Igen, itt főleg a játékosok "felmentése" folyik, szinte mindig és szinte mindenért az edzők a hibásak. Kivétel a kedvenc csapattól gyűlölt csapatba távozó játékos esetén...
Ettől függetlenül szerinten korai a fiataljainktól a megváltást várni. Háfra, ha jól tudom, szeptemberben lesz 23 éves.
Őszintén szólva kezd a hócipőm tele lenni azzal, hogy egyesek non stop megszólják a játékosainkat, és napi szinten kijelentgetik, hogy itt bizony senkiből se lesz semmi, ab ovo sz*r mindenki, aki akar és teker az is sz*r lesz legközelebb, ellenben az olimpiai szereplésünk az csudálatos.
A t*köm tele van Klujber napi szintű csesztezésével is, miközben az ő elmúlt szezonja a rossz tehetséggondozás iskolpéldája.
Nyilván az se normális, hogy mások már most klasszisokat emlegetnek, pláne nem normális, hogy 17-18 évesek jövőjéről jósolgatnak, de valamiféle arany közép eluralkodhatna végre a fórumon.
Ez igaz, de azt is tegyügy hozzá, hogy Hammerseng, Edin, Lunde meg Tonje Larssen volt előttük a sorban. Valószínűleg más válogatottban már hamarabb szerepet kaptak volna. Csakhogy a norvègok èppen agyonnyertèk magukat a felnőtt vàlogatottal. Meg kellett vàrnia a 90-es generàciònak, hogy anyuèk kiöregedjenek. Mondjuk Mörk kivètelével, mert ő amikor nem volt éppen sérült akkor játszott - elejében jobbszélsőt. Azért most nem olyan izmos a norvég hátország mint korábban, mostmár kezdenének hátrafelé nézelődni, de Reistadon kívül nem nagyon jön klasszis.
Azért a Klujberék féle korosztállyal még várjunk legalább 2-3 évet, korábban is Oftedallal példálóztam, 25-26 évesen vált vezérré felnőttben és az Issy-Parisban játszott 2017-ig, még csak nem is BL csapatnál, pedig All-Star volt a 2010-es junior VB-n. Persze, nagyon nem mindegy, hogy milyen csapatba, rendszerbe kell beleilleszkedni, a norvégoknál pedig az eredmények miatt állandóság van, és alkalmanként beillesztenek 1-2 embert, vagy nem. Reistad csapattársai közül tud bárkiről is valaki valamit? Egyébként annyit lehet, hogy Dahl már ott van a Vipersnél, elég ígéretes (egyébként nem is első számú játékos volt a juniorban a posztján), illetve Grönlund kapus most került a Storhamarhoz. Egyetértek azokkal, akik szerint azokat a kereteket összerakva akár még simább meccs is lehetne egy meccs ma.
Háfrát én nem írnám le, Vámos pedig éppen most ugrott ki Kácsorék generációjából és nagy valószínűséggel Pál Tamara ott lesz a következő vb-n a magyar válogatottban. A 2000-es generációból még többen is befuthatnak felnőtt válogatott szinten, korai még pálcát törni felettük.
2,3 klasszis up válogatottanként? ha két up válogatottból 1 klasszis kikerül az már nagyon jó. Háfra például klasszisnak indult amikor fiatal volt és berobbant a felnőtt mezőnyben. Látjuk meddig jutott és még így is ő a legjobb a felhozatalból. Akik már kikerültek a felnőtt mezőnybe(Kácsorék, stb) azok közül senki sem fogja megváltani a világot sajnos. Most minden reményünk azokban a fiatalokban van, akik még a koruknál fogva nem kaphattak elég időt a felnőtt mezőnyben.
Az UP eredményeket nem szabad túlbecsülni, de alulbecsüli sem. Ha egy UP válogatottban van 2-3 játékos, aki felnőtt szinten klasszis lesz az a válogatott a junior mezőnyben általában dobogón végez. A norvégok 90-es generációja pl. mindenkit levert az UPban. Persze vannak erős és kevésbé erős generációk, nem minden generációból kerül ki sok klasszis játékos. A junior női játékosok már szinte felnőttek, fizikálisan fel tudják venni a versenyt a felnőttekkel. És ezek a játékosok jó része a 20-es évei elején felnőtt válogatottba is berobban.
Az, hogy az időkérésig /6:08/ 9/!/db le nem védekezett támadás befejezésük volt -ebből 4 góllal végződött-talán nem a jó védekezésünk visszajelzése.Esetleg az 1.félidőben 7méterről kihagyott 4db ziccerüket /nem betörés utániak!/sem írhatjuk javunkra.Védekezésük addig volt partiban a mi támadásukkal ameddig lábbal bírták követni mozgékony játékosainkat.Utána következett az első mérkőzés forgatókönyve.Az időkérés egyik oka valóban a totális ziccercsőd volt.Pont ott, ahol eddig közel tökéletes megbízhatósággal teljesítettek.
Mindkét megállapításoddal egyet kell értsek!Nekünk kb 15 perc kellett ehhez+kapusunk szenzációs védései, hogy ráérezzünk a ritmusra.Támadásban amig a németek képesek voltak lábbal követni "motoregereinket"addig bármi lehetséges volt,utána győzött a kreatívitás és robbanékonyság.
Azért Oftedalék, Mörkék nyerték a korosztályos versenyeket (pl. 2009-es junior EB, 2010-es junior VB), szóval nem lehet azt mondani, hogy a norgék direkt arra játszanak, hogy UP-ban 10 felett kapjanak ki tőlünk.
– Az ötkarikás játékok végeztével lejárt a szakmai stáb megbízatása a női válogatottnál. Folytatják a munkát? – Ez a jövő zenéje, egyelőre nem aktuális, hogy erről a kérdésről beszéljünk, de eljön majd az ideje.
Az olimpiai halálcsoport után a vb-sorsoláson igazi álomcsoportba és ágra került női kézilabda-válogatottunk, Pálinger Katalin alelnök pedig már meg is fogalmazta a célkitűzést: az a minimum, hogy a csapat a legjobb nyolc közé kerüljön. Elvárás tehát már van, kapitány még nincs, de hamarosan állítólag lesz. Az ifik Eb-sikere mellett ezúttal ezt a témát boncolgatta a Kézivezérlésben Ágai Kis András és Borsos Attila.
1. Azért a németek, hogy szorosabban követtek minket (vagy részben vezettek is) 45 percen át Podgoricában, benne volt az is, hogy balszélen a szélsőben játszók hatalmas mennyiségű helyzetet és lerohanást hibáztak (a német kapusnak bravúr gyakorlást tettek lehetővé).
2. A védekezésre felállás is sokszor idő igényes, így még felnőtt csapatok játékosai, edzői is nyilatkozták, hogy amikor a védekezésünk feljavult a x-ik perctől.................
Te azt írtad h a védekezésünk akkor lett csak jó amikor a németek 'elfáradtak'. Ez nem igaz, mert már az elején többször levédekeztük őket, mint ez kiderül az általam felsorolt példákból is. A probléma a támadójátékkal volt, hat percig egy gólt sem lőttünk, ezért kellett időt kérni.
Valószínűleg más mecset nézhettünk.0-4-nél a kitűnő védekezésünk okán kényszerült Bohus B időt kérni.Lehet állítani a fehérről,hogy fekete,de attól még nem válik azzá.
Leuchter első és harmadik átlövését is védtük a meccsen, Kühne első két lövését szintén. Utóbbi az első tíz percben gólt sem tudott lőni, aztán sikerült egyet középről betörésből. Utána megint blokkoltuk az átlövését, Leuchterét ugyanígy majd Röpckét is amikor középről próbálkozott. És mindez már az első tizenöt percben...Leuchter a hatodik perc után gólképtelen volt az egész első félidőben, bár próbálkozott többször.
A beállós meg négyszer kapott labdát, az első kettőből gólt lőtt, a következőt el sem tudta kapni mert elütöttük a labdát, a negyediknél meg a kapusunk védte a ziccert. Nemcsak egyszer próbálták megjátszani. Nem a fáradtság meg a feledékenység volt az oka annak h nem sikerültek a német támadások, hanem a mi védekezésünk + a kapusunk.
Nézd meg a skandináv válogatottak játékát és hasonlítsd össze a magyar válogatottéval. Egyértelmű a különbség kreativitásban és a helyzetek önálló, konstruktív reagálásában. És ez már húsz éve is így volt.
Igen, a különbség megvan. Húsz éve kezdtek lehagyni minket, azok voltak az utolsó éveink, amikor még pariban voltunk velük.
A kreatív játék alatt nemcsak az egyéni improvizációt értem, hanem a különböző taktikai elemek változatos kombinációját. Ami Mocsainál mindig is fontos volt például.
Mocsai kreatív játéka kb. az lehetett, hogy Radulovics felment és szétlőtte a kaput. Ugyanez a másik oldalon: Farkas. Jó lassú játék volt. Aztán a norgék, franciák megmutatták, mi az a kreatív játék nagy sebességnél is. Mióta ezek a nemzetek a fizikális felkészülést tudományos alapossággal művelik, egyre csak nyílik az olló, az ún. magyaros csibészség meg finesz csak kamu. (Irapuato után harminc évig az volt a mantránk, hogy a magyar foci technikás dolog, már csak nagy sebességnél kellene ugyanezt művelni, de ezzel csak magunknak hazudtunk).
Jól látta Kim, hogy ennek a csapatnak a munka meg a munka lehetne az útja, nincs nekünk olyanunk, hogy "helyzetek önálló, konstruktív reagálása".
Lehet szeretni a lengyel kézilabdát is, meg lehet rajongani a dán kézilabdáért is. Mások a lehetőségek, mások a célok! Na de azt azért nem lehet, kisztihand, hogy dán pénzekből működtessünk lengyel kézilabdát!* Vagy ha mégis ez a programunk, akkor már legalább a hümmögés jogát ne vonjuk el a szakértő, úri közönségtől! * [természetesen nagy mea culpázás a dánok felé, nincs a világon ennyi pénz sehol, amennyit itt elnyel a tehetetlen kis gömböc!]
Valahol utat vesztettünk (mondaná a bennünk élő Szekfű Gyula) – sőt, ha lenne az illetékesek részéről kármentésre igény, a női szakág vezetői máris szerveznék a "Hogyan tovább magyar kézilabda?" konferenciát, és kérnék minden fontosabb és tenni is akaró és tenni is tudó ember részvételét (ami ugye már kizárná Pálingert, Mocsait, Kirsnert és Kocsist) és nem a sértettségi ellen-chartára gyűjtenék az aláírásokat.
1.Nehezményezem a logikai bakugrást:106.-ra válaszolt a 111.A106. nem off,de a 111. igen?2.A bejátszás helyénvaló mivoltát nem minősíti,hogy abból a beálló eredményes volt e.3.A kettesek fölött sem nagyon lőttek gólokat:pedig építeni szerettek volna az első meccsre -meg a többi mérkőzésükre-ahol az átlövők eredményesek volta. Jól is indult szempontjukból a döntő,de elfáradtak,pontatlanná váltak ezzel párhuzamosan feljavult a mi védekezésünk is. 4.Nem csak a kettesek,de a hármasok felett is lőttek-7 méterről!-gólt./Ütközés,kilépés hiánya,fókuszvesztés/.Ha ez egy mérkőzés elemzése lenne,úgy off,ha általában írunk bármely védekezés sebezhetőségéről/arra reflektált a 106./akkor nem. 5."Természetesen"komolyan írtam,hogy úgy meglepődtek,hogy már nem is próbálkoztak többet vele.
