Nem foglalkozom borral, csak borkedvelőként olvasom néha a hozzászólásokat. Nem tudom, jó helyen ajánlom, de szeretném eladni a borgyűjteményem egyes tételeit, mert Kanadába költözöm. A borok jelenleg egy egri borász pincéjében vannak.
Nekem is mindegyik nap jó, de döntsük lassan el mert sielni, metszeni is szeretnék már februári hétvégén.
off
Tom: levél úton, borszállítmány pécsre 23án már késő?
"...Osztrak pelda,boraik egyre jobbak lettek"
Tegnap erről meggyőződtem és maximálisan egyetértek. Felbontottuk a Bécsben vett 2002es Zöldveltelinit a Bannert pincészettől; amit véletlenszerűen vettem le polcról, csupán az ár (5.90) és egy ajánlás: "2003 legjobb osztrák, spárgához való bora" irányított.
Igen komoly bort találtam a palackban, jól beérett szőlőre utaló illatok finom borsos gyógynövényes illattal színesítve. Ízben is jeletkezett az érettség minden szépsége, testes tartalmas gazdag bor volt, kis oda nem illő szénsavval ami szerencsére hamar elillant. Kerek harmónikus savak, elegendő alk (12,5) mint egy Scheller csak a vulkán hiányzott.
"Hogy a SZU-ba mit adtak el, mit nem, azt nem tudom (ahogy szerintem te sem), én a magyar boltokban kapható aszúkról beszéltem."
Kedves Bortárs!
Minden rosszmájúság nélkül és tényleg a Fórumon való véleményünk kultúrált kifejtésehez való jogunkkal élve, hadd fűzzek hozzá 2 gondolatot a kialakult eszmecseréhez:
Azt írod néhány hozzászólással lejjebb, hogy Te már éltél, dolgoztál a szocializmus idejében, sőt még szüretelni is jártál Tolkajba. Mégsem tudod, hogy a szocializmusban mit adtak el a SZU-ba?
Errefelé Sopronban MINDENKI által köztudott tény, hogy itt készült az Egri Bikavér...A gazdáktól összevásárolt kékfrankost töltötték bele a vasúti tartálykocsikba!
Errefelé szintén MINDENKI által köztudott tény, hogy a makói hagymát a Kisalföldön (is) úgy termesztették, mint a huzat!
Szerinted ezek után pont a Tokaji Aszú esetében elvárható a korrektség? Szerinted a szocializmusban, de méginkább a kommunizmusban díjazták azt, ha valaki nem a központi utasításokat követte - kreatív volt? Csak javasolni tudom az Andrássy út 60. meglátogatását, ott kiderül, hova jutott aki (nemcsak) kreatívkodni akart!
Mégeccer hangsúlyozom, mindezek ellenére maximálisan tiszteletben tartom a Te véleményedet is! (És mindenkiét)
A borüzletben ugyanaz az árképző tényező van mint mindenhol máshol... aminőség lineáris növekedésével az ár exponenciálisan növekszik. Tehát ha _a_ tökéletes bort vesszük 100-nak akkor a 70-es bor az mondjuk 50 euró és a 80-as az 500 lesz a 90-es pedig 5000. Erre lehet azt mondani, hogy az a 10% minőségkülönbség nem ér meg 450 illetve 4500 euró különbséget....de ez van, a piac diktál.
Mindenesetre megnyugtatlak, hogy lehet tisztes áron jó tokaji bort kapni, nemcsak Szepsy van és nem is csak KerHáz.
A Balaton nevű bor ott az egyik legolcsóbb bor (amikor még volt márka, akkor 2,5 márka körül volt, legalábbis Berlinben, mióta euró van, még nem voltam kint, euróban nem tudom, mennyi), és nem is nagyon veszik, csak a helyi hajléktalanok. Elég sokat jártam Németországban, a foglalt házakban lakó punk barátaim, akiknél én is laktam, ezt már túl pocséknak találták ahhoz, hogy megvegyék, pedig hát ők egyébként nem egy válogatós banda, meg a pénz sem veti fel őket (helyi relációban persze).
Ja, és ebből van száraz fehér is (szintén Balaton néven, meg hogy ungarische weisswein, trocken, de semmi több infó), azt már ittam. Forraltbornak kiváló :-)
A Szepsy-féle borok árai már inkább a sznoboknak szólnak, nem a borivóknak (lásd e lentebb közölt árakat). Én ha bort veszek, nem befektetni akarok, hanem jó bort inni. (Annyira azért nem állok jól anyagilag, hogy a pénzemet borba vagy mondjuk 10 ezer dolláros Gibson Les Paul gitárba fektetve hagyjam állni - a hangszerboltos utóbbiról is azt mondta, ahogy azt már nem gitárosok veszik, hanem befektetők, viszont ami 1500-2000 dollárért kapható (szintén Gibson Les Paul gitár), az mindenben ugyanazt tudja, kivéve, hogy nem számít ritkaságnak, mert mondjuk nem minden darabja kézzel készült. Na, hát kb. ennyi lehet a Szepsy-féle aszú, meg a natúr mittudomén, mondjuk Disznókő aszú közt a különbség is, bocs az enyhe kitérőért.)
Csite mester.
Azért azt lásd be,hogy karácsonyi hajtás volt és a polcon lévő tétel helyett választottuk inkább a pincés tételt.
Nem tojjuk le a magánvevőket,hisz szinte nagyobb forgalmat csinálnak,mint a nagyker. :-)
Múzeális tételek közül a 89-es villányi borászatos cab.frant tudnám emliteni. :-)
A régi évjáratok abból adódnak,hogy mint írtam szinte havonta cserélődtek az emberek és össze vissza ment ki az árú,igy nagyon sok régi évjárat maradt meg a pincében.Mivel a borlapokon általában a legújabb évjáratok vannak,így ezeket csak a kiskerben lehet eladni.
De ez szerintem nem is baj,mert gyakran jobb egy 2000-es,mint egy 2001-es.
Szerintem a legrosszabb a fűtési megoldás.Bizonyos polcok alatt van a fűtés kivezetése,így eléggé felmelegednek a borok.Ez nagyon gázos dolog,de szerintem miattam nem fogják átszabni az épületet.
Ha az én bótom lenne,sokminden másképp lenne. :-)
Boldog új esztendőt kívánunk mindenkinek és köszönjük a jókívánságokat! :o)
Reméljük sokan lesznek, akiknek idén is örömet okoznak a Scheller borok! :o)
A pontozáshoz:
A svéd 1830-ban alapított (és 1994-ben aug. 25-től az internetre is felvitt) AFTONBLADET mat & vin gasztronómiai folyóirat 20 pontos rendszerben rendszeresen és időnként összefoglalóan, nagyon szellemes kategória jellemzéssel értékeli a Svédországban kapható borokat, a következő képen:
Szín, tisztaság: 0-3, Illat: 0-6, Zamat: 0-6, Charm 0-5 (ez a 10 pontos értékelés esetén: 0-1,5; 0-3; 0-3; és 0-2,5 pontnak felel meg. Megjagyzendő, hogy a legtöbb 20 pontos rendszerben századpontos határig pontoznak a bírálók, pl. németeknél, franciáknál, stb.)
Az így kialakult kategóriák az Aftonbladet szerint (helyes és kemény szigort tükrözve):
3 (10 pontos esetén 1,5) alatt: Nem ajánlott.
3 (10 pontos esetén 1,5) -tól: El lehet vinni piknikre.
5 (10 pontos esetén 2,5) -tól: Vidám összejövetelekre, egyszerűbb büféasztalokon.
10 (10 pontos esetén 5,0) -től: Lehet gyertyát gyújtani és szépen megteríteni.
15 (10 pontos esetén 7,5) -től: Meg lehet gyújtani a csillárt is, méltó ünnepi hangulattal.
Nagyon ritkán mennek 16 (azaz 10 pontos esetén 8) pont fölé.
Lehetne úgy is mondani, hogy náluk 16 pont a magyar átlagos bíráló által, 20 pontos rendszerben adott 19,8 pontnak felel meg.
" ha a kerház borai olyan szarok lennének, nem venné őket senki, mivel most már elég jelentős a választék, még árban is vannak náluk olcsóbbak."
úgy tudom, hogy a legnagyobb mennyiségben külföldön (Németo) eladott magyar bor a Balaton elnevezésű félédes veres
van nála olcsóbb is, jobb is, ettől még fogy rendesen
ahogy keletnémeteknek anno a Balatonnál az a pancsolt édes bolti palackos vörös, úgy sokunknak persze nosztalgikus élmény a korabeli KGST aszú, nekem speciál a Traubi különösen (abban van is karamell bőven) szóval megvan ennek a helye és nincs ezzel semmi gond ha kedveled (bevallom Csitének töredelmesen, hogy én sem hányom ki) de ne emlegessük egyszinten Szepsy valamelyik remekművével és ne akarjuk hogy ez legyen a világban az aszúval egyenlő, mert akkor nem jutunk a SZU-nál messzebb sehogysem
egyébként a piac megméri rendesen: azért úgy tűnik jobb befektetés egy karton szepsy
Teljesen igaz az Osztrak pelda,boraik egyre jobbak lettek.
A dragan eladhato hamisitvanyok,termeszetesen a "Nagy"-borok legtöbbször vörösek pl.
1990-es Penfolds Grange fogy.ar 200 euro körül
az 1994-es Sassicaia ,az olasz hamisitok több mind 20-ezer palackot ertekesitettek ar 80-euro.
Aztan van hogy maga a boraszat hamisit pl.Barolo
a hetvenes evektöl(meg talan ma is akad egy -kettö),akik del-olasz mustot-bort kevertek meregdraga boraikba.
A legutolso pelda a tavalyi evben itt nallunk nemetben a szomszed faluban törtent.A borasz del-francia bor akar keverni a sajatjaval,de a hatalmas tartalykocsi ugylatszik tul feltünö volt.
A muzealis borokat is hamisitjak föleg bordoit(Petrus-Le Pin-stb)neha ugy is hogy a nagyertekü bort megisszak es a serülesmentesen felbontott palackba egy egyszerü olcso evjarat borat töltik vissza.A külömbseget csak egy igazi profi erezne meg.Ch Petrus 1982 -1500 euro az 1973-as "csak "200".
Gondolom, te azt a viccet is rosszindulatu legendára alapuló setétben bujkáló gaz ellenforrdalamári imprialista suttogásnak tartod amiben a paraszt parancsba kapja, hogy hányat fialjon a malaca :D ?
Figyusz... abban az időben nem a pancsolásra adtak parancsot az elftársak, hanem aszonták, hogy a nagy baráti Szovjetúnióba 3 hónapon belül le kell szálítani X millió liter tokaji aszúbort. Foglalkoztak is ők azzal, hogy mennyi bor van a pincékben, vagy hogy mennyi szőlő terem. A kombinát vezérkara meg vakargatta a fejét meg vonogatta a vállát ameddigisnem egy dörzsölt szaki be nem dobta, hogy ugyankérem, ha a fejesek azt akarják akkor megcsináljuk...a ruszkiknak megy azoknak meg úgyis mindegy. A protokol elftárasaknak meg a pártüdülőbe Szocsira úgyis ment az igényes anyag, szóval a kutyát érdekelte. Megcsinálták, méghozzá mesterien, le a kalappal a vegyészeti tudás előtt.
Tudjuk pontosan, hogy nem csak a borászatban uralkodott ilyen helyzet akkoriban. Ez volt a rendszer sava borsa... olvass egy kis Szolzsenyicint és hallgasd meg az öregeket.
Hogy milyen a hagyományos tokaji aszú, azon lehet beszélgetni és vitatkozni, de hogy nem az állami gazdaságok KGST piacra szánt millióliteres tételei azok az tutter.
"Tisztelt Szabó et.!
Ismételten arról kellett értesülnöm, hogy ön, megtagadva a félrérthetetlen 1958/1526A párthatározatot, karamell és cukor hozzáadása nélkül készített Tokaji Aszút. Utoljára hívom fel figyelmét hogy a Tokaji Aszú hazánk egyik legfontosabb exportterméke, amelynek fogyasztóit az Ön felelőtlen magatartása jóvátehetlenül összezavarhatja. Utasítom ezennel, hogy vegye fel a kapcsolatot a borkaramellizáló és gejlbiztosítási főosztályunk illetékeseivel, hogy hibáját jóváteendő, minél hamarabb fogadhassa a dobostorta alosztályunk által felkutatott vésztartalék készleteket.
Tokajival a világbékéért!
Egy kicsit ugyan már öregecske cikk angolul, de érdekes egy külföldi szemüvegén keresztül látni a tokaji bor útkeresését, 1995-ből.
http://www.winespectator.com/Wine/Archives/Show_Article/0,1275,547,00.html
Egy kicsit ugyan már öregecske cikk angolul, de érdekes egy külföldi szemüvegén keresztül látni a tokaji bor útkeresését, 1995-ből.
http://www.winespectator.com/Wine/Archives/Show_Article/0,1275,547,00.html
"Érdekelne egy ilyen műaszú-készítésre felszólító irat. Akkoriban ugyanis mindent írásban utasítottak. Gondolom, csak fennmaradt pár ilyen utasítás..."
Jó vicc :)) Különben se a magunkfajta pórnépnek mutogatták az ilyen papírokat. De attól a tény még tény marad, akár hiszed, akár nem.
Egyébként szó se volt arról, hogy a "kis mennyiségben, de elkülönítetten kezelt tételek"-et "lelkiismereres pincemesterek, borászok korrektül készítettek el", mert a felső vezetés utasítására készültek ezek a borok is, óriási különbség volt a keleti és a nyugati exportra készült borok közt és itt említeném még a protokoll számára "elkülönítetten kezelt tételek"-et is.
Látom, nehéz téged meggyőzni, de abban az időben én már borászkodtam, és ezeket a tényeket saját magam tapasztaltam
A mester titulust nagyon erős túlzásnak tartom :-)
A szocializmus idejében már éltem, sőt, dolgoztam is pár évet, szóval ismerem a rendszert saját tapasztalatból.
Érdekelne egy ilyen műaszú-készítésre felszólító irat. Akkoriban ugyanis mindent írásban utasítottak. Gondolom, csak fennmaradt pár ilyen utasítás... Ha nem, akkor kénytelen vagyok azt gondolni továbbra is, hogy legenda az egész.
voltak igaz kis mennyiségben, de elkülönítetten kezelt tételek, amiket lelkiismereres pincemesterek, borászok korrektül készítettek el Szóval ők nem fogadtak szót a pártutasításnak, mint a többi lekiismeretlen pincemester, és életük kockáztatásával (egy életem, egy halálom) jó aszút készítettek... Értem én...
Nyugat:
Volt szerencsém elég sokfelé járni a világban (na jó, leginkább Európában persze), aszút Helsinkitől New Yorkig minden komolyabb italszaküzletben láttam, és elég magas áron - legalábbis a többi borféléhez képest (komolyabb éttermekre nemigen volt pénzem, kicsit verte egymást a szocialista mérnöki fizetés meg a nyugati éttermi árszint, szóval az itallapjaikról nem tudnék beszámolni).
Bocs, hogy jön a csopaki olaszrizlinghez a villányi pinot noir vagy az egri bortó? Nem azt állítottam, hogy sehol nem készítettek pocsék bort - hogy milyen eljárással, azt nem tudom, de tény: valóban elég kevés igazán jó bor készült akkoriban, még az akkor minőséginek címkézettek is elég jellegtelenek voltak többségükban, lásd pl. "az" (mivel csak egyféle volt) Egri bikavért -, hanem azt, hogy bizonyos tételekre (ilyen volt pl. a tokaji, a csopaki meg még 1-2 borfajta, pl. a badacsonyi kéknyelű is) odafigyeltek.
A régi aszúk íze sem pusztán édes löttyé, ott vannak abban a savak is rendesen (én a túl édes bort nem is nagyon szeretem, aszúban is a 4 puttonyos jön be leginkább, az 5-6 puttonyos már túl édes, és vagyok már annyira öreg, hogy ne rendszerváltás utáni aszúkra emlékezzek csak - szerintem ellentétben az ide írogató többséggel, akik huszonévesek, esetleg harmincas éveik elején járnak - ami nem baj, csak ők már a rendszerváltás utáni időkre emlékeznek inkább, legalábbis borivóként.)
Nem, nem sértődök meg, mindenki ír hülyeséget, én is, naná, hogy kijavítanak olyankor, vagy elmondják, hogy ők hogy tudják.
"ezek már komoly, évjáratos d'Yquem borok árainak felelnek meg."
Sokezer dolláros borok azok valóban a legnevesebb Satuk és gazdaságok évjáratos boraira jellemzőek.
Szerintem ennyire hülye embert nem fognak találni...de valami ráció csak van ebben a torz árképzésben. A 20 rugós magyar vereseket meg már annyiszor kitárgyaltuk :)
De, sajna eladó a bor. Hosszasan kibeszéltettem a kedves eladó hölgyet, még van jó pár palack raktáron.
Egyébként ezek már komoly, évjáratos d'Yquem borok árainak felelnek meg. Szerintem meg balekra utaznak. Erre utal, hogy a 97, 99 Kopár árak a 20 ezret is meghaladják, hasonlóan ott tart a Tiffán 2000 Grand Selection és 2000 Pinot ára is. Ja és nagybetűkkel ráírva "ritkaság!". Szerintem 10 ezer környékén utóbbiak mai napig kaphatók, 93 Szepsy Aesszenciát én is láttam, 65-ért.
borosrobi
Sikerült visszaolvasnom az oldalakat újra gépközelbe kerülvén. Rengeteg borélmény ért sokunkat. A utolsó két hétre visszatekintve mégis a talán legnagyobb és mosolyogtató meglepetés borszaküzlet témában ért (azt hiszem a városban vagy 50 helyen árulnak már bort az ABC jellegű üzleteket leszámítva, de jó ha ötödük nevezhető ténylegesen szaküzletnek):
Mamut I., emeleti "borszaküzlet".
Szóval többé-kevésbé érdekes választék, de amin meglepődtem: Szepsy Aszúesszencia 1993 600 000 Ft, 1995 6 puttonyos Aszú 350 000!:):):) Nem tévedek a nullákkal! Jó vastagon fog a tolluk és iszonyú nagy a képzelőerejük! Szerintetek van olyan normális ember, aki ilyenbe belehisz és hazviszi ennyiért?
