A gyári szennyvíztisztító üzemben finomítatlan napraforgóolajat használtunk habzásgátlónak. Az volt egységnyi hatásra a legolcsóbb. Pálinkához a szaga miatt nem ajánlom.
Habzásgátló a Foamsol. 700 Ft 100 ml. És 5-10 ml-t kell tenni 1hl cefrébe.
Te ugye vegyész vagy ha jól emlékszem?
Nyugtass meg kérlek, hogy az étolajtól azért nem habzik a cefre, mert a benne lévő habzásgátló adalékanyag hatása. Az olaj mellékes.
McGyver módszernek tökéletes, mikor ott állunk a fullra feltöltött üst előtt és azon gondolkodunk, hogy ha leveszek belőle, akkor főzhetek még egyszer. Ilyenkor jó az étolaj. De hogy azért tegyek mézes kalácsot a teába, mert mézes teát szeretnék inni, nekem erőltetett.
Tudom, hogy ha lekvárt töltünk bele 100 fokon simán kibírja. Valaki a sütőbe kisüti az üvegeket néhány percig, így sterilizálja a baktériumoktól.
Nekem vannak olyan emlékeim, hogy 2dl-es pálinkás üveg, forró kávét beleöntött a pultos és szétcsapta az alját a nagy főmérséklet különbség. Egy főzés több óra. Főleg az elején lehet nagyobb hőmérséklet emelkedés, aztán a vége felé tartós 70-90 C-fok.
Valamikor szétrobbantak. Emlékszem, nagyanyám forró vízzel előmelegítette a befőttesüvegeket, hogy ne robbanjanak szét. meg mintha valamit tanultunk volna arról, hogy az üveg hőtágulása miatt robban szét, mert mikor beleöntjük a lekvárt, akkor először csak az alján melegszik fel, ott kitágul, felül meg még nem, feszültség keletkezik az üvegben és bumm.
Ma meg már (jóideje már) olyanokat gyártanak, ami nem robban. Feltehetően kisebb hőtágulási együtthatója van a mai befőttesüvegeknek.
Így aztán ha van rajta egy lyuk, az nem növeli, hanem inkább csökkenti a feszültséget, nem kell tartani robbanástól, pláne hogy gyakorlatilag hasonló hőmérsékletű az üveg teljes felülete
De ehhez nagyon precíz fúrás kell, mert ha fúrás közben kicsi, szabadszemmel nem is látható hajszálrepedések indulnak ki a lyukból, akkor el fog repedni az üveg.
Kérdezd meg az asszonyt, hogy volt-e már olyan, hogy sütötte a rántott húst és habzott az olaj.
Az olajban is habzásgátló van, hogy ne habozzon. Emiatt a habzásgátló miatt öntenek bele sokan étolajat.
Inkább habzásgátló.
Biztonsági szelep jó ha van.
Én nagyon vidéki módon oldottam meg.
Van egy hőmérőm és parafa dugóval tömítettem, rögzítettem. Ha nagy lenne a nyomás, akkor a laza parafadugót lövi ki és ömölne ki a gőz.
Az egyik ismerősöm átfúrta a sisakját és tett bele egy gyenge szelepet. Ha belefújtam a csőbe teli tüdővel, akkor kioldott.
Fő a biztonság! Tegyél be legalább egy biztonsági szelepet, egy hőmérő dugót, egy akármit, mert ha ez robban, akkor bizony ott állunk leforrázva, szétnyílt főzővel, beterített cefrével és csak káromkodunk, hogy kárba veszett a pálinka és még ott van két cefrés hordó és szégyenszemre mehetünk a szomszédhoz, hogy adja már ide a főzőjét mert a mienknek technikai problémája adódott :).
Az ép, sértetlen (fúrás nélküli) befőttesüvegbe rendeltetésszerű használat esetén forrásban lévő lekvárt öntünk (jóval 100 fok felettit) és nem emlékszem olyanra, hogy eltört volna közben.
Az jó kérdés, hogy most ez Thumper vagy nem Thumper.
A thumper aljában víz van. A pára csöve belemegy a vízbe, ezáltal a víz kicsit lehűti és kicsapódnak a víz molekulák, az alkohol pedig tovább megy.
A thumperben viszont nincs réztöltet.
Amit én szeretnék, az egy befőttesüveg, amibe réztöltet van, és a gőz megtörik, a víz kicsapódik, ezáltal erősíti a lefolyó pálinkát.
Ki szeretném próbálni azt, hogy ha az utópárlat fokát felerősítem, akkor milyen íze lesz.
Elméletem szerint, ha egy réztöltetes kis tartályt ráteszek az üst tetejére, akkor az nagyban erősíti a szeszfokot.
A flegma vagy visszacsorog az üstbe,....... vagy..... benn maradna a tartályomba.
Mire az utópárlathoz érek, addigra a réztöltetes defi, mivel megtelik az alja flegmával máris thumperként üzemel.
Előre bocsátom, hogy én a kisüsti kétlepárlásos magyar hagyomány szerinti pálinkafőzés támogatója vagyok!
De annak nincs sok értelme, hogy az utópárlatot lefőzzük harmadjára is, (főleg előpárlattal együtt) és élvezzük az ízben vegyes utópárlat alkoholját.
Energia pocséklás. (Még én is ezt teszem.)
Az amcsik a thumperral a szeszt erősítették amennyire csak tudták. Aztán érlelték mert ihatatlan volt.
Célom egy olyan defi, vagy pisztóriusz, vagy torony, vagy thumper egy kis átalakítással, ahol a réztöltetek a tartályon belül vannak, törik a gőzt, és erősítik a szeszfokot. Főleg a főzés vége felé.
Réztölteten van a hangsúly.
Azért üveg, mert nem tudok réz gömböt hajtogatni, savállót hegeszteni és szeretném látni, hogy mi is zajlik bent valójában.
Ha valaki meg tudna nyugtatni, hogy ha megfúrok egy befőttes üveget, vagy teszek rá egy csoda lapkát-kupakot, akkor az nem robban szét 100 C fokon, az nagyon jó lenne. :)))
Köszönöm a választ, az a baj, hogy nekem egyfojtába jönn helyenként a gőz, nem csak meg emeli. Arra gondoltam nem elég erős a leszorítás és így a tömités nem biztos megfelelő szigetelést. Ezért szeretnék bele valami biztonsági szelepet, hogy még véletlenül se robbanjon
Az utolsó mondathoz: mindenki maga felelősségére készíti el a berendezését és használja.
De nem tudod kontrolálni a habzás mértékét. S hallottál már a forráselmaradásról? Ez is előfordulhat pl tisztázás alkalmával. Lehet, hogy tízévenként egyszer, de ha pont nálad....
én is a sisak felső részére gondoltam,már csak az a kérdés mekkorát :) Tudom, hogy hábzás ellen habzásgátló vagy étolaj, a tulnyomás ellen akarom védeni a készüléket
1. A felcsapó (felhabzó) cefre el-eltömíti a páracsövet, jobb is ilyenkor, hogy nincs erősen leszorítva a sisak, egyébként akár robbanhatna is.
2. A hűtőben "kontra" van, pang benne a kicsapódott párlat, el-eltömíti a hűtőt.
3. Ugyanez a páracsőben, csak a visszafolyó flegma panghat valahol.
4. Végül a cefrébe sem árt néha forrkövet rakni, lehet, hogy nem forr egyenletesen a cefréd.
Házi pálinkafőzőknél egyáltalán nem javasolható az erősen rögzített sisak, jobb, ha a hibás működésből adódó esetleges túlnyomás megemeli, mintha robbantaná.
Ez nem áthabzás elleni szelep. Az áthabzást nem akadályozza meg. A túlzott nyomásemelkedés ellen véd, így próbálva megakadályozni az apparát felrobbanását. Úgy vélem a sisak felső részén jó helye lehet.
Nem vagyok nyomási szakember, de ismereteim szerint a lefújó szelepnek a legalacsonyabb értékűt kell választani. Néhány tized atmoszféra túlnyomásút. De a szakemberek majd megírják pontosan.
A kozmaolajok oldékonysága , láthatóvá válása hőmérséklet és etilakohol töménység függő. Minél hidegebb a pálinka és minél kisebb a szeszfoka kevesebb kozmaolajat tart oldatban, így a többi kiválik.
Ha visszamelegszik szobahőfokra ismét tiszta lesz.
Vagy hűsdd le az egésze 0 és -5 C-fok közé és így szűrd át. Ezzel csökken a kozmaolaj tartalom.
Mondtál te is most egy okosságot, mert úgy e, valamit kell mondani, csak azért, hogy mondjak valamit. Az észrevételed első részéhez egy kis adalék. Hogyan is kezdjük?
Netalántán úgy, hogy hideg vízzel feltöltjük a kozmás olajleválasztót.... Vagy nem? Szerintem meg még kéne hozzá két akna, minden aknához egy-egy kanyargós (tubifex szerű) cső, mert így túl egyszerű.
na ez a nyomás érdekelne :) Eddig úgy használtam hogy körbe van nyomva a sisak tömitőanyaggal és ilyen papircsipeszekkel volt körben lefogatva 10 helyen, de most mikor főztem a meggyet és tisztáztam nagyon pöfögöt a sisak körül és valószinüleg sok pálinkám kárba ment így. Ezért döntöttem valami masszív leszorításon.
Egy kísérlet lehetne, hogy az utópálatot 5%-ra hígítani (mintha cefre lenne) és így indítani egy finomítást.
Barackom már nem lesz az idén, s amit félretettem utópárlatot, az az ep-vel összeöntve éppen a napokban derítettem porzselatinnal egy itteni hsz-re hallgatva (teljesen korrekt), de a körténél megpróbálom és be is számolok róla. Minimum négyfajta körtepálinkára van esélyem.
Tulajdonképpen bármi lehet, de odafigyelek a cefrére a főzésre, talán túlérzékeny is vagyok a szagokra, illatokra. Ha meg így is kozmaolaj kerül a pálinkámba, akkor eléggé elcsodálkoznék. Láttam már hetek múlva megjelenő kozmaolajat, ez más. S csak akkor jelenik meg, (jobban mondva jelent meg annak idején), ha valami puha húsú gyümölcsöt tettem az alszeszbe. De mindegy is hogy mi, nem alkalmazom már azt a módszert, s így nincs is ilyen gondom.
valamikor elég sokat eljátszottam az alszeszbe tett gyümölcsökkel, váltakozó eredménnyel.
Ahogy ma csinálom az egy véletlennek köszönhető. Egy közeli rokonomnak nyaralás közbejötte miatt nem sikerült lefőznie a cefrét (nyári alma volt), megígértem, hogy én majd lefőzöm. gyakorlatilag kész volt a cefre amikor elutaztak, másnap látom, hogy jó adag friss gyümölcs van belekeveredve. Káromkodtam, s felhívtam azzal, hogy ha már elb@szta a jó cefréjét, mégis mit csináljak. Mert nem tűnt jó ötletnek egy kész cefrét kevergetni valami kevés leforrnivaló miatt, széndioxid minimális, jó eséllyel oxidálódik a cefre, több a kár mint a haszon. Azt mondta főzzem le. Eléggé elment a kedvem, de lefőztem, aztán egész jó pálinka lett belőle, olyan friss almaillattal elegyítve.
Na akkor kezdődött el ez a játék a cefrével, s mivel jobbnak tűnt mint amit addig csináltam, fokozatosan áttértem.
Hosszú történetek ezek, meg aztán jó ha valaki otthonosan mozog az apró különbségek világában, de nem tartom szentírásnak amiket leírok. Azt sem gondolom, hogy jobb pálinkákat főzök az átlagnál, csak egy biztos. Rosszat nem főzök.
S van még valami. Ha évente legalább egyszer megtörténik az, hogy minden összejön, s az isten és a párt is úgy akarja, meg olyan az évjárat és még szerencsém is van, s ezek összesítése képen egy olyan adag pálinkám keletkezik, aminek megkóstolása után a jó ízérzékkel rendelkező és jó pálinkákat főző valamelyik ismerősöm azt kérdezi:
- Hogy a k...a életbe tudtad ezt ilyenre csinálni?
, akkor milyen jó érzés, azt mondani lazán, hogy
- Ezt? Mit szólnál, ha a jobbikból kínáltalak volna.....?:)
Azért ez persze ritkaságszámba megy, s megvan az a hátránya, hogy pillanatok alatt eltűnik, mintha valami varázsló a varázspálcájával megsuhintotta volna.
A vizzáras üstöknél is kicsit rögzítik a sisakot talán ráfordítós zárral. De ha pl tömítős a sisak és lecsavarozzák, mindenképpen szükséges egy megfelelő nyomásra nyitó biztonsági szelep, az esetleges áthabzás miatti eltömődés miatt.
Ami azt sugalja, hogy úgymond az utópárlatban, vagy az utópárlat után is van élet az aromák számára.
Talán az lehet az oka, hogy egyes aromaalkotók forráspontja magasabb, mint a cefre, vagy a víz forráspontja és ezek így a desztillálás vége felé a vízgőzdesztilláció szabályai szerint jönnek át. Tehát javaslom kipróbálni egyszer az un. utópárlat frakciókban való gyűjtését amíg van benne alkohol, s utána is gyűjteni egy frakciót, amikor látszólag csak víz desztillál át.
A gyümölcsaromák utópárlati jelenlétének már méréses bizonyítékai is vannak, például, hogy a barack ízét okozó dekalaktonok főleg az utópárlatban jönnek (forrás: Nagygyörgy László, A kajszibarack pálinka lepárlásának optimalizálása)
A grafikont nézegetve tudnuk kell, hogy egylépcsős főzőn készült, ami nagyon jó elválasztású, ezért a barack ízeknek jelentős része marad az utópárlatban. Ez magyarázza, hogy a házi pálikafőzők miért fanyalognak gyakran az egylépcsős főzetekre, hogy ízben szegények,(bár illatban felülmúlják a kétlépcsősöket). A mi technológiánkkal az elválasztás nem ilyen tökéletes, tehát több barack íz jut a középpárlatba.
Az utópárlatunkban viszont olyan sok aroma van, hogy valóban érdemes lenne valahogy kinyerni. Egy kísérlet lehetne, hogy az utópálatot 5%-ra hígítani (mintha cefre lenne) és így indítani egy finomítást. Még nem próbáltam, de ha szerencsénk van, a lepárlás elején jönne a barack íz, a fazékíz pedig elkülönülne.
A vilmoskörtéről is készüt hasonló mérési jegyzőkönyv, ott is az utópárlatban jön a legtöbb körteíz (Nagygyörgy László, Vilmoskörte vezéraromájának átvitele a középpárlatba), más gyümölcsökről egyelőre nem tudok.
Ittam már olyan "körtepálinkát" amiről utólag derült ki, hogy a körte utópárlatának finomítása (kísérlet volt, nem becsapás akart lenni), tehát a körte aromák tényleg ott vannak az utópárlatban.
Most még csak ronggyal és vízzel fogok kicsit visszahűteni. Belső vörösréz akadályaim még nincsenek.
Az üst felé tervezek egy látvány deflegmentátort.
Láttam itt a fórumon, hogy levágtak egy pálinkás üveg alját és ragasztottak rá egy réz peremet, és irattartó csipeszekkel fogatták össze a másik réz peremmel. Nem pont olyat akarok, mert abban hűtőcső volt és az üveget is fúrta a fórumtársunk.
Előbb utána nézek, hogy biztonságos-e egy átlag italos üvegbe beleengedni 70-90 C-fokos gőzt, nehogy szétrobbanjon nekem.
Aztán fogok egy 5 lieteres üveget. Viszont nem szeretném kifúrni az üveget. Azaz egy oldalára fektetett üveg szája alján bemegy a cső, a felül pedig kijön. Benne pedig vörösréz darabok lesznek.
Mindenképpen szeretném, ha az utópárlatom magas-magasabb szeszfokkal jönne le.
És hány fokos így az alszeszed? Nekem legutóbb a mirabolán volt eléggé kifacsarva, 15 fok körüli alszesszel, és valóban az utópárlatot elválasztani nehezebb volt, korán jött...
De a túl alacsony alkoholfokú alszesznek tudom be ezt, mert akkor az utópárlat elnyúlik tudtommal.
Lehetséges, hogy túl érzékeny vagy az adott (fazékíz, főttíz) illatra.
Módszereid teljesen elfogadhatóak számomra is, bár nem ez a lényeg.
Ne feledd, hogy az aromát adó anyagok, hogy mikor milyen minőségben jelennek a párlatban igen kevés leírás van, vagy nincs is. Tapasztalatom szerint amikor már csak víz jön a hűtőből, még abban is vannak, lehetnek jellegzetes aromák. Talán ezért is szerencsés a cefrét 0-ra főzni.
" A többi esetben meg azért nem az alszeszbe teszem, mert a főzésnél a gőzzel bekerül a párlatba valami nagyon finom eloszlásban gyümölcshús, ami kezdetben észrevehetetlen, de hetek múlva kiválik, szűrni, fejteni kell, ami plusz munka és veszteség. Ez különösen a körtére igaz. "
Hogy mik vannak!
Akkor a narancs az egyedüli ami nem m megy át a párlatba ha alszeszbe rakják?
Annak idején én is próbálgattam efféle megoldásokat,s nem tapasztaltam átpárolódó gyümölcshúst a pálinkába,pedig körtéből szokott lenni a legtöbb nedűm.
Én inkább más okokból keresném a zavar okát!A körte huncut!
Narancsnál például az alszeszbe teszem, mert így hozza ki jobban az aromát, mintha a cefrébe tenném, nyári almánál viszont a cefrében hozza ki jobban. (pár napig bent van a cefrében, forrásnak is indul, így széndioxidképződés is van, de nem jelentős, viszont zavaró. Úgy oldom meg, hogy vagy melegvizet töltök az üstbe, ha úgyis hígítani kell (almánál gyakori), vagy ha elég híg, nem zárom le a melegítés kezdetén az üstöt, s ha már langyos, kevergetem, és szájjal kifújom a felszabaduló széndioxidot.. Lehet hogy hülyeségnek tűnik, megértem... de bevált.
Kajszinál egyáltalán nem csinálom, ott tovább tartom lezárva a kész cefrét, tapasztalatom szerint jobban kiadja így az ízeket, illatokat.
A többi esetben meg azért nem az alszeszbe teszem, mert a főzésnél a gőzzel bekerül a párlatba valami nagyon finom eloszlásban gyümölcshús, ami kezdetben észrevehetetlen, de hetek múlva kiválik, szűrni, fejteni kell, ami plusz munka és veszteség. Ez különösen a körtére igaz.
Nem teljesen kiforrott technika, lehet még finomítani rajta....
"... mikor már majdnem leforrt a cefre, adok hozzá egy fél vödör (kb az egész cefre 5%-nak megfelelő) friss gyümölcsöt, ami már nem fog leforrni, de szintén tapasztalat, hogy olyan illatokat tudok így kihozni főzéskor ami a teljesen leforrt cefrében már nincs meg."
Ez mennyiben ad más végeredményt,mint ha az alszeszbe tennél gyümölcsöt,annak tisztázásakor?
Csodálkoznál ha tudnád mennyi mindent megpróbáltam, de az eredmény nulla. Nem tartom lehetetlennek, hogy megoldható, s van is rá megfelelő módszer. Van néhány magánfőzde, nemzetközi hírnévvel, azaz nem csak helyi versenyeken kapnak aranyérmet, hanem nemzetközi szinten. Olyan pálinkáik vannak, hogy érthető a 25 ezer Ft-os átlagár, de tőlük csak annyit lehet megtudni, hogy különleges eljárással, bonyolult eszközökkel dolgoznak. Talán ők tudják, de akár tudják, akár nem, nem fogják elárulni.
Az a baj, hogy ha valakinek a pálinkájában megérzek egy egészen gyenge fazék ízt, akkor 100 emberből 99 nem is érti miről beszélek, mert szerintük nincs annak a pálinkának semmi baja.
Feribához hasonlóan kísérletező alkat vagyok. Szeretem magam ellenőrizni amit lehet. Namármost aki ilyen típusú ember az tisztában van vele hogy nagyon jó eredménynek számít, ha húsz kísérletből legalább egynek látja valami hasznát, de mivel számára ez nem munka, hanem szórakozás, nem sajnálja az időt és az energiát.
Rendszerem sajnos nincs, de a kísérletezés két fő irányba mutat. Az egyik nyilvánvalóan a jobb minőség elérése, a másik pedig, hogy ezt a lehető legolcsóbban érjem el, mert az anyagi eszközeim meglehetősen behatároltak.
Tehát nem nevezném rendszernek, de leírom hogyan készítem most a pálinkát. Van némi eltérés az általánostól, de csak néhány részletben.
A cefrekészítés megfelel a standard szabályoknak, annyi eltéréssel, hogy nem használok pektinbontót, csak kivételes esetekben, s ha tehetem élesztőt is csak egyszer. Ez azt jelenti, hogy ha van forrásban lévő cefrém, akkor az új hordóba ebből teszek néhány kanállal, s erre kerül a friss gyümölcs, de nem egyszerre. Az új, beoltott hordóba a végleges mennyiség kb tíz-15 %-át teszem, hozzáadok arányosan cukrot, hagyom rendesen beindulni, s ha már félig leforrt, akkor töltöm fel teljesen. Mindezt azért, mert tapasztalataim szerint, így jelentősen lecsökken a cefrézés ideje. Ja, majdnem elfelejtettem... mikor már majdnem leforrt a cefre, adok hozzá egy fél vödör (kb az egész cefre 5%-nak megfelelő) friss gyümölcsöt, ami már nem fog leforrni, de szintén tapasztalat, hogy olyan illatokat tudok így kihozni főzéskor ami a teljesen leforrt cefrében már nincs meg.
Maga a főzés ugyanolyan mint bárhol. A cefrét egy 50 literes edényben főzöm, a tisztázást meg egy 15 literessel. A cefre főzése fatüzeléssel, a finomítás jól szabályozható elektromos fűtéssel történik. Eltérés csak az előpárlat elválasztásának módjában van, de ott sem mindenkor, csak ha úgy érzem a befektetett plusz idő megéri a lehetséges eredmény miatt.
Nem tudok semmiféle tudományos magyarázatot adni, megvédeni sem amit másképp csinálok. Ez évtizedek alatt alakult így, saját tapasztalatok alapján. Kezdetben a szüleim módszerével főztem a rossz pálinkákat (azt sem tudtam akkoriban, hogy rosszak a pálinkáim), aztán fokozatosan áttértem a standard módszerre, aztán elkezdtem kísérletezgetni, s jelen pillanatban a fent leírtakkal tudom a legjobb eredményt elérni.
Javaslom tegyetek félre abból a bizonyos 60 fok körüli frakcióból, amely szerintetek fazék(főtt)ízű, és kóstoltassátok meg adott alkalommal akár egymással is.
Az én rendszerem is ilyen, 60 foknál vagy kicsivel alatta jön a fazék -íz, -szag, viszont ezzel párhuzamosan még finom gyümölcs illatok is vannak. Ha létezne ibooja által említett aroma mentő módszer az engem is nagyon érdekelne.
A cefrét én is kifacsarom szinte nullára, az alszeszt 25 fokosan teszem oda.
Egy nagyon érzékeny pontomra tapintottál, ami az idézeteket illeti.
Egyszerűen felháborítónak tartom, amikor valaki idéz valamit és én meg esek le a székről ámulatomban. Így tűnik a hozzászóló okosnak.
Nem jó ez így, ha idézünk, akkor jelezni kéne, ne plagizáljunk.
Egy több hónapig tartó levelezésem alkalmából jöttem rá arra, hogy tulajdonképpen én idézetekkel hadakozom. A "pálinkazseni" csak összevágott dolgokat innen-onnan én meg vért izzadva, kínlódva próbáltam megmagyarázni az elképzeléseimet.
Inkább vállalom azt, amikor valaki azt írta egyik hozzászólásában, hogy "ezek légből kapott elméletek, honnan szedted?" Úgy van ezek tényleg légből kapottak:-)))
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nem kellett volna ennyit kutatni, hisz nemrég is leírtam ezeket.
Engem az birizgált, hogy azt írtam volna, hogy finom a pálinkám, pedig azt írtam, hogy az én pálinkám csak is "büdös és ihatatlan" lehet.
Hát ez zavart:-))))))
Azt azonban elárulhatnád nekem, hogyan tudtad megnézni a Feribá51 nick név alatt beírt hozzászólásaimat???? Esetleg visszatérni a régi nick névhez lehetséges????
A vizes rongy keveset tud emelni az alkoholfokon. Nagyon fontos, hogy belső akadályt is biztosítsunk a csőben (spirál, horpadások,...) Ezzel valósítjuk meg azokat a "mikrotavacskákat" amiket az alulról jövő gőz újramelegít és létrejön a rektifikáció.
Nem a vastagabb rongy a jó, szerintem, mert az szigetel is. Vékony rongy, feszesen 10 cm hosszan tekerve egy csepegőnek, két végén szépen leragaszt szigszalaggal. Természetesen ráragad, de nem is kell eltávolítani csak nagyon ritkán, esetleg szezononként. Egy-két főzés után ez a textília telítve lesz kicsapódott ásványi sókkal, ami porózus marad és jól betölti a rá bízott szerepet.
Na, legyél Te is fekete bárány, ha már ennyire akarod:-))))
Alighanem itt félre értés esete forog fenn.Öreg néne írta,hogy nem cél,sőt hiba lenne az összes kozmaolaj eltávolítása.Magam is így gondolom.Erre írta Körte51 azt hogy:"Legyen benne a lehető legtöbb,csak ne legyen opálos." Az adott cefrében lévő kozmaolajról beszélünk.S szerintem ez nagyon találó,így mégegyszer(többször is :-) ) átgondolva.
Lázálmomban sem jutott volna eszembe, hogy nem lebunkózást kapok érte.
Mindenesetre köszönöm, tényleg jólesett....:)
Így már le merek írni még valamit.
Az utópárlatról.
Persze az is szaglással megy...
Szóval nekem egyáltalán nem sikerül az utópárlat elválasztása 40-45 foknál, még 50 foknál is ritka, a legtöbbször 50 fok felett kell elválasztanom, általában 55 foknál, de volt már példa 60 fok közelire is. Nem tudom az okát, lehet talán azért mert nagyon kifacsarom a cefrét, általában 2-5 fok között állok meg.
A gyakorlatban 60 foknál elkezdem a mérést, s innentől már nem merem a középpárlathoz engedni, folyamatosan mérem, s a mérőcsőből öntöm a középpárlathoz amíg meg nem jelenik a fazékszag. Az edénycsere azért kell, hogy még véletlenül se menjen bele egy csepp sem a fazékszag megjelenésekor.
A dilemmám a következő. A vége felé ugye rohamosan esik az alkoholfok, tehát nincs nagy mennyiségi veszteség, de az aromaveszteség jelentős. Amikor megjelenik a fazékszag, akkor még olyan erős, a gyümölcsre jellemző illatok vannak a párlatban, hogy fáj a szívem értük. De a legkisebb fazékszag is annyira irritál, hogy kénytelen vagyok kidobni az egészet.
Ha lenne valami használható módszer arra, hogy megmentsem az aromákat, úgy hogy elválasztódjon a fazékszagtól az egy megváltás lenne.
Eddig bárhogy próbálkoztam, eredménytelen maradt.
Szóval az utópárlati elválasztással gondjaim vannak, és még soha senkitől nem hallottam, hogy ilyen magas alkoholfoknál állna meg.
Köszönöm a leírást, amikor először olvastam több napja átsiklottam felette, de most alaposan utána gondolva azt kell mondanom megoldottad a desztillációs szétválasztás alapvető módszerét. Illetve igen jól alkalmazod a gyakorlatban. A Te rendszeredben a jobb elválasztást a kis mennyiségű hő közlése biztosítja, a lassú gőzképződéssel. A rendszer legmagasabb pontjától a páracső lefelé lejt, tehát itt már a gőz összetétele nem változik, mint az emelkedő páracsőben, ami a megfeleő deflegmációt biztosítja. A Te rendszered lényege a lassú forralás, a deflegmátor maga az üst teteje, sisakja. Itt arra kell ügyelni, hogy a hőhiány miatt le ne álljon a desztilláció folyamata.
Tehát: kis hőközlés-rövid páracső és ahogy a többiek csinálják, s Te is az előpárlat után, nagyobb hőközlés-emelkedő, hosszú páracső.
Nem kell kipróbálnod, de ha egyszer mégis megteszed, visszavonod ezt a hsz-ed. De ne emelkedő, hanem lejtő páracsővel csináld, ha elszántad magad, emelkedővel nem működik.
Nem tudományosan megközelítve. Brutális aroma vesztéssel jár egy hosszas forrás ,vagy forrás közeli állapotban tartás. Nem próbálnám ki magamnak. Természetesen sok sikert hozzá!
Úgy látom tényleg érdekel és nem kötözködni akarsz, hát leírom mégegyszer. De előre mondom, tudománytalan, elvi hibás, stb. stb..... csak éppen működik..:)
Tehát nem szűrök semmit, a finomításnál nem emelkedőre, hanem lejtősre állítom a a páracsövet, s nagyon, nagyon lassan, éppenhogycsak csepegjen annyi hőmérséklettel dolgozom (ha szimpatikusabb, akkor olyan kevés hőenergiát adok alá...:), s ez nagyon időigényes, azaz az előpárlat elválasztása így hosszabb ideig tart mint maga a főzés. Tehár az alszeszt nem engedem forrni, hanem inkább csak párologni, finoman gyöngyözni, mint pl ahogy a jó kocsonyát főzik.
S közben folyamatosan ellenőrzöm, mégpedig úgy, hogy alátartom a két ujjam, megdörzsölöm, s ameddig síkos, addig nincs más tennivaló, amikor már csökken a síkosság, akkor következik a szaglás. Mindaddig amíg érzem a jellegzetes szagot. Amikor már nem érzem, akkor bemártom az ujjam a hűtővízbe, tulajdonképpen lemosom, leöblítem, s akkor újra lehet érezni azt a jellegzetes szagot. Amikor már így sem érzem, s helyette egy más illat jelentkezik (ez még nem a gyümölcs illata, nem tudom megmondani pontosan mi lehet), akkor leállítom a fűtést, kicserélem a csövet emelkedőre, maximumra kapcsolok, így egy intenzív folyás indul meg, ez még kitisztítja az esetleg a csőben megbújó maradékot, aztán edénycsere s indul a középpárlat.
Kivételes szagérzék kell hozzá, most ezzel nem dicsekedni akarok, adottság.
Cicós, macerás és persze ez sem tökéletes, de nekem bevált, s nem sajnálom a rááldozott időt.
"És ezek az íz aromák, olajok, észterek egy része is képes a pálinka tetején úszni" A pálinkát gondolom elírtad és előszeszt gondoltál! Habár az a viaszos képes azon is úszni. Én megkóstoltam többször ,főzés elején , közepén, végén semmi aroma, íz nem érezhetö rajta,aroma fixáló szerepe viszont van. Próba gyanánt kipróbáltam ,hogy nem szedtem le a kozmaolajat ,nekem akkor sem opálosodott . Azt vettem észre hogy a nagy része az előpárlattal távozik. Kostoláskor hígítom és látszik a rengeteg olaj ,amin rajta hagytam.
Az nagyon jó és jusson eszünkbe mindig, hogy ami benne van hasznos és jó ,ami fölúszik annak nagy része leszedendő.
A hogyan meg olyan, hogy írtam már róla, de mivel nem standard megoldás, ma divatos szóval akár unortodoxnak is nevezhetném, ezért aztán olyan kemény támadások érhetik az embert, ami egyáltalán nem hiányzik, szóval nem ismétlek, s nem próbálom megvédeni a módszeremet. Csak alkalmazom, s ez tökéletesen kielégít....:)
De ha így használod a homokot, akkor mi is történik lényegében?
Az alszeszt először hűteni és hígítani kellene.
Ezután ha a tölcséred alján pamut van és felette homok és lassan csorog az alszesz át rajta, akkor az időközben kicsapódott kozmaolaj a tölcsérben lévő alszeszed tetején lesz, és alulról folyik az alszesz át a tölcséren.
A legvégén pedig a tölcsér tetején lebegő kozmaolaj bennmarad a homokban, de nem a szűrése miatt, hanem mert a homok és a pamut rongy felfogja magában az utolsó folyadékot.
Nem tudjuk, hogy a homoknak itt van-e jótékony szűrő hatása, csak az utolsó néhány centiliternyi folyadékot (ami jelen esetben a felszínen úszkáló kozmaolaj) magában tartja.
Végtére is a cél szentesíti az eszközt.:)
Számomra érdekes. Majd írd meg, hogy mit tapasztaltál a kísérletezések közben.
Pontosítani szeretnék. De még mielőtt pontosítanék én érezném sértőnek, ha Te azt írod nekem, hogy én sértegetni akarnálak. Ez lenne igazán sértő. Mondom ezt sértetség mentesen.
Amire emlékezetből idéztem, azt szeretném kiemelni.
Feeriba51 2014.10.07 104998
Bejegyzésben egy beszúrt idézet: "Még egyszer utoljára : a kozmaolajszűrő használata nélkülözhetetlen !!!!!!!!"
Ez egy "kissé" túlzás. Én is megcsináltam annak idején, de semmi szükségem nincs rá. Minden pálinkámat 30 fokig hígíthatom, semmi opálosodás nélkül. Igaz, nem ugyanabból az alapanyagból és nem ugyanolyan eljárással cefrézünk. Jó nedűt!!!!
Illetve a régi nickedről (remélem Feriba51 nick is a tiéd): 17977 hozzászólás
Az én alszszeszemen (alma, szilva, szőlő) gyakorlatilag nincs kozmaolaj. Szűrőt is csináltam, be is mutattam itt, de nem fogott fel gyakorlatilag semmit. A nyerspálinkát higithatom akármilyen arányban, akár 20 %-osra is, de nem opálosodik. (desztilált vizzel higitok)
De igazad van. Soha nem mondtál olyat, hogy milyen finom a pálinkád pedig nem szűrsz kozmaolajat. De azt emlékeim szerint is sokszor elhangzott tőled, hogy kozmaolaj szűrés mentesen mindig tiszta és nem opálos.
Ha a kozmaolaj szűrésre gondolok az egyik véglet Te vagy.
Aztán leesett az is, hogy ha ma már egymenetessel főzöl, akkor nincs alszeszed sem.
Megbántani egy betűvel sem akartalak.
Sőt, egyre több módszert veszek át tőled.
Múltkor kipróbáltam, hogy a páracsőt vizes ronggyal hűtöttem a középpárlat vége felé. Egy kicsit erősödött a fok, de még nem mérvadó. Aztán nem figyeltem eléggé és ráégett a rongy a csőre. Legközelett vastagabb rongy és jobban résen leszek.
A kozmaolajok azon alkotóelemei a párlatnak amelyek függetlenek a gyümölcstől, az alkoholos erjedés folyamán keletkeznek. A felsoroltak (amil-alkohol, butanol, stb) bármelyik gyümölcs cefréjében jelen vannak.
Aztán léteznek olyan illóolajok, észterek, amelyek csak az adott gyümölcs cefréjében vannak jelen, s ettől kapja a barackpálinka a barack ízt, illatot, a körtepálinka a körte ízt, illatot és így tovább.
És ezek az íz aromák, olajok, észterek egy része is képes a pálinka tetején úszni. Ezek hasznosak, fontosak, de nem kozmaolajok. Kozmaolajszűrővel pedig ezeket is eltávolítjuk, ami nem egy hú de hasznos dolog. Szerencsére van belőlük olyan is ami nem kerül a felszínre, s így megmaradnak gyümölcsaromák a kozmaolajjal szűrt pálinkában is, de kevesebb.
És ebben Feribá51-nek tökéletesen igaza van.
Ha soha nem szűrtem volna, akkor lehet ezt levegőbe beszélésnek nevezni, meg az ajtót kecskének mondónak titulálni valakit, de szűrtem hosszú éveken keresztül, ma meg már nem teszem.
S mindezek ellenére azt mondom, hasznos a kozmaolajszűrés, mert ha valaki másképp nem tudja eltávolítani a kellemetlen szagú, ízű összetevőket, akkor inkább szűrjön.
Ugye nincs kozmaolaj dúsító a hagyományos rendszerben?
Nem kell több, sőt még annyi sem mint a rendszerben van.
Maga a cefrekészítés, kezelés (ami nagyon jó irányt vett) a kétlépcsős főzés technológiája biztosítja a megfelelő minőségű pálinka készítését és természetesen a megfelelő készülék.
S ha már erre hivatkoztál, hát bemásolom az egészet.
S ha ezzel egyetértesz az szíved joga, de ez esetben nem én nevezem kecskének az ajtót....
A kozmaolaj az alkoholos erjedés során keletkező, az etanolnál hosszabb szénláncú alkoholok, butanol, propanol, amil-alkohol,furfurol és egyebek összefoglaló neve. A párlatban a lepárlás utolsó részében dúsul fel, amikor már magasabb a cefre hőmérséklete, mivel a hosszabb szénláncú alkoholoknak magasabb a forráspontja.
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos).
A szavaknak célszerű elfogadni azt a jelentését, amit a többiek értenek rajta. Persze, szíved joga kecskének nevezni az ajtót, de akkor ne csodálkozz...
Tőlem vodkát is főzhetsz. A legjobb parfümök önmagukban kifejezetten kellemetlen szagú összetevőket is tartalmaznak. Ez ad "mélységet", tartósságot az illatnak. Minden az arányokon múlik.
Nem is az a lényeg,hogy ki használ szűrőt,ki nem és ha használ,akkor milyet.Vagy hűt és szűr,vagy pzs-zik,kanál hátuljázik.Szerintem teljesen mindegy.A lényeg,hogy foglalkozva van vele.
De feltételezem nem ugyanazt értjük kozmaolaj alatt.
Én azokat az olajokat, zsírokat, alkoholokat, egyebeket amelyek kellemetlen szagúak, ízűek, mérgezőek, rontják a minőséget. Azok amelyek nem ilyenek, nálam nem tartoznak a kozmaolaj deffiniciójába.
Nem jól olvastad el amit írtam. Én szűrök kozmaolajat. Be a fagyóba, aztán bele egy gumicső és leszívom alulról. Aztán mindig megfogadom, hogy készítek én is egy kis kütyüt, hogy érdekesebb legyen az életem.
Feri bátyámat idéztem a legnagyobb tisztelet mellett.
Az opálosságot a kozmaolaj okozza. De a belső kreativitásunk kiteljesülése miatt ezt a szűrést mindenki túlkombinálja.
Én nem. Én kivétel vagyok ebben! :) Engem jobban érdekel az, hogy a liebig hűtőmből kijövő szesz, alszesz hőmérsékletét hogyan tudnám minél jobban lecsökkenteni, és ezután egy átfúrt 5 literes befőttesüveg lapkán keresztül kerüljön be a párlat az üvegbe, hogy se aroma, se íz, se szomszédcsalogató illat ne érezzen ki.
Tehát én is kiélem a kreativitásomat, de máshol.
Ezt a szűrőt már feltalálták, méretezték, használják, és jó. Jó úgy ahogy van. És jó egy tejfeles dobozból is. Ha látok egy ötletes megvalósítást egyből lementem a fényképtáramba.
Csak kísérletezem,abból indultam ki hogy a tiszta vizet is homokszűrőn átjutva kapjuk,talán a kozmaolajat is megszűri, azaz a sűrü homoszemcsék között marad.A következő cefrefőzés előtt természetesen tiszta homok kerül a tölcsérbe.Nekem is volt már négy részes szürőm is de az öt literes befőttes üveg tetején akkor is ott voltak a szigetek.Meglátom mire jutok két három főzés után?
Igen ,óriási hiba volna. Legyen benne a lehető legtöbb ,csak ne legyen opálos. Sokan kiherülik a pálinkát a szűréssel. Rosszul mondjuk ezt a szűrést ,lefőlőzni ami felúszik !
Az hogy opálos a pálinka 50 foknál, az az estek 99%-ban azt jelenti, hogy kozmaolajos. Ha viszont nem opálos, az egyáltalán nem biztosíték arra, hogy nincs benne kozmaolaj....
Rengeteg házi főzésű pálinka ragyogó tisztaságú, aztán mégis van benne kozmaolaj... csak persze kevesebb mint az opálosban...
kérdésem lenne. Van egy szimpla falú (elég vékony nem a vastagabb) fazekom azon egy réz bogrács sisaknak. A sisak leszoritását akarom növelni, de így már a biztonság kedvéért szeretnék bele egy nyomás mérőt/nyomáscsökkentőt. Az érdekelne ,hogy kb mekkora nyomást bír ki ez a főző kb ?
Persze,hogy nem kozmaolajos a pálinkád meg sosem szűröd a kozmaolajat -- hisz kicsi az esélye annak hogy 50% a a pálinka opálos lesz -de aztán szokott jönni a kérdések tömkelege mitől opálos a pálinkám ? mit rontottam el ? mit tegyek ? 45% a pálinkám és opálos lett !!
Na sokkal egyszerűbb egy szar kis kütyüvel leválasztani azt ami le akar jönni nem kell itt literekre gondolni kis mennyiség az egész mégis elkerülhető vele a későbbi pancsolás :-)
Miből gondolod, hogy a homok megszűri a kozmaolajat?
De ha megkötné is a kozmaolajat, miből gondolod, hogy átengedi az aromákat, ízeket?
Nekem is nagyon tetszenek ezek a szűrők. Egyedi, érdekes, kis dobozka közlekedő edény elven, feldobja az ember hangulatát. Csorog, átfolyik, szűr, megint csorog.
Házi kozmaolaj szűrés szerintem egyenlő a pálinkás emberek logikai játékával.
Otthonra a legegyszerűbb a Snapszmester féle szűrés. Pet palackba engedni a kozmaolajos alszeszt, behigítani 25 fokosra, majd be a fagyóba. Aztán leszedni a tetejét, vagy csővel leszívni az alját.
De ez már nekem is annyira egyszerű volt, hogy muszáj volt valamivel nekem is bonyolítanom.
Múltkor láttam itt egy fél literes tejfeles dobozból, egy csőből és egy tölcsérből kirubikockázott szűrőt. Válaszfal nélkül. Kreatív és mégis egyszerű!
Az elmúlt hónapok hozzászólásaiban olyan 3D-s tervezői programmal megszerkesztett kozmaolaj szűrők és méretek vannak feltéve, hogy a 2016-os Piliscsendszeszlend falun megrendezendő kozmaolaj szűrő konferenciát tuti, hogy külön díjjal fogják jutalmazni.
Ettől már csak a Feribá51 féle kozmaolaj kezelés az egyszerűbb: "nekem nem kozmaolajos az alszeszem" illetve "sosha se szűrök kozmaolajat és mégis finom a pálinkám"
Most megyek, mert az esti pálinka ízlelési és leellenőrzési eljáráson még nem vagyok túl. :)
Szerintem... hangsúlyozom szerintem a kozmaolajszűrés nem lehet tökéletes, de mindenképpen hasznos, mert azért nagyrészt eltávolítja a kozmaolajokat, de szerintem, megintcsak hangsúlyozottan szerintem, mindig marad benne. Tapasztalatokra alapozott hit ez nálam, többfajta módszert alkalmaztam.
Ha valaki nem használ szűrőt csak az előpárlatot különíti el, akkor háromesélyes. Vagy marad benne, vagy nem, vagy ha nem marad, elvesznek aromák is.
Ha jó a cefre (ha nem jó, akkor nincs miről beszélni...), akkor túlbiztosítással, azaz 10% feletti elvétellel biztosítható, hogy ne maradjon érzékelhető mennyiség benne, de ebben az esetben biztosan vesznek el aromák. Tehát vagy két rossz megoldás az alternatíva, illetve ott a szerencsefaktor, hogy fíx (pl 9%-os elválasztást alkalmazok minden esetben), s akkor ha éppen 9%-nál van a tényleges határérték egy adott cefrénél, akkor tökéletes az elválasztás. De akkor sem 100%-os.
Lehet variálni, hogy kozmaolaj elválasztás csak az alszesznél, s finomításnál csak előpárlat elválasztás, mindkettőnél szűrés, stb. stb. de a végeredmény ugyanaz, azaz háromesélyes.
A kozmaolajszűrés örök téma de szerintem nehéz megoldani a tökéletes kozmaolajszúrést vagy nem is lehet vagy nem is kell.
Már három féle szűrőt is kipróbáltam de mindig maradt benne annyi hogy az őt literes befőttes üveg tetejéről lefújjam vagy felezett pzs.-vel vagy papírtörlővel leszedjem.Legújabban homokkal kísérletezem.A homokot többször átmosom még a sütőbe is beteszem, majd az öt literes tölcsérem aljába pamutruhát teszek dugóként és erre rá a tiszta homokot 5-10 cm magasságban.Először a tölcsérben meggyűlik az előpárlat de később kiegyenlítődik a befolyás és a kicsepegés.Van valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata a gyakorlatban.Mi a véleményetek?
Sziasztok! Úgy tűnik, nem tudok írni a ZD-s listán. A leveleket megkapom, de már kb. háromszor kértem válaszlevélben, hogy írjátok meg a NZD pontos dátumát, de semmi. Ebből gyanítom, hogy nem kerül fel a listára. A másik opció, hogy utáltok. :-))))
Kérem, ha illetékes is olvassa ezt, akkor nézzen már utána a hiba okának.
Én úgy használom,hogy az elején feltöltöm hideg vízzel és később pedig jégakkuval tartom hidegen.Háromszor kell cserélnem benne a jégakkut egy főzés alatt,eddig egész jól bevált.
Szerintem, ha ahogy ajánlod hagyott volna alul egy fél milliméteres rést, akkor az aknákban a folyadékszintek kiegyenlítődnének, és az elején minden kozmaolaj átfolyna. Egészen addig, míg a folyadékszint meg nem haladná a rés magasságát. Amiről Te beszélsz, ott kéne még középre még egy ülepítőakna, és akkor működhetne jól.
Szerintem jó lesz ez, csak itt is illik majd az 1-es aknában a folyadékot folyamatosan (jéggel?) hűteni, hogy a kozmaolajok "kifagyva" szépen felússzanak a tetejére. Én ezért nem szeretem ezeket az olajleválasztó okosságokat, mert hűtés nélkül nem működnek tökéletesen. A "tubifekx" (bár ez egy díszhalak etetésére való apró gilisztaféleség!) nélkülözhetetlen a folyadék átfolyásához.
Halványan megjegyezném, hogy túl van bonyolítva. Nem mintha így nem működne, de az átvezető cső felesleges akkor, ha az elválasztó falat nem vinnéd le az edény aljáig, hanem hagytál volna egy fél milliméter rést, ami alatt a párlat átfolyik. A második medencébe az a tubifekx alakú cső esztétikai szempontból jó, látványos, sok munkát igénylő alkotás, de ezt a funkciót egy kívánt szintre beépített vízszintes, lefelé ívelt kifolyó cső is ellátná.
Nem törvény, de leírom a körtepálinka szeretete miatt. A két kiló egyáltalán nem sok, és szerintem szükséges is. Elég sok olyan cefrét láttam tönkremenni amibe egyáltalán nem tettek cukrot, hacsak nincs azonnal lefőzve. Egy kísérletet megér, nyilván kevésbé hígul az aroma, de ebben a körtében annyi van, hogy szerintem talán észrevehetetlen. (erről jut eszembe, hogy talán ezért is van körténél, hogy mindegy tesznek e bele pektinbontót vagy sem, mindenképpen tele lesz aromákkal).
Abszolut műanyagellenes vagyok, de a szükség törvényt bont, kénytelen vagyok használni, eddig nem tapasztaltam semmi negatívumot. Ismerem azt az ötliterest amit említettél, én is azért vettem, mert az üveg többet ér mint a benne lévő bor, sajnos csak alkalmakként kapható, ki kell fogni. Sztem a benne lévő "bor" messze van a közepes minőségtől, de ha egy testes vörösborral összeöntöm fogyasztható.
Köszönöm a válaszokat, akkor marad a mag. Ma is összeszedtem ami lehullt, a holnapit még hozzászedem, leszárazom ledarálom és indulhat a második erjesztés.
Az első hordóba tettem két kiló cukrot, de a másodikba nem rakok semennyit. Külön lesz kifőzve, nagyon kiváncsi vagyok lesz-e érezhető különbség a két pálinka között.
Én nem vagyok műanyagpárti, legjobb lenne egy igazi abroncsos tölgyfa erjesztőkádat csináltatni, de elég költséges mostanában. A kádárok se dolgoznak ingyen...így marad a műanyag hordó.
Tárolni ötliteres demizsonban szoktam, ez nem a reklám helye, de a p...ny ma..etben lehet kapni füles demizsont, igaz hogy van benne öt liter közepes asztali minőségű olasz veresbor is, amit valahogy el kell fogyasztani, de a lényeg az üveg. Kosárfonó ismerőssel fainul be lehet fonatni, úgy örök darab. Szerintem valódi gyümölcspálinkát vétek műanyag kannában tárolni.
Honnan lehet egyébként pálinkaversenyekről jól értesülni? Mekkora mennyiséget kell leadni, és milyen összegekbe van egy verseny? Nem a gyulai pálinkafesztivál a cél, 10.000Ft nevezési díjat személy szerint nekem nem ér meg.
Ja,nem folyt el 2év termése,isten őrizz!
Csak nekem az 50 liter lenne majdnem annyi.
Amikor eldurrant a demajkóm,akkor 1,5-2 literrel lettem szegényebb.Már az is tud fájni...:-(
Mint ígértem beszámolok a Pistorius tányérok munkájának eredményiről.
Bár nem én, hanem egy kolléga vitte el megmérettetni egy ilyen kiegészítőkkel ellátott masinán készült főztjét, azért azt gondolom így is látható az eredmény.
Nem az eredeti kínai csapot vedd meg... Ilyen ipari 3/8" vagy 1/2" saválló golyóscsap 2eFt körül indul... Sztem elenyésző azt nézve, hogy utána 5-10-20 évig használod.
Bele van hegesztve egy kozcsavar. Minden saválló. Még a búvárcső kalapja is ujra lett hasznosítva, a teteje be lett hegesztve és vissza lett kicsit esztergálva és egy O-gyűrűvel tökéletesen zár. Nem kell dugó sem. A csap meg masszív, nem lehet azt olyan könnyen letörni. Ezek 30L-es hordók, egymásra tudok rakni 3-4et így helyben sem foglal sokat...
"Voltam olyan főzőben, ahol egy hektó literes fehér műanyag tartályba volt a pálinka (félig-harmadig feltöltve) és abból adott eladásra. Ez az alumínium vázas vizes tartály."
Ez a tartály nem 10-hektós, vagyis 1000-lityis?? Vagy van 100-literes is rácsosba?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Főnököm nagy demizsonja két éve mosogatás közben szétrobbant, a szilánkok a karján a csontig lefejtett mindent... Kb 70%-os lett csak. Azóta én eladtam az osszes demiszony. Nálunk az ital nagykerben 7600 a 30L-es, 10800Ft az 50L-es saválló söröshordó... Örök mint a nyomorúság. Az aljába tettem egy 3/8"-os savallo csapot és kész... Lehet ütni, vágni, akármit...
Remélem,hogy jó lesz. Fórumosan készítettem, igaz egy pár napig gyűjtöttem. Az bunda alatt igen jó leveses, ízre szilvabor, pincében 20 fok körül erjesztettem. Egy-két nap és beszámolok, hogy az első adag mennyi alszeszt adott.
Ezek a demizsonok hamar törnek. Főleg ha nincs befonva. Nekem is van 2 fonatlan demizsonom. Összeszedtem minden hulladék rézvezetéket és befonom vele. Aztán elmondhatom, hogy nekem vörösréz veszi körül a pálinkámat és sugározza a pozitív rezgéseket.
Tetszenek a hozzászólásaid,tartalmilag és formailag egyaránt.
Igen,nagyjából erről van szó a műanyagban tárolás kapcsán.Nem feltétlen a kioldódó anyagokkal szemben van ellenérzés,inkább az illuzió,a hobbi tisztelete,ami az üveg felé tereli az embert.Kis tételeknél nem olyan nagy kihívás a kellő üvegmennyiség beszerzése,tárolása.(bár pont idén durrantottam el egy demizsont :-( )
Nagyobb mennyiségnél azért ez már nem ilyen egyszerű.
Mit szólna ehhez Nabiti?! :-)
Azért mindenki életében egyszer már tett PET palackba pálinkát. Sőt, ivott is más pálinkájából PET palackból.
Én a magam és családom részére üveg butellát, egy-két díszes üveget rendszeresítettem. A többi 5L-esbe van. Ha viszek valakinek kóstolót, akkor vissza nem váltható üvegbe viszem. De ha úgy van szemrebbenés nélkül kitöltöm bárkinek PET palackba. De ha PET abból kínálnak meg, nem vacillálok rajta.
De engem is érdekelt, hogy vegyileg old-e ki valamit.
"A Finánc mentes ország" könyvemből idézve
Voltam olyan főzőben, ahol egy hektó literes fehér műanyag tartályba volt a pálinka (félig-harmadig feltöltve) és abból adott eladásra. Ez az alumínium vázas vizes tartály. Mikor megkérdeztem, hogy jó a pálinkának ez a tartály, elkerekedett szemmel mondta az illető, hogy : miért mibe tartsak ennyi pálinkát. Meg nem marad ez olyan sokáig itt.
De vissza a pet palack kazánba való tüzeléséhez. Mint kiderült, a hulladék vegyes műanyag legjobb és legkörnyezetbarátibb újra hasznosítása az ha nagy hőfokon a kohókba elégetjük. Azaz a szennyező mérgező füstöt is elégetjük. Tehát ha már kazánba dobod, akkor fojtsd le és bízzunk benne, hogy a műanyag is ismeri ezt az elméletet.
HA VAN 10 LITER pálinkája bárkinek, akkor legyen már 10 db 1 l-es vissza nem váltható üvege.
HA van 100 liter pálinkája bárkinek, akkor (azt felesbe készítse a sógorral a finánc miatt) legyen már 20 db 5 literes befőttes üvege.
És nem azért mert jaj hát mit old ki, de pektinbontóval és Budafokival cefrézünk, söröshordós dupla falú trafóolajjal feltöltött halászlébográcsos derflegmentátorral felszerelt csodagépekkel főzünk, akkor adjuk meg a módját, hogy van 20 db 100 ft-os használt befőttesüvegem.
Bár nem én vetettem fel a témát, de én köszönöm meg mindenkinek, aki bevállalta a PET palackot.
Semmi.Amíg fagyos,nem romlik.Amikor annyira kiolvad,hogy szétesik,a frissen szedettel együtt turmixolható.Én szilvával,barackkal,szederrel meg még néhány, kis mennyiségben érő gyümölccsel próbáltam,bevált.
A szilva az jól ad általában.10liternek kellene lennie azért,de ha 13-14 lenne azon sem kell meglepődni.Nekem a 10 szokott bejönni eddig,de idén nagyon gyönyörűek a szilvák(is),bizakodva állok elötte.
A korábban leszedett tüskenélküli szedret lefagyasztottam, hogy gyűljön össze a cefrézésre érdemes mennyiség. Délután kivettem a fagyasztóból a konyha pulton tárolom, hogy engedjen fel. Gondolom nagyon hidegen nem érne semmit az élesztővel való beoltás. Viszont vigyázni is kellene mert ez a gyümölcs gyorsan romlik. Ti hogyan szoktátok csinálni az ilyen helyzetben a cefrézés előkészítését és cefrézést ???
Hogy szaporítsam a műanyag felvállalókat, - én is Szentkirályiban tartom. El tudom fogadni, hogy kioldódik a méreg, de mikor?
És, hogy legyen egy kis hasonlóság: elődjeink óvtak a barack mag fogyasztásától, mert ciánt tartalmaz. A mai vegyészet bizonyította, hogy olyan mennyiségű magot egyszerűen nem lehet megenni annyit, amennyi mérgezést, sőt halált okoz.
Következik: a gyakorlatunk szerint általában nem szokta megérni bármelyik páleszunk a következő szezont! :-)
Gazdasági szempont: az asszony issza az 5 l-es Szentkirályit, én flaskát hasznosítom pálinka tárolására. )ha, már esetleg sérült, kopott, megy a kazánba és meleget ad. (na, ezt sem nagyon díjazzák a zöldek)
Ebből a körtéből készül a világ legjobb körtepálinkája. Nekem is volt egy fám, de sajnos tönkrement, ki kellett vágni.
Nem tudom hogy csináltad, de a következőkhöz ne tegyél sok cukrot, s nagyon figyelj a főzésre, elválasztásra. Olyan illatos, ízes pálinka lehet belőle, hogy csodájára járnak...:)
Azért, hogy ne legyen off. A szilvám 17-es brixről indult, tegnap és ma már 9-et mértem. Holnap főzöm, kb. 8 liter/100 l lenne csak? Vörös szilva, ha jól tudom.
Manapság sok mindent nem értek. Rengeteg dolog le van írva az 1*1-ben pl. kozmaolaj, mit kell magozni stb. Annyira venni kellene a fáradtságot, hogy legalább elolvasni! Ez másra is igaz, nem csak az otthon főzőkre, hanem sokan úgy akarnak pl. szakmát-,érettségit-,diplomát szerezni, hogy semmit se szeretnének tenni érte, csak a papír legyen meg címszóval. Vége az offnak.
Tudom hogy nem szeretitek ha zöldfülűek kotnyeles kérdéseket tesznek fel, ahelyett hogy utána olvasnának, de olyan kérdésem lenne amiről nem találtam biztos információt. Lehet hogy mást is érdekel.
Szóval a kérdésem: nyári körte magja belekerülhet-e a cefrébe, vagy ki kellene vágni a magházat? Ismerőstől hallottam hogy cianidos lehet a cefre ha a körtemag is belekerül. Ez szerintem hülyeség, a csonthájasoknak van cianidos magbelük. Ha valaki tud biztos infót, megoszthatná a fórummal, megköszönném.
Elég apró körtéről van szó, egy hatalmas idős fán terem, idén körülbelül hat mázsa termés lesz. Minden reggel összeszedem a fa alól ami egy nap alatt lehull, ez kábé 40-50 kiló naponta. Egy kicsit megütődik amikor leesik, de nincs megrohadva, legfeljebb a darazsak kezdik ki amelyik édesebb. Ezt éppen elég egyenként leszárazni, nemhogy még a magházat farigcsáljam egy hétig...
Az első mázsa most forr, répadarálóval daráltam le, festékkeverővel is adtam neki, pektinbontó, borélesztő benne van, beindult rendesen. Egy állandó 23 fokos sötét helyiségben erjed, jövő héten ki is főzöm.
A forráspontja talán tényleg 93 felett van de nekem 85-90 között kezd csöpögni. Nyilván mielőtt felforrna már gőzölgő rendesen és csapódik ki. Az alma és más alacsony cukor tartalmú cefrék szoktak 92 felett.
Akkor értem, hát első főzés még hosszú út áll előttem...viszont beleraktam az epruvettába a szeszfokolót, és 52-53 fokot mutat. Ez lehetséges előpárlatnál, vagy nem jól mér...
A bodzavirág,ha tartalmaz is cukrot,az elenyésző mennyiség ahhoz képest,amennyi kívánatos.Tehát cukorcefréről van szó.Ebben az esetben pedig,ha megfelelő körülményeket biztosítasz a megfelelő mennyiségű,minőségű élesztőnek,kajával jóltartod,(tápoldat,kukoricadara,akármi)simán hozza az 1 l p/1 kg cukor arányt.Elő-és utópárlat természetesen veszteség,dehát egy cukorcefrénél ez nem olyan hatalmas mennyiség.
Sziasztok! Kis segítséget szeretnék.ma most avatom fel az új főzőmet egy alma cefrével. Szépen kiforrt, viszont 86°C gőzhőmérsékletnél épp hogy csöppen egyet az alszesz. Melegítsen tovább vagy valami egyéb baj lehet?
bocs, az idézet a bor feljavításáról szól, ahol ugye nincs elő, utópárlat, stb veszteség, minden a borban marad, de ott is számol valamennyi veszteséggel
Dr Kállay Miklós Budapesti Corvinus Egyetem Borászati Tanszék Dr Szenteleki Károly Budapesti Corvinus Egyetem Matematika és Informatika Tanszék
......Azaz 1 gr cukorból 0,511 g alkohol képződik. Az elméletileg kapott érték mellett a fajlagos sűrűség és a különböző veszteségek figyelembe vételével a térfogatszázalékra [v/v%] vonatkozó átszámítási tényezőként a 0,059 [v/v%/g]os szorzószámot célszerű alkalmazni....
Tehát elméletileg 1 kg cukorból 1 liter 50%-os alkohol készíthető, gyakorlatilag ennél valamivel kevesebb lesz a pálinkánkban, elsősorban az elő és utópárlat miatt és a már nem lepárolt, az utópárlat mentése után a főzőben maradt vízben lévő alkohol miatt (figyelembe véve, hogy a cefrével is öntünk ki alkoholt, meg a tisztázás után is), másodsorban a lehetséges egyéb veszteségek miatt (pl. nem 100%-ban alakul át, egy része az átalakult alkoholnak tovább alakul, pl ecetesedik kismértékben, meg még ki tudja...)
Mindezeket figyelembe véve nem tartom lehetetlennek, hogy ténylegesen csak 70-80% hasznosul a pálinkában a hozzáadott cukorból
Tiszteletben tartom minden műanyag ellenző véleményét, de...
Műanyag és inox edényben tárolom a pálinkáimat. Igaz a zömét eszkimó fagylalthoz kevert gyümi aroma szállítására használták. A többi borászati tároló edény.
Az idei meggy pálinkámat szentkirályis palackból öntöm a tulipános poharamba.
Minden nevezésem mü. tartályból került a zsűri elé. Minden arany minősítésű pálinkám mü. tartályban volt tárolva.
Az is ide tartozik hogy ügyfél hozza a fekete 60 L edényt fehér Glialka felirattal pálinkát hazavinni.
Kaptam pepszis kannákat amibe nem teszek pálinkát, még vizet se.
Nem tartom narancsos, colás, swepszes, ájszteás falakonokban csak ásványvizesben.
Egységnyi mennyiségű cukorból lesz egységnyi mennyiségű alkohol. (100%-os)
Ez kémia.
Ebből következik, hogy 1 kg kristálycukorból ~500g tiszta etilalkohol, ~1 l ~50%-alkohol képződik.
Ezek az adatok az elméleti kitermelésre vonatkoznak. A gyakorlati tevékenység kihozatala ennél természetesen kevesebb.
Ha már a cukor használatáról beszélgettek, mért nem azt kérdezitek, hogy volt 100 kg sárgabarack cefrém 13 brix fokkal, nagyon finom párlatot csináltam belőle. Amit most szüreteltem az 11 brix fokos, feljavíthatom-e 13 ra?
Szerintem azért nem jön le az 1 liter, mert vannak olyan részek, amiket kidob az ember. Mondjuk ha az elején van 0.5dl 90fokos, amit betudhatunk előpárlatnak, akkor a végeredményt már befolyásolja. Hiszen az elő és utópárlat is alkohol, csak nem finom...
Az jut eszembe erről, mint mikor hősködnek valakik, hogy mennyire jók voltak, mert rendesen megcsinálták a cefrét ugye. (ecetes, napon, mindent bele) Persze a kész pálinka elő és utópárlatos is, de legalább elmondja, hogy ezt így kell ahogy ő, mert a savanyúalma adott 1.3 litert 10 kilónként... :D
Nem mondod komolyan, hogy meseszép főzőket, pisztóriusz tányérokat készítesz, irigylésre méltó defikről nem is beszélve és le mered írni, hogy bizony az 1kg kabaiból csak 7 deci jön le?
Azt már meg se merem kérdezni, hogy hogyan jött le a 7 deci. Hiszen a pontos gyümölcs cukortartalmat nem ismerjük. Azaz valamennyi gyümölcsből pálinka, plusz x kg kabai és a végeredmény vegyesen jön.
Pektin bontót használtál? :)
Én néha aromafelszabadítót is használok. Olyan az illata mintha Kabán lennék. :)
Szerintem is csinálhat ilyent az aktív szén, de nincs benne tapasztalatom.
A kozmaolaj elvételére meg bármelyik itt alkalmazott módszer megfelelő, ha minimális mennyiség marad benne, azt gyakorlatilag szinte senki sem érzi meg, nem okoz nagy gondot. Elméletileg (meg gyakorlatilag is), kizárható a 100%-os tisztítása, legalábbis házi körülmények között. Szóval szerintem ezek a módszerek jók, akkor van a gond amikor nincs szűrés, hanem csak előpárlat elkülönítés, s a főzőnek van egy bevált gyakorlata, hogy mennyit vegyen el. Ez aztán vagy elégséges, vagy túl sok, vagy túl kevés, mert a kozmaolaj mennyisége nagyon változó. Az itt vagy hasonló helyen beszélgetők azért már odafigyelnek sok mindenre, de az a tapasztalatom, hogy a régi, évtizedek óta főzők nehezen váltanak, nagyon kevesen vannak neten (a korosztályomról beszélek), s így nagyon változó a pálinkáik minősége is. De valami áttörés egyértelműen látszik. Mi lassan kikopunk, az új belépők meg már odafigyelnek....:)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ezt a kozmaolajat én is nagyon utálom. Olvasgattam és máshonnan is gyűjtöttem be kis infót, mások gyakorlatát. Nekem az pattan ki, hogy nagyon lehűtöm, majd közönséges szűrő papíron átengedem. Tapasztalatom szerint, a kozmaolaj gyűrűk fent akadnak a szűrön. Igaz, én kevés (10-05 l) párlatot szoktam kreálni, (a jóból kevés is elég) meg időm is van, így szűrni. Egyik barátom az aktív szénre esküszik. Szerintem nem jó ötlet, hisz itt fent akadnak az íz olajok is, akkor meg "tiszta szeszt" minek igyuk? :-)
Rég óta olvasom e fórumot, (gyűjtöm a tapasztalatokat) de ilyen hszeknél nálam kimegy a biztosíték. Nagyon tévedsz, nagyon pontatlanul fogalmazol! "hogy azért van ez a fórum , hogy a magamfajta nyeretlen kétévesek feltehessék a akérdésüket..,"
Kérdezni lehet, de aki nem veszi a fáradságot, hogy olvasson, csak várja, hogy más kaparja ki a gesztenyét, ne várjon segítséget!
Neked nem tünt fel a topik nyitó ajánlása?
"TISZTELT LÁTOGATÓ, MIELŐTT BÁRMIT KÉRDEZNÉL, LÁTOGASS EL ERRE AZ OLDALRA"
Hidd el érdemes megfogadni az írott és íratlan szabályokat.
Ez is az egyik olyan szegmense a cefre készítésének,ami állandó vitatéma.(Félre ne érts,nem kioktatni akarlak,csak jelezni,hogy eltérő nézetek vannak)
Sokan alapból elutasítják a cukrozást és jó pálinkát csinálnak.
A másik oldal max 3% cukrot javasol és jó pálinkát csinálnak szintén.Voltak már összehasonlító főzések,amik azt mutatták,hogy ugyanabból a gyümölcsből a cukor hozzáadásával készítet lett a jobb. Persze vannak aromabomba gyümik,ahol egy picivel ezt túl is lehet lépni.Ahogy zsorsz is írta.
Ja,igen.Van harmadik oldal is.Ők az "ami belefér,de minél több" elvet követik.Na, ezt nem javaslom.:-)
Ja és törvény szerint tilos hozzáadni....
namost a gond ott volt, hogy az elején leoldotta, a kozmaolajszűrőben is zavaros, opálos volt.
Gondoltam engedem, ameddig még ilyen. Csak közbejött valami és későn mentem vissza, eddigre már letisztultabb lett, bekékült, csak összejött sok liter.
Persze egyből különszedtem, az utána jövővel semmi baj, csak túl sok esett áldozatul, ezért kérdeztem, hogy mitévő legyek.
A hozzászólásod többi részéhez nem tudok szólni,nekem nincsenek olyan kifinomult érzékszerveim. Ám ez felkeltette a figyelmemet: "Nem hígítottnál, hanem 48-50 fokosnál." ???
Nem ez a probléma. Rezes az alszesz többnyire akkor lesz, ha ecetes volt a cefre. Ilyenkor az alszesz is ecetes, a finomításkor is oldani fogja a hűtőcsövet. Nagyon óvatosan semlegesíteni kell az alszeszt, és úgy finomítani.
Persze van az is, amikor a hűtő falán lévő rézrozsdát kimossa a párlat, ilyenkor általában csak elég rövid ideig kék az alszesz eleje.
Öt literesnél nagyobbat soha nem láttam. A peremes, csak géppel zárható típus 5 literes, a csavaros tetejű 4,25. (Katonaságnál sem láttam nagyobbat, pedig jó néhányszor voltam hadtáp szolgálatos.)
De bátran tedd a többi közé a réz oxid nem desztillál át a finomításkor (amit rézeleje ként el vesznek az sem átdesztillált réz hanem a hűtőspirálról leoldódott réz oxid - de lehet hogy rosszul tudom nem vagyok vegyész !
(Ha nem bízol bennem akkor a rezest szűrd kation cserélő gyantával )
Van ám közöttünk vegyész is aki leírta, hogy azért lehet alszeszt műanyagba tárolni, mert amit kiold/képződik etil-acetát, azt a tisztázásnál, azaz a második főzésnél elvesszük az előpárlattal.
Pálinkát éppen ezért tilos műanyagba tenni, mert mérgező anyag (etil-acetát) képződik.
Én az alszeszt pet palackban tárolom. Nem tudom hogy jól teszem-e de negatívumot nem tapasztaltam. Pár napról van szó tisztázásig. A kész pálinkát kizárólag üvegbe. Úgy tudom lehet pet palackban tárolni, nem old ki semmit de ezt csak olvastam, ezért nem akartam tanácsot adni.
Bocsánat, hogy nincs kedvem végig böngészni az összes hozzá szólást...
én úgy gondolom , hogy azért van ez a fórum , hogy a magamfajta nyeretlen kétévesek feltehessék a a kérdésüket.., még ha többször is és ez által a tapasztaltalak idegesítik, de ők is voltak kezdők-vagy nem....?
Ugyanmár, miért lenne kis idő az a visszalévő hatvan hetven....:?) (amúgy 68 vagyok)
Ha nem kell, azért még lehet válaszolni az opálosodásra, ugye?
Azt hiszem az én elválasztási módszerem tényleg jobb mint bármiféle más módszer, sokkal pontosabb. De az előpárlatok mennyisége nagyon változó, akár tízszerese is lehet. (vagy tizedrésze).
Vegyünk egy olyan esetet, amikor sikerült a jó elválasztás, aztán a hígítás során a különböző párlatok, nem ugyanolyan alkoholfoknál kezdenek opálosodni. Mi lehet ennek az oka? Szerintem az, hogy az íz és illatanyagok hordozói illóolajok, s ha kevesebb van belőlük akkor alacsonyabb hígításnál kezd el opálosodni.
Olvastam itt, néhány hsz-ben, hogy az opálosodás egy-két hónap urán megszűnik. Nem hígítottnál, hanem 48-50 fokosnál. Ott meg szerintem maradt benne bőven kozmaolaj, ha opálos lett, de valóban valamennyi kicsapódik (ez látható, ha fehér üvegben tárolják, kis sötét színű cseppecskék), de a pálinka nem lesz jobb, mert még mindig több van benne mint kellene és érezhető az illatán, ízén.
A baj ott van amikor még 40 foknál sem opálosodik, de mégis kiérezni belőle. A házi főzésű pálinkák túlnyomó többsége elő és utópárlatos, s a tulajdonosa egyszerűen nem érzi, engem meg a hideg ráz ha inni kell belőle. De mostanra már kikopott a kényszer udvariasság, s megmondom, aminek a legtöbbször az a következménye, hogy simán hülyének néznek, s többet nem kínálnak. Ami azért számomra összességében pozitívum...:)
A kozmaolajszűrés, leválasztás szerintem hasznos és szükséges, csak nem pontos. Végigjártam ezt az utat, s maradt a kézivezérlés.
Most vagyok túl a kajszi finomításon. Kb.110-120liter cefréből lett 16L 51%.
Tavalyig főzdében főzettem, de mindig kb, 10L/100L volt a hozam (igaz nem is használtam pektinbontót).
A tavalyi szilvám és cserkom is kapott pektimbontott, de azt már csak itthon lett főzve (biztos elfogult vagyok, de közelében sincs a főzdés, bár tudom, hogy amíg a főzdébe került az akár több hónap is volt mire ki lett főzve) és többet adott mint amiig nem használtam,(vagy főzettem?).
Most csinálom a tüskés körtét, raktam bele pektinbontot és csodálatosan működik.
Kérdésem az alaszeszt miben tároljam, csak üveg jöhet szóba vagy műanyag is jó(pár hétről van szó).
Köszi
fröccsi
Ui. ilyen melegben inkább egy-vagy két kisfröccs egészségesebb.....(nem üt akkorát )
A nyári almámat két hét után ki lehet főzni pektinbontó nélkül. Hétfőn raktam be a hordóba felaprítva, jövő hét végén, vagy azt azt követő hét elején főzhető.
A pektinbontóval gyorsabb, ezt azért tapasztaltam az évek alatt, a kihozatallal nincs kontrollmérés, de egészen biztos, hogy növeli a kihozatalt. Ezek rendben vannak.
Az illat és ízanyagok viszont nem biztos. lehet, hogy valóban több aromát szabadít fel (ahogy rá is van írva, ahogy reklámozzák is) de éppen ez a pont volt az ahol kételyeim merültek fel, amikor olyan pálinkákat kóstoltam pektinbontó nélkül, amelyek nagyon rendben voltak illat és íz tekintetében. Lehet hogy a pektinbontó még több illatot, ízt hoz ki, de ehhez nekem már kontroll kellene.
Mi szól mellette íz illat terén? Hogy a pektin képes megkötni olajokat, zsírokat, s ezek egy része hasznos íz és illatanyag hordozó lehet.
Mi szól ellene? Ha tényleg (és tényleg) növekszik az alkohol kihozatal, s a megkötött olaj, zsírmolekulák nem hasznos illat és ízaromák hordozói, akkor felhígul, azaz csökken valamennyire az ízek, illatok koncentrációja.
A kérdésekre egyértelmű választ a kontroll adhat.
S van valami ami már nagyon szubjektív, semmi alapom nincs ilyesmit állítani, de gondolatban felmerült. Miért mondja pl Kovács Gyula, hogy a pektinbontóval kevesebb lesz az illat és ízanyag? Mert tényleg ezt állítja. (de persze neki sincs kontrollja).
Ugye az enzimek pontos tevékenysége nem pontosan meghatározható egy cefrében, teljesen elképzelhetetlen, hogy esetleg bont valamilyen zsír és olajmolekulákat is? Mert ha ez előfordulhat, akkor bizony lehet, hogy íz, illathordozókat is elbont.
Erre is a kontroll adhat választ úgy gondolom.
Ha nagyon leegyszerűsítem, akkor a pálinkát ( a jó pálinkát)az különbözteti meg más szeszes italoktól (töményektől), hogy az etilalkohol mellett a gyümölcsre jellemző íz és illatanyagok vannak benne.
Elég sokan vagyunk itt, mi lenne, ha néhány vállalkozó szellemű kontrollt készítene és összegeznénk a tapasztalatokat?
"Mert mi van akkor ha a túladagolt pektinbontóról kiderül, hogy káros lehet valamilyen módon az egészségre? Jelenleg nincs ilyen információ, na de éppen te említetted, hogy évek múlva egyszer kijöhet egy ilyen kutatási eredmény. Vagy nem..."
Ezt tovább gondolva,ha így lenne,akkor aki sok gyümölcsöt eszik,az károsítja az egészségét.:-)
Vagy nem...
Meg amúgy is a cefrében marad.
Vagy nem...?
Ebben is van igazság.Meg abban is,hogy a tulaj minimálbéren jelenti be az alkalmazottat,zsebbe adja az alig több pénzt,aztán dolgoztatja 14-16 órákat a szezonban díjazás nélkül.
De azt gondolom,hogy ez a fórum nem az a fórum....
Élesztővel beoltottad? A cukrot mikor tetted hozzá?
Ami miatt nem erjedhetett volna ki, az az, hogy annyira sok a cukor a cefrében, hogy besokallnak az élesztők.
De valószínűbb, hogy kierjedt.
Biztosan hozzáértő szagolta meg?
Csak azért mondom, mert van aki az ótvar orrfacsaró, bűzölgő cefrére hiszi, hogy az jaj de jó. Nézzed csak, hogy rohad, lepi minden élőlény ami megtalálható a bolygón, szigorúan a tűző 40 fokos napon tárolva, hogy biztos rendesen kiforrjon...
Sajnos vannak ilyenek, és ha megmutatnál neki egy válogatott gyümölcsös jól erjesztett cefrét, aztmondaná, hogy az a sz-ar. Akkor van baj, ha el tudja adni az ilyen a dumáját. A legutóbb vásároltam gyümölcsöt, és a tulaj mesélte, hogy miként csinálja a cefrét. 5 napig zúzatlanul a hordóban a napon várnak a szilvák, majd jön a festékkeverő, amit 2 naponta megismétel. És akkor jön az aranyat érő mondat: "Olvastam, hogy akik értenek hozzá, azok is így csinálják"
BTK-ba kellene venni az ilyet, hungarikum gyalázás címszóval.
Én azért a helyedben megkóstolnám. 40 Kg meggyhez 6 kg cukor ami 5 napig pezseg, csak van benne alkohol. Ha meg édes, akkor van jó pár liter meggyborod.
Ha savanykás, keserű, és alkoholosan csíp, akkor van egy jó kis cukorcefréd, ami 6-10 liter pálinkát adna elméletileg.
Azóta keresem, a hozzászólást, hogy jó gyerek legyek. Aztán megtaláltam, de a kísérlet a Lallzyme Beta aromafelszabadító enzimmel volt. Nem pediglen a Lallzyme HC Pektinbontóval.
Ajajjj, Te sem fogsz már megváltozni arra a kis időre, ami hátra van:-))))
Gondolkodni akarsz, érteni dolgokat, nem pedig elsajátítani, tanulni. Röviden nehéz eset vagy:-)))
Az évek során ki volt már vesézve egy néhányszor ez a dolog, és megpróbálom neked összefoglalni.
A pektinbontó alkalmazásával több pálinkánk lesz. Mérni lehet, elismert dolog.
Volt egy divathullám, amikor egyhangúan el volt ismerve, hogy a pektinbontó használatával több metilalkohol termelődik, természetesen a megengedett határérték alatt.
Aztán Panyikné kitalálta, hogy ez fordítva van, az-az a pektinbontó kevesebb metilt eredményez. Na, itt már kezdett inogni az én paraszti észjárásom. Tehát hozzáoldunk valamit a cefréhez és ez által csökken egy addig jelenlévő komponens. Ez is meg volt magyarázva, szerintem erőltetetten.
Aztán megint hibáztam és gondolkodni kezdtem. Az történt, hogy a kétlépcsős pálinkám nem opálosodott, akár milyen hígításban sem (úgy szemre már 15 fokig lementem). Sőt nem voltam egyedül, volt aki ugyanazt produkálta!
Ismét bűnbe estem és gondolkodtam. Mindent úgy csináltam, ahogy a többiek (megjegyzem sokat tanultam a fórumon!!!!), csak pektinbontót, élesztőt nem használtam. Egy két esetbe élesztőt is használtam és ki kellett szúrjam, hogy a pektinbontó lehet a bűnös. (nem kell tiltakozni, tudom, hogy tévedek:-))). Végül is áttértem az egymenetesekre és megnyugvással konstatáltam, hogy az én pálinkám is opálosodik úgy 35 fok körül.
Nem tudom miért kell kozmaolajat szűrni??? Ez sem vetít rám jó fényt.:-)
Tudom, hogy az én pálinkám csak is "büdös és ihatatlan lehet", de miért nem találkozok az opálosodással??? Ez nem ízlés dolga, látni lehet. Nem kell válaszolni, csak magamnak tettem fel a kérdést.
A "szakértőt" felejtsd el. Öt napig pezsgett, mi a bánat lett volna ez, ha nem erjedés? Annyi cukor kib..ott sok. Főzd ki, annyi cukorral sok lesz, de különösebben jó nem.
Igen, vannak, akik mindig, mindenütt azt hiszik, hogy becsapják őket. És vannak örök balekok is, akiket mindig, mindenhol lehúznak. A két halmaz között nem jellemző az átfedés. :)
Az nem igaz, hogy több hétre működik csak. Ráírva 2-3 óra szokott lenni.
Valójában az első napokban lehet látni 2 cefre között, hogy hol dolgozik, mert a bunda alatt folyékonyabb, nem annyira rostos a cefre.
Én azt kérdőjelezném meg, hogy meddig hat. Volt, hogy nem volt itthon, ezért a pár napos cefrébe került, és az állaga nem lett olyan, mint ami egyből kapott. Lehet, hogy alkoholban már gyengül a hatása, de ez csak egy elmefuttatás.
Többfajta módszert alkalmaztam, mára már kikristályosodott nálam a nyerő, a kézimunka. Alátartom két ujjam, megdörzsölöm, megszagolom, aztán ha az a jellegzetes kellemetlen szag elmúlik, akkor mehet... Ez egyszerűnek hangzik, de nem az. Nagyon fejlett szaglóérzék kell hozzá, hogy akkor is érzékelni lehessen, ha már csak nyomokban van meg. Amikor már csökken, akkor a hűtő meleg vizében leöblítem az ujjaim, így felerősödik a szag, aztán cserélem az ujjaim, jól ledörzsölöm, lemosom az újabb próba előtt, mert az előzőből még marad valamennyi ami beivódhat a bőrbe. s mindezt folyamatosan.
Ennél tökéletesebb, pontosabb eljárás szerintem nem létezik a legkorszerűbb berendezésekkel sem. Viszont eddig senkinek sem sikerült megtanítani, a az utolsó 1/3 részt már kevesen érzékelik, a legvégén, mikor már csak nyomokban van, az ismerőseim közül már senki. Így aztán ezt a módszert nem is ajánlom, csak kivételes szaglóképességgel rendelkezőknek.
Szép is lenne, ha 1 kg cukorból másfél liter közel 50%-os alkohol képződne, de elírásnak veszem, megesik bárkivel, velem is...:)
De amiért válaszolok: nem érvelek sem mellette, sem ellene, csak gondolkodom. Pár évvel ezelőtt keményen érveltem mellette, akinek tehettem elmagyaráztam, megpróbáltam rábeszélni a használatára, vettem nekik pektinbontót, bekevertem, stb. Aztán kicsit elbizonytalanodtam, de ez nem egy fix álláspont. Tisztában vagyok vele, hogy a gondolkodás veszélyes tevékenység, de hajlott korom ellenére még szükségem van adrenalinra...:)
Nem kell túl cifrázni, papírtörlővel itatok, még nem volt opálos pálinkám.
Egyébként a főzés elején nagyobb olajfoltokat lehet felfedezni, amit könnyű leszedni, a végén jövő pedig nem szokott összeállni egybe, hanem kisebb cseppekbe van az alszesz tetején.
Én a főzés végén leitatom papírtörlővel, majd még egyszer megnézem, amikor finomítok, hogy maradt-e rajta.
De nem az a lényege az egésznek, hogy egyetlen csepp se maradjon, van amikor nem megy tökéletesen a dolog.
Csinálni most nem tudok gyorsan csak késöbb. Mit szóltok ahhoz a módszerhez, hogy az első pár litert hígítom és lehűtöm majd leszínelem, a további alszeszről amit egybe gyűjtök pedig a papírtörlő ráejtős módszerrel próbálom levenni?
Minimális napfénnyel (kb. 2%), 48-ra beállítva, friss, virágos illatjegyekkel, egy nagyon elfogadható laza pálesz lett belőle, de 50 literből valamivel több mint 3 liter
A három liter pálinkád fele a cukorból származik, ennél jobban nem is érvelhettél volna a pektinbontó mellett.
Nem tudom, hogy valóban így volt e, nem igazán láttam különbséget, de attól még lehetett.
Mióta szóba került itt, azért utána néztem.
Nos az a helyzet, hogy a pektinhez kötődnek cukormolekulák, tehát ha egy enzim segítségével le lesz bontva a pektin, akkor ezek a cukormolekulák felszabadulnak, alkohollá alakulnak és nagyobb lesz a kihozatal. Erről találtam forrást a neten, viszont arra nézve, hogy illatokat, ízt kötne le, egyértelműen nincs, de áttételesen igen, mert zsírokat, olajat is képes lekötni, s ezek a zsírok, olajak nyilván aromásak is lehetnek.
Azt gondolom nem vitatható, hogy a pektinbontó szükséges.
S itt be is fejeződhetne a gondolkodásom, ha nem lennék alapból kételkedő. De mivel az vagyok, így felmerülnek más gondolatok is.
Érdekes lenne számomra a kontroll, azaz ugyanazt a cefrét kétfelé osztani, egyiket pektinbontóval, a másikat pektinbontó nélkül, s több tíz ilyen kísérlet egyértelműen meggyőzne.
Azért abban biztos vagyok, hogy vannak olyan esetek amikor valóban kötelező a pektinbontó használata, de abban nem, hogy minden esetben.
Még egy gondolat. A pektin a sejtfal alkotóeleme, de a sejtfal az erjedés folyamán roncsolódik, nyilván ebben szerepe van a természetesen jelenlévő pektinbontónak is. De ha ez nem elegendő, akkor kevesebb sejtfal fog roncsolódni, tehát nyilván csökken a kihozatal. Viszont ha elégséges akkor felesleges a pektinbontó hozzáadása, de ha biztos ami biztos alapon mindenhez adunk pektinbontót, akkor nincs ilyen kockázat, azaz be van biztosítva mindíg a teljes lebomlás.
S itt megint be lehetne fejezni a gondolkodást, ha nem motoszkálna a kisördög. Mert mi van akkor ha a túladagolt pektinbontóról kiderül, hogy káros lehet valamilyen módon az egészségre? Jelenleg nincs ilyen információ, na de éppen te említetted, hogy évek múlva egyszer kijöhet egy ilyen kutatási eredmény. Vagy nem...
Így aztán most ott tartok, hogy birsalmához, keményhúsú almákhoz használok, de meggyhez, cseresznyéhez, kajszihoz, körtéhez nem. És nyári almához sem. Egy adagot kifőztem, a következő kb jövő héten várható. Minimális napfénnyel (kb. 2%), 48-ra beállítva, friss, virágos illatjegyekkel, egy nagyon elfogadható laza pálesz lett belőle, de 50 literből valamivel több mint 3 liter, ami azért alacsony kihozatal. Lehet, hogy pektinbontóval több lett volna? Na ezért kellene a kontroll, de idén biztos nem tudom megcsinálni. Gyümölcs rengeteg, edény meg kevés....
A mustfokoló csak a szőlő kipréselt levében mutatja helyesen a cukorfokot.
De követésre, változás figyelésére használható, de tudni kell, hogy ha a cukor mellett alkohol is van, akkor nem tudni mennyi cukor és mennyi alkohol van a cefrében.
Sziasztok! végre megjött a "gép" hétvégén lesz a próbaüzem. Egy kérdés a kozmaolaj szűréssel kapcsolatban, ami nem tiszta még. A cefre főzésénél elég az első 2-3 litert külön rakni és arról levenni az olajat, vagy engedjem egy nagy edénybe az összeset és arról színeljem le?
Valamint a must cukorfok mérővel tudom a cefre cukorfogyást kísérni ugyan úgy mint egy digitális refraktométerrel? a mustfoklón nincs ott, hogy mit mutat csak számok 15-től kb 25ig ha jól emlékszem. Az milyen mértékegység ami rajta van?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Jó. Akkor leírom félreérthetetlenűl.(úgyis volt már ilyen felszólítás felém :-) )
Sokáig gondoltam úgy,hogy tudok pálinkát "csinálni",túl sokáig.Sok évet elszalasztottam.Természetesen az akkori "tudást" a környezetemből szedtem össze,amit mostani fejjel már eléggé máshogy látok.Az más kérdés,hogy mekkora szerepe van itt a szerencsefaktornak,mert lehetett volna az ismeretségemben olyan is,aki tényleg "tud" pálinkát főzni.Nem igazán volt,mindenki a hagyományos vonalat (mindent bele,túl sokáig tartó cefregyűjtés,bőséges cukrozás,hosszú cefretárolás stb és ez még csak a cefrézés) képviselte,képviseli.(Bár mára már van változás e téren.) Mikor ennek ellenére(na itt szerepe volt a szerencsének)olyan pálinkám lett,ami lényegesen jobb volt a többinél,gyanússá vált a dolog.(A gyümit válogattam,ha kellett mostam,csömiszkeltem már akkoriban is,saját kútfőből.Néztek is rám "furcsán".)
Miután nem hagyott nyugodni és belebonyolódtam jobban,rá kellett jönnöm,mennyire nem voltak jók az ismereteim.
Lényegében erre gondoltam azzal a mondattal.
Biztosan elkerülte figyelmem válaszod ami arra a kérdésemre született, hogy a főzdékben milyen gyakran van lehetőség a páracső tisztogatására? (persze belülről...) Meg ismételnéd, vagy utalnál a válaszodra?
A szeszfozdeben a tiszta alkohol az elszámolás alapja. Mind egy hány fokos a pálinka. Ha át akar vágni elophatja az 50 fokos pálinkát is. Érdekes mindíg attól lopnak akinek kevés a pálinkaja.
De,el tudtam képzelni.2 évvel ezelöttig soha nem használtam.Na az más kérdés,hogy csináltam-e egyáltalán jól valamit.:-(
(kb 20%-ban)
Aztán nem hagyott nyugodni,hogy véletlenszerűen sikerűlnek a pálinkáim és most már tudom mi miért volt.:-)
(Nem biztos,hogy a "szomszéd" adja a jó útmutatást....)
Ha csak a fok számít a tiszta alkoholból kell a legkevesebb, ha az aroma is lényeg akkor a tisztázás után a hígítás előtt kell elvenni a javítandó anyaghoz. Itt is segít a számolás is.
Felmerült egy probléma,ami előtt értetlenül állok,és segítségteket kérem a megértésben!Készitettem két adag dió pálinka alapot,30-30 szem dióból,mindegyik duncosra öntöttem 3Lgabona szeszt(68*.ost),majd 40 nap érlelés után egyik adagot befűszereztem"cukroztam,majd újabb 40 nap elteltével leszűrtem,és nem tudok alkoholfokot mérni benne!!!!!(fokolóm jó,mértem vele más páleszt és OK)DE beleteszem eme szirupba és kiugrik belőle a mérő,kostólva viszont hozza a fokot,végig jelzi az utat!!A mennyiség is meg volt leszűréskor.
Korábban olvastam, hogy leesett alma, milyen cukortartalmú stb.... Van egy körtefa, de nem tudom milyen fajta lehet, apró hosszúkás körtékkel van tele. Szóval, leesett körtének néztem a Brixét, 10 volt, ami a fán volt,az pedig 12. Az lenne a kérdésem, hogy ezzel még érdemes várni? Ízre még nem igazán édes, de a földön van egy pár,de azt meg nem szedem fel. Előre is köszi.
Öreg ember vagyok már, s elég sok mindent tapasztaltam. Emlékszem amikor a mangalica közellenségnek lett kikiáltva, mint az egészség legfőbb rongálója, leginkább a zsírja miatt. Ma meg aranyárban árulják, mint egészségmegőrzőt. s mindkét esetben tudományos vizsgálattal alátámasztva.
Aztán ott van a margarin. Ha tíz évvel ezelőtt valaki le merte írni, hogy inkább zsírral főz mint margarinnal, hát kiátkozták, ma meg ugye a transzzsírok miatt egészségtelennek lett nyilvánítva. Szintén mindkét esetben tudományos vizsgálatokkal alátámasztva.
Aztán a spenót. Volt nagyon egészséges és fontos, aztán kiderült, hogy jobb elkerülni, aztán megint egészségessé vált, mára meg tulajdonképpen elfeledetté.
Eszembe jutott ám az üzleti érdekeltség a pektinbontóval kapcsolatban is, de már így is kicsit túl lett lihegve a téma, nem akartam újabb olajat önteni a tűzre.
Azért az üzlet, a profit hajszolása érdekes helyzeteket, sőt hiteket is képes generálni, mint pl. a mangalicánál vagy a margarinnál történt.
Vagy ott van a müzli.
Nem tudom tudományos érvekkel alátámasztani, hogy nekem a müzli egy nagy kamu, de az biztos, ha valaki el akarná venni előlem a marhapörköltet nokkedlival, s helyette müzlit etetni, akkor nagyon fejbevágnám, s megmaradnék korszerűtlen, tudománytalan vadembernek...:)
"Könyörgöm vedd már észre, hogy nem az én állításom."
Igen, én dobtam be a témát és nagyon köszönöm, hogy leírtad a véleményed. Azt sajnálom, hogy aztán tőled várják el, hogy komoly, tudományos érvekkel támaszd alá a véleményed. Megnyugtatlak, ezen a topicon, erre a kérdésre, senki sem tudja a helyes választ. Aki most felháborodik, azt vissza kéne rángatni valahogy a Földre.
Mindenkinek meg kell élnie valamiből, egyik ezt talál ki a másik azt, aztán jön is hozzá a megfelelő elmélet, ha kell akár egyetemi szinten is. Így válik minden eladhatóvá. A tudomány pedig minden szinten keresgél. Lehet egy néhány évvel kiderül, hogy a pektinbontó rákkeltő anyagokat választ ki, vagy pontosan az, hogy segítségével el lehet kerülni a rákot.
Ez olyan, mint egy vallás. Azt hiszem, ami tetszik nekem.
Mindezt eddig is tudtam és valójában engem a stílus sértett: "Pektinbontó kötelező".
Nekem mindig azt mondták itt, hogy vigyázzunk a kezdőkre, ne tanítsuk félre őket. Az itteni tanokból kiindulva Figyelget kolléga el sem tudta képzelni, hogy van pálinka pektinbontó nélkül is. Jól van ez így??? Szerintem nem.
Remélem feladhatjuk ezt a témát és továbbra is keresgélünk.:-)
Ez pl. kajszinál biztosan így van, de annál a körténél nem vagyok biztos benne. Mindennap, vagy kétnaponta keverem őket, a körte viszonylag gyorsan lesüllyed, a kajszi meg nem, csak hosszú idő után, jóval az erjedés befejeződése után. Az almánál meg megint más a helyzet.
Általában az is igaz, hogy minél gyorsabban célszerű lefőzni a cefrét, de itt is lehetnek kivételek. Talán hat hét évvel ezelőtt úgy jártam egy kajszival, hogy egyszerűen elfeledkeztem róla. Kb negyedig volt egy hordó, s lezárva két év után került elő. Ki akartam önteni, de nagyon jó illata volt ahogy megmozdítottam. Lefőztem, s nagy meglepetésemre az egyik legjobb kajszipálinka lett belőle. Azóta a kajszit hosszabb ideig tárolom, a többit meg amint leforrt lefőzöm, ha tehetem.
A gyümölcs is tartalmaz pektinbontót, csak keveset és nem feltétlenül olyant, amilyent mi szeretnénk. A gyári pektinbontók leírásában szerepel, hogy milyen mellékreakcíókat nem katalizálnak.
Üdv.:Ha majd készít olyat is amibe tesz élesztőt,és a többi számára "furcsaságot", majd akkor lesz összehasonlítási alapja az általa készített pálinkáival szemben.
Az tény,hogy ezek csak javítanak a végtermék minőségén,tehát rosszabb semmi esetre sem lehet ua.feltételek mellett,mint kezeletlen társa.
-Az élesztő,és pektinbontó is természetes anyag.
-A cefre nem akkor van leforrva,ha lesüllyedt a bunda,már "jóval"előbb.A bundát az abban megrekedt co2 buborékok tartják fönt,s mikor ezek is távoznak,a bunda akkor merül el.
Persze hogy nem, idézőjelbe kellett volna tennem, ahogy pl. snapszmester is jelezte....
Nem sokat foglalkoztam ám ezzel a pektinbontós témával, csak most kicsúcsosodott, de ebben a pillanatban jutott eszembe valami. Lehet hogy ezek a pektinbontó enzimek jelen vannak az erjedő gyümölcsben? Csak nem egyformán? Érdekes lenne erről többet tudni. Vagy vannak "vad" pektinbontók, mint pl a vadélesztők? Vagy csak kevés van, s azért kell hozzáadni a cefréhez hogy elég legyen? Vagy, vagy, vagy.....
Hangsúlyoztam, hogy "számomra". S nem azért mert nem használ mesterséges anyagokat, hanem azért mert meseszép pálinkái vannak.
Amikor elkezdtem a pektinbontó használatát, szintén egy "számomra" szaktekintélynek tartott valaki hatására tettem, de ő sem volt "valódi" szaktekintély, csak meseszép pálinkái voltak.
Egy pillanatra visszatérve Kovács Gyulához.
Amikor még nem volt ismert, jó néhány évvel ezelőtt (akkor már használtam mindenhez pektinbontót), egy pesti barátom meghívott a vadászházába egy hétvégére Pórszombat közelében, ott találkoztam először a körtepálinkáival. Mit mondjak... lehidaltam...:)
S nem is igazán hittem el, hogy nem használ pektinbontót meg élesztőt.
De a későbbiekben másoknál is jártam így, s valóban elbizonytalanodtam.
Szóval ittam már "lehidalós" körtepálinkát pektinbontóval meg anélkül is.
Viszont most eszembe jutott valami a körtepálinkáról.
Egy középkorai körtefajta (nem tudom a nevét, de nemsokára érni kezd, majd teszek fel képet, hátha ismeri valaki) cefrézésénél reggelre megfordult a bunda, s azonnal elkezdtem lefőzni. Igenám, de az első adag lefőzése után, közbejött valami, nem tudtam folytatni, csak három-négy nap múlva. Nem mondom hogy ég és föld volt a különbség a két főzet között, de sokkal, sokkal jobb lett az azonnal lefőzött. Kipróbáltam aztán ezt más körtefajtákkal, de messze nem volt ekkora a különbség. Azóta az a fa nem termett, de az idén szép termés ígérkezik, nagyon figyelem a bunda fordulását és megismétlem, kíváncsi vagyok, hogy az akkori véletlen volt e vagy nem. (az akkoriban volt pektinbontó, most nem teszek bele).
Könyörgöm vedd már észre, hogy nem az én állításom.
S még azt sem mondtam, hogy egyetértek vele.
Mindössze annyit, hogy második éve nem használok pektinbontót.
Véleményem meg talán lehet spontán kialakult és egyben szubjektív is, bár ezt még nem írtam le, de most megteszem. Általában az a tapasztalatom, ha van két egymásnak feszülő és ellentétes szempont, akkor gyakran a kettő között van az optimális megoldás.
Ez itt, konkrétan a pektinbontó esetében részemről azt jelenti, hogy lehetséges amikor felesleges a pektinbontó használata és van amikor szükséges.
Így aztán pillanatnyilag a birsnél használok pektinbontót, a körténél meg nem.
S lehet, hogy két év múlva felülbírálom ezt a döntésemet, de jelenleg itt tartok, s ne kérj tőlem alátámasztást, mert ez egy szubjektív vélemény, s elismerem lehet hogy hibás, de az is lehet hogy nem.
De úgy gondolom, nem ez a legfontosabb (számomra semmiképp) a jó pálinka készítéséhez. Vannak standard eljárások a cefrekészítésnél, amiket azért ma már a nagy többség betart. Aztán ha az így elkészített cefrét elviszi hivatalos pálinkafőzdébe, akkor lesz egy jó pálinkája. ha otthon főzi ki, akkor meg vagy jó lesz vagy nem. Az a tapasztalatom, hogy az otthon főzött hibás pálinkák túlnyomó többsége elő vagy utópárlatos, vagy mindkettő.
Ez viszont valóban egy állítás a részemről, s ha kéred alá tudom támasztani, de csak saját tapasztalataim alapján, ami nyilván vitatható.
öreg_néne_b: Köszi, ezt eddig nem tudtam, nem használtam volna pluszban drága lallzyme-t. Azt gondoltam, hogy lebomlik, hozzáteszem a szakmámhoz nem áll közel. :)
Nagy tisztelője vagyok Kovács Gyulának. Pálinka fronton szaktekintélynek beállítani igen csak botorság.
Pálinka főzős tanfolyamon segítettem neki levizsgázni és nagy szakmai kudarcnak tartom hogy nem tudtuk elfogadtatni vele az élesztők, pektinbontók és más "mesterséges" anyagok használatát.
Neki sincs kontról pálinkája milyen lenne ha a tanultak alapján dolgozna.
Láttam a gasztroangyalban és megmosolyogtam a véleményét.
Az utolsó kishordó cefrémbe nem jutott pektinbontó, de látszik a különbség a társai között, sokkal sűrűbb. Így ha azt nézzük, inkább amiatt legyen hígabb a cefre mert pektinbontó van benne, ne pedig azért, mert a leégésgátlás elkerülése érdekében vizet önt hozzá az ember. Szimpla falú főzőt feltételezve.
A borászati témához szólva azért csak más kicsit a helyzet, mert a borban tulajdonképp te is megiszod a pektinbontót, míg a cefrében pedig bennemarad szerintem.
És ha 2-3 napig a fagyasztóba tennéd, aztán gyűjthetnéd még mondjuk 3 napig, így azért nagyobb adagot össze lehet szedni. Persze függ a fagyasztó kapacitásától, de megéri megpróbálni.
Sziasztok! kicsit más kérdés, de ide tartozik. ősszel szeretnék 5-6 szilvafát telepíteni, stanley vagy besztercei közt vacillálok. Szerintetek melyik alkalmasabb cefrézni, il. ha van más fajta amit érdemes azt is megírhatnátok.
Ezt a módszert próbáltam,de jól befürödtem vele (pontosabban a garázs ),mit szépítsem,elpancserkodtam...
Korán öntöttem össze,hát volt mit takarítanom.
Nekem 2, 5, 10, 15, 20, 28 literes fedeles (savanyító) vödreim vannak, mindig össze tudom úgy kombinálni, hogy minden vödör 2/3-ig, 3/4-ig legyen. Az erjedés vége felé, amikor már nemigen fut ki, akkor úgy öntögetem szét, hogy mindegyik csaknem tele legyen.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én is a 30-50 literesek híve vagyok. Amennyi gyümim nekem van és amekkora főzőm az tökéletesen elég,nem beszélve a mozgatásról,ahogy mondod. A fáimról viszont 1-2 vödörrel jön össze naponta,tehát még így a kis hordóimnak is kell több nap.:-((
Eddig úgy csináltam, hogy az elején az adott mennyiséghez pektinbontó és élesztő, majd a hozzáadott adagokhoz pektinbontót raktam. Vagy ezzel elrontottam? Gondoltam, hogy a kisebb mennyiségekhez is kell pektinbontó, ami dolgozik az adott mennyiséggel...
Két kisebb hordó mindig jobb, mint egy nagy. Én pl. 30 literesben cefrézek. Azt még erőlködés nélkül tudom levinni a pincébe. Persze, olcsóbb lenne egy 220 literes hordó és vödörrel cserpákolni az anyagot. Tudod, akinek két anyja van...
Hát igen. Valóban ideálisabb az egyszerre cefrézés,de a kényszer nagy úr ám. Az a fránya szilva csak nem akar beérni úgy,hogy egyből meg lehessen tölteni egy hordót. Tudom, lehet kisebb adagokban is, de ki győzi azt edénnyel? :-) (Csak azért kotyogok bele,mert hasonló cipőt hordok én is)
4-5-6 napig nem olyan vészes még egybegyűjteni,de utána már tényleg fokozódik a kockázat.Bár sok felől hallani a hónapos gyűjtést is,arra én is kíváncsi vagyok,hogy az az anyag miként van megvédve.
De ha már alátámasztás a vesszőparipád, akkor van egy javaslatom.
Látogass el Pórszombatra, keresd ott Kovács Gyula nyugdíjas erdészt, s kóstold meg a pálinkáit. Garantálom, hogy kellemes meglepetésben lesz részed. S ő majd alátámasztja, hogy miért nem használ pektinbontót.
Ez egy régebbi kép, az internetről szedtem le, de nem sokat változott azóta.
Úgy gondolom nem állítottam semmit, mindössze Feribá51 hsz-ére reagáltam, s a reagálás lényege az lett volna, hogy nem áll egyedül a véleményével miszerint nem kell pektinbontót használni. S ez nem az én véleményem volt, hanem általam szaktekintélynek tartott véleménye. S az "általam" kifejezés azért került bele, mert érzékeltetni szerettem volna, hogy nem egy mindenki által elismert szakember véleményét írom le, azaz szubjektív a megközelítésem.
Namármost hogy a fenébe tudtam volna alátámasztani bármivel is ezt?
Tudod én úgy vagyok vele, ha valakinek van pl. 8-10 fajta körtepálinkája, mindegyik az adott körtére jellemző illat és ízanyaggal, bársonyossággal, s azt mondja nekem, nem használ pektinbontót, akkor minimum elgondolkodok ezen. S ha azzal indokolja, amit leírtam, akkor azon is. Ami nem jelenti azt, hogy átvettem a véleményét egy az egyben, de mivel sem bizonyítani sem cáfolni nem tudom, maradok annál, hogy elgondolkodom rajta. S esetleg leírom egy ilyen topikban. Ennél többel sajnos nem szolgálhatok.
A féreg által lerúgott éretlen alma és a nagyüzemi érett kártevő mentes a két véglet. Sajnálom, hogy nem részleteztem tovább. A köztes tartomány jelentős munkaigényű. A magházpenészt, monilijás, rothadó részeket mindenképp javasolt eltávolítani, ami negyedeléssel és sok kézi munkával jár. A magházpenész gyakran nem jár külső tünetekkel, féreglyukkal, egyes fajtáknál (pl. starking) nagyon gyakori. Néhány kukacnak nincs jelentősége, de a minőséget semmiképpen sem javítja.
Pektinbontó: Tulajdonképpen a világon semmi sem kötelező, a reggelinket elolvasni, vagy bárkit meghallgatni sem (lásd pl. a kétszer desztillált hígítóvíz témát). Ha ugyanazt a minőséget és kihozatalt tudod produkálni saját módszereddel, cefrézz úgy, ahogy akarsz. Az viszont elvárható, hogy az eredményedet független, hozzáértő személyek minősítsék, nem feltétlen elég, hogy neked ízlik. Egyesek engem a világból ki tudnának kergetni saját, őseik évszázados tapasztalata alapján főzött isteni pálinkájukkal. Itt nem feltétlen a Te pálinkádra gondolok. A cefrézés és a pálinkafőzés technológiája meglehetősen jól kidolgozott, otthoni keretek között is. Senkinek kára nem származhat abból, ha betartja a technológia szabályait, de olvastam ezen a fórumon hajmeresztő okoskodásokat is. Nyilván Te is. Lehet kísérletezni sok mindenben, de csak az ember saját szakállára, esetleges saját hasznára, vagy kárára, valamint lehetőleg független értékeléssel.
Pl. ezeket használtam, maradékok két évvel ezelőttről.
Nincs határozott véleményem se ellene, se mellettük. Érdemes lenne persze kipróbálni kontrollal, hogy ugyanazt a cefrét megfelezem, egyiket pektinbontóval, másikat anélkül, s tíz-húsz próba után már kiderülhet, hogy van e különbség. A kihozatal szempontjából keményhúsú gyümölcsöknél logikusnak tűnik, hogy emeli a mennyiséget, de ehhez is jó lenne kontroll.
Nem tudok forrást adni, de említettem, hogy számomra elismert emberekről van szó. És számomra szaktekintélyek, tehát olyanok akik tényleg jó pálinkát főznek, kicsit szenvedélyük is a pálinkafőzés, de nem olyanok akik publikálnak vagy éppen ismertek lennének. De vannak olyan "számomra elismertek" is, akik az ellenkezőjét állítják, azaz kötelezőnek tartják a pektinbontót. Én magam, ha tehetem és nem látom hátrányát, próbálok a természetesebb irányába hangolódni...
Köszi, a fűtéssel variáltam, nem igazán volt változás, vagy túl intenzíven folyt ki a párlat. A hűtést, hogy csökkentsem? Mert ha meleg a felső harmada, akkor is csinálja.
Nem cáfolni akarom,amit írtál,de: "A cefre elfolyósításához, és aroma feltáráshoz használható, az ......... kifejezetten aromafeltáró pektinbontó enzim."
Eddig én inkább ilyen leírásokat találtam ,ezért engem is érdekelne az ellenkező tartalmú forrás .
De a pektinbontó használata ellenzésének oka, hogy a pektinbontó használata azért terjedt el, mert meggyorsítja a cefrekészítést, de így a gyorsabb erjedéssel éppen ízanyagok, illatanyagok vesznek el.
A pektinbontóra írtak szerint viszont éppen a pektinbontó hozza ki az íz és illatanyagokat.
Én nem találtam különbséget, kb öt évig használtam pektinbontót.
Nyilván vannak esetek amikor szükséges, pl vörösbornál a jobb színkihozatal miatt, cefrekészítésnél is, pl birsnél, de úgy gondolom, ha jól érett, ledarált gyümölcsből készül a cefre, elhagyható a pektinbontó. De nem ellenzem a használatát, csak tavaly már nem tettem a cefrébe, idén sem teszek (kivéve a birset).
Az élesztő mellé sokan élesztő tápanyagot is kevernek. Állítólag az élesztőgombáknak szüksége van valamennyi fehérjére az optimálisabb szaporodáshoz. Namármost a kukac éppen alkalmas a fehérjeutánpótlásra, azaz ha van néhány kukacos alma, akkor nem kell élesztő tápanyag.
Soha nem csináltam cefrét pektinbontóval, de aztán ráálltam én is. Évekig kevertem a cefrébe, de tavaly már nem, s az idén sem. Egyrészt nem vettem észre nagy különbséget, másrészt számomra elismert szaktekintélyek nemhogy nem használnak pektinbontót, hanem egyenesen károsnak tartják. (és meseszép pálinkájuk van)
Nagyapám is főzött pálinkát, apám és anyám is, én is évtizedek óta. Anyám kísérletező kedvű volt, és egyszer amikor a cukorban főzött zöldparadicsom befőtt nem kellett már a kutyának sem, cefrét csinált belőle és kifőzte. Valami egészen különleges ízvilága volt, s szórakoztató amikor a vendégek találgatták miből készülhetett. A trópusi gyümölcsökre találgattak a legtöbben és volt meglepetés amikor kiderült miből készül.
Lehet ősszel megpróbálkozok vele én is.
Maga a paradicsomból készült pálinka számomra ihatatlan, nagyon nem passzol a paradicsom illata, olyan érzésem volt mintha a marhapörköltet kevernék be kakaóval. Szóval olyan kibékíthetetlen össze nem illőséget éreztem.
Te vagy az élő példa, aki sokat tanult innen és már úgy tanultad, hogy pektinbontó kell!!!
Nem vagyok szakember ebben a témában, de Magyarországon komoly és sok borász létezik. Na addig, ameddig e társadalom egy része elítéli a pektinbontó használatát, addig, amíg egy díjnyertes borokkal rendelkező borász arra büszke, hogy saját gombán erjesztett a bora, addig engedd meg, hogy kételkedjek egyes tanításban.
Tehát van más út is, és én még nem tudom melyik a helyes, de az egyiken elindultam.
Elismerem, itt egy kicsit túllőttem a célon. Az első hullásokat én is el szoktam dobni. Inkább azt szerettem volna kifejezni, hogy a későbbi érett gyümölcsökben is gyakran előfordul, kukac, kisebb meghibásodás.
Stori: Hajdanában egy több száz hektáros almásba egy német delegátus érkezett alma vásárlás céljából. Fogott egy ládát, és több helyről kiválasztott 27 (???) almát. Leült és végig nézegette őket, aztán felállt és azt mondta nem kér az almából, mert túlvegyszerezett. Végül kiderült, hogy ebben a mennyiségben számított egy-két kukacra is. Ezt hiányolta.
Általában szoktam érteni(és megérteni) azokat a dolgokat amikről írsz.Azok közül elég sok dolog tetszik is, élvezettel szoktam olvasni a hozzászólásaidat.Ezt a felvezetést azért kellett leírnom,hogy lásd:nem kekeckedni akarok.Viszont a következőt nem értettem:
" "Pektinbontó kötelező"..
Ez egyszerűen vérlázító! "
És nem volt szmájli...
Ha megkérnélek kifejtenéd ezt bővebben nekem? Akár privátba is, hogy nehogy vitát generáljak itt, de tényleg érdekel az álláspontod ez ügyben(is).
Én a helyedben nem keverném a kökényt semmivel. Inkább legyen egy nagyon jó alma és egy prémium kökénypálinkád, mint egy jó, de se ilyen, se olyan kökény-vegyes. Az alma nem váltja ki a vízzel hígítást: az alma szerintem önmagában, pektinbontózva is 5 - 10 % vízre szorul. A kökényhez a 30% fölötti víz szerintem kötelező minimum a keverős főzőben is, keverő nélkül 50 % sem sok, de majd látod az állagát. Főzés előtt is nyugodtan beállíthatod a hígítását. Le ne égesd a drágaságot!!! Pektinbontó kötelező. A kökény cefrézésével arra is figyelj, hogy hígítva sem legyen 50 - 60 %-nál teltebb a hordó az erjedés kezdetekor, a cefréje erjedés során megkel, mint a tészta. Magozva kell főzni. Kihozatal: Ha az időjárás jellege a mostanihoz hasonló marad, magozott kökényhúsra számítva 9 liter/100 kg körüli 50 %-osra számíthatsz napfénymentesen (én inkább 48-ra állítanám be), de 3 % napfény kell bele.
Pihentetés: fél évnél hosszabb, inkább egy év.
Alma: Az érés előtt a féreg által lerúgott alma (vagy bármi más gyümölcs) csak komposztra való. Sem aromaanyag, sem cukor nincs benne elég, valamint iszonyú munka a feldolgozása: darabolás, magpenész eltávolítása szükséges a cefrézés előtt. Csak kevés és silány pálinkád lenne belőle rengeteg munkával. Ha megfelelő növényvédelemben részesített almát dolgozol fel (pl. nagyüzemi, kézi szedéskor hullott almát), elég a mosás a darálás előtt. Pektinbontó kötelező, 2% stabilizáló napfény szerintem szükséges és elfogadott. Idén akár 9-10 liter 50%v/v almapálesz kihozatalod is lehet napfénymentesen számolva, ha az időjárás jellege változatlan marad.
Ismerek néhány amatőr de rendszeres pálinka főző embert. Általános nézet, hogy az alma pálinka jellegtelen, ezt szokták használni likőrök pancsolására de a kajszit és szilvát nagy becsben tartják és megadják a módját.
Sokszor gondolkoztam mit csináljak másképp. Lehet hogy valamit nem jól csinálok de tankönyvszerűen járok el. Egy kis cukrot szoktam tenni hozzá, lehet idén elhagyom és meglátjuk. Azt hiszem hogy sose fog olyan markánsan átjönni az íz mint a vilmos körtéből, mert ez a fajta adottsága.
Az alma olyan jellegtelen, mindig kísérletezek, hogy izésítsem. Pár liter almával kipróbáltam egyszer: alszeszbe daraboltam citromot és szórtam bele menta teát. (Nem tudom az arányokat.) Mind a két íz jól átérződik és passzol egymáshoz. Nem lehet összehasonlítani egy tiszta gyümölcs párlattal de egy jellegtelen szesz ízesítésére egész elfogadható eredményt produkál.
A tapasztalatom szerint semmiféle pancsolás, áztatás, ágyazás nem ér fel az igazi tiszta gyümölcspárlat aromájával amit a szilva, körte, stb ad. Egy jól sikerült pálinkával soha nem variálnák, azt csak elrontani lehet.
Házi készítésű florenci edénnyel, a lehűtött folyadék visszatáplálásával az üstbe, az üstben a folyadékszint felett álló aromakosárral sikerült kb 10 négyzetméternyi levendulából kb fél centiliter illóolajat kinyerni valamivel több mint két napi munkával. Nincs az az isten aki mégegyszer rábírna erre a feladatra. Igaz ezzel a fél centtel, kb 100 liter pálinkát beízesíthetsz, ha mindenáron el akarod valahogy rontani, mert aztán sehogysem lehet kiszedni belőle az aromát. Viszont 75-80 alkoholfokos szesszel csináltam belőle egyliternyi arcszeszt, legalább ennyi hasznom volt belőle. A világmegváltás így aztán technikai okokból elmaradt, de neked sok szerencsét kívánok hozzá...:)
Más kérdés, de ezt minden fórumozónak címezném. Régebbi probléma, ismét ez a gondom. Cefre főzésnél, alszesz főzésnél ingadozik a kifolyó párlat, nem egyenletesen folyik, de víz esetén nincs semmi probléma, ez mitől lehet?
Peremes 220-as muanyag hordot talaltam itt borsodban 3500-ert, de sajna kiapadt a keszlet. Pesten lenne meg 160-as es 220-as is, 3000 ill 4500 penzert. Egyebkent nagy gondolkodoban vagyok, mert a szilva folyamatosan erik, oda 50-100literes lenne a legjobb, mert annyit szedek alkalmankent. Vett gyumihez es az egyszerre leszedett kokenyhez a 220-as. Arban viszont a 60 literes 2500, a 160-as 3000, 220-as 4500, ami most elerheto, legjobb ar. Tavaly a szilva egyszerre beerett, 1 het alatt kozel 3db 200-as fem hordo lett tele (dupla muanyag zsakkal), mert az 1 tonna vett almaval tele lettek a muanyagok, de iden mar kerulnem a fem hordot es megint legalabb annyi szilva lesz, ha nem
A 220l-es fennálló műanyag dugós hordónak nincs pereme. Erre értettem, hogy nincs pereme a hordónak.
De gondolom gyártanak már olyat is aminek van.
Szerintem nem éri meg a belé fektetett munkát. Persze ha a hordó már megvan, akkor ingyen van. De azért venni egyet, hogy aztán levágjuk a tetejét, legfeljebb akkor, ha nagyon-nagyon olcsón hozzájutunk.
Egy szót sem ejtettem elméletről, nyilván teljesen hibás elvileg. Egy gyakorlati tapasztalatot osztottam meg, olyant ami a cicóssága miatt nem követendő példa, de nekem megéri.
A cső cseréje kevesebb mint öt perc, az éppenhogy csak csöpögő elválasztás pedig nem hoz ki több etilalkoholt. A valódi hátrányt a nagyon hosszú ideig tartó előpárlat leválasztása jelenti, ezt némileg ellensúlyozza a pontosabb leválasztási határérték, ami cefrétől függően nagyon különböző lehet.
Nem mondom, hogy mások által készített cefréből is főzök, mert az nem megengedett, de ha pl. így lenne, akkor bizony megeshetne az is, hogy az átlagtó eltérően, sokkal többet kell az előpárlatból elválasztani.
Mindent összevetve, valóban nem sok értelme van, de kb. két év egyetlen eredménye a különböző meredekségű páracsövekkel végzett kísérletsorozatoknak.
Egyáltalán nem rossz, ha jó pálinka van ízesítve vele, csak kár ez a fajta ízesítés a jó pálinkába. Onnan jött az ötlet, hogy egy tihanyi levenduláról szóló kisfilmben arról beszéltek, hogy az olaszok odavannak a levendulás pálinkáért s viszik mint a cukrot. Gondoltam kipróbálom ezt is.
Aztán tíz pálinkát szerető emberből tíz nagy érdeklődéssel megkóstolja, s azt mondja, nem rossz, érdekes, de legközelebb biztos nem ebből kér, hanem a hagyományosból. Magam is így vagyok vele.
Nem tudom, hogy miért egyből fa hordóra gondoltam a 220 L miatt.
Ezeknek a hordóknak nincs peremük felül. De attól még nem probléma, csak kicsit nehezebb megkötni a zsákot rajta.
Nekem is van olyan hordóm, aminek nincs meg a teteje. Teszek rá egy zsákot és ráhúzok egy bicikli külsőt. Teszek rá egy plédet és egy vékony osb lapot. A CO2 párnának ennyi vígan elég. Az osb lap védi a zsákot esőtől, macskától, széltől és a hordó peremére rányomja a zsákot. A CO2 így is ki tud jönni.
Viszont ha kiforrt a cefre, akkor hamar főzni kell, mert nem lesz CO2 védő párna.
Azt nem tudom elképzelni, hogy szép egyenesre hogyan vágod le a hordó tetejét. Gondolom berajzolod, aztán flex, majd gyertyával egy kis melegítés az éleknek. Jó kézügyesség / flexügyesség kell hozzá.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ha a műanyag,dugós tetejű hordóra gondolsz,azzal teljesen jó megoldás.Illetve nem egészen tiszta ez a kotyogó dolog ebben az esetben.Kivágod a hordó tetejét,letakarod fóliával,amit rögzítesz (biciklibelsővel,gumipókkal,gatyagumival stb) és kész.A termelődő co2 ki tud menni a nyomás miatt,de a levegő nem tud bemenni a gumis rögzítéstől.Nem kell kotyogó ebben a felállásban.A hordótetőt persze úgy célszerű le(ki)vágni,hogy maradjon egy kis perem,ami nem engedi a gumit le-felcsúszni.
Sok sikert!
Egy 220L fahordó új ára 35-40.000 Ft. Használtan 10-15.000 Ft.
Egy műanyag új hordó ára 3-5.000 Ft. Használtan 1.000 Ft-tól.
Ezt Te sem gondoltad komolyan ugye?
Egy fahordó kitisztítása, (égetése) 2.000 Ft kádárral együtt.
Minek geccsolni egy gumibelsővel meg nejlonzsákkal, amikor a hordó árából 10 jó cefrés hordót vehetsz?
Egyébként a fa hordók nagy macerák. Nehéz tisztítani őket. A dongák között ki kell dörzsölni a cefremaradványokat, és több trisó megy rá, mint egy műanyag hordó meleg vizes öblítésénél.
Ha nem laksz messze, adok egy 200 literes cefrés hordót a 220 literes fa hordódért. :)
Aki a pálinkát szereti, az a jó bort sem veti meg!
Nyilván, de nem ez volt a cél, hanem illóolaj készítése saját parfümhöz. Aztán kiderült túl nagy fa ez a fejszémhez, de ha már valahogy sikerült, megpróbálkoztam ezzel is.
A gőzdesztillált illóolajjal ízesített szesz sosem igazán jó. Az ilyesmi mindig is másodosztályú áru volt, lényegében filléres utánzata az eredetileg fűszerekkel együtt desztillált párlatoknak (gin, abszint, stb.) Már azzal is többre mentél volna, ha simán az alszeszbe tetted volna a fűszert (megfelelő mennyiségben).
Hordó beszerzősdiben is vagyok, az oxigéntől történő elzárás mennyire megoldható, ha 220 literes dugós hordó tetejét levágom és műanyag zsák+kerékbelsővel apellálok, amibe kotyogót rakok?
Csináltam paradicsomból, zellerből, paprikából, sütőtökből de senkinek, nekem sem jött be. Érdekességnek, különlegességnek elmegy, kíváncsiságból megkóstolja az ember, de nem nyerő. Próbálkoztam illóolaj lepárlással (levendula, menta, rozmaring), s ízesítettem vele almapálinkát, de szintén nem nyerő. Talán a levendulás még elmegy, de csak akkor ha nem nagyon intenzívre van készítve, csak éppenhogy érezni az illatát. Ebből még van kb. két liter, de nem készítek többet. Pláne hogy az illóolajlepárlás elég eszement és kacifántos eljárás.
Kökény pálinkára készülök. Olvastam, hogy nagy a vízigénye. 50-50%-ban alma-kökény kiválthatja a plusz víz és cukor mennyiséget? Mennyiben módosulna a pálinka íze, illetve milyen arányban érdemes almával vegyítenem, hogy még kökénypálinkának mondhassam és ne vegyesnek?
Nyilván túloztam, de azért jócskán vannak szerves ásványok. Mondjuk, persze az ásvány definíciója is folyamatosan változik. A réti csíkot (ásott hal) pedig száraz időben tényleg kiásták az iszapból, ezért fossilis.
Szia. Haladok, az aromakosár nélküli kész, még hígításra vár, ízre nem tűnik rossznak. A kosaras most készül, majd meglátjuk. Volt egy kevés valami más fajta meggyből, az sokkal illatosabb, de abból sajnos csak kevés volt.
Nem ízleltem az utópárlatot, hiszen azért nem kerül bele a hasznos pálinkába, mert már mellékízek jelentkeznek.
Az gyümölcsfüggő is, hogy meddig engedem! Az imént finomítottam 5 liter meggy alszeszt, tehát ezt nem került olyan sok energiába leengedni 10fok alá. Viszont ha mondjuk 50 litert finomítok, akkor kb 20-ig engedtem annó. De annyira nem mérem, amikor már 100% utópárlat jött, akkor kigondoltam, hogy mondjuk még 30 percig gyűjtöm, aztán többet nem ér meg.
Viszont arra nem árt figyelni, hogy szelektálj. Ne hagyd, hogy elvesszen valaminek az íze, próbálj arányokat megtartani. Feldobom a példám: Két év alatt gyűjtöttem az utópárlatot, de nem használtam fel az összes szőlőt, mert abból volt a legtöbb, így aztán nem is tettem bele mind, hogy ne vigye el a vegyes ízét túlságosan. (volt teljes szőlő is, és a törkölyös jelleg nem jött be) De mondjuk a bodzát pedig nem mertem beletenni, mert azt nem akartam érezni benne. :D
Tehát ha így főzöd, akkor előpárlatról nincsen szó, csak jobban kell figyelni, hogy hol a határ.
Az ásvány mindössze arra utal, hogy az illető anyagot a föld alól kell kiásni
Ennyire nem egyszerű a dolog, a krumpli sem ásvány, meg a hulla sem, amit exhumálnak. De még a dínócsontok sem azok. A réti csíkról nem is beszélve. :)
Az ásvány mindössze arra utal, hogy az illető anyagot a föld alól kell kiásni, ásvány simán lehet szerves. Pl. ásványolaj, vagy ásványi kőszenek. (A kőszeneket minden rendes geokémikus bonyolult, szerves makromolekulákból álló anyagnak tekinti.) Hogy a Misgurnus fossilis-ről már ne is beszéljünk. :)
"Csak azért írok mert pálinkás topik és ki tudja, mekkora már az elbutultság metil foka."
Ezt Te mégis hogy képzeled?!?!?
Itt normálisan(néha kissé vehemensen) vannak megbeszélve a dolgok. Erre semmi szükség.
"Botanikailag gyümölcs"-engem ez a kifejezés, vagyis tény meggyőzött arról, hogy gyümölcs a paradicsom...az pedig, hogy ki, hogy használja fel és ki minek nevezi ...
Ahonnan pár éve vettem söröshordót, már nem tudok venni, állítólag nem adhatnak már el magánszemélynek, nem tud nekem valami 50 literes kizárólag heinekenes hordót?
Már sokadjára egy nagy rakás marhaságot hordtál össze. Javaslom, szerezd be a gimnáziumi kémia tankönyveket és figyelmesen tanulmányozd. Ha végzel vele, és nagyjából megérted a tananyagot (nem ördöngösség), rájössz, hogy kémiatudásod jelenleg nem elegendő még jelen fórumon sem. Néhány általad megértettnek vélt szót ismételgetsz változó sorrendben, de fogalmad nincs, miről beszélsz. Üdv, jó tanulást.
Én is úgy gondolom, hogy a metanol nem dúsul fel káros mennyiségig. Főleg azért mert az etil alkohollal keverve csökken a káros hatása, mert a szervezet vegyesen bontja le.
De ezt a nézet sokan közhiedelemből nem így látják. Aztán ha mondok egy olyat hogy acetaldehid és hidrogén-cianid, akkor meg néznek, hogy miért káromkodok.
Engem erről a diagramról érdekelne a véleményetek:
Ásványi anyagokra szükségünk van, ezért nem jó desztillált vizet inni.
Mondatod első fele önmagában helyes.
Nyilván addig nem jutottál még el, hogy azok az ásványi anyagok, szervesek legyenek.
Lehet, hogy te szereted a kőlevest, de emészteni nem tudod:-)
A szervetlen ásványi anyagokat az emberi szervezet csak nagyon csekély mértékben képes hasznosítani!
Azt írod, hogy vízből nem lehet pótolni a szükséges ásványi anyagokat. Ezt tovább gondolva akkor már akár magod is rájöhetnél, hogy mekkora marhaság azt állítani, hogy deszt víz ívása azért káros mert nincs benne kőpor:-)
Sőt, mentes minden vegyszer maradványtól, vírustól, hormontól.
Visszatérve a szükséges (SZERVES) ásványi anyagokhoz, azokat étkezéssel kell bevinni és nem ivással.
Zöldség, gyümölcs, gabonák, húsféleségek stb.
Tovább nem okítalak. Ha érdekel a téma ott a google.
Ha nem érdekel vagy nem hiszed akkor.... így jártál, hiszen kell az elbirkásított nép, különben összeomlana a globális rendszer.
Tudomásom szerint az utópárlatban is feldúsul a metil alkohol. (Ha ez nem így van kérlek cáfoljátok meg!)
Az elő párlatban is sok metil van, de a különböző etilacetát, és a többi mérgező anyagok is távoznak az elő párlatban.
Nem szeretnék belemenni abba, hogy a metil-etil arányok hol húzódnak meg ami még fogyasztásra kívánatos.
De ha az összes előpárlatot visszaöntjük, akkor nem lesz sok etilacetát és egyéb mérgező anyag az "alszeszben"? Ha mondjuk 5 adagnyi EPUP-t visszaöntünk, akkor lényegében véve legalább 4 EP-t ki kell vennünk, ha azt feltételezzük, hogy az 5 EP-nkből kijön 1 normális iható adag.
Az utópárlat viszont lényegében véve gyenge metil-etil alkohol keveréke. Minimális aromávall. Bár én is sokszor tapasztaltam, hogy az utópárlatban is megjelenhetnek finom aromák. Aztán el is tünnek. Ebből inkább lehet valami jót főzni. De ne egyszerre és ne csak magában, hiszen a metil itt dúsabb.
Az EP a legerősebb és a legtöbb etilalkoholt tartalmazó rész, de mégis tele van szervezetünk számára egyéb mérgekkel. Szerintem a gépkocsink is megérdemel 2 liter elő párlatot a téli időkben, és mikor megnyomjuk az ablakmosót és érezzük az illatot, akkor az egész évi pálinkafőzés élménye tudat alatt előjön és boldogok vagyunk hogy befagyott a kocsin az ablak. :)
Ásványi anyagokra szükségünk van, ezért nem jó desztillált vizet inni. Sportolok, akik sokat izzadnak mesterségesen pótolják az ásványi anyagokat, sókat, magnézium, nátrium stb amit az izzadásnál veszítenek. Ugyanis még az ásványvízben is csak a töredéke van a szükségesnek. Így a szervezetből kihígulnak ezek fokozatosan. Extrém esetben ebbe bele lehet halni.
Az alkohol hatására fokozottan kiürülnek ezek. Persze nem az ásványvízzel higitott pálinka oldja meg ezt a problémát! :D
Régen az öregek presztízs kérdést csináltak belőle, melyik forrás vizével hígítják a pálinkájukat, mert azt tartották az igazinak.
Szokás kérdése csak szerintem, nem befolyásol semmit.
Pont az a lényege, hogy desztillálás során semmi, de semmi nem kerül át csak és kizárólag H2O
Ha mégis átkerülne valami 0.000001 arányban akkor a második desztillálás megoldja:-)
Még ásványvíznek (mely leginkább csapvízből készül) azt nevezzük mely legalább 500 mg "kőport" (szervetlen ásványi anyagot) tartalmaz. Ha a felhasznált csapvízben nincs ennyi akkor tesznek hozzá, hogy ásványvíz legyen:-)
Azt már csak bónuszként írom le, hogy a szervetlen ásványokat az emberi szervezet nem képes hasznosítani. A szervetlen ásványokat kizárólag a növények képesek táplálékként felszívni, melyet átalakítanak szerves ásványokká, melyek szükségesek az emberi szervezet működéséhez.
Jobb esetben szervezeted megbirkózik a sok kőporral, ami marad abból meg fogkő, vesekő, érfalra, ízületekre rakodott "mész" lesz.
Persze nem a pálinkába rakott kevéske ásványvíztől, hanem ha valaki csak azt iszik.
Ahogyan vízcső, bojler, mosógép, vízforraló stb belseje néz ki egy idő után úgy néz ki az ásványvíz ivó belseje is. Aztán nem érti, hogy miért magas a vérnyomás, miért hasogat ott, miért szúr amott és nyikorog emitt:-)
A lényeg, hogy vásárold a PET palackokat, melyből ugyancsak mérgek oldódnak ki, költs minél többet gyógyszerre és mire nyugdíjas leszel, ne keljen vagy a lehető legkevesebb ideig folyósítani a járandóságod.
Arra azért vigyázz, hogy az előpárlat is benne legyen, mert állítólag a sima utópárlatból nem lesz jó.
Én ugyan az eleje nélkül még nem főztem, de aki már főzött azt mondta, hogy úgy nem lett jó. Tehát valamiért kell az eleje is. Egyébként ha minden benne van, abból meglepően karakteres vegyesed lesz.
Laborban használtunk 2x deszt. vizet. A desztillált vízhez kálium-permanganátot adtunk és újra desztilláltuk (külön készülékben). Ezzel az esetleges illékony szerves szennyezőktől is megszabadítottuk a vizet. Ez az, amire nekünk nincs szükségünk. :)
Reklámozni nem akarom, de van ahol a paradicsom párlatból 2800 forintért mérnek 1 decit!
"Visszafogott illatú, érett édes-fűszeres paradicsomot idéző párlat, mediterrán jegyekkel, mégis finom, hűvös eleganciával. Íze ételekben - levesben, tésztákon - még jobban kidomborodik, érdemes felhasználni mind a konyhában ízesítőként, mind pedig ételkísérőként egy vacsoránál!"
Egy jó minőségű ásványvíz, amit szívesen iszok ha szomjas vagyok, szerintem igényes. Az átpárolt csapvízből bele kerülhet vegyszer is. Ki tudja mit nyomnak abba.
Helló, 12napos kajszibarackcefrém, másfél percenként kotyog egyet, a bunda nagyából egyenletesen szétoszlott az egész hordóban, nem mondhatni hogy a tetején sűrűbb lenne mint az alján. Főzhető vagy várjam meg míg telejsen abbamarad a kotyogás? Nagyon vigyázok a széndioxid párnára még mindig elalszik a gyufa ha a hordóban lassan lefelé mozgok vele. Végig egyenletes hőmérsékleten volt a pincében 20 °C körül és PET palackokkal hűtve amikor kelett.
Max. 5 napig pakolhatod, ezután inkább kezdj újabb hordót.
Ha elkezdődött az erjedés akkor más fölösleges újabb élesztő adag, hiszen a hasznos élesztőgombák megfelelő számban vannak jelen illetve szaporodásuk feltételei adottak.
Kétszer párolom de ásvány vízzel hígítom. Kíváncsi lennék arra a szakértőre aki megállapítja kóstolás után hogy egy vagy kétszer desztillált, esetleg ásványvízzel lett-e hígítva. ;-)
Véleményem szerint a paradicsom gyümölcs, így abból pálinka készülhet, nem párlat! Ettől függetlenül köszönöm az infót a cukortartalomra vonatkozólag...így már tényleg meggondolandó, hogy érdemes-e egyáltalán belefognom!
Ha a rendszer kellőképpen tiszta, akkor nem lehet rossz ízű a rajta desztillált víz sem. De főleg nem hoz le olyasmit, amit a pálinka is ne hozna le. De alapvetően felesleges, nem a vízminőség a meghatározó, hanem a kozmaolaj.
A hűtőm kisebb a keleténél, úgy szoktam hűteni benne a vízet, hogy 2.5L-es pet palackba csapvizet fagyasztok le és a palackokat cserélgettem benne mint egy hűtő akut. Megfigyeltem, hogy amikor felenged, fehér szemcsék lebegnek benne és leülepszik. Sima csapvíz. Tehát valami van benne, ami ilyenkor kiválik. Ásványvízzel sose próbáltam az igaz, azt is olvastam hogy a kereskedelembe kapható ásvány vizek jelentős része rosszabb minőségű a csapvíznél és persze csapvíz és csapvíz között is lehet nagy különbség. Mindenki legyen okos ahogy tud. :( Szerintem egy jobbfajta ásványvizet megérdemel, nem egy horribilis befektetés. Általában 55-60-ról kell 47-50-re hígítani és néhány literről van szó gyümölcsökként.
Megkóstoltam. Nincs sem íze, sem szaga. (Egyszer azt is kipróbáltam, hogy milyen belőle a jégkocka: majdnem olyan átlátszó volt, mint az ablaküveg, miközben a csapvízből készített jégkocka semennyire nem volt átlátszó).
Persze gőzölés előtt citromsavval és vízzel kimosom az üstöt és a páracsövet, de a hűtőt nem tudom így rendesen kimosni, ezért a cefrefőzés és a finomítás között át szoktam gőzölni, hogy biztosan ne maradjon benne semmi. Kb. 10-15 percig forralok hűtés nélkül, aztán amikor már szó szerint süvít, akkor ráeresztem a hűtővizet.
volt körben lefogatva 10 helyen, de most mikor főztem a meggyet és tisztáztam nagyon pöfögöt a sisak körül és valószinüleg sok pálinkám kárba ment így. Ezért döntöttem valami masszív leszorításon.
