"A kátránypapír alatt nedves volt a föld, fölötte száraz a homok."
Nagyon helyes. De ennek semmi köze ahhoz, amire Digium célzott, miszerint az általam felvetett rendszer szerinte a talajpára miatt nem alkalmazható. Tehát az a kérdés, hogy ott a talajpára milyen módon okozna kárt.
"Mi lesz a talajvíz, talajpára elleni szigeteléssel? "
Egy ház padlójától a talajvíz minimum méterekre van. A talajpárával kapcsolatban meg megpróbálok válaszolni, ha megmondod, hogy itt mire gondolsz (tehát jelen esetben hol és milyen kárt tud okozni a talajpára).
"Ezzel a módszerrel akár régi házakat is fel lehetne újítani szerintem: meglévő padló feltörés, kis mélyítés, kavicsot bele, rá a hőszigetelő és az új betonpadló."
Mi lesz a talajvíz, talajpára elleni szigeteléssel? Azt hova tennéd és miként kötnéd össze a falban lévővel úgy, hogy a vastagabb és nehezebb betontömeg a szigetelést évek alatt enyhén megsüllyeszti (1-2cm) és ne szakadjon el?
"Egyáltalán nem hagyható el... Már ha új építésű házról beszélünk."
Ha a hőszigetelés feletti betonréteg elég merev, akkor a hőszigetelés alatti betonra statikailag nincs szükség szerintem. A terheléselosztáson kívül más ok meg nem jut eszembe (habár nem vagyok szakember), ami miatt alulra is kellene beton. Ha az alsó+felső betonréteg anyaga egyben van felül, azzal nemcsak munkadíj + idő (alsó beton kiöntése + megkötési ideje) van megtakarítva, de mivel az összes beton a hőszigetelő burkon belülre került, jócskán megnöveltük a hőtároló tömeget is.
Például itt vannak képek az első magyarországi passzívház építéséről, itt is közvetlenül a kavicsrétegre vannak fektetve közvetlenül a speciális eps hőszigetelő lapok és arra jön a beton (arra meg a ház :) Szadai passzívház építése itt látható a kavicsréteg és itt a hőszigetelő réteg a betonozás előtt Ezzel a módszerrel akár régi házakat is fel lehetne újítani szerintem: meglévő padló feltörés, kis mélyítés, kavicsot bele, rá a hőszigetelő és az új betonpadló.
Padlófűtés alá elég 7-8 centi úsztatóréteg. Viszont a vasalt lemez alá (ami nem 8-10 hanem sokkal inkább 12-15 cm vastag), a kavicsréteg fölé 12-15 extrudált polisztirol erősen ajánlott.
Fogj a kezedbe egy darab eps100-ast. Látni fogod, hogy enyhén szólva nem sziklakemény, enyhén lágy anyag. Ha egy ilyen lágy, rugalmas rétegre mindössze 3 centi merev betont teszel, azt a betont talán egyetlen ember is (pl bakancsban rajta ugrálva) szét tudja törni. Egy teletömött ruhásszekrény vagy könyvespolc lába meg talán át is esik rajta :) Ilyen rugalmas felületre szerintem kb 5 centi beton a minimum, de még az is sűrű vasalással (hálóval) megerősítve. Vasalás nélkül meg mondjuk legalább 10 centi. Ha a beton alatti rész EPS100-asnál jóval keményebb lenne (pl valamilyen XPS), akkor TALÁN lehetne valamivel vékonyabb a betonréteg 5 centinél, de akkor is igen jól megvasalva és nem is akármilyen betonból. Persze én nem vagyok szakember.
Az expertnek a m3-e 43200 ft, az xps árát meg a cég oldalán megtalálod. Az xps túl olcsó vagy az expert túl drága szerinted? Nekem is furcsa, mert itt is mindig a fordítottjáról lehet olvasni. Ezért is kérdeztem, mert lehet hogy csak én nem vagyok elég tájékozott. Még egy kérdés bennem motoszkál, mégpedig, hogy a "kisebb" (szigatec, nikecell stb.) cégek termékei minőségben az árukkal arányosan rosszabbak is a nagyobbaknál (austrotherm) vagy sem.
Sokszor olvasom, hogy az expert (4320/10cm/nm) olcsóbb mint az XPS (3300/10cm/nm a szigatechnél). Én eddig nem ezt tapasztaltam, vagy lehet hogy eddig rossz helyen érdeklődtem? Ha tudtok valami jó lelőhelyet légyszi írjátok meg, mert most állok épp vásárlás előtt (szükségem lesz még 15 cm grafitosra is). Válaszotokat előre is köszönöm!
Ha nem számít, hogy szúr mint a fene akkor vehetsz ursa gyapotot ezt most 360-370ft/m2 -ért adják 10centis változatban. Ha nem annyira szúrós változatot választod akkor Knauf ecose azt 380-390ft/m2-ért adják 10 centis változatban. Hány centit szeretnél feltenni?
"A páralecsapódás ellen mit lehet tenni? Szigeteljem le a csöveket?"
Az sokat segít, de hosszabb csövek esetén még így is lehet számítani némi víz megjelenésére. Ami sokszor még a csőben elpárolog, pl a fürdések közötti száraz szünetekben.
"Gravitációs légelzárón Lacivill által is említett zsalus keretet érted?"
Igen. Passzívháznál kevés lenne a tömörsége lezárt állapotban (mondjuk oda nem kell ilyen), de egy mezei családi háznál elég lehet a nemkívánt légáram jelentős csökkentésére.
Na EZ már valami :) Ilyesmit szeretnék látni az expertről (no meg MINDEN hőszigetelő anyagról). Feltételezem, hogy ezek a jegyzőkönyvek nem titkosak, ezért szerintem a gyártók azért nem teszik ki őket büszkén a honlapjukra, mert a mérések eredményei talán nem mindenütt azonosak a reklám-prospektusokban megadott értékekkel ;)
Egyébként ebben az anyagban meglepően jó a 28 napos vízbemerítés eredménye: a 10 centisnél kb 2,1% a vízfelvétel (4.3-as pont). Egy ennyire egyszerű anyagból nemigen néztem volna ki jobbat 5-10 százaléknál. Persze a vízfelvétele nem egy XPS-é, de egy eps30-tól szerintem szép érték.
"Pillanatnyi kételyem sincs, hogy a "talajvíznyomás" kifejezése érthető számos ember számára, nekem speciel nem mond semmit..."
Szerintem: 1: nedvesség: a teljes felület lehet nedves, de folyadék-filmnél vastagabb dolog (pl vízcseppek) csak időszakosan és a felületnek csak egy kis részét fedik. Ilyen helyre még szerintem is jó lehet az expert és rokonai (ha utána a felület könnyen/gyorsan meg tud száradni). 2: összefüggő folyadékréteg: a hőszigetelő felületén vagy annak nagy részén olykor akár percekig is összefüggő víz folyik (pl fehőszakadáskor) Itt még vízNYOMÁSról nem beszélhetünk, de ide én már nem tennék expert-féle anyagot. 3: víznyomás: amikor legalább 5 cm vagy annál magasabb vízoszlop nyomása éri a felületet. Ilyen helyekre maguk a gyártók sem javasolják ezeket az anyagokat.
"Felmerült bennem, hogy a WC-t és fürdőt kiszellőztetem az álmennyezetel leválasztott térbe 1-1 ventilátorral szagelszívás és a pára miatt."
Az álmennyezet nem légmentesen záró réteg, ezért onnan a pára és a büdös egyaránt könnyedén visszajuthat más helyiségekbe. Az ilyesmit nyomban el kell távolítani a házból, persze ha anyagilag belefér, akkor előbb nyerd ki belőle a hőt egy rekuperátorral (nagyon profik még a párát is visszanyerik).
"Ha a fürdőből kiszívom a párát a hidegebb padlástérbe, akkor az ott le fog csapódni?"
Egy nagyon párás levegő számára nemhogy a padlástér, de már az álmennyezet fölötti tér is elég hideg ahhoz, hogy víz csapódjon ki belőle.
"Nem fog a hideg télen bejöbbi a szellőzőcsöveken?"
Léteznek gravitációs légelzárók, motoros légelzárók és létezik az, amikor a lakás szellőztető rendszere folyamatosan egy irányba kényszeríti a levegő áramlását.
Most épülő családi házunknak olyan a kialakítása, hogy a ház egyik felén (nappali, konyha, étkező) látszódó fafödém van nagy belmagassággal, míg a másik felén (a lakórész, hálószobák, fürdő, WC) ugyan ez a nagy belmagasság "el van tűntetve" egy álmennyzettel, amit hőszigetelnék is, hogy ne fűtsem feleslegesen a felső teret.
Felmerült bennem, hogy a WC-t és fürdőt kiszellőztetem az álmennyezetel leválasztott térbe 1-1 ventilátorral szagelszívás és a pára miatt.
Lehet-e/szabad-e/hogyan lehet ezt úgy megcsinálni, hogy a hőszigetelés nagyon ne romoljon le.
Ha ugyanazon térbe torkollik mindkét szellőzőcső, előfordulhat-e, hogy a fürdőbe visszamegy a WC-ből kiszívott szag, ill. fordítva?
Ha a fürdőből kiszívom a párát a hidegebb padlástérbe, akkor az ott le fog csapódni?
Ha szabadba vezetem ki mindkét helységet, annak mik a következményie? Nem fog a hideg télen bejöbbi a szellőzőcsöveken?
Hasonló problémám van a konyhai páraelszívóval is. Azt hogyan kell "civilizált" módon megcsinálni?
