3hónap múlva azért mentem vissza mert valahonnan derengett ,hogy ezen idöszak a teljes gyógyulás...na meg épp arra jártam..:)
bárcsak csak szobeli kérdés miatt mentem ,de a doki nagyon megakarta nézni,megvizsgálta minden ok volt..
egyégként nálam mint már irtam viszonylag nagy volt,de semmi fájdalmam nem volt csak zavart hogy ott van ,meghogy milehet az,netröl simán diagnosztizáltam és nem is mentem el házidokihoz,hanem egyszerre segészetre mentem
érdekes dolog azért ez mindenesetre mindenki rutinnak mondja ,de a forum alapján is azért voltak különbségek mütét ,és mütét között...
Az orvost hiába kérdezem minden információt úgy kell kikönyörögni tőle. (pedig jattoltam rendesen)
A felülést egyenlőre hanyagolom, majd hat hét után elkezdem szépen lassan. Mivel rossz a gerincem és sokat kell úsznom, tornáznom, én ezekbe vetettem bele magam. Már voltam háromszor úszni de a lábtempót kb. 20-30%-osan végzem. Gerinctornát is szépen lassan csinálgatom.
Nekem a vágástól jobb oldalra teljesen érzéketlen volt négy hétig. Most az ötödikben ha a körmömmel megkaparom csak zsibbadást érzek.
Három hónap és még gondolsz a lágyékodra??? Ha ezt tudom meg sem műttetem magam. Mindenki azt mondja rutinműtét a kórházakban a portások végzik kaja közben stb Jah, csak szenvedő alanynak lenni nem annyira egyszerű
Nektek nagy dudor volt már mikor rászántátok magatokat, s akkor mát nagyon fájt? Nekem nagyon kis dudor volt és a doki azt mondta ráér, de én szeretek minél előbb túlleni a dolgokon ezért azt mondtam nézzen időt és csinálja.
Én nem próbálgattam hogy hány felülést tudok, így aztán nincs összehasonlítási alapom a korábbihoz képest. Ráadásul nálam a sérvműtét egybe esett egy másik betegséggel is, ami miatt a fizikai teljesítőképességem csökkent. Így aztán nincs az az ember, aki megmondja, hogy melyik betegség hány százalékban csökkentette a teljesítményemet. Mindegy is. Tualjdonképpen a teljesítménycsökkenés nem a kifejtett erő csökkenésében mutatkozik meg, hanem inkább abban, hogy mennyi ideig bírom. De ez is nagyban függ az éppen aktuális napi hogylétemtől. Előfordul, hogy egy kalap szart nem érek. Szerencsére ezek ritkultak, de elmúlni sosem fog.
Még valami, amit korábban elfelejtettem írni. A jobb oldalon a vágás jobb oldala az érzéketlenebb. Tehát ha megérintem, alig érzem. De csak a vágás vonalában, attól távolodva olyan 3-4 centi távolságig. Tapintásra inkább olyan zsibbadt érzés van. Gondolom ez az idegszálak elvágásakor keletkezett és attól van. De különösebben nem zavar. A bal oldalinál nincs ilyen.
Én kb 3 hónap múlva visszanéztem dokihoz,direkt ebbe az ügybe ,hogy lehet-e már például normálisan terhelni....megnézte hogyan gyogyult monta minden rendben ,és hogy már 100 százalékban lehet terhelni....meghogy a hálónak köszönhetöen erössebb lessz a hasfal azon része mint ujjkorában mivel már a szövetek is nagy valszinüséggel beépültek,amugy énnálam nincsenek különössebb furcs érzések ,esetleg annyi hogy anno kellett felüléseket csinálnom ,és egyszerüen kb 20 felülésnél nem ment több ez azért érdekes egíszerüen többet nemtuttam pedig anno semmi ilyen gondom nem volt ... ilyen szempontbol gyengült a hasizom,nem ártana egy kis kondi ... bár kiváncsi lennék másoknál ez fenn áll e...:) én 20nál többet nemigen tudtam egyhuzamban anno megcsinálni...de persze gyakorlással egyre jobb..persze módjával...:)
A fájdalom fokozatosan múlt. Nekem inkább húzó érzés volt. A sok álldogálás rendesen ki tudta hozni ezt az érzést. Én fekvő helyzetben nem éreztem semmilyen fájdalmat vagy húzó érzést. Persze a hason fekvést mellőztem egy darabig.
Ami a mozgást illeti, az valóban fontos, hogy a nemkívánt összenövéseket elekrüljük. A napi rendszeres rendes mozgás erre tökéletesen megfelel. A lényeg, hogy erőlködni nem szabad. A mozgástól aminek nem kell, nem tud összenőni, mert szinte mindig mozgásban van. Amit összevarrtak, az összenő, mert a varrás tartja. Csak erőlködni nem szabad, mert akkor vége.
Inkább az orvost kérdezd ezekről.Nekem is 1 hónap 1 hete volt a lágyéksérv műtétem.Külső beavatkozás 8-10 cm seb kíséretében. A zacsi eleinte hasogat és teniszlabda nagyságú de elmúlt ,át át sugárzott a fájdalom is a bal oldalra,de túlélhető.A műtét egyik szakaszában a vezetékeket egy kampóval félrehúzzák (ondó stb)ez intenzív beavatkozás és mikorra újra megtalálja a helyét az időbe telik.Nem mondom hogy tyúkbél szerűen húzzák de majdnem :-). Jó pár izom és ideg sérül mindeközben ,az ujjamat 14 éves koromban varrták vissza most 37 vagyok és bizony ma is érzékeny a maga módján.Gyógyulás alatt igyekeztem a úgy mozogni hogy nagyjából fedje a természetes mindennapi mozgásomat ,azért hogy ne legyenek kellemetlen összenövéseim amik később korlátoznak,ja és pénzt kellett keresnem :)
Nem gondolom, hogy a gerincsérv egyenes következménye a lágyéksérv és fordítva! Ahogy írtam nekem a gerincem derék tájon nagyon homorú, azaz nyomja előre a belső tartalmat. Tegnap voltam gyógymasszőrnél (a masszőr valahol a masszírozás és a csontkovácsolás között teljesít) és utána jelentősen csökkent a herefájdalmam. Amikor gerinctornát végzek akkor is érzek javulást de ezek csak rövidtávúak. Nem is akarom ebben a témában szaporítani tovább a szót. Most ráállok a gerincem javítására (a tudomány és természetgyógyászat lehetőségeit egyaránt kihasználva) és majd megírom mire mentem veleJ
Ma ötödik hete, hogy műtöttek de ha kicsit többet állok vagy ülök egyhuzamban érzek fájdalmat a műtét helyén. Így éjszaka is felébredek két három óránként mert alvópozíciót kell váltanom. A fájdalomhoz olyan szúrós jellegű érzés is társul. Bár ezt a szúrást a másik oldalon is érzem. Nektek meddig volt meg a fájdalom. Gondolom a műtét helyét érezni lehet nagyon sokáig de az már csak amolyan emlékeztető funkció J
Minden esetre érdekes a gerinc és lágyéksérv kapcsolata, ha van ilyen. Bátyámnak gerincsérve volt, lágyéksérve nem. Nekem meg pont fordítva. A gerincemmel meg semmi bajom.
Műtét után is maradt egy kis hupli, de inkább azt mondanám, hogy nem olyan nagyon feltűnű. Kisebb a dudor magassága, de nagyobb területen van. Mondjuk a háló miatt azt hsizem logikus is. Nem tudom az miylen vastag lehet, de annak a vastagságával minimum nagyobb. De egyébként alig lehet észrevenni. Mondjuk én már arra sem nagyon emlékszek, miylen volt sérv nélkül. :)
Köszönöm!!!
Én a herefájdalmat már a műtét előtt éreztem és érzem (mindig az aktuális oldalon). A gerinc talán összefüggésben lehet a lágyéksérvvel ezt több helyen is olvastam de először egy öreg csontkovács hívta fel rá a figyelmem. Itt a neten találkoztam vele s ő mondta, hogy ne műttessem meg hanem menjek el hozzá és megnézi a gerincemet. Mivel ezen az oldalon már volt egy kis dudor megműttettem és úgy gondoltam hat hét után meglátogatom. Ezt meg is fogom tenni kb. egy-két hét múlva. A gerincemnek - többek között - az a hibája, hogy a derekam táján nagyon be van süllyedve. Amikor nincs a hasamon zsír akkor is nagyhasúnak látszom mert előre nyomja a derekam.
Egyébként a doki műtét előtt többször is megvizsgált és azt mondta csak jobb oldali lágyéksérvem van. A műtét után két héttel azonban már érezte hogy van a bal oldalon is. Dudor egyébként nem látható ezen az oldalon. A jobb oldalon sem volt túl nagy a dudor, talán négy milliméter, így most a műtét után csak kb. másfél két milli. Nektek teljesen elmúlt műtét után?
1. Én nem hinném, hogy egy sérvműtéttől keletkezne egy másik. Lehet véletlen egybeesés is. Valószínűleg a másik is megvolt már, csak még nem látszott. Nekem egyszerre volt mindkét oldalon, de fogalmam sincs, hogy mikor keletkeztek. A kidudorodást láttam, de nem fájt egyik sem. Szóval mikor láthatóvá váltak a dudorok, attól függetlenül nem tudtam mikor keletkeztek.
2. Néha nekem is fájt, pontosabban nem is tudtam, hogy hol fájt igazán. De nem volt jelelmző. Leginkább akkor, ha a hasfalom megnyomódott például lehajlás, guggolás közben. A fájdalom talán lehet attól is, hogy a sérvkapunál az erek, idegek, inak el vannak szorítva és ez fájdalomban nyilvánul meg.
3. Én még nem hallottam a gerinc és a lágyéksérv kapcsolatáról. Hacsak annyi nem lehet, hogy bizonyos nagyobb megterhelés okozhat gerinc problémát, de lágyéksérv is kialakulhat. (nehéz cipekedés)
Ami a herék fájdalmát illeti, én is éreztem műtét után, aztán elmúlt, de maradt továbbra is érzékeny. Ma már csak hancúrozás közben kell ügyelnem kicsit. :-))
Hogy a rossz gerinc sérvet okozna, az érdekes feltevés, olvastam már róla én is.
Tény, hogy a gerincsérv- műtétemet pár évvel lágyéksérv- operáció is követte.
Most a két hónapos fiamnak keletkezett köldöksérve, bár az orvos szerint még magától meggyógyulhat.
Ezek szerint ha van összefüggés, az genetikai lehet.
Talán van is e fórumon valaki, aki tudja a választ.
Kb. egy hónapja műtöttek jobb oldali lágyéksérvvel. Amikor a lábadozás során elkezdtem járni (pár nappal műtét után) a bal oldalon is elkezdett fájni. Azt mondta a doki, hogy a másik oldalamon is sérvem lett. Kérdéseim a következők:
1. Ha közvetlenül a sérvműtét után a másik oldalon is sérv alakul ki az nem az elcseszett műtét eredménye? Olyan hihetetlen hogy ágynyugalomban sérv alakul ki.
2. A kis feszítés és a minimális fájdalom ami a sérvvel jár elviselhető de a herém annyira fáj, hogy volt amikor fájdalomcsillapítót vettem be. Amikor a jobboldalon volt sérvem ott is nagyon fájt a herém. Ez a sérvem ugye pár hetes, de az előzőre is azt mondták ráér a műtét egy-két év múlva. Akkor meg miért ez a herefájdalom. (urulógusnák voltam, minden rendben van) Ez normális lehet?
3. Hallott már valaki olyanról, hogy a rossz gerinc lágyéksérvet okoz? S ha igen akkor amíg a gerinc rossz sérv is lesz mindig...?
Nekem műtét után másnap egy tesztszínű sprével fújták be, ez réteget képezett rajta és száradás után már lehetett is zuhanyozni, ezzel nem volt semmi probléma. A probléma nálam a varratszedés után két héttel kezdődött és sajnos még mindig tart. A belső varrat nem szívódik fel, ujjnyi vastag duzzanat található és nyilalló fájdalmakat okoz, ma öt hete volt a műtétem, a tegnapi kontrolon 5-5 perces jegelést és Fastum géllel való kenegetést javasoltak, és teljes felszívódásra még 8 hetet kell várjak.Ezt azzal indokolták, hogy idősebb korban sajnos a felszívódás lassabb Ilyesmiről eddig senki nem írt.
"..de például amit Landsmann (remélem jól irtam):) hogy néha tüsszentésnél ,nevetésnél fura nyilaló érzése van azt én nem tapasztaltam még."
Igazából akkor van ez, ha például meg vagyok fázfa és sokszor tüszkölök, meg köhögök. Ilyenkor szokott egy kis kellemetlenebb szúró, feszülő érzés előjönni, de pár nap alatt elmúlik.
"Múlt hét péntekén voltam ellenőrzésen, sebtapaszt cserélt a Főorvos, valamint mondta, hogy szépen gyógyul a sebem, és ezen a hét péntekén kiszedi a varratokat, ha addig bármi panasz lenne, azonnal jelentkezzek, megadta a mobilszámát. Szerencsére nincs semmi bajom, menésnél még húzódik, de nyilván erre rátesz a sebtapasz is. Ami nagyon rossz, az a zuhanyozás, ugyanis én szeretek telikádba fürdeni, így meg óvatoskodni kell, mint egy hímestojással. :) "
Nekem nem volt rajta tapasz egyik esetben sem. Műtét után le volt ragasztva, amit másnap leszedtek, azután nem volt tapasz. Szabadon volt a seb a "damillal". :)
Nyugodtan zuhanyozhatsz, semmi baja nem lesz. A fürdést azt kerüld, ne áztasd a sebet. Hogy az esetleges sebfertőzést megakadályozzam, én Betadine oldattal kenegettem a sebet. Nem is volt semmi komplikáció.
Nálam varratszedésnél,téleg csak rutin 1 perces müvelet mintmár azt sokan írták , a damilt egy gyors mozdulattal kihúzza a doki azt kész,nálam még kent rá valamit meg rakott rá kötést azt annyi.
Ekkortájt már nem nagyon emlékszem fájdalmakra szal ekkor nálam már minden ok volt persze azért még vigyáztam minden mozdulattal,én azért elég óvatossan kezdtem "mosogatni" mütét elött asszem géz vagy nemtom mi ilyen pirossas töle a böröd az eléggé ragaszkodos volt,de 1-2 alkalom után lejött.. amugy eleinte ,meg még talán mostis kissé tompább a heg környéke ,ami már télleg alig látszik,de kissé tompább érzése van ott az embernek legalábbis nekem ..de például amit Landsmann (remélem jól irtam):) hogy néha tüsszentésnél ,nevetésnél fura nyilaló érzése van azt én nem tapasztaltam még.(meg nem is akarom)amugy énnálam is hasonló volt a sérv nagysága doki szerint gyerekkorom óta lehetett...
Nálam február 4.-én állapították meg, hogy lágyéksérvem van, kb. tyúktojás nagyságú. Konditeremben jött elő, - igaz előtte már többször is előjött, csak akkor vissza tudtam nyomni - és nem akart visszamenni. A sűrgösségi osztályon a Főorvos úr nagy nehézségek árán tudta visszatenni, és mondta, hogy a műtét elkerülhetetlen. Ez szerdai nap volt, mondta, hogy aznap pénteken menjek vissza, és akkor megbeszéljük a műtétet. Segítőkész volt, nyugtatgatott, és felajánlott egy lehetőséget, hogy tőlünk 16 km-re végeznek ilyen egynapos beavatkozásokat, és mivel keddenként Ő van ott, el is végzi a bevatkozást. Elküldött laborra, és EKG-s vizsgálatra, illetve altatóorvoshoz. Mindkét vizsgálat tökéletes eredményt adott, így következhetett a beavatkozás. Ami furcsa volt számomra, hogy tüdőröntgenre nem küldtek, talán az előzö vizsgálatok eredményei, vagy még fiatal korom miatt nem feltételezték, hogy valami tüdőbajom van. :) Február 24.-én reggel meg is jelentem a beavatkozáson, paráztam nagyon, hisz ez volt életem első műtéti beavatkozása. A legrosszabb az volt, hogy reggel 8-ra kellett mennem, és csak délután 1 órakor történt meg a beavatkozás. Én nagyon nem szeretem a tűket, illetve a vér látványát, bevallom ettől tartottam a legjobban. Reggel a Főorvos Úr felajánlotta, ha esetleg mégsem altatásban szeretném, még választhatom a helyi érzéstelenítést. Kicsit hezitáltam, de inkább az altatás mellett döntöttem, jobb ha nem tudom, hogy mi történik körülöttem. Dél környékén kaptam valami bogyót, amitől a visszamaradó 1 óra elviselhetőbbnek tűnt. Most nem tudom, hogy a bogyó miatt, vagy amiatt, hogy előtte éjszaka nem aludtam semmit, de már a műtét előtt majdnem elaludtam. :) Bejött a szobába egy zöld ruhás fickó, egy kocsival, szólított, hogy feküdjek fel, megyünk a műtőbe. Az hozzá tartozik, hogy fogalmam sincs, hogy az úgynevezett műtéti maskarát hogyan méretezik? A nadrág az túl nagy volt, viszont az ing része alig akart felmenni, de begombolni már nem tudtam. Szóval betoltak a műtőbe, ott mondták, hogy feküdjek fel a műtőasztalra. Felfeküdtem, betakartak egy zöld takaróval, arra még emlékszem, ahogy bekötik az infúziót, meg valamit rácsíptetnek az ujjamra, aztán se kép, se hang. A következő kép ami már rémlik, hogy megébredek, és a családom, és barátnőm keresem. Szerencsére a műtét alatt, és után sem lépett fel semmi komplikáció, nem volt hányingerem, és bár csak pár kortyot, de már inni is tudtam, és az sem okozott semmi bajt. Viszont elég erős fájdalmam volt, főleg amíg még a homokzsák is a hasamon volt. Mivel a szobában rajtam kívül két kéz műtött volt, és ők este hazamehettek, így egyedül töltöttem a szobában az éjszakát. Ami zavaró volt, hogy a villanykapcsoló, illetve a nővérke hívó elég messze volt, így elég nagy kínszenvedés volt. Az éjszaka folyamán nagyon rosszul aludtam, este 9 órától aludtam hajnali 3-ig, de ha ezalatt az időszak alatt nem voltam fent 30-40-szer, akkor egyszer sem. Hajnaltól rádiót hallgattam, gondoltam a zene segíti a gyógyulást. :) Az ágy nekem nagyon kényelmetlen volt, most vagy a műtét miatt, vagy az ágy kényelmetlensége miatt, de nagyon fájt a derekam. Alig vártam már a reggelt, hogy végre hazatérhessek. Hazaút előtt még megvizsgált a Főorvos Úr, kaptam egy vérhigító szurit, illetve egy ajándékot a nővérkétől, egy Kataflánt - ha jól írom -, hogy elviselhetőbb legyen a hazaút. A farmeromat nem tudtam begombolni, még szerencse, hogy az autó pont a bejárat előtt állt, így csak pár métert kellett úgy ügyeskednem, hogy nehogy lecsússzon a gatyám. :) Az első 2-3 nap nagyon kellemetlen volt, minden felülésnél, lefekvésnél, és sétálásnál, ki sem tudtam egyenesedni, de szerencsére az étvágyammal nem volt semmi gond, illetve megittam napi 3-4 liter folyadékot. Múlt hét péntekén voltam ellenőrzésen, sebtapaszt cserélt a Főorvos, valamint mondta, hogy szépen gyógyul a sebem, és ezen a hét péntekén kiszedi a varratokat, ha addig bármi panasz lenne, azonnal jelentkezzek, megadta a mobilszámát. Szerencsére nincs semmi bajom, menésnél még húzódik, de nyilván erre rátesz a sebtapasz is. Ami nagyon rossz, az a zuhanyozás, ugyanis én szeretek telikádba fürdeni, így meg óvatoskodni kell, mint egy hímestojással. :) Összességében én rosszabbra számítottam.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy a varratszedés után lehet-e már normálisan fürdeni, vagy még óvni kell a sebet a víztől és a úsfürdőtöl? Illetve azt szeretném megkérdezni, hogy kb. mire múlik el teljesen a fájdalom?
Szép kilátások: http://nol.hu/lap/egeszseg/lap-20090303-20090303_02-3
Egyébként tegnap megvolt a labor meg a mellkasröntgen. A röntgenes kérdeztem, hogy erre mi szükség van lágyéksérvhez, az altatás miatt, mondta. Még jó, hogy senki nem kérdezte meg, hogy ezt akarom-e, vagy a helyi érzéstelenítést...
Viszont az legalább kiderült, hogy a tüdőm, a szívem, a bordáim rendben vannak :)
Az én műtétem január 30-án volt, a varratokat február 13-án szedték ki a hurkák még megvannak és érzékeny is, az orvos szerint a műtétet követő 4-6 hét alatt szívódik fel teljesen, már nagyon várom én is.
Sziasztok! Két hete múlt a műtétnek ,hagyományos külső kb 8 cm.Szépen gyógyulgat.Kérdésem a belső varrat "kis hurkája" mikor tájt kezd elmúlni ,besimulni ?Mit tapasztaltok?(háló készült)
Én az utolsó napon (szerencsére csak akkor) kaptam egy új szobatársat, az addigiakkal kellemesen elvoltam. Az új fazon viszont rettenetes humorgyár volt. Már eleve a betegsége is - a fenekén volt egy polip - tiszta röhej volt, pláne, ahogy mesélte. Aztán amikor visszajött a beöntésről, már ő is röhögött, ugyanis többen is voltak a beöntős szobában, és az egyikük sajnos nem jutott el a vécéig időben. :))) Képzelhetitek, hogy friss sebbel mekkora élmény volt ezeket hallgatnom, görnyedtem a nevetéstől és a fájdalomtól egyszerre. A pisiléssel én is megkínlódtam, de kiderült, hogy a spinális érzéstelenítés miatt. A műtét után még vagy fél napig semmit nem éreztem derékon alul, csak tompa fájdalmat. Először azt hittem, a seb az, de kiderült, hogy a hólyagom feszített, vizelési ingerem viszont nem volt. Aztán komoly koncentrációval sikerült megoldanom a helyzetet, nekem kacsába is ment. De nagyon kellett koncentrálni, szinte már meditáció volt. :)))
Tegnap, a műtét után két héttel voltam varrat szedésen, nagyon egyszerű volt, egy ollóval levágta az orvos az alsó csomót, befújta valamivel a sebet felül egy csipesszel megfogta a cérnát és egybe kihúzta, ezután leragasztotta, azzal, hogy ma levehetem. A varrat vastagodásra azt mondta, hogy az a belső varrat meg a háló miatt van, ez előfordul és 2-3 héten belül felfog szívódni. Egyébként a honlapod tanulságos, én egy másik de szintén a megyében található kórházban voltam, de nem gondoltam volna, hogy megyén belül is ilyen eltérés lehet. Mindenek ellenére én kellemesen csalódtam az egészben, jobbat kaptam mint amit vártam.
Amikor rátaláltam erre a fórumra, a honlapodat is elolvastam, rengeteg hasznos információ van rajta! És valóban elrettentő, de ugyanakkor megnyugtató is :)
Az első napra leszek kíváncsi. Nem tudom, máshol hogyan van ez, de a mi kórházunkban pld. amikor a második orrpolip-műtétre mentem, az első nap reggel nyolckor kellett jelentkezni, megcsinálták az adminisztrációt, meg volt még néhány vizsgálat, aztán el lehetett menni, és este nyolcra kellett ténylegesen "bevonulni". Az első ilyen műtétemnél meg a reggeli bejelentkezés után már fogságba estünk...
Nos igen sztem se utolsó kikkel van az ember egy szobában,nekem annyi mázlim volt ,hogy amikor én voltam akkor volt az olimpia ,szoval egésznap a tv-t néztük,igy gyorsan ment az idö,na meg 2 idössebb emberkével voltam ,de rendesek voltak...(én 21)
Az üléssel kapcsolatban ,nekem sikerült kacsába... megszokás kérdése ,késöbb elis vették már mert igy kikellett menni a wcre....kacsával ezt megsporoltam..:)
Mi ketten voltunk a szobába, a szobatársam epével műtötték laparaszkóppal, mi egymást biztatva jutottunk túl nehezén. A műtét utánni reggelihez már kimentünk az étkezőhöz, igaz nagyon hamar elfáradtunk, ekkor még a kórházi inget kellett viselni csak a légző kötés felrakása után vehettünk sajátot. A megduzzadt heréim szinte égtek, jól esett nekik az asztal alól érkező hüvösebb levegő. A duzzanat fokozatosan apad és az égés is múlik. Nagyon fontos, hogy ki illetve kik a szobatársak, én talán ettől tartottam legjobban, mi nagyon jól kijöttünk, azóta is telefonálgatunk. Hanem a hazajövetelünk napján reggel megérkezett egy fiatalember és elkezdett hisztériázni, hogy nem birja a tűt, a gyógyszerszagot, a bezártságot szóval nem egy könnyű eset. A nővér azt mondta neki, akkor minek jött be otthon kellett volna maradnia. Lefektették az ágyra jött az orvos és pácicens felesége, és megbeszélték, hogy minden béltisztitás nélkül viszik a műtőbe ha már ilyen idegsokkos. Egyébként a teste tele volt színes tetoválással,--- a művészi megitélésére nem válalkozom----nem tudom azt, hogy birta ki. Szóval mi hálát adtunk a Teremtőnek, hogy néhány nappal korábban kerültünk be, igy csak 1 órát töltöttünk együtt