Most állok az elektromos szerelés küszöbén és komoly gondot kezd okozni, hogy a világítást hogyan és miképpen oldjam meg?
A témát felvetettem már a Villanyszerelés topicban, de nem igazán jutottam semmire.
Most egy "fórumtársam" bíztatására/kérésére nyitom ezt a topicot, aki hasonló gondokkal küzd. A TOPIKNYITÓ tehát KUZO2!
Ha figyelmeztethetlek akkor arra figyelj, hogy a trafó 24V AC-ját egyenirányítva ás pufferelve nem 24V DC-t kapsz hanem jó esetben, pláne ha izmos a trafó, akár 33,6V-ot. Amúgy nem kényes a szerkezet de ez sok lenne neki. DC 28V-nál többet ne engedj rá!
A képen látható -eredetileg autóbuszban szolgált- fénycsöves lámpa elektronikája mennyire kényes a 24 voltos tápfeszültség stabilitására? Én hálózati üzemben szeretném használni egy 230->24V-s trafó közbeiktatásával. Kérdés, hogy az egyenirányító+puffer után egyből köthetem is rá az elektronikát, vagy illik azért előtte stabilizálni a feszültséget valamilyen áteresztőtranyós kapcsolással?
Az "élettartamot" ettől függetlenül úgy mérik, hogy 3 óránként kapcsolják ki negyed órára, és azt a számot adják meg, amikor még a vizsgált minta fele működik. Vagyis a mediánt jelenti, nem a várható élettartamot, de nincs olyan nagy különbség.
Hmm, ez azért meglep, mert én úgy tudom, hogy az emissziós massza sajnos - ha lassan is - de minden bekapcsolásnál fogy a katódról. Mondjuk olyan szinten nem vagyok benne a témában, hogy kizárjam azt a lehetőséget, hogy mondjuk ügyes előfűtéssel olyan szintre lehetne ezt csökkenteni, hogy a való életre vetítve örökös legyen.
(Igazából normál, életszerű használat mellett ez persze nem gond. Lépcsőházba ellenben, ahol x perces időrelével vagy mozgásérzékelővel vannak kapcsolgatva a lámpák, félóránként egy tucatszor, nem tennék semmiféle fénycsövet, mert a soksokezer üzemórát nem éri meg a lámpa).
Álmennyezetbe süllyesztett lámpákat szeretnék távirányítani. Kapható is az áruházakban dugalj és távirányító, de ha én a dugaljt is elszeretném dugni akkor is működik?
Nekem az lenne az ideális ha a már meglévő távirányítókkal is működne, és dugaljra sincs szükségem, csak valami vevőre ami a távirányító jelét venné. Ilyet merre találok?
Magyar iskolákban, óvodákban ugye lóg le a plafonról az a horgany förmedvény benne a stroboszkópként vasmagos trafóról villogó F29-es az Ra=50 színvisszaadásával -- épp 7 évvel az űrodüsszeia után 2008-ben, miközben már 1968-ban is gyártott jobbat az AKA elektrik 9 forint 20 fillérért.
Van tehát, ami direkt jól keverhető, ilyen a HQI és a fénycső, vagy pl. a több 100 féle fénycsőből mindösszesen kettő, amik egymással jobbak, mint külön, de ezt is csak addig használtuk így, amíg nem lehetett 5 sávoshoz hozzájutni. De a fénycső izzóval is jól keverhető egy szobán belül, ám nem mindegy, hogyan. Általában keverésnél a fény spektrumán kívül az a fő szempont, hogy szórt vagy koncentrált a forrás. Ugyanis a kettőnél eltérően érzékeljük a színhőmérsékletet! A szórt fény sárgábbnak hat, mint amilyen valójában, ezért abból kékebbet kell választani. Hányszor lehetett, hogy bementek a boltba fénycsőt venni az új fürdőszobába -- jobb helyeken egymás fölött kiállítva világít az egész skála színhőmérsékletekből -- az asszonyka rábökött, hogy ez legyen, ez jó meleg árnyalatú, ez a legszebb, az eladó még meg is erősítette (naná), aztán otthon föltette a mester, bekapcsolták, és... "hú de csúnya!". Ráadásul abba senki sem gondolt bele, hogy a boltban 4000 K-es volt a megvilágítás, arról már ne is beszéljünk, hogy a kiválasztott lámpa világítását senki nem nézte csak a bekapcsolt cső kinézetében tudtak gyönyörködni.
K e v e r é s :
- Azonos típusú fényforrások esetén ne legyen nagyobb a különbség 80-100 mirednél lehetőleg még két szomszédos szobában se (a színhőmérséklet reciproka szorozva egy millióval adja a mired skálát).
- Ha az egyik diffúz, a másik pontszerű, akkor a diffúznak semmiképp se legyen alacsonyabb a színhőmérséklete a másiknál. Alapesetben 50-60 mireddel magasabb színhőmérsékletűt kell választani a szórt fényből ahhoz, hogy egységesnek tűnjön a világítás (pl halogén spothoz 3500K-es csövet). Egy másik cél lehet elvben természetes fényviszonyok hangulatának utánzása, ahhoz pedig 120-150 mireddel magasabb hőmérsékletű szórt fény szükséges, de óvatosan, mert ez utóbbi napsütéses hangulatot teremthet, vagy kültéri világítás jelleget, amihez egyrészt nem könnyű igazodni a fényforrások elhelyezésével és arányával, másrészt szobavilágításnál finoman szólva nem mindig kívánatos a napsütéses hollywoodi-effekt esténként.
A gyakorlatban... pl. izzót keverni 6500 K-es kompakt fénycsővel legfeljebb búrán belül. De ha egy csillárba ilyen is kerül, meg olyan is, az nagyon csúnya váltakozó kék és sárga árnyékokat hoz létre. Vagy pl. ablakon bejövő fénnyel 5000 K alatt általában semmi nem keverhető jó eredménnyel. Ezek a dolgok csak azért fontosak, mert pszichés hatást váltanak ki, kellemetlen közérzetet okoz a legtöbb embernél. Sokszor nem vesszük észre, nem biztos, hogy feltűnően csúnya, de a hatás ott van. Ha meg hosszú távon kedvezőtlenek a fényviszonyok, az lehangoltság mellett fáradtsághoz, és néha még depresszióhoz is vezethet, különösen télen, amikor nem kapunk elég természetes fényt. Bizonyos hormonális élettani reaciókat a fény vezérel (és ez már nemcsak a melatonin, de még nemi hormonok is), ezeknek is van köze a mentális panaszok kialakulásához. A természetes, trópusi fényhez vagyunk biológiailag szokva, és a kontinentális telek, a civilizált napszakos ritmus, zárt épületek, meg a mesterséges fényviszonyok nagyon távol állnak a napi állandó 13 óra világostól, és 10-11 órányi napsütéstől. A déli államoktól a világítás terén is vehetünk példát, nem stresszelik magukat zavaró fényviszonyokkal. A világítás akkor jó, ha észre sem vesszük, ez persze nem a díszítő fényekre vonatkozik. Ha egy görög vagy spanyol reptéren leszáll az ember, és végigsétál a forró aszfalton (ami inkább a görögöknél fordul elő, hogy csak úgy megállnak a plac közepén, aztán menjen ki merre lát) amikor a tűző napsütésről belép a reptér üvegcsarnokába, csak annyit vesz észre, hogy beért az épület árnyékába, miközben ott világítanak a feje fölött a plafonba süllyesztve az F74 es Tungsram fénycsövek. Ők elolvasták az ajánlást.
Kezdődhetne jobban is. Kinyitották ma az állatkertet. Őrület volt a Normafánál, több embert vittek el a mentősök, ezúttal csak magukban tettek kárt a szánkósok, legalább a síelőkben nem. Még jó, hogy nem esett az újév péntek 13-ára.
Fényforrások keverése akkor amiről csak ígérgetek. Eszemben van, hogy még pár dologra akartam korábban reagálni.
Pl itt van az egészséges világítás, most már sokadszor kerül szóba, nem véletlenül. (próbálnék mellőzni mindenféle egzisztenciális fontoskodó ál-tudományoskodást, hogy a lelki egészség, meg a testi egészség... Sőt valójában ráadásul ez a kettő ugyanaz, nincs is éles határ, így a fény is együtt hat rájuk, nem külön-külön! Akkor mese helyett próbáljunk valami rendezett választ találni erre. Először is a fénykeverés... Van pár fényforrás, amiknek a keverése még kifejezetten előnyös is, viszont az esetek többségében az ilyen kutyulás inkább gondot okoz. A természetes fény és mesterséges fény keverése szokta a legtöbb embert zavarni.
E27-eset vettem, azóta készítettem hozzá egy saját fejlesztésű lámpatestet, ugyanis újabban csak G9-es halogén, meg E14-es hagyományos foglalalttal lehet kapni lámpákat, és ez utóbbiaknál a foglalatcsere sem kivitelezhető. E27-esben csak ronda, arany színű csillárok vannak, de az nem passzolna bele a szobámba.
Kiindulási állapot: A foglalatok egy fémből készült U alakú sínre lettek szerelve, ami eredetileg fali polcok rögzítésére szolgálna. Szükségem volt még olyan közdarabra, ami a foglalatok felszerelését lehetővé tette. Ezek mivel túl hosszúak voltak, kettévágtam őket, így lett 4db-om. Az ellenanyákból picit le kellett reszelni, hogy belecsússzanak a sínbe. A "rózsa" az előző G9-es lámpatestről származik, színben illik hozzá, és így a falon lévő ellendarabot sem kellett leszedni. A vezetékezéshez Mzsl vezetéket használtam (illetve azt már H03VVH2-F-nak hívják :)
Ilyen lett. Most biztos azt mondjátok, hogy "tök gáz, meg égő", de nekem tetszik ez a minimalista, kissé ipari dizájn, és mivel elég távol kerültek egymástól a foglalatok, így egyenletes fényt ad. Az egész sín kb. 150cm hosszú, tehát kicsinek nem mondható. :) A vezetékek azóta bele lettek igazítva a sínbe, úgyhogy most nem lóg ki úgy, ahogy a fotón látszik.
Affene, miért nincs olyan, hogy hozzászólás szerkesztése? Azóta találtam e27-es foglalatba csavarható master PL-t is (beépített előtéttel), ha ilyet vennél, akkor előző hsz-em ignoráld :)
Tudhatja :) Hogy milyen gyakori kapcsolgatással, mennyi ideig tartó folyamatos égetéssel stb, az más téma, de ugye mintha azt írtad volna hogy nem kapcsolgatnád sokat. Armatúrát (és előtétet) adnak ezekhez Szolnokon raktárról? Ha jól látom, a 2 illetve 4 csapos plug-in kompakt fénycsövet nézted ki; a 2 csaposban a gyújtó benne van, de előtét kell, a 4 csaposhoz olyan előtét kell ami be is gyújtja a lámpát.
Ahogy írta Ignis is, nem arra van kitalálva :) Jó eséllyel működik egy hasonló teljesítményű CFL (kompakt fénycső) előtétjével (ballasztjával) egy sima t8 fénycső, ha előtétet vesz az ember, legtöbbször csak azt kérdezik, hány darab és hány wattos fénycsőhöz kell (azaz egy 20W-os CFL-é a 18W T8-hoz jó lehet), de azért biztos ami biztos, érdemes lehet pontosan lecsekkolni hogy milyen gyújtófeszültség, égésfeszültség, áram stb. kell a 18w t8-nak, és milyen a kis 20W-os kompaktnak... :)
A Philips PL Master kompakt fénycsövek tényleg tudják a ráírt 15.000 üzemórát, vagy ez csak egy marketingfogás? (Drágának mondjuk drága, szóval akár igaz is lehetne.)
Ugyanis úgy tűnik, mégis a kompaktcső fog nyerni nálam a t8-al szemben, ugyanis kompaktot lehet venni raktárról, t8-as, 4csöves armatúrát meg itt Szolnok szitin rendelni kell, most pedig következik a 3 hetes leltározunk/szabin vagyunk/ nincs nagyker, stb. időszak...
Pedig ha tudnád, hogy a kompaktcső vs. induktív előtét párost is kipróbáltam a kíváncsiság kedvéért :) Mókás volt, ahogy a kompaktcső villogott, amikor bekapcsoltam :)
Most találtam rá a topikra, remélem, azért nem baj, ha beleugatok én is - ha tévednék, legfeljebb ki leszek javítva :)
Elektronikus előtét, Osram vagy Philips: szerintem kb. mindegy, bár valószínűsítem hogy egyiküknél sem maga a lámpagyár gyártja, hanem vagy leányvállalat, vagy leginkább beszállító... ezt lenne jó tudni, melyiküknek ki szállít be. A való életre nézve, szerintem egyiküké sem lehet rossz, ha a nevüket adják hozzá; de ha az ár kevésbé számít, és biztosra akarsz menni (és még lehet is találni boltban), akkor Helvar, vagy Vossloh-Schwabe előtéttel szinte kizárt, hogy rosszul választanál.
De valószínűsítem, hogy bőven megfelelő az, amihez a Philips vagy az Osram a nevét adja.
T8 fénycső, CFL ballasztról működtetve: jó ötlet, de ezt én azért bátor dolognak tartom :)
Jelenleg kiegészítő fényforrásként egy 18W-s cső van feltéve a szekrény tetejére egy tök egyszerű, szabadonsugárzó armatúrába, amiből kikötöttem a tekercset, meg a gyújtót, és a meglévő helyre beletettem egy kompakt fénycső elektronikáját, így gyakorlatilag van egy elektronikus előtétem :) Nem a legelőnyösebb helyen van, de amíg a végleges megoldást meg nem találom, addig nem akartam feleslegesen fúrni.
3 fázisunk azért nincs, mert gázos főzőlap+villanysütő kombinációt akartunk a konyhába, és ezért úgy gondolták, elég lesz nekünk az 1 fázis@35A csatlakozási érték is.
Előtétből az OSRAM, vagy a Philips a jobb? Ha van egyáltalán köztük különbség...
4×18 v 2×36 that is the question
Ha kénytelen vagy nappal is világítani, akkor a közérzeted érdekében legalább két dolgot tehetsz. Lehatőleg hosszú csöveket minél jobban elosztasz, és még jobb, ha ilyen indirekt világító armatúrát veszel, ennek hiányában csinálhatsz tisztán indirekt fényt, ha fehér a plafonod. Másik dolog emellett a 965 csövek használata, ha jól vannak elhelyezve, észre sem fogod venni, hogy ég a villany.
Én azt hiszem, az előtét már nem egy olyan tétel, hogy az határozza meg a rendszert. Ha tekerccsel szerelt armatúrát veszel, akkor azért jársz rosszabbul, mert a réz és a vas ára utóbbi időben eléggé megnyomta a hagyományos előtétek árát is, ami így megy a szemétbe. Látszólag még attól is drágább lehet, hogy külön inkább a jobb minőségű előtétekkel fogsz találkozni, beépítve meg ki tudja, milyen van. Az elektronikáknak is van egy tervezett élettartama, ami többszöröse a cső élettartamának, de hogy hányszorosa, az attól függ, mennyit fizetsz érte. Ha jól értem, inkább folyamatosan fogod használni, mint kapcsolgatni, nem hiszem, hogy külön kéne azzal foglalkoznod, hogy előfűtéses legyen. A rácsozatok azért vannak a búrákon, hogy oldalra ne világítsanak, csak függőlegesen, így nem vakítanak. Emiatt különböző világítási szöggel árusítanak armatúrát, például a számítógépesített irodákban nagyon fontos ez, hogy ne tükröződjenek a képernyőn, mert az fárasztja a szemet.
A 4×18 vagy 2×36 kérdésben azzal jó ha számolsz, hogy 1 v. 2 hosszú cső egymás mellett csak bizonyos esetekben ad árnyékmentes fényt. Az árnyékmentességnek az a jelentősége, hogy a szórt fényt imitálja. Ha az ujjaidat merőlegesen tartod a csőre, akkor nem lesz a kezednek árnyéka, de ha hosszában, akkor a tipikus fénycső-árnyékok jelennek meg. Erre az a megoldás, hogy több armatúrát egymásra merőlegesen szerelnek, például egy négyzet mentén körbe 4-et v. 8-at. Néhány geometriai konstelláció még így is tud árnyékot vetni, ezért az igazi ínyencek 120 fokos szögben szerelik 3-asával. Más kérdés, hogy ha valaki finnyás, az úgyis indirekt fényt csinál, akkor meg mindegy. 4×18-nál ez a jelenség nem túl feltűnő, itt inkább az lesz, hogy túl "pontszerű" a forrás ahhoz, hogy szórt fényű megvilágításnak korrekt legyen.
Előtétekből van 2×36 és 4×18 is, ezzel olcsóbban jösz ki, mint egyenként. Ha este a nappalitól eltérő, meleg fényt szeretnél, akkor persze két előtétre lesz legalább szükséged, és az egyikhez 935-ös csövekre. Semmiképpen se vegyél azonban a mostani halogének helyett 927-est, mert nagyon megbánnád. Ez megér még egy postot, pláne hogy eszembe jut róla még néhány fontos kérdés is....
Ha pedig van a szobádban 3 fázis, vagy nem vagy rest behúzni, akkor hagyd a fenébe az elektronikus előtétet, nyugodtan használhatsz 3-asával trafókat is.
ignis
Szervusztok! Végigolvastam a topicot, nekem az alábbi helyzetet kellene megoldanom:
Ez a szobám alaprajza. Kicsi, de legalább még sötét is, mivel az erkély felett lévő tető, illetve a szemközti ház közelsége miatt alig jut be fény. (tervezőnek a JQA!) Gyakorlatilag nappal is fel kell kapcsolni a villanyt ahhoz, hogy normális közérzetem legyen. (Ennyiből visszasírom a régi lakást, ahol 3x ekkora szobám volt, ez viszont legalább meleg, és nem 40 éves MM-fal vezetékek vannak beépítve :)))
No, eddig egy 4 foglalatos G9@40W-s halogénekkel ellátott lámpatest világította be a szobát. Azonban elegem lett abból, hogy az izzók közül átlag 3 hetente kiég egy, márkától függetlenül.
A kompakt fénycsövek nem tetszenek, és drágák is, helyette inkább hagyományos fénycsövet szeretnék, elektronikus előtéttel. Sajnos itt Szolnokon azt sem tudják, mi az, több boltban hülyének néztek, hogy "márpedig ilyen nincs."
Kérdésem az, hogy elég egy 4*18W-s armatúra, vagy inkább egy 2*36W-s lenne jó?
Számítógépteremben láttam olyan megoldást, hogy az armatúrában 2db 18W-s cső van, ezek közvetlen, és indirekt fényt is kibocsájtanak oly módon, hogy a közvetlen fény egy sűrű ráccsal borított inox lemezen áramlik át, míg a közvetett két U alakú fényvisszaverőn keresztül. Nagyon szép, árnyékmentes fényt ad. Gondolom egy vagyon lehet....
Milyen választék van elektronikus előtétes armatúrákból? Vagy vegyek inkább vasmagasos előtéttel szereltet, dobjam ki belőle a "trafót", és tegyek be a helyükre csereszabatos el.előtétet? Anyagilag szerintem ez utóbbi a drágább.
Elektronikus előtétnél, vagy két csőnél duo-kapcsolásban ez gond nélkül megoldható. Három fázison erősen problémás. Alternatív kapcsolással, vagy impulzusvezérelt relével is kivitelezhető.