db-ot szoktak tenni.
A sámlivasból vékonyabb vasalásnál több kell, mert el kell, hogy bírja betonozáskor a rajta tartózkodó munkaerőt. Átm. 8-hoz praktikus a 4 db/m2. A sámlivasat nem szokás átm. 12-nél vékonyabból csinálni.
A sámlivas függ. szárának a hosszát úgy kell meghatározni, hogy összeadom a betonfedést, a vasalás hossz és keresztirányú vasainak az átmérőjét valamint a sámlivas átmérőjét. Majd megszorzom kettővel és levonom a lemezvastagságból. A sámlivas vízszintes szárainak a hossza nagyobb legyen mint a vaskiosztás távolsága.
A betonminőség szempontjából a földnedves a legjobb, de a kissé képlékeny még elmegy. A földnedves az majdnem porzik!!! A földnedveshez kevesebb cement is kell. Ha nehéz bedolgozni akkor nem vizet hanem plasztifikátort kell hozzáönteni, minimális mennyiség kell.
Igen személyautók lennének, de szeretnék szigetelni is, így maradok a teljes lemezalapnál, amivel kapcsolatosan lenne még pár kérdésem:
1, Megfelelő-e így a rétergrend?
- 20 cm zúzott kő tömörítve
- PE fólia
- 5 cm XPS
- 20 cm C16/20, benne 8x150x150 háló két rétegben.
2, Gond-e , ha a lemezalap a föld szintje fölött van? Kell-e neki oldalról "támasztás"?
Így kvázi lehetne lábazat is egyben, és oldalról össze tudnám kapcsolni az alap alatti szigetelést a falon lévővel.
3, Hol kellene lennie a két hálónak? Mi legyen közöttük a távtartó?
A minimális betonfedés ha jól tudom a betonvas átmérő kétszerese, de én azért 5-5 centit alul felül hagynék. Hajlíttassak betonacélból távtartó kengyeleket (hogy össze legyen kötve a két vasalás), vagy csak távtartókkal legyen a két háló összekapcsolva?
A betonnak bírnia kell a szélből az épületre ható erőket. Ilyen szempontból a szerelt vasalás valamivel előnyösebb. Szélszívás is lesz, az alapozásnak, a falaknak is ki kell bírni.
Vasbetont nem szokás puszta földre rakni mert a talaj kiszívhatja a vizet a betonból annyira, hogy romlik a beton minősége. Ez a szerelő beton, ezen szerelik a vb. lemez vasalását és aztán betonozzák. A szerelőbeton miután megkötött legyen jobb mint a talaj. A vasbetonnak kell a teherbírást biztosítani. Fölfagyás miatt nem árt a szerelőbeton alá tömörített homokos-kavics vagy zúzottkő. Csak kavics nem jó.
Azért a belmagasság bizonyos érték felett már tényleg kellemetlen tud lenni.
Ilyenek a régi belvárosi /tágabb belvárosi / házak földszinti helyiségei.
Ezeket amúgy üzleti megfontolásból építették általában 4 és 5 m közöttire. Viszont az utcai fronton kívűl volt az udvari és ott lakások voltak. Nos ezek meglehetősen hidegek és sötétek voltak. Ráadásként még vizesek is. Néha lefagyott a bentlakók lába.
Az utca fronton nagy üzletnél jól nézett ki a nagy tér nagy belmagassággal. Ha úgy alakult, akkor viszont galériázták. Raktár, kis műhely stb hasznosítással.
A galériához az ideális belmagasság a 3.8 és az a feletti.
Az emeletközi lakóhelyiségeknél nincs jelentősége a nagy belmagasságnak. Alul felül fűtött tér-
Mint laikus, az alsó fafődém fölött van egy betonfödém esztrich-el kvázi "lezárva" ezért gondoltam, hogy az megfogja a fölfelé jutó párát, ami így károsíthatja az ott lévő fa szerkezetet -
irtam előbb. Hát persze, hozzátéve, hogy azért csak nem hül ott le a levegő úgy, hogy ki is csapódjon az a fránya pára.. És akkor miről beszélek? Megyek iszok egy kávét inkább. :))
Szia! Köszi a hozzászólást! Igen jellemzően mindíg túlvariálom a dolgokat, ilyen vagyok..
Hát, annyira nem tetszik a magas belmagasság, mindenki a fűtést emlegeti, hogy akkora teret minek fűteni stb.. Az építész csak javasolta a gipszkarton falat, ami nekem is tetszene sűlyesztett világítással stb. a kellemesebb élettér az én agyszüleményem elnézést érte :)
vakolat - nád - deszka - gerenda - deszka és salak lehet úgy max 30 cm, tehát az a légrés már nem 50 cm hanem csak 20 cm - igen igazad van abszolút kb ez a helyzet.
Rá tettek lambériát ! Nyilván ronda volt és ez a megoldás tetszett a korábbi tulajoknak Lebontottad... még rondább lett !!
Pontosan :)
A bontást egyébként nem csak a máló vakolat miatt találtam ki, hanem a gerendázat tartó-gerendája miatt is. Ez egy 8.6x4.5 méteres szoba, régen két szoba volt, és középen volt egy nagy ajtó - réges régen ez ki lett szedve. Na itt van egy gerenda középen felül, lentebb úgy 2.8m-en tehát lászik értelmeszerűen, és 1-1 további a szoba két szélen (ami tartja) és ezen vannak a fenti fa gerendák megtámasztva előlre-hátra az utcafrontal merőlegesen 4-4 méter ugy kb. Ez okoz egy kis optikai elválasztást a szoba közepén. A fenti vasbeton gerendák viszont keresztbe, az utcafrontal párhuzamosan futnak, és az oldalsó főfalakon vannak megtámasztva - (amit a bontott kis nyíláson láttunk hehe). A lenti régi gerendák elbontásával ez az optikai elválasztás is megszűnne, hiszen kiszedhetőek a tartógerendák.
Btw, ez a fránya sárgerenda zavar még, ami a szobavégeken foghatja a gerendákat (elvileg) ; de ha fából volt egy koszorú, jó esetben a másik falon (amire a betongerendák nehezednek) eltávolításra kerülhetett. Igen bontani kell ellenőrizni, hamarosan...! :))
Szóval, hogy mi lesz azzal a gerendával a falban ami esetleg korhadt? Megoldás van rá? Oszlop, vagy mi? Csak kérdezem.. remélem azért nem lesz rá szükség, de ha az ember betol xx milliót, akkor nem akarok úgy gondolni rá, hogy lehet 10 év és megroggyan.
"Ha ha nincs takarva, akkor az átjutó pára ha le is csapódik, hamarosan elpárolog."
Mint laikus, az alsó fafődém fölött van egy betonfödém esztrich-el kvázi "lezárva" ezért gondoltam, hogy az megfogja a fölfelé jutó párát, ami így károsíthatja az ott lévő fa szerkezetet ezért gondolok a párazáró fóliára legalább(?).. Azt már kezdem vágni, hogy szigetelés felesleges, az lesz a határoló falakon bőven.
""építész szerint pedig logikusan kell az álmenyezet a fűtési költségek ill. kellemesebb élettér miatt." Gyenge egy építésszel kerültél össze, de erről más is nyilatkozott, nagyjából hasonlóan !!"
Nálam is 3m a belmagasság, lényegesen kellemesebb így mint ha 2,6-2,7m lenne. Fűtésről csak annyit, hogy kicsit lasabban melegszik be az alja (nem feltűnően) mintha kisebb lenne, de gyakorlatilag nem nagyon kell többet fűteni mint más hasonló alacsonyabb épületnél. A páramentesség pedig azért jó mert támogathatjuk az elektromos gyártókat párologtató vásárlásával. Vagy valami vizes dolog kell a szobába, különben kiszárad az ember orra, torka.
Tehát Te mentél bele a dzsungelbe és érzed, hogy eltévedtél !
, hajj-ajj...
Igen nagyon.
Kétszintes a ház , az alsó és a felső szint is ugyanaz tulajé. Szerencse, majd később , hogy miért.
"belmagasság 3.5 méter körül alakul ami brutál," Szemlélet kérdése, de egyáltalán nem brutál. A Mo.-i lakások legalább fele ilyen belmagassággal rendelkezik... főleg a régi építésűek.
A régi födém viszont meg lett hagyva annó (jó kis nádas-salakos cucc, deszkázat) 3 méteren, tehát van 50cm körüli "légüres tér" az emelet alatt - födém felett. A régi födém felett.
Így már az a 3 m belmagasság nem annyira brutál, sőt mint írtam a 3.5 is gyakori, de hát neked nem tetszik.
Az a régi födém a (jó kis nádas-salakos cucc, deszkázat) pontosabban vakolat - nád - deszka - gerenda - deszka és salak lehet úgy max 30 cm, tehát az a légrés már nem 50 cm hanem csak 20 cm vagy annyi sem. Meg kell mérni... feltárással !!
"építész szerint pedig logikusan kell az álmenyezet a fűtési költségek ill. kellemesebb élettér miatt." Gyenge egy építésszel kerültél össze, de erről más is nyilatkozott, nagyjából hasonlóan !!
Rá tettek lambériát ! Nyilván ronda volt és ez a megoldás tetszett a korábbi tulajoknak
.
Lebontottad... még rondább lett !!
" A régi persze maradhatna is, de az egész olyan mint a vaj, szinte omlik, mi fogná a menyezetet? "
nagy valószínűséggel csak a mennyezeten lévő nádas vakolat málik. sajnos ilyenek a régi csak meszes vakolatok. Málik, de ha alá lesz építve egy álmennyezet akkor ott marad ! az álmennyezet tartói lehetőleg a gerendákba és a deszkákba kerüljenek.
A máló vakolatot egy vakolat erősítővel nem árt kezelni !
Tehát nem kell oda fólia ! Az alsó és a felső tér is fűtött lesz, nem fog semmi pára lecsapódni.
"A ház teljesen körbe lesz szigetelve, tehát az üres terület oldalán is természetesen lesz kb 13cm " Na ez az első pozítiv gondolat bárki találta ki.
"Az építész a karton fölé párazáró fóliát és kőzetgyapot szigetelést tenne "
Úgy hülyeség ahogy van. Két fűtött tér közé pára záró és hőszigetelés .. minek ?
As Mo.-i fafödémes házak.. emeletes házak födémei majd 100 évet kibírnak (ha nem áztatják el ), akkor nálad is ilyen szituáció lesz majd.
Kivétel ha a felső födém felett lakótér évekig fütetlen, Sok sok éven át és ráadásul az ablakokat soha sem nyitják ki.
És valami műa szőnyeggel van takarva az egész.
Ha ha nincs takarva, akkor az átjutó pára ha le is csapódik, hamarosan elpárolog.
Lásd a fafödémes házak legfelső födémeit. Ott is megy a pára ezerrel a padlásra - lecsapódik , de azon nyomban a szellős padláson el is párolog.
"Aztán mi van az emelet padlójával: hideg lesz? Gondolom hűvösebb nyilván, bár a szobákban elvileg marad a parketta ha a jóisten is úgy akarja."
Ha jó a parketta és neked tetszik miért ne maradhatna ? Milyen hőmérsékletű lesz ? Hát ha lent és fent is 20 fok, akkor annyi a parketta hőmérséklete is.
Ettől függetlenül statikussal nem árt megvizsgáltatni az alsó fafödém állapotát.. ha jó maradhat ! Az álmennyezettel el takarni a ronda mennyezetet és folytatni a felújítás 36 tételét.
Nem kell bemenni a pára technika dzsungelébe.
Amúgy a pára hasznos - a haszontalan a víz, ha lecsapódik és valahol felgyülemlik.
Lesz egy egy dupla födémes házad. Fent olyan házibulikat lehet tartani , hogy reng a világ tőle, alul pedig alszanak.
"Hogy a fa koszorúval mi van a falban, azt nem tudom."
Pedig jó lenne tudni. Lehet, hogy kirohadt a nagyja, a fa befalazva nem szokta jól érezni magát. De erről kérdezd sr1-t, fához Ő ért a legjobban az itt előfordulók közül.
Erről van szó pontosítva a rajzot. Komplett megbontva még nincs. Csak a lambéria került le róla, meg csináltam egy lyukat amin megnéztük, hogy kb mi, vagy ki van bent.
Szia, köszönöm a tanácsaid. Annyira még mindig nem vágom, dehát egész más a szakmám, meg nem is nekem kéne érteni hozzá ugye, de amikor az ember annyi mindent olvas, hogy lett elrontva ez-az, akkor próbál utánna járni, aztán rájön, hogy ez lehetetlen megfelelő szaktudás nélkül.
A ház 84 körül lett emelet ráépítéses. A salakos födém szerintem spórolásból maradt úgy ahogy, szépen be lett lambériázva az akkori divatnak megfelelően. Én azt sem tudtam eddig, mi fán terem ott fent a plafon. :)
Az emelet viszont magasabbra került, amikor megbontottam kis részen a plafont, akkor derült ki számomra, (meg mérések alapján már kb tudtam) hogy van egy 50cm légrés is. Felülre bevilágítva látom a vasbeton gerendákat, valamint a béléstesteket, tehát felül van új vasbeton gerenda. Magyarul a "használatban lévő födém" az beton födém béléstestekkel. Bocsánat a megfogalmazásért :)) Tehát az alatta lévő "benthagyott" régi födém kvázi szükségtelen lenne, ráadásul elég zakkant mivel a lambéria már lekerült, ezért kellene az álmenyezet. Hogy a fa koszorúval mi van a falban, azt nem tudom. Akkor ez most para?
Ha nem szóltál volna bele, okos maradtál volna....
Annyi hülyeséget látok leírva ebbe a fórumba, hogy hihetetlen, állítsátok le magatokat, nem lehet mindenhez érteni.
Itt van egy élő példa, hogy egy tanult építésznek halvány gőze sincs az épületfizikáról, pedig a gimiben és az egyetemen is tantárgy. Csak végigpiálta az iskolákat, mert most az a trendy.
Lassan oda jutunk, hogy akinek a tanult szakmája, az is rossz tanácsokat ad és pénzt is kér érte.
A párazárás a meleg és nedves levegőből, a hidegebb felületre kicsapodó vízpára miatt szükséges. Ha a hőszigetels felett van egy hideg felület (fűtetlen), akkor nyilvánvaló, hogy a
valamennyi pára a meleg levegőből átjut a szigetelésen és kicsapódik a hideg felületen, így elvileg nedves lesz a hőszigetelés, ami rontja a szigetelő képességét.
Erre léteznek számítások is, pl 30cm vastag kőzetgyapotton nagyon nehezen alakúl ki a harmatpont, vagyis nagyon hosszú ideig kell nagy hőmérséklet (30-40 fok) különbség legyen a külső és a belső tér között. Ebben az esetben nem érdemes párazárni.
Nem értem az építész logikáját.
A következő a jelenség kéne végiggondolni: két meleg test közé betólsz egy hideg lapot. Milyen esetben nem jelentkezik hőátbocsájtás a lapon keresztűl?
Akkor, ha a két meleg test hőmérséklete töletesen azonos (ami a termodinamika II főtételének ellentmond) és a hideg lap
ideális szigetelő, ami nem létezik a valóságban. Szóval Neked a fűttött légtered a földszint, az emelet és a födém.
Az kell megoldani, hogy a födém vízszintes irányban ne legyen hőhidas (pl. a monolit födém esetén a koszorú le kell szigetelni kivülről), ezt a a homlokzatokat szigetelésével oldhatod meg.
De egy salakojak töltött, derendás födém nem hőhidas föltétlenül hőhidas kifele, ez attól függ, hogy mire van feltámasztva a födém.
Azaz nincs értelme az állmennyezetnek, csak abban az esetben kell párazárni és hőszigetelni, ha megtörténik az, hogy a téli időszakban nem fűtöd a felső szintet nagyon hosszú ideig.
De ha felújítás, akkor ki kéne bontani a földszint feletti födém rétegrendjét, megvizsgálni a gerendák bekötését a falakba, mert ha egy ideig nem volt fűtve a ház, akkor ott nagy bajok lehetnek, aztán jön az igazi hajj-ajj...
merthogy a födém egy fa koszorúra van felfektetve, ami be van falazva és ha sokáig nem volt fűtve a ház, akkor az el van korhadva.
Meg az is tönkreteheti a fa födémet, ha egy párazáró réteggel fedik le az emeletet (pl. laminált padló) és nincs rendes fűtés az emeleten.
Köszi, igen, ebben biztos voltam, ott meg kell állítani. Egy hűtükrös párazáró fólia a gipszkarton és profilváz fölé közvetlenül.
Újabb probléma: a sűlyeszthető spot lámpákat hogyan szokás beépíteni, hogy ne sérüljön ez a párazáró réteg?
A gyapotban vagyok tanácstalan, mert szerintem felesleges, hiszen a karton megfogja az áramlást, a meleg meg nem vész el. De passz... nem értek hozzá. :(
a párazáró azért kell, hogy ott csapódjon le a pára és ne a födémen szóval hiába lakod te a fölső szintet ha a födém kirohad. a gyapot már más kérdés. de a párazáró mindenképp kell.
2015. novemberében kezdtük el téglaépítésű házunk építését, amit 2016 nyarán fejeztünk be. Most 2021-ben ismét belefognánk és szeretném kikérni a véleményetek, hogy milyen négyzetméteráron lehetne most ugyanezt a házat kihozni....
Amikor mi építettünk, a generálkivitelezők a sima standard házaikat itt Kecskeméten 260.000 HUF/nm áron kínálták, gyakorlatilag ez volt az indulóár. Ez most 380.000 HUF/nm ugyanitt, ugynezeknél a kivitelezőknél. (Ez a 2016. októberben érvényes energetikai tanúsítvány szerint CC házra volt elegendő).
Én akkor a házamat úgy, hogy mindent én intéztem 195.000 HUF/nm áron hoztam ki. (30-as téglaház, 15 cm-es szigeteléssel, betonfödémmel, egyszerű kombikazános padlófűtéses rendszerrel, 6-8.000 HUF/nm árú burkolatokkal, színes műanyagnyílászárókkal, egyedi fa beltéri ajtókkal stb. Mindenből igyekeztünk jó ár/érték arányt venni, magasabb színvonalat hoztunk össze jóval, mint egy alap generálos ház, nem eladásra lett elkészíte, azóta semmilyen kivitelezési, vagy minőségi probléma nem jött elő, mindennel maximálisan elégedettek vagyunk).
A lényeg, hogy jóval a standard gerálos ár alatt meg tudtuk oldani saját magunk által szervezve mindent.
A nagy kérdésem az lenne, hogy legalább ekkora különbséggel szerintetek most is lehet-e számolni, vagy már saját magunk által szervezett építkezésnél is kalkulálni kell ezzel a közel 400.000 HUF/nm árral és nem lehet ennyit spórolni?
Kétszintes ház, és esetemben a földszinti belmagasság 3.5 méter körül alakul ami brutál, a régi födém viszont meg lett hagyva annó (jó kis nádas-salakos cucc, deszkázat) 3 méteren, tehát van 50cm körüli "légüres tér" az emelet alatt - födém felett.
Gipszkarton álmenyezetet szeretnék kb. 2.7-2.8 méteren. Kecsegtető ugyan a szép belmagasság, de ez sajnos nem egy kastély, az építész szerint pedig logikusan kell az álmenyezet a fűtési költségek ill. kellemesebb élettér miatt. Ezt mondjuk aláírom. A régi persze maradhatna is, de az egész olyan mint a vaj, szinte omlik, mi fogná a menyezetet? Méretek vannak - 8x4m nappali stb., így elvileg ezt le kellene bontani az a korrekt eljárás, aztán függesztékekkel lehet kialakítani az álmenyezetet (igaz a salak nagy súlyáról és a hőtartási képességéről is olvastam ez alapján még akár marahatna is, jó hűvös van lent nyáron) :) de már szerintem túlbonyolítom a dolgokat... szóval itt jön a kérdés ami számomra nem tiszta:
Az építész a karton fölé párazáró fóliát és kőzetgyapot szigetelést tenne. Kérdésem: szükség van erre? Mivel a ház ugye két szint, amiből a második szint is az enyém ergo nem kell feltétlen megfogni a melegebb levegőt, amit a karton maga amúgy is visszafordít hiszen a felszálló levegő útját álja. A ház teljesen körbe lesz szigetelve, tehát az üres terület oldalán is természetesen lesz kb 13cm grafitos szigetelés. Gondolkozik a laikus - én: belső oldali szigetelés minek, olvasom, hogy az nemjóó. Mennyire marad hűvösebb a légrés? Oké, hogy szigetelt körbe, de akkor is, csak hűvösebb lesz ott. Mégis bejut vhol a pára, penész, stb? Jáj. Aztán mi van az emelet padlójával: hideg lesz? Gondolom hűvösebb nyilván, bár a szobákban elvileg marad a parketta ha a jóisten is úgy akarja. Nade akkor is azok a beton elemek átmelegednek? Ha lassan is talán igen(?). Illetve, ha nem teszem be: a karton maga elég a lenti kellemes klíma biztosításához? + spórolok némi anyag és munka költséget.
Ilyenekről nem találtam infót, mindenhol csak a felső padlástér alatti szigetelést emlegetik, ahová természetesen logikus, h kell jó vastag szigetelés, de ez nálam nem ott van, emeleten meg rakatok ez logikus. Energetikus haverom meg nincs. Sajnos. Kiváncsi vagyok a véleményetekre.
A következő lenne a problémám. adott a 230nm2-es ház benne 3 iker lakással. A tetőtér beépítésre fog kerülni viszont a tervező állószékes fedélszéket készített a tervrajzba. Na most ez annyira elveszi a helyet, hogy élhetetlen lesz a tetőtér. esetleg torokgerendás vagy barmi egyéb megoldás kivitelezhető lenne?
A másik kérdés. az utcafrontra merőleges a ház. hosszanti irányba nettó 25m szélességre nettó 8,5m és a kötőgerendák úgy vannak a tervrajzon, hogy merőlegesek az utcafrontra tehát párhuzamosak a gerincre. Sehol nem láttam még ilyen megoldást.. Alapból párhuzamos lett volna az utcafrontra és merőleges a gerincre mint minden nyeregtetős háznál viszont minden egyes lakásban van egy nagyobb tér ami kb 7m hosszú és statikailag nem lehet hosszabb a gerenda 5,4m-nél(vetemedés stb..) erre megoldás lehet ha az említett szobába középre egy tartó oszlopot helyezek ami egy gerendát tartana középről és a gerendának a két szélét még fogná két teherhordó is. amire ráfeküdnének később a kötőgerendák?
A tervrajzot formátuma miatt nem tudom csatolni de csatoltan küldök saját képet, hogy-hogy gondolom.
"Még ravaszabb kivitelező már a tető bontása után is előállhat ezzel azzal... ázik az alsó rész az csak a te bajod."
alapvetően az ilyeneket nagyon szeretném kontrol alatt tartani. Én csak akkor fizetnék. ha valami részmunka készen van. Bár az jó kérdés, hogy mivel itt a tető bontás és felépítés között azért van jelentős idő és nem biztos, hogy mondhatok olyat, hogy csak akkor fizetek, ha már kész a tető és nem ázik be a ház, hiszen, akkor már kb készen van minden :)
" Korábban írtad , hogy a meglévő tetőt lebontanád és egy olyan szerkezetű új tetőt építettnél, ami alkalmas a tető tér beépítésre."
a meglévő tetőt mindenképpen le kell bontani vagy teljesen módosítani, mert alacsony. A tetőtérben most kb 1.8 méter magasan vannak vízszintes gerendák, amelyek összetartják a tetőt (ha amatőr módon írtam, bocs :-) )
kösz a tanácsot, hasznos volt, de a többieké is. Igen, tök amatőr vagyok építkezés témában
beszéltem az önkorival. A mi telkünkön 4.5 méter a max építménymagasság. Még utána kell néznem, mit jelent pontosan az "építménymagasság", az önkoris szerint (elég korrekt volt) kb az ereszcsatorna szintjét (közelítőleg, de mondta, hogy nem pontosan de majd nézzek utána). Azt mondta, hogy a tetőtér beépítés ebbe belefér. Kaptam térképet is a telek besorolásával. Mondjuk azt nem teljesen értem, hogy a szomszédban, akkor hogy lehet egy emeletes ház nem lapos tetővel, mert a két szint tuti több, mint a 4.5 méter (és nem lejtős terület). Lehet, hogy akkor még más volt a szabályozás vajon? Bár nekem az mindegy.
na szóval emiatt a 4.5 méter miatt a lapos vagy kis lejtésű tető szerintem nem fog játszani. Ahogy nézegettem az építési szabályzatot (de még kező vagyok), benne van, hogy a térdfal max 1.2 méter lehet.
Ahogy gondolkoztam, a legfelső lépésem egy statikus, hogy rá lehet-e építeni a térdfalat a tetőre, meg a feljárót a felső szintre meg lehet-e úgy építeni, ahogy szeretnénk. A fal egyébként kb 30-as tégla és fent most is van koszorú.
Ahogy látom tényleg még eléggé tanácstalan vagy az építkezés területén.
Először is tisztázd magadban, hogy mit akarsz.
A tető tér beépítés és a ráépítés azért nem teljesen azonos.
Korábban írtad , hogy a meglévő tetőt lebontanád és egy olyan szerkezetű új tetőt építettnél, ami alkalmas a tető tér beépítésre.
Ez az egyik út. A másik szintén lebontani a meglévő tetőt rá egy újabb szint, majd lapos tetővel, vagy nagyon alacsony szögű , de magas tetővel lefedni.
Csak választás kérdése és az , hogy a helyi előírásoknak megfeleljen.
De végül is te döntesz.
Tehát az első lépés a tervetetés.
Jó ha a tervező csinál egy költségvetést, sőt az a jó ha azt be is árazza.
Tehát van egy terved, van egy árazatlan és egy árazott költségvetésed. Az árazott csak a tied és a neve a jövőben költségbecslés lesz, aszerint funkciónál.
Nos indulhat a munka. Kezdődik a bontással.
Ez a költségvetésed 1 . tétele.
Ha a tervező 700 eft -t vett fel és a kivitelező 650 -et ajánlott, mázlis vagy . De lehet ő az elszállítást és a lerakás költségét elsumákolta. Tehát a 700 plusz minusz 20 % elmegy pl. 950 eft i-g. Ha az ajánlat 1,2 milla, akkor vagy a tervező tájékozatlan, vagy a bontást végző túl mohó.
De túl vagy az első lépésen a bontáson. ha megegyeztél.
Jön a térdfal építés és a kiegészítő koszorúk. Erre a becslési költségvetésben kettőmilla van kiírva . Ha 1,8 vagy 2,5 milla, mehetsz tovább, ha pl. 3, 4 milla csak elgondolkodsz , hogy ki a hülye. A tervező, vagy a mohó ajánlat tévő.
Megegyezel mondjuk 2,4 ben és mehetsz tovább. Ha nem tudsz megegyezni keresel más kivitelezőt... vesztesz 2 - 3 hónapot.
Jön a tető kiképzése , altételei ácsmunka, tető lécezés, bádogos szerkezetek és héjalás.
Ha tervező az un. költség becslésbe 4 milla és az ajánlat 4,4 körüli elfogadod és megcsináltatod..
És ez így megy az 52. tételig.
Előnye : van egy költség becslésed, ha valamelyik tétel nagyon eltér, egyedileg vizsgálod.
Ja becsült végösszeg 26 milla a beárazott költségvetés szerint. Az lehet szerencsés esetben 24 , de lehet 28 milla is.
Tehát az előny , hogy a kirívó aránytalanságokat kiszűrheted. A hátrány hogy neked kell mindenkit felhajtani, megegyezni.
A másik út a fővállalkozónak való kiadás. Erre is rákaphatnak, de azért nagyon megjárhatják. Nem írtad hány nm, de legyen 7 x 9 azaz 63 nm.
Jön a vállalkozó megajánl neked egy 400 eft /nm árat. Csak hogy egyszerűbb legyen a számítás . 25,5 millió.
Az még vonzó is lehet az elején.. Még egybe is esik a korábbi saccolt /becsült / 24- 26 millával.
Csakhogy az ügyes vállalkozó úgy viszi a munkát, hogy az elején túláraz, majd a felénél kiderül, hogy a hátra lévő tételek nem jönnek ki annyiból. Tehát úgy 10 millánál ilyen olyan kifogásokkal emeli a hátra lévő tételek árát. Ok ezernyi. Építőanyag ár emelkedése, munkaerő hiány, rossz terv stb.
Ha nem mész bele, lelép. Jön a következő. Leócsárolja az elődje munkáját, a hátralévőket a saját árképzése alapján alakítja. A vég összeg lehet akár 38 milla is.
A döntés a tied !
Még ravaszabb kivitelező már a tető bontása után is előállhat ezzel azzal... ázik az alsó rész az csak a te bajod.
A terhelés 2 db autó lesz az első részben, a hátsó meg egy üvegház lesz, vagy az is garázs. Vegyük úgy, hogy a 10x6 méteres lemezalapon 4 db autó fog állni.
A betonacél hálót azért írtam, mert könnyű vele bánni. Ha sűrűbb kell, akkor az lesz. Az épületet is hozzá kell dübelezni az alaphoz, szóval gyenge nem lehet.
A tömörítéssel egyetértek, azért is írtam a zuzalékot, és a szigorú vibrátorozást.
Voltak valamikor az un. építési 1x1 népszerű kiadványok. Azokat érdemes beszerezni. Abból ugyan a szakmákat nem tanulod meg, de arra jó, hogy képben legyél, hogy mit is készítenek.
Az átm. 8/150/150-es betonacél-háló az azóta érvényét vesztett MSz szerint még a minimális vasalás szintjét sem éri el. Az 6cm2/m volt legalább. A gyakorlati tapasztalat azonban az, hogy ha a beton alatti aljzat tisztességesen tömörítve van akkor ennyi bőven elég személyautóhoz (vagy ahhoz hasonlóhoz). Ha tisztességesen tömörítve van!
Köszönöm a segítséget, jobban belegondolva mást is akarok majd betonozni, így mindenképpen két mixert kell hívnom, akkor meg már teljesen mindegy.
lemezalappal kapcsolatosan 20 cm andezit alap, és 20 cm C16/20 megfelelő koncepció lehet? Vasalásnak 8*15*15 betonhálót gondoltam, egyet alulra, egyet felülre.
Beltérben azt a két szabályt alkalmazva, hogy 8 méter lehet a mezők leghosszabb oldala, és az oldalarányok max. 1:2 lehetnek, láthatjuk, hogy 30-32 m2 (8*4) lehet a maximális mező méret.
A Te esetedben ha nincsenek beugrások, szögletek hanem egy szabályos téglalap akkor egybe hagynám, ha nem szabályos akkor félbe venném ott ahol valami beugrás vagy iránytörés van.
Hali! Esztrich aljzat dilatációs hézagának szükségességét kérdezném, mert ellentétes infókat olvasok. Valahol azt írják, 20m felett kell, máshol meg azt, hogy 8 méter lehet a mező hossza maximálisan. A nappalim 8.6m (8.6m x 4.5m ) . Most akkor mivan?
Úgy tűnik, hogy a pár hozzászólással lentebb említett tetőtér beépítés realizálódik, egyelőre keresem a tervezőt, kivitelezőt. Mivel életemben eddig soha nem építkeztem, arra gondoltam, hogy jó lenne valami gyorstalpaló, ahol kiokosodhatok, hogy mit hogy érdemes csinálni, mikre kell figyelni. :-) Van ilyen? :-)
Egyelőre ott tartunk, hogy az önkorit megkérdeztem, engedélyköteles a ráépítés, megmondták az övezeti besorolást meg a métereket, amiket be kell tartanom. Arra gondoltam, hogy keresek 1 céget, aki egyszemélyben elintéz nekem mindent (tervezés, egedélyeztetés, építés stb), nehogy az legyen, hogy egymásra mutogatnak a külöböző felek. Amire gondoltam még, hogy egy műszaki ellenőrt kell majd keresnem, aki külön van fizetve általam és az én érdekeimet képviseli. Remélem, nem vagyok túl naiv :-)
Ha két ütemben készül az alapozás akkor a felmenő szerkezetben is várható repedés. Az ritka, hogy nincs magasságkülönbség a két ütem között. Végül is egy terhelés hatására már megsüllyedt, beállt szerkezethez kell csatlakozni. Az új az majd várhatóan fog süllyedni a terhelés hatására.
a lehet-re nem tudok válaszolni, viszont rendesen bevasalva láttam már külön csinálni és bár elrepedt de tökéletesen együtt mozgott, nem alakult ki a repedés két oldalán szintkülönbség.
Szeretnék építeni egy bruttó 5,9x5,9 méter alapterületű garázst, mely könnyűszerkezetes felépítésű lenne (5x15 pallók), magas tetős (35 fok - övezeti előírás) kialakítással. Később közvetlenül e mögé épülne, egy 4x5,9 méter alapterületű bővítmény is, azonos szerkezettel, kialakítással. A két épület alá lemezalapot képzeltem el: 20 cm andezit vibrátorozva, rá 20 cm beton (C16/20), dupla betonhálóval.
A két épület össze lenne kapcsolva egymással (falak, tető).
Kérdésem az alapozással kapcsolatos: Lehet-e a két épület lemezalapját külön készíteni (lépcsős kialakítás a csatlakozó végnél), vagy csak egyben?
Az is számít, hogy külterület (zártkert) vagy belterület, illetve hogy lakóház vagy nyaraló (esetleg úgymond "gazdasági épület").
Sokan nem tudják, hogy az utóbbi évek 300 m2-nél kisebb épületekhez kapcsolódó jelentős könnyítései a külterületi nem lakó ingatlanok esetében nem alkalmazhatók.
A foketusz ugyfsz allitja azt higoy nem lehet csak ugy lecserelni hanem aramlastani mernoki hokuszpokusz utan csak szabvanyos megoldas jo ami tanusitva van. Erre adott egy mernokot aki tervez kivitelez mindent, aki azt mondta, hogy ez mar nem jo es csak hegesztett 1mmes alucso jo es akkor mar cseréljünk le mindent hogy nehogy abba kossenek bele mikor ujra ellenorzik.
"Ami most van osszenyomkodott vagy hogy hivjak mar nem szabvanyos." vékony lemezek kötésére az un. korckötéses - hajlítás átlapolás egy régi technológia. Aki olyant állít , hogy nem szabványos, az nem ismeri a szabványokat.
Tény viszont , hogy nyomás alatt lévő füstcsöveknél nem alkalmazható.
A tüzelő berendezések lehetnek szívottak és lehetnek túlnyomásosasak. Nos ide biztos nem alkalmazható.
A falvastagság pedig a tüzelőberendezés teljesítményétől függ.
Elso gondolatom nekem is a megveszem es berakom volt.
foketusz ellenorzesen van egy hibakod. Osszekotocsovon nincs tisztitonyilas.
mernokkel aramlastanilag meg kell terveztetni milyen csovet rakhatunk fel. az osszes csovet cserelni kell 1mm es hegesztett csore. Ami most van osszenyomkodott vagy hogy hivjak mar nem szabvanyos.
addig nem veszik at. Lakaseladas miatt a vevo ragaszkodik a szabvanyos atadashoz mikor meglatta a hibakodot. Csak lesokkolt az osszeg. De akkor ez van ahogy olvasom
Nem írtad mi a cél, de gondold végig, hogyha feszerelsz 20cm szigetelést, plusz min 5-7 cm gipszkartont a vázzal együtt, plusz a födém új rétegrendje, akkor mi marad abból a 7 méterből és a 3.5-es magasságból? és hogy szerkesztessz egy lépcsőt, hogy ne verd bele a fejedet a tetőbe, amikor felértél. Meg azt is, ha befér egy 90x210-es ajtó.
Le kell rajzolni méretarányosan a gerincmagasságot, a térdfalat és a tető belső és a födém rétegrendjét .
Ha nem számít az ereszmagasság, akkor két és fél méteres térdfalat készitenék és rá egy korcolt lemezzel fedett lapos konytolt nyeregtetőt. A térdfalra vágnék ablakokat.
Akkor be tudsz építeni egy lépcsőt, ami a tető egyik oldalán ér fel a tetőtérbe.
Ez 100%, hogy engedélyköteles, de legalább egy élhető lakótér lesz a befektetés eredménye.
ok, értem. Nálam kevés lenne a tető hajlásszögének megváltoztatása a gerinc magasságának változtatása nélkül (de azért gondolozom még egy sort).
A ház szélessége 7 méter. Ezen van egy nyeregtető, ami 45 fokos. Vagyis a tető csúcsának magassága a gerendától kb 3.5 méter.
Végül is, ha erre rájön még fél méter belül (szigetelés, gerenda stb), akkor is maradhat 3 méter. Elgondolkoztató, mert végül is van más megoldás is. Bár kétséges, hogy jól néz-e ki
Ez az eredeti állapot:
Ez a térdfal magasság emelés opció, ezzel változik a gerinc is, utánanézek az önkorinál, hogy ez engedély köteles-e:
Ez meg egy másik, itt nem változna a gerinc magasság, viszont kérdéses a kinézet:
Változhat a homlokzatmagasság, a gerincmagasság, az építménymagasság is. Mindhárom magasság lényeges lehet, hogy megfelel-e a helyi előírásoknak. A HÉSZ-ben foglaltak szerint lehet játszani a térdfal, tetőhajlásszög, gerincmagassággal, stb.
Vedd azért figyelembe azt is , hogy a gerinc magasságra van e előírás. Ha csak arra , akkor megoldható úgy is , hogy az marad viszont a tető hajlásszöge lesz kisebb. tehát lehet előírás magára a gerincre és lehet a párkány magasságra is.
Habár ez ügyes kialakítással takarható.
Tehát mint írták utána kell járni.
Gondolom ,hogy a falazaton a térdfal építésére gondoltál.
Egy tetőt szeretnénk elbontani, a falazatot kb 1 méterrel megemelni (koszorú stb) és a tetőt újraépíteni. Azt szeretném megkérdezni, hogy az ilyenre szükséges-e bármilyen engedély? Nekem azt mondták, hogy ha csak a tető elbontás, újraépítés lenne, akkor biztosan nem, de így, hogy a falazatot is megemelnénk, akkor lehetséges, hogy kell
a műanyag nem azért műanyag hogy olcsó legyen, hanem hogy dizájnos.
(amúgy valójában hogy olcsó legyen. a rendes fajansz cucchoz egy csomó drága sablon meg minden kell, ezért nem lehet egyszerre 50 félét gyártani belőle, egy új modell komoly beruházás gyártószerszámokba. az akrilhoz van egy formájuk habból és gyantából, ami 20 kiló. elfér 50 féle a polcon, ha kell valamilyen, leveszik, és csinálnak belőle egy tucattal. és hetente faraghat a dizájner újfajtát)
pont így gondoltam, és pont így csináltam. nem bántam meg.
de írta, hogy van ahol 1cm kell, van ahol 4 cm kell. szóval a 7 zsák és a háromszorosa között bármannyi anyag kellhet. nem gond, mert úgysem lehet egyszerre vastagot önteni.
csak persze nem mindegy hogy egy huszas lesz vagy hatvanezer. meg ha nincs kocsi, akkor szívás apránként hordani az anyagot.
Pedig hidd el, hogy egy önterülő estrich réteggel történő kiegyenlítés lenne a legolcsóbb és legegyszerűbb módszer. Kell hozzá kb. negyed köbméter jó minőségű estrich. Kell (némi ráhagyással) 7 zsák 3000 eFt/zsák árú önterülő esztrich (pl. a 40 kg-os LB-Knauf FE50), tehát 21 eFt-ból megvan a kiegyenlítés.
A zsákos anyagot te is be tudod keverni otthon, a kiöntés sem egy mérnöktanári diplomát igénylő dolog. Ha el nem tolod, akkor ez teljesen kiterül magától, erre mehet egy 4 mm vastag habalátét és mehet rá a laminált padló. Ha elsőre nem sikerülni sík felületet csinálni, akkor sincs gond, egy kis padloponnal ki tudod szépen egyenlíteni.
Ha az OSB-s verzióban gondolkodsz, akkor csak a szükséges 14 nm OSB lap lesz minimum 30 eFt, az alálécezés is belekerül jópár ezer Ft-ba és elég nagy szívás lesz vízszintes felületet kialakítani a lécekkel.
Mosdónk takarítása közben egy furcsa hiba kelektkezett rajta. A szennyeződést késheggyel próbáltuk eltávolítani, úgy tudtuk kerámia mosdóban nem tud kárt tenni. Más hasonló esetben nem volt még ezzel gond.
Sajnos valami borításféle lehet mégis a mosdóban, mert az kiszakadt. És félő, hogy ez a hiba most tovább fog nőni. Valahogy be lehet foltozni, el lehet tüntetni ezt a hibát, például szilóval?
Most már 1,2m hivatalosan a fagyhatár. Tulajdonképpen nem árt lemenni a 80 cm-es mélységig a gödörrel. Lehet az alját föltölteni sóderrel é csak a fölső részét betonozni. De, a szélszívás, szélnyomás miatt kellhet a beton súlya.
A terhelés a szemben lévő oldalakon nagyjából egyforma. Ha a külső oldalon kicsit nagyobb pontalap készül az rendben van. Ez valami fából épített szerkezet, nagy különbség nem lehet. Négy-őt szintes épületeket tesznek 1x1m körüli pontalapokra.
Vannak az un. toll seprők. Azokból eggyel leseperni, majd porszívóval felszívatni. A tartozékszettek között van az un. résszívó azzal lehet, ha nincs pvc csőből egyet készíteni.
A porszívó csövét szeretném meghosszabbítani, hogy beférjen a szekrény és a fal közé vagy mögé, hogy leszedjem a pókhálókat. A bővítménynek kb. fele olyan vastagnak kell lenni, mint a cső alap részének, hogy beférjen a szűk helyekre. Hogy kezdjek neki? Ötletem sincs.
Fa vázas melléképületet tervezgetek a telek sarkába építeni. Két oldalról meglévő téglafal van, viszont nem biztos, hogy bevonom őket a tető "tartásába". Amúgy ferdetető lenne.
Két beépített Geberit Sigma tartályom van a hozzá tartozó nyomólappal. Az egyik tökéletesen működik, a kis gombra kevesebb vizet ürít, mint a nagyra. A másik ellenben mindkét gombra kb. ugyanannyi ürít. A gépész megpróbálta meghekkelni, le is vágott az egyik pálca végéből. De vagy ugyanannyi víz ürül mindkét gombra, vagy éppencsak jön valami a kis gomb megnyomásakor. [kép] Van valakinek ötlete esetleg mi lehet vele és hogyan tudnám megjavítani?
Belül glett, kívül meg majd ha ragasztják fel a szigetelést, akkor az EPS elfedi (ha már van fent szigetelés, akkor azzal a ragasztóval javítsd, amivel a szigetelést felragasztották).
Ablakcsere után mivel érdemes az új ablak és a káva közti hézagot bejavítani (azt ahol a pur hab van)? Olyan jól sikerült sok helyen hogy csak 1-2 mm-es hézagot kell javítani. Glettelni kellene? Vagy simán szilikonnal kinyomni?
Ha csak mondanák hogy kell, és úgy érezném, hogy be akarom tenni a tisztítót akkor egyszerűen beépíteném. A köv. évben aki jön, az meg látná h ottvan. Ha kérdezne valamit akkor "ez már ilyen 100 éve". Tutira nem tömném a kretén bürokraták zsebét.
Nagymamámat ugratták bele ilyenbe kb 8 éve a retkek, ott nem esett le szegénynek, h egy 10ezres a zsebbe csodákat művelne, ezért vagy 250e kiadása lett...
Ez egy társasházi lakás fürdőszobája lehet... a fregoriból következtetve.
Van egy nagyteljesítményű vízmelegítő és egy kis kéményes konvektor a fűtésre.
Ezeknél a megoldásoknál a kéményeket bélelni kell, de csak azért mert a használok eláztatják a kémény falakt és főleg a felttük lakóknak hatlmas károkat okoznak. Na de egy könnyen lekapható füstcsőre minek tisztító ajtó ?
Más a zárt égésterűeknél a helyzet, főleg ha ventilátor miatt túlnyomás van.
Rengeteg hasonló megoldással találkoztam... társasházi fürdőszobáknál. Általában egy vízmelegítő és mellette egy kalor fűtő készülék. legtöbbnél már a füstcsőnél a kémény előtt egyesítették a két elvezetőt.
Majd mindenütt likvidálták a kémény bélelés hatalmas költsége miatt.
Aztán lett villanybojler , villanyfűtés, vagy ha a hálózat nem bírta... hideg fürdőszoba.
Hát ez még a kéményseprők pofátlan túlterjeszkedésének a hatása.
Jó 20 éve nagyjából akkor amikor már elterjedt a gázfűtés ezek a nyomorultak /igen nyomorult gaz emberek / átmentek szolgáltatókból egy elfajzott ellenőri szerepbe.
Anno amikor még volt a kerületünkben főkétüsz iroda , bementem érdeklődni. hogy az éppen aktuális nyilt égésterű gázkazánom cseréjével kapcsolatban a ottani kisasszany foghegyről közölte hogy mi minden kell :
kell terv, kell méretezés áramlástani meg a fene tudja miről.
A tervet csak Ybl díjas tervező készítheti el, az áramlástani számítást csak épület gépész az aki tervezői jegyzékben szerepel. Ja ha bármi van /volt változtatás a kéményen a kémény környékén akkor arró a kivitelezőnek nyilatkozni kell meg ezernyi engedély.
Mondom ezt egy olyan rendszerről, amit legalább 15 x látott a sor ellenőrző kollégájuk. a rendszer első telepítése úgy 82 -83 ban volt, ez úgy a rá 15 évre , akkor még a nyilt égésterű gázkazánok elterjedtek voltak. ja kértek volna még légcsere számítást, egy olyan konyhában ami 14 nm, nagy belmagassággal ... 3,6 m, sok nyílászáróval. ja a bélelésről /ami egy hasznos dolog/ ott is elszállt velük a ló. egy bélelésről... ami egy nyilt égésterű rendszernél csak az élettartam növelés szempontjából szükséges ott is kértek volna kivitelezői nyilatkozatot, igazolást a beépített anyagok rók meg sok egyéb francot. Teljes szereptévesztésben voltak.
pl. egy nyomorult ma már saválló acélból készült kémény tisztító ajtóról olyanokat kértek volna amit csak a megrendelőnek lenne joga kérni.
Szerencsére úgy 7 -8 éve alaposan visszavágták ezt a pofátlan, élősködő szerveződés lehetőségeit.
Volt is nagy sírás rívás , tömeges emberhalált vizionáltak, voltak annyira pofátlanok, hogy a mustgáz mérgezést és a CO mérgezést összecsúsztatták.
Tény hogy egy kéményseprő kisvállalkozó lehetőségeit nagyon sértetek bizonyos intézkedések.
Az ilyen vállalkozásnak stabil kijelölt ügyfélköre volt, a bevételeiket adók módjára szedték be, minimális eszközpark... ja a talpas alkalmazottaikat kizsákmányolták, azok bezzeg minimálbéren voltak foglalkoztatva.
Valószínű a QQ topiktárs erre reagált.
Viszont ezzel a fűstcső tisztítóajtó előírással még nem találkoztam... legalább is az egyszerű rendszereknél.
Sziasztok. Ezen a ket csovon hianyoltak a tisztitonyilas ket eve. Eladtuk a lakast gondoltam megcsinalom es veszek ket csovet nyilassal. Hahahaha meretezes terveztetes legyartas hegesztett 1mm alucso plusz kutyafule. Ez tenyleg 145 ezer+afa ???
Ja, hogy lépcső, nem terasz, ez a nettes kommunikáció problémája: nincs az embernek ideje visszagörgetni. :)
Akkor ez a profil valami ilyesmi kell legyen, kép. De én még nem láttam olyan alu profilos lépcsőt, amin sokat járnak és ne tőrt volna valahol a csempe, utánna a profil is egy idő után. Nagyon pontosan kell dolgozzon a szaki, hogy ez a profil sokat tartson, de ehhez egy tökéletesen kiöntött lépcső is kell.
Ez való oda, ez tart.
De drága.
Ne szereld be a profilt.
Ha van egy tuttira csúszásmentes csempéd és el tudod vágni egyenesen a csempevágóval, akkor lentről felfele indulva, egy vonalzó segítségével tedd fel a homlokokat, úgy hogy vágsz fent, tehát a vágatlan él lefele néz néz és burkold rá a lépcsőlapot, a rést meg szilózd ki, Sika flexxel. A következő homlokot rávágod a lépcsőlapra.
csak arra gondoltam, hogy ha odatolom, akkor az még nem lesz vízzáró, ha nem tolom oda kiszilózom, azt megeszi az uv, a fuga (MAPEI) lehet kirepedezik mert az alu másképp tágul, meg hogy az a lépcső élén van, és ha rálépünk esetleg az erőhatások miatt megreped, pattan törik , ilyenekre gondoltam.
én úgy látom a képeden, hogy a élvédőnek van egy nutja, amibe be kell tóld a járólapot és amiután megköt a ragasztó, aztán ki kell szilózni, ha egyáltalán marad rés.
Léteznek 8-as és 10-es és talán 15-ös nuttal készitett készitett élvédők, pl. 10-es vastag paldócsempéhez 15-öst szoktunk használni, hiszen ragasztó is kell alá.
De ha ilyen az élvédő, akkor is a fuga színével megyező szilóval kell kihúzni, lehetőleg kültérivel.
A fuga szélessége ott legyen ugyanakkora, mint a többi részen. Ha jó fugázóanyagot választasz (és a járólapok rendesen le vannak rögzítve), akkor nem fog sokkal hamarabb kitöredezni onnan a fuga, mint a járólapok közötti résekből.
Van olyan zománcozott csempe (általában spanyol gyártmány), amit szinte semmilyen fúrószár nem visz át, pl. a belinkelt háromszög vágóélű üvegfúró sem.
Akkor ezt vagy ezt kell használni. De ez is csak pár lyukat képes kifúrni.
Ebből létezik vizes is- annak az szára is kerámia, el kell olvasni a csomagoláson, mert ha vizes, akkor azt folyamatosan vizezni kell fúrás közben.
" de azt mondja a szomszéd, hogy ez hülyeség volt, mert a betontól teljesen kilapult. Hogy került-e bármiféle fólia ezen szigetelő alá-fölé, az nem derült ki."
Igaza van a szomszédodnak, nincs ott semmiféle hőszigetelés. A födémedet ajánlatos szigetelni és nem a tetőteret.
Sok féle hőszigetelés van, egyet válasszál ki és csináld vagy csináltasd meg !!
Ha csak ennyi az a kád, akkor nem igaz, amit mondtam. Szerintem, ha bontani kell, újra építeni, burkolni, akkor annak a munkadíja inkább 80.000Ft. De ez csak tipp.
Épp ma néztem a kádak árait, mert fogalmam se volt manapság mennyibe kerül egy. Meglepődve tapasztaltam, hogy 20-40 között van a legtöbb ára. Azt hittem drágábbak.
Ha egy új kád beépítéssel együtt kijönne 60-80 ezerből, az szerintem már jobban megéri, mint 25 ezerért újrazománcoztatni, ami max. 5-10 évig bírja.
Újra nekifutnék a tetőtér szigetelős kérdésemnek. Megkérdeztem a szomszédot, a födém valóban PK födémpallókból készült, amit darukkal emeltek a helyükre. A lépcsőház vonalában (ez nagyjából a közepe a háznak), ahol egy (majdnem) kör alakú(d160cm) nyílás van a födémben a feljáráshoz, ott öntött vasbeton a födém. Annyit tudtam még meg, hogy a födémet takaró betonréteg alatt van valami zöldessárgás szigetelőréteg (1989 körül épült a ház) de azt mondja a szomszéd, hogy ez hülyeség volt, mert a betontól teljesen kilapult. Hogy került-e bármiféle fólia ezen szigetelő alá-fölé, az nem derült ki.
Azért ez sok mindentől függhet, a szaki fog neked konkrét árajánlatot mondani, de számolj még egyszer a kád árával. A felújított kád nem olyan mint egy új. A használat és a takarítás intenzitásának függvényében kibír mondjuk 3-5 évet. Jó esetben a dupláját, de azt felejtsd el, hogy 30 évig minden oké.
Vegul ugy furtam ki oket, sokadik karomkodasok kozepette, hogy 4-es vidiaval furogeppel utvefurva az elso lyukat (nem SDS csak sima), utana sorban 2mm-enkent noveltem a meretet. Feltem, hogy szet fog repedni, de nem volt gond vele sehol.
Én világoskék kádat szeretnék világoskékre festeni. De ugyanolyan árnyalatot úgysem tudnak majd kikeverni.
Mindenképpen szakemberrel csináltatom. Szegedi vagyok, errefele nem ismersz jó szakembert?
Hogyhogy csak pár évet bír ki? A kádunk 31 éves és jó állapotú volt a zománca, csak a fiam kitisztította és valami vegyszert öntött bele, ami lemarta a zománcot az aljáról:(
Nem lesz olyan mint az eredeti zománcozás, de ha jól csinálják, akkor azért kibír pár évet, csak nem árt rá vigyázni. Nem érdemes durva vegyszereket önteni bele, olyasmit, ami megszínezheti.
A 25ezer persze riasztó, de legalább van valamiféle garancia arra, hogy jó lesz. Nekem egyik legkudarcosabb élményem volt, amikor megpróbáltam magam, pedig talán nem vagyok nagyon ügyetlen. A felületet nagy melóval alaposan előkészítettem bevetve mindenféle csiszológépet, aztán két jókora hibát vétettem: valószínűleg nem kevertem össze rendesen a komponenseket, pedig kevertem vagy 4-5percig (egyszerűen nem értem...), lényeg az, hogy a festék itt-ott nem keményedett ki rendesen. De egy másik amatőr hibát is elvétettem: ha fehér kádat festesz fehérre, akkor nem is olyan könnyű érzékelni azt, hogy hol festettél és hol nem. Vagy hogy hol folyik meg a festés. Így nálam maradt egy két kisebb folt, ahová nem került festék és keletkezett néhány megfolyás is. :( Miközben egy kicsi megmaradt a bekevert festékből. Ha újra csinálnék ilyet, akkor először kimérnék egy kis mennyiséget tartaléknak, hogy az esetleges hibákat legyen mivel javítani (persze, kis mennyiségnél a komponensek arányát kimérni nem könnyű...) És jól be kell világítani a helyet, hogy jól lásson az ember.
Gerenda a Horcsik födémre vonatkozik. A Bohn födémnél a bohn-téglák közti rész van kibetonozva (ez a gerenda). 10m fesztávval én még nem láttam Bohn födémet.
De nekem laikusként annyi esett le belőle hogy olyan mint egy monolit vasbeton födém amit majdnem full teliraknak téglával és úgy vasalják be, téglasoronként 1 vassal.
Az 1 emelet horcsik födémes padlója van, a tetőn a zárófödém meg ilyen bohn téglásfödém. De bontásra ítélt így az emeletre nem tudok felmenni lefotózni hogyan is néz ki teljes egészében.
Téglasoronként 1 szál vas ami nem tűnik annyira izmosnak és mégis bírja, a több mint 10 méteres fesztáv esetén is. :-)
1. Zsír új a wc, gépészet, az egész ház. Miért dugul el 2 hét alatt másodjára a wc? Hátsó kifolyású, mélyöblítésű Cersanit, Geberit beépített tartállyal. Mivel lehetne javítani rajta? [kép]
2. Mindenféle fúrószárral próbáltam átfúrni a famintás csempét, de nem sikerült. Vídiás téglához való Milwaukee, csempéhez való Bosch, fúró mód, ütvefúró mód, de semmi. Mit próbáljak még ki? [kép2]
Olyan kérdésem volna, hogy erre mi lenne a legjobb / legötletesebb megoldás?
Adott egy terasz zsalu kő széllel 8cm beton rajta , viszont erre már csak 5cm másik betont tudnánk rá húzni közé kátránypapírós szigeteléssel mert összesen 6,5cm mozgás tér van a terasz ajtó alatt és a „szerelő beton” között 1,5cm es burkolattal. A kivitelező nem igen gondolkodott előre sajnos, tehát ezt a helyzetet kéne megoldani. Hagyhatott volna nagyobb távot a szerelő és a végleges beton között….
Ötlet 1: 5cm beton alá szigetelve, legkisebb térhálóval vasalva, barchip 54 fiber adalékkal? vagy mással?
Ötlet 2: a mostanit lekeni valami spéci víz szigeteléssel, és 6,5cm vastag gránit vagy valami hasonló fagyálló lappal leburkolni?
Várhatóan 1 éven belül teljesen be is lesz fedve a terasz tetővel, utólag nem tudom mennyire lehetne átfúrni repedésmentes az 5cm es vasalt betont.
Van egy nagyobb teraszom, ami felett tető van. Leszeretnem rakni jarolappal. A kérdésem az, hogy elegendő az egyszerű ragasztó vagy muszáj tennem a ragasztashoz flexibilis ragasztót.
Laminált padlónk letétele előtt sajnos egy helyen nem lett jól kiszintezve az aljzat és egy gödrösebb részen az egyik padlódeszka erősen behajlik terhelésnél. Félek, hogy az illesztéseknél szét fog menni, meg elég kellemetlen érzés is rálépni. Van esetleg valami titkos praktika, amivel lehetne enyhíteni a jelenséget? (Én már azon gondolkoztam, hogy megfúrom, és valamit aláinjektálok, csak hát kilyuggatni sem nagyon akaródzik, ha nem muszáj...)
Kedves Urak! Tekintettel arra, hogy vitára is van kilátás - aminek generálása nem volt szándékom - 1-2 napig jegeljük a témát és ne tippelgessünk! Az ikerszomszédom úgymond építtetője volt fiatalon a háznak, most éppen nincs itthon, de ha hazajön kikérdezem, mire emlékszik. Nyilván egy civilnek nincs túl sok fogalma a gerendák milyenségéről, a párazárás rejtelmeiről, de biztosan többet tud mint én. Annyit tudok csak, hogy nála nem lépésálló módon van lefektetve valamilyen szálas szigetelőanyag. Az biztosan ki fog derülni, hogy tett-e le párazáró fóliát vagy sem.
Nyilván árulkodó, hogy az én oldalamon, a ház északi oldalán, illetve a sarkoknál az előző tulaj lefektetett (lásd fotót) lépésálló 5cm-es szigetelést. Gyanítom, hogy ezt nem elsősorban energiatakarékossági okokból tette, hanem hogy a penészedést(?) megakadályozza.
Calcitos,
köszönöm amit írtál! Nem akarok abba a hibába esni, hogy azért adjak neked "igazat" mert azt írtad, amit hallani szeretnék, de kétségtelen, hogy nem a teljes elbizonytalanítás irányába hatott amit írtál :)
És azt hiszem, hogy - az anyagiak miatt is - lemondok a járható szigetelésről, nem olyan fontos ez nekem, ugyanakkor mindenképpen ki kell alakítanom járható "folyosókat" a fenti erkélyajtóhoz, ablakokhoz. Esetleg abban adjatok tanácsot, hogy ebben az esetben mi a jobb vagy gazdaságosabb megoldás: "keverni" a lépésálló és nem lépésálló szigetelőanyagokat, vagy OSB lapból készíteni egy ilyen: l¯l profilú (U betű fejjel lefelé) "dobogót"?
("fával" dolgozni nem jelent akadályt, vannak hozzá szerszámaim.)
Olyan ez mint az amikor az első központi fűtésemet készítettem.
95 nm -es háznál 6 megfelelő méretű radiátorokkal , gázkazánnal.
Kihívtam vagy 4 szerelőt, hogy vállalják e. Mind vállalta volna. De a radiátorok elhelyezésénél mind kiakadt azon ,hogy azok nem ablak alá kerülnek. Hosszadalmas kis előadások, kis és nagydoktorik, hogy azok csak az ablakok alatt lehetnek, sehol másutt. Tehát volt 3 böhöm nagy villanykályha ablak alatt. Azokból 2 megtartottunk volna. Aztán a fürdőben pont ott volt a mosdó és a WC., a tetőtérben pedig nagyon alacsony az ablak. Olyan francia erkély szerűség. Végül az 6 db.- ból csak 1 db került ablak alá. de a szakértők csak fújták az elméletet. Hab a tortán, hogy a gáztervező egy 24 kW-os kazán mellett tört lándzsát. Abban a lakásban amiben 12 évig villanykályhák mentek, tehát nagyjából tudtam a hőigényt.. nem számolással, hanem méréssel.
Hát ha valaki összeakad szakértökkel, néha elvihetik ismeretlen mezőkre. Már akit.
Eredeti terveken nálunk is PK födém szerepel, feltárás során (meg persze repedésekből) kiderült hogy "E" jelű gerenda + béléstest van mindenhol és a lépcsőnél monolit szakasz
Nos a Rudinak vannak hasznos ötletei, de pont nem itt. Mit is ír ?
" A legtisztább, ha ledobunk mindent a födémről, amit valamikor beszertek a hőszigetelés végett és készitünk egy tisztességes párazárást, valamint egy... " nem semmi ilyent írni egy jól látható kép láttán.
Aztán az említett 5 emeletes háznál ugye csak ledobják az egész tetőt... ha már beépítik.
Ez a felvetése viszont hasznos lehet :
"Nemtom mi a keret, de ha egyszer úgy döntöttök majd, hogy manzárd lesz, akkor a tetőszerkezetet kéne szigetelni, nem a födémet."
de csak addig hogy a tetőt, konkrétan a héjalást ellátjuk egy un. másodlagos csapadékvíz védelmet biztosító fóliával a szokásos ellenlécezéssel. Majd itt abba hagyjuk.
Maga a födém szigetelése továbbra is megvalósítandó.
Itt is kiszúrta a kérdező az igazságot :
"mert az nem hinném, hogy gazdaságos, hogy alulról egy nem lakott 80nm-es, nagy belmagasságú teret "fűtsek", gyakorlatilag feleslegesen"
Bizony így van.
Ebben is igaza van a kérdezőnek :
"mert a hőszigetelés szempontjából nem vagyok biztos abban, hogy a betonfödém egyes altípusának érdemi jelentősége lenne."
Bizony így, semmi jelentősége nincs abban hogy miből van a födém.
Még szerencse hogy vannak trollok akik a szakértői / ?/ tanácsokat kontrázzák.
Lehet hogy így van. nálunk a mandzárt tető kifejezés terjedt el. Ez azt jelenti, hogy van először egy meredek tetőrész legalább 50, de inkább 60 fok, majd folytatva egy nagyon enyhe lejtésű. Ja és majd mindig olyanra készítették, hogy a beépítés csak további gerenda áthelyezések után vált lehetségessé. De inkább beépítetlenek maradtak.
De hát nálunk a tetőtér beépítés egy viszonylag fiatal divat. Gyakorlatilag a 70 -e évek elejétől... házak pedig sokkal régebbiek is vannak.
Hogy miért nem építették be ?. Egyszerű ... tiltották. Nem voltak olyan alkalmas építőanyagok ill akkor még gyakorlatilag kályha fűtések voltak , azok pedig meglehetősen tűzveszélyesek.
Persze akadtak ritkán Bp.-en is. A ferde falat vakolt náddal oldották meg. Ezek a tetőtéri lakások télen hidegek , nyáron viszont pokolian melegek voltak.
Viszont ez a feltett kép nem tűnt fel, nem kattintottam rá. Látszik hogy a födém bármiből is van, ami beton, le van fedve egy szürke beton borítással. Az perlit vagy salak beton lehet. Hőtechnikailag az már 30 éve sem felelt meg. Hasznos lenne tovább szigetelni.
Nagyjából olyan a helyzet mint volt egy hőszigetelő vakolatot gyártó és áruló céggel. Makacsul hirdették, hogy a hőszigetelő vakolataik milyen jók. Eleve az a 2 -től 5cm ig felvihető vakolat gyenge volt hőtechnikailag. De hát voltak akik beugrottak.
Most esett le 'terranova' volt a márkanév.
Azok amúgy jók voltak. Kivéve a hőszigetelő vakolataik. Dolomitból gyártották.
De hát ha már bevezették a márka nevet, csak hajtogatták csökönyösen, hogy milyen jó a hőszigetelő vakolat.
A manzárd kifejezés a wikipédia szerint a beépített tetőtérben lévő szoba, vagy lakás, tehát Rudi jól használta a kifejezést, mert náluk (Rudi erdélyi) a szó megőrizte az eredeti jelentését. Nálunk (főleg az építészek körében) már más jelentéssel bír a szó.
"K" gerendát 30 évvel ezelőtt csak bontottból lehetett beszerezni. PK pallót ma sem szereti a magánépítő a daruzás miatt. eléggé kalandos épületnek tűnik. Az "F", "G", Gm és "E" gerenda a nagyobb teherbírású ÉTI gerendák közé tartozik. A többi -ami eltűnt - a kisebb teherbírásúak közé. Úgy hogy érdemes lenne megvizsgálni, hogy miből is van az a födém.
Finoman fogalmazol. Inkább megvezettek megrögzött másról beszéléssel..
Tehát van egy padlástered, amit úgy alakítottak pont 30 éve , hogy beépíthető legyen - de nem lett.
"mert egyébként egy világos, "barátságos" térről van szó" Mint valahol írod, vannak ablakok sőt lehet valami feljáró is ha ott asztali teniszeznek alkalomadtán.
Nem kell ott leszedni semmit, csak feltárni egy két helyen, 1 m hosszú és 10 cm -es árokkal.
A 28 cm vastag födém egy része vb. szerkezet, amit nem szerettek ( de csak a beemelés miatt ) igaz csak odakerült valahogy... 90 -ben már lehetett rendelni darus kocsit.
No szóval a vb. re (ami 15 max 20 cm ) került valami lágyabb hőszigetelő réteg / salakbeton, perlit beton stb /,de a problémából látszik nem megfelelő. Régen rámondták , hogy elegendő, de már 90 -ben sem volt elég. Talán úgy 60 -70 -ben még.
Hagyd ott mindent és tegyél rá legalább egy 15, de inkább 25 cm -es hőszigetelést.
Milyen legyen ? A legegyszerűbb a tekercses bálás szálas anyag. Csakhogy az nem járható... nem felel meg a kívánságnak.
Legyen járható. Az egészet is lehet de lehet csak egy részét.
Nos ide is jó a szintén szálas anyag, de csak az olyan ami szilárdabb keményebb. Ezek már nem tekercsesek, hanem lap kivitelűek. A szilárdságot (terhelhetőséget a gyártásnál a szálakra permezezett műgyanta biztosítja. )
Ezzel beborítani az egész felületet, ahol gyakran van járás, ott esetleg még deszka járófelületet biztosítani. 10 cm vastag tábláknál kettő réteg és megvan a 20 cm.
Buktatók ? Hát pl. helytelenül alkalmazott pára zárás. Alul egy fűtött tér, ahonnan télen állandóan áramlik a pára. Ez hidegben lecsapódik. Tehát elvileg a vb. és a felette lévő valami közé kellene pára záró, de azért egy 80 nm-es fedést eltávolítani észszerűtlen, ezért máshová már nem kell semmi.
Az a pára ami feljön valóban lecsapódik, de egy szellős padlás térben hamar elpárolog. Soha sem gyűlik fel.
Mondjuk a szigetelést a por ellen illk védeni, tehát a van olya fólia ami valóban pára áteresztő akkor azzal lefedhető.
Aztán majd ha valakinek kedve támad a jövőben ezt a tetőtere beépíteni... felszedi azokat a szigetelő lemezeket és beépíti a ferde és az új felsőbb födémekbe. Még kevés is lesz. Persze ha közben agyon taposták akkor már csak meggondolással alkalmazható. De ha vigyáztak rá újra hasznosítható.
Ja elhangzott a mandzárt kifejezés. igen van olyan, de nem minden beépítésre szánt tető-padlástér madzárt. Csak egy pici része az.
Amúgy a régi padlás födémek is a fentebb vázolt elven működtek. Fa , deszka gerenda stb. alul vakolva , fent agyaggal borítva. télen mindig ment a pára és le is csapódott, csakhogy azon nyomban elpárolgott, tehát nedvesség soha sem halmozódott fel. Ha.. ha a padlás megfelelően át volt szellőztetve.
"az első kérdés tisztázni azt, hogy megbírja a födém és az alap az extra terhelést,"
Anélkül, hogy bármilyen részletet tudnék a statikai kérdésekről: nem tudom, nézted-e a fotót, amit linkeltem, én abból a naiv(?) feltételezésből indulok ki, hogy ha egy tetőteret úgy tervez meg az építész, hogy van rajta eleve két ablak és ajtó+ablakok kijárattal egy erkélyre, hogy annak illene elviselnie a beépítéssel járó súlytöbbletet. Az én paraszti logikám ezt mondatná.
"Nemtom mi a keret, de ha egyszer úgy döntöttök majd, hogy manzárd lesz, akkor a tetőszerkezetet kéne szigetelni, nem a födémet."
Ez sajnos előre nem megjósolható. Az biztos, hogy nekem nincs szükségem a tetőtérre, éppen ezért abban nem nagyon látok logikát, hogy a tetőszerkezetet szigeteljem, mert az nem hinném, hogy gazdaságos, hogy alulról egy nem lakott 80nm-es, nagy belmagasságú teret "fűtsek", gyakorlatilag feleslegesen. Ha viszont valamelyik gyerekem kitalálná, hogy ideköltözik és belakná a tetőteret, akkor nyilván aktuális lenne a tetőszerkezet szigetelése. Éppen ezért szempont lenne, hogy a födémre fektetett szigetelés használható legyen, ha netán a tetőt szigetelném egyszer.
És ha pontosan tudjuk a rétegrendet, az képes befolyásolni (érdemben) azt, hogy milyen hőszigetelő anyagot érdemes használni?
Igen. Ott van a párazárás kérdése.
Egy létező rétegrendnél van olyan eset, hogy muszáj párazárni és olyan is, hogy tilos.
A legtisztább, ha ledobunk mindent a födémről, amit valamikor beszertek a hőszigetelés végett és készitünk egy tisztességes párazárást, valamint egy
szinte hőhidmentes szigetelést.
A leszigetelt födém járhatósága és terhelhetőségét nem ugyanaz.
Ha valamikor manzárdolásra kerülne sor, ami komoly plusz terhelést képvisel, akkor az első kérdés tisztázni azt, hogy megbírja a födém és az alap az extra terhelést, a második az, hogy hova fér be egy járható lépcső.
Most pl. egyszerre 5 emeletes ház manzárdolásával foglakozom (kb. a 18 század végén épültek) és az volt a döntés, hogy lebontunk mindent és monolit vb födémet készitünk rá- és új tetőt is, mert falak 70 cm szélesek a pincétől a padlásig. Ez tűzvédelmi szempontból is előnyösebb. De a lépcső megoldása nagyon cifra kérdés.
Nemtom mi a keret, de ha egyszer úgy döntöttök majd, hogy manzárd lesz, akkor a tetőszerkezetet kéne szigetelni, nem a födémet.
"Mi van jelenleg a födém teherhordó rétege fölött."
(gondolom, kérdőjel lenne a mondat végén...) Majd megkérdezem a szomszédomat, hátha emlékszik a részletekre. De kicsit zavarba hoztatok, mert a hőszigetelés szempontjából nem vagyok biztos abban, hogy a betonfödém egyes altípusának érdemi jelentősége lenne.
"Le kéne szedni a födém fölső rétegét - lehet, hogy több helyen -, hogy meg lehessen állapítani a rétegrendjét."
És ha pontosan tudjuk a rétegrendet, az képes befolyásolni (érdemben) azt, hogy milyen hőszigetelő anyagot érdemes használni?
Amennyiben statikai jelentősége van a dolognak, én abból indulok ki, hogy a tetőtér kialakítása okán a födémnek illik elbírnia egy beépítést.
A 90-es évek közepén épült családi ház tetején pala található. A pala kicsit viseltes és közelről megnézve látható szálas anyag benne. Biztos, hogy azbesztpaláról van szó? Vagy használtak más szálerősítésű anyagot is abban az időben és csak bevizsgálás után tudható meg, hogy azbeszt tartalmú vagy más? Vágás, fúrás miatt lenne leginkább érdekes a kérdés.
Mi van jelenleg a födém teherhordó rétege fölött. "K" jelű födémgerendát ír, ami nagyon régen létezett, nagyon rövid ideig. Abban az időben nem igazán szerették a "PK" pallókat, mert nehéz volt beemelni. Magánépítkezéshez ma sem szeretjük. Le kéne szedni a födém fölső rétegét - lehet, hogy több helyen -, hogy meg lehessen állapítani a rétegrendjét. Lehet, hogy abból van amit írtak, de valószínűbb, hogy nem.
Igen, ezt "elhallgattam, mert nem tudom a pontos választ. De a régi papírokon ez áll. És ugyan a kivitelezés és a tervek ebben az időben nem feltétlenül fedték egymást, feltételezem, hogy nincs jelentős eltérés. Én annyit látok, hogy a plafonon itt-ott vannak párhuzamos repedések, amiknek a távolsága 60cm, de ez nem jelenik meg mindenütt. A födém teljes vastagsága 28cm.
Sziasztok! Adott egy 30 éves ház, amelynek a tetőtere (kb. 80nm) beépítetlen (de beépítésre alkalmasnak tervezték). Jelen pillanatban annyit szeretnék, hogy (érthető okokból) legyen leszigetelve a födém. Igazából nincs szükségünk a tetőtérre, tehát a minimum költségvetés szerint nem járható módon is megoldható a szigetelés, de számomra azért az is szempont, hogy ha netán szükség lenne erre az élettérre, akkor a mostani szigetelés ne váljon felesleges szemétté. A járható szigetelés kialakítása inkább a lelkemnek lenne fontos, hogy alkalmasint tudjak ott tenni-venni, mert egyébként egy világos, "barátságos" térről van szó (mondjuk megfelelő időben pingpong meccsekhez :) A ház maga B30-as téglából épült és nincs kívülről hőszigetelve.
Tehát tanácsot szeretnék kérni, hogy miként érdemes a födémet szigetelni, illetve milyen buktatókat érdemes elkerülni.
Tisztelettel kérem, hogy elsősorban azok válaszoljanak, akik pontosan tisztában vannak a rétegrendek fizikájával, a párazárás, hőhidak rejtelmeivel, elkerülendő a vitát arról, hogy mi szabályszerű, mi nem...
Azt a bemenetet kell rövidre zárni, amit a termosztát kapcsolt. Kellene legyen ilyen jelzés a kazán kapocslécen, ill. a termosztáton is. Ha van gépkönyv ne lehet ott is nézni.
Sokféleképp megtudod oldani, ha akartok belerakni dilatációt.
Betonozáskor, a betonacélhálóra, szükség esetén, ahhoz rögzítve, be kell rakni valamit, ami erre a célra alkalmas. Régen deszkát raktak, manapság meg a gyári megoldásoktól az XPS-ig sok minden a rendelkezésre áll. Arra ügyelni kell, hogy a könnyű anyagok felúsznak a betonban, ha nincsenek rögzítve.
Utólagosan megcsinálni. Másnap fogsz egy flexet meg egy gyémántkorongot és végig vágod olyan mélységben, hogy az alsó vasalást még véletlen se tud elvágni.
Akár betonozáskor, akár utólag lett a fuga képezve, utána érdeme valami erre való anyaggal kitölteni.
A ház és a lakások energetikai jóságát egyébként nem a kazán és a hőleadók képességeivel jellemzik.
Arra ott az energia tanúsítás , de anélkül is lehet jellemezni. Van erre egy jó szám. Ez az un. fajlagos fűtési energia tanúsítási szám kWóra /nm/ a, ami sz. fűtési szezont jelent.
Tehát a nem létező... jó a kevéske .. un. passzívház fajlagos értéke 15 kWóra/nm/fűtési szezon.
De ilyen csak a mesében.
Aztán a mindent rossznak gondoló nehány energetikus... pl. a Winerberger cakemberei, akik azt vizionálták egy előadáson , hogy a Mo.-i átlagházak ilyen fajlagos értéke 350 kWó /nm / fűtési szezon, tehát az átlag, és ezt az áramszolgáltató a Villamos művek székházában adták elő. ok. így gondolják, de akkor sem igaz. Hogy mennyi lehet az átlag ? Nehéz megsaccolni, de némi statisztikai adatgyűjtés után mondjuk olyan 200 kWóra /nm/ fűt.szezon.
Az én házaim és lakásaim 120 és 90 között vannak.
Persze akadnak nagyon , de nagyon rossz házak. Legyen pl. egy ház csak 300 kWóra/nm/fűtési szezon... jóval az átlagnál rosszabb. Mennyit kellene pl. egy 100 nm -es házban fűteni, hogy elviselhető legyen emberileg.
Vegyük hogy 1 m3 gázból 8 kWóra energiát nyerünk. Akkor ez a ház fűtési költsége 300 x 100 az 30 000 kWó amihez kell 3750 m3 gáz ami 450 eft / szezon.
Akinek sok, az vagy hőszigetel... vagy télen nem lakja az egész házat.
Gyerekkoromban volt szerencsém egy 135 nm-es házban lakni, 5 szoba stb, de télen csak a felét laktuk. Sőt mivel a fater szerette a piát, a nőket és az autót, volt hogy csak 30 nm -en laktunk. De nyáron a 2200 nm -es telken élveztük az életet.
El kell felezni hosszában, keresztben a teraszt. Először az egyik két (csúcsával érintkező) darabot, majd másnap a másik két darabot kell betonozni. Ha burkolva lesz akkor nem látszik a két ütem közti különbség.
Nagyon szomorú lenne ha a jelenlegi energetikai előírások mellett 15kW lenne egy 100nm-es ház maximális hőigénye -15C-ban!
Esetleg valami szigeteletlen vagy gyengén szigetelt házra lehet igaz amit írtál de szerintem akinek nincs erre 25e Ft-ja az ne akarjon fűtést korszerűsíteni vagy átépíteni!
A cikk végén azért ott van az ajánlás a WinWatt programra is, azzal is meg lehet csinálni, mert van akit nem elégít ki az, hogy hasraütésre megcsinálja.
"Lehetősége van elkészíttetni kollégánkkal a hőszükséglet számítást, kazán méretezést, radiátor méretezést
Amennyiben rendelezésre áll alaprajz az épületről és a szerkezetek is ismertek vagy esetleg komplett tervdokumentáció van hozzá, abban az esetben kollégánk Bruttó 25.000,- Ft-os áron elkészíti Önnek helyiségenkénti hőszükséglet számítását (bruttó 25.000,- Ft családi ház esetében 160 m2-ig - egyéb esetben kérjen ajánlatot). Ajánlatkérés, munka megrendelése energetikus kollégánknál lehetséges a madarasgergo@gmail.com e-mail címen."
Nem kell azért energetikusnak lenni és nem kell eltúlozni ezt a számítást, így inkább nevezzük hőigény meghatározásnak, ami persze fontos.
Van egy szép térkép, ahol Mo. -ot 3 zónára osztották. Ha jól emlékszem mínusz 13 és mínusz 15 fok a legalacsonyabb érték... habár előfordulhat ennél lényegesen alacsonyabb is... igaz csak ritkán, de van néha telente mínusz 20 fok is.
Nekem a szimpatikus a mínusz 15 fok.
Nos azért fontos a hőigény, főleg a lakások és a bennük lévő hőleadók megválasztása szempontjából.
A kazánoknál kevésbé, azon egyszerű ok miatt , hogy az átlag lakás hőigényét majd minden kereskedelmi kazán tudja... hacsak nem nyomorult egér luk, vagy szemlődombi 360 nm -es villa. Tehát 40 és 130 nm között tudják a kazánok sőt az automatizáltak mindig be is állnak a kívánt hőigény szolgáltatására.
Nem így a ház /lakás egyes helyiségeinek a hőigényét azt bizony jó közelítéssel illik tudni. De hogyan ? Lehet számolgatni 36 -42 adat alapján... laikusokat el lehet kápráztatni , diákoktól ha történetesen ép.gépész hallhatók , meg lehet követelni a számítás levezetését vagy megrendelni 30 eft ért !
Amúgy empirikus alapon lehet számolni ... korábbi tapasztatok alapján bizonyos értékeket használni, innen onnan összeszedni az adatokat és azt egy konkrét lakásra alkalmazni.
Pl vegyük a legáltalánosabbat, azt az állítást hogy a 50 W / légköbméter elég.
Nos legyen egy lakásunk /házunk 100 nm és 3 m a belmagasság azaz 300 légköbméter és egy általános fekvésű közepesen szigetelt. Akkor 300 lm3 x 50 W/lm3 az 15 000 W vagyis 15 kW. Hát ezt bizony majd minden kazán tudja.
Igen ám , de a helyiségekbe radiátorokat kell tenni. Mekkorák legyenek ?
Hát a legegyszerűbb ha a nm -rel arányosítjuk. Az a 100 n -es lakás áll 6 helyiségből / szoba 20 - 20-20 nm /,. a konyha 15 nm a fürdő 10 nm és az előszoba 15 nm . Azt akarjuk ,hogy egyenletes legyen a hőmérséklet mindenütt. Mekkora radiátorok kellenek ?
Nos 15 000 W/ 100 nm az 150 W / nm.
Tehát a szobák 20 x 150 W az 3000 W /szoba, ö 9 /, kW a konyha 15 x 150 2250 W, a fürdő 1500 W (1,5 kW), az előszoba 2250 W. Összesen : 9 + 2,25 + 1,5 + 2,25 az 15 KW. A katalógusból kiválasztjuk a radiátorokat.
És ez a legnagyobb hidegben is kifűti a lakást, ha az csak mínusz 15 fok. de nem az, ezért tartalékolunk... fűtőfelületet.
Ha nagyon mellé lőttünk, akkor vagy fázunk vagy ha sok az a radiátor felület, akkor lejjebb csavarjuk.
Amúgy a tényleges hőigény majd mindig a tél folyamán ennél a 15 kW -nál lényegesen kisebb. Mindig változik.
Mondjuk majd mindig az általam vizionált 15 kW -nál lényegesen kisebb 3 és 5 kW között valahol.
Mikor mennyi.
A baj majd mindig akkor van ha a radiátor felület kicsi, akkor jön az olajradiátor pótfűtésnek. Persze durván túlméretezni is lehet a radiátorokat... akkor viszont lecsavarjuk.
Nos a hőigényt lehet számolni, lehet számoltatni, a lényeg az hogy azért mindig az igénynek elegendőnek kell lenni.
A kazánok ? Hát majd mindegyik tudja, sőt túlságosan is jól... ha csak nem kastélyban vagy betonbunkerben akarunk fűtést megvalósítani.
Nagyjából 7 méter hosszan kellene "polcrendszert" raknom a kerti kisházamba. Max 2 m magas, állványokat keresek, 40 vagy 60cm mélységben. Tudtok jó ár / érték arányú polcot javasolni?
Sziasztok! Tudnátok nekem segiteni, hogy B100 - as beton béléstestet hol tudnék szerezni pár darabot? Meglévő födém javitásához kellene, ötleteket is várok, hogyan lehetne pótólni a törött elemeket. Köszönöm a hozzászólásokat!
Családi ház méretben*, ismerőssel jó megoldás az is, hogy a festő bandázsol. Egyébként megéri, az a többlet glettanyag nem kerül sokba. kb 2-3 zsáknyi anyagról beszélünk ekkora felületen.
*A festő bandázsolból is lehetnek probléma, időként előfordul, hogy a gipszkarton reped, oszt megy az egymásra mutogatás. A repedéseknek több oka is lehet, de leggyakoribb, hogy bandázsolás és hasonló problémák vannak, de ez egy másik történet...
A festő ismerősöd semmit sem akar glettelni, csak festeni? A viták elkerülése végett az a legegyszerűbb, ha a kartonostól bandázsolva vagy max Q2-ben van kérve és a festő ennek a tudatában vállalkozik. Elég nehéz ügy tud lenni, ha a festő csak festeni jön. Tuti talál hibát, s akkor hol vannak már a kartonosok...
Egyébiránt érdemes Q3-ra törekedni, szebb. Ahogy írták alattam Q2-ben a surlófényben kivehetők lesznek a táblák.
Én tettem volna pótvasat az "L" rövid szárának függőleges (papíron) oldala mellé jó hosszan. Valószínűleg a számítógépes stat. számítás szerint nem kell. Azért én tettem volna.
Letöltöttem a tervet és kinagyítottam, de úgy sem halálbiztosan olvasható. Úgy néztem, hogy csak a 62? jelű kiváltóvasak vannak két sorban (alul-fölül) elhelyezve. Így a bal felső végük fölül vasalatlan lemezbe vannak bekötve. Ezen a végükön hosszabb nem ártott volna. Ugyan így vasaltnak látszik a másik nyílás jobb fölső sarka is. Ha valamit rosszul láttam akkor javításnak örülnék.
A hiba valószínű oka az, hogy a két ferde vonallal ábrázolt vas túl rövid a bal oldalon (rajz szerint). A nyílás "L" alaprajzú fölülnézetben és a vasak nem érnek megfelelő mértékben túl az "L" rövid oldalán. Magyarul a nyílás megerősítése egy olyan lemezsávra támaszkodik amit csak az egyik végén támaszkodik. Ha a vasalás kétsoros akkor a fölső vasalás tartja az előbb említett nem teljesen végigmenő sávot. Papíron lehet még jó is, de én nem így csináltam volna. Ezeket biztosabban meg lehetett volna állapítani ha a rajz olvasható lenne.
Hányas (átmérő) vasak vannak a födémben, mert a rajz nem olvasható? És milyen távol vannak egymástól? A ferde (kiváltó) vasakra ugyan ez a kérdés vonatkozik. Csak alul van vasalás vagy van fölső is?
Ha így történt ,akkor ott valami "kevés" lett ,vagy kivitelezési, vagy ha tervnek megfelelő a kivitelezés ,akkor meg tervezői "hiba",de látunk már ezek kombinációjára is példát !:-)
Megvan még a vasalási terv? Ha igen le kéne fényképezni és berakni. De csak azt a kis részt nem igazán elég, kéne egy olyan amin a födém egésze látszik és egy olyan amin a lépcső kivágás helye látszik jól.
Azt miből lehet megállapítani, hogy a nyílás utólag lett kivágva? A sűrített vasalás azt jelzi, hogy oda nyílás volt tervezve. Szerintem a kivágás jelen esetben azt jelzi, hogy a lépcsőnek nyílást (kivágást) terveztek oda.
Hát ha még terv is volt ,akkor no comment,a tervező mi a f@szért nem hagyta ki a lépcsőház teljes felületét ,nagy okosság bevasalni +betonozni és utána jól kivágni !Gratula !:-(((
A sűrített vasalás is gerenda rejtett gerenda néven. HA kengyelezve is volt(van). Kérdés, hogy a sűrítést számolták vagy a kivitelező szerint annyi elég amennyit belerakott.
Üdv ! Nem tudtad előre ,hogy ott lesz a lépcsőház ? A kialakítás így nem Ok,próbáld a lépcső kialakításnál egy alátámasztást beépíteni a repedéses sarokba ,ami a lépcső elemét is képezheti ! Vagy valami áthidalást találj ki (keretet csinálni a nyílásnak),mert akár állandó lassú süllyedés+ repedés lesz ezen részen !:-) Szagggg munka !:-(((
Én supralux garázsfestéket használtam, meg vagyok vele tökéletesen elégedve. Az elején gondoltam, hogy majd később leburkolom. Nem fogom, tökéletes így! Ahol leejtettem valami nehéz dolgot, ott a kiegyenlítővel/betonnal együtt jött csak fel. A sima betonfesték állítólag idővel lekopik/lepereg, ezért ajánlották ezt, hogy örök élet. Kenésnél büdös...
Magy a közönséges szürke, más néven portland cement kötésű beton is meg köt 6-8 óra alatt. De van az un. szilárdulási folyamat ami eltart nagyon soká. Viszont hiába éri el a szilárdságot ami kellene vizet még sokáig fog kibocsátani.
Egyébként az aluminát betonok 24 óra alatt megszilárdulnak, de vizet még sokáig fognak kibocsátani..
Aluminát cement pl. a bauxit cement is.
Te4háta problémád nem a kellő szilárdság, hanem a kiszáradás. Az pedig sokáig eltart.
BAUMIT FIXBETON megkerüli a problémát lényeg hogy vegyék vigyék.
Hajt benneteket a tatár , hogy nem tudtok 3 - 4 hetet várni ?
A laminált burkolásra van más technológia is mint beton alá !!
Köszi, de azért néha a kocsi is rá fog állni. Az a terv, hogy tavasztól őszig buli- és műhely, ősztől tavaszig (nincs fűtés) garázs és kerti bútor tároló.
kb 20cm-et fekszik fel a kiváltó a falon. 12 cm hőszigetelés kerülne fel és itt nem nagyon lehet játszani vele mert ahogy az első képen látszik ez egy nagyobb falnak csak egy részlete és nem szeretnék a ház egész oldalára mondjuk 5 cm el kevesebb hőszigetelést tenni. De még ha el is férne a szigetelés és az ajtót kicsit arrébb tennénk, az oldalvilágító már sajnos esélytelen ezzel az áthidalóval.
Volt már többször szó az öregecskedő, kissé, vagy jobban porló beton festéséről. De mi van a teljesen jó, friss betonnal? Garázsban, az öreg beton tetejére húztak egy javító-simító réteget, kvázi aljzatbetonnak. De most nem lesz pénz burkolni, viszont nem is garázs, inkább kézműves szoba, kicsit buliszoba lenne, szóval nem ártana neki némi szín. Kell alapozni festés előtt?
És milyen különbségek vannak betonfesték és betonfesték közt, ha nem ipari targoncák járják majd?
40x40x5 az kissé kicsinek tűnik, főleg ha gerenda támaszkodik a falra a kiváltó fölött. Nem kell egyenlőtlen szárú, de azzal könnyebb dolgozni. A keményfa ék tudhat (bizonyos fajtáknál) nyomásra annyit mint egy gyenge beton, de az időállóságában és főleg a terhelés hatására bekövetkező alakváltozásában már nem lennék biztos. A lassú alakváltozása is kérdéses.
Az ajtó közepe felett vésel egy lukat. Az áthidaló felett.Amibe befér 80mm U gerenda stücékkel megtámasztod kivül belül. Nagyon precíz akarsz lenni széllesebbet vésel teszel egy akác deszkát,hogy 3 téglát elérjen. Azt mehet a csere. De azért mindíg vigyázni kell. Lepotyogó dolgok lehetnek. De elöszőr áthidaló csere majd utána fal vágás!!
Mint írták 2 db. szögvas.-.. hivatalos nevén L acél. nem kell egyenlőtlen szárú, olyan kell ami van, mondjuk legalább 40 x40 x 5 -ös . Megkeresed a régi még bent lévő áthidaló és az új magasságánál valamivel nagyobb magasságban lévő téglasor fugáját, gyorsvágóval kicsit mélyíted, majd a régi még bent lévő áthidaló felett a falba üreget vésel, legalább annyira befelé mint a régi áthidaló. Valószínű teljesen a beltérig kell vésni. Be kétoldalt a szögvasak, kiékelés , elég a keményfa, majd az új valamivel hosszabb áthidaló helyét vésed és ha kész behelyezed a zöld áthidalót, ki a régi áthidalót majd be az ajtót. Az ajtó feletti üreget könnyű anyaggal, pl ytonggal kifalazod.
de vannak azért egyszerűbb megoldások is.
Pl. ha elég hosszú az a régi áthidaló, mondjuk legalább 15 -20 cm .rel az ajtó fölött túlnyúlik akkor annak a helyén maradásával is arrább mehet az az ajtó.
Fel kell tárni az áthidaló helyzetét... némi véséssel.
Amúgy mennyi lesz az a hőszigetelés , 10 cm ? 15 cm ?
Ha 10cm akkor az ajtót csak 5 -6 cm -rel kell arrább tenni.
Legfeljebb ott a sarokban nem lesz olyan vastag a hőszigetelés... na bumm, mi az a felület az össz.
felülethez képest Tegyük fel 200 nm az ajtó melletti
0,50 x 2 m az 1 nm ami csak fél % -a.
Megoldás számtalan, mindig a praktikusat kell választani !!
Ha jól emlékszek kb 3 sor tégla van fölötte + koszorú + itt támaszkodnak a födém E gerendái, e fölött van egy 60-80 cm attika fal téglából és a födémen egy kis hajlásszögű félnyereg tető mint a képen.
Jobban utána gondolva sokkal könnyebben kivitelezhetőnek tűnik ha a teherelosztó a fal nyílással ellentétes oldalán van. A lukakat amin a két szögvas átmegy a falon persze ki kell betonozni.
Magam részéről az ilyet úgy szoktam elintézni, hogy megfelelő méretű egyenlőtlen szárú szögvas berakva kétoldalt a nyílás fölé flexszel vágott horonyba rakva, acéllemezzel kiékelni, utána nyílás bontás. Jelen esetben a rázós rész a merőleges falba megfelelő mértékig bedugni és kiékelni a két szögvasat. Lehet, hogy célszerű lenne a fal másik oldalán a két kiváltó alá berakni egy a két szögvasra merőleges teherelosztó szögvasat berakni. Statikai számítás és a helyszín ismerete nélkül ennél többet mondani nem merek. Lehet, hogy a teherelosztó vas lehetne a fal megnövelt ajtó felőli oldalán is. Vagy lehet, hogy mindkét oldalra kell.
Áthidaló utólagos berakással kapcsolatban kérném segítségeteket.
Mellékelt képen látható bejárati ajtót muszáj lesz áthelyezni a falra kerülő hőszigetelés miatt. Ha maradna akkor 85-90 cm széles bejárati ajtót lehetne csak betenni...
Szóval a régi szürke áthidalót szeretnénk a zöldre cserélni, így a hőszigetelésnek is lenne hely + oldalvilágító is kerülne az ajtó mellé.
A problémám az, hogy az áthidaló belóg az ajtó melletti falba így ha fölétesszük az újat akkor nem lehet csak úgy kivenni a régit mert az új azon fog támaszkodni azon az oldalon.
E-gerendák támaszkodnak mindkét falon. Az ajtó mögötti előszobában megkell támasztani a födémet az tiszta sor, de vajon a másik oldalon is ahol csak egy kb 30 cm lyuk keletkezik a bontás miatt?
Az megoldás lehet hogy ha bekerült az új áthidaló levágjuk/levéssük a régi áthidaló falból kilógó részét?
Jön majd a kőműves a napokban de érdekelne több ötlet is nehogy a mester is hülyeséget csináljon
Azt a 6 furatot helyettesíted 12 olyan furattal, amelyeket jobbról-balról a gerenda mellé fúrsz és ezeken a helyeken a 2-2 furatot meghajlított hilti szalaggal kötsz össze. A hilti szalag és a gerenda közé pedig teszel valamit, amibe rögzíteni tudod a gipszkarton függesztőket, pl ezen a 6 helyen nem dübeles, hanem pálcás rögzítést alkalmazol.
A régi belvárosi lakásomban annak idején olyan " mákom " volt, hogy, amikor a csillárhorognak az acél gerendába fúrtam menetet, a talp rész helyett az egyik helyiségében a gerenda gerinc részét találtam el, ott zsákmenet lett. :D
Anno volt egy leiratod, amit a fórumban megosztottál, hogyha nagyon kell, akkor mégis hogy célszerű fúrni az E gerendát... ilyen kis ábrával ellátva.
A gond ott van, hogy van kb 6 furat a kb.400-ból, ami mindenképp egy E gerenda aljába kell kerüljön, ahogy kinéz, azokat legalább minimális kockázattal kéne megoldani.
A szaküzletben is ezek a szétnyílós fémdübelek lettek kitalálva. Kipróbáljuk egy pár darabbal, hogy mit bír, azt, ha működik, akkor jó lesz.
Nincs vakolat a födémen, így a találkozásokat szépen el lehet kerülni, így akár még a merevítőbordát is meg lehetne találni, de csak elméleti szinten, mert olyan türelemmel a mesterek biztos nem lesznek.
A 3 cm vastagság még önmagában elég lenne szerintem, hogy megtartsa a dűbelt szerintem, ha óvatosan van a furat átbökve, inkább az lesz a gond, hogy, ha nem szorosan megy bele a dűbel, akkor az ék beütésekor az átmenő furaton bemehet, beesett az üreges részbe.
Ha két kefni találkozását, vagy a szélét sikerül eltalálni, ott sem lesz jó a rögzítés.
Szerencsés esetben a kefni bordába fúrva összejöhet egy zsákfurat, de a borda sem olyan vastag, hogy az ék feszítését repedés nélkül kibírja. Ide inkább egy jó minőségű műanyag tipli a jobb, az üreges részbe, meg ahogy javasolták a szétnyíló típusú rögzítés lesz jó.
( Nem tudom, hogy nálunk kapható - e, nekem van pár olyan amerikai gyártású " folyadék dűbelem" ami egy üveg ampulla, ami műgyanta ragasztó anyaggal van töltve, és azt ütik be, törik össze a furatba, majd abba dugják be a csavart. Megszilárdult állapotban a csvar ki, be csavarható. Igaz, hogy ez a dűbel is inkább zsákfuratba való. )
Ez az oldalra lejtős változat 2 
Ez pedig az előre lejtős változat.
a padló.
A kék az alap, a feketék a gerendák (nem méretarányos)
