Én tavaly másodmagammal indultam neki a dolognak
a vége, tehát Hollóháza felől.
18 nap alatt leértünk a Cserháti szakasz feléig.
Itt aztán elfogyott az energiánk és az időnk is, ugyhogy szégyenszemre "kiszálltunk".
Mindenesetre életem idáigi legmeghatározóbb élménye volt.
18 nap emberek, város, rohanás, Tv, rádió és egyéb civilizáció nélkül, a természetanya közvetlen közelében.
Egy varázslatos, szavakkal le nem írható élményt ad.
De gondolom, akit csinálta úgyis tudja miről beszélek.
Egy kis offtopic :
Az érdekelne, hogy merrefelé lehet beszerezni a tavaly "Habostorta 2000" néven futott kiadvány idei példányát, már persze ha megjelent már? ( Teljesítménytúrák idő és hely adatai )
Üdv minden kék-túrásnak. Egy barátom hívta fel a figyelmemet erre a topicra, most egy levegore
elolvastam az egészet.
Én 1988-ban kezdtem el az OKT-t és ettol kezdve lettem igazán szenvedélyes túrázó. Egészen
addig csak iskolával ill. szüleimmel kirándulgattam. 1990-ben fejeztem be az OKT-t, rá két évvel
a Dél Dunántúli-t, majd 1998-ban az Alföldi kéket is kivégeztem.
Sajnos (és tudtommal) a kékeken kívül csak 2 db egyéb, több száz kilóméteres túra útvonal van Mo.-on. Az egyik a Dél-Dunántúli Piros, aminek a bejárása most van folyamatban (már csak a Mecsek és Zselic van hátra). A másik pedig a Pest Megyei Piros. Errol nem találtam említést ebben a topicban (lehet, hogy azért, mert ez itt a kék-túra fóruma, de ennyire ne legyünk szigorúak), pedig aki az ilyen hosszú távú túrázást szereti, annak ezt semmiképpen sem szabad kihagynia. Kb. 270 km hosszú, Verocérol (Börzsöny) indul, észak-dél irányban végig megy az egész Gödölloi-dombságon, Bp. alatt bemegy a Csepel-szigetre, majd Ráckevénél ismét kijön a "szárazföldre" és Apaj-pusztán ér véget. Ha valaki bp.-i, 10 nap alatt meg tudja csinálni, nem kell szállásra költeni, és nagyon jó a közlekedés (Bp. kevés elonyeinek egyike). Azért egy apró negatívumot is meg kell említenem; az igazoló füzet (97-es állapot szerint) nem hasonlítható az OKT, DDK vagy DDP füzetéhez, és a jelzés sem mindenhol követheto. Így viszont nagyobb a kihívás. Végig járta már valaki közületek?
Tavaly Pünkösdkor jártam a Gerecsében. Nagymező-pusztán aludtunk egy faházban. A bélyegzők mindenhol megvoltak, de Péliföldszentkeresztnél a gumi le volt tépve a bélyegzőről, de a műanyagba bele volt karcolva egy-két betű; hát azt nyomtuk a füzetbe. A többi helyen az igénytelen vasbélyegzők voltak.
Péliföldszentkereszt és Nagymező pta. között egy hosszú részen kerítés mellett kell menni, ahol jó szúrós bokrok nőttek. Egyébként jól járható az út és a jelzés is megfelelő.
Ja, majdnem elfelejtettem: Szársomlyón nincs bélyegző.
Az elvi ok, amiért nem túrázom az Alföldön az, hogy sík. Én pedig szeretem a domborzatot.
Nekem könnyebb volt vasutasigazolványhoz jutnom. Vinnem kellett egy 4x4-es fényképet...
Éjszaka teherkocsin utaztál? Miért nem vezérálláson? Ott még a szél sem fúj, mint egy teherkocsin.
Ha érdekel a vasút, nézz át a vasútmániás topicba!
Kár hogy csak most találtam rá erre a fórumra, mert igen sok hasznos információt tartalmaz.
Nekem is megvan a baráti köröm akikkel túrázgatunk illetve kéktúrázgatunk. Most 391 km-nél tartunk, megvan a Sümeg-Zirc és Dorog-Visegrád közötti szakasz. Ez lesz a 3. év mióta belevágtunk. Nyáron általában 1 hetes sátras (vadkempinges) túrákra megyünk ezt hétvégi rövidebb tavaszi, őszi, téli szakaszokkal egeszítjük ki. Alkalmi sátorhelyek megtalálása eddig nem jelentett problémát ellenben rengeteg kalanddal járt.
Más: és azt tudtátok milyen könnyű vasutas igazolványhoz jutni egy felesért? És hogy az milyen jól jön, ha fel akarsz jutni az éjszakai tehervagonokra?
Nem csak pályaudvarokon, hanem néha kisebb állomásokon is. Bővebbet az MTSZ által kiadott "Természetbarát szálláshelyek" c. kiadványból tudhatsz meg. Vasutasnak általában 3-500, civileknek 500-1000 Ft körül mozog éjszakánként.
Junius kornyeken a Cartographia megjelenteti a kektura atlaszat. Az elso
kotet a Nagy-Milic - Budapest szakaszt abrazolja, hasonloan a Borzsony,
Pilis turistaatlaszokhoz. Terkepek + leirasok. A bejaras allitolag mar
megvolt, most az egyeb szerkesztesi feladatokat vegzik.
Hamarosan egyebkent kiadjak a Matra atlasz kibovitett verziojat is,
megnovelt tartalommal.
Hogyan szervezem a túrákat?
Egykori gimnáziumi osztálytársammal 15 éve túrázunk. Ő kigondolja hova menjünk, én pedig szállást szerzek, közlekedési kapcsolatokat kutatok.
Több napos túrák esetén általában egy bázist jelölünk ki, ha vándortúra, akkor sajnos többet kell. Ennek az az előnye, hogy nem kell minden nap nagy hátizsákkal nyomulni és naponta adminisztrálni, szálláspapírokat töltögetni. A bázis általában vasúti szállás, ami köztudottan olcsó és jó. Közlekedési kapcsolatai kiválóak, így a terepre érkezés sokkal hamarabb megvalósul, mintha naponta kéne Pestről leutazni. A terepről szállásra utazás is egyszerű, így jut idő meleg ételre egy étteremben, sörözni, regenerálódni stb. Ehhez persze az kell, hogy az ember megfelelően otthonosan mozogjon a közlekedési társaságok menetrendjeinek kezelésében.
Az OKT Nagy-Milic Dobogókő szakaszát egy levegővel tettem meg 1988-ban, egy hónap alatt, sátorral. Ez a Szent István Turista Vándorlás évfordulója alkalmából tette meg két nagyobb csapat, egyszerre indulva Írottkőről és Nagy-Milicről. Én a keleti csoportban nyomultam. Az utat egy csomagszállító teherautó kísérte, úgyhogy hátizsákot sem kellett cipelni. A maradék szakaszt 12 év alatt teljesítettem, 1-2 napos bontásban.
A Dél-dunántúli Kéket kétszer jártam be. 1989—ben az előző évi csapattal avattuk az utat (szintén egy hónap + teherautó), de jelvény és igazolófüzet ekkor még nem volt, csak a régi kéké Szekszárd-Kaposvár között. 1991-ben és ’92-ben kétszer két hét alatt ismét bejártam, a szokások csapattal és szállítással. Azaz, nem teljesen, mert egy szakmai gyakorlat miatt ’91-ben öt nap kimaradt. Ezt 2000. májusában pótoltam, immár hátizsákkal, négy nap alatt.
Két gyakori táv, ahova járok rendszeresen autóval: Budapest-Szombathely és Budapest-Debrecen. Érdemes összehasonlítani - azonos távolság és egy "kicsit" más érzés.
Ehehe. :)
Alapjában ritkán járok az Alföldön, viszont tavaly céges úton ezer km-t tettem az autóba arrafele három nap alatt. Az első ami feltűnt, hogy a táj mindenhol ugyanolyan.
Persze ez magánvélemény, de szerintem nekem sem lesz soha AK-m.
Az Alföldi Kéket nem. Azt nem is tervezem. Alföldön elvi okokból nem túrázom. Esetleg majd két keréken, később.
Megvan viszont a Cserehát turistája és az Olajos körút is. Februárban fogok nekiugrani a Dél-dunántúli pirosnak.
- a már bejárt, de eddig hiányzó 3 békés megyei túranap naplója ITT, + a 2 követő lap,
- a megyei kéktúra jelvények és az igazolófüzetek címlapja, plusz ízelítő a belső tartalomból az Alföldi Kék címlapon itt.
A Balatonfelvidéki Kéktúra ellenőrző pontjain például nincs külön bélyegző. Bármilyen megfelel, mégis szépen meg lehet ismerni a környéket. A Kohász kéken viszont van, de csak Istenmezején találtuk meg a kocsmában. Hámornál és Ómassa őskohónál a bezárt múzeumban volt, Szentléleken mást adtak. Vállós-tanyán nem találtunk semmit, egyéb helyen meg boltban, vasútállomáson bélyegeztünk és mondhatom elég hiteles képet kaptunk a környék természeti és társadalmi-gazdasági állapotáról.
Az, hogy nem adják meg a bélyegzők pontos helyét, szerintem nem azért van, mert olyan gyakran változik, hogy nem tudják naprakészen tartani az internetes listát. Ez nevetséges. Inkább az, hogy menj el oda és keresd meg. Ez nem teljesítménytúra. Addig is szétnézel, megismered kicsit az adott helyet, és a sport mellett az OKT másik célja, az ország megismertetése.
Ellenérv: mit lehet tanulni abból, ha egy faluban az ember kocsmából közértbe, és vica versa szaladgál. :)
