Keresés

Részletes keresés

vrobee Creative Commons License 2003.07.10 0 0 186
A jelenséget így jellemzik:folyton kerreg -:)
Valoban, a peldamondatban felcserelheto a ketto. DE nem feltetlenul, vincseszterezni egy program is tud, kerregni szvsz. csak a gep (vagy a vinyo).

A Nap vonatkozásában, minden csillagrendszernek van legalább egy napja
Talan ha 200 eve. A Nap, mint egitest, tobbezer eve ismert, es a napfeny is.
Ujabban meg mar a hangyaknak is van internetjuk. Termeszetfilmben lattam. Metafora? Lehet, de a tavoli napok is azok...

Amikor keresel az interneten, akkor egy olyan rendszerben mozogsz, amely egyesíti a világ sok-sok számítógépét, és azoktól valamiképp függetlenedett is.
Pont ezert adnek en sajat nevet neki.

Az analogia meg mindig all nalam:
Nap, Hold, *Internet: onallo letezo
nap(os), hold(as), internet(es): tulajdonsaga a hangsulyos.

Előzmény: Kis Ádám (183)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.10 0 0 185
Reméltem ezt a kiegészítést! -:))))
K.Á.
Előzmény: LvT (182)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.10 0 0 184
> Az internet-Internet vonatkozásában inkább az ARPANET-re szokás hivatkozni, mint a közvetlen elődre, ami viszont valaminek a valamije volt, mint az általad idézett hálózatfajták.

Innentől azt hiszem ugyanazt állítjuk: amikor az Internet valakinek valamije, akkor nagybetűs, egyébként nem.

Csak nem ugyanaz a helyzet. Az ARPANET az U.S. Departement of Defense keretében működő DARPA ügynökség hálózata volt. Ebből fejlesztették aztán a MILNET-et, amelynek tulajdonosa az U.S. Army volt. Szerinted az internet hozzárendelhető ilyen módon valamelyik szervezethez? És ez épp a dolog lényege, mármint, hogy nem.

Kis Ádám

Előzmény: LvT (181)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.10 0 0 183
Vincsesterezik vonatkozásában tanultam valamit. Az általam ismert körökben ezt így nem használják. A jelenséget így jellemzik:
folyton kerreg -:)

A Nap vonatkozásában, minden csillagrendszernek van legalább egy napja, mint ahogy a bolygók sokaságának van holdja. Ezekben az esetekben kis betűvel. A Holdraszállás csak a Föld Holdján nagy H. A napfény, mint absztrakció független attól, hogy melyik naptól származik, mint ahogy a tengervíz szó sem utal arra, hogy melyik tengerből való.

Amikor keresel az interneten, akkor egy olyan rendszerben mozogsz, amely egyesíti a világ sok-sok számítógépét, és azoktól valamiképp függetlenedett is.

Kis Ádám

Előzmény: vrobee (180)
LvT Creative Commons License 2003.07.10 0 0 182
Kedves Kis Ádám!

> futballcsapat neve: Golden Gophers. Ezért hittem hörcsögnek, mert magyarul aranyhörcsög van, aranypocok tudtommal nincs.

Hadd bújjon ki belőlem a biológus:

- A Golden Gopher nem 'aranyhörcsög', hanem alliteráció: arrafelé sok a gopher, így arról nevezték el a csapatot, és ehhez választottak egy alliteráló és "nemesítő" jelzőt. (A Mesocricetus auratus 'aranyhörcsög' angolul Syrian/Golden Hamster)

- Viszont a gopher -- pontoskodva pocket gopher -- se nem hörcsög, se nem pocok, hanem egy errefelé ismeretlen, Geomyidae családba tartozó rágcsáló (íme a legjellegzetesebb faj). Ami annyit jelent, hogy hörcsögnek is és pocoknak is nevezhetjük magyarul. Amiért én is a hörcsögöt támogatom az az, hogy inkább erre hajaz testalkatával, de habitusával is (pl. járatokat ás és pofazacskója van).
De hogy ne legyen ilyen egyszerű az helyzet: a gopher jelenthet Citellus (Spermophylus) nembéli rágcsálót is, magyarul ürgét. (Ui. az is ás, és pofazacskója van.)
A meglepő fordulat pedig most következik: a gopher eredetileg egy járatokat ásó teknős neve volt (és még mai is az); Íme a Gopherus polyphemus

Előzmény: Kis Ádám (175)
LvT Creative Commons License 2003.07.10 0 0 181
Már tegnap sem voltam a formázást tekintve formában:

Kedves Kis Ádám!

> Szvsz itt elvétetted a rövidülés helyét. Rentábilis – rentabilitás, (a spektábilis ilyen képzését nem ismerem). Múltkor idéztem a permeábilis, permeabilitást.

Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy ha a -bilis előtt csak egy szótag áll, akkor az abban a szótagban a magánhangzó rövid akkor is, ha egyébként etimológiailag hosszú lenne, erre példa a *móbilis > mobilis, *lábilis > labilis.

Amit te írsz, az egy további, ettől független jelenség, amely nem csak -bilis végű mellékneveket illeti, hanem minden olyan latin szót, amelynek hátulról harmadik szótagja hosszú. Ha ezeket latin eredetű képzővel továbbképezzük, akkor a nevezett magánhangzó megrövidül.

Ennek oka, hogy a klasszikus latinban a hangúly (nem számítva természetesen az egyszótagos szavakat) a szó utolsó előtti (ún. paenultima), vagy azt azt megelőző (azaz hátulról a harmadik, ún. antepaenultima) szótagján lehetett. Az erre vonatkozó ún. paenultima-szabály úgy hangzik, hogy az utolsó előtti szótag hangsúlyos, ha az hosszú[*], egyébként az azt megelőző szótagra kerül a hangsúly.

[* Hosszú egy szótag, ha a benne lévő magánhangzó hosszú (pl. a--cus), ha kettőshangzó van benne (pl. foe-dus), vagy zárt, azaz mássalhangzóra végződik (con-tin-git, de vigyázz: a-la-cris, te-ne-bra)]

Így a -bilis végű melléknevek mindig a -bilis-t megelőző szótagon hangsúlyosak, ha azonban ezt továbbképezzük pl. -bilitas-szá, akkor az eredetileg hangsúlyos szótag már a hátulról számított negyedik lesz, ezért a hangsúly előre lép eggyel, és a -bilitás első "i"-jére fog esni. Az eredetileg hangsúlyos szótag hangsúlyvesztése pedig a magyarban (de nem csak itt) rövidülésként csapódik le. A hangúly eltolódása máig megfigyelhető az angolban: compatible* [kəm'pætəbl] ~ compatibility [kəmpætə'biləti].
[* Egy angolon belüli fejlődés eredményeként az -able/-ible toldalék mindig hangsúlytalan. Ennek oka, hogy a két szótagos latin -bilis az angolban szótagérték nélküli -bl-lé redukálódott. Viszont az angol latin jövevényszó lévén ragaszkodott a latinos hangsúlyhoz: így az nem lehetett az utolsó -able/-ible szótagon, hanem eggyel előrébb került a paenultimára. A hangsúly utáni pozíció pedig különösen hajlamosít az angolban a redukcióra, így itt elveszett az eredeti hosszúság.]

> Az internet-Internet vonatkozásában inkább az ARPANET-re szokás hivatkozni, mint a közvetlen elődre, ami viszont valaminek a valamije volt, mint az általad idézett hálózatfajták.

Innentől azt hiszem ugyanazt állítjuk: amikor az Internet valakinek valamije, akkor nagybetűs, egyébként nem.

Előzmény: Kis Ádám (176)
vrobee Creative Commons License 2003.07.10 0 0 180
Amúgy mit jelent a zsargonban, hogy vincseszterezik?
Most ha gonosz lennek, akkor azt mondanam, hogy a merevlemezt olvassa vagy irja. De nem az adatmozgason van a hangsuly, hanem a tevekenysegen. Pontosan, mint a kesel.
pl. a "teljesen belassult a gepem, es allandoan vincseszterezik" gondolom Windows alatt nem ismeretlen jelenseg szamodra se :-))) .

akkor kell a süt a Nap-ot nagybetűvel írni, ha kifejezetten érzékeltetni akarjuk, hogy erről a Napról van szó.
Viszont ha nem akarjuk erzekeltetni, akkor is a Naprol van szo. (Sci-fiktol eltekintve :-) ) Csak nem azon van a hangsuly, hanem a fenyen, es a melegen.
Ha keresek valamit az interneten, akkor azon van a hangsuly, hogy a vilag osszes rendszerbe kapcsolt gepen, tehat a konkret dolgon (amit szivem szerint nagybetuvel irnek.) Hogyha internetes ujsagot olvasok, akkor az internetet (az egyedit...) hasznalom, de nem ez az erdekes, hanem hogy ott rohadok a gep elott, szoval itt tenyleg a technologian van a hangsuly...
A holdas cuccba szvsz. kar belekeverni a Szaturnusz holdjat, tulajdonevek analogiajara sokszor keletkeznek koznevek. Az ellentet megvan a Holdraszallas (konkret hely), es a holdfenyes ejszaka kozott. Ez utobbi nem azert kisbetu, mert eppen a Ca.llisto is suthetne, hanem mert itt a Hold "hasznalatarol" beszelunk, de a lenyeg nem a Hold, hanem a feny.

Előzmény: Kis Ádám (178)
LvT Creative Commons License 2003.07.10 0 0 179
Kedves Kis Ádám!

> Szvsz itt elvétetted a rövidülés helyét. Rentábilis – rentabilitás, (a spektábilis ilyen képzését nem ismerem). Múltkor idéztem a permeábilis, permeabilitást. í/i>

Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy ha a -bilis előtt csak egy szótag áll, akkor az abban a szótagban a magánhangzó rövid akkor is, ha egyébként etimológiailag hosszú lenne, erre példa a *móbilis > mobilis, *lábilis > labilis.

Amit te írsz, az egy további, ettől független jelenség, amely nem csak -bilis végű mellékneveket illeti, hanem minden olyan latin szót, amelynek hátulról harmadik szótagja hosszú. Ha ezeket latin eredetű képzővel továbbképezzük, akkor a nevezett magánhangzó megrövidül.

Ennek oka, hogy a klasszikus latinban a hangúly (nem számítva természetesen az egyszótagos szavakat) a szó utolsó előtti (ún. paenultima), vagy azt azt megelőző (azaz hátulról a harmadik, ún. antepaenultima) szótagján lehetett. Az erre vonatkozó ún. paenultima-szabály úgy hangzik, hogy az utolsó előtti szótag hangsúlyos, ha az hosszú[*], egyébként az azt megelőző szótagra kerül a hangsúly.

[* Hosszú egy szótag, ha a benne lévő magánhangzó hosszú (pl. a--cus), ha kettőshangzó van benne (pl. foe-dus), vagy zárt, azaz mássalhangzóra végződik (con-tin-git, de vigyázz: a-la-cris, te-ne-bra)]

Így a -bilis végű melléknevek mindig a -bilis-t megelőző szótagon hangsúlyosak, ha azonban ezt továbbképezzük pl. -bilitas-szá, akkor az eredetileg hangsúlyos szótag már a hátulról számított negyedik lesz, ezért a hangsúly előre lép eggyel, és a -bilitás első "i"-jére fog esni. Az eredetileg hangsúlyos szótag hangsúlyvesztése pedig a magyarban (de nem csak itt) rövidülésként csapódik le. A hangúly eltolódása máig megfigyelhető az angolban: compatible* [kəm'pætəbl] ~ compatibility [kəmpætə'biləti].
[* Egy angolon belüli fejlődés eredményeként az -able/-ible toldalék mindig hangsúlytalan. Ennek oka, hogy a két szótagos latin -bilis az angolban szótagérték nélküli -bl-lé redukálódott. Viszont az angol latin jövevényszó lévén ragaszkodott a latinos hangsúlyhoz: így az nem lehetett az utolsó -able/-ible szótagon, hanem eggyel előrébb került a paenultimára. A hangsúly utáni pozíció pedig különösen hajlamosít az angolban a redukcióra, így itt elveszett az eredeti hosszúság.]

> Az internet-Internet vonatkozásában inkább az ARPANET-re szokás hivatkozni, mint a közvetlen elődre, ami viszont valaminek a valamije volt, mint az általad idézett hálózatfajták.

Innentől azt hiszem ugyanazt állítjuk: amikor az Internet valakinek valamije, akkor nagybetűs, egyébként nem.

Előzmény: Kis Ádám (176)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.10 0 0 178
Nem igazán jó egyik égitestes példa sem. A nap általában kisbetű de a mi csillagrendszerünk központja a Nap, tehát akkor kell a süt a Nap-ot nagybetűvel írni, ha kifejezetten érzékeltetni akarjuk, hogy erről a Napról van szó. Ugyanígy, a Föld holdja a Hold, de a Saturnusé kisbetűvewl írandó.

A szakzsargondban a to cache = kesel. Nincs is gond semmi vele. A gyorsítótár kifejezetten irodalmi szó. Amúgy mit jelent a zsargonban, hogy vincseszterezik? Még sosem hallottam.

Kis Ádám

Előzmény: vrobee (177)
vrobee Creative Commons License 2003.07.10 0 0 177
Udv!

I/internet:
LvT napos peldaja kb. az, ami miatt a holdat cialtam, csak az ove jobb.

gyorsitotaraz:
pedig letezik ez a fajta igekepzes a szamitogepes szakzsargonban: vincseszterezik.

Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.10 0 0 176
Kedves LvT
A latin összzefoglalónak nagyon örülök, mert így éreztem, de nem tudtam ezt.
Viszont vitatkoznom kell a következővel:

„De bármi is az ok, annek nem kellene az "í" rövidülést okoznia, hiszen ha az I. deklinációhoz tartozó "á"-tövű igék esetén jelentkező "-ábilis" alak mindig hosszú marad (pl. rentábilis, spektábilis) annak ellenére, hogy a stabilis-ben megrövidült."

Szvsz itt elvétetted a rövidülés helyét. Rentábilis – rentabilitás, (a spektábilis ilyen képzését nem ismerem). Múltkor idéztem a permeábilis, permeabilitást.

Az internet-Internet vonatkozásában inkább az ARPANET-re szokás hivatkozni, mint a közvetlen elődre, ami viszont valaminek a valamije volt, mint az általad idézett hálózatfajták.

Ugyanakkor ezek a példák is igazolják az állításomat, hogy mindez technológia, hiszen az egyes cégek megnevezett hálózatképzési módszerei, illetve az azok alapján kialakított hálózatok nevei voltak.

Az internet ma az a jelenség, amely által a világ számítógépei egyetemlegesen összekapcsolódnak, azaz, az a mód, ahogy a számítógépeken keletkező tartalom egyesül. Ezért bátorkodom technológiának nevezni.

Kis Ádám

Előzmény: LvT (172)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.10 0 0 175
Kedves rumci!

Az ismeretterjesztés kedvéért hadd említsem, hogy a gopher nevet az illinoisi egyetem fejlesztői találták ki, ahol is a futballcsapat neve: Golden Gophers. Ezért hittem hörcsögnek, mert magyarul aranyhörcsög van, aranypocok tudtommal nincs.

Kis Ádám

Előzmény: rumci (163)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.10 0 0 174
Kedves Eördögh!
A magyarítással kapcsolatos szvsz felesleges magyarázkodnod, eddig is jól jött át. Csak az exception ügyében voltál (talán kevés információ alapján túl kategorikus). Amit a terminológiaalkotó közösségekről mondasz, csak részben igaz, mert bár tényleg megnőtt a létszám, de erős a szabványosítási törekvés. A M$ terminológiai hatását magad is hangoztatod, de hasonló törekvések megfugyelhetők a Linuxnál is már, erősek az adatátviteli szabványok és ilyen irányba hat az XML is. Rumci megjegyzésére hivatkozva azonban olyan terminológiai zavarok figyelhetők meg, hogy régebben, más célra felhasznált terminus technicusok kerülnek elő, és az idősebbekben ez zavart okozhat. Erre érdekes példa az assembly, amely egy régi programmnyelv neve, de újabban a dotnet kifejezése. Eleinte nem engedték lefordítani, ma már a dotnetesek is szerelvényt mondanak, mint ahogy az amerikai irodalomból ki is derül, hogy ez a gépgyártási terminus analógiájára keletkezett a mai használat is.

homepage, webpage, website kérdésben teljesen egyetértek! (tán még közöm is akad hozzá).

Kis Ádám

Előzmény: Eördögh (162)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.10 0 0 173
Kedves vrobee, és részben Eördögh!

gyorsitotaraz... :-)))

Hát nem. Gyorsítótárat lehet (kell) alkalmazni, betölteni, kiolvasni. Egyébként a táraz (*háttértáraz, *operatívtáraz) alakot sem használjuk a szaknyelvben (tárat alkalmazunk vagy tárolunk.). Ha már igét keresünk a fogalomhoz, akkor a pufferel van hozzá legközelebb, bár az sem igazán magyar. Amúgy inkább igeneves szerkezetek szoktak előfordulni (cached), ezt pedig jó lehet gyorsítótárasnak fordítani (és nem gyorsítótárazottnak). A M$-t kár idekeverni, ez inkább a processzorarchitektúrákat érintő kérdés, mint a szoftvert.

vrobee: "Azért idéztem, mert az amerikai terminológizálás legjobb példája.
Ezen mit ertesz?"
az európai terminológiai hagyomány definitív, az amerikai inkább metaforikus. Az amerikai cache szó rejtekhelyet jelent, a gyorsítótár pedig a jelenség elemzésén alapul, lényegében rövidített meghatározás.

Kis Ádám

Előzmény: vrobee (161)
LvT Creative Commons License 2003.07.10 0 0 172
Kedves vrobee, rumci!

> Internet mint intezmeny??? Itt mire gondolhattak?”
Ez számomra is rejtély.

Ismét elkél egy kis történetiség: amennyiben a BITNET-tel, FideNet-tel, DECNet-tel szembeállítva használjuk az Internet szót, akkor tulajdonnév (lehet, hogy az ilyen jellegű használatnak nem a legpontosabb kifejezése az "intézmény" szó, de én sem tudok jobbat).

A kontraszt tehát analóg a "Süt a nap a földre" vs. "A Nap a Földhöz legközelebbi csillag" kettősséggel.

(Intézményszerű használatát ld itt: http://nethistory.dumbentia.com/cerf1.html, különösen az "On use by other newtworks" fejezetben [kiemelés tőlem])

Előzmény: rumci (170)
LvT Creative Commons License 2003.07.10 0 0 171
Kedves Eördögh!

> a „kompatíbilis” írásmódot sosem értettem igazán, hiszen ezzel az erővel móbilist vagy ágilist is mondhatnánk, mégsem tesszük.

Itten én szokom a hosszú "í"-s kompatíbilis prókátora lenni. Egyébként nem zavar a rövid "i"-s írásmód sem, de az már az analógia -- tehát más szavak hatásának -- eredménye.

Az "í" hosszát a latinban kell keresnünk: a -bilis melléknévképző az igék imperfectum-tövéhez járult[*]. A kompatíbilis esetén az alapige a késői latin compatíor (compatí-) 'együttérez vkivel; részvéttel van, könyörületet érez vki iránt'. Ez a IV. konjugációba tartozik, és a IV. konjugáció éppen a hosszú "i"-s imperfektum-tövű igéket tömríti. Ráadásul a compatíbilis szóban éppen a kérdéses "í" a hangsúlyos.

Példáid közül az agilis strukturálisan más, hiszen itt nem a -bilis képző játszik, hanem csak a -lis. Az ago 'hajt, űz stb.' ige különben is mássalhangzós tövű: ag-, ehhez járul egy rövid "i" kötőhang (amely így nem az igető része), majd a képző.

A mobilisban viszont igazad van, a klasszikus latinban itt eredetileg hosszú az "ó" (móbilis < movibilis <: moveo 'mozog stb.'). Azonban azt figyelhetjük meg, hogy az egy szótagos tövek esetén mindig fellép a rövidülés, pl. (már a latinban) stabilis < *stábilis < sto (stá-) 'áll', lábilis < lábor (láb-) '(meg)csúszik stb.'

A fenti jelenség összefügghet azzal, hogy a mobilis, stabilis, labilis stb. alakok esetén az eredeti hangsúly a magyarral egyezően az első szótagra esik, míg a hátrább lévő akcentust a magyar beszélők nyújtással (ill. a nyújtott hanghossz meghagyásábal) jelezték. Összefügghet azzal is, hogy ezeeket a szavakat nem közvetlenül a latinból, hanem közvetítőkön keresztül (pl. a németből) vettük át (erre utal, hogy a stabilis szó gyakoribb formája máig a rövidebb stabil).

De bármi is az ok, annek nem kellene az "í" rövidülést okoznia, hiszen ha az I. deklinációhoz tartozó "á"-tövű igék esetén jelentkező "-ábilis" alak mindig hosszú marad (pl. rentábilis, spektábilis) annak ellenére, hogy a stabilis-ben megrövidült.

A rövid "i"-s forma oka az analógia, ui. II-III. deklinációhoz tartozó igék esetén az -ibilis első "i"-je rövid, hiszen kötőhangzó, a IV. deklináció esetén (mint fent láttuk) hosszú, mivel a tő része. Mivel azonban a mai magyar nyelvhasználók számára már ez a kettősség zavaró (hiszen a mögöttes ok tudása elveszett), a két alak analogikus kiegyenlítése figyelhető meg. És mivel a rövid "i"-s csoportba tartozók többen vannak, a hosszú "-íbilis" végűek is ezekhez hasonulnak.

[* A II. deklinációba tartozó "é"-végű igék kivételével: itt az eredeti "*-ébilis" már a klasszikus latinban rövid "-ibilis"-szé lett.]

Előzmény: Eördögh (162)
rumci Creative Commons License 2003.07.10 0 0 170
„azert tulajdonnev, mert egyedi. A harmadik fuszal nm az”
Akkor viszont az Eötvös Loránd Tudományegyetem sem egyedi, mert van száz más tudományegyetem is. Az Istvánokról nem is beszélve.

„mert valszg sokkal jobban tudod a tulajdonnev definiciojat, mint en”
Sajnos nem. Ugyanis jó néhány cikket elolvastam már arról, hogy a tulajdonnév mennyire definiálhatatlan dolog, ezért én nem is próbálkoznék jelen esetben a névtan irányából beleszaladni a dologba. Helyesírási problémáról lévén szó, sokkal pragmatikusabb megoldást javasolnék: tulajdonnév az, amely belefér a helyesírási szabályzat által tulajdonnévtípusnak tartott dolgok valamelyikébe. Ezek egyikébe sem fér bele az internet (a világegyetem ráadásul csak kis kezdőbetűvel szerepel a Magyar helyesírási szótárban), tehát kis kezdőbetűvel kell írni. Az, hogy a névtanászok milyen szempontból mit tartanak tulajdonnévnek, az nagyon izgalmas, de helyesírási tekintetben legfeljebb akkor lesz releváns, ha a helyesírási szabályzat új kiadását fogják elkészíteni.

„Internet mint intezmeny??? Itt mire gondolhattak?”
Ez számomra is rejtély.

„Es a vilagegyetemet sose helyes nagybetuvel irni?”
Úgy néz ki, sosem.

Előzmény: vrobee (168)
vrobee Creative Commons License 2003.07.10 0 0 169
...mint az internet, vagy a hold
Ez kicsit circulus viciosus izure sikeredett...
Előzmény: vrobee (168)
vrobee Creative Commons License 2003.07.10 0 0 168
Udv!

Azért mondod, mert úgy gondolod, hogy az a tulajdonnév, ami egyetlen dolgot jelöl.
Nem, azt gondolom, hogy azert tulajdonnev, mert egyedi. A harmadik fuszal nm az. A vilagegyetem pedig szvsz. eppugy el tulajdonnevkent IS, mint az internet, vagy a hold. (Egyesek szerint meg tobb van belole, esetleg egy se :-) ). Tehat ha a csak ugy szobakerul a vilagegyetem (vilag ertelemben), akkor kisbetu. Ha viszont konretan rola van szo, nagyon gyakran irjak nagybetuvel - azaz tulajdonnevnek erzik.

Viszont ha ez mind hulyeseg, amit leirtam - es ez eleg valoszinu, mert valszg sokkal jobban tudod a tulajdonnev definiciojat, mint en - akkor sem technologia, hanem egy konkret, megvalosult dolog.

Internet, mint intezmeny??? Itt mire gondolhattak? Es a vilagegyetemet sose helyes nagybetuvel irni?

Előzmény: rumci (165)
vrobee Creative Commons License 2003.07.10 0 0 167
ReOFF:

a hőskorban szerintem sokkal kisebb létszámú és zártabb volt a terminológiát alkotó közösség, [...] illetve az angol nyelv kisebb elterjedtsége is jobban kedvezett a magyarításnak.
Szerintem a hoskorban a terminologiat hasznalo kozosseg atlagos angoltudasa lenyegesen nagyobb volt, mint ma egy atlag felhasznaloe... Es talan ezert is magyarosodtak csak a frappansabbak?

De ez mar szajtepes, haza kene mennem...

Előzmény: Eördögh (162)
Eördögh Creative Commons License 2003.07.10 0 0 166
Honlap. Nos, szerintem vegyesen használják ’webpage’ és ’website’ jelentésben is, a legritkábban az eredeti ’nyitólap’ jelentésben. Ez utóbbira azonban Ádámmal egyetértve azt hiszem, semmi szükség, szükség lenne azonban az előbbi kettő világos megkülönböztetésére, ezt viszont az egyébként jó kiállású honlap szó összemossa.

ebben a kérdésben a M$ terminológiája (web page = weblap, web site = webhely, home page = kezdőlap) abszolút találó.

Előzmény: rumci (165)
rumci Creative Commons License 2003.07.10 0 0 165
Honlap. Nos, szerintem vegyesen használják ’webpage’ és ’website’ jelentésben is, a legritkábban az eredeti ’nyitólap’ jelentésben. Ez utóbbira azonban Ádámmal egyetértve azt hiszem, semmi szükség, szükség lenne azonban az előbbi kettő világos megkülönböztetésére, ezt viszont az egyébként jó kiállású honlap szó összemossa.

„Szoval nekem az Internet az tulajdonnev”
Azért mondod, mert úgy gondolod, hogy az a tulajdonnév, ami egyetlen dolgot jelöl. Valójában ez viszont nincs így. Mert az István egész biztosan tulajdonnév, noha sok létezik belőle, míg az útkereszteződés utáni harmadik fűszál nem tulajdonnév, noha egyetlen dolgot jelöl. Miként a világegyetem sem tulajdonnév, pedig abból sincs több. Természetesen a web sem tulajdonnév, miként a világháló sem az.

„Tudtommal volt is vita a kis/nagy betuvel irasrol.”
Volt. A Magyar helyesírási szótár meg is adja, hogy intézménynévként nagy I-vel kell írni. Egy a bibi: ilyen intézmény soha nem volt, nincs, és nagyon bízom benne, nem is lesz. (Az intézménynek vezetősége, székháza, pecsétje, bankszámlája van.)

Előzmény: vrobee (161)
rumci Creative Commons License 2003.07.10 0 0 164
Nálam úgy látszik, már korábban elmúlt (amúgy nem nevezném fílingnek), de vannak dolgok, amiben gátat jelent a (rég)múlt ismerete, vannak dolgok, amiben hasznot.
Előzmény: Kis Ádám (159)
rumci Creative Commons License 2003.07.10 0 0 163
„Egyébként a jelentése hörcsög.”
Tudtommal nem hörcsög: pocok. De ez tényleg igazán off.
Előzmény: Kis Ádám (157)
Eördögh Creative Commons License 2003.07.10 0 0 162
1. semmi rossz ízt nem akartam én a megállapításba csempészni, egyébként LvT meglátása annyiban mindenképp helyes, hogy az a állításomat arra a huszon-harmincéves programozói rétegre alapoztam, akik között elegendő ismerősöm van az ilyen (talán tényleg kategorikus) megállapítások megtételéhez. ez a korosztály egyrészt kivétel nélkül bírja valamilyen (munkaképes) szinten az angol nyelvet, másrészt már találkoztak épp elég olyan értelemzavaró fordítással, ami biztosan elveszi az ember kedvét a magyar terminológia átvételétől. jelzem, vrobee egyik hozzászólásából az derül ki, hogy ő is tanúja ennek a jelenségnek (legyen ez bármilyen rossz).

OFF (agymenés következik)

a hőskorban szerintem sokkal kisebb létszámú és zártabb volt a terminológiát alkotó közösség, ráadásul (mivel kevés helyen oszlottak meg), szinte mindenki ismert mindenkit, és ebből kifolyólag homogénebb volt a szaknyelv is, a frappáns szófordulatok nyilván kevesebb ellenállással találkoztak, illetve az angol nyelv kisebb elterjedtsége is jobban kedvezett a magyarításnak.

ON

2. eszemben nincs semmiféle magyarító szándékot földbe taposni, hiszen magam is ezzel keresem a kenyerem. és ebben a magyarítani nem igazán szerető programozó barátaim is segítségemre szoktak lenni, ha valami általam ismeretlen fogalmat meg kell magyarázni, sőt, náluk jobb kritikust talán nem is találni ehhez a munkához, hiszen hamarabb felhívják a figyelmem az értelemzavaró megoldásokra, mint mások.

3. a „gyorsítótáraz” tulajdonképpen egész használható, a M$ programjaiban a kissé körülményes „gyorsítótárba helyez” megoldást láttam, az mondjuk nyakatekertebb mondatokba helyezve már nem nagyon állja meg a helyét.

4. a „kompatíbilis” írásmódot sosem értettem igazán, hiszen ezzel az erővel móbilist vagy ágilist is mondhatnánk, mégsem tesszük.
(itt szögezzük le gyorsan, hogy nyelvészi képzettségem nincs, csak a józan paraszti ész munkál bennem)

Előzmény: Kis Ádám (158)
vrobee Creative Commons License 2003.07.09 0 0 161
Udv!

A gyorítótár ellen nekem egyetlen kifogásom van, az, hogy nem lehet igét képezni belőle, míg a kesből lehet.
Kedves Ádám, mar hogy ne lehetne: gyorsitotaraz... :-)))

webpage, a gond az, hogy a magyar laikus szóhasználatban helyette használatok a honlap
Tehat azt mondod, hogy a masodik ertelemben hasznaljak magyarul? Nekem ez egyszer, ujsagban tunt fol, de azt hittem, egyedi hiba.

Az internet megjelenésének korában a SZTAKI egy volt a magyar informatikai cégek közül...
Most csak illendosegbol hagyom abba a kotozkodest, mert a sajat infomban sem vagyok biztos... :-))

A gopher nem tulajdonnév, hanem egy technika neve. Mint ahogy az internet sem tulajdonnév.
Haaat, ize.
Igaz, hogy az internet technologia. De ha azt mondom, hogy "Varjal, rakeresek az Interneten!", akkor az nem analog azzal, hogy "Megyek, froccsontok egy muanyagbabat!" (a froccsontes az ketsegkivul technologia), hanem inkabb azzal, hogy "Keszitek egy babut a Froccsontovel!", ami egy bizonyos keszulek, es adott esetben nincs is tobb belole a vilagon. Szoval nekem az Internet az tulajdonnev, az internetezes eseteben lehet technologia is (ez analog a froccsontessel). Lehet, hogy eredetileg egy technologia volt, de most mar (meglehet, sokszor a Web helyett helytelenul) tulajdonnevkent is hasznaljuk. Tudtommal volt is vita a kis/nagy betuvel irasrol. Nem tudom, hogy jol hasznalom-e, de a sajat logikam szerint igen.

Azért idéztem, mert az amerikai terminológizálás legjobb példája.
Ezen mit ertesz?

Előzmény: Kis Ádám (157)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.09 0 0 160
A partíció-particionál kapcsán egy érdekesség.

A szakmai közönséget meglehetősen zavarta a kompatíbilis forma. Nem ejtették hosszú í-vel, és nem is nagyon akarták így írni. Az AkH közvetlenül nem írta elő a hosszú í-s formát, viszont ez szerepelt a Helyesírási kéziszótár 1998-as lenyomatában.

Amikor készült a Magyar helyesírási szótár, megpróbáltam kideríteni a hosszú í-s írás elvi alapját. A válasz az volt, hogy ez analóg a partíció alakkal, és itt is megfigyelhető a rövidülés (kompatibilitás). Lényeges a permeábilis-permeabilitás analógia is.

Közvetítettem a nép óhaját, és a Magyar Helyesírási Szótárba végül a rövid í-s alak került. Pedig addigra már sokan és büszkén írták hosszú í-vel.

Kis Ádám

Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.09 0 0 159
Kedves rumci!
Ez a fíling úgy 33 éves kor körül elmúlik. Akkor elkezd az embernek hiányozni, amit a születése előtt műr tudtak.
Kis Ádám
Előzmény: rumci (149)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.09 0 0 158
Kedves Eördögh!
LvT már kellően megfelelt kissé túl kategorikus (rövid o) megállapításodra. Én csak arra hívnám fel - ismételten - a figyelmedet, hogy a Google elég sok kivételt ad ki. Szerintem kissé rossz ízű volt a kijelentésed, mert annak a szakemberrétegnek a véleménye érződött ki belőle, amelyik nem szeret magyarítani. Úgy veszem észre, te nem tartozol ezek közé, de hadd kérjelek: ha valahol megjelenik egy magyarító szándék, ne tapossuk gondolkodás nélkül be a földbe. Nekem volt szerencsém hozzáértő és abszolút normális programozótársasággal találkozni, akik mondjuk felváltva használják a két szót. És ez szerintem jó.
Kis Ádám
Előzmény: Eördögh (145)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.07.09 0 0 157
Kedves vrobee!

A gyorítótár ellen nekem egyetlen kifogásom van, az, hogy nem lehet igét képezni belőle, míg a kesből lehet.

A weblap természetesen létezik angolul is (webpage, a gond az, hogy a magyar laikus szóhasználatban helyette használatok a honlap. Ez utóbbi szó nézetem szerint tulajdonképpen felesleges.

Az ottlapot a SZTAKI favorizálta...
Az internet megjelenésének korában a SZTAKI egy volt a magyar informatikai cégek közül. A szó keletkezését a world wide web keletkezéséhez lehet fűzni, ez 1989, amikor már ilyen jellegű hatósági szerepek nem működtek. 1989-ben a Sztakihoz mérhető nagy számítástechnikai intézmény volt a Számalk, az ÁSZSZ és a KFKI MSZKI, de már önálló cég volt a Digital, és már a felsőoktatásban is voltak jelentős tanszékek (BME, Kandó, Mérnöktovábbképző).

A gopher nem tulajdonnév, hanem egy technika neve. Mint ahogy az internet sem tulajdonnév. Azért idéztem, mert az amerikai terminológizálás legjobb példája. Egyébként a jelentése hörcsög.

Kis Ádám

Előzmény: vrobee (147)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!