Hát igen, jó kis tanulópénz volt. Mi mindig elosztjuk a pénzt egymás közt, és magunkon is több helyre rejtjük. Jó találmány a hastatyó is (nadrág alá rakható, ajánlom figyelmedbe).
Szept 8-án, Mostarból lebuszoztam Neumba, döbbenetesen kevés ember, mondjuk ez nem lett volna baj, de sok apartman zárva, ugyanez boltok, ennivaló helyek. Minden olyan macerás volt, meg messze. Egy ami pozitívum, ebben a kis öbölben, szép, tiszta , kékes-zöld színű volt a víz. És sok helyen csak úszóknak:)
Boltok a legjobb megoldások, az euro váltásra, postán is számolnak fel, 1-2 eurót, boltban meg visszadnak, de utolsó nap, azt is megoldották a boltban, hogy én most a visszajárót, nem KM-ben szeretném.
Magányos, és autóbusszal, vonattal utazóknak, pl Mostar Szarajevó jegyet, se euróval, se bankkártyával nem tudtam meg venni, kénytelen voltam bank kártyával felvenni 30 KM-et, azaz 15 euró, csak pislogtam költség dij, valami 4ezer párszáz ft:(
Hmm, leszálltam a vasútról, ott egy nagy tér, ott van végállomása, egy villamosnak, mi visz be a városba, ott vettem egy jegyet, szerintem, akkor már figyeltek, mert utána, csak az a jelenet maradt meg bennem, hogy 2 fiatal srác áll, úgy a villamos lépcsőjén, hogy nem tudok felszállni, közben, meg erősen meglöktek, én meg automatikusan morogtam, hogy nem látod, hogy nem tudok felszállni, aztán felszálltam, és észre is vettem hogy nincs meg, még el sem indul villamos, le is szálltam. Utána meg csak jajveszékelés, hogy jöjjön policaj, meg vigyenek magyar képviseletre, hogy el tudjam mondani mi történt. Mi a tanulság, csak annyi legyen pénztárcádban, amire szükséged van, minden rakj máshová, bankkártya, meg pénz, személyes iratok. Mert pl, személyi igazolványom is benne volt, de véletlen folytán útlevelem is velem volt, igy tudtam hazautazni. Meg úgy, hogy wester union keresztül küldtek pénzt . Jah, itthon bemennek, megmondják, hova küldik, meg meg az illetőnek a pin kódot, amit bemondva fel lehet venni a pénzt. Hát a zsebtolvajlás, nálunk is előfordul, nem tudok mit mondani, csak azt, hogy mért pont én?
5. nap: Az előző napi meleg, eltévedés, a rossz éjszaka miatt változtattunk egy kissé a programon. Eredetileg terveztünk egy kiruccanást Dubrovnikba, de erről lemondtunk, ránk fért egy lazább nap. Úgyis tervben van egy hosszabb túra Montenegróval és Albániával fűszerezve, Dubrovnikot majd abba illesztjük bele. Aznapra tehát csak pihenés, strandolás maradt végül a programban.
Reggeli után, ami rácáfolt az előző vacsora után vártakra, mert bőséges választék volt, irány tehát a strand. A hotel a domboldalra épült, saját strandja van, amit a szállóvendégek egy alagúton át közelíthetnek meg. Megjegyzem ez volt a legkellemesebb hely, jó hűvös volt. Kerestünk a parkban egy jó kis árnyékos helyet, lecuccoltunk, és mentünk úszni. A part a megszokott köves, kavicsos, aránylag gyorsan mélyül, a víz kellemesen meleg volt. A parton zuhanyzó is volt, így le tudtuk mosni magunkról a sós vizet. Egész nap csak henyéltünk, mint az átlag nyaraló, úszás, heverészés, fagylalt, palacsinta, kávé, üdítő, egész estig semmi strapa.
Este a vacsora ezúttal sokkal ízletesebb volt, sikerült nem elsózniuk, jól is laktunk. Utána sétáltunk a városkában. Szép az öböl, de amúgy semmi különös, átlagos tengerparti nyaralóhely. Ami meglepett, az a lengyel turisták elképesztő száma. Mindenhol ők nyaraltak, csak a mi szállodánkban 7 busznyi lengyel lakott legalább.
Ezúttal sikerült éjjel jót aludni, mivel mi gondosabbak voltunk, mint a hotel személyzete. Vagyis miután éjjel kicsit lehűlt a szoba, reggel gondosan becsuktuk az erkélyajtót, behúztuk a sötétítőket, így sikerült éjjel a jó alvás.
olvasom itt, hogy Zenica után Kakanjig autóút, onnantól Szarajevóig sztráda van. DE sokan említik a dugókat Szarajevó környékén. kérdés : ismeri e valaki az E761-es utat ? (Brestovsko, Kiseljak) Érdemes e arra "kerülni" ? (kicsivel rövidebb is ráadásul)
Ja, a cél Mostar lenne.
Ja, meg Zenica és Zepce közt a hídépítés miatti terelés mind2 irányban van e ? (azt nagyon megjegyeztem , hogy ne a murvásra, csak a kamionosra :D)
Én meg visszajöttem, egy héttel előbb, én nagyon pórul jártam. Ettől nincsenek élményeim, az utolsó ami nagyon szép volt, a vonatozás Mostar Szarajevó között, és leszálltam Szarajevóban, villamos megállóban meg kizsebeltek. Mondjuk szerencsémre útlevél az volt nálam, pénzt meg küldtek western union keresztül. De az az érzés, meg bonyodalom.........:(
Emlékeztem, hogy olvastam már valahol a 7 testvér legendájáról, meg is találtam.
Az eredetileg ókeresztény legenda szerint a keresztényüldöző Decius ephesossi látogatása alkalmával 7 kereszténybe botlott, akiket egy kis kínzás után barlangba vetett. A 7 élve eltemetett mártír a barlangban álomba szenderült, és csak egy évszázad múlva ébredt fel, immár keresztény érában. Az arab verzióban 7 muszlim mártírról van szó, akik rómaiaktól metes paradicsomi világra ébrednek.
/Tunéziában Chenini mellett van a Hét alvó mecsetje ill. sírja/
4. nap: Hála a légkondinak nagyon jól aludtunk, és reggel elég korán ébredtünk, így 8-kor már egy óvárosi kávézóban ittuk az elmaradhatatlan bosnyák kávénk. Nagy kávésok vagyonk, és annyira megszerettük ezt a török kávéra emlékeztető formát, hogy emlékbe végül egy ilyen kis kétszemélyes készletet hoztunk haza. 11-ig sétáltunk, bámészkodtunk ebben a bájos városkában, közben egy bácsinál vettünk egy 1,5 literes üveg gránátalma szörpöt, jól jött később is,azzal ízesítettük a vizünk, isteni finom volt. Csak szuperlatívuszokban lehet beszélni mindenről, de igazán nem lehet elmesélni, látni kell. Az időnk viszont szűkös volt, így felírtuk a listánkra, ahová még vissza kell menni, és indultunk tovább.
A következő célpontunk Medjugorje volt. Kicsit letértünk a főútról, és egy elég félelmetes szerpetinen közelítettük meg a zarándokhelyet. A kilátás megint gyönyörű volt, de itt bizony nem lehetett sehol megállni fotózni, sőt volt, hogy kanyar előtt meg kellett állnunk elengedni a szembejövőt. Szerencsére túléltük, és megérkeztünk, parkolóhely bőven volt, és persze tömeg is. Meg hőség, de ezt kicsit enyhítette az állandóan fújó enyhe szél. A templomban éppen miséztek, így alaposan nem tudtunk körülnézni, a templom előtt pedig zarándokok és turisták tömkelege. Őszintén rám nem tett akkora benyomást, de az is igaz, hogy nem vagyok vallásos. Egész utunk során egyedül itt találkoztunk magyarokkal, zarándok csoporttal voltak. De azért Mostarba is biztos járnak sokan honfitársaink közül, mert az éttermes leányzó is emlegette őket, és az apartmanban is rögtön a fiam keresztnevére nézve a leányzó kérdezte, nem járt-e már náluk, mert emlékszik a névre :)
Jó egy óra nézelődés után indultunk tovább. Kicsit eltévedtünk útközben egyszer, de végül sikerült visszakeverednünk a helyes útra. A horvát határnál elég sokat kellett várni, a helyiekkel elég sokat szőröztek a horvátok, velünk szerencsére nem. A következő horvát-bosnyák határnál már simán átmentünk, és 6-ra Neumban voltunk. Mivel ez egy boszniai túra volt, így elhatároztuk, hogy ott szállunk meg. Végül egy útra tévedtünk, ami egyenesen a Hotel Neum parkolójába vitt, bementünk hát érdeklődni, és végül kivettünk 120 EUR-ért 2 éjszakára egy kétágyas fürdőszobás szobát csodás tengerparti kilátással, ámde légkondi nélkül. Ez hiba volt, de erre csak késő éjjel jöttünk rá, amikor nem tudtunk sehogy elaludni a melegtől. Végül a fiam kiköltözött az erkélyre aludni, én meg vizes törülközővel takaróztam, így sikerült az alvás. Az árban a reggeli és a vacsora is benne volt, így este már ott vacsoráztunk. Még soha sehol nem voltam ilyen félpanziós ellátással, de egyszer ezt is ki lehetett próbálni. A kaja végül is nem volt rossz, de egy kicsit elsózták, legalábbis a mi ízlésünk szerint. Azért jóllaktunk itt is, de messze ez volt a legrosszabb vacsoránk az egy hét alatt. Szóval ezentúl sem fogunk félpanziós, pláne nem all inclusive ellátást kínáló nyaralásokra befizetni :)
Az aznapi extra melegre való tekintettel eléggé kivoltunk tikkadva, ezért vacsi után már csak csendben üldögéltünk az erkélyen, gyönyörködtünk az öböl esti fényeiben, majd aludni tértünk, ami végül nagy nehezen de sikerült.
Szarajevóban a Hostel Gonzoban laktunk, Gatacka 33. Lehet azért volt ilyen jó az ára, mert mi voltunk az egyedüli vendégek :) De a neten is 70 KM-et írtak kétágyas szobára, az sem rossz azért.
Képek majd lesznek, csak most a sajátom szervízelés alatt van, kölcsöngépről netezek, erre meg nem töltöm fel őket.
Folytatás:
3.nap: Reggel kicsit hosszabb lustálkodást engedtünk meg magunknak, 9-re mentünk reggelizni, az előző napi kisfiú édesapja volt most az ügyeletes, szívét-lelkét beleadta a kiszolgálásunkba. Megint olyan bőséges reggelit kaptunk, hogy az ebédre nem volt később gondunk. Mivel nem akartunk a belvárosban parkoló kereséssel foglalkozni, érdeklődtünk a tömegközlekedés felől, már ugrasztotta is a kisfiút, aki eljött velünk az amúgy mindössze 3 percre lévő trolimegállóig, megmutatta hol tudunk jegyet venni, és mondta, hogy a végállomásig utazzunk vele. Persze térképet is kaptunk tőlük. A trolijegy 1,6 KM-volt, 20 perc alatt értünk be vele.
A végállomástól 5-6 perces sétára már az óvárosban barangoltunk.
Szarajevó óvárosa mesés, keleti hangulatú utcák, mecsetek, katolikus dóm, ortodox templom, minden, mi szem-szájnak ingere. Nagyon tetszett a rézművesek külön kis utcácskája. Meg persze dög meleg, és hatalmas tömeg. Benéztünk a hús- és sajtpiacra, vettünk is nassnak egy darab nagyon finom juhsajtot. Sok helyen vannak ivókutak, a mecsetek udvarán csobogók, mivel mondták, hogy a víz iható, ki is próbáltuk. És tényleg, attól kezdve mindenhol ittunk csapvizet, de semmi bajunk nem lett. Egyszer ültünk le közben egy kávéra, egy elég autentikusnak kinéző helyen. Napokat el lehetne Szarajevóban tölteni, el voltunk ragadtatva a várostól, meg is fogadtuk, hogy tuti még visszamegyünk egyszer. De sajnos nekünk csak óráink voltak, így elindultunk vissza a buszpályaudvarra. Még útközben megnéztük a zsinagógát is, hogy teljes legyen a vallási sokszínűség, és a 7 testvér emlékére emelt kis mecsetet, ide járnak a hét testvért szimbolizáló ablakokhoz egyenként mindegyiknél imádkozni a helyi muszlimok. Még nem találtam rá, hogy ők miért is nevezetesek, de ki fogom nyomozni előbb-utóbb.
Ideje volt visszafelé indulnunk, így újra trolira szálltunk. Útközben a troli ablakából még sok helyen láttuk a háború nyomait, szétlőtt, golyónyomokkal tarkított házakat.
Délután 2-kor indultunk tovább. Szarajevó még marasztalt egy kicsit, 3 volt, mire ténylegesen elhagytuk a várost, ugyanis építik az elkerülő autópályát, egy órát tölthettünk egy a budapestit idéző dugóban.
Végül sikeresen kijutottunk, és ismét egyre szebb hegyek között kanyargó szerpetinen haladtunk. Útközben először a Jablanicai-tó partján álltunk meg hosszabb pihenőre. Ha legközelebb erre járunk érdemes lesz itt is eltölteni pár napot, maga a tó is gyönyörű, és biztos szép túraútvonalak is lehetnek a környéken.
A tó után elértük a Neretva völgyét. Sokszor szemünk-szánk tátva maradt a látványtól, annyira lenyűgöző. Mégegy kávézós pihenőt iktattunk be Mostar előtt, egy helyen különösen szép sziklákat fedezett fel a fiam ( ő geológus, különösen fogékony rájuk ), azokat kellett kicsit alaposabban megszemlélni.
Este 6 körül értünk Mostarba, nagy nehezen találtunk egy parkolót, majd először az itt ajánlott Konak apartmant kerestük meg, csak néhány percre volt attól, ahol sikerült megállnunk. Egy nagyon szép, tágas, légkondicionált ( ez fontos volt abban a melegben ) apartmant mutattak, 45 EUR-ért, be is költöztünk rögtön. Mire lezuhanyoztunk, átöltöztünk be is sötétedett. Indultunk felfedezni az Öreg-hidat, az óvárost esti fényben. Valóban nagyon közel van ez az apartman mindenhez, 2-3 perc múlva már a hidat fényképeztem esti kivilágításban. Elképesztő nyüzsgés volt mindenhol. Árusok, éttermek, kávézók és persze turisták tömkelege. Ettől függetlenül nagyon tetszett, utolérhetetlen hangulata van, az egyik város a világon, ahol akár le is élném a hátralévő életem. Átsétálva a hídon benéztünk a háborús múzeumba, borzasztó volt az a pusztítás, ami ott lehetett. Szerencsére már csak néhány romos ház, és az ott látható fotók emlékeztetnek a pár évvel ezelőtti rémségekre.
Séta közben alaposan meg is éheztünk, így engedve egy nagyon helyes leányzó csábításának beültünk egy étterembe. Nem volt rossz választás, az étterem folyóparti teraszán költhettük el igazán fejedelmi vacsoránkat. Finom és megint olyan bőséges volt, hogy én meg sem tudtam mind enni. Az egész sörrel, kávéval, üdítővel 25 EUR volt.
Aztán vége lett ennek a napnak is, és a nap végével együtt mi is aludni tértünk.
2.nap: Reggel elképesztő ködre ébredtünk. A szobánk ablakából még a szomszéd épületet is csak alig láttuk. De elkeseredésünk csak addig tartott, amíg lementünk reggelizni, a portán megnyugtattak, hogy ez minden reggel így van, és hamarosan felszáll a köd. S lám, mire elfogyasztottuk a bőséges reggelit hétágra sütött a nap. Elindultunk hát az eltervezett tóparti sétára. Előbb azért benéztünk a tóval azonos nevű faluba, főleg a vadonat új mecsetet a minarettel szerettük volna közelebbről látni. Már előző nap rengeteg ilyen új mecsetet láttunk útközben a kocsiból, most megtekintettük közelebbről is. Amint gyönyörködtünk benne egy kedves bosnyák nénike megszólított, jól elmutogattunk, ő nem beszélt más nyelven, csak a sajátjukon, mi meg ugye pont azon nem, de tényleg nagyon aranyos volt. Aztán indultunk tovább a tóhoz. A folyó partján vezet az út, nagyon hangulatos, kis vizimalmot is láttunk mellette, majd egy gát, vízierőművel, és máris elénk tárul a tó, csodálatos panorámával. Mire odáig értünk már dögmeleg lett, megszomjaztunk, beültünk az egyik vendéglőbe inni valamit. A 2 üdítő 4KM volt, addigra beszereztünk a helyi valutából is, így azzal fizettünk. De ideje volt tovább indulni, hogy még Tuzlából is lássunk valamit.
Tuzla kb. 10 km-re volt, hamar odaértünk, a GPS is jól működött, simán bevezetett a városba, csak azt feledte el közölni, hogy csak fizetős parkolók vannak az óvárosban, parkolóórákkal, amik apróval működnek, nekünk meg pont az nem volt. Azért végül találtunk parkolót kicsit messzebb a központtól egy lakótelepen. Onnan sétáltunk vissza a belvárosba. Nagyon hangulatos a sétálóutca, tele üzletekkel, kávézókkal. Több szép mecsetet fedeztünk fel, és megnéztük az ortodox templomot is. 4-5 órát töltöttünk a városban, persze nem csak mászkálással, a nagy melegre való tekintettel egy időre megpihentünk az egyik kávézóban, egy-egy kávé-fagylalt-üdítő társaságában.
No de ideje volt megválni a várostól, mert aznap még Szarajevóba szerettünk volna érni. Az út egyre magasabb hegyek között vitt, csodás kilátás mindenhonnan a szerpetinekről, jópárszor megálltunk hegyet, sziklákat fényképezni, meg kicsit mozogni, egyszer pedig egy hosszabb pihenőre egy útmenti kávézóban. Besötétedett, mire Szarajevóba értünk. Betápláltuk a GPS-be az egyik neten kinézett szállás címét. Az utcát simán meg is találta, de a hostelt, sehogy se találtuk. Ekkor már elég késő volt, de azért tettünk még egy kísérletet, gyalog körbenéztünk, és meglett a keresett hostel. Becsengettünk, egy 12 év kürüli kisfiú volt "szolgálatban", jól beszélt angolul, meg is egyeztünk, 25 EUR-ért kivettünk egy kétágyas fürdőszobás szobát reggelivel. Aznap olyan fáradtak voltunk már, hogy még a vacsorát is kihagytuk, és nem kellett ringatni minket az elalváshoz.
Elöljáróban annyit, hogy eredetileg idén egy 3 hetes Szíria-Jordánia túrát terveztünk. Aztán kiderült, hogy csak egy hét áll rendelkezésünkre munkahelyi problémák miatt, ezért közelebbi célpont után néztünk, így került képbe Bosznia-Hercegovina.
1.nap: Vasárnap reggel Pécsről indultunk, mivel előtte családlátogatáson voltunk ott. Udvarnál léptük át a határt, majd Eszéken álltunk meg hosszabb időre körülnézni. Sétáltunk a belvárosban, a Dráva parton, kicsit megmozgattuk elzsibbadt tagjainkat. Egy rövid látogatást megéri tenni a városban, szépen felújított, a monarchia idejét idéző belváros, kellemes Dráva parti park várja a fáradt vándorokat.
A kis kitérő után irány Bosznia. Az autópályát mellőztük, de jó az út, így is gyorsan haladtunk. Előzőleg néhány pécsi ismerős huhogott, hogy nem fognak beengedni útlevél nélkül - csak személyink volt - de természetesen gond nélkül léptük át Samacnál a határt. Egyre szebb környéken haladtunk, bár az igazi nagy hegyek azért még odébb vártak ránk. Néhány rövid lábrázást kivéve nem is álltunk meg este 6-ig. Első uticélunk Tuzla volt, de még a város előtt kerestünk aznapra szállást. Mivel rendelkezésünkre állt egy viszonylag bővebb költségvetési keret, a megváltozott program miatt, így most nem nagyon törődtünk az árakkal, belefért egy kicsit drágább szállás is.
Tuzla előtt 10 km-el megláttunk egy barátságos motelt, bementünk és mivel megtetszett a szoba nem törődve a kicsit húzósabb árával - 58 EUR reggelivel - kivettük. Mivel nem is ebédeltünk, ezért egy gyors zuhany és átöltözés után vacsorázni indultunk. A portást kértük, ajánljon egy jó éttermet. Amit javasolt a szállásunktól 2 km-re lévő Modracko-jezero partján álló étterem volt, és valóban nagyon bejött. Isteni volt a vacsora, udvarias kiszolgálás, és megfizethető ár. A kétszemélyes komplett vacsoráért, ami mellesleg annyi volt, hogy meg sem tudtuk enni mindet, pedig egész nap koplaltunk, 20 EUR-t fizettünk, borral, kávéval együtt.
A finom ételhez gyönyörű kilátás is járt az étterem teraszáról a tóra, el is határoztuk, hogy másnap reggel megint elsétálunk, hogy nappal is gyönyörködhessünk egy kicsit a tájban.
Szerencse, hogy gyalog mentünk, jól esett a kiadós vacsora után hazafelé a séta.
Üdv és köszönet mindenkinek! Egy hete jöttünk meg boszniai rövid nyaralásunkból. Sok hasznos információt gyűjtöttem innen, ezért köszönet mindenkinek,aki hozzájárult a felejthetetlen vakációnkhoz.
Ha mutatkozik rá igény szívesen írok egy kicsit részletesebb beszámolót is, csak jelezzétek.
A Mostar-Szarajevó vonatutat nagyon ajánlom, lenyűgöző helyeken megy, még szerpentinezik is Konjic fölött! 10 márka a jegy egy irányba, azaz oda-vissza 10 euróból megúszható a jegy.
Tudom, hogy szűk az öböl, majd meglátom, de nem szándékozom, ott egy helyben ülni, csak néha, pihenés gyanánt:) Neretva Plocénél ömlik, a tengerbe, na az is érdekel, de sok minden közelben van, olyan napi kiruccanásra. Mostar , Blagaj, Poticelj, Medjugorje,vagy akár Dubrovnik, de azt már láttam,meg Korcsulát is, Mostarból Szarajevó 2és félóra vonattal, vagy busszal. Képlékeny, nem büntetem magam, hogy a parton ücsörögjek:)
Modracko-jezero este...
és másnap reggel
Tuzla
Tuzla
Tuzla
Szarajevo
Szarajevo
Szarajevo
Szarajevo