ezen kivül a legalul berakott Link -Fantasztikusan jo, minden ott van, ami ezt a topicot erdekelheti !!evszamok alapjan hivatalos forras ott vita nem lehet :))!!
Ezt sem egészen értem, hiszen korábban már írtam, hogy Karintia és Stájerország szláv telepesei a mai Szlovénia és Horvátország területéről érkeztek erre a vidékre és nem a Pripjaty-vidékről."
Úgy általában jól hangzik, csak az a gyengéje, hogy nem Horvátország és Szlovénia a szlávok őshazája. Még a Zakamédia is úgy tanítja, hogy az avarok telepítették őket maguk köré. (Én ezt a véleményt nem osztom)
Az avar invázió elől menekültek el."
Ezt meg hol olvastad?
Ergó a karantánok (akkor még) nem lehettek bajor alattvalók, hanem függetlenek, "
Ha a Conversiót elolvasod, akkor kiviláglik, hogy a karantánokat legyőzik a bajorok, és hun (obri=óriás) uraikat elzavarják, és nem engedik meg nekik, hogy arany tányérból egyenek. A Conversio az egyetlen forrás a karantánok megtérésére...
Ha kéred be tudom linkelni, fenn van a hálón, Notári ferdítésében... (Aetas)
Szerintük hungár szókincs nem létezik, kivéve azt a háromszáz manysi szót, de nagyon tanulékonyak voltunk. Vándorlásaink során mindent mindenkitől átvettünk. Amikor már megkerülhetetlenül, még a németek szerint is miénk egy szó (szablya, tönköly, érc, föld, Thal=völgy) akkor abból osztrák bajor vándorszó lesz...
"A Pripjaty vidékéről senki nem fog a hegyekbe önszántából elvándorolni. Egészen más a helyzet amikor adják veszik bányamunkára az embereket. "
Ezt sem egészen értem, hiszen korábban már írtam, hogy Karintia és Stájerország szláv telepesei a mai Szlovénia és Horvátország területéről érkeztek erre a vidékre és nem a Pripjaty-vidékről.
Az avar invázió elől menekültek el.
Akkoriban a bajorok még sehol sem voltak a mai Ausztria területén, az ún. Altbayern (Ó-Bajorország) területén legeltették a teheneiket.
Ergó a karantánok (akkor még) nem lehettek bajor alattvalók, hanem függetlenek, később pedig frank (Karoling) vazallusok voltak.
Nagyon kedves, ez a "ment mendegélt egy kis dombra lecsücsült..." megközelítés, de ez a Kr. u. 7-8. századra már nem igaz. A Pripjaty vidékéről senki nem fog a hegyekbe önszántából elvándorolni. Egészen más a helyzet amikor adják veszik bányamunkára az embereket. Ajánlom figyelmedbe a 905. évi raffelstadteni Zollordnungot, amelyet a salzburgi érsek és a passaui püspök is aláírt.
Jól mondod, hogy a Windischgarsten név szláv, egész pontosan vend (szlovén) eredetre utal.
Az osztrák helynevekben lévő windisch szó jelentése ugyanis a legtöbb esetben nem 'szeles', hanem 'vend' (Windisch, Windischer).
Karintiában és Stájerország egy részén a népi nyelvben a szlovénok elnevezése is Windischa (Windischer).
Ugyanakkor a kora középkori latin nyelvű anyagokban ez a szláv népcsoport carantani azaz karantánok néven szerepel. Tőlük ered a Karintia tartománynév is.
A szláv csoportokat az avarok támadásai mozdították ki korábbi lakóhelyükről és az avarok elől húzódtak fel a Dráva (Drau) és a Mura (Mur) folyók völgyeiben fölfelé a hegyek közé. Belőlük lettek a karantánok, vagy más néven alpesi szlávok vagy ismét más néven vendek (Windischák). A népmozgás kiinduló területe a mai Szlovénia északi és a mai Horvátország északnyugati része volt.
A karantánok az Alacsony-Tauern hágóin átkelve az Enns-völgybe is eljutottak.
Itteni jelenlétükre a nyelvészek szerint számos víz- és helynév emlékeztet.
Szláv (szlovén) eredetűnek vélik a stájerországi -ing és -itz végződésű helyneveket.
Pl. Grimming, Schladming, Irdning, Tauplitz.
Azzal kapcsolatosan, hogy ezek a szláv bevándorló csoportok létszámban milyen súlyt képviseltek az ősibb lakossághoz képest, ill. hogy azokkal milyen viszonyban voltak, kellő forrásanyag híján csak találgatni lehet...
Jóval később aztán a bajorok győzték le és hódították meg a karantánokat (Kr.u. IX. sz.), de az asszimiláció (germanizáció) folyamata meglehetősen lassú folyamat volt, de erről már szóltam korábban...
A hunger a németben éhséget jelent (vesd össze angol hunger, hungry) és semmi köze a hunokhoz. Hungersberg= Éhség hegye vagy Éhséghegy.
A német helynevekben végződésként előforduló au szócska nedves rét, liget jelentésű és szintén nem sok köze van a hunokhoz. Észak-Németországban is előfordul, olyan területeken, ahol hunok nem igazán voltak.
A magyar érc szó pedig átvétel a németből: Erz = érc (fémtartalmú kőzet).
Úgyhogy innen kezdve meg is bukik a legtöbb állításod.
Bár azt elismerem, hogy Alsó-Stájerország az Enns-folyó alsó folyásáig sokáig avar befolyás alatt állt, ill. a honfoglalás után egy ideig a magyar törzszsövetség hatalma is az Enns-folyóig terjedt.
Tudod: Óperencia = Ober Enns (vagy Über Enns) = az Enns folyón túli terület.:-)
Az avarok maguk zömmel török nyelvűek lehettek, pár törzsük esetleg mongol nyelven beszélhetett, az utigurok és kutrigurok révén pedig jelentős bolgár-török nyelvű elem is bekerült a Kárpát-medencébe. Az sem kizárt, hogy kisebb bolgár csoportok már az 5. század végén betelepültek.
Nahát, a szomszédban van a leghíresebb stájer avar lelet, Krunglban ásták ki eleinket övcsatjaikkal együtt.
A Tauplitzi vasútállomástól délre eső részt Klach-au-nak hívják, az "au" garantáltan hun nyom Ausztriában. Krungl és a vasútállomás közötti enyhén mocsaras területet is "Die Auen"-nek hívják.
Kicsit keletebbre megmászhattad volna a Teichl patak feletti Hungersberget, kicsit délre Windischgarstentől, (szláv) még keletebbre van egy kolostor Admont városában.
A fürdő melletti részt, ma is Weng-Admont nak hívják, Salamon királyunk Judit feleségével oda menekült Géza és Szent László elől...
Off, tudod Stájerország i.sz. 1145-ig Hungária része volt...
Panoráma, Pethő-Szombathy, Ausztria (5. kiadás) 343. old.; Már az avarok bányásztak itt vasércet. 712-ben bajor telepesek érkeztek, és ők is folytatták. A fejtés azóta szüntelen folyik.
Kérdés; milyen nyelven beszélhettek egymás között az avarok? És a bajuwáriak a váriakkal (avarok)?
Én csak Tauplitzot ismerem jobban, mivel testvérközségi kapcsolatban van szülőfalummal.
2004. nyarán volt szerencsém egy hetet eltölteni ebben a kedves és gyönyörű fekvésű kis stájer faluban.
Lakossága nem éri el az 1.000 főt, a tengerszint felett 960 m magasan van.
Az egyik oldalról a Grimming komor sziklatömbje, a másik oldalról pedig az ún. Totes Gebirge fenséges vonulatai magasodnak a falu felé.
A falu felett terül el az ún. Tauplitzalm, kb. tszf. 1.600 méteren.
A Tauplitzalmon több kis tengerszem is található, turistautak és gyönyörű panoráma.
Innen már csak néhány km. Steiermark és Oberösterreich határa és a Salzkammerguti-tóvidék sincs már messze innen.
A lakosság nagy része a turizmusból él, főleg a síturizmusból, de az ottani polgi elmondása szerint a fiatalok egy része elvágyik a faluból és nem akar panziót vezetni vagy farmot működtetni. Emiatt aztán a lakosság kezd elöregedni...
Egyébként amikor ott voltunk, éppen falunapok voltak, nagyon finom volt a Wurst, a Sanf, a Semmel és a Bier is:-)))
Azt tudtátok, hogy az első bajor csoportok csak Kr.u. 730 körül jelentek meg a mai Felső-Ausztriában, Stájerországban és Karintiában pedig még ennél is később néhány évtizeddel?
A bajorok egy szűk katonai elitet alkottak Stájerországban és Karintiában, ahol a túlnyomó többség ősi alpesi hegyi lakó, kisebb számban a VII. században bevándorolt szláv, ún. alpesi szláv volt.
A germanizáció főleg nyelvi jellegű volt és együtt járt a kereszténység erőszaktól sem mentes terjesztésével.
A nyelvi germanizáció Stájerország déli részein, de főleg Karintiában nagyon hosszú ideig tartott, egészen a Kr. u. XIII-XIV. századig.
Némi joggal tartják tehát a stájereket és a karantánokat germanizált őslakóknak.
Embertani jellegeik is eltérnek nemcsak az északi és középső német népcsoportoktól, de a bajoroktól is.
A török időnkben Stájerország volt Európa egyik vasipari és fegyvergyártó központja. Eisenerz hegység kitűnő vasérce a hegyifolyók malmokban leigázott energiája és a faszén miatt.
Ha a népviseletek tájegységről tájegységre, sőt községről községre másak is, a 70 különböző stájer női népviselet alapvonásaiban azonos: lajblisszoknyából, kötényből és ingből áll.
A lajblisszoknya, ahogy ezt neve is mutatja, olyan felsőruházat, ami ujjatlan felsőrészből (lajbli) és egy mintás szoknyából áll. A két rész ruhává van összevarrva. Ehhez fehér ingblúzt, és a lablisszoknyánál valamivel rövidebb kötényt viselnek. A lajbli szabása és színe leginkább a vidékre jellemző. Felső-Stájerországban például a tűzpiros, finommintás felsőrészt a háton fehér szalagokkal fűzik össze. A szoknya viszont, mindenütt egyforma kidolgozású, és rendszerint – az ünneplőviseletek kivételével – féllábszárig ér. Noha a kötények szabásukban egységesek, színükben és mintázatukban tájegységre jellemzőek. Az ingblúz mindig hófehér anyagból készül, tetszés szerint díszítőhímzéssel. Az ujja lehet rövid vagy hosszú. A kötény tesz minden dirndlit egésszé. Stájerországban leginkább fekete vagy kék anyagból készül. Kivételt képez a Bad Aussee környéki tájegység: itt a népviseletek köténye lila. A fejfedők nem mindenütt képezik a viselet szoros alkotórészét. Mindenekelőtt télen viselik szívesen a fekete, Mura-völgyi “Reindlhut”-ot (serpenyőkalap). Felső-Steirmarkban a nők néha fekete fejkendőt tesznek fel, amit művészien csavarnak és kötnek meg.
Stájer férfi népviselet
A stájer férfi népviselet nem annyira tájegységre jellemző, mint a női népviselet. Az elmúlt évtizedekben egy népviseleti elem, a szürke-zöld felöltő, egész Stájerországban elterjedt. Sőt a férfi népviselet Ausztria szerte „stájer öltöny” néven vált fogalommá. De természetesen a férfiak számára is létezik Stájerországban a népviseleti formák egész sora. A színpaletta a szürkétől a barnáig terjed – nem mindegyik barna színű népviseleti felöltő tartozik a karintiai viselethez. Lehet a felöltő rövid vagy hosszú, állógalléros vagy zöld szegélyes, a férfiak népviseleti felöltőjére ugyanaz érvényes, mint a nadrágra: még ma is a természetes anyagoké az elsőbbség. Loden, bőr és szövet az alapanyag, a gombok pedig szarvasaggancsból készülnek.
valo igaz, de legtöbben a mai Solingenben vannak oda menekültek es megalapitottak a kesesek cehet ( Messerschmiede-Innung, avagy: Innung der Messerschmiede ) vilaghirüve is valtak :))
Aki itt maradtak azok közül egy keses ceg müködik es az un-. bugyli bicskat kesziti, jo minösegü Erzbergi acelbol !
a nevek közül csak Schladming es Tauplitz ( Ennstal ) ismerös, a többi lehet tul kicsi falu lehet.
En ha kirandulok a hetvegeken inkabb Hallstatt-ba, Gmunden-ba stb ( Salzkammergut) megyek.
az altalad beirt videk nekem csak Steyr varosaig ismerös.
Az Enns folyóra gondoltam természetesen, amelynek jó része Felső-Stájerországon folyik keresztül.
Engem leginkább a folyó középső szakaszának története érdekel, a Pürgg, Schladming, Irdning, Espang, Tauplitz, Birnberg, Zlem stb környéke, ahonnan a XVIII. sz. közepén elűztek mintegy 30 protestáns családot, akik aztán Magyarországon találtak menedéket.
