Nem vitatom el, hogy a matematika egy-két ágához magas szinten értesz. Azt sem vitatom el, hogy matematika-fizika szakon végeztél. Azonban az már látszik, hogy a fizikát max. az egyetemen tanultad utoljára, később csak azt tanítottad, amit megtanultál, de semmi estre sem művelhetted a fizikát.
Ne is haragudj, de a hozzászólásaidból ezt le lehet szűrni.
Nagyon tévedsz, a fórumnak semmi köze a tudományhoz, itt a játékszabályok egészen mások.
Itt nagyon jól érvenyesül néhány nick összefogása, és ez le tud radírozni bármely helytálló kijelentést. Azt a látszatot kelti, mintha a szél ellen pisálna az ember, pedig csak arról van szó, hogy néhány ember kritikátlanul összefog. Azonban ne feledd, hogy ezt a fórumot sok szótlan olvasó követi, akik közül többen is legalább akkora tudása van mint neked, és meg tudja ítélni, amikor tévedsz. Nem nekem kell ezt bizonyítani.
Egy müszaki tudományokat művelő embernek nem elegendő az érvényesüléshez az, hogy mennyien ellenzik vagy osztják a nézeteit, mert meg is kell építenie azt a herkentyűt, ami őt igazolja. Ha erre képes, elpárolog tőle az a 7-8 "ellenséges nick".
Más példa. Itt tehát nem jöhet létre a folklór népi tánca, vagy ha létrejön, lecsökken a nemzeti jövedelmünk 1% alá, és kiderül a magyar pumáról, hogy eleve kiherélték, mielőtt még ugrott volna. Vagyis a tények makacs dolgok, és egy idő után hazudni már nem lehet.
Itt a fóromon ez lehetetlenség, emiatt időtlen időkig uralhatjátok a topicot. Ez legyen a legnagyobb örömötök.
Próbáld meg, mondj ellent az egyiknek, majd megtapasztalod :-)
Többek között azért vagyunk itt többen képzett kutatók (Ph.D. fokozattal, nemzetközi ismertséggel, számos publikációval stb.) mert az állításaink megalapozottak és erős kritikai szűrőn mennek át. Nem véleményekről van itt szó, hanem bizonyítható állításokról. Emiatt elég kevés esélye van annak, aki ellent akar mondani nekünk. Ha kiszámoltuk, hogy 5*6=30, akkor nem jó eséllyel indul az, aki köti az ebet a karóhoz, hogy 5*6=31. Még hozzáteszem, hogy ha valaminek nem látjuk a bizonyítását, akkor óvatosabban fogalmazunk, hangsúlyozzuk, hogy csak egy sejtést, intuíciót fogalmazunk meg.
Próbálod eljópofizni a hülyeségeidet, de attól még az hülyeség marad.
Tételnek azt szokás nevezni, amit az axiómákból levezetünk. Az axiómák ezért maximum triviális tételek (mert a bizonyításuk triviális: hivatkozás önmagára), amiért nem szokás tételeknek nevezni őket. Ez persze csak szavakon való vitatkozás, semmi köze a tudományhoz.
De mint mondtam, az általad írt állítás (a testre ható eredő forgatónyomatékról) a nála jóval egyszerűbb axiómáknak egyszerű következménye, magyarán nincs szükség axiómaként kimondani. Ez nem nagyképűség, hanem egyszerű ténymegállapítás. De ez se különösen fontos a jelen diskurzus szempontjából.
Ami azonban lényeges: ez a tétel (miszerint a testet nem forgatja önmaga) megfér szépen azzal, hogy a test egy-egy pontjára ható eredőerő (ami a test gravitációs vonzásából ered) nem megy át a tömegközépponton. Erre az utóbbi állításra pedig többen adtunk többféle bizonyítást (volt nekem a számolásom a kockával, vagy volt az aranyból kiöntött súlyzó, aminek rúdján van egy kitüremkedés az egyik gömbhöz közel). Mi nem keménymag vagyunk, hanem semelyikünk sem érti, hogy hogy nem érted ezt az egyszerű dolgot és miért hozakodsz elő olyan ellenvetésekkel, amik vagy baromságok vagy pedig szépen megférnek az állításunkkal.
Először is messze van még az öregtől, másodszor akkor fórumuzok, amikor kedvem szottyan rá, harmadszor itt az indexen a tudományos topikoktól mindenki elmenekül az összetartó kemény mag elől. Gondolom látod, hogy egyedül én veszem fel a kesztyűt.
Miért teszem? Mert élvezem, amikor ország-világ elé tárják a közösen aláírt hülyeségi nyilatkozatukat. Ilyen amikor a folklór táncot lejt :-)
Nincs ilyen axióma. Ettől persze még igaz, mert egyszerűen következik a newtoni fizika valódi axiómáiból.
Azt kellene felismerned, hogy a tömegközéppontra nézve forgatónyomatékot hoztál ki.
A 2494-ben elmagyaráztam részletesen, hogy rosszul gondolod. Egy konkrét pontra ható erők eredőjének van forgatónyomatéka a tömegközéppont körül, így igaz. De a test egészére ettől még nulla eredő forgatónyomaték hat a tömegközéppont körül, egyszerűen mert az egyes pontokra ható infinitezimális eredő forgatónyomatékok integrálja nulla. Olyan, mint amikor egy kormánykereket ketten próbálnak ellenkező irányba forgatni ugyanakkora erővel. A kerékre ható összforgatónyomaték nulla, az nem fordul semerre. Igy van ez a tömör testekkel is. Amíg a gravitációjuk nem roppantja őket össze, addig szépen egyensúlyban vannak az egyes pontokra ható eredőerők és azok forgatónyomatékai a tömegközéppont körül.
Külön gyöngyszem, hogy matmérnökkel többes számban beszélsz, holott ő a legutóbbi üzenetét (2556) azzal kezdi, hogy már rég be kellett volna látnod a tévedésedet (vö. 2555).
"Ezzel szemben te forgatónyomatékot hoztál ki, amikor az jött ki neked, hogy egy tetszőleges pontra úgy hat az egész tömeg vonzása, hogy a pontra ható gyorsító erő elhalad a tömegközéppont mellett. Azt kellene felismerned, hogy a tömegközéppontra nézve forgatónyomatékot hoztál ki. Így kerültél ellentmondásba az axiómával."
Ezt még elmondom, hátha... :-)
Az a kis darabka nem csak gravitációval, hanem mechanikus erővel is hat a test többi részére. Ömagában a gravitációs erő forgatná a testet, a mechanikus erő is forgatná. Csakhogy ez a két erő éppen egyforma nagyságú és ellentétes irányú. Ezért a két erő eredője nulla, és az eredő nyomatéka is nulla.
Jól teszed, komolyan azt gondolom, hogy szándékosan teszed fel mindig a csizmát az asztalra, mert eléggé értelmesnek tartalak ahhoz, hogy első olvasásra is megértsd, miről van szó.
Nézd vissza matmérnök indoklását a belső erők egyensúlyáról, mert úgy látom elengeded a füled mellett, amit mondunk.
A fizika egyik axiómájáról van szó.
Tekintsünk egy tömeget, amelyre nem hat külső erő. Ilyen volt a kocka vagy a gúla is amire a számításodat végeztek. Ekkor a test egy pontjának gravitációja belső erőnek minősül.
Az axiómatikus tétel a következő: a pontrendszerek önmagukra forgatómomentumot nem gyakorolnak.
Ezzel szemben te forgatónyomatékot hoztál ki, amikor az jött ki neked, hogy egy tetszőleges pontra úgy hat az egész tömeg vonzása, hogy a pontra ható gyorsító erő elhalad a tömegközéppont mellett. Azt kellene felismerned, hogy a tömegközéppontra nézve forgatónyomatékot hoztál ki. Így kerültél ellentmondásba az axiómával.
Matmérnök amikor arra célzott, hogy a belső erők munkáját ma is intenzíven kutatják, ezt úgy kell érteni, hogy a fenti axiómát mással helyettesítik. Pl. lehetne azt feltételezni, hogy a pontoknak forgatónyomatéka van, de a megfelelő pontpárok kiegyenlítik egymást. Szóval a kérdés jóval bonyolultabb, mint ahogy látod.
"Csak éppen praktikusan nem a hidrogénmolekula méretének megfelelő távolságú két pontot tartottál célszerűnek megvizsgálni, hanem a végtelen távoli pontot. Semmi az a kis különbség igazán, kár is volt megemlítenem."
Még mindig nem érted? A potenciálkülönbséget úgy állapítjuk meg két pont között, hogy megnézzük azt a munkavégzést, amely ahhoz kell, hogy a szóbanforgó pontokról a végtelenbe vigyük a tömegpontokat. Majd vesszük ennek a különbségét.
A nagy gravitációjú terekre egyébként korlátozottan érvényes az áltrel, és mi most erről vitatkozunk, pl. miért nem jöhet létre a fehér törpékben a H2 molekula. Úgyhogy egy kicsit óvatosan kell ezzel a témával bánni.
például az árapály hatásokat (pl tidal lock) aligha lehetne tömegponttal modellezni.
kérdésem is van.
bonyolult belső töltéseloszlással rendelkező testeket szoktak úgy közelíteni, hogy
1. ha távolról nézzük, akkor egy pontszerű töltés 2. közelebbről vagy pontosabban nézve: egy pontszerű töltés és egy dipólusmomentum, ami analóg egy töltéspárral amik bizonyos távolságra vannak egymástól. 3. még jobban részletezve: egy pontszerű töltés és egy dipólusmomentum és egy "quadruple moment", ami szemléletesen nemtommi, és magyarul se tudom mi 4. stb
gondolom szabálytalan formájú és sűrűségeloszlású testeket is lehet ilyen módon közelíteni, olyanra gondolok, hogy
1. tömegpont 2. két tömegpont 3. négy tömegpont ... na de milyen elrendezésben?
OK. Elhiszem, hogy ezek érdekes dolgok. Amúgy biztos vagyok benne, hogy egy csomó konkrét csillagászati számolásnál, modellek felállításánál stb. is pontosan kell számolni, nem lehet egyszerűen csak a tömegközéppontba koncentrálni a teljes tömeget. Valószínűleg astronom is ezért tépi a haját, de majd ő elmondja, ha kedve tartja. Meg hát sokan emlegették Eötvös méréseit is stb., ezekhez nem értek.
Egyébként van egy eset amikor a te számolásodat használni kell.
Ugyanis egy merev test súlypontra számitott perdülete (impulzus derivált vektorának nyomatéka a súlypontra) nem mindig tűnik el (általánosabb mozgások ilyenek). Ekkor pontonként számolunk, tartományokon belüli pontokban keresünk szélsőértéket, (általában tenzoregyenletek), de ekkor nem érdekel minket hogy ezek között pl. két pontbeli érték között mi a fv. kapcsolat.
