A visszaszámolás beigért kezdőéve, 1515, amikor Johannes Cuspinianus (1473-1529) "megtalálja" a bécsi Schottenklosterben Freisingi Otto egy kéziratát.
A tárgyat azzal kellene kezdeni, mit is tud rólunk magyarokról ez a Fresingi Otto.
Azt, hogy kinek gondolja őt az ak. tud. szerintem elhagyhatjuk.
Lehet, hogy nem is látta ezt a topic-ot H. Zs?
Aki ismeri igazán szólhatna neki.
Hiszen masszívan érdeklődött a 154 kontra 155/156 naptárkezdési "ellentmondás" iránt.
Mindenesetre tény, hogy mind a mai napig van egy olyan irányzat a kereszténységen belül, amelyik határozottan állítja, hogy Krisztus keresztre feszítésének a napja nem péntek, hanem szerda volt! Nem mintha ennek különösebb jelentőséget tulajdonítanának, mindenesetre ők így gondolják. Mivel Krisztus vasárnap támadt fel csak szerdai keresztre feszítéssel teljesül az, amit a Biblia állít, nevezetesen hogy Krisztus három nap és három éjjel volt a föld gyomrában!
Kedves Róbert!
Emlékszem, hogy márciusban sok jó hozzászólással erősítetted az időugrás tényét, de az hogy Niszán 14, mai naptárunk szerint Jézus keresztefeszítésekor szerdára, csütörtökre, vagy péntekre esett, csak akkor állapítható meg, ha biztosan tudjuk az évet.
H.Zs. írta 2003-04-09-én 11:35-kor, hogy az újhold megfigyelésétől kezdődött hónap bármely napon kezdődhetett, így Niszán 14 is bármely napra (H. K. Sz. Cs.P. Sz. V.) eshet.
Persze tudunk forrásodról, a 15. században véglegesített Újszövetség János evangélium 19. fejezetéről. Ott le van írva a péntek! De máshol nem.
Az emberek fejében valahogy összemosodott a Niszán 14 és a péntek fogalma.
Azt javasolnám, hogy ezzel a kérdéssel várjunk még egy kicsit, hiszen minannyian H. Zs. válaszát várjuk, éppen itt.
A zsidó naptár szerint Jézus Krisztus niszán hónap 13-án pénteken lett keresztre feszítve.Ekkor a zsidók még a bevezetett idő szerint vagyis Nagy Sándor halála utáni évektől számolták az időt.Ezt az időtengelyt is el kell helyezni a naptárban,mert különben ne pontos.
Valószínűnek tűnik,hogy kb. 1 nap 128 évnek felel meg.Tehát a 200 év 2 nap eltérést jelez a 300 év 3 napjához képest.
A csimpánzok az emberi fajhoz tartoznak?!99,4% megegyezik 5-6 millió éve váltak szét az emberi fejlődésben!
Talán ilyen állítás volt az is,hogy a Nap körül forog a Föld!
És most az időtengely,amelyet kb. 1-2-3nappal eltoltak.Ez a 128 év többszöröse.Ez már bizonyított tény,csak még a tudósok nem bírják feldolgozni,valamit nem tudnak megcáfolni,hogy Szent István király vezette be a mai keresztény időszámítást.Tehát,ami előtte volt azt nem a mostani időben számolták.1001 után nincs kétség már megvolt az időszámlálásunk mai módja!A kétséges évek a mai időszámlálás szerint az 560-1001 közötti időre tehető.Miért,mert ekkor halt meg Dionysius Exiguus,aki a maga születését 500-ra helyezte,halála 560!Ő kezdte el számolni az éveket Krisztus megtestesülésétől.Pontosabban akkortól,amikor már teste volt,mert nem tudta teljesen pontosan behatárolni az időt,azért mert már nem az ab Urbe condita illetve Nagy Sándor halála után számolták az időt,akkor még keleten létezett ez a számolás.Ez a mártírok kora idejében történt,szerint volt számolva.Az ő naptára nagy segítség lehet a húsvétdátumai segíthetnek az idő meghatározásában.Csak meg kell találni,és a húsvétdátumok alapján megtudjuk,hogy mikor is élt pontosan Krisztus születése után.A húsvétszámítás az egyetlen írott bizonyítéka az időtengelynek.Ekkor már a zsinat szerint számolta ki az időt!Ő volt az első aki Krisztus megtestesülése szerint is számolt!
Befejezésül, tekintsük át, hogyan "vágja ki magát" a slamasztikából az ELTE csillagásza:
"Mivel a zsinat idején is jellemző volt egy nap hiba, ezért itt sem meglepő, hogy a zsinati atyák kérésére kiszámolt napéjegyenlőség dátumát március 21-ben határozták meg. Azt is konstatálták a zsinaton, hogy már régen nem 25-én van a napéjegyenlőség, hanem korábban, de a hiba okát (ti. a két évhossz eltérése) nem ismerték, így a hibát is csak részben orvosolták: a napéjegyenlőség napját áthelyezték március 21-ére."
Felettébb érdekes; Ha ez ilyen egyszerű lenne, a későbbiekben miért nem helyezték át egy ujabb zsinaton (elég gyakran volt) a napéjegyenlőséget márc.17.-re, majd márc.14-re, 1582-ben márc.11-re
(akkor már biztos tudtak pontosan is mérni), hiszen eszerint a napéjegyenlőség csak egy megállapodási időpont, amelyet a csillagászati napéjegyenlőséghez igazíthatunk...
A hungár naptár 59-62 oldalain kimerítően el lett magyarázva a márc.21-e lényege.
De maga Hetesi is nyomatékosan kihangsúlyozza, hogy naptárunk két nagy reform eredményeképpen jött létre!
Szó sincs sehol Niceai naptárról, zsinati naptárról stb.
A hungár naptár alaposan körbejárja a niceai kérdést;(62-64. old) Idézem a bekezdést, annak ellenére, hogy hozzáférhető a kitalaltkozepkor honlapon:
"A tízig számolni nem tudó olvasóval, hallgatósággal szemben pompás eszköz a ködösítésre a niceai zsinat."
Csak zárójelben: a zsinati atyák kéréséről, annak teljesítéséről semmiféle korabeli dokumentummal nem rendelkezünk. Nem tudom egyébként, hogyan lehet konstatálni egy zsinaton a tavaszi napéjegyenlőség bekövetkeztének időpontját...
Az első cikkről talán egyelőre ennyi elég.
Ha nem érkezik válasz, majd folytatom a második cikkel.
"Kr.e.45-ben 23-ára esett, egy julián ciklusbeli szökőév előtti évben pedig 24-re, onnan teszi vissza a szökőév beiktatása ismét 23-ára."
Nagyon tudományosnak tűnik a megfogalmazás, általában senki nem veszi a fáradtságot, hogy az ilyen bztaságokat elemezze is.
Természetesen a szerzőnek van egérútja, hiszen ahogy bebizonyítom állítása tarthatatlanságát, azt fogja mondani, hogy elrontották a szöktetést anno dacumál Rómában...
Tehát kezdjük:
Kr.e. 45. márc. 23. (nálam kézi kalk. 1:22)
Kr.e. 44. márc. 23. (nálam k. k. 7:12)
Kr.e. 43. márc. 23. (nálam k. k. 13:00)
Kr.e. 42. márc. 23. (nálam k. k. 17:52)
EZ LENNE A CIKLUSBELI SZÖKŐÉV ELÖTTI ÉV!
Sajnos nem márc. 24.e!!!
Továbbra is csak 23-a!
Kr.e. 41. (terv. szökőév) márc. 23. (0:40)
Kr.e. 40. márc.23. (6:30)
Kr.e. 39. márc.23. (12:10)
Kr.e. 38. márc.23. (17:52) Sajnos nem 24-e!
Kr.e. 37. márc.22.!!! (23:46)
Ezután már nem várható 24-e feltűnése...
Tisztelt ELTE Csillagászati Tanszék!
Tessenek kihúzni kollégájukat a pácból!
Találjanak ki valami tudományosabbat!
6. Roll Over az Időhídépítő
Javasolnám a komoly szaktudósokank hogy vegyék elő Ovidiust. Ő i.sz. sz 8-ban írja meg művét és benne szerepel a tavaszi nappéjegyenlőség naptári helye is: Március 26. Ez tény! Erre már lehet építeni!
(lehetésges hogy Ovidius ie. V. századba alkotott?)
----------------------
Tegenpi hozzászólás a másik témából:
Megjegyzések a Rubicon-ban olvasható Hetesi Zsolt íráshoz.
Mivel Hetesi a szaktudosok közül először "veszi át" Hunnivári "eredményeit": március 23. MEQ időpont ie 45-ben, illetve a niceai
zsinat idejében a március 20, ezért úgy gondolom hogy a bevezetőjében írt földbe döngölő megjegyzése:
"Korunk általános jellemzője, hogy komoly szaktudósok munkáját és a tudományos
sokszor évszázados eredményeit el nem ismert és az esetek többségében hozzá nem értő műkedvelők megkérdőjelezik, vitatják."
azokra a "komoly szaktudósokra vonatkoznak", akik képesek voltak szívfájdalom nélkül
leírni hogy ekkoriban 25/24-én volt a napéjegyenlőség.
A niceai zsinatról sajnos ő sem tud érdemi dokumentumokat előhozni, hiába próbálja.
Leírja hogy a caesar idejében a mérések pontossága 1 nap, a következő mondatban pedig március 25 helyett a naptárbelövés
csak 23-ra sikerül. Tehát akkor 2 nap a mérések pontossága?
Az számításaim szerint nem igaz, hogy volt 24-i MEQ időpont a reform idejében vagy utánna bármikor.
Sajnos nem tudja bizonyítani azt sem, hogy a zsinati atyák mértek egyáltalán valamit, illetve
hogy a napéjegyenlőség napját áthelyezték, mint ahogy komoly szaktudósai is csak hipotéziseket írtak az állítólagos niceai zsinati naptár eformokról, forrást nem tudtak bemutatni.
Ha Caesar idejében 23-ra esett a MEQ, akkor az augustusi reform (februárból átkerül 1 nap
augusztusba) alapján i.sz. 8-ban, 24 re kerül a MEQ ami megint nem jó, mert az sehogy sem fog visszamenni niceáig 20-ra.
És most megtudtuk hogy az Újholdat se tudták belőli Rómában.
Caesar most az újholdra állította a naptárát, vagy a napéjegyenlőségre ie 45-ben?
A kettő együtt nem biztos hogy megy (bár nem lehetetlen a dolog.)
Mivel ez a topik deklaráltan naptárkérdéssel is foglalkozik, vegyük tüzetesen szemügyre Hetesi Zsolt csillagász (ELTE) Rubiconban megjelent cikkét - Rövid naptártörténet.
Az alapfogalmakat nagyszerűen ismertető szerző a "Julián naptár" bekezdéstől okoz nekem némi ellentmondást.
"A reform így egyiptomi mintát követett, kivéve azt a tényt, hogy a napéjegyenlőség napja római módra maradt március 25-én."
Hm! TÉNY?!!!
Miféle tény? A tény az, ha utólag is megtudjuk állapítani, és bizonyítani. De esetünkben erről szó sincs!
A tény ennek éppen az ellenkezője! Nem március 25-re esett a napéjegyenlőség 2048 évvel ezelött, hanem ahogy a szerző is irja március 23-ra! Ez pedig durván, teoretikusan azt jelenti, hogy 2X128=256 évvel nem tudunk elszámolni!
Ennyível régebben élt volna Caesar hagyományos kronológiánkhoz képest. Valahol i.e 325-290 között. (Hungár naptár 45. old)
Az a tény, hogy Hetesi leírta a márc. 23-át azért forradalmi jelentőségű, mert ezt az időpontot tudományos szakirodalomban még senki nem írta le. (Kivéve a Hungár naptárt, ott többször, pl. 44. old.)
Hogy miket szoktak írni? Március 24. vagy 25., esetleg mindkettő.(Hungár naptár 59-60-as oldalak)
Az érdeklődő olvasónak el kell mondanom, hogy egy nap "hiba" 128-130 év létét, nem létét kérdőjelezi meg! (Ezért van ez az ádáz harc minden napért, kettőért, esetleg háromért.)
Miután megegyezhetünk, hogy a márc. 25 nem tény, folytassuk a szerzővel:
"Julius Caesar úgy alakíttatta ki naptárát Sosigenes egyiptomi csillagásszal, hogy a napéjegyenlőség a római gyakorlat szerint március 25-re essen. Mivel ebben a korban a csillagászati mérések pontossága nagyjából egy nap volt, így nem csoda, hogy ennyit tévedett is....
A reform évében Kr. e. 45-ben 23-ára esett..."
Ez sajnos 2 (két, kettő), nap...
Az ELTE nem engedhet meg magának ilyen slendriánságot, különösen akkor, amikor egy fél ország figyeli ezt a kérdést.
Rágodáshoz egyelőre ennyi elég...
