Keresés

Részletes keresés

scasc Creative Commons License 2011.11.14 0 0 1547

Ezek valóban mind szláv eredetűek, de az érdeklődő figyelmeztetendő, hogy ne vonjon le hamis analógiát. Nem minden -cs végű foglalkozásnév szláv. Lehet török is, így pl. az ács vagy a szatócs. (a hosszú mgh. itt mindenütt eredeti két szótagot (VγV-t) rejt, a -cs pedig eredeti -či, -čï foglalkozásnévképzőt).

Előzmény: Kis Ádám (1543)
LvT Creative Commons License 2011.11.13 0 0 1546

Szily Kálmán (A magyar nyelvújítás szótára, 1902) alapján az is tudható, hogy a műt ige az 1833-as Bugát-Schedel-féle Magyar-Deák és Deák-Magyar Orvosi Szókönyv műtő szavából való visszaképzés. A műtő a műtevő (opus faciens) kontrakciója, ahogy a műtét a műtétel (operis factio)-é.  Bár Bugát is egy, a fűt analógiájára alkotott műt igéből magyarázta a műtő-t, de egyrészt abból a műtét nem jön ki, másrészt a műt még a Ballagi-féle 1873-as, ill. a Czuczor-Fogarasi féle 1862–1874-es szótárakban sincs benne. Úgyhogy maga a műt ige, mint tényleges szó, még ennél is későbbi.

Előzmény: kadettD (1545)
kadettD Creative Commons License 2011.11.12 0 0 1545

Közben sikerült találnom egy etimológiai szótárat, úgyhogy álljon itt a megoldás is:

 

1833-ra tehető a tudatos nyelvújítás nyomán kialakult ige létrejötte. A mű "tett, cselekedet" jelentése képezi a szó tövét.

 

Előzmény: kadettD (1544)
kadettD Creative Commons License 2011.11.12 0 0 1544

Sziasztok!

 

Valaki tudna segíteni benne, hogy honnan ered, mikor keletkezett a "műt" ige? Köszönöm előre is!

Kis Ádám Creative Commons License 2011.09.12 0 0 1543

Valamennyi szláv eredetű:

 

A pék a szláv nyelvekben mindenfelé megtalálható pekat'  'süt' igére megy vissza. Összefügg a 'kemence' jelentésű helyneveinkkel: Pécs, Bécs, Pest - a szóvégi k - cs, k - st hangváltozások tendenciaszerűek.

 

a szakács az ószláv сокачь szóra vezethető vissza, a jelentés ott is 'szakács'. A délszláv nyelvekben ma is él a sokač, sokáč alak.

 

a kovács szó rokonai (pl. or. ковать, 'üt', 'kovácsol') minden szláv nyelvben megvannak, Vasmer levezetése szeint lényegében minden indoeurópaiban is. A magyarban egyértelműen szláv eredetű.

 

a takács ugyancsak szláv eredetű, pl. srb tkač. Vasmer egy ősszláv *tъkati lakot említ.

Előzmény: Három szegény szabólegény (1542)
Három szegény szabólegény Creative Commons License 2011.09.11 0 0 1542

Honnan jönnek a foglalkozások nevei?

 

Pék,

Szakács

Kovács

Takács

 

Kösz

 

scasc Creative Commons License 2011.06.07 0 0 1540

Sszerintem kicsit sok volt itt, ebben a topicban az OFF utóbbi idôben. Vigyétek máshová, ez maradjon az etimológia topikja, a fizika (?) máshol vitattasson meg.

Előzmény: mcelege (1539)
mcelege Creative Commons License 2011.06.06 0 0 1539

OFF

Igazad van. A fény, sugárzási energia a forgás (saját tengely körül is) mozgási energia nagyon fontos. Még csak nem is sejti a mai tudomány, hogy ez a gravitáció magyarázata is egyúttal. Nyelő és egyúttal forrás is az anyag. Mit nyel? Habzsolja a vákumot? Az meg fotonvíz.

Gyűjtök, aztán gyújtok. Van ki tömeget, van ki csak tüzifát. :-)

ON

 

 

Előzmény: Unerwünschter Gast (1538)
Unerwünschter Gast Creative Commons License 2011.06.06 0 0 1538

OFF!

"Egy bolygó a napja körül egy olyan ellipszis alakú pályán mozog, aminek az egyik gyújtópontjában a nap van." Miért is gyújtópont. Mivel ezeknek a pontoknak optikai jelentősége is van. Ha egy ellipszis alakú tükör egyik pontjában fényforrást helyezünk el, akkor a fénysugarakat a másik gyújtópontban gyűjti össze. Az ellipszisnek ezt a tulajdonságát valószinüleg előbb fedezték fel, mint Kepler a fenti bolygómozgás törvényét.  Azaz ennek a különleges pontnak már akkor volt egy - az optikából származó - meghonosodott elnevezése.

Előzmény: mcelege (1537)
mcelege Creative Commons License 2011.06.06 0 0 1537

:-)))))

Nem rossz, nem rossz!!

Maradjon csak gyújtópont?! Elvégre ott ég az égi főfény. Nagyítóval való fénygyűjtés és fénygyújtás a főfókuszpontban. :-))

Előzmény: Paulette (1535)
mcelege Creative Commons License 2011.06.06 0 0 1536

OFF

"ez pedig nem eshet egybe a Nap középpontjával (még ha utóbbi irdatlan tömege miatt nincs is ettől távol), mivel tömegük - ennélfogva gravitációjuk - a bolygóknak is van."

 

Igen. A gond ott van, hogy a tömegarány az a mi naprendszerünkben kb. 98:2 a Nap javára. Továbbá az is, hogy volt elég idejük a bolyongó bolygóknak, hogy a megfelelő súlyarányokkal egymást is kiegyensúlyozzák a fő tömegközpont körül. Tehát nagyjából igen pontos közelítés az, hogy a forgási középpont a nap tömegközéppontjába esik. Időnkénti néhány cm-es kilengésekről kozmikus méretléptékekben szerintem nem annyira érdemes vitatkozni. Azonban tagadni sem lehet.

ON

Előzmény: Paulette (1532)
Paulette Creative Commons License 2011.05.15 0 0 1535

Különben meg javaslom, hogy ezentúl hívjuk ezt gyűjtőpontnak

Előzmény: Paulette (1534)
Paulette Creative Commons License 2011.05.15 0 0 1534

Minden bizonnyal igazad van, szavaidból ítélve jobban értesz hozzá, mint én (és ezzel sokan vannak így). Nekem ezt egy valamikori fizikaórán (emlékeim szerint) úgy magyarázta L. tanár úr, hogy a közös tömegközéppont két adott égitest (ha égi mechanikáról, vagy miről van szó) elliptikus pályájának egyik fókusza, más szóval gyújtópontja. Gyújtópont, geometriai értelemben, súlypont pedig abban az értelemben, hogy a két tömeg kölcsönhatása itt egyenlíti ki egymást. Ennyire emlékszem. De lehet, hogy rosszul.

Még egyszer elnézést.

Előzmény: FASIRT (1533)
FASIRT Creative Commons License 2011.05.15 0 0 1533

Ezzel meg csak az a gondom, hogy én még nem hallottam a tömegközéppontot gyújtópontnak hívni. Tömegközéppontja a tömeggel rendelkező testeknek van, gyújtópontja meg geometriai alakzatoknak meg lencséknek meg tükröknek (ez utóbbiaknak tömegközéppontjuk is van, de nem föltétlenül a gyújtópontjukban). Az igaz, hogy egy Nap-Föld szerű, két testből álló rendszer esetén a Föld keringési pályája olyan ellipszis, aminek - a megfelelő elhanyagolások esetén - az egyik gyújtópontjában van a rendszer tömegközéppontja, de ettől még ezek egymástól független fogalmak. Szerintem.

Előzmény: Paulette (1532)
Paulette Creative Commons License 2011.05.14 0 0 1532

Még egy OFF:

 

Van az ekliptika síkja a naprendszerre, amit a Föld forgáspályályának síkja ad. Ez mindig metszi a nap középpontját. Minden más bolygóé is, hiszen kénytelenek aköröl forogni a gravitáció miatt.

 

Nem igazán konyítok a témához, de itt "forgáspálya" helyett talán inkább keringési pályáról beszélhetünk - az érthetőség kedvéért. A bolygók Nap körül megtett útjával kapcsolatban legalábbis ezt a kifejezést szoktam hallani. Azt is vitatnám, hogy "a bolygók a Nap középpontja körül forognak a gravitáció miatt"; Úgy tudom, a közös tömegközéppontjuk körül keringenek (gyújtópontnak hívják, azt hiszem), ez pedig nem eshet egybe a Nap középpontjával (még ha utóbbi irdatlan tömege miatt nincs is ettől távol), mivel tömegük - ennélfogva gravitációjuk - a bolygóknak is van.

Ja, és ha nyelvészkedés, akkor a Föld forgáspályájának síkja - j-vel. Ha pedig a Föld nagy kezdőbetűvel írandó (merthogy tulajdonnév, ugye) akkor a Nap is (tényleg, csak az érthetőség kedvéért).

Én kérek elnézést.

Előzmény: mcelege (1524)
FASIRT Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1531

Már bocsánat, de ha már nyelvészkedünk, akkor nem volna jobb, ha a Föld tengelyének precessziója volna?

Előzmény: mcelege (1524)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1529

Ami a nyelvi fantáziát illeti. Nem véletlen nevezte el a tudomány ugye egyenlítőnek. Na remélem most már mindenki érti azt, hogy pont ezért. Azaz az egyenlítő síkja, az a napéjegyenlítsítő sík. És ezen síkja kétszer metszi ezt. Van ugye őszi csllagászati kezdet is. És ha ugye ezt Dél és Észak félteke relációban is megnézzük világossá válik, hogy ez 4 eseményt jelent a világnak. (a déli földtökén ugye minden fordítva lesz az északihoz képest). Na de a lényeg Kedves Yogi, hogy ez egy roppant hasznos beszélgetés volt. Koszi!! :-))  

Előzmény: Yogi (1528)
Yogi Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1528

Hehe, megelőztelek.

De az a lényeg, hogy rendben van.

Előzmény: mcelege (1527)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1527

Na lemaradtam. Nem kell nekem ehhez net. Igazad volt beismerem. Igazad szóltál. :-))

Előzmény: Yogi (1525)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1526

OFF

Hopp!! Átgondoltam. Pont amiket leírtam, amiatt tényleg az van, amit leírtál. Boccs!! :-(( Ugyanis tényleg akkor halad át a síkja a nap középpontján. Szóval elnézést. Tényleg egy l'art pour l'art vita támadt köztünk. Mégegyszer elnézést. Nekem van baj a fantáziámmal sajnos. :-((

ON

Előzmény: mcelege (1524)
Yogi Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1525

Biztos. Évente kétszer metszi a Napot. Tessék szépen utánanézni, van már net, biztos találhatsz erről animációt is.

Ha pontosítanni akarsz, akkor előbb érts hozzá.

Előzmény: mcelege (1524)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1524

OFF

Biztos? Sohasem metszi. Van az ekliptika síkja a naprendszerre, amit a Föld forgáspályályának síkja ad. Ez mindig metszi a nap középpontját. Minden más bolygóé is, hiszen kénytelenek aköröl forogni a gravitáció miatt.  (A nap tömege adja a naprendszer tömegének 96-98%-t. Az hogy pontosan mennyit, azon amióta felfedezték a Kuiper külső égővet most viták vannak)  Mivel a Föld forgástengelye a naphoz képes döntött (emiatt vannak ugye évszakok, mert változnak az éjszakák és a nappalok hosszai) ezért az egyenlítő síkja, ami a Föld forgástengelye határoz meg, sosem metszi a napot. Ez akkor lehetne igaz, ha a Föld tengeje ide-oda billegne és változna. Ezt a Hold nem hagyja. Így is van minimális percepciója a tengelynek, de az nagyon csekély imbolygás és nem halad át az egyenlítő síkja soha a nap középpontján. Ezért aztán, ha tényleg ez lenne a definíció, akkor nem lennének évszakok. Szavakban ezt nehéz leírni kellenének az ábrák is, meg a mozgóképek, hogy belásd. Legfeljebb a nyelvi képzeletedre hagyatkozhatom.

ON

Etimológa itt a téma. Én csak pontosítani akartam csillagászati vita ügyekben egy kicsit. Hogy ne legyen vita.

   

Előzmény: Yogi (1523)
Yogi Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1523

Nem.

A csillagászati tavasz kezdete az a pillanat, amikor a földi egyenlítő síkja metszi a Nap középpontját.

Előzmény: mcelege (1522)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1522

Nem olyan bonyulult csillagászati kérdés ez. Másodpercre pontosan nem létezik olyan, hogy egy nap, amelyen tökéletesen egyezik a nappal hossza az éjszakáéval. Azaz. Egyik napon mondjuk 11.59.59 a nappal hossza, míg a következőn meg már 12.00.01. Márha ugye napról napra ez csak 2 másodpercet különbözne. A csillagászati tavasz kezdete nyilván az a nap, ahol már hosszabb a nappal, mint az éjszaka. És ugye ott van a meterológiai tavaszkezdet is.    

Előzmény: Yogi (1517)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1521

Ha ezt tudtam volna, hogy abból a "toukokuu" meg ilyenek vannak. Meg voltam győződve arról, hogy a tó szóból. Olvad a jég, a hó, áradnak a folyók. Na szóval gyermeki egyszerűséggel azt gondoltam volna magyarul, hogy a tavasz tavaz. Na mindegy. "Tavaszi szél vízet áraszt..." Ha egyszer ez a pontos igazság, akkor ám legyen! :-((

Előzmény: e_laca (1513)
Yogi Creative Commons License 2011.05.06 0 0 1520

Nézegesd csak.

Előzmény: bilca (1519)
bilca Creative Commons License 2011.05.06 0 0 1519

Talán a szanszkrít ar-t kellene megnézni, amiből Vasmer a jár-t származtatja. A volgamenti jár=forróság, hév. Jár-oszlávl előtt itt a merják Pilis-dombot és Szárvárt hoztak létre. Szóval finnugor jár=nyár.

Előzmény: Yogi (1518)
Yogi Creative Commons License 2011.03.01 0 0 1518

És hogy a kérdésre válaszoljak: a tavasz, az ősz és a tél finnugor eredetű, a nyár bizonytalan: talán uráli, de az is lehet, hogy korai átvétel a törökből.

Yogi Creative Commons License 2011.03.01 0 0 1517

Lehetséges, belenyugszom, a lényeg, hogy a napéjegyenlőség a csillagászati tavasz kezdete.

(Off, de érdekes, amit a Wikin találtam: „...a katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.” Gondolom ezért maradt meg bennem ez a dátum.)

Előzmény: e_laca (1516)
e_laca Creative Commons License 2011.03.01 0 0 1516

(Eszerint 2007-ben fordult elő utoljára, hogy a napéjegyenlőség 21-ére essen.)

Előzmény: Yogi (1510)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!