Azért alapvetően ez a műtét eléggé rutinnak számít, nem? Persze nem mindegy, milyen dokihoz kerül az ember, de szerintem nagy többségük rendesen meg tud operálni, a kérdés inkább az, hogy milyen a hozzáállása emberileg.
Na erre szokták mondani: Az élethez kell egy kis szerencse! Valószínűleg az asszisztensnő volt olyan kedves és normális (szakmailag) sebészhez irányított :-)
Mikor én mentem a kórházba, egyetlen orvost sem ismertem. Akkor voltam életemben először kórházban páciensként. Még szakrendelőben sem jártam. Kérdezte is az aszisztens, hogy melyik orvboshoz jöttem. Mondom, nekem mindegy, most vagyok először, jöjjön akinek jönnie kell. Ennek ellenére az egyik legjobb orvost fogtam ki. :) A második műtétnél persze hogy szintén hozzá mentem és ez után is őt keresném, ha valami sebészeti problémám lenne. :)
Ne aggodalmaskodj már annyit! Amióta olvasgatom a hozzászólásaidat az energiád legtöbbje ott veszik el, hogy extra magasa helyezed az elvárásaidat egy orvossal szemben, és pont te leszel majd az, akinek komplikáció lesznek, mivel az elméd már tutira túlpörög!
Arra kérlek, lazíts! Nagyon sok sikert a műtéthez!
Igen, altatással. Ha hagyományos műtétet választottam volna, akkor nem altatással kérem. A Buadörsi klinikát tudom ajánlani, ott találtam a sebészem, és arról mondták, hogy jó orvosok vannak.
