Nekem is a 41- es méretűek jók. Azt a sarokmagasságot szeretem amivel tetszik a tűsarkú: 10-12cm.
Egyetértek veled abban, hogy "rém csinos" az említett sarokméret. Tegnap vettem is két hegyesorrú lakk 11centis nagyon vékony sarkú alkalmi cipőt. Egyik fekete, másik bézs színű. Nem bírtam otthagyni őket, amúgy is a szép tűsarkú a kedvenc női öltözetdarabom.
Nem bírtam magammal, és megvettem a bőr miniruhát. Sajnos még nem tudtam felvenni, majd talán délután, vagy este. Képeket csak úgy tudok mutatni róla, hogy egyelőre nincsen harisnyám, és a lábam sincs szőrtelenítve. ha ez így megfelel egy előzetes vélemény nyilvánításra, akkor töltök fel képet.
Jómagam leginkább a magassarkú cipőket szeretem a leginkább viselni. Ilyen szempontból szerencsés a 38-as méretem. 24 cm. Vannak időszakok amikor többet hódolhatok eme szenvedélyemnek és ha eltelik hosszabb idő sarkak nélkül akkor bizony a nagyujjam nekem is le szokott fáradni. Mostanában napi rendszerességgel sokat van rajtam egy-egy darab. Azonban még így is nagyban fazon függő, hogy miben mennyi esik jól. Van olyan oxford tíz centisem amiben elszaladgálok akár 8-10 órákat is, különösebb kényelmetlenség nélkül. Ez egy színtiszta bőr felsőrészű és belső talpú cipő. Majd töltök fel róla képet.
Van egy ugyancsak tíz magas hegyesorrú papucsom, abban is rengeteget járkálok, az is bőr.
Ez itt:
Ebben is 5-6 órákat simán:
Ez a platform lakk csizmám 17 centiméter magas sarokkal és 7 centi platformmal felszerelt csoda. Ebben is 10 centiméter a belső magasság, mégis akármekkora sarka van alattam, nem tudom mi kéne, hogy elessek benne, vagy akár rosszul lépjek, nagyon szeretem.
Viszont vannak olyan "olcsóbb" kialakítású cipellőim amik ugyan nagyon szépek, de hosszú távon hordhatatlanok, különböző okokból.
Ezek nagyrészt nem bőr alapanyagúak, nem tágulnak kellőképpen, merevek....sorolhatnám.
Nekem a 10 centis magasság teljesen megszokott, de ami nem kényelmes az általában nem is a sarokmagasság miatt nem az.
A méretem miatt nekem többnek érződik a 10 cm mint egy 41-es esetében, ugye rövidebb a lábam amivel át kell ezt hidalni. :)
Szóval a lábadnak megfelelő cipőt megtalálni nem is kicsi feladat.
Kicsit problémáim voltak a belépéssel, különben már mondtam volna.
Csak egy kérdés. Ti milyen sarokmagasságokat szerettek?
Nekem 41-s cipő jó és leginkább olyan 10 cm körül érzem jól magam. 11 cm sok, hamar elfárad a lában. 5 cm alatt meg nyomja az ujjam a cipő! A 10 cm oké. 2 órát simán kibírok (utána kezd elzsibbadni a nagyujjam), nomeg rém csinos is.
Egyszer gyantázás a kérdéses részt. Meg a többit is. Azóta krém. Az epillátorokat sem ajánlom személy szerint, nem kellemes. Most a lézeres akarom kipróbálni.
A kérdőíven szépen gyűlnek a válaszok, mindenkinek köszönöm aki eddig kitöltötte. Máris vannak számomra nagyon érdekes eredmények, de hogy a mérés minél pontosabb legyen, még várok vele egy hetet legalább mielőtt közölném. Aki még nem töltötte ki és esetleg lenne kedve hozzá az az alábbi linken megteheti:
A kerek erdő szegletében van ilyen mezei fétisekkel teli kis mező. Szerintem ott szedtél össze egy csokorra valót belőlük. Én néha úgy érzem, hogy lelegeltem azt az egész mezőt ahogy volt. Néha, ha valami olyasmit látok ami a "normálistól" eltérő azon gondolkodom, hogy vajon nekem olyanom van-e vagy sem?
A mezős kérdésem igazából csak viccnek szántam pandora hozzászólására reagálva, mert vizualizálódott bennem a kép ahogy szedegetem a mezei fétiseket. Mintha valamiféle gomba vagy virág volna. :)
Egyébként tudom, hogy honnan ez nálam és már egy ideje egyáltalán nem zavar, sőt! De megvívtam a harcaimat mire idáig jutottam, főleg magammal szemben.
Az a pénz pedig amit ellenkező esetben az emberre költenék aki meghallgat és kibogozgatja a neuron hálózatomból, hogy mégis mizu, az elmegy simán a fétisekre.
Hogy melyik mezőn gyűjtötted be azt agyturkászok tudnák megmondani. (Jó pénzért.) Biztos volt valami élményed, ami okozza. De minek kellene tudnod? A lényeg, hogy jól érezd megad!
Rendben, de vajon melyik az a szimpla mező ahol összeszedhettem? :)
Szerintem amúgy a keresztbeöltözés sem tragikus, kicsit sem. A tragikus az, ahogyan az átlag tudatlan agymosott emberek hozzáállnak az ilyesmihez.
Az, hogy erősen válogatni kell, hogy kinek mit lehet elmondani, megmutatni abból aki vagy valójában.
Talán a legtöbb embernek nincs is valódi igénye arra, hogy másokat megismerjen, elég nekik az egyenmaszk amit reggel önmaguk is felvesznek.
Nehogy valahogyan kitűnjenek az átlag masszából, jajj nehogy! :D
Több mint nevetségesek.
Ami engem illet bárkinek a bármilyen hóbortját, kedvtelését, fétisét...bármijét készségesen elfogadom, sőt, általában érdeklődő vagyok. De csakis addig amíg ez másoknak nem árt.
Nekem három jó barátom van akik ismerik a fétiseim és teljes mértékben mellettem állnak.
Nem ezért lettek a barátaim, de nem csalódtam bennük szerencsére.
Ja és van még egy ismerősöm aki tudja, de körülbelül fütyül rá.
Igen fekete a ruha. Mondjuk én elég sokat láttam miniszoknyás, vagy miniruhás csajokon magas szárú, térd fölé érő csizmát. A cipőket valahogy nem szeretem, magam sem tudom miért, de a csizmák a kedvenceim.
Köszönöm a bizalmat! Örülök neki hogy sikerült egy jó cuccot találnod! Jók a piros szoknyás képek! Cipőt ami kényelmes, nem túl alkalmi, azt tudnám ajánlani! Harisnya? A piros szoknyához? Testszínű, vagy fekete.
Talán egy agyturkász tudná ki-ki vagyok. Teljesen nőként ritkán vagyok sajnos ritkábban mint szeretném. Van parókák, kiegészítők, alsó felső ruha. A teljes szőrtelenítés csak néha történik meg. Pár éve gyantázás csináltuk a feleségemmel. Azóta inkább krémmel. Most a lézeres szőrtelenítőket nézegetem. Már vannak elfogadható áron.
Elolvastam amit írtál, és néhány dologban egyezünk. Én nagyon sokáig nem éreztem szükségét a női ruhába öltözésnek, de az utóbbi pár évben megint rám tört a kényszer. De mivel én csak a női bőrcuccokat szeretem ez nálam is inkább fétis. Nem szoktam igazán felizgulni a női ruhák viselésétől, persze ez tiniként más volt, ma már inkább csak kényelmesen érzem magam női bőrbe öltözve. Sokszor megelégszem annyival, hogy leülök a fotelba, miközben bőrben vagyok, és vagy nézem a tévét, vagy olvasok, stb...
Egyébként ha én is meglátok bármilyen női bőrcuccot, akkor rám is rámtör az Ez Most Kell Nekem! érzés. Egy jó darabig elfojtottam ezt magamban, de tavaly valami gát átszakadt, mert mióta megvettem az első női bőrdzsekimet, azóta már direktben keresem a női bőrcuccokat. Lényegében nekem sem olyan fontos, hogy teljesen nőnek nézzek ki de néha ki szeretném kipróbálni milyen lehet sminkelve, szőrtelenítve lenni, de annyira nem létszükséglet.
Kitöltöttem én is a kérdőívet, bár nem mondhatnám, hogy a "hagyományos" crossdresserek körét képviselném.
Nálam a fő irány mindig is a cipők témaköre volt.
No meg mostanság rákaptam a fűzőkre is.
Ez a kettő dolog érdekelt a kezdetektől fogva. Igaz, a fűzőkkel csak most ismerkedtem meg.
A többi úgymond nőies holmi időnként csak az összhatás kedvéért van rajtam, de semmiképpen nem gondolnám azt, hogy teljesen nőnek kellene öltöznöm.
Úgy vélem, hogy léteznie kéne egy olyan közösségnek, társadalomnak, bármiféle közegnek, ahol egy magamfajta cipőkedvelő mindenféle visszásságok nélkül hódolhatna a szenvedélyének.
Sőt, mindenkinek így kellene működnie. :)
Persze, ez a mostani valóságban ami körülvesz, nem valósítható meg, legalábbis jó adag kockázat nélkül.