Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
A járda definíciójának szigorú értelmezése szerint az a rész nem járda. elvileg megállhatnál, sőt az ingatlan- kis bejárata is. Itt várakozni akkor tilos, ha a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül - akadályozza;
Amúgy meg derékszögben nem lehet megállni, ezt tartanám végső megoldásnak a joghézagra:
Járművel megállni - ha közúti jelzésből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.
Megadtam a cég illetékesének számát,rendszámot. Fönököm engem küldött ki lepapirozni a balesetet.A másik fél agressziven viselkedett,veszélyben éreztem a testi épségem,otthagytam az illetőtt,azzal hogy a cégemtől kijön az illetékes és ő fogja lepapirozni a balesetet.Az illető feljelentett a rendőrségen.Származhat e bajom ebből? Köszönettel:Elter János
Nekem nem teljesen világos, hogy most távollétedben helyszíni bírságot szabtak ki - szabálysértési eljárás -, vagy közigazgatási bírságot.
A szabálysértési eljárásban lehetőség van a pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásának. Azonban ehhez az kell, hogy nem fizeted be a csekket és a közteres feljelentést tesz. Akkor lesz egy szabálysértési határozat, ami még nagyobb bünti is lehet összegben.
A helyszínnel én nem kekeckednék, mert gondolom a fényképekből kiderül, hogy az a tér része kb.
Tanácsot szeretnék kérni, s lévén a dolog elég sürgető ezen a fórumon is felteszem a kérdést, ide másolva a "Szabályértelmezés (KRESZ)" topikból. Az egész ügyből jó lenne úgy kikerülni, hogy közmunkára válthassam a büntetést. Persze élnék annak lehetőségével is, hogy elkerüljem. Azért is izgágáskodnék még egy kicsit, mert mint a leírásban is olvasható van némi pontatlanság (helyszín) az ügyben.
" Én is beszálltam a "tiltott helyen parkolás miatt közigazgatási távolléti helyszíni bírság kiszabása"- féle nagy népi játékba.
Nem szórakozásból, inkább csak figyelmetlenségből,vagy mert legalább egy darabkáját el akartam fedni a sivár döngölt felvonulási területnek amit az önkormányzati idióták évek óta zöldterületnek látnak.
(tudom rég kizöldült volna ha nem állnak rá az autók vagy ha a fű a betonon és üvegtörmeléken ki tudna hajtani)
Történt, hogy zöld területre álltam. Itt a helyszín, (IV. ker. Kassai u. és Tavasz u. sarka) ahol a gyepből feltörő betonplacc mellé ferdén felálltam.
Nem vitatom, bűnöztem. A szemfüles közterület felügyelő exponált is mindjárt kettőt. Úgy tíz napra rá a tulajdonos/üzemeltetőnek (nem ő volt a hunyó) meg is érkezett a levél, benne a tényálladék (SIC!) színes képekkel, s erős figyelmeztetéssel, hogy az ő felelőssége a sarc időbeni leróvása.
Az elkövetés pedig levelük szerint a IV. ker. Tanoda tér 6 számnál történt. Légvonalban mintegy 150-200 méterrel a tett színhelyétől ahol a felvételek is készültek
A közt.felügyelettől kapott levélre érdemben reagálni nem lehet. Szerintetek várjuk ki a befizetés határidejének lejártát, hagy kerüljön át közigazgatási hatósági eljárás szakba? "
Apukámék kapubejárója elé álltam, és apukám szóvá tette. Mondom neki, de'jszen saját ingatlan, és mindketten tudjuk, hogy egy fia autó nincs az udvarban, de azt mondta, akkor is, a KRESZ tiltja. Mit tehettem, szót fogadtam, előrébb csorogtam, rá a sövényre.
Tegnap reggel 7-kor valaki idióta ráhívta a kocsimra a közterületeseket, miszerint szabálytalanul
várakozok és az előttem álló autó nem tud tőlem kiállni. A KRESZ 41 § (2) d szerintit elvben el is követhettem volna így, de a papíron a "C" szerepel.
Egy a szépséghibája az egész dolognak, hogy az, aki elvben nem tud kiállni tőlem, a másik és saját családi autó! :-) Ez a közterületet nem érdekelte, ragaszkodnak a 10 ezres bírsághoz, még a forgalmit sem akarták megnézni, lepattintottak, azt' kész.
lényegében ezt tettük - azonnal jelzés a biztosítónak, ahol javították a - valahol, valakinél keletkezett - hibát. Okmányiroda értesítve, igazolások elektronikusan és postán megküldve. Ez volt 2 hete.
Határozatot a visszavonásról még nem kaptam.
Amúgy a felháborodásom azt hiszem jogos, hiszen a tévedést nem én követtem el, mégis, engem szankcionálnak.
Továbbá, nekem kellett ügyintézni, sorbaállni, fénymásolni és levelezni azért, mert valahol, valaki elnézte-hallotta az alvázszámot.
Kérdés továbbá, ha egyszer a biztosítás öt hónapja fennállt, előtt-utána vajon miért nem bukott ki az elírt vázszám?
Miért pont az említett időszakban?
Miért kell az állampolgárnak -aki amúgyis szénné van adóztatva pusztán azért, mert járművet birtokol- más hibájáért felelni, sőt,miért nem tudja az sérelmét megtorolni sem a biztosítón, sem az okmányirodán? Megy az egymásra mutogatás, ugyanis.
Az okmányiroda a közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) értesítése alapján járt el, nem ők találták ki - ahogy fogalmaztál - a megkopasztást. A KEKKH mint kötvénynyilvántartó szerv pedig a biztosítódtól kapja a jelzést. Amennyiben díjfizetéssel hatályban volt tartva a szerződés, akkor valóban csak ez lehetett a probléma, hogy a biztosító elírta az alvázszámot.
Ennek függvényében nem kell fellebbezést benyújtanod, a határozat ez alapján legalábbis, nem volt jogsértő. A teendő, hogy a biztosító rendezze a hibáját, majd az igazoló eszközt be kell mutatni az okmányirodában. Erre természetesen a határozat jogerőre emelkedése előtt sor kell, hogy kerüljön, majd ez alapján az okmányiroda megszünteti az eljárást.
Márpedig nem fogok fizetni a semmiért. Nem fellebbezek, hanem kifogást nyújtok be - mert minden szükséges bizonyító irat a rendelkezésemre áll. Mondják meg, honnan szedték, mi alapján döntöttek, ha egyszer kezemben van a biztosítási kötvény?
miután jogsim megnyugtatóan rendeződött (okmányiroda belátta, hogy nincs igaza), most újabb ötletük támadt a megkopasztásomra.
Konkrétan ki akarja vonni az autót a forgalomból.
Mert -szerinte - idén áprilistól júliusig nem volt érvényes kötelező biztosítása az autónak.
Miközben meg volt.
Annyira, hogy ebben az időszakban voltam külföldön, "elveszteni a jogosítványom" és a biztosító kiadta a biztosítás meglétét igazoló zöldkártyát.
Továbbá, igazolni tudom, hogy a biztosítás díját a kérdéses időszakra megfizettem. (bankszámla kivonat rendelkezésre áll).
Még továbbá, a kezemben van a biztosító igazolása arról, hogy a kérdéses időszakban nem volt sem díjtartozás, sem hátralék, a biztosítást nem mondták fel, az továbbra is él.
Az okmányiroda azt állítja, hogy 5000 ft fellebbezéssel tárgyal velem.
Nade én miért is fizessek, ha nem hibáztam? A biztosítás bizonyíthatóan él, és érvényes volt akkor is, amikor az okmányiroda szerint nem. Mit tehetek, hogy bebizonyítsam, nem úgy van, ahogy mondják? Ráadásul, nem értesít róla, ez határozat, amiben, nem ki fogja vonni, hanem kivonja a járművet a forgalomból.
Ez egyszerűen vicc.
Egyetlen dolgot találtam, a biztosítónál el volt írva az alvázszám. Létezik, hogy az egésznek ez a buktatója?
A képet elnézve a táblázás jogszerű, a forgalmi rend egyértelmű. Itt bizony jöhet autó is, ha lemegy a rúdsorompó. Úgy tűnik a gyalogos van rossz helyen, vagy rossz a forgalomtechnikai kialakítás, azaz a megoldás fizikailag nem kedvező. Budapesten jellemzően eltérő a gyalogos/kerékpáros burkolat, vagy nem úttestként funkcionál.
A tőle elvárhatóság egy kisegítő szaály, de önmagában nem él, szükséges, az hogy legyen egy konkrét norma sértés, nagyon ritkán alkalmazható a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja.
Jelen esetben szerintem a biciklis nem hibázik, de elvárható, hogy a forgalmi viszonyoknak megfelelő ebességgel közlekedjen, amit a KRESZ előír, tehát nem negyvennel.
A gyalogostól pedig elvárhatjuk, hogy a járdán közlekedjen, kérdés mia járda, mert erre is ad fogalmat a KRESZ ehhez képest itt a forgalomtechnika előrehaladott, mert csak szín különbözteti meg.
Előszor is köszi a választ. Hagyjuk a rendeletet, maradjunk a KRESZ-nél. Konkrétan Győr kapcsán kíváncsiskodtam, ott minden irányból ilyen táblák kerítik körbe a sétálóutcákat: http://goo.gl/349wWi - tehát nincs kitiltva a kerékpár, az utca nem gyalogút. (Ez egyébként elég jellemző táblázás a vidéki városokban, csak körny.védelmi zóna helyett általában mindkét irányból behajtani tilos kivéve engedéllyel szepel - ami szintén engedi a kerékpározást engedély nélkül is.)
Itt a KRESZ szerint a gyalogosnak a járdán kell közlekedni, vagy az úttest szélen, szigorúan libasorban. A gyalogosnak nemhogy elsőbbsége nincs, még csak nem is kóvályoghatna az utca közepén.
Tehát: ha jön a bringás negyvennel és belerongyol az úttest közepen kóválygó gyalogosba, akkor a gyalogos (is) hibás lesz? A bringás lecsengetheti a gyalogost az úttestről mert az megszegi a KRESZ-t? Vagy ha az engedéllyel rendelkező autós gyűr egy gyalogost maga alá az úttest közepén?
Kulcsmondat lehet a hozzászólásodban az "ahogy az tőle általában elvárható". Kérdés, hogy ha a KRESZ szerint a másik fél (gyalogos a sétálóutcában) egyértelműen megszegi a KRESZ-t, akkor ő felmenthető-e olyan alapon, hogy a bringás nem a tőle elvárható módon közlekedett. Elég vitatható, nem..?
Az efféle sétálóutcák kitáblázása nem egy rossz gyakorlat, ez az egész nem egy joghézag, egy jogi kiskapu?
Nem tudom, hogy jön ide az önkormányzati rendelet. Hol és mit olvastál? Mert a várakozás díjfizetésnek önkormányzati szabályai nem negligáljk a KRESZ-t:
KRESZ 13. § (1) bekezdés, i) pont: „Gyalog- és kerékpárút” (26/d. ábra); a gyalogos, a kerekes szék és a kétkerekű kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos és a kerékpáros forgalmat burkolati jel választja el (26/e. ábra), a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet;
- a helyes kijelölés ez lenne, de ismerni kell a pontos helyszínt.
Ha nem így van, akkor elvileg a tábla szerint kell közlekedni, illetve úgy ahogy a tőle általában elvárható.
A biciklisnek pedig a lakott területen megengedett sebességgel lehet közlekednie. Az önkormányzati rendelet a közlekedési szabályok szempontjából nem lényeges.
A kerékpározható sétálóutcákat próbálom megfejteni, azt a fajtát, ahol mindkét irányból behajtani tilos kivéve engedély és kivéve kerékpár korlátozza a behajtást. Az önkormányzati rendelet "védett övezetként" definiálja.
Odáig jutottam el, hogy ezek közforgalomtól nem elzárt területek, hiszen a kerékpáros és az engedéllyel rendelkező akárki behajthat, ergo ezeken az utcákon érvényes a KRESZ és ebből van a kalamajka:
1. A gyalogosnak elvileg az úttest jobb szélen kellene közlekednie, ami vicc egy sétálóutcán.
2. A kerékpárosra csak a belterületi sebességkorlátozás érvényes?
Ez paradoxon, de nem találom, hogy hol a kiskapu. Ti meg tudjátok fejteni?
Szia! Nem ismerem a német büntetőjogot, így a pontos Btk. szöveget és az eljárás menetét, idejét sem. Csa ottani ügyvéd tud segíteni, az kevés, ha németül beszél, kivéve, ha van ott is jogosítványa eljárni, pl. közösségi jogász.
A magyar büntetőjogban a haszonszerzési célzat, a segítség nyújtás a szükséges ún . tényállási elem, enélkül a bűncselekmény nem valósul meg. Ezeket a vádhatóságnak kell bizonyítania, ez nincs másképp németeknél sem, de a bizonyítékokat nem tárják elé a nyomozás során.
Üdv! Egy nagyon fontos kérdéssel fordulok MINDENKI felé, aki tudna segíteni. Egy magyar állampolgár az interneten hirdette, hogy fuvarozást vállal Magyarországról Németországba. A legelső hirdetésre nyolc utas jelentkezett, akik nem magyarok voltak, és kifelé menet a határnál ,,kiderült", hogy nincsenek irataik, semmiféle papír. A határőrök természetesen embercsempészetnek veszik az ügyet, de a magyar állampolgárságú sofőr semmit sem tudott az utasokról, nem kérte el előzetesen az út előtt a papírokat, nem is tud németül. Az embercsempészethez, vagy bármilyen ilyesmi törvénysértéshez SEMMI KÖZE NEM VOLT, ez biztos. De az a kérdésem, hogy ez egy németül beszélő, jó ügyvéd segítségével bizonyítható-e? Ha igen, mennyi idő alatt hozhatják Magyarországra, és nem sújtja-e semmilyen büntetés? Illetve, bizonyos pénzösszeg kifizetése után visszaengedik-e Magyarországra, vagy kitoloncolás, esetleg mindkettő? Mennyi idő alatt zajlana le ez az egész, tárgyalások, stb.? KÉREM, MINÉL HAMARABB ÍRJANAK HASZNÁLHATÓ INFORMÁCIÓKAT, ELŐRE IS KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGET! Üdv: Péter.
Az ÁFA fizetési kötelezettség, ha jól tudom akkor keletkezik, amikor eladja az autót. Más kérdés befizeti-e. Ez az ő felelőssége, hiszen ő sért szabályt, te még orgazda sem lehetsz, mert nem aranyat vettél az aluljáróban, nem nyilvánvalóan lopott termékről van szó. Az, hogy ő milyen kedvezménnyel jutott az autóhoz nem tudhatod. Jóhiszemű evő vagy, az adásvétel megkötésével tulajdonjogot szereztél, így a jármű lefoglalására nincs jogi lehetőség.
Autójogban lenne egy kérdésem. Autóvásárlás előtt, nézegetve a használtauto.hu oldalt, több olyan 1/2-1 éves gépjárművet is találtam, melyeket Németországból hoztak be, teljesen makulátlan az előélete, az itthoni szalonban alvázszám alapján leellenőrizték, valóban kinti tesztautó volt, stb... Viszont olyan áron árulja itthon az eladó, amiből kizárt, hogy bármi haszna legyen. Illetve egyféleképpen, felmerül, hogy bizony az autóval itthon kikerülték az Áfa befizetését. Másképpen lehetetlen ilyen áron adni egy szinte új szalonautót. Az autó érvényes magyar okmányokkal rendelkezik, és teljesen korrekt adás-vételit írnak.
Kérdésem: Mi van akkor, ha jóhiszeműleg, gyanútlanul megvásárolok egy olyan autót, ami után az eladó kikerülte az áfa befizetését. Mindent lepapirozunk, kifizetem az átírást, stb.. Ilyen esetben ha az áfa be nem fizetésére fény derül, ki felel érte? Mármint az általam jogosan megvásárolt autót lefoglalhatják? Származhat károm belőle? Hiszen ha az autó magyar rendszámmal, magyar iratokkal rendelkezi, honnan kell tudnom, hogy a tulaj rendezte-e kötelezettségét az áfa terén.
Nagyon köszönöm a válaszokat!
(Másik jogi topicban is feltettem a kérdést, hátha az jobban pörög)
Lehet próbálkozni lehet, hogy be is jön. De amit idéztél annak egészen más jogtörténeti okai vannak, aminek polgári jogi jogviszony lett. Ettől még szabálysértést, bűncselekményt ilyen területen is el lehet követni, ezért kell megnézni a helyi rendeletet. Ha meg polgári jogi akkor meg várakozási díjat fizetsz...
KRESZ hatálya:
1. §1 A rendelet Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.
Ezt ha akarom vemhes, ha akarom...de inkább erre lehet hivatkozni, hogy ez se nem magánbút se nem közút.
Közben még jobban kiművelődtem, és kiderítettem, hogy az új alkotmány, bocsi, Alaptörvény 2012. jan. 1. életbe lépésével a parkokban való parkolást az önkorm. és az ott parkoló közti polgári jogviszony.
Tehát arról kell meggyőznöm a rendőrséget, hogy az ott nem közút, hanem a park széle. Ez elég egyértelműnek tűnik. Nem akarom elbízni magam, mert jelenleg él a 20e-s bírság, de most erősen reménykedem. :)
Jelzem majd a végeredményt okulásul,ha valaki hasonlóan járna.
2012. évi CXIX. törvény
az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról1
(...)
5. § A Kkt. 9/D. § helyébe a következő rendelkezés lép:
(...)
(3) A járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
A zöldterület tipikus fogócska erre az esetre. Ami most persze nem jön be mert egy kavicsos valami, és a helyi rendelet megfogalmazásától függ, hogy érdemes-e ezzel izmozni.
A járdán megállás tilalma nem jön ugye szóba...
Ehelyett ott a KRESZ 40. §, ami a megállás szabályait, tilalmait sorolja. Nem azt mondja, hogy az úttesten, hanem, hogy az üttestt. Jó gumi szabály.
Ez ha szabálysértési eljárás volt akkor lehet érdemes megpróbálni, mert súlyosítás nincs, illetékkmentes de találhatnak más szabályt is, most hirtelen nem tudom átnézni, mert beteg a szemem:S
A kopasz területen álltam meg, az öböl mellett, a Google Mapsen látható parkoló bordó autó melletti részen.
A büntetés indoklása a KRESZ "40. § (1)245 Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell."
Nekem az a fenntartásom, hogy az autóval nem az úttest részén, hanem azon kívül, a járdán is túl parkoltam, így nem vagyok abban biztos, hogy az úttestre vonatkozó parkolási szabály vonatkozik-e erre az esetre. Az egy másik kérdés, hogy oda, ahova behajtottam, szabad-e behajtani, ott szabad-e megállni, várakozni. Utánanéztem, a zöldterület fogalmába a károsított zöldterület is beletartozik, azaz valóban tilos ott parkolni (hozzáteszem, ha valóban zöld lenne, távol állna tőlem, hogy oda parkoljak), de a hivatkozott törvényt nem érzem teljesen relevánsnak.
Érdemes ezzel menni egy kört? (korábbi elmarasztalásom nem volt, nem vagyok visszaeső :)
