Érdekes próbálkozás a mozgatható szárny, ugyanis ha működik, javarészt meg lehet spórolni a légköri fékezés első fázisában a kormányfúvókák üzemanyagát. Azt már láttuk, hogy lejjebb ez korrektül működik.
Mondjuk nekem a kezdeti, aktív hőpajzsos ötlet (spricceljünk cseppfolyós metánt pici lukakon ) is nagyon tetszett, innovatív volt, de valszeg túl innovatív, és maradtak a konzervatívabb csempéknél, eliminálva a shuttle problémáit ( ezerféle méretű, egyedi gyártású kellett).
Vagy így, vagy úgy, én is nagyon várom az első igazi orbitális repülést, kb itt dől el, hogy működőképes lesz, vagy zsákutca. De bízzunk benne, hogy ezek a kérdések nekik is eszükbe jutottak, és lehet hogy olyan emberük is van, aki ért hozzá... ;-)
No várj csak! A fékezés miatt kb. 40-60°-os szögben tartja a hasát előre, ezért a "szárnyak" maguk is annak a felületnek a részeivé válnak, ami létrehozza a lökéshullámot. Minél inkább kinyitják, annál jobban eltereli a légáramlatot, tehát talán nem is becsukott, hanem éppen a kitárt pozícióban éri a kisebb hőterhelés.... vagy legalábbis nem számottevően nagyobb?
Mindenesetre az érzékenyebb csuklós rész megvédésének a kitárt szárny tűnik kedvezőbbnek, a szárnyvégek megvédése pedig nem problémás feladat.
Hogy aztán ez mennyire lesz elégséges, és hogy milyen repülési profilt tudnak összehozni a Stasrshippel, azt a gyakorlat, azaz a tesztrepülések fogják eldönteni.
A szárnyak állásszögével kapcsolatban a kérdés az, hogy egy nagyobb nyitás szög mellett a lökéshullám még mindig nem éri-e el a szárnyak élét, és hogy ezzel lehet-e lényegileg befolyásolni a repülés útvonalát, vagy nem?
Platon szerint a szárnyakat mindenképpen a lökéshullámon belül kell tartani, de ez azt is jelenti, hogy gyakorlatilag nem lehet szabályozásra használni azokat.
Nem tudom, hogy így van-e, de én elképzelhetpőnek tartom, hogy a szárnyak szögének változtatásával el lehet érni szabályozást még úgy is, hogy azok nem fognak kilógni a lökéshullám frontjából.
Ráadásul, még az is elképzelhető, hogy a fronton túlnyúlva is meg lehet védeni azokat, hasonlóan pl. az űrsikló órrához. Ezért lesz igen izgalmas az első tesztrepülés, sok mindenre választ ad, illetve rengeteg értékes teszt adatot nyújt a SpaceX-nek. Ehhez mi nem hiszem, hogy hozzá fogunk férni, maximum utalások szintjén.
"A tompa hőpajzs jobban távol tartja a hőt, mert a shock layer elviszi a nagyját mielőtt elérné a felületet"
Naaa... :-)
Lassan megérkezünk. Mintha a linkelt videóban pont erről elmélkednének. Mindenesetre a Starship hasát nem nevezném hegyesnek... Ellentétben a Suttle nózijával- szárnyai belépőélével szemben...
Úgy tűnik Bezos akciója minimum fél évvel késlelteti az Artemist. A GAO-nak augusztusig kell döntést hoznia, addig a szenátusi vita biztos nem zárul le a BO-nak juttatott 10 milliárdos injekcióról.
A versengés jót tenne a projektnek, ám sajnos Bezos teljesen alkalmatlan a feladatra. Kiváló üzletember, jól tud kapcsolatokat építeni, de erőltetett menetű rakétafejlesztés nem az erőssége.
Ennek ellenére hatalmas lobbierejével lehet, hogy a pénzt megszerzi de, hogy a Holdra nemigen küld űrhajót belátható időn belül az borítékolható a NS/NG történetet tekintve.
Still, Cantwell’s amendment shows Bezos’s growing influence in the nation’s capital. Employees of Amazon represent one of Cantwell’s biggest sources of donations during her time in the Senate. Cantwell represents Washington state, home to Amazon and Blue Origin.
In recent years, Blue Origin also has given its operation in the nation’s capital more muscle. It spent nearly $2 million in lobbying last year, up from a little more than $400,000 in 2015, according to OpenSecrets.org, which tracks spending. The company’s political action committee has amped up its donations as well, spending $320,000 in 2020, up from $22,000 in 2016.
Az a baj hogy csukott vagy részben csukott állapotban vannak a re entrynél. Ha nyitva lenne akkor ugye lehetne rácsúszó hőpajzs elvileg, bár az illesztések és törések gondot okozhatnak a shock layer tekintetében mert ugye ott légörvények fognak kialakulni. De ez nagyon bonyulult kérdés.
2, Értem hogy elsőre annak tűnik, de így van. A shock layer fizikája miatt. Googlizz rá H. Julian Allen (NACA) munkásságára. A tompa hőpajzs jobban távol tartja a hőt, mert a shock layer elviszi a nagyját mielőtt elérné a felületet. Minél áramvonalasabb a hőpajzs, annál közelebb kerül a shock layer a hőpajzshoz, és annál magasabb lesz a hőmérséklete.
3, Az LD ratioban a D az a vízszintes irányú Légellenállás jelöli. Nézd meg a Space Shuttle-t ;) a hőpajzs irányában hatalmas a légellenállás, az orr irányában áramvonalas. Ideális a formája a légkörbe lépéshez.
a csuklókat akkor gondolnám problémásnak, ha a 'szárnyaknak' mindkét irányban teljesen be kellene tudniuk hajolni, de gondolom csak a hát(r)a felé kell hogy tudjon.
1. Nem teljesen hajtják be. épp csak olyan szögben, hogy a megfelelő ellenállást fejtse ki, és a sokkhullám se érje el. nézd meg a DreamChasert. annak a kis csutka szárnyai tök ugyanez az elrendezés, pont ezért vannak nagy V állásba állítva.
2." A Space Shuttle alja azért volt lapos mert minél magasabb a Drag, annál alacsonyabb a hőmérséklet" Ez nettó hülyeség. Vezesd már le légyszi, hogy egy nagyobb ellenállású test, ami a nagyobb ellenállás miatt jobban fékeződik, miért kap kisebb hőterhelést ?
Nem barátom, a Shuttle alja azért volt lapos, mert a sűrűbb légrétegekben utána siklórepülnie kellett, és szépen kilebegtetve le is kellett szállnia, és ehhez alacsony sebességen is értelmezhető mértékű felhajtóerő-tényező kellett. A formája a hiperszónikus tartományban inkább hátrány volt, mint előny.
Amúgy a mondandód második része a nagy L/D arányról totál ellentmond a mondandód első részének... Döntsd már el : nagy a drag, vagy kicsi ? :-) ( L/D : Lift/Drag...)
De, voltak csuklók, a szárny klilépőélén végig a flaperonoknak, illetve az oldalkormány/féklapoknal...
Megnéztem a videót, nem rossz, de azért van benne pár alapvető tévedés.
1, A Starship ugye leszálláshoz szükséges üzemanyaggal együtt nem 100T hanem sokkal közelebb a duplájához, de még az SpX fanok is is 120T száraz! tömeget reklámoznak, ami nagyon nem mindegy
2, Az SS lapos aljának NAGYOBB a légellenállása mint a Starship áramvonalas kidolgozásának, ezért a lökéshullám is közelebb lesz a Starship felületéhez mint az SS esetében volt. A szabályt jól mondja, de mikor alkalmazza a két esetre akkor elrontja.
Az a baj hogy szárnyak nélkül nem tudja tartani a megfelelő belépési szöget. Plusz mivel sokkal áramvonalasabb mint a Space Shuttle, kisebb a légellenállása, és ezért a sokkhullám is közelebb van, és a hőmérséklet is sokkal magasabb.
A Space Shuttle alja azért volt lapos, mert minél magasabb a Drag, annál alacsonyabb a hőmérséklet. Ráadásul az SS magas L/D aránya lehetővé tette a lapos siklást a felső légrétegekben ami jelentősen csökkenti mind a túlterhelést, minda hőmérsékletet.
És nem az SS esetében nem voltak csuklók, csak egy csempézett/RCC-zett felület. Itt viszont egy mozgó elemet kéne megvédeni sokkal magasabb hőmérséklettől.
GAO jelentés az Artemisdől, sok bizonyalanságot látnak a NASA eljárásában is, de a technológiák kiforratlanságát is szóvá teszik.
Companies, though, offered designs that used technologies still in development. “Our analysis of HLS critical technologies data for all three contractors showed that the contractors proposed only four mature technologies out of a total of 11 critical technologies at the time of the base contract award,” the report concluded.
Legfrissebb hírek szerint önmagukban valóban nem alkalmasak a világűrből való visszatérésre a jelenlegi szárnyacskák, de Musk megoldotta a problémát: dragon-wings.
Bocs, se ezt a kommentet bemásolom. Számomra nagyon érdekes volt.
A hővédő csempék titka.
The physics behind those HRSI tiles and the Starship tiles is called Mie scattering. The tiles are made from ultrapure silica fibers (silicon dioxide, or quartz) that are about 1.5 microns in diameter. A human hair is about 70 microns diameter. The fiber diameter is selected to match the wavelength of the thermal radiation at the maximum use temperature (2400F, 1316C). The fibers scatter this radiation far more efficiently than they absorb the thermal radiation. Two parameters characterize this scattering process: the backscattering coefficient and the absorption coefficient. For Lockheed's LI1500 tiles, the backscattering coefficient is 223 while the absorption coefficient is 0.3 at 2400F. So that tile scatters thermal radiation about 743 times more efficiently than it absorbs that radiation. That's the secret behind the tiles. Side note: My lab at McDonnell Douglas developed the equipment for measuring those two coefficients way back in 1969 during the early conceptual design phase of NASA's Space Shuttle program. Those coefficients are measured in units of inverse surface density (ft^2/lb).
Hát, pedig nézd meg, mert pont arról van szó, hogy a szárnyakat megfelelő szögben behajtva távol tartják a sokkhullámtól. SS esetén ez nem volt lehetséges, ugye az egy merevszárnyú repülőgép, és a viszonylag hegyesebb orra meg a szárnyak belépőéle érintkezett vele.
Csuklók kérdés, bár pont a Shuttle esetén is voltak ilyen csuklók dögivel, és ott is megoldották valahogy.
Ezt most nem tudom megnézni, de a szárnyak belelógnak a sokkhullámba. Ott olyan hőmérsékletek lesznek, hogy jó eséllyel még az RCC is kevés oda. Ablatív kell, ami ugye nem újrahasznosítható és vastag. Vagy egy durva motoros fékezés kell a belépési fázisban.
Tegyük hozzá, hogy csupán Musk piszok szerencséjének köszönheti, hogy egyáltalán sikerül a mindenféle e2e teszt nélkül fellőt barkácsrakétákkal pályára állítania néha egy-két műholdat. :-)
Amúgy nem tudok róla, hogy az IAU megtámadta volna a végzést, viszont folyamatosan aggodalmukat fejezik ki az összes megakonstelláció okozta fényszennyezési problémák miatt.... tegyük hozzá, teljes joggal.
Ott lóg ki a Viasat nagy környezetvégő köpönyege alól a lóláb, hogy csak az üzletileg számára fenyegetést jelentő Starlinket próbálja eltenni az útból, a többi összesen több tízezer fellövendő műhold miatt nem aggódik.
Furcsa mód az Amazon több ezer műholdja sem bántja a szemüket, pedig az elvárt környezetevédelmi hatástanulmányok nélkül lődözik fel azokat.
Érdekes, hogy az Amazon ami benne van a 10 legnagyobb adóelkerülő és tíz legnagyobb állami támogatást kihasító vállalatok között nyugodtan lövöldözheti föl ezerszámra a műholdakat....
Várjunk csal Amazon... olyan ismerős ez a vállalat... Bezos? Oh Jeff Bezos.. nem most nyomnak a zsebébe újabb 10 milliárd dollárt éppen takarékossági okokból? Kezd kerekedni a történet. :-)
