a 2011 es file pont nincs meg valahogy, lehet nem volt memória az órában, nem tudom, de az előtt egy évvel 8.30 volt, tavaly meg 9...
Csanyának órákkal jobb idejei vannak, illetve nem is szoktuk ugye nyomi, nem volt cél az űridő. Csanya pályáján nyomva, jó időjárási körülményekkel azért gyorsan le lehet tudni, 6 órán belül biztos.
Oli! legutóbb mennyi volt asszem 2011-ben nekünk 7-8 óra? a hosszún azért az 5 óra necces, no nem a táv és a szint miatt, hanem főleg az éjszakai tájékozódás miatt :-)
Köszi a linket.Érdekelne a vásárlás.Sajnos nem tudom mennyibe kerül a postaköltség.Ha esetleg érdekel még mást is, összefoghatnánk és így talán olcsóbb lenne.
ZRobi, én megyünk. Meg még biztos sokan mások is. Már voltam aszem 5x, mindig a hosszún. A második kétharmadot jól vágom, de az első felében még mindig vannak szürke foltok (Ilona lak után pl). Ezt a részt Csanya kiválóan ismeri, mi mindig rátettünk eddig 1-2 órát...
A pálya egyébként nem nehéz, viszont az időjárás sokszor tréfált meg minket komolyabb hóval, vagy nagyobb hideggel, így extrémmé tette a különben nagyrészt himbi-limbi Budai hegyeket.
Aztán ott van még a meglepetés csúcs, am ia rajtban derül ki, ez van hogy borítja az addigi ideális útvonal elképzelést.
Reggel jöhetnél a Búék 20 ra, ideje lenne már ott is egy normális pályacsúcs...
Szia, ismeretlenül is üdvözöllek! Azert merlek megszolitani, -mint sztär nevettetöt- mert a tegnapi durva emelkedös alpesi es a ma reggeli single track-szerü mäsik 15km-es futoköröm közben is epp arrol meläztam, hogy vajon van-e ertelme egyältalän ennel a kicsinek mondhato adagoknäl nagyobbakat bevällalnom ezutän. Mikor hazamenve Diosgyörbe (100-600m-es szintre, az itteni 1000-röl) innen ahol szabimat töltöm majdan bizonyosan jobban birom majd magam es csäbitani fog a "fijjug" lendülete, hogy velük tartva akär 30-asokat is fussak, a januärra tervezett napi 2x10 km-es munkäbamenö utakon kivül hetvegen. Ne csak a Marcsiekkal eddig folytatott regenerälo szo-vas-i köröket vällaljam be 68kilos versenysulyommal a Bükkben, amire nehezen iden sikerült lemenni. Most mär elmondhatom, hogy a montis karrierem utän teljesertekü hegyifutovä csak iden (15 ev elteltevel) vältam, vagyis elmeletben elbirtam volna a Bigäek tempojät a Torturän, ha otthonvagyok.
Kilogikáztam valamit, kíváncsi lennék a véleményetekre: Jakus Béla a barátom. Van, hogy együtt futunk. A vulkánon a feléig együtt futottunk. Ebből következik, hogy egy adott táv felét meg tudom Vele tenni.
Ő most elfutott egy masszív felet Csabával a Tortúrán. Ha ezt a felét nézem, akkor ennek a felét is le tudom futni Bélával. Tehát bármilyen adott táv, negyedét le tudom futni Csabával?? Korrekt? Lehetséges??
Persze ha most azt mondjátok, hogy egy dagadt szemi alkoholista pöcs vagyok, akinek kezd dühítően nagy arca lenni, akkor mondjuk, igazatok van. De a gondolatmenetem akkor sem drámaian szar:-)
Egyébként az, hogy Béla barátságból és indián szökdeléssel váltott pókjárásban megy, és néha bealszik mellettem, amikor futunk, ez részletkérdés.
Űridőket mentek Uraim, Olipapa erősíts meg, hogy ez a teljesítmény nem egészséges és szétb@ssza a középszerű vernivaló hobbifutók pszichés állapotát és demotivált gyaloglóvá változunk az évek óta megszokott időinkkel.
Nem vagyok irigy Rátok csak kurvára, remélem, ez explicit átüt a soraim közül!!:-)
Na akkor hát komolyra fordítva, mindenkinek nagy gratula, ügyesek voltatok és nagyon komoly idők születtek! Bélának külön még egy kicsit jobban. Csabától elnézést a poénkodásért, abba elfáradok, ha a Youtube-on nézem, ahogy fut.
Én írom az első B.U.É.K mail-t, mert órákon belül elmerülök a Szigliget-Villány zónában, egy kis elő/valós/utó szilveszterre. (Badacsony futás tervben zárásként)
A fogadalmam 2013-ra továbbra is, egy jó T100, meg néhány 50km körüli, illetve feleségem fogadalma az első maraton, ebben leszek segítségére. Meg jókedv, hüledezés az eredményeiteken, fényetekben való sütkérezés, valahová való tartozás élménye.
Chevy Van csurig gyerekkel meg némi futócuccal, az újév pedig Gere bácsinál köszönt ránk, ahol ez elsőt Rátok és az új futóévre iszom majd!
Gratulálok minden Tortúrázónak!
Én csak Hoka-t teszteltem Olivérnek köszönhetően. Sajnos csak egy bő huszast futottam benne két részletben, de a fájós térdemnek nagyon meggyőző volt. Köszi Olivér! Azt hiszem nőtt a Hoka Fan Club tagsága. Már csak rendelnem kell egy szép nagy 47 1/3-ost :)
Egyetlen hátránya, hogy a nagy talpra több sár tud tapadni:)
Na megnéztam a polargörbém, 6.25 lett. Ebből szó szerint 5 (Bükkszent), 3 (Bánkút után), 3 (ez is Bánkút után), majd vágül 2p-et (Várkút után) szartam el. Nem tudom ezek jó részidő e, nincs tapasztalatom, de ott többnek tünt. Utolsó 2 km a síkon Eger felé 4 percesen 146 os pulzus, a 6.30 belüliért futottam. Várkút előtt is 3.50 volt a lejtőn. Leglassabbat nem tudok, mert van olyan tempó amit már nem mér a footpod. Várkút- Cél 53p.
Komolyan úgy örülök, hogy az itthoni hosszú évekig szőkös második vonal kezd szépen alakulni, egyre többen lihegnek körülöttem. Aztán majd el jön a pont, mikor megint kevesen lesznek körülöttem...Az idő és a biológia teszi a dolgát, ez a világ rendje, hajrá!
Bánkútig (Ómassa) terveztem, Eger lett a vége. Tócsa rábeszélt, hogy menjek végig és utólag végiggondolva csak a kifogásokat keresetem arra, hogy miért ne tegyem. Hiszen a Bükk az Bükk nincs mese, hazai pálya, a kedvenc terep, itt az ideje emelni a tétet. Motivációt aligha kell keresni, ha a rajtban olyan emberek mellett toporoghatok, mint Csabi és Tócsa illetve az eső szerelvény már elment mintegy negyed órája. Nem leszakadni és élvezni a futást… Indulunk. Gyorsan telnek a kilométerek, Bükkszenten Oli előttünk lép ki a pontról, akit aztán csak Sugaró előtt erünk utol. Bánkútig összeverődik a csapat, Tarkőn haverok, buli, sponser és a jól megérdemelt napsütés. A Tarkő alatti dózeren Csabi felvázolja a jövőt, hogy ki meddig húzza még. Én a Tamás kútját kapom és milyen igaz. Visszaveszek az egyébként nem túl erős tempóból és próbálok odafigyelni mindarra, amit az utóbbi időben megtanultam. Apróságok, amik sokat jelentenek a végén. Várkút előtt Gergőt kezdem üldözni több-kevesebb sikerrel, majd az Egedről lefelé Áron és Levi érnek fel rám, akikkel a célig már együtt csapatjuk. Köszönöm a nagyszerű társaságot. Van hová fejlődni még, de nem volt ez olyan rossz. Sőt… kifejezetten élveztem.
Már megint majdnem bevettem a sírást, elkezdtelek sajnálni, elkezdtem beírni, hogy felajánlom társaságomat a továbbiakra, aztán látom, hogy PB. Na hát tudod kinek... :)
