Keresés

Részletes keresés

kostas Creative Commons License 2005.04.21 0 0 347
Szlavista én sem vagyok, de az tuti, hogy Malacky régi magyar neve Malacka volt. Ez volt a határ Mo. és Csehország között annóban, mintha Mátyás is variált volna ott valamit a csehekkel, talán ott fogadták amikor hazaengedte Pogyebrád?
Ljubljana név a várost átszelő folyócska, a Ljubljanica után való, vagy fordítva. A régi német neve a városnak Laibach, ami segít, mert benne van a Bach, ami patakot jelent. Azt pedig, hogy melyik volt előbb, majd megmondja valamelyik hozzáértő topiktárs, én csak ennyit tudtam segíteni:)
Előzmény: DAttis (346)
DAttis Creative Commons License 2005.04.21 0 0 346

helló!

 

A nick-ed alapján jut eszembe a Pozsonytól északra fekvő Malacky nevezetű település. Szláv nyelvekben nem vagyok erős (oroszból nem voltam jeles) és így nem tudom, hogy eme településnévnek van e köze a malac szóhoz.

 

És ha már Szlovákia, van-e nyelvi közös alap a Mo-i. Mátra, és a szlovákiai Fátra, Tátra között, vagy csak a véletlennek köszönhető, hogy a 3 hegységrendszer a viszonylagos közelség miatt ilyen hasonló hangzású elnevezést kaptak.

 

És ha kicsit átugrunk dny-i irányba, akkor a Szlovén főváros neve honnan származik, nekem gyakran "nyelvtörő mutatvány" kimondani a nevét és gyakran rosszul írom le mert nem tudom pontosan a "j" betű hova kerül és hol hangzik a "j" hang.

gyakran úgy botlik meg a nyelvem, hogy "Jubjanát" mondok :) vagy inkább :(

Előzmény: Törölt nick (334)
tomcat73 Creative Commons License 2005.04.04 0 0 345
Igazad van.
Csak annyiban akartam a nem éppen kedves olvtársnak reflektálni, hogy a horvát mint szláv nép itt élt a KM szélén és keverdett az ide érkező magyar törzsekkel.

Az államalapításuk pontos idejét majd megnézem könyvemben mert minden valószínűség szerint kevertem az első írásos emlékükkel ( Bascanska ploca)

Igen, SZ.L már horvát király is volt miután meghalt az utolsó horvát király Zvonimir és perszonálunió jött létre.

De nem rombolom tovább ezt a topicot ezzel a témával, úgyhogy térjünk vissza az idegen városok magyar nevéhez.
Előzmény: Kis Ádám (342)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.04.03 0 0 344

Kedves Kostas!

 

Asszem, minden mindegy. Amúgy, ha valaki a magyar városok magyar nevét kutatja - híven a topichoz - elég sok jelét tapasztalhatja ennek az állításnak.

 

Kis Ádám

Előzmény: kostas (343)
kostas Creative Commons License 2005.04.03 0 0 343
Kedves Ádám, ezzel a Morva birodalom jelszóval szokott elindulni a lejtmenet, mikor valaki az időkieséses topikokból meglát egy ilyet.
Remélem itt most ez elmarad majd:)
kostas
Előzmény: Kis Ádám (342)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.04.03 0 0 342

Kedves Tomcat!

 

Azt hiszem, kevered a horvátokat és a bolgárokat. A horvátok államalapítási kísérletei az írtad időponthoz képest mintegy 150 évvel később indultak el - bár ez is kétségtelenül korábban volt a magyar államalapításnál. Az első királyt 925-ben koronázták meg, - ez már kisebb előny. Amúgy Szent László horvát király is volt.

Amennyire tudom, a horvát királyság nem a mai Magyarország területén volt, itt a Morva Birodalom helyezkedett el.

 

Kis Ádám

Előzmény: tomcat73 (341)
tomcat73 Creative Commons License 2005.04.03 0 0 341
Eddig csak olvastam a topicot de most egy picit írok. Itt a Kárpát medencében éltek szlávok már a magyarok bejövetele előtt. A népvándorlás 2. hullámával érkeztek ide a KM-be.
A horvát államiság jóval előbb kialakult mint a magyar. A 700-as években már királyságban éltek amikor mi még csak vándoroltunk.
Előzmény: turtur (312)
rumci Creative Commons License 2005.04.02 0 0 340
Szerintem én se találtam volna meg, ha nem emlékszem rá biztosan, hogy benne van, és nincs meg fájlban a szöveg. De ez annyira részkérdés, hogy még rendesen mutatózni se lehetne. És pont ennyire periferiális volta miatt (olyan szaknyelvi szabály, amelyet még az adott szaknyelvi szabályozásban sem tartottak fontosnak egyáltalán megemlíteni), hogy én nem nagyon forszíroznám a több helyen való említést. De azért felvetem safi95-nek.
Előzmény: LvT (339)
LvT Creative Commons License 2005.04.02 0 0 339
Kedves rumci!

> ki van fejtve az OH. 207–8. oldalának fordulóján

Micsoda pech! Én éppen a 207. oldal 2/3-ánál adtam fel abbeli reményemet, hogy ebben a fejezetben megtalálom a választ :(. A továbbiakban az idegen szavak toldalékolására (275-6. old.), ill. a mozgószabályokkal foglalkozó részekre (Első mozgószabály: 131. old.; Idegen írásmódú előtagot tartalmazó összetételek, ill. Néhány szalnyelvi külön- és egybeírási szabály: 137-138. old.; Különleges mozgószabályok: 134. old. (Nem kellene ezeknél is megemlékezni róla..?)
Előzmény: rumci (337)
kissmoni Creative Commons License 2005.04.01 0 0 338
Köszönöm a hozzászólásokat. Én először a két kötőjeles változatot írtam, de mivel hasonló példát nem találtam, sőt csak egyszerűsített alakokkal találkoztam, elbizonytalanodtam. Mindenesetre jó tudni a de facto szabályokról is :-).
Előzmény: rumci (337)
rumci Creative Commons License 2005.03.31 0 0 337
Igen, HDsz. és OH. A Calaisi-szoros az OH. kéziratában is két kötőjellel szerepelt, amikor is a lektorok felhívták a figyelmünket arra, hogy létezik egy ki nem mondott földrajzi névi egyszerűsítési szabály, ez iminálja el a kötőjelet. Egyébként a térképészek – ahol tehetik – ilyenkor kidobják az -i képzőt, mint a San Francisco-öböl példája mutatja. Igaz, itt már nem lehetne megúszni a fenti módon a két kötőjelet.
De mindez (kis különbséggel: a példa itt a San Francisco-i-öböl, amit jól össze lehet vetni a szótári résszel – ) ki van fejtve az OH. 207–8. oldalának fordulóján. A szabály nem tőlünk van, sőt sokáig méláztunk rajta, hogy befogadjuk-e, de tudtommal nálunk jelent meg először írásban.
Előzmény: LvT (336)
LvT Creative Commons License 2005.03.31 0 0 336
Kedves kissmoni!

> Hogyan írjuk annak a tónak a nevét, amelynek előtagja olyan idegen -i képzős helységnév, amelyhez az -i képző alapesetben kötőjellel kapcsolódik?

Jó kérdés.

Végiglapoztam A földrajzi nevek helyesírása c. munkát: nem tesz említést olyan mozgószabályról, amely kiejtené az első kötőjelet a Calais(-)i-szoros földrajzi névből, az általános elveket tekintve pedig a közszavak esetén az Osiris Helyesírás (OH.) nem javasolja ilyen esetben a kötőjel elhagyását (131. oldal, A két kötőjeles közszói összetételek c. rész). Ennek ellenére az OH. szórári része egy kötőjeles Calaisi-szoros alakot hoz.

Konzultálva a Cartographia Világatlaszával, úgy tűnik, hogy mégis van ilyen de facto ("ki nem mondott") mozgószabály, ugyanis az összes hasonló találtam földrajzi névből kiesik az -i képző előtti kötőjel, vö. Írország: Dinglei-öböl; Franciaország: Douarnenezi-öböl, Cazauxi-lagúna, Biscarrossei-lagúna, Laucatei-lagúna, Hyèresi-szigetek.

A fentiek tisztázása azért volt fontos,hogy belássuk, hogy a Calaisi-szoros nem a hagyomány szentesítette, rendhagyó alak. És mivel ezt a gyakorlatból következtetve több példán beláttuk, ezért ez a szabály alkalmazható a Lille melletti tóra is, tehát egy kötőjellel Lillei-tó[/] tulajdonnév < lille-i tó közszói jelzős kifejezés.

Az, hogy nem teljesen intuitív a dolog, azt mutatja, hogy a Helyesírási Diákszótárban (HDSz.) két kötőjeles Calais-i-szoros szerepel, ráadásul a HDSz. és az OH. szerzőgárdája részben közös! Egyébként, ha nem lapoztam volna végig a Világatlaszt példák után keresve, magam is Calais-i-szorost írtam volna (a vonatkozó mozgószabály kimondatlanság amiatt)...

N.B. Kíváncsi lennék rumci véleményére, mint köztünk a legautentikusabbéra.


> vagy Lille-tó (egyszerűsítés)?

Ez biztos, hogy nem jó, ugyanis az egyszerűsítés során nem veszhet el lényegi információ: az -i pedig lényegi, hiszen képző. Ha elhagyjuk, akkor a név mást jelent: Lille(-)i-tó = Lille mellett/közelében fekvő tó, Lille-tó 'Lille nevű tó'.
Előzmény: kissmoni (335)
kissmoni Creative Commons License 2005.03.31 0 0 335

 

Ismét földrajzi névről kérdeznék.

Hogyan írjuk annak a tónak a nevét, amelynek előtagja olyan idegen -i képzős helységnév, amelyhez az -i képző alapesetben kötőjellel kapcsolódik?

 

Pl. Lille --> lille-i --> Lillei-tó (a Calaisi-szoros analógiájára) vagy Lille-tó (egyszerűsítés)? Esetleg másképp?

 

Törölt nick Creative Commons License 2005.03.25 0 0 334

Igen, és éppen ezért egy szép napon majd olyasmiket olvashatunk mondjuk olaszból magyarra fordított cikkekben, hogy "a stoccardai operaház tehetséges tenoristáját meghívták Zurigóba".

 

Előzmény: rumci (333)
rumci Creative Commons License 2005.03.25 0 0 333
„Míg a XIX. században mindent magyarítani akartak, ma az ellenkező végletbe esünk.”
Logikus ez: akkoriban a nemzet megteremtése volt a fő tendencia, most meg az európai, sőt világméretű globalizáció. Az ilyen nyelvhasználati jelenségek márpedig igen pontosan tükrözik a társadalmi tendenciákat.
Előzmény: Törölt nick (332)
Törölt nick Creative Commons License 2005.03.25 0 0 332

Kedves rumci!

 

Örömmel olvasom Kappanhágó és Istókhalma "testvérvárosainak" nevét, a jó Szily ezeket is összegyűjtötte tehát. Köszönöm fáradozásodat. Azért a legviccesebbnek továbbra is a Kappanhágót és istókhalmát érzem.

 

Más: a listában szereplő "Gyula császár"-ról eszembe jut nemcsak Verne Gyula, hanem pl. az is, amit a Luther-film szinkronfeliratában megrökönyödve olvasnom kellett: Julius pápa, igaz, volt ott jónéhány egyéb baki is (no persze pl. az újabban megjelent, jó drága ismeretterjesztő történelmi könyvekben is, de még mennyi).

Míg a XIX. században mindent magyarítani akartak, ma az ellenkező végletbe esünk. Csakhogy ennek oka nem a nemzeti érzés hiánya, hanem valami egészen más természetű negatívum, de nem kívánom ismét monomániámat gyakorolni.... Mindenesetre egy PhD-disszertációban volt szerencsém olvasni nemrég "Maximilian von Bayern király"-ról. Nyilván szegény disszertáns (vagy inkább disszerens?...) a német szövegben szereplő "König Max. v. B."-t akarta átültetni ilyeténképpen.

Előzmény: rumci (331)
rumci Creative Commons License 2005.03.25 0 0 331
Meggyőző vagy. Látszik, hogy mennyire nem a régi nyelv srófjára jár az agyam, mert a Sasad a-ja nekem simán lehetett volna előhangzó (ami a régi nyelvállapotot nézve valóban fura lenne).

Más. Ma úgy látszik, idézős napom van, idézem tehát Szily Kálmánnak A magyar nyelvújítás szótára című művéből a Lipcse szócikket:

Lipcse, S á n d o r I s t v á n 1791 (Sokféle 2: 112). – A 112. lapon Liptse, holott u. o. 104. lapon még Lájptzig és még 4: 34 is Liptsét rekeszben Lajptziggal magyarázza. Bizonyosan a régi Lipsia és a liptómegyei Lipcse csengett a fülében. Így ő Jenát Jenőnek, Bolognát Abonynak, Thebaet Tabánynak, Bern-et Berénynek akarta nevezni. Még furcsább: Dresda Darázsd, Kopenhága: Kappanhágó; Stockholm: Istókhalma; Solothurn: Szólótorony; Julius Caesar: Gyula császár; Kalendarium Julianum: Gyulai Kalendárium. (Sokféle 2: 110–115; 4: 233; 12: 220–243). Vö. Adal 361. – Dugonics (Jólánka 1: 599) egész komolyan állítja, hogy Riga régente Rigó volt.
Előzmény: LvT (330)
LvT Creative Commons License 2005.03.25 0 0 330
Kedves rumci!

> Érdekelne ugyanakkor, hogy Kiss Lajos miért tartja kevéssé meggyőző felvetésnek a sással való összekapcsolást.

Én két + egy okot látok, ami ezt gyöngíti:

(1) Az első Sassard írásmód kifejezetten rövid a-ra utal.
(2) A valószínűség: kevesebb Sás(d) van, mint Sas(d) van.

(+3) Szvsz. személynévi alapú elnevezéssel van dolgunk, közvetlenül a sasad név nem magyarázható sem a sas-ból, sem a sás-ból, mivel a második -a-ra így nem lesz magyarázat. Ellenben, ha ez személynév, akkor az -a lehet kicsinyítő képző. Így már teoretikusabb kérdés, hogy mi volta végső alap, azaz a személynév eredete.
Előzmény: rumci (328)
LvT Creative Commons License 2005.03.25 0 0 329
Kedves DAttis!

> Mindjárt itt van Antwerpen, amit "franciásan nem illik" ejteni hanem megvan a francia változat az Anvers

Mindkét névalak egymástól függetlenül alakult ki a középkori latin Antverpia névből, amely pedig egy germán *anda werpum kifejezés folytatása. Ez utóbbinak a jelentése ‘hordalékkal szemben’ (a ‘hordalék’ a Scheldében lévő hordalékhalomra, -szigetre utal).

A látszólagos eltérés ellenére a két névalak ugyanaz: mindkettő végén a saját nyelv többes számú toldaléka jelzi, hogy az eredeti latin név is többes számú volt (vö. -ia végződés). Ezen túlmenően a -p-t a franciában szóvégen gyakran elnémul és a corps, temps stb. szavakkal ellentétben ebben a városnévben nem is írják; ill. szintén a franciában a -ntv- msh.-torlódás egyszerűsödött a középső zárhang kiesésével.


> A francia műveltségűek meg tudják, hogy anvers az jelent mást is.

(Én nem vagyok franciás műveltségű...)


> Ugyanilyen elütő különbség a Namur-Namen.

A név legelső adata 692-ből való latinizált Namucho alakban, amely ablatívuszban áll (azaz honnan? kérdésre felelő esetben; így alanyesete talán *Namuchum lehetett). Ezt a keltából próbálják magyarázni ‘völgyben lévő lakóhely’ jelentésben. A flamandban az -*uchum végződés vonódott össze -en-né (hasonló Jan < Johan), a franciában pedig vlsz. hanghelyettesítés történt: a franciában nem létező ch réshang helyettesítődött a hangzásban hasonló „raccsolós” francia -r-vel, miközben az -*um végződés (mint rendszerint) lekopott.


> a flamand-holland nyelvben az "-em" az vmit jelent (jelző, vagy vmi) mert a főváros körül is van egy rakás -em végződésű település
Mint pld Zaventem, Digem, Ossegem

Ezen összetett nevek voltak, mely összetétel második tagja jelentkezik -(h)em [esetleg -(h)um] alakban. E tag az ‘otthon, lakóhely’ jelentésű -heem ~ -heim volt, amely már nem él a hollandban, de a rokonnyelvekben igen, vö. angol home, német Heim. Ez nagyon gyakori germán névtípus, ez adja a -ham végű angol, ill. -heim, -(h)em végű német településneveket is.
A megadtad helyek túl kicsik ahhoz, hogy a nevükre a forrásaim kitérjenek, de példa legyen a hollandiai Arnhem, amely illik a Sasad – Sas-hegy szálhoz: germán arnu- ‘sas’ + haima- ‘lakás’.
Előzmény: DAttis (323)
rumci Creative Commons License 2005.03.25 0 0 328
A FNEsz. nem igazán ért velem egyet, idézem a Mezősas, illetve a Sas-hegy szócikkeket (az előbbi taglalja a Sasadra vonatkozó magyarázatot):

Mezősas ’helység Hajdú-Bihar megyében Berettyóújfalutól dél-délkeletre’ [1851: Mező-Sas: Fényes: MoGSz. 4:16, de l. 1213/1550: Sos: VárReg. 147. is]. A Sas hn. a szn.-ként is alkalmazott m. sas madárnévből keletkezett; vö. 1288/1291: Sas szn. (Sztp. KritJ. 2/2–3: 395). Vö még Sasad ’középkori falu a budai Sas-hegy táján’ [1236/1286/1300/1503/1504: Sassard: MonBp. 35; 1256: Sasad: ZichyOkm. 1: 11; l. még Csánki 1: 15]. Kevéssé meggyőző feltevés szerint a Sas hn. a sás növénynévvel, illetőleg azzal kapcsolatos, hogy a falu lakosai számára fontos jövedelmi forrás lehetett a sás feldolgozása. A Mező- előtag a tájnak mezőségi jellegére utal. (Csánki 1: 621; Jakó 333; Györffy 1: 659; Módy: HBKT. 179; TESz. 3: 498 sas a.) – Vö. Sasa-völgy, Tiszasas.
Sas-hegy ’259 m magas kopár sziklabérc Budapest XI. kerületében a Gellért-hegytől nyugat-délnyugatra’ [1847: „Sashegy – Adlerberg”: Életképek 1847. 2: 53; 1864: „Sashegy (hajdan Királyhegy, Istenhegy, | Pap- vagy Baráthegy)”: Hunfalvy J.: MBir. 2: 413–4, de l. 1737: „vitra montem, Aquilinum”: Bél: NotHung. 3: 509 is]. A m. sas madárnévnek és a hegy ’magasabb földfelszíni emelkedés” fn.-nek az összetétele. Megalkotásában közrejátszhatott a Sas-hegy lábánál elterülő középkori falu Sasad neve. (Rupp 214, 221; Thirring: BpKörny. 35; BpLex. 1020.) – Vö. Csonka-hegyhát, Istenhegy, Mezősas.

Mindezek ellenére számomra valószínűbbnek tűnik az általam felvetett etimológia (persze, ezt sem zárnám ki, mint lehetőséget). Érdekelne ugyanakkor, hogy Kiss Lajos miért tartja kevéssé meggyőző felvetésnek a sással való összekapcsolást.

Ha már a kezemben van a FNESz., idézem a Csillebérc szócikket is, mert érdekes:

Csillebérc ’a Budai-hegység délnyugati része’ [1847: Csilebércz: MNy. 66: 94]. Egy 1831. évi német nyelvű történeti munkában a Csiki-hegyek megjelöléseként – elírás vagy szedési hiba folytán – Berg Csile (MNy. 66: 95) olvasható. Ennek alapján alkothatta meg Döbrentei Gábor (1785–1851) a m. Csilebércz-et, amely mai Csillebérc alakjában már nem a Csiki-hegyeket jelöli, hanem az onnan északkeletre elterülő fennsíkot. (TESz. 1: 282 bérc a.; Puruczki: Nyr. 92: 411; Pogány: MNy. 66: 93; BpLex. 229.) – Vö. Bagolybérc, Csiki-hegyek, Közép-bérc.
Törölt nick Creative Commons License 2005.03.25 0 0 327
FNESz nálam sincs éppenséggel (pontosabban és sajnos egyáltalán nem birtoklom ezt a kitűnő művet), de valamit segít a Bp.-i utcanévlexikon is, amely szerint rumci hipotézise - mint amúgy rendszerint is :-) -  alighanem közel jár az igazsághoz. Eszerint a Sasad nevet eredetileg egy XIII. században már létezett falu viselte kb. a mai Sasad helyén, amelynek területe azonban már Mátyás király idejében pusztasággá vált. A Sashegy (1847-ig csak németül mondták: Adlerberg) elnevezésre nézve pedig a terminus post quem 1686, legalábbis a hagyomány szerint azért nevezték el a hegyet így, mert "a budai vár visszafoglalása utáni díszszemle idején sasok szálltak fel innen és a Vár felé repültek".
Előzmény: rumci (326)
rumci Creative Commons License 2005.03.25 0 0 326
Nincs a kezem ügyében FNESz., de nekem ez a sas dolog nem tetszik. Az az érzésem, hogy a sás szó rejtezhet a tőben (a szó jelentése a régi nyelvben tágabb volt, ráadásul a Duna jobb partján arrafelé elég nagy volt az ártér). Amúgy szerintem a Sas-hegy jóval későbbi névadás. Persze, lehet, hogy az egész marhaság, és a FNESz. adatainak minden ellentmond az ötleteimből.
Előzmény: kostas (325)
kostas Creative Commons License 2005.03.25 0 0 325
Sasad az nem a Sashegy környékén van valahol? Mert ha igen, akkor talán lehet kiindulópontja a "falunak".
Előzmény: DAttis (323)
rumci Creative Commons License 2005.03.25 0 0 324
Biztos csilleb ércet bányásztak ott.
Előzmény: DAttis (323)
DAttis Creative Commons License 2005.03.25 0 0 323

Köszönöm a tanácsokat és a könyvtippeket.

 

Nos ugye Belgiumban az a fura, hogy mivel kétnyelvű (inkább 3, mert a német is hivatalos) nagyon sok település megvan, francia, és flamand nyelven és van amelyik nagyon elüt egymástól.

Mindjárt itt van Antwerpen, amit "franciásan nem illik" ejteni hanem megvan a francia változat az Anvers.  A francia műveltségűek meg tudják, hogy anvers az jelent mást is. Ugyanilyen elütő különbség a Namur-Namen.

 

Más

 

Jut eszembe ezt hátha tudjátok, hogy a flamand-holland nyelvben az "-em" az vmit jelent (jelző, vagy vmi) mert a főváros körül is van egy rakás -em végződésű település

Mint pld Zaventem, Digem, Ossegem

A "beek"-ről már tudom, hogy tkp patakot jelent

 

De hogy ne terheljetek titeket ennyi külhoni eredetű névvel, itt van a közvetlen lakókörnyezetem Budapesten ami a Sasad nevet viseli, nevéből azt gyanítom, hogy köze van a sas-hoz, tehát a madárhoz

Vagy Csillebérc is érdekes mert odáig rendben van, hogy bérc (ezt értem) no most csillét (ha egyáltalán van köze itt ehhez) azt általában bányáknál  használnak és nem tudok, hogy ott a mai Csillebérc területén lett volna bármi bányatevékenység, amiből származhat eme név.

LvT Creative Commons License 2005.03.25 0 0 322
Kedves Malaczky!

> a Kappanhágó (gy. k. Koppenhága) és Istókhalma (gy. k. Stockholm) ma már meglehetősen viccesnek ható, de keletkezésük idején (gondolom valamikor a nyelvújítás korában) nem ilyennek szánt névalakjaihoz hasonló sikerületlen városnévmagyarítási példákat ismer-e valaki.

Azért nem szóltam az első kérdésednél hozzá, mert nem ismerem részletesen ennek az irodalmát. Az biztos, hogy nem volt viccesnek szánva, ill. nem volt viccesebb, mint a nyelvújítás "átlaga". És mint ahogy a nyelvújítás korabeli sikerületlen közszavakból is csak mutatványpéldák forognak közszájon, így ebből sem közismert mindegyik, még nyelvészek előtt sem, mert -- szerencsére -- már keletkezésük pillanatában halottak voltak. (Igazából közel lehetetlen is lehetne mindet felmérni, mert akkoriban boldog-boldogtalan magyar szavakat faragott) Talán a Szily Kálmán-féle A magyar nyelvújítás szótára hoz többet.

Egyet tudok, ami viszont megmaradt: Lipcse. Itt jóérzékkel a felső-magyarországi Németlipcse nevét vitték át a alsószászországi városra német megnevezésük hasonlósága lapján (volt több Lipcse helynevünk is: <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=Lipcse>.

Ezen kívül még egyről van ismeretem, de az nem a fenti nyelvújítós vonulatba tartozott, hanem a "Pözsög a Szentírás mindenféle régi magyar nevektől" jelszó nevében a mezopotámiai Babilon és a Bábolna helyneveink közé került "egyenlőségjel".
Előzmény: Törölt nick (321)
Törölt nick Creative Commons License 2005.03.25 0 0 321

Kostasnak tökéletesen igaza van, és hogy elősegítsem a visszatérést, megismétlem egy korábbi, visszhangtalanul maradt kérdésemet: a Kappanhágó (gy. k. Koppenhága) és Istókhalma (gy. k. Stockholm) ma már meglehetősen viccesnek ható, de keletkezésük idején (gondolom valamikor a nyelvújítás korában) nem ilyennek szánt névalakjaihoz hasonló sikerületlen városnévmagyarítási példákat ismer-e valaki. Egyszer hallottam ezekről. Nyilván van e problémának szakirodalma is, de jobban örülnék valami közvetlenebb infónak. Köszönet érte előre is.

Előzmény: kostas (320)
kostas Creative Commons License 2005.03.24 0 0 320
Annyira sajnálom, hogy ebben az eddig tökjó beszélgetős helyen is elindította a kollega ezt az anyázós, mocskolódó játékot.
Miért nem lehet ezeket az "elméleteket" a megfelelő topikokban folytatni? Itt nem hiszem, hogy vevő lenne rá bárki is. Aki ilyenre kíváncsi elmegy a szkíta-sumér és egyéb izék fórumaira....
Törölt nick Creative Commons License 2005.03.24 0 0 319

QUASI OFF (QUASI ON)

 

Kedves rumci!

 

Elhűlve nézem ezt a diskurzust a turtur fedőnevű személlyel. A témának láthatóan már nem sok köze van a nyelvészethez vagy bármilyen tudományhoz. Mindazonáltal helyesnek tartom, hogy többszörösen is reagáltál, mégha érthető felindulásból egy kicsit túl erős is volt néhány kitételed.

 

Annyit szeretnék csak megjegyezni (nem is annyira Neked szólóan, hiszen Számodra közhelyszerű dolgokat írok le e nyílt levélben), hogy ezt az egész sumérozást, hunozást, szittyázást tudom is én még mi mindent egyszerűen nem értem. Mire jó, ha történetesen sikerülne mit ach und krach bebizonyítani ezeket az enyhén szólva gyengén megalapozott teóriákat? Sokak számára nyilván felemelő lehet az a tudat, ha egy ősi magas kultúrára vagy egy, az egész akkori művelt világot rettegésben tartó lovas nemzetre vélhetik viszavezetni népünk eredetét. Ez megbocsátható nosztalgiázás, mégha teljesen alaptalan is.

 

No de hol vagyunk már ettől az állítólagos eredettől?! Kötve hiszem, hogy a "vereckei" géneket (no és azoknak milyen volt az összetételük? "színmagyar"??) ma ki lehetne bármelyik magyar polgárban szignifikáns %-os arányban mutatni. Általános iskolai műveltség birtokában is lehet tudni, hogy a török időkben az ország jelentős területei elnéptelenedtek, és ha addig nem lett volna szláv-német etnikai túlsúly az ősmagyarok leszármazottainak rovására, akkor a XVIII. század óta ez a túlsúly eléggé egyértelmű. A mai lakosság etnikailag bizonyára bármilyen más eredetre inkább viszavezethető mint ősmagyarra.

 

És a gondolkodásmódunkat messzemenően determináló méltán szeretett, igazán szép és gazdag magyar nyelvünk - döntően - talán nem a német szellemiséget, gondolkodásmódot tükrözi (persze nem annyira lexikájában, sokkal inkább kifejezéseiben stb.)? (Legalábbis nekem németül aránylag jól tudó laikusként ez a benyomásom.)

 

De mit számít mindez? Petőfi talán kevésbé volt magyar szerb (származású) apja és szlovák (származású) anyja miatt? Zrínyi is horvát származású volt, neve alapján Babits is talán. József Attilának nem volt teljesen mindegy, hogy apja félig vagy egészen volt román? Szerb Antalról, Radnótiról, Rácz Aladárról ne is beszéljünk. Nem tudom, hogy ha ezeket a nyilvánvaló összefüggéseket valaki képes átgondolni, akkor miért tartja egyáltalában lényegesnek a tudományos szempontból eleve megalapozatlan preferenciáit. Kérdés persze, hogy aki ennek a nemzeti-érzelmi szempontból is ellentmondásos, teljesen irracionális indulatnak a talaján nagy vehemenciával igyekszik a finnugristákat ördögként lefesteni, ezt súlyos fokú tájékozatlanságból avagy rosszhiszeműségből teszi. Vagy talán mert ő történetesen fölfedezte magában a vereckei géneket?!

 

Elnézést a sok közhelyért, de én sem akartam ezen, a magyar szellemi életet sajnos növekvő súllyal megterhelő probléma kapcsán néma maradni.

Előzmény: rumci (315)
turtur Creative Commons License 2005.03.24 0 0 318

Kedves monomániás barátom!

Azt írod:

 

"Szóval van jó néhány olyan jelenség, amelyet a cseh és szlovák a délszláv nyelvekből kölcsönzött. Ehhez kapcsolatra volt szükség, az viszont csak a Kárpát-medencében volt lehetséges. "

 

Hát ettől vagy elvarázsolva!

Ha azt mondom neked, hogy a te vélt szláv kapcsolataid csak a KM-ben jöhettek létre, akkor tényleg el vagy tévedve. Az összes (ÖSSZES) szláv nyelv a magyarból vette azt, amit Czuczor-Fogarasi kimutatott. De ehhez nekik nem kellett a KM-ben élniük, mert a magyar az őseurázsiai nyelv képviselőjeként egész ejrópában otthon volt.

 

(Hívd a mentőket) Szívmasszázs, élesztés, stb.

 

Egész ejrópában ezt a nyelvet beszélték, még a kelták is. Képzeld el, ugyanaz a nyelvtan, jelentős szókincs, mint a hunoknál.

 

De a java még hátra van. Képzeld el, hogy a magyar nyelv ragjai, szóbővítményei mássalhangzóra megegyezik az etruszkkal, a keltával, az egyiptomival. Nem tudom, bírsz-e követni.

 

(Most újabb szívmasszázst kérek a betegnek)

 

Érted?

A -nak, nek mindenhol ugyanaz, meg a többi is. A képzők is ugyanazok.

hat-ALOM pl.

ra-re nekik is megvan, meg a többi is.

 

Hogy te ezek után mire nyomulsz a szláv marhaságaiddal, hát azt Lujó bácsitól kérdezd meg. Vagy inkább a Zakamédiától, meg a levitézlett elnökeitől.

 

 

Előzmény: rumci (314)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!