Igen, hivatalosan azért a KÖFI miatt, mert így sikerült rá forrást szerezni. Valójában persze nagy szükség volt már az elavult berendezések cseréjére. Idén még Tata kerül sorra október környékén, Almásfüzitő egyelőre kérdéses, hogy mikor.
Akkor ezek szerint Hegyesben ki lett váltva a kezelőfelület, vagy esetleg a komplett Elektra1? Folyosói pletyka szintjén hallottam utóbbiról 1-2 éve, de való igaz, hogy már nagyon rég jártam ott.
Hegyeshalomban az EBO kezelőfelülete valóban az Elektra1 része volt, nem is nagyon lehetett emiatt mire cserélni, csak ugyanolyanra. Elbontáskor mentek is át a monitorok oda, ahol még kell pont ilyen.
Ferencvárosban a kódos kezelő érzésem(!) szerint nem része a biztbernek. Legalábbis: úgy tudom, ha a kódos kezelő leáll, bár nem kényelmes, de kezelhető a fal is.
Ez reálisan hangzik, Hegyeshalomban is és még sok helyen CRT monitorokból és golyós egérből áll a biztber kezelőfelülete, és nyilván nem azért, mert nem lehetne fél nap alatt kicserélni egy olyanra, amitől nem fájdul meg az ember feje, ha 5 percnél tovább nézi (mármint a monitort, nem az egeret :)
+ úgy van megcsinálva a rendszer, hogy nem lehet a hibás dolgokat kicserélni benne, vagy felújítani. Mert a felülvezérlő nem felülvezérel, hanem a biztosítóberendezés része. Az egér, a billentyűzet és a monitor is. Azért használnak képcsöves monitort, és trackballos egeret 2023-ban.
Ehhez képest egy Elpult nem a biztber része, hanem a biztber mellett egy felülvezérlő rendszer - külön számítógép.
Erről jut eszembe, nekünk is van a gyárban olyan készülékünk, amiben őskövület panel-PC ketyeg. Cserélni nem lehet, mert spéci oprendszer fut rajtuk; felülrá nem is szabad, mert agyonvalidált, érinthetetlen berendezések.
Mivel ezek kulcsfontosságú gépek, az alaplapok pedig a végüket járják, körülnéztünk. Egyetlen beszerzési forrás az eBay volt: Angliából vettünk 5 alaplapot (annyi volt eladó). Pedig mi kőkemény, profit-orientált multinacionális cég vagyunk...
Persze folyamatban van az új vezérlőrendszer fejlesztése, és (ami még lényegesebb) a bevalidálása, de több év az átfutás. Sajnos az IT-szektor nem barátja az ilyen hosszútávú stratégiát igénylő, nagy megbízhatóságú automatizált rendszereknek. Már az is csoda, hogy a Windows így 30 év után eljutott az LTSC-ig, és hajlandó extra pénzért nemfrissíteni a gépedet :)
Az MMG AM szállította, a Nouvo Pignone licensze alapján a vezérlő RTU-kat és Corsini készítette a feladattervet.
A grafikus rendszer Motorola 68040-es CPU-s, VME buszos, egy kártyás, AT&T Unix OS-es és X-Window megjelenítős gépek vannak.
A szerverekben az 1993 januárjában FC-be érkezett eredeti Seagate 420MB-os HDD-k pörögnek!!!! (Megjegyezném, hogy az olaszok otthon már kb. 1 évvel előtte elkezdték a fejlesztést a rendszeren. Nem tudom, ők mennyire kapcsolgatták ki a szállításig, de kb. 1993. júliusától 24h-ban megy gyakorlatilag. Néha van reboot, és nagyon ritkán UPS csere miatt power down, de attól már nagyon félek, hogy nem indul el!)
Jelenleg egyetlen kezelői gép van és a 3 szerver.
A Motorola hardver gyakorlatilag mindent kibír. Majdnem leállt és felforrósodott tápegységet, port, ki-bekapcsolgatást.
Komplett számítógépes múzeum!
'92-ben már TCP/IP-vel játszottunk, amikor iithon még az IPX a Novell-el újdonságnak számított!
Nagyon sokat köszönhetek ennek a rendszernek és ezen keresztül az MMG AM-nek, majd a Prolannak!
Csere: majd ha elkészítik a 3. vágányt.
Kikapcsolás: amint FC-be változik a topológia és bekerül az első új váltó pluszban. Terv szerint valamikor 2027-ben ...
Wow. Én mindig rácsodálkozom és minden tiszteletem azoké, akik képesek ilyen és ehhez hasonló őskövület rendszereket üzemeltetni.
Még a(z ennél jóval újabb, de szintén nem az utóbbi 15 év műve) DIGITON utastájékoztatóknál is rendszeresen felmerül bennem, hogy honnan akasztanak le hirtelen egy IDE HDD-t, vagy netán egy teljes alaplapot, ha megmakkan valami.
MMG AM gyártotta, két darab XT alapú ipari számítógép az agya. Ha meghal akkor vége, vagy Prolan alkot valamit helyette, vagy marad a kézi kezelés. Kisebb csoda, hogy egyáltalán még üzemel…
(egy réges-régi, nem bemutatóra szánt kép részlete)
A kezelése nem olyan kifinomult, mint a mai elektonikusaké, de a célnak megfelel (ha épp működik). A parancsokat be kell gépelni, de az éppen látható objektumokra rá is lehet kattintani, a nevük bekerül a parancsba.
Eredetileg tudott volna több dolgot is, nem csak biztber. felülvezérlést (váltófűtés, felsővezeték kapcsolók, engedélykérés/adás).
Nagyjából ketyeg. Rövidebb kiesések előfordulnak, de egy remek topiktársunknak hála a lehetetlent megteszi, a csodára pedig ő is vár. A panorámatábla felújítása 2017 végén megtörtént, mert az körülbelül a kódosnak megfelelő gyalázatos állapotban volt, így annak a hosszabb kiesése elég kellemetlen helyezetet eredményezett volna. (A 80-as évek végén, 90-es évek elején a kockafelsőrészek spiátereiből készült egy hibás széria, az abból készült pultok hullanak szét, ilyen pl. Tatabánya is.) Erről a felújításról cikk a Vasúti vezetékvilágban:
A kódosnak van grafikus felülete, de jellemzően billentyűzetről kezelik. Két üzemmódja van, a kódos és a gombutánzó. Ebből jellemzően a gombutánzót használják, gyakorlatilag begépelik a megnyomandó gomboknak a nevét. Az egyedi gombok neve egyértelmű, a közösöknek van rövidítése (pl. KOT - kényszeroldás tolató). Kódosról sajnos nincs képem.
A hatvani kódos, ami nem működik, mostmár 3 éve. Ott minden kezeléshez séta a táblához. Ferencvároshoz hasonlóan ott sincsen "drótos" önműködő jelzőüzem, így a kódos elpusztulásával az ÖJÜ funkció sem elérhető.
A ferencvárosi kódos kezelő üzemben van jelenleg? Valahol mintha olvastam volna régebben, hogy teljesen leromlott az állapota és a panorámatábláról kezelik a D70-et, de sehol nem találom most ezt a forrást.
Mit lehet tudni egyébként a kódos kezelőről? Grafikus felülete van? Esetleg fotója ha van valakinek róla, azt megköszönném!
