Bizonyos szempontból téged is megértelek. Magadra vetted a cikkíró állításait. Én örülök, hogy nem vagy olyan, mint ahogy az átlagos magyar férfit jellemzik a cikkben. Nekem nem az a véleményem, hogy egy magyar férfi eleve rossz fogás. Mégis sajnos a nagy átlagra igaz az, amit a cikk írója állít. Ezt én is tapasztaltam.
Olyannyira, hogy-mivel már én sem vagyok túl fiatal-már a cikk elolvasása előtt hasonló konzekvenciát szűrtem le. Amikor a neten ráakadtam erre az írásra, úgy éreztem, az újságíró a szívemből beszél. Ő sem állítja azt, hogy ELEVE SELEJT egy magyar férfi. A cikk végén épp azt mondja, hogy AZ A NÉHÁNY JOBB PASI gyorsan el is kel kis hazánkban. Tehát nagy a veszély, hogy sok igényesebb nő így egyedül marad-vagy, ha hiányos az erkölcsi érzéke, elszereti más párját. Egyáltalán nem szégyen külföldön körülnézni, ha valaki úgy érzi, nem vagy nehezen talál társra a saját hazájában.
Egyébként volt egy topic-arra már nem emlékszem, hogy itt az Indexen-e vagy máshol-ahol épp magyar férfiak panaszkodtak, hogy a magyar lányok mennyire erkölcstelenek, milyen nehéz közülük egy igazán rendeset kifogni. Én, mint magyar nő nem háborodtam fel ezen, mert sajnos igazat kellett, hogy adjak nekik! A mai lányok többsége már 14-15 éves kor körül aktív nemi életet él, úgy káromkodik gyakran, mint egy kocsis. Ugyanis, ha nem így tesz, kiközösítik a kortársai!
Ady Endrét is gyakran meggyanúsították, hogy nem szereti a hazáját. Az ok az volt, hogy bizonyos verseiben le merészelte írni, hogy Magyarországon nagy átlagban szellemi téren milyen parlagiasság uralkodik. ("A magyar ugaron"). Pedig Ady szerette Magyarországot, csak elkeserítette a helyzet. A szókimondás pedig néha nagyobb bűn, mint az, amit a szókimondó elmarasztal. Ha homokba dugjuk a fejünket, attól még nem oldódnak meg a problémák. Ha a magyar férfiak azt akarják, hogy az igényesebb magyar nők őket válasszák, akkor változzanak meg. Tisztelet a kivételnek, én is ismerek pár olyan magyar férfit, aki megfelelne nekem, de sajnos foglaltak.
Pedig egyszerű megérteni ezt a felfogást. :) Egy kapcsolat nemcsak a lelki, hanem szexuális egymásratalálásról is szól. Számomra pontosan annyira fontos, hogy a partneremmel mennyire vagyok egy hullámhosszon az ágyban, mint bármi másban. Egy kapcsolat bizony elbukhat azon is, ha nem jó a szex és bizony nehéz dolog akkor megválni a másiktól, mikor már érzelmek is vannak. Ezért "jobb" szerintem hülyén fogalmazva hamar túlesni rajta, mert ha alapvető problémák vannak (és itt nem az összeszokásról beszélek) akkor megette a fene az egészet.
Elolvastam a cikket, minjárt kitérek arra is. De először, amit írtál: szinte biztos vagyok abban, hogy ez a mondtaot nem igaz: "nem a pénztárca vastagsága, sem pedig az előnyös külső nem számít" egyáltalán semmi rosz dolog nincs abban, ha ezek bejönnek a képbe, maximum akkor, ha túlzásokba esnek az elvárások. Ha azt gondolod, hogy ezek nem annyira fontosak, mint mondjuk én gondolom, az hihehtő. Az egyáltalán nem számít, az nem. Szíved joga nem lefekeüdni rögtön elsőre. És igazad van, a kitartó partner, akinek tényleg fontos van, fog is várni. Egy ideig. Az 1 hónap az már azért húzós (sezrintem), bár volt, hogy én is vártam többet. De nem elsősorban amiatt húzós, mert a férfinak ez sok, hanem mert más lányok gyorsabbak. Igaza van lócsemege asztaltársnak, azért egy nőben a szexet is keresi a férfi, és igaza van az általam egyébként nem különösebben kedvelt SzMikus szexuálpszichológusnak ebben: szex nélkül nem lehet egy férfit megtartani. De távol áljon tőlem, hogy beleszóljak.
Na és akkor a cikk, kiragadnám itt ezt a bekezdést: "A fiatalabb korosztály is panaszkodik, és tagjai nem válogatnak a jelzőkben: a magyar férfi egoista, bunkó, semmi romantika, nem tud udvarolni, érzéketlen fatuskó, csapodár, alkoholista, csak cseléd kell neki, azt képzeli, hogy egy ital után ágyba döntheti a nőt. Bezzeg a külföldi férfi tudja, hogyan tegye a szépet, tud udvarolni, lehet vele beszélgetni, tenyerén hordja a kedvesét, kifinomult szerető, van stílusa. Sokak szerint túl sok a szép és izgalmas nő kicsi országunkban, így a magyar férfi el van kényeztetve annak a néhány jobb pasinak gyakorlatilag a kisujját sem kell mozdítania, máris tódulnak hozzájuk a jobbnál jobb nők"
Kedves cikkíró, bazmeg. Ugyan miért gondolod, hogy én egy egista, bunkó, romantikátlan, csapodár, udvarolni nem tudó, fatuskó, csapodás, alkoholista lennék, akinek csak egy cseléd kell, és azonnal baszni akarok? Tévedsz, bizony sokszor tévedsz. Semmiben sem térsz el attól, mintha én azt írnám (nem így van egyébként), hogy minden magyar nő egy rohadt ribanc, akinek már lendülnek is szét a lábai, ha külföldiül szólalok meg. Én is tudom, hogyan kell udvarolni, romantikázni és tenni a szépet. De már esélyt sem kapok rá, mert nem vagyok külföldi és ezért eleve bunkó vagyok. Én is tudok jó lenni az ágyban, de esélyem sincs eljutni ide. (meglepő, hogy erény, hogy a férfi nem dönti le a nőt, de az is, hogy jó szerető - hahaha, nincs némi ellentmondás?)
A második rész pedig igaz, a jó pasik, akik elsősorban jó külsejű pasik tényleg tálcán kapják a nőket, de ez nehogy már a magyar pasik hibája legyen.
Elmondom, mi van szerintem. A külföldi pasik úgy jönnek ide, hogy a magyar nőt könnyű megpania a külföldinek. Így is áll hozzá. Magabiztos, mert tudja, külföldiként eleve előnnyel indul a versenyben. Ugyanolyan pasi közüla külföldi lesz választva, így neki módja van megtenni mindazt amit elvársz, a magyar pasi esélyt sem kap. Elevel bunkó, ha egyáltalán próbálkozik. Meggyőződésem, hogy elég sok pasit kenterbe tudok verni a fenti témakörökben, sőt talán másban is. Na persze Amerikában vagy Németországban magasabb az életszínvonal ott jobb élni, csak ezt elfelejtük megemlíteni a cikkben...
Valami buta felsőbbrendűséget adtok a külföldieknek, nem azok, hidd el.
Mindegy, úgyis hiába írom ezeket.
Érdkekes módon a külföldi pasik nincsenek annyira elájulva a magyar lányoktól...
Jesszus, csak nem azt akarod mondani, hogy voltak olyanok, akik a férfiúi ékességük fotóját küldték el e-mailben? Népgazdasági hasznosításra felajánlva? Mennyi nem normális ember van...
Én meg ezt a felfogást nem vagyok képes megérteni... Attól, hogy nem fekszem le azonnal egy férfival, még jónak tartom a szexet. Vulkanikus egy természet vagyok, de ki kell érdemelni, hogy ezt valaki megtapasztalhassa. Lehet, hogy te azért gondolkodsz így, mert nem bírnád ki 1-2 hétig szex nélkül? Dühít, hogy nagyobb önfegyelmem van, mint neked?
Köszi, a tiéd volt eddig a legértelmesebb válasz tegnap óta. (Nem megbántani akarom a többieket!)
Valóban vannak olyan skalpgyűjtők, akik képesek sokáig várni. Az ilyenek ellen nincs igazi védelem, csak a megérzéseire hagyatkozhat az ember.
Az exélettársam egy érdekes eset volt. Az első randin le akart fektetni. Utána várhatott jó pár hónapot, mire megtettem-akkor, amikor úgy éreztem, valóban engem akar társául. Ez nem azt jelenti, hogy nem kívántam volna! Sőt, az első találkozásunkkor nagyon megkívántam testileg. Akkor még nem is sejtettük, hogy lesz köztünk valami, mert szimpla ismeretségként indult. Aztán már kb. egy hónapja ismertük egymást, amikor elkezdtünk randizni-engem kezdettől fogva érdekelt mint férfi, de sokáig nem tudtam, van-e felesége. Amikor kiderült, hogy nincs, elcsábítottam.
Az, hogy nem szokásom rögtön ágyba menni, az nem azt jelenti, hogy nincsenek vágyaim. Csupán a dolgok elsietését nem tartom jónak. Lehet, hogy ha anno azonnal odaadom magam a volt élettársamnak, lezárult volna a kapcsolat, mert nem becsült volna sokra. Ilyenkor sok férfi fejében az fordul meg, hogy "ha velem ilyen könnyen megtette, akkor mással is meg fogja, aztán meg fog csalni". Ha egy nőben van annyi méltóság, hogy nem enged azonnal, több megbecsülést vív ki magának és erre jobban alapozható egy tartós kapcsolat.
Utóirat: nicknevedből kiderül, gyakran megsérted az állatvédelmi törvényt. Inkább simogasd őket, nagyobb öröm (ez most vicc volt!)
Attól sem félek túlzottan, hogy valaki csak lefektet aztán eldob, mert én soha nem megyek ágyba 1-2 randi után.
Némely skalpgyűjtő akár hónapokig is udvarolhat, mire bekapod a horgot - közben, persze, megdug másokat, de ezt nem köti az orrodra -, aztán amikor úgy döntesz, hogy na most akkor már "kiérdemelte" ama kegyet, hogy ágyba bújj vele, ugyanúgy otthagy, hogy köpni-nyelni se tudsz.
Elég válogatós voltam-vagyok, de azzal, akihez igazán vonzódtam, ágybabújtam az első néhány randi egyikén. Egyikük sem távozott angolosan, sőt. Érdekes.
Azért kérdeztem tőletek, milyenek a külföldi férfiak, mert ez engem személyesen is érint.
Ugyanazt akarják, mint a magyarok. De kifinomultabban, stílusosabban próbálkoznak. Például, nem veszik magától értetődőnek, hogy egy pohár kóláért megvásároltak. Lehet, persze, hogy ebben szerepet játszik az is, hogy arrafelé kevésbé jellemző a létbizonytalanság, és senkit sem küld padlóra, ha egy leányzó túl mohónak (anyagiasnak) bizonyul, és kiissza a fél bárpultot. De szerintem nagyrészt szocializáció.
Pedig lehet, hogy pont x randi után adnál valami olyan plusszt az ágyban, amivel még jobban rajonganának érted, még jobban kötődnének hozzád:-) Hidd el, nem ott fog eldőlni egy kapcsolat, mikor fekszel össze valakivel. Az én eddig leghosszabb kapcsolatom (több, mint 5 év) is már a második randin szexbe "fulladt" és lám, nem is tartott kevés ideig:-))
Az a gyanúm, hogy ha hetekig-hónapokig nem ébred benned vágy a másik teste után is, akkor először talán nem férfitársra, hanem barátra, lelkitársra lenne szükséged inkább... ehhez viszont vannak nagyon jó, penpal, penfriend kereső site-ok, szerintem próbálkozhatnál ott is.
és még sok minden más..:-) Nyilván ha valaki megismerkedik valakivel és nemcsak csupán "barátot" keres, mert az nyilván mindenkinek van, előbb-utóbb (és inkább előbb) szexuálisan is felkelti a másik fél érdeklődését. Nem hiszem, hogy abban bármi rossz lenne, ha hagyjuk magunkat elcsábulni... normális dolog, hogy vágyunk a másik érintésére, stb. :-)
Attól sem félek túlzottan, hogy valaki csak lefektet aztán eldob, mert én soha nem megyek ágyba 1-2 randi után. Az olyan férfiak lekopnak néhány hét vagy hónap udvarlás után (megunják). Saját tapasztalat.
Valóban. Milyen szörnyű is örülni az életnek. :-/ Ezt a felfogást nem vagyok képes megérteni. Miért is keres valaki ellenkező nemű partnert? A szexualitás miatt, és azért, mert vannak olyan tulajdonságok, amelyek általában a nők erősségei, más tulajdonságokban a férfiak jobbak. Ha csak arra vágynék, hogy például a saját szakmámról, vagy úgy általában bármiről jót beszélgessek, akkor ehhez egy velem azonos nemű ember is megfelelne. A barátok, kollégák ilyenek. Akár kimondjuk, akár prűd valaki hozzá, a szexuális vágy motíválja, hogy ellenkező nemű partnert keressünk.
Köszi a jó tanácsokat. Számomra a párkeresésnél nem a pénztárca vastagsága, sem pedig az előnyös külső nem számít. A lelki összhang a fontos. Attól sem félek túlzottan, hogy valaki csak lefektet aztán eldob, mert én soha nem megyek ágyba 1-2 randi után. Az olyan férfiak lekopnak néhány hét vagy hónap udvarlás után (megunják). Saját tapasztalat. Nem vagyok már túl fiatal. Csupán a netes társkeresés műfajában vagyok még kezdő.
Azért kérdeztem tőletek, milyenek a külföldi férfiak, mert ez engem személyesen is érint. Nemrégiben vonzalmat éreztem egy német férfi iránt, akivel sajnos nem alakulhatott ki kapcsolat. Itt, Magyarországon ismertem meg. A munkája kapcsán országunkban dolgozott.
Nekem nem célom feltétlenül külföldre menni. De valami különös módon erősebb lelki rokonságot éreztem az életben külföldiekkel, mint a honfitársaimmal. Azt, hogy ezzel nem vagyok egyedül, egy újságcikk is megerősítette bennem. Az Elle egyik számában jelent meg a "Miért kell nekünk külföldi férfi" című cikk. Nem tudom, mit szóltok hozzá, de szerintem érdemes elolvasni és elgondolkodni rajta.
Bár én azt mondom, hogy nem mindenki fotogén! (többek közt én sem!) és kurva sokat csalhat egy fotó + és - irányban is eggyaránt!!!
És egy esetleges szar fotó miatt nem talizni egy esélyessel, az is negy kockázat!
Mi történhet?!? max kerestek tovább!:-)
Én is taliztam olyannal aki nekem nem jött be én meg neki igen.... ciki volt elmondani, meg finoman megfogalmazni, de legalább az esélyt megadtuk egymásnak!:-)
Nos a párom is 1000X szebb az életben mint a fotón volt!!!
Mivel nem vagyok egy kaszanova ezért nekem a kép nélküli lap jött be!:-)))
A képessel egyből le lettem pattintva szinte minden alkalommal! a szokásos szőveg ez volt "köszönöm hogy megtiszeltél a leveleddel, de azthiszem mi nem egymást keressük!" szóra pontosan de komolyan!!!:-)))
Mintahogy köszöntésnél elhangzik a szia vagy a helló szócska! Ugyanúgy jött ez a mondat!:-)
No meg ott annyira nem is mertem próbálkozni, mivel még kép nélkül is elég félénk vagyok!:-)meg szerintem ne csak a külső alapján ítéljenek meg!!!márpedig ha van kép az oldalon akkor 99% mást már nem néz!!!!!!!
(pedig nem tartom magam rondának vagy ilyesmi, csak azthiszem a neten sokkal többet számít a képi hatás mint az életben, ugyanis szinte minden nő azthiszi,hogy megvárja Brad Pittet, mert az meg úgyis csak őt keresi,és várhat,meg elküldhet minden átlagosfélét, hiszen itt úgyis rengeteg fiú van!):-) (Nos szerintem ezek rendre rábasznak és vagy senkit nem találnak, vagy valami nyálgépet aki kihasználja őket utána eldobja mint a szaros papírt és kész, aztán ők meg kijelentik, hogy :"Minden férfi egy szemét állat!":-)))
Tehát kérdésedhez visszatérve én kép nélkül próbálkoztam, és általában talira is előzetes képküldés nélkül mentem el!(bár ez bátorség minkét oldal részéről!):-)
Képet magamról levelezés során csak akkor küldtem, amikor bizonytalan voltam a lány külsőségességgel való megrögzöttségét tekintve, vagy amikor már fáradt voltam a sikertelen talikhoz és meg akartam előzni egy képküldéssel a felesleges utazást!:-)
""""""És olyanoknak írtál csak, akiknek fotójuk is volt fent?""""
Épp ellentkezőleg:::
Adatlapokra én az elején általában kizárólag a képnélküli de tartalmas adatlappal rendelkezőnek írtam ill. küldtem formalevelet...
Aztán ezt a kört is szűkítettem oly módon, hogy a legrégebben bejelentkezettektől haladtam a listában előrefele(persze néztem hány megválaszolatlan levelük van... ha sok akkor nem írtam mert az nem aktív felhasználó...:-)
aztán mikor elfogytak a képnélküliek akkor a sorból ugyanígy visszafele nézve haladva kerestem a képeseket! és végül ez jött be!!!!!!!!!!!!!!
Képpel rendelkezett, leveleztünk, küldtem képet és nem zavart el, telefonozás, tali és .......................mikor telefonoztunk már tudtuk hogy a talin nem lehet baj!!!:-)
Olyan volt mintha már évek óta ismertük volna egymást!
Bemutatkozásnál javaslom: fogj papírt és ceruzát , úgy könnyebb, nekem is eltellt vagy egy óra mire megköltöttem, illetve fogalmaztam!:-))))))))))
