Köszönöm a demokrácia szó eredetére vonatkozó válaszokat.
Vajon mit is jelenthet tágabb értelmezésben? Mit jelent a demokrácia manapság és mit jelent nekünk? Ti hogyan konceptualizálnátok? Persze én is tudom mit jelent,de ez egy olyan szó,amit nem könnyű tisztázni. A fogalomtisztázás számomra fontos.
-----------
Fontos:Mekkorák a nem demokratikus elemek,milyen viszonylatban működnek? / A nem demokratikus részt kell vizsgálni,mert ez határozza meg a demokráciát. A demokrácia tartalma is változik. Demokrácia akkor van,ha szabadság is van,de ha nincs egyenlőség már nem beszélhetünk demokráciáról.
------------
A válaszokban a démosz szó szerepel. Ehhez kapcsolódik az ethmosz szó.
A kérdésem: mi az ethmosz? Azon kívűl,hogy elsőfokú közösség. Több törzs?
démosz-ethmosz együttélése. Mi ez?
Démosz:minden szabad ember,polgár bele tartozik. Másodfokú közösség.
Vulgusz:Olyan keretközösség,amelynél megszakadt a kötés az elsőfokúval,de nem tudott beleilleszkedni a másodfokúba.
Miért írtam mindezt le? Nép: többrétegű,több szintű fogalom.
Demokrácia:összefogó keretidentitás?
Mi a nemzet? Honnan ered? Mit jelentett akkor és mit jelent manapság? Gondolom a nemz szóból ered,de manapság van nemzet? Mit jelent manapság a nemzet fogalma?
> A huncut a németből jött, Tótfalusi kutya+tán fenékként vezeti le, ő persze hajlamos túlzásba esni. Tudja valaki hogy mi az igazság?
Az én Tótfalusimban (Magyar Etimológiai Szótár) ez van:
huncut furfangos; pajkos, hamiskás, csintalan. Származékai: huncutság, huncutkodik; huncutka (homlokba hulló kunkori női hajtincs). Német eredetű szó: hazai német, szász hundsfutt (gazember, csirkefogó, csaló) a Hund (kutya) és Fut (női nemi szerv) elemekből. Ebből sejthető, hogy valaha nyelvünkben is kemény szitokszó volt, és csak a 19. századtól, talán játékosnak érzett ~ hangalakja révén, kezdték tréfás, egyre kevésbé rosszalló értelemben használni.
Ez teljesen korrekt magyarázat. A XIX sz. elején pl. még Kazinczy is olyan ember megnevezéseként használja, aki akár gyilkosságra is képes bujtani: Hát ha valami huncfut ráfogná, hogy az Isten azt parancsolta, hogy ölje meg a tekintetes úr a tekintetes asszonyt (az anyámat), hinné az úr, hogy az Isten parancsolta?
A fenti n. Fut egyébként a magyarországi szászok eredetének megfelelően felnémet jellegű szó. A mai vulgáris köznémetben is élő, alnémet megfelelője a Fotze.
Rézsút: Általában az ismeretlen eredetű rézsű ’(mesterséges) lejtő’ szó -t helyragos származékának tartják. Jelenlegi hangalakjában a feltételezett eredetibb *rézsűt formája az út szóval kontaminálódhatott.
Bitang: Eredeti kimutatható jelentése ’zsákmány, préda’. Ennek megfelelően az ugyanilyen jelentésésű középfelnémet biutung szóból jő. Ez utóbbi töve a mai németben Beute ’ua.’, amelyhez az -ung képző járult. Később jelentésátvitellel ’gazdátlan, elkóborolt jószág’ értelme lett. Ebből a jelentésből való a bitangol ’(rég.) gazdátlan jószágként prédál, rongál vmit; idegen v. tilos területen kóborol, legel’ igei származék. A mai melléknévi használat a bitang ember-szerű főnévi jelzős szerkezetben történt átértelmezés; ez utóbbi Petőfinél még a sehonnai szinonimája, tehát alapvetően ’hazátlan’ (ahogy állatra értve pedig ’gazdátlan’). Ebből a jelentésből lett aztán ugyanúgy ’hitvány, jellemtelen’ értelmű becsmérlés, mint a hasonló jelentésű sehonnai, senkiházi szavak esetén is.
A demokrácia görög szó, a démosz=nép, így szó szerint talán népuralmat, néphatalmat jelenthet. A király görögül králész, és ott van még az arisztokrácia, bürokrácia, autokrácia.
Pedig az EtSzt is a nyol-ból vezeti le a nyolcat [nemsemmi ;] nyol-t pedig (talán) rokonítja a nyalábbal; és különben is, az összes nyol, nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl (ilyesmi) szavakat mind egymáshoz nagyon hasonló uráli szavakból vezeti le (feltételesen).
Hogy az uráli (vagymi) n[x]l szavaknak van-e bármi közük egymáshoz, az újfent érdekes lehet.
Node (a többieknek mondom):
Ugye mondtam, hogy gyökelmélet elpusztíthatatlan? ;) viszont a gyökszellemet ebben a topicban most már legszívesebben visszaszuszakolnám a palackba [és elnézést, amiért kieresztettem], mert szemléletem szerint inkább kérdezni, találgatni, feltenni, ízlelgetni és meglepődni érdemes, semmint a bizonyosság acélkarmú tankcsapdáival felszántani a rónaságba tekintő igazmagyar fiatalság szűz agyvelejét [be szép is volt ;]
Üdv. Most a "muhaha" elterjedéséről. Én először az Indexen láttam, addig csak a "bruhaha" szót ismertem erre. Érdekelne - mivel te is az előbbit (elterjedést illetően az utóbbit) használod, érdekelne a kommentárod.
Szeretném Tőled megkérdezni a demokrácia szó eredetét, illetve ha van időd,konceptualizáld kérlek a demokrácia fogalmát. Megannyi definíció van erre,de én most Téged szeretnélek megkérdezni.
A Czuczor–Fogarasi-féle szótárnak (CzF.) csak egyik része a szócikkek végén lévő etimológiai fejtegetés. A szótár nagyobb része a magyar szókincs felgyűjtése, a címszavakhoz a jelentések megírása és a példaanyag, irodalmi idézetek kiválasztása és beillesztése. Elvégre ez egy értelmező szótár, nem pedig specializált etimológiai szótár.
Ez utóbbiak máig példamutatóak, és máig minden lexikográfus használja a CzF.-nek ezt a részét, anélkül, hogy az etimológiai résszel egyetértene. Lexikográfus ugyan nem vagyok, de hasonló okból én is használom anélkül, hogy az etimológiai résszel egyetértenék.
Így a CzF. érdemi részének összeállításakor sok olyan aktor is részt vett, akinek egyrészt fogalma sem volt, hogy mit tesz be Czuczor az etimológiai részbe, vagy egyenesen nem is értett egyet vele.
Ami az etimológiai fejtegetéseket illeti, azzal bizony számba vehető, komparatisztikában jártas nyelvész akkor és azóta sem ért egyet.
P.S. Amúgy Czuczoron kívül nem állította senki, hogy a magyar szókincs gyökökön alapulna. Ez neki egy átgondolatlan ötlete volt, és igen lesújtó kritikát kapott a kora tudományos közvéleményétől is.
Azért is lehet, hogy a gyökelmélettől szabadulni lehetetlen, mert egy nyelvészetben járatlan magyar számára szépen kikerekednek szavaink; hogy csupán a legelcsépeltebb példát, a K+R-et (és testvéreit G+R,F+R,T+R, P+R) említsem. Az EtSzt az ún. "szóbokor" szavairól a következőket tudja:
karaj (szláv kraj) karám (török:qoram, német:krám) karima (szláv:kroma) kerek-kerül-kert (finnugor:ker), ill. kör (szóelvonással a körülből) köröm (ismeretlen) korsó (bizonytalan, szlovák:krcah) korong (szláv:krog) korona (latin:corona) kéreg (finnugor:kere)
fúr (vitatott, vogul:pore (ár), finn:pura (véső;fúró)) farag (uráli, vogul:par (baltával kiváj)) forog (származékszó a fordít-ból, emez bizonytalan, uráli; vogul:powrit) forr (szóhasadással a fordít-ból) far (uráli, osztják:pir (vmi mögött lévő)) fér (bizonytalan, finnugor)
tér (=terület, ugor:tar (terület) tér (=más irányba kezd haladni, török:devir (forgat)) tör (ismeretlen)
azaz nagyjából-egészéből nem ismer köztük összefüggést, míg egy műveletlen, tudatlan, tudományt és nyelvészetet nem ismerő számára úgy tetszhet, közös a gyökerük, mármint a forgás.
Még sok-sok évnek kell eltelnie, míg sikerül ezeket a valójában össze nem tartozó szavakat tudományos alapossággal szétszakítani egymástól, s a bevett módszertan bozótvágójával felaprítani ezt a százszámra burjánzó "szóbokrot".
Az áltudomány orgazmusig fokozható, ha úgy tekintjük a K+R-rel alakjukban és jelentésükben is -a pallérozatlan elme számára- rokonnak tűnő idegen szavakat (garden, circle, miegymás), mint valamely közös "ősnyelvi" "gyök" leszármazottait, melyek magyar testvérei teljességgel tudománytalanul azt a megtévesztő látszatot keltik, mintha összekapcsolódnak nyelvünkben.
Ahogy a kurtizánnak (francia:courtisan, olasz:corte (udvar)) és a kurvának (szláv:kur (kakas)) sincs semmi köze egymáshoz, még akkor sem, ha a mélymagyar a corte-ban a K+R-t véli felfedezni, mert az ugye karral kerített, meg a fúró forog, a görnyedt görbe, és a korona karimája meg kerek perem.
> Úgy olvastam,hogy volt idő (Czuczor Gergely idejében),amikor tudományos megismerés alapján állították azt,hogy a magyar szókincs gyökökön alapul
Én meg azt olvastam, hogy volt idő, amikor azt hitték, hogy a Föld körül kering a Nap, meg az anyagban lévő ősemelek vonzása okozza, hogy a tárgyak lefelé esnek, meg az égés az, amikor a flogiszton kiszabadul, stb. Ezek miatt te most, gondolom, vonakodsz hinni a mai fizikusoknak.
P.S. Amúgy Czuczoron kívül nem állította senki, hogy a magyar szókincs gyökökön alapulna. Ez neki egy átgondolatlan ötlete volt, és igen lesújtó kritikát kapott a kora tudományos közvéleményétől is.
Kedves LvT! "Mi a biztosíték arra, hogy a tudományos megismerés során nyert megállapítások igazak?" Mit nevezünk tudományos megismerésnek? Változhat-e ez? Úgy olvastam,hogy volt idő (Czuczor Gergely idejében),amikor tudományos megismerés alapján állították azt,hogy a magyar szókincs gyökökön alapul. Hogyan változott meg ez a szemlélet? Mennyire volt tudományos ez a szemléletváltás? Más tényezőnek nem volt szerepe?
> Tekintettel arra,hogy Aewyn 572-es hozzászólása itt olvasható,így itt tenném fel kérdésemet
Aewyn ott élcelődött.
> Azon szavaknak,melyeket a szlávoktól,törököktől stb. kölcsönöztünk,voltak-e előtte valamilyen más megfelelőjük,és én itt most azon tárgyakra,dolgokra gondolok,melyeket előtte is használtak,ismertek?
Voltak. A 572-esben Aewyn fel is sorol több szinonimát a ’kurva’ szóra. A szinonimák léte alapvető fontosságú tény: hogyan jönnek létre a szinonimák? Ha már egy fogalomra van egy szó, akkor minek mellé másik? Pusztán a logika szempontjából ennek sok indoka nincs, mégis tapasztalatból tudjuk, hogy létrejönnek szinonimák. És a létrejött szinonimák „harcolnak” is egymással: ami egy tagnapi szó mai újdonsült szinonimája, az holnap a régi szó „vesztét” okozhatja.
Szép példa egyébként a ’házastárs testvére’, ill. ’testvér házastársa’ fogalom. Ma erre a sógor szót használjuk, amely német eredetű (n. Schwager), nem is olyan régen ezt még rér-nek nevezték, amely latin (lat. levir), azt megelőzőleg, pedig süv-nek, amely ótörök eredetű. És ezeknek mind van írásos nyomuk. Nincs különösebb rációja a korábbi szavak lecserélésének, de azt sem feltételezhetjük, hogy a törökökkel való találkozás előtt nem létezett volna ez a fogalom; viszont olyan „könnyen” lecserélődhetett az eredeti(bb), mint már a fentiek a dokumentálható, történeti korban.
> Továbbá mi a biztosíték arra,hogy egyes szavak kölcsönzése nem fordítva történt?
Mi a biztosíték arra, hogy a tudományos megismerés során nyert megállapítások igazak? Alapvetően az, hogy ezeket tudományos megismerés során nyerték, ellenőrzött adatfelvétellel, a tudomány bevett eljárásaival és végezetül a tudományos közvélemény elé tárták ezeket megvitatásra. A megvitatás lényege pedig az, hogy bárki szabadon cáfolhat (horribile dictu, megerősíthet): természetesen akkor, ha ellenőrzött adatfelvétel birtokában, bevett eljárásokkal és nyilvánosan teszi ezt.
E témakörben a bevett eljárások néhány összetevőjét megemlítette neked rumci a Szavak eredete 3586-os hozzászólásában <http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=57153314&t=9005599>.
A szavak eredete topikban számos kérdésemre választ kaptam Tőled a mai nap folyamán,azonban lenne még egy homályos folt. Tekintettel arra,hogy Aewyn 572-es hozzászólása itt olvasható,így itt tenném fel kérdésemet. Azon szavaknak,melyeket a szlávoktól,törököktől stb. kölcsönöztünk,voltak-e előtte valamilyen más megfelelőjük,és én itt most azon tárgyakra,dolgokra gondolok,melyeket előtte is használtak,ismertek? Továbbá mi a biztosíték arra,hogy egyes szavak kölcsönzése nem fordítva történt? Nem értek a nyelvészethez,ezért is kérném a segítségedet ezt jobban megvilágítani.
Egy másik topikban olvastam hozzászólásaidat,és mivel én nem vagyok nyelvész, nem értek a nyelvészethez,de érdekel,így szeretném ha egy homályos pontot segítenél jobban megvilágítani. Aewyn 572-es hozzászólása kapcsán szeretném megkérdezni,hogy mi a biztosíték arra,hogy egyes szavak kölcsönzése nem fordítva történt? Nem értek a nyelvészethez,így ami egyeseknek teljesen egyértelmű,az nekem homályos folt. Köszönöm ha segítesz megérteni.
