A filozófia hasznával kapcsolatos kételyeket már elismert filozófusok is megfogalmazzák.
„A filozófia jelentős részének nincs létjogosultsága. A filozófia egy része öncélú, szellemes játszadozás egy vákuumban, csupa érdektelen dologról” – fakadt ki nemrégiben Daniel Dennett, korunk egyik legtekintélyesebb filozófusa.
Dennett arra utalt, hogy a modern filozófia megszűnt a világ és az emberi lét megértésének eszköze lenni. Mint azt egy korábbi tanulmányában bővebben is kifejtette, a filozófusok egyre inkább saját maguk alkotta fogalmak összefüggéseivel és a belőlük következő haszontalan álproblémákkal foglalkoznak ahelyett, hogy valódi kérdésekre keresnék a választ."
"Persze az önáltatók szerint annyira mélyek a gondolatai, hogy nagyon el kell mélyedni bennük ahhoz, hogy megértsük. Alan Sokal megtette ezt az elmélyedést, hogy leleplezze a posztmodern értelmiségiek visszaélését a tudománnyal, ennek az esetnek a tanulmányozását javaslom a Heidegger hiveknek.(A határok áttörése: Arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé c. tanulmány, amiben álfilozófikus lázálmaikat parodizálja.) De Sokalnak rengeteg produktív energiáját kellett rááldoznia erre az akcióra, amit az értelmes kutatástól vett el. "
“A határok áttörése - Arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé “ vagy
"Csak a szorongás világos éjszakájában keletkezik a létező mint olyan eredendő nyitottsága: hogy az létező -és nem Semmi."
"A jelenvalólét, minthogy beletartja magát a Semmibe, már eleve túl van az egészben vett létezőn. Ezt a létezőn való túl-létet nevezzük transzcendenciának. "
"a Semmi a maga semmit-tetésével - épp hogy a létező felé irányít bennünket. "
"Az 'ex nihilo nihil fit' régi tétel így egy másik, magát a létproblémát érintő értelemre tesz szert, és így hangzik: ex nihilo omne ens qua ens fit. Az egészében vett létező csak a maga jelenvalólét Semmijében jön el önmagához a maga legsajátosabb lehetősége szerint, azaz véges módon."
