Kedves ZSB!
Remélem, Szilárdnak nem is a provokatívség volt a gondja, hanem az, hogy a témacím kicsit sántít magyarul. Vagy egy kötőjel hiányzik, vagy a birtokos szerkezet. Helyesen: "az index.hu hírszerkesztője nem tud magyarul".
Kis Ádám
Én csak szólok az ügyeletesnek (van olyan), címlaposnak (van olyan) vagy korrektornak (lehet, nem mindenki hiszi el, de olyan is van), és ennyi elég is szokott lenni. A topikk címével nincs baj, kellően provokatív... Aki meg szelídebb utakra vágy, próbálja ki az ugyelet@mail.index.hu-t!
Nagyon örülök, hogy ZsB olvassa ezt a rovatot, és még a javítást is elvégzi. Azt hiszem, rovat címének „finomítását" nem ellenezné a topicindító sem...
Épp most olvastam:
"A felvétel a ... Minisztérium tulajdonában álló - ....- ... Kht. irodahelyiségében készült, és tanulsága szerint a pénzt .... fiához, .... jutatták el. "
A lényeg a tanulság. Rövid u-val. És l-lel.
Kis Ádám
" Nem fizet adósainak a Globalstar (...) A Globalstar műholdas telefonszolgáltató felfüggesztette az adósainak való fizetést, mivel készpénzét a működés fedezésére tartalékolja. "
Ez azért egy kissé durva ! Az adós, és az adósság kifejezés felcserélve !
Érdekes megoldás, hogy a pocesszor műveleti sebességét az órajel frekvenciájával fejezik ki. Régebben szokásban volt az elemi művelet - pl egy bináris összeadás - elvégzésére szánt időt számlálni. Egyébként teljesen mindegy, mi az elv, amíg a számsor nő. úgy öt éve OKJ-vizsgán volt egy olyan feladat, hogy mit jelent, ha egy processzor 40 Mhz-s. Volt egy frissen érettségizett Puskásos gyerek, az írt róla 2 oldalt. Amúgy elgogadtuk az a választ, hogy (gyors, közepes, lassú) processzor.
Kis Ádám
Bocs, a kurziválásba hiba csúszott. Remélem, ez már jó lesz:
Az igaz, hogy nem volt teljesen helyes az állításom (bár nyilvánvalóan önálló szótagisággal rendelkező toldalékokról volt szó, kétségtelen, hogy ezt az előfeltevést nem tettem explicitté), de a tiéd sem az. Egyik sem.
Ha már hátulról kezdtük: az ez, az hasonul a tárgyraghoz, csak nem teljesen, hanem részlegesen: az ejtés ugyanis: eszt, aszt; az viszont kétségtelen, hogy ezt írásban nem jelöljük. (Megjegyzés: én többnyire evvel-avvalt mondok, de kizárólag ezzel-azzalt írok, ugyanígy vagyok a fel-föllel: többnyire az utóbbit mondom, ciszont kizárólag az előbbit írom.
Az előbbihez idézném a szabályzatot, úgy látszik, nem úsztam meg): „Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is, illetőleg olyan szövegösszefüggésben, amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek; Tudja isten, mi lett vele. Az isten szerelmére! [az én kiemelésem] Stb.” (AkH.11/12 160.) A kiemelt példák egyértelművé teszik, hogy mit mond a szabály, az Adj’ isten köszönés egyértelműen ide tartozik. Egész más eset a következő: Adj, Isten, sok boldogságot nekem! Itt a nagybetűs írás a helyénvaló (mellesleg a nagy kezdőbetűnek ez a szerepe meglehetősen fiatal, századunk első felére datálható, Petőfinél istent csak kis kezdőbetűvel találni).
Az igaz, hogy nem volt teljesen helyes az állításom (bár nyilvánvalóan önálló szótagisággal rendelkező toldalékokról volt szó, kétségtelen, hogy ezt az előfeltevést nem tettem explicitté), de a tiéd sem az. Egyik sem.
Ha már hátulról kezdtük: az ez, az hasonul a tárgyraghoz, csak nem teljesen, hanem részlegesen: az ejtés ugyanis: eszt, aszt; az viszont kétségtelen, hogy ezt írásban nem jelöljük. (Megjegyzés: én többnyire evvel-avval>t mondok, de kizárólag ezzel-azzalt írok, ugyanígy vagyok a fel-föllel: többnyire az utóbbit mondom, ciszont kizárólag az előbbit írom.
Az előbbihez idézném a szabályzatot, úgy látszik, nem úsztam meg): „Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is, illetőleg olyan szövegösszefüggésben, amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek; Tudja isten, mi lett vele. Az isten szerelmére! [az én kiemelésem] Stb.” (AkH.11/12 160.) A kiemelt példák egyértelművé teszik, hogy mit mond a szabály, az Adj’ isten köszönés egyértelműen ide tartozik. Egész más eset a következő: Adj, Isten, sok boldogságot nekem! Itt a nagybetűs írás a helyénvaló (mellesleg a nagy kezdőbetűnek ez a szerepe meglehetősen fiatal, századunk első felére datálható, Petőfinél istent csak kis kezdőbetűvel találni).
Utánanéztem mindkét dolognak. Az evvel és avval tényleg helyes, bár megmondom, szerintem elég rosszul hangzik. Az adj' Isten viszont írható nagybetűvel (ha az egyetlen keresztény isteről van szó - vallási tiszteletből használható tulajdonnévként).
Az előbbi állításod viszont hibás volt, ugyanis az ez és az az nem hasonul minden toldalékhoz. Ugyanis a -t toldalék kivétel.
Írod: Az evvel avval hibás, hiszen a a teljes hasonulás miatt az+val=azzal és ugyanígy az ezzel.
Nagyon sommás (és téves) az ítéleted. Az a kérdés ugyanis, hogy mi hasonul mivel. Mivel a -val/-vel v-je mindig teljesen hasonul a tővégi mássalhangzóval (házzal), viszont a az az, ez z-je is mindig teljesen hasonul az őt követő raghoz, képzőhöz és képzőszerű utótaghoz (abban). Abban, hogy a kettőből melyik teljesül, logika semmi. Marad tehát az úzus és a hagyomány. Az viszont mindkettőt egyformán támogatja. Hogy a helyesírási szabályzatunk is támogatja mindkét alakot, valamint arról, hogy az adj’ istenben miért nem lehet nagy az i, A magyar helyesírás szabályai tájékoztatnak. Mindkettő egyértelműen kiderül ugyanis a szabályzatból.
Mottó: Előbb utánanézni, aztán zsörtölődni!
Kedves hun896!
Egy purista ne hibázzon.
"egyesek képtelen saját anyanyelvükön beszélni"
Kérlek, figyelj a számbeli egyeztetésre.
"multinacionális Európa, valamint a multikultura nem a magyar nyelv kárára megy végbe"
1. multikultúra (magyarul).
2. Megmondanád, hogyna meg végbe Európa és a kultúra?
Szóval....
K.Á.
Sajnálatos, hogy manapság milyen magas pozícióban ülők engedik meg maguknak a magyar nyelv helytelen használatát. A média szereplői, újságírók, politikusok és sok más, a nyilvánosság előtt gyakran szereplő munkakörűek.
Amit a leggyakrabban megfigyelhetünk, az "ezzel, azzal" szó helytelen használata. Szégyen, hogy a kereskedelmi televíziókban szinte kivétel nélkül evvel-t, illetve avval-t mondanak.
(Pl. Verebes István a Heti Hetes című műsorban rendszeresen hibázik.)
(Nem kevésbé hibás a Remélem zavarok reklámszöveg, ami helyesen: Remélem, zavarok.)
Sajnos már az egyetemeken is terjed a helytelen nyelvhasználat. Előadók és hallgatók is "magyartalankodnak".
Az én fülemet sérti hibás magyar beszéd, és kifejezetten bosszant, hogy egyesek képtelen saját anyanyelvükön beszélni. Remélem az egyre inkább bekövetkező globalizáció és a multinacionális Európa, valamint a multikultura nem a magyar nyelv kárára megy végbe.
Aza baly, hogj nemcsak ő nem tud, hanem mások sem( politikusokk, riporterek, és tv-és szeméjjiségek sem)
Én má csak tudom, mer én nekem vagyok a legjobbhekjes író az osztályban)
„A rendszert az Infopark teljes területén, vagyis a Petőfi híd és a Lágymányosi híd által határolt részen lehet majd használni egyelőre."
Nem tudtam, hogy az Infopark a Dunán úszik. :-)
Nemcsak a hírszerkesztő nem tud magyarul.
A Magyar Tudományos Akadémia sem.
A Közelmúltban kiadtak egy Bolyai Díjat.
Azzal a kis szépséghibával, hogy a dí j megnevezése, valamint a háttér raszter nyomata a fentiek szerint került kinyomtatásra.
A díj elnevezése, ha valakinek a nevéből származik, az alábbi:
Kossuth-díj, Bolyai-díj.
Nagy D-vel írjuk, kötőjel nélkül, ha a díj alapja közszó, pl. Állami Díj.
Ha 'bolyai' valamely hangyáknak lakhelyei, abban az esetben a helyesírás közelít az igazihoz: Bolyai Díj !!!!!!
Azt hiszem a lekoccol, valami olyasmit jelenthet, hogy: lefejel. Egyébként: nem sok hírszerkesztőből áll ez az egész? Ekkora fejetelnséget ami itt van! Látnátok a T.szerk. izé, vagy milyen rovatot!
Mégha a fogalmazás - nem volt ott mindenki a nyelvtanórán. De ezza ki-rály ecsém szöveg stíl mer' én majd' hír meg izzzzé érted...?