A német Kemp családnév a Duden szerint a német Kempe családnév változata. Ez a középalnémet (= régi északnémet) kempe szóból származó foglalkozásnév, jelentése ’harcos; olyan hivatásos bajvívó, akit bírósági („inteítéleti”) párviadalra lehet felfogadni’. Ugyanennek a szónak a mai felnémet (= irodalmi német) változata a Kämpfer.
Érdeklődnék, hogy a Kemp név eredetéről mit lehet tudni. Jó ideje keresem az eredetét, de sem a jelentését sem nem tudom, sem nemzetiséghez nem tudom kötni a nevet.
Nagyon szépen köszönöm! A videónak külön örülök, élvezettel néztem, mert ez a sorozat kimaradt az életemből. Tehát a fürdős szakmát űző személy gyakorlatilag korabeli orvosnak is tekinthető.
> Valószínűsíthető, hogy a "Rod Buoc-Čeper z Doliny" levéltári fondban a Sopel családnevet eufemisztikus céllal módosították Čeper-re."
Ezzel továbbra sem értek egyet. A Čeper-nek nincs transzparens etimológiája, és eufemisztikus céllal sem módosítanak nevet értelmetlenre. Nincs olyan, hogy kellemetlen a vezetéknév, így kitalálnak helyette hasra ütés alapján valami hangsorozatot. Ha ilyen eufemizálást fel is teszünk, akkor is különösen feltűnő, hogy a Šopeľ helyett miért nem a közelibb Čepeľ-t választották, amikor ennek van értelme, vö. szlk. čepeľ ’penge’.
Ugyanakkor rossz hangzású családnevek is megmaradtak máig, pl. m. Tolvaj ~ Tolvaly, Ördög ~ Eördögh, a magasabb társadalmi rétegekben. Fontosabb volt ugyanis fenntartani a régi oklevelekben stb. szereplő névalakot, mint jobb hangzású névvel bírni. A családnévi használat egyébként elválasztja a nevet a közszói alapjától, más a konnotáció (tíz éves kor felett).
De ha megnézzük, hogy a Monasterium.net szerint a Szlovák Nemzeti Levéltárban a „Rod Buoc-Čeper z Doliny”-n kívül milyen kettős nevű fondok vannak, látszik, hogy a többieknél nem egy nemzetség két neve van kapcsolatban, hanem két külön nemzetség egyesült (pl. házasság után a férfi ághoz fölveszik a női ág nevét is, mert ez utóbbi kihalt), vö. „Rod Amade-Üchtricz z Gabčíkova”, „Rod Brunšvik-Chotek z Dolnej Krupej”, „Rod Dubnický-Marcibáni z Kočoviec”, „Rod Velič-Salai z Láclavej a Slovenského Pravna”.
Ebből következik, hogy a „Rod Buoc-Čeper z Doliny” esetén is két külön nemzetség egyesült, tehát a „Čeper” eredetét nem ott kell keresni, ahol a „Buoc”-ét. Az „Anthonij Sopel alias Bocz” így csak a „Buoc”-hoz lehet adalék (ha egyáltalán), annyiban, hogy egyik tagját Sopeľ-nek is nevezték, nem a Čeper (Czeper) névhez.
> egy híres nyelvész professzor minden etimológiai fejtegetése után megjegyezte, "Más magyarázat is lehetséges".
Paizs Dezsőnél ez az etimológia egészére vonatkozott. De az etimológián belül vannak olyan elemek, amelyek önmagukban biztosak. A „Buoc” névetimológiájánál több magyarázat is lehetséges (magam is adtam kettőt), de az biztos, hogy ez a név a „Bóc” középszlovák alakváltozata: ebben az elemben más magyarázat nem létezik.
köszönöm a gyors választ. A Sopel alias-sal kapcsolatban nekem is eszembe jutott a te magyarázatod (sopeľ = takony), innen a gyakori szlovák Sopľák családnév is. Valószínűsíthető, hogy a "Rod Buoc-Čeper z Doliny" levéltári fondban a Sopel családnevet eufemisztikus céllal módosították Čeper-re."
"... jól megfontoltam, amit ott állítottam ..."
- Nincs miért kételkednem ebben, de emlékeztetlek, egy híres nyelvész professzor minden etimológiai fejtegetése után megjegyezte, "Más magyarázat is lehetséges".
Így elsőre kellemetlen hírem van, szlovákul a sopeľ ugyanis annyi, mint ’takony’. Én inkább – a névtani valószínűség alapján – ehhez a jelentéshez kapcsolnám a beidézett név jelentését, nem a lengyel sopel ’jégcsap’, orosz сопель ’pásztorsíp, furulya; (nyelvjárási) takony(csepp),nadrádszár ’-hoz [< ószl. sopělь ’ami a fújással kapcsolatos, azaz a síp, furuja’, ill. ’ami a szipogással kapcsolatos, azaz orrváladék’, ebből ’lecsüngő orrváladék’, ebből ’lecsüngő dolog, azaz jégcsap, nadrágszár’ <: sopěti ’szuszog; szipog; fúj(tat)’ ige].
> Anthonij Sopel alias Bocz ... de ... Nagij Rakow
A latin „alias” szó a „Anthonij Sopel alias Bocz” szerkezetben annyit tesz: ’másként’, azaz ’Szopely [Takony], másként Bóc Antal’. Az illetőnek tehát két vezetékneve volt. Ebben a korban még merőben nem voltak megszilárdulva a családnevek, így a ragadványnevek azok kezdeményeivel egy használati értékkel bírhattak, mint a paraszti közösségek gyakorlatában egészen mostanáig.
Az „alias” nem minősíti a két variánst, azokat egyenrangúan írja le, így ez alapján nem értékelhetjük azokat. Azonban a ragadványnév rendszerint „jelöltebb”, mint a családnév, azaz egyénítőbb használata, értelmezhetőbb jelentése van. Ezt figyelembe véve véleményem szerint a „Sopel” lehet a személyes ragadványnév, a „Bocz” pedig a családnév (vagy annak kezdeménye, családi ragadványnév vagy a felmenő ragadványneve; attól függ, akkorra mennyire szilárdult meg).
> Hogyan értelmezzem az alias (vulgo) szót?
Nem tudom, a „vulgo” honnan jön, de az nem ekvivalens az „alias”-szal. Az utóbbi nem minősíti a változatokat, a „vulgo” igen (általában az utána álló variáns a ragadványnév, az előtte álló pedig a „hivatalosabb”). Az általad hozott idézetben ez nem szerepel, és a neten sem tudtam rákeresni.
> Mégis azt hiszem, hogy elírás a Sopel, mert az egész mol.arcaum.hu -n csak egyszer fordul elő, míg a Czeper számos esetben.
Ha most ezzel azt akarod írni, hogy a „Czeper”-t „Sopel”-nek írták el, úgy nem értek egyet. Szerintem a „Czeper” és a „Sopel” egymástól független nevek. A személyes ragadványnevek egy adott személyre szólnak, és a gyakorlatban inkább használatosak, mint a hivatalos(abb) név.
> Egy másik ötlet: míg az erdélyi névrokonok (pl. Köpeci Bócz) következetesen ó-val írják a nevüket, a turóciak pedig uo-val, nem lehetséges-e, hogy az utóbbi a bibliai Boáz (anyakönyvezhető) kersztnévből eredeztethető?
Csak ismételni tudom magamat a 9307-esből és a 9317-esből, ahol is jól megfontoltam, amit ott állítottam: a túróci szlovákok nem ismerték a hosszú /ó/ hangot, ezért /u̯o/-t használtak. Ennyi.
Nem szeretnék újra és újra visszatérni erre, mert az /ó/ ~ /u̯o/ megfelelés triviális és a jelenkorig dokumentálható kérdés. /oá/ ~ /u̯o/ megfelelés pedig a környéken nem létezik.
> Stephanus Parvus, alter Stephanus et Johannes Bocz ”dicti” (1452) - ez az István végülis Kiss vagy Bocz lett-e?
Ezek a szövegek sosem mondják meg, hogy mi lett, hanem csak azt, hogy mi volt akkor és ott. Mert ha az utóda éppen „Parvus” lett, akkor annak az utóda esetén is kiszoríthatta az új ragadványnév a régi nevet. Biztos leszármazási sort csak generációról generációra folytatódó okirati sorozat esetén mondhatunk. És ilyen vagy van, vagy nincs. Azt már láttuk, hogy pl. XIX. sz.-i kisnemesi családok esetén a hiányzó korai részeket „kreatívan” kitöltve raktak össze igen kétes családfákat, ahol vélhetően össze nem tartozó ágakat oltottak egybe ilyen módon.
A latin „alter” itteni jelentése szerintem: ’a másik’. ha a fenti szöveget végig nézzük, akkor, amennyiben több azonos személynevű ember kerül egymás mellé, úgy az „alter” jelzi, hogy ezek eltérő személyek azaz, „Stephanus Parvus, alter Stephanus et Johannes Bocz ”dicti”” ’Kis István, egy másik István, valamint János, akiket Bóc-nak hívnak’, „Johannes Gere, Johannes fabe, alter Johannes filius Philippi” ’Gere János, Fabe [?] János, és egy másik János, aki Fülöp fia’, „vel Paulus de Balathy, neve alter Paulus de Kercz” ’vagy Baláthy Pál, avagy a másik Pál, a kerczi’
> Janko Istvánt ”ex prosapia Bocz” (1491) - mi köze lehet Jankó Istvánnak a Bócz nemzetséghez?
Annyi a köze, hogy tagja. Hogy vér szerint, vagy jog szerint, arról fogalmam sincs. De ha az első opciót vesszük, ha a Bóc család nagyra nő, akkor osztódni is fog. Tekintettel pl. arra, hogy a keresztyén férfi személynévkészlet meglehetősen szűk. Ezért pl. „Johannes Bocz”-ot nevezhették a köznapi beszédben „Janko”-nak, „Stephanus” nevű leszármazotta megkaphatta ezt apanévi ragadványnévként, hogy más családbeli „Stephanus”-októl megkülönböztessék.
A szöveg átiratára rátaláltam: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/dldf42/3/ef81/1e0c5/1e187?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0. Ezt arról szól, hogy a Bóc családbeli Janko Istvánt vajdává teszik, tehát a jobbágyok fölé emelkedett. Az elnyert kiváltságok miatt fontos lehet a családnév, hiszen az örökösök ennek alapján bizonyíthatják a kapcsolatukat az örökszerzővel. Így elképzelhető, hogy ez az ág később „visszaveszi” vezetéknévként a „Bocz” családnevet, jóllehet egy időre „Janko”-k voltak. De az is lehet, hogy ez az ág „Janko” (Jankó, Iancu) folytatódik tovább. (Elvégre a donációkor ez a névvarieáns is elmítésre került, így a későbbiekben erre is lehet hivatkozni.)
Családnevem körül bogarászva a Krályi Könyvekben ilyen bejegyzést találtam 1560-ból: Anthonij Sopel alias Bocz ... de ... Nagij Rakow.
Utánanéztem a Sopel szónak: lengyel helységnév, jégcsap jelentésű közszó, orosz сопель - русская флейта, meg mérsékelt mennyiségben családnév innen-onnan.
Mégis azt hiszem, hogy elírás a Sopel, mert az egész mol.arcaum.hu -n csak egyszer fordul elő, míg a Czeper számos esetben.
Hogyan értelmezzem az alias (vulgo) szót? Lehet, hogy igazándiból Czeper vagyok? A korábbi turóci okleveles adatok csak dolinai Buoczokról szólnak az én elődeim meg Nagyrákóiak voltak..
Egy másik ötlet: míg az erdélyi névrokonok (pl. Köpeci Bócz) következetesen ó-val írják a nevüket, a turóciak pedig uo-val, nem lehetséges-e, hogy az utóbbi a bibliai Boáz (anyakönyvezhető) kersztnévből eredeztethető?
Van Nosza, Talán, Ugyan stb. családnév, ezeket Kálmán Béla szavajárási névnek tartja: azaz az elnevezett egy jellegzetes kiszólása lett előbb (alkalmi) ragadványnév, majd abból (esetleg csak a következő generációban) megszilárdult családnév. Szerintem ilyen lehet a Szintén csn. is.
> Cégelyről azt írja, hogy a név eredete lehet a (szintén német) Ziege (személynévként esetleg Ziegler …
Először is szeretném helyre tenni a Cégely településnév etimológiáját. A Wikipedia-cikk nem azt írja, hogy a név eredete „lehet”, hanem, hogy ez népetimológia. A Wikipedia szerkesztési elveiből adódóan pont a bevett etimológia maradt ki a cikkből, mert ennek beidézéséhez már nemcsak hallomások szükségeltetnek, hanem a szakirodalom alapfokú ismerete is. Én Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára c. munkája alapján a 9338-asban beidéztem az „ortodox” etimológiát. Ez utóbbi nem a német Ziege ’(nőstény) kecske’, hanem a Ziegel ’tégla, (tető)cserép’, éppen, hogy az /l/-t megmagyarázzuk. Ugyanezen /l/ miatt a n. Ziegler szót is a Ziegel szóval lehet összekötni, nem a Ziege-vel. (NB. A német Ziegel és a magyar tégla szavak egyaránt a latin tēgula ’tetőcserép, (márvány, réz, cserép) fedőlap’ szó korai átvétele. A német Ziege alapnyelvi eredetű. A két szó egybeesését a nyelvtörténet szeszélye eredményezte.)
> ebből kialakulhatott a Czégé valamilyen módon
Nem. Írtam, korábban, hogy „a magyar nyelvtörténet miatt nincs »eredeti« -é végű magyar szó”. Ez a régi átvételekre is igaz. Főszabály szerint a XVI. sz.-nál régebben keletkezett közszavakból nem lesz családnév, mert addigra a a családnevek rendszere a térségben már kialakult. Így a Czégé esetén is ilyen régi alakulatot kell keresnünk. Ekkor pedig továbbra is fennáll, hogy -ej, -aj (esetleg -éh) végű előzményt kell feltételeznünk. Mivel keleten a szóvégi /j/ hang előállhat az /l/ hang /ly/-n keresztüli lágyulásával, így ezt kiegészíthetjük az -el(y), -al(y) szóvégekkel is. A Ziege ennek nem felel meg, de a Ziegler sem, a Ziegel azonban igen.
De még a fenti gondolat meneten kívül is kizárhatjuk a feltételezést, hiszen a Ziege ejtése [tsi:gə], azaz redukált magánhangzó van a végén. Ebből semmilyen módon nem lehet a magyarban hosszú -é szóvég: rövid véghangzós cége, céga, cégi (cíge, cíga, cígi) ejtésű honosodása esetleg lehetne, de hosszú véghangzós nem. (A cége szóról korábban már beláttam a kapcsolat hiányát.)
Egyébként az általad belinkelt Wikipedia cikk Cégelyről azt írja, hogy a név eredete lehet a (szintén német) Ziege (személynévként esetleg Ziegler? - teszem hozzá óvatosan), ebből kialakulhatott a Czégé valamilyen módon?
Nahát, köszönöm szépen, és egyben hadd fejezzem ki nagyrabecsülésemet, amiért már több mint tíz éve (visszaolvastam ám :)) ilyen magas színvonalon válaszolsz a felmerülő kérdésekre. Le a kalappal, de tényleg :)
A Wass család székhelye nem *Cége (régies helyesírással: *Czége), hanem Cege (régies helyesírással: Czege). A rövid első szótagi /e/ miatt sem valószínű, hogy ez összefüggene a Czégé vezetéknévvel. De azért sem, mert nincs tudomásom arról, hogy az -ei (-ey) végű lakosnevek -é végűekké alakultak volna: a Mezei családnév mellett nincs *Mezé (ill. *Mézé) stb.
Van cége halászati terminus, amely a szégye szó területi variánsa. Az Etymologisches Wörterbuch de Ungarischen a cége alakot a XVI. sz. közepéről adatolja: ez elég késői, de még éppen lehetett volna belőle családnév, de …
De a magyar nyelvtörténet miatt nincs „eredeti” -é végű magyar szó, és ez a nevekre, így a Czégé családnévre is igaz. Az -é végű szavak vagy friss átvételek, vagy -ej / -aj végű nyelvi változatai (pl. paré ~paréj ~ paraj), ill. -éh végű szavak ejtett formái. Így a Czégé csn.-et nem lehet a cége közszóra visszavezetni.
A RadixIndex szerint a Czégé csn. Nagyszalontához köthető: http://www.radixindex.com/hu/nev_index/vezeteknev/czege. Ugyanitt kimutatható Cégely és Cégély csn. is: http://www.radixindex.com/hu/nev_index/vezeteknev/czegely. Az én véleményem az, hogy a Czégé csn. ez utóbbiak változata. Így nem a romániai Cege, hanem sokkal inkább a szlovákiai Cégely (szlovákul Cigeľ) településnévhez köthető. Ez utóbbiról Kiss Lajos azt mondja, hogy puszta személynévből keletkezett, és ez a személynév a ’téglaégető ember’ jelentésű német Ziegel(e) ~ Ziegelin ~ Ziegl név átvétele.
Ez esetben a Czégely ~ Czégély ~ Czégé csn. lehet képzőtlen (odavalósi, onnan átköltözött) lakosnév erről a Cégely településról, vagy a fenti személynévből lett (ez ilyen nevű ember leszármazottait jelölő) képzőtlen apanév. Az utóbbi talán valószínűbb.
Többször akartam már szakértő segítséget kérni a családnevem eredetét illetően, ami pedig: Czégé
A magam naiv eszével két lehetséges forrást véltem felfedezni
Még annó Komjáthy István Régi magyar mondáiban (nem tudom, mennyire autentikus forrás) találtam egy olyat, hogy cégének nevezték a halfogás céljából kövekkel elrekesztett patakot (egy V alakú gátat kell elképzelni, ami középen hézagos, és oda tették a varsát - azt mondjuk nem tudom, lehetett-e ebből családnév, és ha igen, mi módon...
A másik, amire gondoltam, hogy lehet esetleg a Czégei módosult alakja (lsd még: Czégei Wass Albert). Annyit tudok nagyjából biztosan, hogy Erdélyben volt Czége nevű község, illetve hogy a családom apai ágon erdélyi származású.
Szóval nagyon örülnék, ha valaki nálam hozzáértőbb megerősítené valamelyik verziót - avagy felhozna egy harmadik lehetséges formát :)
Szekliński: Nehéz ügy. Ritka név elsősorban Észak-Lengyelországban [ʃek'lʲij̃skʲi] ejtéssel: http://www.moikrewni.pl/mapa/kompletny/szekli%25C5%2584ski.html. A név alapja nem túl lengyeles, ezért úgy vélem, a mazurálás (lengyelül: mazurzenie, angolul: mazuration) miatti hiperkorrekció alakította ki a Siekliński [ɕek'lʲij̃skʲi] névből (ennek elterjedése: http://www.moikrewni.pl/mapa/kompletny/siekli%25C5%2584ski.html). Ez utóbbi főszabály szerint egy *Sieklina, *Sieklino (stb.), esetleg *Siekla nevű településhez képzett lakosnév. De ilyen települést a jelenkorban nem találtam. Azonban hasonló alapról van Sieklówka, ill. Siekluki, így nem zárható ki, hogy régebben előfordult a feltételezett is. — Ha nem is lengyel területen, de az oroszországi tulai kerületben 1912-ben volt Секлино /Szeklino/ falu (vö. http://www.tounb.ru/library/Upload/book/p_E.html, 2. Ермошкин bejegyzés). Ez túl távoli ahhoz, hogy lengyel nevet adjon (a közvetítő Секлинский /Szeklinszkij/ viszont hiányzik), de további adalék ahhoz, hogy feltételezhessünk egy ilyen lengyel helynevet. (Kellene egy részletes lengyel történelmi földrajzi névtár, de ilyenem nincs.)
Azonban a lengyelben a -ski toldalék apanevet is képez, ezért, lehet, hogy a *Siekl(in)a régi személynév volt. Bár ezt más forrásból nem sikerült valószínűsíteni.
Ami ezen bizonytalan alapok etimológiáját illeti, úgy vélem, a lengyel siekać ’vág, metsz; vagdal, metél, aprít’ ige származéka, vagy azé a tőé, amely a régi szlovák sekľavý ’rázós, döcögős’ melléknévben maradt meg.
Ezt az oldalt ismerem, és „orosz gyanú” én is megnézem. A gond vele az, hogy a cikkekhez nem hozza a forrást, így nem lehet szakmai értékelni a tartalmat. A „Ваша версия:” mezőben bárki beírhat, és azt sem tudni, hogy ezt ki milyen alapon értékeli, hogy kikerülhet-e.
Ami ott le van írva, azzal az a gondom, hogy a zsidókat rendeletileg kényszerítették a családnevek felvételére, hivatalos névadással. Ekkor a legkevésbé sem jiddis és héber neveket kaptak, hanem sokkal inkább a hivatalos nyelv névkincséből. Ha most ilyet keresnénk, nem sokat találnánk. Ezért egy „rivalizáló” német és jiddis etimológia közül emiatt a németnek kell elsőbbséget adni.
Ezt is, és a másik két felvetést is illeti, hogy ha önmagukban helytállóak is lennének, akkor is magyarázatra szorulna, hogy miért nincs a nevek végén a sztereotip -ов /ov/ végződés. A grúz és az örmény kivételével a kaukázusi népek közt is egészen fiatal a családnevek rendszere, és az erős orosz hatás alatt alakult ki. Az összes csecsen, aki a hírekben szerepel -ов /ov/-ra végződő nevű még akkor is, ha a név alapja csecsen vagy arab. Ezért, ha a bác népnévből vezetéknév képződött volna, akkor az is Бацов /Bacov/ vagy Боцов /Bocov/ lett volna.
Szóval névtanilag ezek a felvetések ott nem lettek végiggondolva.
mivel szlav nevekben nagyon jaratosok vagytok , lenne a következö nev , amely nyilvan lengyel szarmazasu. (A csalad amennyiben visszakövethetö ugyan Kelet poroszorszagbol valo , de nagyon sokan onnan lengyel belterületeröl telepedtek oda a prusszok leverese utan) : Szeklinski
