A 20 centi hőszigetelés vastagság már elégnek mondható még padlófűtés esetén is (ha a szokásos kb 12 fokos talaj van alatta).
Nyitott cellás hab is jó a padló alá, ha SOHA nem éri víz (mert ha egyszer valahogyan víz jut be a habba, az onnan soha többé ki nem jön (el nem párolog), hiszen körbe van "csomagolva" fóliákkal).
"Ha esetleg számolunk még 0,15t/m2-t a padlólapra és a bútorra, akkor 0,3t/m2 esetén hány centivel nyomódna össze a 2x10cm vastag AT-N100?"
Ha 10 tonna kellene 10 százalékos összenyomódáshoz, akkor 0,3 t/m2 súly kb 0,3%-nyit nyom össze, tehát 20 centi hőszigetelés vastagság esetén kb 0,6 milliméternyit fog lapulni a hab, XPS esetén ez 0,2 mm vagy még kevesebb (ha jól számoltam ;)
Ha NEM energiatakarékosság céljából cserélsz ablakot, akkor nem szólok bele :)
Legalább húszféle gyártó készít két-és háromrétegű üvegezést is, negyven féle áron és az üvegek hőszigetelés-különbsége is jelentősen eltérhet. Mindegyikre most nincs kedvem kiszámolni a harmadik rétegbe történő extra befektetésed megtérülésének várható megtérülését. De ha megadod 1 gyártó két- és három rétegű üvegének adatait, arra az egyre saccolhatok neked megtérülést.
Ahhoz, hogy lehessen megtérülést saccolni, ahhoz tudni kell
- a két- és a három rétegű üveg közötti hőszigetelés-különbséget (mértékegység: W/m2K)
- az árkülönbséget
- és tudni kellene, hogy mennyire drágán/olcsón fűtesz, tehát kb hány forintért kerül 1 kWh hő a lakásodba)
Ha tisztan energiatakarekossag szempontjabol nezed, akkor kijon egy ertek, hogy hany ev alatt terul meg... Hogy ez az 5-10-20-akarhany eves megterules neked megeri e az mar a te dontesed...
Ami nem forintosithato a 3 retegben az en tapasztalatom szerint: nagyon jo a hangszigeteles (szinte mar zavaro, hogy megszunt a kulvilag;), megszunt ablak mellett a hidegsugarzas, kissebb az eselyed az ablak aljan a paracsikra.
Valamint ablakot altalaban nem cserel az ember par evente, szoval biztos olyat akarsz beepiteni, ami mar most szinte "elavult"?
Talajon fekvő padló lenne ebben a rétegrendben, két rétegben, kötésben összesen 20cm vastagságban AT-N100, rajta pedig 5-6cm beton. Konyha és fürdőszoba összesen 30m2, tehát ~30m2*0,06cm*2,5t=4,5t (0,15t/m2) lenne csak a beton. Nem lenne semmi extra kandalló stb., csak konyhabútor, kád stb. Ha esetleg számolunk még 0,15t/m2-t a padlólapra és a bútorra, akkor 0,3t/m2 esetén hány centivel nyomódna össze a 2x10cm vastag AT-N100? Úgy gondolom, nem érné meg az XPS-t választani, a lépésálló helyett, nem hozná be az árát.
"az AT-N100 sokkal kisebb nyomást bír ki, mint az XPS, nem kell attól tartani, hogy a felső betonréteg megsüllyed?"
A habok nebében a szám azt jelenti, hogy a hab négyzetméterenként mekkora terhelés hatására lapul össze 10 százaléknyit.
Tehát:
EPS80 = négyszetméterenként 8 tonna kell ahhoz, hogy 10 százaléknyit összébb lapuljon
ATN100 = 10 tonna/m2
XPS300 = 30 tonna/m2
XPS500 = 50 tonna/m2
Ezzel szemben a tetőtér padlójának tényleges terhelése nem fogja elérni a 0,1 tonna/m2-t sem (persze csak ahol nincs kandalló, könyvespolc, bazinagy akvárium vagy vesenyzongora)
"Mivel 10cm-em van ezért teszek 4cm lépésállót és 6cm lesz a padlófűtésre az esztrit."
Ha alatta hideg picde/talaj lenne, akkor azt mondanám,hogy fűtött padló alá mindössze 4 centi hőszigetelés röhejesen kevés, de mivel alatta is te laksz, ezért ezúttal a hőveszteség is jó helyre megy :)
A régi gerébtokos ablakok cseréje műanyagra energetikailag nehezen indokolható (a befektetés megtérülése akár 20-30 év, esetleg soha az életben).
Ha az ablakcserével kapcsolatban nem érdekelt a megtérülés, akkor a harmadik üveg kapcsán miért érdekel?
Ha számoltál volna megtérülést az ablakcsere kapcsán, akkor pontosan tudnád azt is, hogy mennyivel később térül meg, ha három üveges abalokat választasz.
Akkor jóval olcsóbban jövök ki (elvben akár előfordulhat megemelkedett talajvíz), ha AT-N100-at teszünk XPS helyett, és alá pedig bitumenes vízszigetelést. A vízszigetelést meg lehet esetleg oldani más módon is? A rétegrend egyébként megfelelő lehet?
"Felmerül kérdésként, hogy ha hőszigetelésként mondjuk AT-N100 helyett XPS-t használnánk"
Az XPS hab zárt cellás (vízzáró), ezért ezt a habot nem kell megvédeni a víztől (semmilyen irányvól). De ne feledkezz meg az XPS táblák közötti illesztési résekről, ott már közlekedni tud felülről a kiömlött húsleves, alulról a megemelkedett talajvíz/belvíz. Ha esetleg nagyon hideg is előfordulhat arrafelé, akkor még a vízpára se tudjon bejutni azokba a résekbe (de talajon fekvő padlók esetén a párával tudtommal nemigen szokott gond lenni).
"Javasolt esetleg a betonba külön betonvasat is tenni a fenti helyiségeket figyelembe véve?"
Vasalással pl a beton vastagságát lehet csökkenteni. Ha a tervező nem írt elő vasat bele, attól még tehetsz, de ez többnyire csak pénzpocsékolás.
Ha mindkét szint kb azonos hőmérsékletű, akkor, akor nem kell közéjük semmi hőszigetelés.
De ha az elválasztó födémen lévő padló fűtve lesz, akkor azt szeretnéd, hogy annak hőjéből sokkal több menjen felfelé, mint lefelé, ami indokol oda némi hőszigetelő réteget. Hőtükröt én oda nem tennék, szerintem semmi értelme.
Felmerül kérdésként, hogy ha hőszigetelésként mondjuk AT-N100 helyett XPS-t használnánk, akkor az alatta lévő vízszigetelés megoldható lenne-e technológiai fóliával, vagy mindenképpen szükség lenne bitumenes vízszigetelésre? Javasolt esetleg a betonba külön betonvasat is tenni a fenti helyiségeket figyelembe véve?
Nem értem a levezetést: szraufa helyett néha gerendát, néha szelement írsz, ott emlegesz szelement, ahol nem is lehet, az egyszerű szarufa vastagítást/rátétet hol szelemennek hívod, hol szarufának, hol gerendának, stb.
"Ha most én ezen beton és az indítósín közötti olyan 35-40 cm-re rakok a 10 cm betonig XPS-t, azzal mennyire rizikózok, ahhoz képest, hogy feltörném a betont s leengedném 30 centire, s így lenne 60cm XPS a lábazaton?"
Én megelégednék a lakás padlószinttől lefelé számított 40 centi lábazati hőszigeteléssel. Az a plusz 20 centi szerintem nem spórolna többet a fűtésszámlán évente (sacc) 2 ezer forintnál, ezzel szemben a beton feltörése, majd az egész helyreállítása igen sokba kerülne.
A passzívház fórumban néhányszor felbukkant az effajta hőhíd megszakítás (nemcsak szarufáknál, de én pl javasoltam talpszelemen alá is), de mindig azt hozta ki a matek, hogy ezek a megoldások annyira sokba kerülnek, hogy a költségek elviszik az így elérhető energianyereség túlnyomó százalékát (sőt akár többe is kerülhetnek, mint amennyi hasznot hoznak életed végéig). Persze sok passzívház tulajdonos nem törődik a hosszú távú nyerséggel és akár a veséjét is odaadná 0,00001 W/m2 plusz energiamegtakarításért ;) tehát ezek a megoldások nem fognak végleg eltűnni a palettáról.
NEM a kenényhab ára a sok, hanem az a rengeteg extra anyag és munka, mi azért van, mert oda bekerült egy sor hab. Példának egyetlen rész-probléma a számos közül: papíron rohadt szépen mutat ott hőhíd megszakításként 10 centi fa helyén 10 centi hőszigetelő hab, csakhogy ezek után a hab feletti tető-rész le akar csúszni a kertbe (olykor meg a szélvihar akarja elvinni), ezért a habon át kell dugni pár száz vastag acél csavart, ami ugye mind egy-egy hőhíd a habon keresztül, ami azon dolgozik, hogy a habréteg eredő hőszigetelését a nullához közelítse ;) és akkor még nem számoltunk a rengeteg 30-40 centis horganyzott csavar árával és betekerésük munkadíjával, stb (az ilesmit a számoláskor nagyvonalúan el szoktak feledkezni az önjelölt energetikai feltalálók ;)
- innentől a ház lefele: zsalukő, mellette: térkő (5cm)
- homok
- 10 cm beton a térkőnek, ami szilárd alapot ad
Ha most én ezen beton és az indítósín közötti olyan 35-40 cm-re rakok a 10 cm betonig XPS-t, azzal mennyire rizikózok, ahhoz képest, hogy feltörném a betont s leengedném 30 centire, s így lenne 60cm XPS a lábazaton?
(tehát a projekt végén a következő télen még mindig besugárzik a lábazat felől a benti padlóba, falba a hideg, s megbánom a százezreket amit a félkész dologra költöttem ahelyett, hogy még nagyobb felfordulással, beton vágással lett volna megoldva +20 centin)
Az also gerendasor ez esetben a "teherhordo", 15*10-es gerenda, hosszusagra 4m alatt. Ha jol szamolom, 10-10 szarufa= 20*0.1*0.15*4=1.2m3 fa, aminek ha jol tudom 100eft korul van a kobmetere.
A folso szelemen (tarejszelemen) latszogerenda lesz, ugyhogy retegragasztottkent az tobbe fog kerulni a normal fanal, de az se sokszazezres tetel...
A folso szelemenek azert lesznek szinten 10*15-osek, mert az nez ki jol az eresz alatt...
Hol hibaztam el a kalkulaciom?
(az acs haver, szoval az o munkadija se lesz csillagos egekben)
"A plusz gerendasor az en esetemben kb +100e forint faanyag,"
Egy valóban teherhordó tetőszerkezet 1 milió forint körül kezdődik.
A +100e Ft az valószínűleg nem valódi (teherhordó) gerenda/szarufa,m csupán egy egyszerű szarufa vastagítás/rátét ami nem önálló tartószerkezet, mert a súlyát a másik, valóban teherhordó szerkezet tartja. Ha alóla kiszedjük a másik szerkezetet, ez összeomlik.
Nem biztos, hogy optimális dolog hőszigetelő anyagot is közbeiktatni (sok extra munkadíj + sok extra szívás, minimális haszon), valószínűleg jobb lenne az egész vastagítást 5 cm vastag pallóval megvalósítani. Tehát 10 cm keményhab + 15 cm fa vastagítás helyett 25 cmx5 cm-es élére állított pallókat alkalmazni.
