A palotát megrongálta a földrengés, a kikötőt és a hajóhadat (és Kréta a kor tengeri nagyhatalma volt!) elpusztította a szökőár, a termést elpusztította a hamuhullás. Talán helyrejöhettek volna, de jöttek az akháj seregek...
Akkor tulajdonképpen a teljes sértetlen Szantorini-sziget maga volt Atlantisz, és semmi más nem kapcsolódott hozzá. (Egyes tudósok ui. azt feltételezték, hogy Atlantisz egy olyan nagyobb háromszög alakú sziget volt, melynek déli partját és déli részeit Kréta szigete, míg északi elhegyesedő sarkában Szantorini szigete foglalt helyet, és a robbanáskor ez a sziget szakadt több darabra, középső részei elsüllyedtek a tengerrengésben, míg Szantorini maradványai és Kréta megmaradtak belőlük, immáron önálló, új, egymástól elkülönült szigeteket alkotva.) Viszont ezt nem tartom valószínűnek, mert a Kréta és Szantorini közötti tengerrészen semmilyen ilyen tengerfenékaljzat-elváltozást nem találtak... .. .
Viszont a Krétán lévő minószi kultúrát Szantorini ettől még elpusztíthatta a Szantorini kitörése, mint ahogyan ez a valóságban be is következett. A kataklizmaszerűen nagy vulkánkitörés ui. hatalmas tengerrengést okozott, az pedig óriási szeizmikus szökőárat idézett elő, ez utóbbi pedig elpusztította az Észak-Krétai partvonalat, és vele a minószi civilizációt is (Knósszosz palotája Iráklion mellett áll, az pedig az északi part középső szakaszának közvetlen közelében fekszik!!!).
Réges-régen, amikor az ember még nem az interneten vesztegette az idejét, hanem rendes könyveket olvasott, megszereztem Hédervári Péter A görög Pompeji című könyvét, amiben a globális tektonikától kezdve a régészetig minden volt hiszen éppen a Szantorini bronzkori kitörésével foglalkozó első nemzetközi kongresszus kapcsán íródott.
A résztvevők többek között a kitörést követő szökőárral is foglalkoztak, és volt egy aranyos jelenet, talán nem bánjátok, ha idemásolom.
Minakami (a vulkánok geofizikájának világszerte ismert és megbecsült szakértője): Japáni megfigyelések szerint a tsunamik oka a tenger- vagy óceánfenék hirtelen deformációja. Egyébként bocsássanak meg ezért a kis helyreigazításért Önök többnyire tsunaminak ejtik a szót, úgy, mint ahogyan azt angolul írják, tehát té-es-sel az elején. A helyes japán kiejtés azonban tczunami, té-cé-zé-vel, vagy cunami, cé-vel.
(Kis szünet. A nem japáni résztvevők próbálgatják a tsunami helyes kiejtését. Olyasfajta hangok hallatszanak, mint amikor az ember a borosüvegből hirtelen kirántja a dugót. A japánok hallgatnak, és finoman, éppen hogy csak észrevehetően, mosolyognak.)
Mindez 1969-ben történt Azóta helyesen ejtjük, és tudjuk, milyen szörnyűségekre képes.
A tengerfenék hirtelen deformációját itt a kaldera összeomlása okozta, miután a vulkán kiadta magából, ami a magmakamrában volt.
De ezzel együtt én Platon Atlantiszát egy tanmesének tartom a szerinte ideális államról. (Gondosan el is süllyesztette, hogy senki ne keresse fölöslegesen.) A meséknek viszont mindig van több-kevesebb valóságalapjuk, itt az elpusztult sziget volt az - amire nyilván emlékeztek az emberek, de itt nem egy csodaállam volt, hanem egy jó kikötő a krétai hajósoknak. Minden akrotiri-i lelet ugyanarra a kultúrára mutat.
Az a vicces, hogy ezzel éppen sikerült igazolni a korábban cáfolt atlantiszi elméletet.
Nem is olyan rég még az volt az elmélet, hogy Szantorini a mínoszi kitörés előtt egy kb. 750m magas hegy volt, ami a kitörésben megsemmisült. Ez nem vágott össze a Platon által Atlantiszról leírtakkal, ahol világosan leírta, hogy Atlantisz városának kikötője olyan szerkezetű, hogy egy hegy körbevesz egy kör alakú tavat, amiben egy sziget van.
Minő véletlen, ez pont egybevág a Szantoriniről most gondoltakkal. A látványos kráterfalak már akkor is megvoltak, a különbség annyi volt, hogy Nea Kameni helyén egy sokkal nagyobb sziget emelkedett, rajta egy heggyel. Ez -az eredtileg gondoltnál eképpen jóval kisebb- hegy robbant fel a minoszi kitörés során.
A nagy kaldera, amit mindenki megcsodál, egy jóval korábbi és jóval nagyobb kitörés során keletkezett.
Magyarán a Szantorininek nem a Minoszi volt a legnagyobb kitörése.
Köszi a választ (meg az előzőt is), nem nagyon mélyedek el a politika setét bugyraiban, de ahol vagyok, ott kitartok a saját véleményem mellett, még akkor is, ha nem divatosan pc és mainstream. Nem kell pluszokkal kárpótolnod, mert nem presztizskérdés, csak tisztázni akartam a dolgot.
Ez a mérés - meg általában az előrejelzés - nagyon hasznos, de éppen a korábban emlegetett Nápoly környéki tűzhányók kapcsán tűnődtem azon, hogy elég idő jutna-e annyi embert kitelepíteni.
Ráadásul a vulkánok váratlan dolgokat is képesek produkálni. Például senki sem számított arra, hogy a Mt. Saint Helens oldala leomlik. Volt azzal az oldallal szemben egy megfigyelőpont (talán egy emberrel?) telibe kapta a hamufelhőt.
Most látom, hogy valaki gondosan végig mínuszolgatta az itteni hozzászólásaimat. Ha a törzstagok nem szeretnék, hogy írjak ide, szóljanak nyugodtan és nem zavargok. Ha csak arról van szó, hogy valaki utánam nézett máshonnan, és ez teszi boldoggá, az nem zavar.
Igen, szerintem is veszedelmes. A veszély főleg az alattomosságukban rejtőzik. Főleg amiatt, amit a (2036)-ban leírtam. Sokáig szunnyad, de utána rendszerint nagyobb robbanásos kitörés várható!
Az előrejelzésük akkor lehetséges, ha a vulkán oldalára tükröt tudnak felszerelni, amit a lézersugaras fényút- és időmérő obszervatóriumi készülékkel megmérnek hogy mennyi idő alatt verődik vissza a kibocsátástól a visszaérkezésig a lézersugár, és ebből tudják, hogy a vulkán átmérője -- mm-ekben vagy cm-ekben mérhetően nőtt-e, vagy sem. Ha igen, akkor majdnem biztos, hogy a feltörekvő magma miatt duzzad.
E szerint a nagy mínoszi kitörést nem is az eredeti vulkán okozta, az már korábban összeomlott, és a kalderában kinőtt egy új hegy - valamivel nagyobbra, mint a mostani Nea Kameni - ez utóbbi aktív, és növekszik. Veszedelmes!
Hát, sajnos igen... Akkor viszont a Vezúvra is haragudhatunk, mert az meg Pompei és Herculaneum ókori római városokat döntötte jórészt majdnem teljesen romba. (Csak az ásatások után kerülhettek felszínre... .) -- Ezt azért enyhíti az a tény, hogy a római kori kultúrából Herculaneumon és Pompein kívül még nagyon sok régészeti emlék maradt ránk. A minószi kultúra esetében azonban sokkal kevesebb a megmaradt emlék, mindössze a Kréta szigetén lévő régészeti leletek, köztük a Knosszoszi palota az, ami ránk utódokra ránk maradt... .
Tényleg, a Szantorini a felrobbanása előtt kb. 1500 m magasságú lehetett?
Egy részletes térkép alapján a mai Szantorini vulkán így néz ki napjainkban:
Megpróbáltam rekonstruálni a térkép szintvonalai alapján a felrobbant részek eredeti formáját. Abból indultam ki, hogy a megmaradt részek ma is őrzik eredeti formájukat, és a robbanás csupán kiszakította belőlük a hiányzó, beomlott részeket. Így én a meglévő szintvonalrajzot egészítettem ki, a vízből kiálló, és még napjainkban is meglévő részek eredeti formájának meghagyásával. E szerint ilyen lehetett a Szantorini vulkán eredeti kinézete:
<--- Ti szerintetek is ilyen, vagy ehhez hasonló lehetett a Szantorini vulkán i.e. 1645-ös nagy kitörése előtti formája???
Annyi biztos, hogy egyazon lemezperem-találkozás (afrikai/eurázsiai) tartja mindkettőt életben, akárcsak a Szantorinit is. Noha utóbbi mintegy 3500 éve tört ki komolyabb kataklizmát okozva, egy kisebb füstölgés a Nea Kavmení körül az utóbbi egy évszázadon belül is volt, jelezve, hogy csak szunnyad. A különbség csak a szunnyadási időciklus hosszában van a kettő között. De ha több száz évig pihen, akkor a magmakamrája is ennyi idő alatt telik fel újra -- csak lappangva, ezzel nem láttatva a veszélyt. Az új kitörés azután annál nagyobb lehet, ha mégis bekövetkezik az (több magma, több felgyűlt vulkáni gáz(!!!), erősebb robbanások).
Hasonlóra fáztak rá 2010-ben Szumátrán a Sinabung vulkán kitörésével: ezt a vulkánt addig kialudt vulkánnak hitték, és nem figyeltették komolyabban. Az eredmény egy teljesen váratlanul bekövetkező súlyos robbanásos kitörés lett, 8000 m magasságba fellőtt hamufelhővel, rengeteg vulkáni bombával, kőlavinával, és a szükséges mértékű figyeltetés hiánya miatt sebtében kapkodva kiadott kitelepítési utasításokkal. A körzetből a lakosságot alig tudták biztonságos helyre menekíteni! Az ilyen vulkánok tanulsága egyértelmű: egyetlen óceáni árok vagy fontosabb törés vagy lemezperemek menti vulkánt sem szabad kialudtnak tekinteni, hanem mindegyiket figyeltetni kell egy-egy obszervatóriummal. Ameddig alszik, hadd aludjon; viszont ha jön fel a magma, azt a mérésekből idejében észrevehetik!!
Minő szerencse, hogy a legutóbbi effúzív volt. Voltam is az egykori lávaár tetején. :-)
Ha már szóba került a Campi Flegrei, szerintetek Ischia szigetén a Mt. Epomeo az része vajon, vagy külön vulkán? Merthogy tényleg ott van a közvetlen szomszédságában.
De én csak az egészen apokaliptikus méretű kitöréseire gondoltam, mint amilyen az i.sz. 79-es pompeii kitörése is volt. Ennél a kitörésénél jóval nagyobb volt az elpusztított terület nagysága, mint az 1944-es kitörése esetében, ahol az érintett települések pl. San Sebastiano és Massa di Somma voltak.
A két kitörés kiterjedésének összehasonlító térképe:
A Vezúv kitörési veszélyzónái feltérképezetten:
Az 1944-es kitörés is súlyos volt, de ahhoz képest az i.sz. 79-es kitörése valóságos apokaliptikusan nagyméretű kataklizmával ért fel... !
A mostani vulkanológusok pedig egy ilyen apokaliptikus méretű kitöréstől tartanak, minthogy ilyen méretű kitörést már nagyon régen, i.sz. 79-ben produkált, és egy ilyennek általában annál nagyobb a valószínűsége, minél több idő telik el ugyanannak a vulkánnak két ilyen apokaliptikusan nagyméretű kitörése között.
Az i.sz. 79-es kitörésénél Pompeit 4 m-es törmelék és hamu, Herculaneumot pedig 25 m-es hamu és kőzettörmelék borította be!!
A Vezúvot eléggé figyelik ahhoz, hogy nagy meglepetést ne tudjon okozni. A kérdés inkább az, mi lesz az érintettek reakciója. Korábbi izzófelhők lerakódásai Nápoly feléig behúzódnak. Tehát milliós nagyságrendnél járunk.
Van egy másik vulkán is, ami miatt azért aggódnak, mert miután már évezredek óta alszik, egyre valószínűbbnek látják egy jabb nagy kitörése esetleges lehetőségét. Ez pedig az olaszországi Vezúv nevű alvó, de korántsem(!!!!) kialudt vulkán.
Szerintetek mennyi az esélye hogy kitör, és milyen óvintézkedések szükségesek az egyszerű megfigyeléseken túl?
