""Éppen itt hibás a relativitás elmélete: azt állítja, hogy minden relatív, pedig ez nem igaz, csak az információ áramlása relatív.""
"Te erted ezt a mondatot? Mert en nem. Mellesleg ez a "minden relativ" nevu jelszo egyszeruen ertelmetlen... Pl. te ezt erted?"
Persze. Az elsőt értem, mert én írtam. De kezdjük a másodikkal! A "minden" azt jelenti, hogy minden, a "relatív" pedig azt jelenti, hogy relatív, azaz viszonylagos. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a fizikai mennyiségek egymáshoz képest mozgó rendszerekben nem azonosak.
Ezzel szemben az én mondatom azt állítja, hogy hiába mozog hozzám képest egy tárgy, attól annak még nem fog megváltozni a hossza, és nem fog másként járni az órája, meg ilyesmi, csak éppen én úgy fogom látni, hogy ezek megváltoznak, mert nem úgy ér el hozzám az információ a tárgyról, mint amikor nem mozog hozzám képest. Ugyanígy a tömege sem változik meg, mert mitől is változna?
Tehát csak azok a fizikai mennyiségek függenek a mozgástól, amelyek a mozgással, illetve annak valamilyen tulajdonságával (pl. sebesség) valamilyen összefüggésben vannak. A hosszúság, az idő és a tömeg nem ilyen.
"Az hogy pontosan milyen sebesseggel terjednek az informaciok, az nem erdekes, onnantol kezdve, hogy ez a sebesseg c-nel kisebb."
Ezt én nem állítanám, de csak annyit tennék hozzá, hogy gyakran éppen c-vel terjednek az információk - lásd látás, radar, stb.
Erdekes mondanivalod van, elore felhivom a figyelmedet, hogy ez a temakor a kvantummechanika es a relativitaselmelet temakoret egyarant erinti. A dolgok mai allasa szerint nincs olyan elmelet, ami a kettot ossze tudna egyeztetni ellentmondasmentesen, mind matematikai mind filozofiai oldalrol. Ennek megfeleloen itt egy meglehetosen ingovanyos teruleten leszunk.
"virtuális részecskék: Ha jól sejtem, nem bizonyítot a létezésük (a mondandóm szempontjából mind1), de az elmélet, amely megengedi létezésüket a magyarázat szempontjából érdekes számunkra. Az alapja ugyanis valamely határozatlansági reláció."
"virtualis reszecske" -- nehez kerdes: pontosan azert nevezik virtualisnak, mert kiserletileg nem lathatoak. Egeszen pontosan reszecskefizikai kiserletekben vezettek be ezt a fogalmat azert, hogy a kapott vegeredmenyeket ki lehessen szamitani. Ilyen kiserletekben altalaban osszelonek ket reszecsket, majd a kijovo bomlastermeket figyelik.
Mondjuk konkretabban: osszelovok ket elektront, majd a kijovo ket elektron iranyat es sebesseget megmerem. Az elmeleti leirasban hasznaljak azt, hogy a ket elektron egymas kozott kicserelt egy virtualis fotont, ezen folyamat segitsegevel lokte meg az egyik a masikat. Hangsulyozom, ez egy elmeleti leiras; azert mert ez egy kozelitese a valosagos folyamatnak; mellesleg elegge szemleletes. (Ez elegge homalyos lehetett, mellesleg majdnem minden eleg homalyos abbol gondolom, amit irtam. Ez amiatt van, mert nehez szamolasi eljarasokrol, matematikai levezetesekrol szoban ertekezni...)
"Nos: a sebességre (lendületre, tömegre...) is vonatkozik határozatlansági reláció. Ezt alapulvéve a virtuális részecskékhez hasonlóan a fénysebesség is átlépheto a határozatlanság mértékééig."
Valoban, ebben a kepben ez igy van. Tobbek kozott ez az egyik kellemetlen erintkezesi pontja a kvantummechanikanak es a relativitaselmeletnek.
"A Cserenkov-sugárzásnak mi az oka?"
Sejtem hova akarsz kilyukadni... A feny lassabban terjed a fenysebessegnel. A helyzet az, hogy a feny csak vakuumban (kolcsonhatas mentes esetben) terjed c-vel, egyebkent nem. A relativitaselmeletet azonban ez nem bantja, abban mindig a c szerepel, nem pedig az adott kozegbeli fenysebesseg.
Cserenkov sugarzas egy olyan jelenseg, ami vakuumban nem letezik. Kozegben a feny terjedesi sebessege kisebb c-nel, ezert elofordulhat, hogy elnyelodve egy elektron-pozitron part kelt. Ezek (ha jol emlekszem) az adott kozegbeli fenysebessegnel gyorsabban terjednek, majd fekezodve masodlagos sugarzast keltenek, ez a Cserenkov sugarzas. Ez az elektron-pozitron par azonban nem megy gyorsabban c-nel.
"Sajnos semelyik megállapításoddal nem tudok egyetérteni; "sebességet nem így mérünk???" "Ez helytelen meresi eljaras, mert sebessegem menet kozben valtozik.""
"????????? Sajnálom........."
Hat -- az a helyzet, hogy ahhoz hogy az ember egy elmeltet tudjon hasznalni, eloszor a fogalmak pontos definiciojat kell ismerni... Arra akartam utalni, hogy a te meresi eljarasod a sebesseg definiciojanak hibas alkalmazasat jelenti.
"1: Így súlyt mérünk."
Tisztaban vagyok azzal, hogy altalanos iskolaban azt sulykoljak az ember fejebe, hogy a tomeg meg a suly nem azonos. Mindezt azert teszik, hogy a gyermek idovel felfogja a "tehetetlen" es a "sulyos" tomeg kozotti kulonbseget.
Azonban ha ez megtortent, akkor hagy hasznaljam ki a tomegnek ezen meresi eljarasat, hagy hasznaljam ki azt a tapasztalati tenyt, hogy a sulyos tomeg meresevel a tehetetlen tomeget is megkapom.
"2: Ha bármilyen dinamikai számításba kezdek az így kapott tömeggel, az emlékeim szerint kiesik (de ennek még utánagondolok), ráadásul a gyorsuló test tömegét egy Newton-képletbol vezetem vissza, ami, ugye Einsteinnél nyugodtan megkérdojelezheto."
Ezt a mondatodat oszinten szolva nem ertem.
Egyébként cáfoljuk.
A relativitáselmélet egy hülyeség. Einstein meg egy buta ló volt, aki részegen nem talált haza, és otthon az asszonynak találta ki, hogy közben elgörbült a tér (a Washington square), pedig ő egyenesen jött haza most is a tér másik oldalán lévő kocsmából, csak hát a görbült tér miatt épp Lauránál, a két házzal odébb lakó szomszédasszonynál kötött ki. És a fejtegetése nem tudományos elmélet, hanem kibúvó szesztestvéreknek. Ezért van egy általános része, meg egy speciális, mindig az adott térre (illetve mivel speciális, utcára és körútra is) alkalmazható verziója. És az is igaz, hogy az információ egy adott sebességgel terjed, és a vákuumban gyorsabban, de a sűrűbb közegben (borgőz) lassabban. Próbáltál már 2 liter bor után megérteni valamit? Ha igen, akkor tudod, hogy színtiszta igazságot mondott a csávó.
Ez elég cáfolatnak?
A te megközelítésed ezexerint téves. Anyagból ugyanis lehet energia, de visszafelé ez nem működik.
Másrészt a rotorlapátok lehet, hogy végtelen sebességgel forognak, de mivel a tengelyen egymáshoz vannak rögzítve (ha már elvonatkoztattál a valós rotortól, akkor vegyük azt, hogy fiksz szögben, ami a valóságban nem igaz, de hát akkor már vonatkoztassunk el itt is), mégsem lehetnek egy időben azonos helyen. A teknősbékát soha utol nem érő futó esete (illetve nem pont, de elvileg hasonló) áll fenn. Ugyanis 2 lapát esetében bárhol is van az egyik, a másik mindig 180 fokkal odébb lesz. Még végtelen sebbesség esetén is (ami csak neked végtelen, de ha megfelelően kicsi - nulla hosszúságú - időszeleteket választasz, amikor a pillanatnyi állapotot megtekinted, akkor nem az).
Abban sem értesz egyet, hogy a rotor két lapátja miatt a végtelen sebességnél ugyanazon a helyen (pontokban), ugyanabban az időben mindkét lapát jelen van? Mert akkor ott az anyagtorlódás/duplikáció, ami kicsit az ősrobbanásra utal, mikor is állítólag minden anyag egy pontba sűrűsödött.
Az én megközelítésemben (végtelen gyorsítás) egy kis anyag és rengeteg energia valamivel több anyagot eredményez. Így elegendő két elemi részecske, és azok forgatásával meg rengeteg energiával felépíthető a csupa forgástestből álló világegyetem?
Előszöris: nem vagyok jártas a témában, a fizika iránti érdeklődésem akkor veszett el, amikor ehhez hasonló, elméleti kérdések megválaszolása került a középpontba.
De azért 1-2 gondolat:
virtuális részecskék:
Ha jól sejtem, nem bizonyítot a létezésük (a mondandóm szempontjából mind1), de az elmélet, amely megengedi létezésüket a magyarázat szempontjából érdekes számunkra. Az alapja ugyanis valamely határozatlansági reláció.
Nos: a sebességre (lendületre, tömegre...) is vonatkozik határozatlansági reláció. Ezt alapulvéve a virtuális részecskékhez hasonlóan a fénysebesség is átléphető a határozatlanság mértékééig.
Szereljük le a helikopterről azt a fránya rotort, és tegyünk fel a helyére egy valódi körlapot. Gyorsítsuk fel, ahogy akartad, végtelen szögsebességre. Nyilvánvaló, hogy ettől még nem lesz sehol sem vastagodás, sem pedig egymásba torlódás.
Vágjuk most be a körlapot úgy, hogy csak egy-egy vágást ejtünk rajta a kerület két átellenes pontjából majdnem a középpontig. Forgassuk úgy, mint az előbb. Nyilvánvaló, hogy a vágás miatt sem fog most sem kipúposodni, sem pedig egymásba torlódni.
Szélesítsük ki a két vágást, akár az eredeti rotorlapát-közöknek megfelelően. Attól, hogy kevesebb anyag van a "tényérban", nyilván még kevésbé fog púposodni vagy egymásba torlódni.
Vagyis semmi gond a helikopterrel. Az más kérdés, hogy nem nagyon tudnád kormányozni, mert annak az a lényege, hogy a "tányér" - a valóságban ez egy kúpszerű alakzat - más-más pontján tartózkodó lapátnak más-más állásszöget állítasz be. Na most a végtelen sebességgel forgó rotor összes lapátja egyszerre mindenütt van, ahogy írtad, azaz egyszerre kellene az összes lapátnak az előírt különböző állásszöget felvenni. Ettől a kormány legalábbis beszorulna, a kormánymechanika pedig anyagfáradás miatt pillanatok alatt eltörne.
Javaslom, hogy helikopter helyett a szobai ventilátorral kísérletezz, azt nem kell kormányozni, és kisebb kárt tesz, amikor végtelen kerületi sebességgel szétrobban a forgórésze.
(Az aerodinamikában egyébként valóban úgy számolnak, mintha a rotorlapátok által söpört terület egy zárt felület volna; de hát ez más kérdés.)
Sajnos semelyik megállapításoddal nem tudok egyetérteni; "sebességet nem így mérünk???" "Ez helytelen meresi eljaras, mert sebessegem menet kozben valtozik."
1: Így súlyt mérünk.
2: Ha bármilyen dinamikai számításba kezdek az így kapott tömeggel, az emlékeim szerint kiesik (de ennek még utánagondolok), ráadásul a gyorsuló test tömegét egy Newton-képletből vezetem vissza, ami, ugye Einsteinnél nyugodtan megkérdőjelezhető.
Köv. porbléma:
Tegyük fel, hogy egy helikopter rotorjait végtelen (szög)sebességre tudjuk gyorsítani. Ez azzal jár, hogy a rotor az általa meghatározott forgási sík egy részében (körlap) minden időpillanatban ott van. Tehát gyakorlatilag egy lapos tányért alkot, amire bármit rátehetünk anélkül, hogy leesne. A szögsebessége végtelen, de a rotor középponttól mért távolságának függvényében különböző a részecskék kerületi sebessége. Így lehetséges, hogy a belsőbb részeken "feltorlódik az anyag" és púpos lesz a rotor által rajzolt alakzat? Vagy hogy van ez?
Sőt a rotornak két ága van, végtelen szögsebességnél mindkét ágra vonatkozik, hogy kitölti a körlapot, tehát két egymásba ágyazott tányérról beszélhetünk, ami mégis egy, de ugyanazon a helyen dupla "anyagnak" kell lennie.
Akkor most energiából anyagot teremtettünk? Sőt duplikált anyagot? Foglalkozott ezzel már valaki? Mert ha nem , akkor kérem "A Szőke Nő visszavág" effektusra keresztelni a vizsgálatok során! :-)
Ha máshogyan nézzük: Ha van egy tányér, akkor az lehet, hogy egy pontja körül végtelen szögsebességgel forgatott szakasz?
Mi a különbség a két tányér között? Az egyik nyugalomban van, a másikat meg végtelen erővel plántáluk? Hogyan derül ez ki?
"elyesbítek: "Csak éppen pontosan a fény sebességét nem lehet elérni sem alulról sem felülrol."
Meg mindig nem tudok egyetlen egy olyan anyagfajtat sem, ami fenysebessegnel gyorsabban menne (erdekes lenne pl. erre alkalmazni a relativitaselmelet formulait, ilyen aprosagok jonnenek ki, hogy imaginarius ido telne el ket esemeny kozott neki...).
"tagadhatatlan, hogy az utazó számára a távolság lecsökken; ezt nem akartam most belevenni, mert zavarna."
Meghiszem azt... :)
"-Megméri a távolságot, felírja az indulási idovel együtt, -elindul, nézi a saját óráját (jár-e :D), -Megérkezik, megállítja az órát, kivonja az ind. idot, megállapítja a sebességet."
Es vegeredmenykent valoban ez a hanyados c-nel nagyobb lesz. Kifogasom annyi, hogy ezzel mit is mersz? Az egyenletes mozgasod sebesseget? Nem-nem. Valamifele atlagsebesseget, ami relativitaselmeletben (pont a Lorentz kontrakcio miatt) tobbe kevesbe ertelmetlen.
Te ugy szamolsz, hogy a mozgo rendszerben nezed meg az eltelt idot, es az allo rendszerben a tavolsagot. Sebesseget nem igy merunk.
Vagy tudom, hogy sebessegem allando (es egyenes vonalu egyenletes mozgast vegzek), ekkor megnezem, hogy sajat rendszeremben mennyi ido alatt mekkora utat tesz meg egy kulso pont.
Vagy pedig ha nem egyenletes mozgast vegzek (marpedig a te meresed mindenkeppen ilyen), akkor egy rovid idotartam alatt megtett uthosszt fogok merni hasonloan a fentihez, amikor kozelitoleg azonos sebesseggel megyek.
Ami nem mukodik, az az, hogy megmerem a tavolsagot, amikor sebessegem 0, majd megmerem az eltelt idot, amikor sebessegem nem 0. Ez helytelen meresi eljaras, mert sebessegem menet kozben valtozik.
"A feny fenysebesseggel megy, nem? A 3. allitasod pedig igy szolt: "Csak éppen pontosan a fénysebességével nem lehet mozogni." Erre vonatkozott a fenti megjegyzesem."
Helyesbítek: "Csak éppen pontosan a fény sebességét nem lehet elérni sem alulról sem felülről."
A másikhoz: tagadhatatlan, hogy az utazó számára a távolság lecsökken; ezt nem akartam most belevenni, mert zavarna.
Három állapotot vegyünk figyelembe:
-Megméri a távolságot, felírja az indulási idővel együtt,
-elindul, nézi a saját óráját (jár-e :D),
-Megérkezik, megállítja az órát, kivonja az ind. időt, megállapítja a sebességet.
"A megfigyelo egy jármuben ülve tart A-ból B-be; ezek távolságát elozoleg lemérte és ez több (x) fényévre rúg.
A jármu sebessége eléri mondjuk a .9c-t. Az indítás helyérol várhatóan valami x / .9 évig tart az út; az utas szemszögébol annál rövidebb ideig tart, minél jobban megközelíti a jármu sebessége a fényt."
Azt felejted el, hogy tehat: kulso rendszerben a sebesseg 0.9c, a tavolsag x, az eltelt ido x/0.9c .
A sajat rendszereben az eltelt ido kisebb, mint x/0.9c, a megtett tavolsag 0 (hangsulyozom, a sajat rendszereben), a sebessege 0. A celpontja viszont a sajat rendszerebol nezve ugyanezen rovidebb ido alatt jut el hozza, amit viszont kihagytal, az az, hogy letezik Lorentz kontrakcio is (azaz ha lemeri a megtett utat, kevesebbet fog merni a sajat rendszereben). Ennek megfeleloen amikor ez alapjan kiszamitja, hogy mekkora sebesseggel kozeledett hozza a celpont, c-nel kisebb erteket fog kapni.
"Erdekes... mit csinal akkor a feny?' Ez itt a kérdés?"
A feny fenysebesseggel megy, nem? A 3. allitasod pedig igy szolt: "Csak éppen pontosan a fénysebességével nem lehet mozogni." Erre vonatkozott a fenti megjegyzesem.
A megfigyelő egy járműben ülve tart A-ból B-be; ezek távolságát előzőleg lemérte és ez több (x) fényévre rúg.
A jármű sebessége eléri mondjuk a .9c-t. Az indítás helyéről várhatóan valami x / .9 évig tart az út; az utas szemszögéből annál rövidebb ideig tart, minél jobban megközelíti a jármű sebessége a fényt. Az utas gyorsabb a fénynél a SAJÁT órája szerint.
1. Lehet a fény(sebesség)nél gyorsabban 'menni'
Bizonyitek?
2. Vannak dolgok, amelyek nem 'tudnak' a fény(sebesség)nél lassabban menni,
Ja. Peldaul a feny a vakuumban.
3. Csak éppen pontosan a fénysebességével nem lehet mozogni.
Erdekes... mit csinal akkor a feny?
"valóban nem tudok információt szerezni a velem egyideju eseményekrol, (...) Késobb azonban igen, mégpedig nem csak az eseményekrol, hanem arról is, hogy mikor következtek be. Ilyen módon meg lehet állapítani két eseményrol, hogy azok egyidejuek-e, vagy sem."
Ez igaz, de ez mar nem fog valtoztatni az ok-okozati viszonyokon. (azaz pl. nem fog megfordulni a vilag es az okozat hamarabb bekovetkezni, mint az ok.)
" Éppen itt hibás a relativitás elmélete: azt állítja, hogy minden relatív, pedig ez nem igaz, csak az információ áramlása relatív."
Te erted ezt a mondatot? Mert en nem. Mellesleg ez a "minden relativ" nevu jelszo egyszeruen ertelmetlen... Pl. te ezt erted?
"Lehetséges, hogy én két egyideju eseményrol nem ugyanakkor szerzek tudomást, de ez nem azt jelenti, hogy azok az én rendszeremben nem voltak egyidejuek, hanem azt, hogy nem egyforma sebességgel jutott el hozzám az információ."
Lassuk csak... Tegyuk fel hogy ket esemeny egyideju. allitas az, hogy ez esetben nem lehetnek ok-okozati kapcsolatban. Uljunk at egy mozgo rendszerbe. Miutan a ket esemeny nem egymas fenykupjaban van, igy tovabbra sem lehet koztuk ok-okoztai kapcsolat, mivel az egyik esemeny altal kivaltott hatasok nem ernek oda a masik esemenyheze az o idopillanataban (ami a mozgo rendszerbol nezve mas, mint az alloban). Ennyit allit a relativitaselmelet, nem tobbet.
Az hogy pontosan milyen sebesseggel terjednek az informaciok, az nem erdekes, onnantol kezdve, hogy ez a sebesseg c-nel kisebb.
-Lehet a fény(sebesség)nél gyorsabban 'menni',
-Vannak dolgok, amelyek nem 'tudnak' a fény(sebesség)nél lassabban menni,
-Csak éppen pontosan a fénysebességével nem lehet mozogni.
A "fenykup" fogalmával eddig nem találkoztam, de értem, amit írsz, és igazad is van, de egy dolgot szeretnék pontosítani: valóban nem tudok információt szerezni a velem egyidejű eseményekről - abban a pillanatban, amikor bekövetkeznek. Később azonban igen, mégpedig nem csak az eseményekről, hanem arról is, hogy mikor következtek be. Ilyen módon meg lehet állapítani két eseményről, hogy azok egyidejűek-e, vagy sem. Lehetséges, hogy én két egyidejű eseményről nem ugyanakkor szerzek tudomást, de ez nem azt jelenti, hogy azok az én rendszeremben nem voltak egyidejűek, hanem azt, hogy nem egyforma sebességgel jutott el hozzám az információ.
Éppen itt hibás a relativitás elmélete: azt állítja, hogy minden relatív, pedig ez nem igaz, csak az információ áramlása relatív. És persze még néhány olyan fogalom, ami a mozgással kapcsolatos, pl. a sebesség.
"Miért, Szerinted milyen formában igaz?"
Nehez lesz erre kielegito magyarazatot adnom, mivel (nem veletlenul) a spec. rel. konyvek jo resze kerulgeti ezt a temat, nem is ir fol pontos erotorvenyt. Ugyanis fugg a mozgastorveny alakja az erotervenytol).
A lenyeg, hogy erosen fugg a konkret erotorveny alakjatol. Nem irom le ide a teljesen altalanos kepletet, mert hosszu es ronda. A lenyeg az, hogy lehetnek mindenfele korrekcios tagok az "F" es az "a" mellett is. Neha kijon a szamitasokbol, hogy egyes korrekcios tagok nullak (ilyen egyszerusodes van az elektrodinamikaban).
Attol tartok, hogy ez a valasz nem fog kielegiteni...
"A specialis relativitáselmélet az egyidejuség relativitását is tartalmazza, ami pedig nem helytálló."
Valoban, a spec. rel. szerint ami allo rendszerben egyideju, az mozgo rendszerben mar nem feltetlenul.
De ez csak egy latszolagos ellentmondas. Ugyanis ha ket esemeny egyideju, akkor ezek nem lehetnek semmilyen formaban sem ok-okozati kapcsolatban. Ugyanis mindenfele hatas csak fenysebesseggel terjedhet, igy ha az egyik esemeny a masiknak az okozata, akkor mindenkeppen a masiknak a "fenykupjaban" kell elhelyezkednie (ismered ezt a fogalmat?). Az egyideju esemenyek azok, amelyek peldaul nem egymas fenykupjaban vannak.
A legfontosabb: te semmilyen modon sem tudsz infiormaciot szerezni a veled egyideju esemenyekrol. Ilyen szempontbol pedig mindegy, hogy ha elindulsz, akkor hirtelen atkerulhet az adott esemeny a multadba vagy jovodbe. Akkor is a fenykupodon kivul fog maradni, igy nem befolyasolhat.
Mindjart valaszolok az elozore is, de az egy fogosabb kerdes...
Ez igy van. Ha a pontos szamerteket akarod, akkor hasznald a relativitaselmeletben megtanult kepleteket, es kijon, hogy a 0.9756 c (2 v/(1 v^2/c^2)) a relativ sebesseg.
Amire en valaszoltam, az az, hogy konkretan a v1 v2 keplet nem feltetlenul kovetkezik "logikusan". Ami logikusan kovetkezik, az a dolgok sorrendisege, az ok-okozati viszony, amit viszont nem borogat fel a specialis relativitaselmelet.
"Nem mindegy, az F = m a kepletbe (ami igy ebben a formaban nem is igaz) melyik inerciarendszerbeli erot, gyorsulast teszem be."
Miért, Szerinted milyen formában igaz?
Szerintem ez minden inerciarendszerben igaz. Nem látom be, hogy két különböző inerciarendszerben miért lenne más az erő. Az erő ugyanis nem mozgás.
A gyorsulásnak is ugyananyinak kell lenni, ha megfelelő módszerrel mérjük, mint egy előző hozzászólásomban írtam. És így persze a tömeg is azonos.
Tomeget ketfelekeppen szoktak merni (relativitaselmelet nelkul egyenlore)
1. Ahogy a piacon szokas: rateszed a merlegre azt a valamit (pl. egy csomag karfiolt), es megnezed, hogy mit mutat a muszer. Egy bibi van ugye, hogy ezzel a modszerrel igazabol azt mered meg, hogy a csomag karfiolt mennyire vonzza a fold.
2. Fogod a csomag karfiolt, es allando nagysagu erovel hatsz ra (hogy ezt hogyan teszed, ez reszletkerdes, pl. raketat szerelsz ra, amelyiket elozetesen valahogy belkalibraltal, es meg tudod mondani, hogy mekkora toloerot fejt ki. Majd lemered a karfiol gyorsulasat, es az ero/gyorsulas aranybol megkapod a tomeget.
Az egy kiserleti tapasztalat, hogy ez a ket tomeg azonos.
Relativitaselmeletben tovabbi problema jelentkezik. Roviden annyi, hogy mig az 1-es eljarasban vilagos modon kapunk egy parametert (ez a nyugalmi tomeg), addig a 2-es eljarasban nem vilagos mit kapunk. Az oka legfokeppen az, hogy mig relativitaselmelet nelkul minden inerciarendszerbol nezve a karfiol gyorsualasa ugyanaz (azaz ha allok, vagy szaladok, a gyorsulast azonosnak fogom merni), relativitaselmeletben ez mar korantsem lesz igaz. Nem mindegy, az F = m a kepletbe (ami igy ebben a formaban nem is igaz) melyik inerciarendszerbeli erot, gyorsulast teszem be. A mozgasi tomeg tipikusan egy olyan hibas gondoloatmenetbol szarmazik, ahol ezeket a fogalmakat nem kezelik kello figyelemmel.
roviden ennyi...
"Megmutathato, hogy egy "sajatrendszerben allando nagysagu ero" (kenytelen vagyok elegge pontosan fogalmazni, hogy ne allitsak tevedest) egyenletes gyorsulast jelent a sajatrendszerben, de kivulrol nezve nem. De ehhez nem kell bevezetni a mozgasi tomeg fogalmat, sot meg az ero fogalmat sem; megis kijon, hogy nem lehet c-nel gyorsabban menni."
Na, ezt én vitatnám. Mármint azt, hogy kívülről nézve nem okoz egyenletes gyorsulást. Ha nem egy pontból nézzük, hanem elég sok megfigyelőt használunk, akkor azok azt kell, hogy tapasztalják, hogy a gyorsulás egyenletes. Egy pontból persze nem így látszik, mert a megfigyelt objektum sebességének változásával máshogyan érkezik az információ a megfigyelőhöz.
Így az sem igaz, hogy nem lehet c-nél gyorsabban menni. Ehhez csak az kell, hogy elég sokáig tudjuk az objektumot gyorsítani.
