ign, sajna nekem fontosabb h sokat beszélgessünk, aki ezt nem bírja, dugjon szófukar teremtéseket, vannak olyanok is biztos ezzel amúgy jól megnehezítem a dolgom, mert sokkal kevesebb pasival lehet beszéletni mint dugni
a szex eccerű, könnyen elérhető fizikai gyönyörforrás
Tegyük hozzá, hogy nőknek. Alkalmi partnert egy nő bármikor talál, mivel ebben férfi túlkínálat van. Egy pasinak ebből a szempontból sokkal sanyarúbb az élete. :(
azért a kómához nem hasonlítanám... a szex eccerű, könnyen elérhető fizikai gyönyörforrás, de vannak azért szofisztikáltabb örömök is, bár egyik típussal se helyettesíteném a másikat...
Ez valószínűleg egy lényeges eltérés férfiak és nők között. Én rosszul viselem az egyedüllétet. Nem túl felemelő, Te is ezt írod. Amúgy abszolút értelemben tud az ember szex nélkül élni, csak kérdés, érdemes-e. Kómában is lehet élni, de minek.
Valahogy így van, jól "beszélsz". :) Bár én bőven elégnek tartom, ha eljön velem a pasi vásárolni egy hónapban max. egyszer, cipeli a cuccot, elviszi az autómat mosóba, tankolni, úgymond a férfi dolgokat megcsinálja. Többre sosem vágytam, de ha ez rendben működik, akkor semmi gond!:)
hát szerintem is ez van... nekem hálásak a szexért, a társaságért és még a főztömért is, ebben a sorrendben én hálás vagok a társaságért, a szexért és a porszívózásért, ebben a sorrenben...
Igen. A konfliktusok inkább abból következnek, hogy máshol van az ingerküszöb. A férfi inkább átlépi a pormacskákat, a nő inkább takarít. Aztán zokon veszi, hogy mindig ő, pedig senki nem várta el tőle.
mindenki tud szex nélkül élni, 1-2 hónap teljes szexmentesség után a dolog kezd automatizálódni és annyi. nem túl felemelő, de ne mitizáljuk már ennyire a szexet...
utoljára 12 éves koromban romantikus lányregényekben olvastam ilyen szüzek- szaggatják-a-vágytól-a- párnájukat -dolgot...
Sajnálom, ha ez jött le a hozzászólásomból. Úgy gondoltam, hogy pl. az autóval hagyományosan a férfi foglalkozik, a felmosással ( hogy a te példádat hozzam) inkább a nő. A hozzászólásom lényegi része azonban az volt, hogy egy értelmes pár manapság megosztja a házimunkát. A férfi sem csak egy takarítógépet akar magának, természetes, hogy a kapcsolat ( szex, megértés, közös tevékenység) a legfontosabb, nem a csillogó-villogó lakás.
Sok pasi van, aki többre tartja a szexet, a gyengédséget, mint a házimunkát! Én kevés olyan férfival találkoztam, akinek többet ért az, hogy kiszolgálják, minthogy megkapja az ágyban amire szüksége van és viszonozza is ezt!
nagy szerencse, hogy nem minden pasi azon méri a szerelmem mértékét, h felmosok-e, hanem némelyiknek fontosabb a szex, a megértés a közös tevékenység stb is
Sőt, ez a lényeg! Párról beszélünk, társról, nem pedig munkáltatóról és alkalmazottról.
szerinted nehéz munka levinni a kocsit a szervízbe de nem nehéz felmosni a lakást...
nagy szerencse, hogy nem minden pasi azon méri a szerelmem mértékét, h felmosok-e, hanem némelyiknek fontosabb a szex, a megértés a közös tevékenység stb is
Lehet, hogy nem fedezte még fel. Neveltetés, stb. A többit nem tudom, erről 26-on túli szüzeket kellene faggatnod...:-)) na kösz a társalgást, megyek, mielőtt újabb hülyeségeket írnék.
Ezt elfogadom, de egyben azt is feltételezed, hogy a nő nem fedezte fel saját testét. De akkor is: hormonális okokból olykor-olykor elönti a nőt is a vágy, nem?
Nyilván, a férfiaknál, haverok között, jobban számít, hogy hány partnere volt,
A pasik nem nagyon beszélik ki a magánéletüket. Fontos a minőség is, de nagyon nem mindegy, hogy az aktív korodból 10 éven keresztül, vagy 30 éven keresztül kapod meg a mindennapi betevőt.
Valahol nyilván hiányzik ( mert a mai "norma" szerint már rég túl kellene rajta lennie), de nem tudja, igazából milyen az, ami hiányzik, így a hiányérzete, nem kínzó.
Nem valamiféle külső elvárásból fakadó lelki kényszerre gondoltam. Hanem arra, hogy fiziológiailag hiányzik az érintés, szex, kielégülés. Ne mondd már, hogy egy egyedülálló nő sohasem érez vágyat, nem nedvesedik meg, nem sóvárog merev csiklóval az érintésre, nem simogatja néha magát akár az önkívületig, nem fantáziál, s nem szeretné lábaival átkulcsolni a beléje hatoló férfi derekát, s nem jut eszébe, hogy de jó lenne... nem egyedül lenni.
Szerintem inkább a minőség a lényeg, és ha a lány 28 évesen talál 1 jó partnert, akit testével-lelkével szeretni tud, akkor azzal élete végéig boldog lehet. A fiatalabb kori, 1-2 rövid, kevésbé érzelemmentes ölelkezéseimre nem szívesen gondolok vissza, nem hiányzik, hogy bárcsak 10-zel több lett volna olyan. Nyilván, a férfiaknál, haverok között, jobban számít, hogy hány partnere volt,
Valahol nyilván hiányzik ( mert a mai "norma" szerint már rég túl kellene rajta lennie), de nem tudja, igazából milyen az, ami hiányzik, így a hiányérzete, nem kínzó. Emlékszem, gyerekként, kamaszként nem értettem, miért csókolóznak a filmeken állandóan hályogos szemmel, remegve, hosszú perceken keresztül és hogy ebben mi lehet a jó? Aztán később ájöttem....
ha valakinek pl. 26-28 éves koráig komoly kapcsolata (tehát közelségre, egybeolvadásra vágyó érzelmi kapcsolata) sem volt, akkor nem hiányzik neki a szex
Nem csak ez a gond, hanem az is, hogy mennyit elvesztegetett szexuális öröm nélkül az egyetlen és megismételhetetlen életéből. Ez nem olyan, mint a játékokban, hogy most veszítettem, de kezdjünk újat, majd jobban csinálom. :-(
Ismerem az egyedüllétet is ... azt próbáltam az előbb írni, hogy ha valakinek pl. 26-28 éves koráig komoly kapcsolata (tehát közelségre, egybeolvadásra vágyó érzelmi kapcsolata) sem volt, akkor nem hiányzik neki a szex, mivel nem tudja, milyen jó egy szerelmes érintés... Ilyen idős korban már inkább azért "terhes" a szüzesség, mert cikinek érzi és azt hiszi, hogy az első pasas majd jól kineveti.
Ez attól függ, ki hogyan viszonyul ehhez, mennyire hiányzik neki a szeretet és a szex. Azért valamit az első előtt is lehet sejteni, amikor az ember fia-lánya felfedezi a saját testét. Én voltam sokat is egyedül, nagyon megviselt.
